PORTRÉ Kizárólag magyar festményekből álló, nyolcvandarabos kollekciójának adományozásával 1911-ben alapítója volt a Kecskeméti Képtárnak. Műpártolói tevékenysége azonban nem korlátozódott csupán különféle műalkotások adományozására. Nagy számban vásárolt műveket fiatal tehetséges hazai és külföldi mesterektől, s az általa alapított díjaknak, illetve alapítványoknak köszönhetően, több évtizeden keresztül magyar művészek egész sora folytathatott külföldön tanulmányokat. Nemes Marcell Budapesten 1930-ban hunyt el embóliában, egy sikeresnek látszó operáció után. Klebelsberg Kunó a nemzet halottjának nyilváníttatta a világhírű műgyűjtőt, akit a Szépművészeti Múzeum márványcsarnokában ravataloztak fel, később pedig a Kerepesi temetőben helyeztek örök nyugalomra. Egyes vélemények szerint Greco újrafelfedezése valójában egy előre kitervelt műkereskedelmi akció része volt Nemes Marcell részéről. E vélekedés alapján Nemes olyan alkotót keresett, aki a műtörténet klasszikusai közé tartozik ugyan, de mégsem volt olyan magasra értékelt, s megfizethetetlen, mint például Raffaello. A görög származású festő tökéletesen megfelelt Nemes Marcell céljainak: Spanyolországban a századelőn még tucat számra akadtak viszonylag potom áron megszerezhető Grecoművek, ráadásul a művész ecsetkezelése és komponálásmódja sok rokonságot mutatott a modern festészet akkori törekvéseivel.
„Nemes Marcell gyűjtői és mecénási erényeit jórészt még azok a kortársak is elismerték, akik emberileg esetleg nem szívelték, illetve fennhéjázó magatartása miatt magukban csak mosolyogtak rajta” – véli Németh István, aki egyik előadásában további érdekességeket is a nyilvánosság elé tárt a magyar műkereskedés történetének egyik legellentmondásosabb alakjáról.
70
2011 10 ART.CO MAGAZIN
DUJARDIN: TÓBIÁS AZ ANGYALLAL ÉS A HALLAL FORRÁS: SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM