Issuu on Google+

Gábos

József

Zsubori

Ervin

Láng Eszter

2011-10-19 2011-11-12

a könyvtárban Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtára

Gesztusok


2

Gesztusok a könyvtárban Megnyitó: 2011. október 19., 17 óra Megnyitották: Nagy Zsuzsanna főigazgató, BCE Központi Könyvtár; Blahó András egyetemi tanár, BCE Közgazdaságtudományi Kar, Világgazdasági tanszék Zárás: 2011. november 12. Kurátor: Láng Eszter Rendezés: Gábos József, Zsubori Ervin Digitális katalógus, portrék, riportfotók: Zsubori Ervin További riportfotók: Beaty Czető, Tenke István A digitális katalógus az Arnolfini Archívum projektje. © Láng Eszter, Gábos József, Zsubori Ervin, 2011 © Arnolfini Archívum, 2011


3

Gábos József, Láng Eszter és Zsubori Ervin közgazdász-képzőművészek kiállítása a Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtárában


András

Blahó

A jelenvaló világ transzcendenciája

A

mikor megkaptam Láng Eszter barátom felkérését e megnyitóra, határozottan megijedtem. Mit mondhat egy „világgazdász” három már nem(csak) közgazdász képzőművészeti alkotásai bemutatásakor? Az nyilván kevés, hogy mindhárman a Közgázon végeztek, bár sejtem, hogy azért az itt tanultak általánosítása is meghúzódik műveikben. Nem lévén művészettörténész, csak azt választhattam, hogy a kapottak és látottak alapján a benyomásaimat osszam meg Önökkel. Először is a műalkotások formai elemei ragadtak meg. Láng Eszter Solute (Szabadság? Vonalak? Kötöttség nélküliség?) darabjaiban a vonalak ritmusa, átváltozása, kiszabadulásuk majd megkötöttségük tűnt fel. A fekete és szürke az általam is gondolt depriváltság, nyomottság helyett a szabadulást, a végtelen vonalat, értelmezést jelenti. Gábos Józsefnél is szerepet kapnak a vonalak, de már kalligrafikus megjelenésükben. A sima vonalak átalakulnak, vastagodnak, majd elnyúlnak, pörögnek és elvékonyodnak egy szinte misztikusan

4


5

változó színes kavalkád előtt. A Zen ablakok valóban az elmélkedést, a tűnődést segítik elő, itt is a végtelen felé terelve gondolatainkat. Zsubori Ervin szó obeliszkjei is vonalakból állnak, de itt már a szabad vonal kötötté válik, kötött hangzással és jelentéssel, szavakká áll össze. A szavak pedig költeményekké, híres költeményekké. A művész viszont felbontja ezeket az írásjel-csoportokat, s a szavak növekvő betűszáma alapján toronnyá formálja. A betűk, szavak közvetítik a „vonalat”, a költemény sorait viszont a szemlélődő belső világa kell, hogy látványban is, értelmezésben is kiegészítse. A vonal tehát itt is a legbenső énünkhöz szól, bennünket késztet interpretációra. Tartalmi értelmezésben a belső és külső, a rész és egész, az el-, át- és kitűnés dialektikája fogott meg. Gondolom mindnyájunk számára evidens: az ember nem érheti be avval, hogy csupán a közvetlenül adottban, csupán az érzékelhető jelenségekben, csupán a jelenvaló világban éljen. Az ember még a leírt vonalban, szépen kalligrafált írásjelben,


András

Blahó

betűoszlopban is az örök szépséget látja. A kiállított alkotásokra tekintve egyetemes törvényt érzékel. Az önmagában és másokban lévő gonoszt észlelve az ember eszményi formáját kutatja. A halállal szembesülve egy soha el nem múló világra vágyik. Mindezen érzések mélyen gyökereznek az emberben. Az emberi szív lankadatlanul keresi a láthatatlan világot a látható mögött, a törvényszerűséget a jelenségek mélyén, az események mögötti jelentést vagy az eszményeket a közvetlen történéseken túl. Ez a szüntelen keresés az ember alapvető követelményéből ered, mely arra kényszeríti, hogy olyasmi után kutasson, ami a jelenvaló világot transzcendálja, mégpedig éppen azért, mert e jelenvaló világban él; valami egyetemes után éppen azért, mivel egyedi jelenségekkel van dolga; valami változatlan és örök után éppen azért, mivel szüntelenül a születés és halál váltakozását tapasztalja. Következésképpen, a jelenvaló dolgok és az eszmények, az egyedi és egyetemes, az időbeli és örök, az immanencia és transzcendencia eme szembenál-

6


7

lása és feszültsége végigvonul az emberi létezésen, egyszersmind problematikussá téve azt. Azonban sem az empirizmus, sem az idealizmus nem nyújt alapvető megoldást az ember problémájára mindaddig, amíg az említett szembenállás és feszültség egyik pólusát mint alapvető elvet ragadják meg, miáltal megmaradnak eme feszültségnél ahelyett, hogy felülmúlnák azt. Hiszen annak az álláspontnak, mely valódi megoldást nyújthat e szembenállás és feszültség megoldására, át kell törnie e szembenálláson és feszültségen. Metafizikai álláspontnak kell lennie a szó igazi értelmében. Lehet, hogy az ember a modern társadalmi létben szabad, élhet a jog által adott szabadságjogokkal. Mégis érdemes felvetni azt a kérdést, hogy személyünkben vajon szabadok vagyunk-e. Én szabad vagyok-e? És ha nem vagyok szabad, akkor mit szeretnék, hogy mi legyen a szabadság, milyen legyen az én szabadságom? Mit értsek szabadság alatt? Nem magától értetődő a kérdés, még akkor sem, ha az első pillanatban annak látszik.


András

Blahó

Az ember egy sor olyan képességgel rendelkezik, amelyet nem határoz meg az adott szerv anyagi volta. Például ilyen a láb, amellyel akárhova el lehet jutni. Ilyen a kéz, amely szinte végtelen lehetőséget biztosít különféle műveletek elvégzésére. Vagy a hangadó szervünk, amellyel szinte bármilyen hangot ki tudunk adni, továbbá végtelen sok kifejezési lehetőséget teremt a hangok kombinációja. Vagy a szemünk, amellyel bármit meg tudunk nézni, de nem mindig látni. És ide tartozik a gondolkodásunk is, hiszen végtelen a lehetősége annak, hogy éppen mit gondoljunk, például e kiállítás alkotásai láttán. Azaz szabadon vagyunk e tevékenységünkben, s mégis többször érezzük e szabadságunk korlátozottságát. Vessük fel a következő fontos kérdést! Mi az akadálya annak, hogy megértsük a lét lényegét? Lehet, hogy a félelem? Ugyanis félünk a feladattól, a megértés terhétől, félünk attól, hogy nekünk kell a „valóság égi másában” a konkrét világ összefüggéseit megtalálni. Félünk attól, hogy azután a mi felelősségünk lesz annak a fenntartása, ápolása,

8


9

amit megértettünk. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy az akadályok is a tudatból származnak. Meg kell-e, azaz jobban mondva, fel kell-e szabadítanunk tudatunkat ahhoz, hogy a művészet által elénk tárt transzcendenciában felismerjük magunkat? Meggyőződésem, hogy nem: magunkat kell felszabadítanunk, mert mi nem vagyunk szabadok. Szellemi tapasztalásokra, a transzcendens meglátására van szükségünk. A szellemi tapasztalásokhoz sokszor egészen valószínűtlen megközelítés szükséges. A felszín mögé kell látnunk, és olyan dolgok lesznek fontossá, amelyek eddig eszünkbe sem jutottak. Ezeket segítik a művészeti tárlatok, kiállítások. Merjünk újat gondolni. És újszerűen gondolkodni. Vegyük észre, hogy a tudat úgy is értelmessé teszi, bármit gondolunk. Legyen állandó szempontunk a tudat értelmessége. Ezt elfogulatlanul vállalnunk kell, mert érdemes. Az elfogulatlanság – amikor úgy látunk, hogy szemünket nem befolyásolja annak a tudása, hogy mit


András

Blahó

10

kellene látnunk – lehetőséget teremt arra, hogy úgy és olyat láthassunk, ahogy és amilyet azelőtt még soha, és amelyet elfogulatlanság nélkül nem is pillanthatnánk meg. Ez a tiszta tudat. Amikor a dolgok igazi természetüknek megfelelően nyilvánulnak meg. Amikor a tudat is igazi természetét mutatja fel. A világ tudatunktól független valósága tény. De mi tesszük a világot olyanná, amilyennek látjuk, amilyennek a világot tudjuk. Nem biztos, hogy az a baj, hogy nélkülünk nincs értelme az életnek. A baj inkább az, hogy nem ismerjük fel, hogy a mi dolgunk értelmet adni neki. Ha nincs értelme az életnek, akkor a legfontosabb, hogy tudjunk erről a tényről, mert akkor miénk a felelősség, nekünk kell ezen változtatni. Hogy valóban értelmes életet élhessünk. Legyen másképp, legyen az ember élete értelmes! Tegyük értelmessé életünket! Ha ezt igazán átéljük és átlátjuk, akkor mi akadálya lenne, hogy egy másik világot képzeljünk? Saját tudatunk ügyében járunk el. Saját tudatunkat is pallérozza Láng Eszter, Gábos József és Zsubori Ervin.


11

Vállaljuk tehát magunkat, és vállaljuk a felelősséget világunkért! És akkor merjünk gondolkodni, merjünk elképzelni egy „szép, új világot”! Álmodjuk ki magunkból a jövőt! Blahó András Elhangzott Láng Eszter, Gábos József és Zsubori Ervin Gesztusok a könyvtárban című tárlatának megnyitójaként, a Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtárában, 2011. október 19-én.


Eszter

Lรกng

12


13 Korond, 1948. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen, majd az MKKE-n szerzett diplomát. Civilben a Debreceni Egyetem közgazdasági karán a Világgazdaság és Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék vezetője. Festészetet és grafikai alapokat Torok Sándortól tanult. Rendszeres résztvevője országos és nemzetközi képzőművészeti tárlatoknak és művésztelepeknek. Festészete a lírai absztrakt irányzatához áll közel. Grafikával és fotóval is foglalkozik; verseket ír, nemzetközi mailart projekteket szervez. Egyebek mellett a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, a Magyar Pasztellfestők Egyesülete és a Magyar Elektrográfiai Társaság tagja. Debrecenben él. Net: www.artmajeur.com/ langeszter

Helyszín: Hírlapolvasó Kiállított sorozat: Solute, 2004-2005


Solute I Solute II

Eszter

Lรกng

14


15


Solute III Solute VIII

Eszter

Lรกng

16


17


Solute VII Solute X

Eszter

Lรกng

18


19


Solute IX Solute VI

Eszter

Lรกng

20


21


Solute XI Solute XII

Eszter

Lรกng

22


23


J贸zsef

G谩bos

24


25 Budapest, 1956. Közgazdász diplomát az MKKE-n szerzett, ahol később doktorált is. Sok évig közgazdászként dolgozott; a képzőművészeti tevékenység – amely elsősorban festést jelentett – eközben hol feléledt, hol hosszú időre abbamaradt, mára azonban ez vált elsődlegessé. Festőnek 16 éves kora óta készült, első tanára Englert Judit volt. A számítógépet 2001 óta használja művészeti eszközként. E mellett hagyományos technikákkal is alkot – fest, kollázsokat készít –, s a fotó is fontos számára. Az Európában informelnek, Amerikában absztrakt expresszionizmusnak nevezett irányzatok vonzáskörzetében dolgozik. Munkái számos kiállításon megjelentek. A Magyar Elektrográfiai Társaság tagja. Budapesten él. Net: www.gabos.hu

Helyszín: E-Labor II. Kiállított sorozat: Zen üvegablakok, 2008-2011


Zen üvegablakok 3x3 No 1. Zen üvegablakok 3x3 No 2. Zen üvegablakok 3x3 No 3.

József

Gábos

26


27


Zen üvegablakok 3x3 No 4. Zen üvegablakok 3x3 No 5.

József

Gábos

28


29


Ervin

Zsubori

30 Kiskőrös, 1961. Az MKKE-n ipari tervező-szervező és szociológia szakos közgazdász diplomát, a MÚOSZ Bálint György Újságíró Iskolában újságíró képesítést szerzett. A Közgazdász egyetemi lap után a Magyar Nemzethez került, 1991-től pedig két évtizeden át a Figyelőnél dolgozott.


31 Elektrografikával az 1989-ben indult Árnyékkötők Alkotócsoport egyik alapítójaként, illetve az Árnyékkötők co-media folyóirat egyik alapító szerkesztőjeként kezdett foglalkozni. Számos csoportos és egyéni kiállítás résztvevője. Grafikai és egyéb alkotó tevékenységeihez ma elsősorban az 1993-ban feleségével, Horváth Irával létrehozott Arnolfini Archívum teremt keretet. Szigetszentmiklóson él. Net: www.arnolfini.hu

Helyszín: E-Labor I. Kiállított sorozat: 11 obeliszk, 2011

JÓ ÁLTAL ELÉBB FÉRFI KÖLTŐK MŰVEIT EZREDEK KÖNYVEK LELKÜNK BETŰKKEL KÖNYVTÁR MULATSÁG FÁRADALMA LEGELJÜNK ÁLDOMÁSIDAT ISTENÉSSZEL TAPASZTALÁS ELHAMVADJANAK ÖSSZEHORDTUNK SZELLEMHARCOK RONGYKERESKEDŐVEL HANGYASZORGALOMMAL ::::Vörösmarty Mihály::::


Ervin Obeliszk Obeliszk Obeliszk Obeliszk

:Csokonai Vitéz Mihály:

12. 03. 10. 04. No No No No

ÓH JAJ VAK KEDV VÁGY BÓKOL CSALFA HITTEM LELKEM LILLÁK ÉLTETÉD TRILLÁK BIZTATÓM REMÉNYEK TŰNEMÉNY MEGCSALÁL FŐLDIEKKEL KECSEGTETSZ BOLDOGSÁGGAL ELFELEJTENÉM ELHERVADTANAK GYÖNGYKOSZORÚKAT

08. 01. 06. 02. No No No No

32

Obeliszk Obeliszk Obeliszk Obeliszk

Obeliszk No 11. Obeliszk No 09. Obeliszk No 07.

Zsubori


33 ÉR SÍR HAZA HOLD SZÉL VALA VESS CSEND EPEDŐ KEBEL ORMÁN ROMOK ALKOSS FELLEG FÉNYRE LEBEGŐ CSARNOK RÉMALAK KOMOLYAN JÖVENDŐVEL DÜLEDÉKEIDEN VISSZAMERENGNI

TŰZ ESTE MESE BOGÁR EPERFA HÁZNÉP MACSKA ÖLÉBEN TÜCSÖK DENEVÉR FEKETÉN PIPÁJÁT PITVARBA SZABÓDIK VENYIGÉT SZÁRNYAT MADÁRLÁTTA NYÚGALOMBA VACSORÁNAK KICSINYEKNEK TARISZNYÁJÁT KÁPOSZTA-LEVÉLLEL

:::::Kölcsey Ferenc:::::

::::::Arany János::::::


Ervin

Zsubori

34

JÖN ÁRVÍZ BŐGVE FOLYÓ GÁTOT ŐRÜLT TISZA ZÚGVA HARANG LETÉPTE TENGERT KANYARGÓ KEBELÉRE BALLAGOTT FÉLREVERT PARTTALAN TERMÉSZET KITEKINTÉK SARJU-RENDEK ALKONYÚLATÁNÁL FÖVENY-SZŐNYEG REKETTYE-BOKROK

A MÁR MEG ŐSI FOGOM MIÉRT NEKED VÁROK HOZZÁD MEDDIG ŐRIZEM VÉNÜLŐ KEZEDET MARADOK RIADTAN VILÁGOK ÉRKEZTEM KEZEMMEL RETTENET SZEMEDET SZEMEMMEL PUSZTULÁSÁN

::::::Petőfi Sándor::::::

:::::::Ady Endre:::::::


35 ÍRNÉK SÁRGA BOLDOG ÉLETEM MOSTAN SZÍNES ZÖLDET ÁLMODOM BETŰKET ALKONYAT ANYÁMNAK TINTÁKRÓL VÉRSZÍNŰT ARANY-TÜZET ÉGŐ-PIROSAT KISZÍNEZNÉM NÉMA-SZÜRKE TRÉFÁS-LILA KACSKARINGÓS SZOMORÚ-VIOLA KRIKSZKRAKSZOKAT SZÜNES-SZÜNTELEN

ÉN KÉJ ÉVES FURA FOGOM FOKON HAZÁM MAGAM CSECSE KIVONT LETTEM SEKÉLY AJÁNDÉK KÉTSZÁZ NÉPEMET KÁVÉHÁZI KÖLTEMÉNY SZEGLETEN HARMINCKÉT MEGLEPETÉS ELTANÁCSOLT KÖZÉPISKOLÁS

:::Kosztolányi Dezső:::

:::::József Attila:::::


Ervin

Zsubori

36

TE KÉT NEM VAGY ÁLMON FÉLEK HALÁL ÁTESEM IJESZT VAGYOK GYERMEK ÁTÖLELSZ KARODBAN KARODDAL KAROMBAN KAROMMAL ÁTÖLELLEK CSÖNDESEN HALLGATAG HALLGATLAK RINGATÓZOL RINGATÓZOM

A RÁ ZÚG HOLD KEZD ŐSZI SZÉL ÉJJEL IZZIK SÍRNI TÜSKE VÁLIK ERESZT HOGYHA LÁNNYÁ MAGÁBA RUHÁJA SZALAD FÁTYLAT IDE-ODA RESZKET GALAGONYA

:::::Radnóti Miklós:::::

:::::Weöres Sándor:::::


37 ÁLLOK EGEKÉ ISTEN VÉGÜL ÁRNYAM CSOROG ÖRÖKRE PRÉSBEN PUPILLA FÁJDALOM BIBLIÁBAN HANGTALAN HAZAJUTNI KISGYEREK VILÁGVÉGI LEVEGŐTLEN PARADICSOM ELHAGYATNAK MOZDULATLAN VISSZAFOGAD INFRAVÖRÖSÉBEN SZÁMKIVETTETÉSBEN

ÁT KI IMÁD LÁGY ÁLLÍT BECÉZ LÉTEM ÖLELI TÚLSÓ VISZI PARTRA VÉGLEG FOGÁBAN HAJAKAT KESELYŰT LEMERÜLT SZERELMET KATEDRÁLIST SZIVÁRVÁNYRA KÁROMKODÁSBÓL TÜCSÖK-HEGEDŰT SZIKLA-CSÍPŐKET

::::Pilinszky János::::

::::::Nagy László::::::


arcok

KĂŠpek

38


39


Arnolfini Katal贸gusok No 01


Láng-Gábos-Zsubori: Gesztusok a könyvtárban