APOSTOL MAGAZIN | 2022. JÚLIUS

AZ APOSTOL TELEVÍZIÓ INGYENES KIADVÁNYA 2022. július

MAGAZIN

Az „áldott ember”: Szent Benedek – Európa fővédőszentje

Ünnepi beszélgetés HORTOBÁGYI T. CIRILL bencés atyával, pannonhalmi főapáttal (Írásunk: 6–9. old. – Homília 10. old.)

ÜZENET A hittestvérek lelki és vagyonközössége A lélekben való újjászületés testvérré teszi a hívő embert, Krisztushoz tartozóvá, a Mennyei Atya családtagjává. Ezt tartjuk szem előtt minden kereszteléskor, és arra biztatjuk a családtagokat, hogy fedezzék fel a keresztségnek ezt a személyes értékét. Tudatosítsák azt, hogy a megszületett gyermek, aki erre a világra jön, az Isten gyermekévé lesz, így a mennyország örökösévé, az Úr Jézusnak a testvérévé, és a hitbeli testvéreknek is a testvérévé, családtagjává válik. Erről beszél az Úr Jézus titokzatos szavakkal Nikodémusnak, aki nem fogja föl még a kegyelmi rendben a természetfeletti szinten az újjászületés értelmét. Ezért Jézus a tapasztalati világ oldaláról közelíti meg magyarázatát: „11Bizony, bizony, mondom neked: arról beszélünk, amit tudunk, s arról tanúskodunk, amit láttunk, mégsem fogadjátok el tanúságtételünket. 12Ha földi dolgokról beszélek, s azt sem hiszitek, hogy fogjátok hinni, ha majd a mennyei dolgokról beszélek? ” (Jn 3) Az ember elsősorban a tapasztalati világból indul ki, így próbál eljutni a tapasztalit felülmúló természetfelettihez, a „transzcendenshez”. Nikodémus a hitbeli és lelki jelenségekre vonatkozó tanítást elsődleges, testi értelemben veszi. „3Jézus azt felelte neki: „Bizony, bizony, mondom neked: aki nem születik újjá, az nem láthatja meg az Isten országát.” 4Nikodémus megkérdezte: „Hogy születhet valaki, amikor már öreg? Csak nem térhet vissza anyja méhébe azért, hogy újraszülessék?” 5Erre Jézus azt mondta: „Bizony, bizony, mondom neked: Aki nem vízből és (Szent) lélekből születik, az nem megy be az Isten országába. 6Ami a testből születik, az test, ami a Lélekből születik, az lélek. 7Ne csodálkozz azon, hogy azt mondtam: újjá kell születnetek.” (Jn 3) Jézus elmagyarázta neki, hogy ez a születés a Szentlélek által történik. „8A szél ott fúj, ahol akar, hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön és hova megy. Így van vele mindenki, aki a Lélekből született.”

(Jn 3) A Szentlélek az, aki újjáteremt minket, eggyé tesz minket, és a mennyei világ felé vezet Jézussal együtt, aki az égből szállott alá, az Emberfia, és oda tért vissza az isteni világba, ahová minket is meghívott. „13Senki sem ment föl a mennybe, csak aki alászállt a mennyből: az Emberfia (aki a mennyben van).” (Jn 3) Ennek a felismerése tette igazán boldoggá és igazi egységes testvéri közösséggé keresztény elődeinket.

Olyan örömben éltek és olyan közösségben, amely számunkra annyira ideális, hogy csak eszmeileg tudjuk felfogni ezeket az értékeket. Ugyanis megvalósult közöttük az egy szív egy lélek közössége ebben a hitben, a keresztség által kapott testvéri összetartozásában.

Létrejött közöttük az az egység, amely nem csupán az 2

imádságban bontakozott ki, hanem vagyonközösségben is. A jeruzsálemi közösség életéről ezt olvassuk az Apostolok Cselekedeteiben: „ 32 A sok hívő mind egy szív, egy lélek volt. Egyikük sem mondta vagyonát sajátjának, mindenük közös volt. 33Az apostolok nagy erővel tanúsították Urunk, Jézus feltámadását, és mindnyájan bőségesen részesültek a kegyelemben. 34Nem akadt köztük szűkölködő, mert akinek földje vagy háza volt, eladta, és az érte kapott pénzt elhozta, 35és az apostolok lába elé tette. Mindenkinek adtak belőle, a szükséghez mérten.” (ApCsel 4) Erről az összefogásról XVI. Benedek pápa a „Deus caritas est” enciklikájában értekezik. „Az istenszeretetben gyökerező felebaráti szeretet elsődlegesen minden egyes hívő feladata, ugyanakkor az egész egyházi közösség feladata is minden szinten: a helyi közösségektől kezdve a részegyházakon (egyházmegyéken) át az egész világegyházig. Az Egyháznak mint közösségnek is gyakorolnia kell a szeretetet. Ez viszont megköveteli, hogy a szeretetnek meglegyenek a szervezetei ahhoz, hogy a közösségi szolgálatot rendezetten tudja végezni. E feladatnak a tudata az Egyházban kezdettől fogva fontos volt: „Mind, akik hívők lettek, egy közösséget alkottak, és mindenük közös volt.

Birtokaikat és javaikat eladták, és árát szétosztották azok közt, akik szükséget szenvedtek” (ApCsel 2,44-45). Lukács ezt úgy mondja el, mint az Egyház egyik meghatározását, melynek lényeges elemei közé számítja az „apostolok tanításához”, a „közösséghez” (koinónia), a „kenyértöréshez” és az „imádsághoz” való ragaszkodást (vö. ApCsel 2,42).

Az itt részletesebben le nem írt „közösséget” (koinóniát) a korábbi versekben bemutatta: közösségük éppen abban állt, hogy a hívőknek mindenük közös volt, s közöttük többé nem létezett a szegény és a gazdag különbsége (vö. 4,32-37 is). Az anyagiak közösségének e radikális formája természetesen az Egyház növekedésével nem volt fenntartható.

A lényegi mag azonban, amit megjelenített, megmaradt: a hívők közösségében nem lehet olyan szegénység, hogy valakitől megtagadják az emberhez méltó élet szükséges javait.” (20. pont) A pogányság szemlélői részéről arról lehet felismerni a keresztényeket, hogy mennyire szeretik egymást. A különböző történelmi és politikai áramlatok sorában az a bizonyos „kommunizmus” már megvalósult a keresztények vagyonközösségében.

Azok, akik ezt a fajta egységet, testvériséget, vagyon kiegyenlítődést politikai mozgalomként elképzelték, az őskeresztényekkel ellentétben nem járták be ennek az összetartozásnak útját, ők nem az adakozó szeretetnek és önzetlenségnek a példáját mutatták föl.

A keresztény közösségben hitbeli elődeink megosztották egymással értékeiket, hogy testvéri szeretetben és APOSTOL MAGAZIN 2022. JÚLIUS

ÜZENET

egyenlőségben éljenek. Ezek nem hamis eszmék voltak, hanem a Szentlélek erejéből kibontakozó valóságos értékek, életforma, amit meg tudott élni a keresztény közösség.

Ha a történelemben nem is állandósult a vagyonközösség, a testvéri összetartozás és egymás iránti felelősségvállalás alapvető jellemzője maradt a keresztény közösségnek. Az ideális vagyoni közösség megélése mellett a korai hívő közösségben megmutatkozott a hívek anyagi helyzetéből adódó személyválogatás is.

Ennek veszélyére figyelmeztet levelében Szent Jakab apostol. „1Testvéreim, Urunk, a megdicsőült Jézus Krisztus hitét ne személyválogatással tartsátok. 2Ha közösségetekbe belép egy férfi pompás öltözékben, aranygyűrűvel az ujján, és belép egy szegény is elnyűtt ruhában, 3figyelmetek a pompás öltözékű felé fordul, és így szóltok hozzá: „Foglalj itt kényelmesen helyet.” A szegénynek meg azt mondjátok: „Állj oda oldalra!” Vagy: „Ülj ide zsámolyomhoz!” 4Nem volt részrehajló ítéletetek? Nem gonosz gondolatok alapján ítéltetek? 5Hallgassatok ide, szeretett testvéreim! Hát Isten nem azokat választotta-e ki, akik a világ szemében szegények, hogy a hitben gazdagok legyenek, és örököljék az országot, amelyet azoknak ígért, akik őt szeretik?...

8 Természetesen, ha megtartjátok a királyi törvényt az Írás szerint: „Szeresd embertársadat, mint saját magadat”, helyesen jártok el.” (Jak 2) Mi áll tehát a közösségi összetartozás hátterében? Nem más, mint az isteni szeretet – Isten szeretete irántunk – a mi szeretetünk Isten és egymás iránt. Fontoljuk meg Benedek pápánk enciklikájának gondolatait! „A szeretet lényegére és a szeretetnek a bibliai hitben elfoglalt helyére vonatkozó meggondolásaink után kettős kérdés vetődik föl magatartásunkkal kapcsolatban: Szerethetjük-e egyáltalán Istent, akit nem látunk? És: Lehet-e parancsolni szeretetet? E kérdésekben két ellenvetés hangzik föl a szeretet kettős parancsa www.apostoltv.hu

ellen: Istent senki nem látta – hogyan szerethetnénk Őt?; és: Szeretetet nem lehet parancsolni, hiszen az egy érzés, mely vagy van, vagy nincs, de akarattal nem lehet előteremteni. A Szentírás látszólag meg is erősíti az első ellenvetést ezen a helyen: „Ha valaki azt mondja: »Én szeretem Istent!«, de a testvérét gyűlöli, az hazug. Mert aki a testvérét, akit lát, nem szereti, nem szeretheti Istent, akit nem lát” (1Jn 4,20). E részlet azonban egyáltalán nem zárja ki az istenszeretetet, mint valami lehetetlenséget – épp ellenkezőleg, Szent János idézett első levele egészében kifejezetten követeli azt. Hangsúlyozzuk az isten- és felebaráti szeretet fölbonthatatlan összetartozását. Olyannyira összetartoznak, hogy az istenszeretet állítása hazugsággá válik, ha az ember elzárkózik a felebarátja elől, vagy egyenesen gyűlöli őt. Az idézett verset sokkal inkább úgy kell értelmezni, hogy a felebaráti szeretet út az Istennel való találkozás felé, s a felebaráttól való elfordulás Isten számára is vakká teszi az embert.” (Deus caritas est 16. pont) Az Apostol Televízió szolgálata révén Nézőink, Média Apostolaink között a közös imádság és apostolkodás által formálódik az egy szív egy lélek krisztusi szeretetközössége. Az „Imaláncban” egyesíthetjük imaszándékainkat. Televíziónk szentmiséinek és ima műsorainak imádságaiba belefoglaljuk ezeket az imaszándékokat.

Támogatóink adományaival tudjuk működtetni az Apostol Televíziót. Média Apostolaink anyagi támogatása nélkül nem tudnánk média szolgálatunkat létben tartani. Közös szolgálatunkkal tanúsítjuk keresztény mivoltunk mindenkori jellemzőit, amelyről egy ókeresztény írás, a Diognétosz-levél számol be: „Testben vannak, de nem a test szerint élnek. A földön élnek, de hazájuk az égben van. A fennálló törvényeknek engedelmeskednek, de életmódjuk felülmúlja a törvényeket. Mindenkit szeretnek, őket azonban mindenki üldözi. Nem is ismerik, és mégis elítélik őket, megölik őket, de életre támadnak. Koldusszegények, és mégis sokakat gazdagítanak; mindenben hiányt szenvednek, mégis mindenben bővelkednek.” A június 9-ei adománygyűjtő tematikus napunk is igazolta, hogy a keresztény alapokon nyugvó imaközösség és anyagi felelősségvállalás meghozza gyümölcsét. Ezen a napon legalább 1,2 millió forint felajánlás érkezett.

Hitéleti missziós törekvéseinknek van jövője, és ennek fenntartása a Ti kezetekben van. Létben maradásunk elengedhetetlen feltétele a televíziónkat terjesztő szolgáltatók irányában is a tartalmi és műszaki fejlődés.

Ezért indítottuk az adománygyűjtést a „Liturgia szemei”, vagyis az új kameralencsék beszerzésére. A színvonalas közvetítések, gazdag lelki tartalmak jelentik fennmaradásunk feltételeit. Isten fizesse meg az imát és az adományokat! Továbbra is úgy gondolkodjunk hitéleti médiumunkról, hogy ez közös kincsünk, amelynek imádságos, vigasztaló szolgálatával honfitársaink segítségére siethetünk.

Lelkipásztori szeretettel: Dr. Szederkényi Károly Miklós esperes-plébános, az Apostol Televízió műsorigazgatója 3

KRÁNITZ MIHÁLY: SZENT PÁL NYOMÁBAN – 7. RÉSZ

PÁL APOSTOL ÉS DAMASZKUSZ Damaszkusz és Pál apostol kapcsolata az első pillantásra egyértelmű. A népek apostolának nagy megtérése itt történt: egyfelől a város közelében és magában a városban. Az Apostolok Cselekedeteinek leírásából tudjuk, hogy Saul farizeusi neveltetésénél fogva, „dühtől lihegve” (ApCsel 9,1), a főpapok megbízólevelével és külön kísérettel (szolgákkal vagy a templomőrséggel) Damaszkusz felé siet, hogy ott azokat a honfitársait, akik „ehhez az úthoz” (= tanításhoz) ragaszkodnak, férfiakat és nőket válogatás nélkül megkötözze, bilincsbe verje (ApCsel 22,5), és saját országába és városába, Jeruzsálembe hurcolva bíróság előtt szembesítse helytelen döntéseikkel, majd őket az aposztáziáért (hitehagyás) akár halálbüntetéssel is sújtsa.

Saul, a felbőszült farizeus azonban nem jutott el Damaszkuszba!

Oda már Krisztus hívő Pálként érkezett meg. Lukács leírja (ApCsel 9,3), hogy a város közelében valami megmagyarázhatatlan dolog ment végbe. A városkaput még nem lépte át, amikor „nagy fényesség vette körül”, amint erről később maga Pál is beszámolt (ApCsel 22,6). Az útitársak csak a fényhatást látták, de a jelenést nem, annak egyedül Pál volt részese (ApCsel 22,9).

4

Ekkor kapja a felszólítást, hogy menjen be Damaszkuszba, s mivel látását elveszítette, ezért kézen fogva vezették be a városba (ApCsel 9,8). Saul megtérésének első leírásából tudjuk, hogy ő – a mind a mai napig meglévő – Egyenes utcában tartózkodott, mégpedig egy bizonyos Júdás házában (ApCsel 9,11). Ezzel egyidőben egy Ananiás nevű vallásos férfinak szintén megjelent az Úr, és felszólította, hogy keresztelje meg Sault, aki ezzel együtt a látását is visszakapta (ApCsel 22,12–16). Lukácstól arról is értesülünk, hogy a damaszkuszi zsidók halálra keresték Pált, akit a falon át egy kosárban engedtek le, és szabadult meg a városból (ApCsel 9,22–25). Ekkor találkozott Pál először Damaszkusszal.

De milyen is volt ez a szíriai város, mely végső soron döntő jelentőségű Pál életében és a kereszténység elterjedésében? Tudjuk, hogy István diakónus halála után a Jeruzsálemben élő keresztények szétszéledtek a környező országokba, többek között Szíriába, Damaszkuszba is elkerültek, ahova nem is volt olyan egyszerű eljutni. Az út hosszú volt, és az egész környéket bizonytalanság uralta. Időszámításunk kezdetén számos összeütközés volt ezen a területen a heródesi dinasztia és a nabateusok arab népe között, akik Petra oázisának központjával ellenőrzésük alatt tartották Arábia és a szíriai partszakasz közötti karavánutakat.

Már Nagy Heródes is igyekezett kiterjeszteni befolyását erre a vidékre. A karavánút Pál idejében a Pompeius által létrehozott Szíria provincia része volt. De Augustus császár uralkodásától kezdve a nabateusok északi irányba is terjeszkedtek: elfoglalták Filadelfiát (Amman), ellenőrizték Gerasát, s elfoglalták a Damaszkusz fölötti hegyeket délkeleten, ahonnan többször is betörtek a városba. A római hadsereg békítő tevékenysége kudarcba fulladt, amikor Kr. u. 27-ben Heródes Antipász eltaszította nabateus feleségét. A nabateus király viszont válaszcsapásként elfoglalta Gamala vidékét.

APOSTOL MAGAZIN 2022. JÚLIUS

KRÁNITZ MIHÁLY: SZENT PÁL NYOMÁBAN – 7. RÉSZ A Kr. u. 30-as évekre a szakadás végzetessé vált, és azon a területen, ahol Saulnak is végig kellett mennie, egy gerilláktól fenyegetett háborús övezet alakult ki. Miután a nabateusok legyőzték Antipászt, északi irányba vették útjukat. Kr. u. 33–34 körül megszűnt a római fennhatóság Damaszkusz esetében, mivel ebből az időből nem találunk a császár képével ellátott érméket. Ez pedig azt jelentette, hogy a nabateusok lettek ennek a területnek az urai. A kerületekre osztott vidéket egy etnarka (az arab sejknek megfelelő cím) kormányozta, akiről Pál is megemlékezik: „Damaszkuszban Aretász király helytartója őriztette a damaszkusziak városát, hogy elfogjon, s egy ablakból kosárban bocsátottak le a falon, így menekültem ki a kezéből”.

Damaszkuszban a zsidók nem voltak biztonságban, amikor Saul megérkezett oda, jóllehet a nabateusok nem léptek fel az antiszemitizmus szellemében. A zsidó közösség valószínűleg nem volt egységes, néhány biblikus úgy véli, hogy esszénus típusú csoportok alkották, amelyek időnként a környező városokban is előfordultak, de ez a tény némiképp a zsidó megtérő, Ananiás szavaiban is tükröződik, aki megkeresztelte Sault, és rendelkezhetett az esszénus közösségi szabályok előírásaival. Habár ez feltételezés, de az majdnem biztos, hogy nem a hellenista zsidók által érkezett a kereszténység Damaszkuszba, akikre az Apostolok Cselekedetei sem tér ki, noha Damaszkusznak szoros kapcsolatai voltak a Földközi-tenger partján lévő számos hellenizált várossal. Ugyanakkor a szamaritánusok, akik közül a legtöbb hellén megtérő származott, nagy számban voltak jelen Damaszkuszban.

Damaszkusz tehát háborús övezetnek számított, így a város a legkisebb rendbontást sem tűrte el. Saul pedig megtérése utáni második itt tartózkodása idején egy teljesen bezárt, védekező településen találja magát, ahonnan csak úgy tud elmenekülni, hogy a falon keresztül egy kosárban leengedik.

Ez az időmeghatározás szempontjából rendkívül fontos tény, mert a város egy ostrom előtt állt, mivel a szíriai legátus, Vitellius csapatai közeledtek, s ő már Petra közelében szerette volna megtörni a nabateusok ellenállását, és elfogni a királyt. Így érintette Damaszkuszt azon a katonai útvonalon keresztül, amelyen Pompeius is haladt.

Kr. u. 37 márciusában vagyunk, éppen Tiberius császár halálának bejelentése előtt nem sokkal, mely félbeszakította ezt a hadjáratot. Saul megtérésére tehát három évvel korábban, azaz 34-ben kerülhetett sor. Innen visszaszámolva Jézus 30 húsvétján vagy 33 húsvétja előtt halt kereszthalált. Az időszámítás www.facebook.com/apostoltv

körül még vannak kérdések. A Krisztus kereszthalála (Kr. u. 33) és Saul megtérése (Kr. u. 34 vége) közötti tizennyolc hónapra adhat választ egy hagyomány, mely Krisztus megjelenéseit erre az időszakra helyezi. Így a jelenések közül az utolsóban Saul részesült. Ez egy évvel meghosszabbította a tanulóéveket a zsidó fővárosban, de ez lehetett egy farizeus tanítvány természetes képzési ideje is. Bármennyire is rövidnek tűnik ez az idő, mégis meghatározó lett az apostol fejlődésében.

Ezáltal „született meg” Pál a Saulnak adott izraelita oktatás eredményeként. Isten iránti buzgóságát kora zsidóságától kapta. És végső soron a farizeusi tanítás készítette fel őt a missziós igehirdetésre.

Akkor válik hitvitázóvá, amikor a szanhedrin éppen a hellenistákkal és az elhajlókkal szemben használja fel őt.

Damaszkusz városa Kr. u.

34-ben meghatározó volt Pál számára. Egész életében megőrzi majd a vitázó szokást, mivel ez döntő élménye volt. Ehhez Damaszkusz szolgáltatta a társadalmi hátteret és a megtérés környezetét. Pál kényes körülmények között vállalta, hogy megkeresztelkedik, de a damaszkuszi úton végbement élményével a Feltámadottal való találkozás elkísérte őt az evangélium hirdetésének útján.

5

KÖSZÖNTŐ

KÖSZÖNTŐ

Ünnepi beszélgetés Hortobágyi Cirill főapát úrral Hortobágyi T. Cirill OSB pannonhalmi főapát Nagytályán, 1959. február 22-én született. Gyermekkorát Nagytályán és Makláron töltötte családjával. A Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban 1977-ben érettségizett, s ezt követően öltötte magára a bencés szerzetesi ruhát. Két év sorkatonai szolgálat után a Pannonhalmi Szent Gellért Főiskolán folytatta tanulmányait, teológus és hittanári diplomát szerzett. Ezt követően 1983-ban felvételt nyert az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának biológia–földrajz szakára.

Pannonhalmán 1985. augusztus 15.-én szentelték pappá. 1985 – 1986-ban a Budapesti Szent Benedek Tanulmányi Ház igazgatójaként és a Szent Szabina-kápolna lelkészeként szolgált. Középiskolai tanári diplomáját 1988-ban szerezte meg. Azóta folyamatosan tanít a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban. 1988 óta a Főapáti Tanács állandó tagja.

1989 és 1992 között a rendi növendékek nevelője, 1991-től főmonostori perjel, 1993-tól a főapát gazdasági helyettese is. Ezen tisztségében a főapátság szociális, oktatási és kulturális intézményei felett a fenntartói jogokat, a főapátság vállalkozásai felett a tulajdonosi jogokat gyakorolta. 1997 óta a Prézesi Tanács állandó tagja. Két évig a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumot is igazgatta. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen posztgraduális képzésben vett részt vezetés-szervezés szakon.

A Pannonhalmi Főapátság szerzetesközössége 2018. január 6.-án választotta meg Szent Márton monostora új főapátjának. Ferenc pápa elfogadta a választást és Hortobágyi T. Cirill főmonostori perjelt Pannonhalma apátjának, illetve a Pannonhalmi Területi Apátság ordináriusává nevezte ki. Cirill atya a 996-ban alapított monostor 87. apátja, Szent Asztrik apát nyolcvanhatodik utóda. Benedikálására 2018. március 21-én, Szent Benedek apát, Európa fővédőszentjének ünnepén került sor. Az újonnan megválasztott főapát jelmondata: FUNDA NOS IN PACE! A Kitaibel Pál Emlékérem, a Magyar Köztársasági Elnöki Kitüntetés, és Maklár község díszpolgári cím birtokosa.

6

APOSTOL MAGAZIN 2022. JÚLIUS

ÜNNEPI BESZÉLGETÉS HORTOBÁGYI CIRILL FŐAPÁT ÚRRAL Szent Benedek apátnak, Európa fővédőszentjének ünnepe július 11-e. A jeles nap alkalmából kérdeztük Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapátot a bencés rend alapítójáról, a Reguláról, valamint a bencés életvitelről, kultúráról.

Szent Benedek élettörténetét Nagy Szent Gergely pápa írta meg. Szent II. János Pál pápa és XVI. Benedek pápa szintén foglalkozott a rendalapító személyiségével, valamint az általa írt Regulával.

Ki volt valójában Nursiai Szent Benedek? Az Ő életszentsége, illetve a VI. század első felében írt rendi szabályzata mennyire élő, időszerű a mai korban? Meggyőződéssel mondhatjuk, hogy Szent Benedek nem csak korának apostola volt? Úgy gondolom, hogy valójában nem csak korának apostola volt, ezért VI. Pál pápa, Európa védőszentjévé deklarálta Szent Benedeket. Így július 11-én kontinensünknek e nagy patrónusára emlékezünk, amikor az Ő személyiségét ünnepeljük. Keveset tudunk az életéről, mert nem maradtak fenn „fényképek”, nem maradt fenn részletes életrajzi írás. De azért Nagy Szent Gergely pápa, „Dialógusok” című könyvének a második részében ír az Ő életéről. Nyilván hagyomány alapján gyűjtötte össze mindazt, ami fennmaradt Róla. Az egyik ilyen fontos üzenete az utókornak maga a név is, amely beszédes név: „Benedek, Benedictus”, áldott.

A neve szerint és kegyelemben is áldott -írja Nagy Szent Gergely pápa. Benedek a szabin hegyek között született egy kisvárosban, Nursiában, (ma Norcia) az V. század második felében. Rómában nevelkedett, de még a tanulmányai befejezése előtt nagyon „megcsömörlött” a nagyváros életvitelétől, és visszavonult remetének, először Enfidébe (ma: Affide), majd az Anio folyócska völgyébe Sublacumba (ma: Subiaco). Itt egy magányos barlangban remeteként élt. Romanus nevű szerzetes gondoskodott lelki-testi szükségleteiről, olvasni valót adott neki, és ő nála töltötte el azt a fontos időszakot, amitől kezdve Benedek szerzetesnek nevezhette magát. Ott tanult meg imádkozni, a hagyomány szerint három évig élt ebben a barlangban magányosan.

A környék lakói felfigyeltek rá, és ügyes bajos dolgaikkal megkeresték, mi több, még tanítványokat is gyűjtött. A hagyomány szerint 529-ben telepedett le a Cassinum hegyen, (ma: Monte Cassino), és ott alapította meg monostorát, azt a híres monostort, ami azután századokon át a bencés világnak az egyik központja lett. Itt írta a Reguláját, és innen terjedt el a Szent Benedek hagyomány az egész világra. Testvére, Skolasztika is Istennek szentelte életét, szerzetesnő lett. Így a bencés nővérek őt tekintik alapítójuknak, de teljesen Szent Benedek regulája szerint élnek.

XVI. Benedek pápa és II. János Pál pápa valóban info@apostoltv.hu

nagyra értékelték Szent Benedek atyánk életművét.

Ezért is XVI. Benedek pápa Szent Benedeket választotta védőszentjéül.

Miként látja a bencések szerepét a nyugati kereszténység fejlődésében?

Nagy Szent Gergely pápa kezdeményezésére a bencéseknek fontos szerep jutott a középkori Európa népeinek keresztény hitre térítésében. A Szent Benedek Regulája szerint élő szerzetesség hosszú ideig az egyetlen szerzetes rend. Missziós monostoraik döntő szerepet játszottak a keresztény Európa kialakításában. Vannak olyan rendek, amelyek a bencés rendből fejlődtek tovább, Szent Benedek Regulája szerint élnek, például a ciszterciek és a trappisták. A X. századig nagy mértékű az elterjedése a bencés rendnek Európában. Nagyon aktív tudományos tevékenység, valamint kulturális, kézműves hagyomány kötődik a monostorokhoz, a technikai felfedezéstől kezdve a kulturális alkotásokig. Nem csak egyházi vonatkozásokra gondolok itt, mint példaként a kódex másolásra vagy az egyházi zene szerepére. A korai monostorokban mentik át az antik világ tudományosságát a későbbi korok számára.

A magyarországi rendi fejlődéstörténet is nagyon figyelemre méltó. A magyar nép keresztény hitre térítésében jelentős szerepet játszott Géza fejedelem. A X. század végén telepítette le az első szerzeteseket, akik a Prága melletti Břevnov apátságából érkeztek Szent Márton hegyére. Ma Pannonhalmának hívjuk ezt a helyet, és Szent István az 1001-ben kelt királyi alapító levélben Monte Cassino jogait adta meg a Pannonhalmi Apátságnak. Az Árpád-ház uralkodása idején indultak virágzásnak a monostorok. A XIII. századtól kezdve már közel száz monostor állt a Kárpát-medencében. És ezek hiteles helyként működtek, kolostori iskolaként, ereklyéket őriztek, zarándokokat fogadtak és lelkipásztori munkában vettek részt. Mindent egybevetve a keresztény kultúrának széles spektrumát képviselik a monostorok. Itt megemlítendők a korai híres bencések: Szent Ágoston, Canterburyi Anzelm, Szent Ansgar, Beda Venerabilis, Szent Adalbert, Willibrord, Hrabanus Maurus, Alcuin, Arezzói Guidó, Dom Pérignon. De gondolhatunk a magyarok misszionálásában is szerepet játszó fontos szentekre, Szent Gellért püspökre, a pannonhalmi Szent Mórra, valamint Jedlik Ányosra, Czuczor Gergelyre és számos társára. A világon a bencés szenteknek a száma meghaladja az ötezret. A bencés szerzetesekből 24 főt választottak pápává az évszázadok során. Napjainkban a katolikus egyházon belül a monostorok független szervezetekként léteznek, és laza szövetségekre, kongregációkra lépnek egymással.

II. József 1786-ban beszüntette a magyar bencés kongregáció összes házának működését. Ez az időszak nem tartott sokáig. I. Ferenc 1802-ben visszaállította a rend öt apátságát, s a közösség elsődleges munkaterületéül a középiskolai oktatást szabta meg. Ennek meg7

ÜNNEPI BESZÉLGETÉS HORTOBÁGYI CIRILL FŐAPÁT ÚRRAL

felelően a bencés közösségek a Dunántúl városaiban megkezdték a tanítást, valamint folytatták szerzeteséletüket Pannonhalma, Bakonybél, Tihany, Zalaapáti és Celldömölk apátságaiban. A São Paulóban 1929-ben, magyar bencések által alapított, Szent Gellértről elnevezett brazíliai apátság a Magyar Bencés Kongregáció önálló egysége, melynek prézes apátja a mindenkori pannonhalmi főapát. A rendszerváltás után a pannonhalmi bencés közösség — az iskolai munka folytatása mellett — új munkaterületeken is próbálja megteremteni azokat az anyagi lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik számára, hogy betöltse szerepét az egyházban és a világban. 1989-tól a szerzetes közösség látja el a környező tizenöt plébánia lelkipásztori szolgálatát.

A pannonhalmi szerzetesközösség ismét olyan egyháziszerzetesi központtá alakul, amely jelentős hatást fejt ki a magyar egyház, sőt a magyar társadalom egészére.

A Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban csaknem fél évszázada kezdte meg tanulmányait, és itt indult el a tanári pályafutása, apostolkodása is. Milyen emlékeket őriz ebből az időszakból és hogyan rajzolná meg a bencés oktatás jövőképét?

A volt osztálytársaimmal a közeljövőben lesz érettségi találkozónk, még pedig a 45 éves. Jövőre, 2023-ban lesz pontosan 50 éve, hogy beköltöztünk a Pannonhalmi Gimnáziumba. Van egy pannonhalmi diák múltam, ami nagyon gazdagító, inspiráló volt számomra.

A gimnáziumban érlelődött meg bennem a hivatástu8

dat, nevezetesen egy olyan küldetés tudat, hogy szerzetes szeretnék lenni Pannonhalmán. Az érettségi után a főiskolai, egyetemi évek következtek. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem biológia -földrajz szakán szereztem diplomát, és akkoriban nagyon sok mindennel foglalkoztam Pannonhalmán, de a tanítás mindig része volt az életemnek. Napjainkban is, főapátként oktatom a társadalom ismeret tárgyat a két végzős osztálynak.

A társadalom ismeret tárgy a társadalom földrajznak egy tudományági ismeretanyaga. Úgy vélem, a pannonhalmi oktatás alapelveihez és a céljaihoz hozzátartozik az, hogy nem csak tudásanyag átadásról van szó, hanem a nevelés is nagyon fontos. Egyfelől a felnövekő diákság a gyakorlati élethez megfelelő ismeretekkel rendelkezzen, másrészt fontos, hogy készségeket fejlesszünk, szemléletet formáljunk. Ne csak pillanatnyi érzelmek vagy érdekek szerint alakuljon egy embernek az élete, hanem tudjon egy nagyobb rendszerben gondolkodni, tudja elhelyezni az életét. Napjainkban különösen fontos a személyes kapcsolat a nevelők és a diákok között. Minél inkább személyre szabott nevelési célokat próbálunk megfogalmazni, akkor nem csak értelmi, hanem érzelmi, esztétikai, erkölcsi megalapozása is része lesz az oktatásnak. A gimnáziumban töltött négy vagy hat év, a személyiség fejlődésben is előre mutató jelentőségű. Az apátság és a gimnázium festői környezetben található. A természet közelsége számos lehetőséget ad Ferenc pápa Laudato si’, Áldott légy kezdetű enciklikájának megértéséhez. Napjainkban elengedhetetlen az ökológiai, teremtésvédelmi gondolkodás, a környezetkímélő életmód tudatosítása.

APOSTOL MAGAZIN 2022. JÚLIUS

ÜNNEPI BESZÉLGETÉS HORTOBÁGYI CIRILL FŐAPÁT ÚRRAL Ez ott lebegjen előttünk és ne felelőtlenül gondolkodjunk az életünkről, hanem találjuk meg a fenntarthatóság naponta alkalmazott módjait.

Nagyon fontosnak tarjuk továbbra is a kollégiumot, ezt az oktatási-nevelési egységet. A kollégium szervezeti keretében hét napos munkarendben „dolgozunk”: hétvégén is itt vannak a fiúk, ez teremt olyan atmoszférát, amelyben szoros közösség formálódhat közöttük. Ily módon sokkal inkább van időnk mindarra, ami a személyiség fejlesztésnek, a nevelésnek a nagy témakörébe tartozik. Mégpedig hangsúllyal gondolok itt az értelmi, esztétikai, erkölcsi szintekre, és nem csak tudásanyag átadására.

Szent Benedeket tulajdonképpen két napon ünnepeljük: március 21-én és július 11-én. Az egyik a halálának a napja, a másik az ereklyéi átvitelének a napja. Mind a két ünnepnek a liturgia alkotja a gerincét. Az ünnepeket megelőző este már első vesperást, vigíliát, másnap reggel laudest éneklünk. Utána mutatjuk be az ünnepi szentmisét 10 órakor, napközi imaórát 13 órakor, és este pedig vesperást éneklünk. Továbbá nyáron, Szent Benedek napját megelőzik nálunk a bencés oblátusok (az oblátus közösség hasonló a harmadrendhez) lelkigyakorlatai. Július 11-én a szentmisében kerül sor az új oblátusok felvételére, beöltözésére, oblációjára. A naphoz mindig kötődik délutáni kulturális, zenei rendezvény.

A kor kihívásának megfelelve a bencések a modern médiaeszközöket, kommunikációs csatornákat is felhasználják, hogy szélesebb körben ismertté tegyék a főapátság szellemi örökségét, kulturális értékeit. Milyen programokról adhat számot Cirill atya?

Szent II. János Pál pápa 1996. szeptemberében látogatott el Pannonhalmára. Feltételezem, hogy meghatározó élmény lehetett a bencés közösség számára. A jövőben egy újabb találkozási lehetőség formálódik. Ön és Dejcsics Konrád OSB, a Pannonhalmi Főapátság kulturális igazgatója, valamint Kuzmányi István, a Magyar Kurír igazgató-főszerkesztője Rómában találkoztak Ferenc pápával, amikor átadták az Új Ember és a Bencés Kiadó gondozásában megjelent Az evangélium szabadságában éljetek! című könyvet. Főapát úr kifejezte azt a vélekedést, hogy a magyarok ismét várják a Szentatyát Magyarországra és Pannonhalmára. Ferenc pápa ígéretet tett a következő szavakkal: „El fogok jönni”. Hogyan készülnek erre a találkozóra Pannonhalmán?

A nyár az nagyon gazdag lesz ilyen szempontból Pannonhalmán. A gyógynövénykertben öt fő növényt termesztünk, a francia levendulát, az orvosi zsályát, a citromfűvet, a kakukkfűvet, és a borsmentát. Most „benne vagyunk” a levendula heteknek az időszakában, ilyenkor virágzik június második felében. Hamarosan elkezdődik a levendula aratás, amelynek keretében létrehoztuk a „szedd magad levendula mozgalmat”. Itt a kertben, a szakvezetések során meg lehet ismerni a lepárlás folyamatát, például a zsálya párolását követően hogyan folyik ki az olaja a kis tégelyekbe. A gyógynövény kertben érdemes mindenképpen Magyarország egyetlen illatmúzeumát megtekinteni.

Ezt tavaly nyitottuk meg. Bemutatjuk az apátsági hagyományos gyógynövény kultúrát, a felhasznált illatanyagokat, hét olyan illatot (például tömjén, pézsma vagy rózsa) melyeket évezredek óta, a világ különböző tájain használnak. Nagyon izgalmas és látványos az egész. De megszerveztünk más eseményeket is, hétvégeken jazz hangversenyeket, művészeti állandó és időszaki kiállításokat. Az apátság területén, vannak kifejezetten egyházi alkalmak: június 11. Szent Benedek napja az ünnepi szentmisékkel, augusztus 20. Szent István királynak az ünnepe. A két legfontosabb nyári ünnepen túl szép az augusztus 15. Szűz Mária Mennybevétele, Nagyboldogasszony főünnepe. E naphoz kapcsolódik egy régi hagyomány, miszerint megáldják az abban az évben termett gyógynövényeket. De lesznek zenei rendezvények, érdemes a főapátságnak a honlapján tájékozódni, mert ott egész pontosan, napra, órára lebontva megtaláljuk, hogy milyen színes, igazán gazdag programokat kínál az apátság.

Március 21-e és július 11-e Szent Benedek ünnepe. Hogyan ünnepelnek hagyományosan Pannonhalmán, a Szent Márton hegyén? telefon: (1) 707-3333 • mobil: (30) 533- 0363

Nagyon örülnénk, ha Ferenc pápa valóban meglátogatna bennünket. Úgy gondolom, nagyon komoly ez a szándéka. A magyar katolikus püspöki kar szintén meghívta a pápát és a miniszterelnök úr is. Abban rejlik azért némi bizonytalanság, hogy az egészségi állapota miképpen alakul. Nagyon nagy vitalitás és erő van a Szentatyában. Úgy gondoljuk, hogy Pannonhalma méltó helye lenne a találkozásnak. A bazilika adná a helyszínt egy ökumenikus imádságnak a keresztény felekezetek elöljáróival, valamint a szerzetességgel való találkozásnak. Pannonhalma olyan szempontból is komplex hely, hogy a kárpátmedencei kereszténységnek a kezdetei ide kötődnek. És van egy folytonosság a századokon át, így az egyházzal, a társadalommal együtt élt ez a monostor, és ezért úgy vélem, hogy tényleg lenne ennek a találkozásnak egy különleges üzenete, ha többek között Pannonhalmáról szólna hozzánk, magyarokhoz a pápa.

Köszönöm a beszélgetést, kegyelmekben gazdag, örömteli ünnepet kívánok Önnek és a bencés szerzetesi közösségnek olvasóink nevében is!

Az interjút készítette: Tariné Murányi Erika 9

SZENT BENEDEK APÁT – EURÓPA FŐVÉDŐSZENTJE Hortobágyi T. Cirill OSB, pannonhalmi főapát szentbeszéde Szent Benedek főünnepén Kedves Testvérek!

Szent Benedek atyánkat, - akiről Nagy Szent Gergely pápa írja, hogy nem csak nevében, hanem élete szerint is áldott ember- VI. Pál pápa, 1964. október 24-én, a Monte Cassino-i monostor újjáépített templomának felszentelésekor Európa védőszentjévé nyilvánította.

A pápa előtt feltehetően a viszálykodástól szétszaggatott Európa emléke és a békében, a szabadságban egyesült Európa reménye lebeghetett.

Vajon könnyebb, vagy nehezebb a mai helyzetünk?

Hiszen alig tudunk valami közelebbit Szent Benedek életéről, gondolkodás módjáról, imádságos lelkületéről. Mindazonáltal Szent Ignác, és Don Bosco leírásokat hagytak reánk. Néhány szempontot tehát mégis ismerünk és ez elégséges!

Szent Benedek, Regulájából, legendás életútjából úgy bontakozik ki előttünk, mint az igazságossághoz és megbékéléshez vezető szent, a véglettől idegenkedő bölcs; talán ezért is vállalhattak tanítványai nagy szerepet Európa evangelizálásában. Az új Európa nem tagadhatja meg történelmét, -erre emlékeztet VI. Pál pápa- hiszen kezdetektől olyan értékek hordozója, melyeknek bibliai forrásai felismerhetők még szekularizált formájukban is. Amikor ma Szent Benedekre, mint Európa védőszentjére emlékezünk, azt a reményünket fejezzük ki, hogy a különböző nemzeteknek, kultúráknak lehet békességben és közösségben élni itt a földön!

Testvérek, hol van a mi helyünk ebben a fennkölt, nagyszerű történésben? Képesek vagyunk-e mi szerzetesek, oblátusok, hívek valamit is hozzátenni, vagy egyáltalán csak bekapcsolódni ebbe a történelmi folyamatba?

VI. Pál pápa, 1964-ben „jelzőkkel” illette Szent Benedeket. Úgy gondolom, hogy e jellemvonások tartalmának tudatos vállalása igazi kapcsolódás, azonosulás lehet számunkra is Szent Benedekkel, az Ő szellemiségével, küldetésével.

Először is békekövetnek nevezi Szent Benedeket a pápa.

Nagy szükségünk van olyan emberekre, akik a béke követei! Akik a békét szolgálják ellentétektől feszülő világunkban, amikor a nemzetiségi, faji, politikai és vallási ellentétek pusztító erővé váltak. Szent Benedek józan, bölcs, kiegyensúlyozott, de meg nem alkuvó magatartásával igazán fontos szolgálatot teljesíthetünk mi is.

Az egység építője Ő, írja továbbá VI. Pál pápa.

10

Hatalmas igény mutatkozik ma az egység tudatos építőire, amikor az egyesült Európa születő félben van és a szülés fájdalmait tapasztaljuk. Az egység csak azon az igazságosságon alapulhat, amely elismeri minden egyénnek, kisebbségnek, nemzetnek alapvető jogait. Ám a társadalom egységét valójában a sejtjeinek egysége, a családoknak, a monostoroknak, a különféle közösségeknek az egysége hordozza. Mi is mindan�nyian bekapcsolódhatunk a benedeki életműbe, a saját közösségünk egységének fejlesztése által.

A civilizáció és a kultúra építője – ez a következő jelzője Szent Benedek atyánknak.

Szent Benedek nyomán arról az emberről van szó, aki hitét, annak értékeit beépíti életébe, hite irányítja életének minden mozzanatát; cselekvése motívumait a hitéből meríti, bármilyen legyen a képzettsége, műveltsége. Másként hogyan tudnánk gátat vetni önmagunkban és környezetünkben a gyakorlati materializmus terjedésének, valamint a globalizáció, a fogyasztói társadalom embert romboló hatásának?

A keresztény hit igaz hirdetője, írja továbbiakban Szent Benedekről VI. Pál pápa.

Szent Benedektől főképpen azt kell megtanulnunk, hogy ma elsősorban nem szavakkal, hanem a hitből táplálkozó életünkkel lehet és kell tanúságot tennünk.

A család, a monostor, de az egyes ember is csak úgy válik missziós központtá, ha sugározza a szeretet, a béke, az öröm légkörét. Minden gyöngeségünk egyéni, közösségi szinten magyarázható, sokszor indokolható.

Ennek hátterét tudjuk elemezni és megérteni. Az emberi törékenységünk miatt néha még erkölcsi felelősség sem terhel bennünket, de tudnunk kell, hogy mindezek ellenére is a gyöngeségektől terhelt életünk bizony hiteltelenné tesz bennünket. Úgy gondolom, hogy a hivatások hiányának okát is elsősorban itt kell keresnünk.

Fáradhatatlanul, megalkuvás nélkül kell tehát törekednünk eszményeink megvalósítására, mert csak ezen az úton válik igazán tanúságtevővé az életünk.

Testvérek!

Szerzetesek, oblátusok, katolikus hívek, egy szívvellélekkel könyörögjünk a nyugati szerzetesség megalapítójához; Európa védőszentjéhez, hogy imájával, példájával segítsen bennünket. Adja meg nekünk az Úr, hogy Szent Benedek atyánk példája nyomán sokak lelkében ébredjen vágy Krisztus követésére. Érezzék az emberek az egész társadalomra kiható belső gazdagságot, amelyet Krisztus Lelke, a Szentlélek ad mindazoknak, akik az ő sugallatára hallgatnak! Ámen APOSTOL MAGAZIN 2022. JÚLIUS

SZENT BENEDEK APÁT – EURÓPA FŐVÉDŐSZENTJE Siessetek, míg tiétek az élet világossága, hogy a halál sötétsége meg ne lepjen benneteket! (Jn 12, 35) Ezeket kiáltja oda az Úr a népsokaságnak, amikor keresi munkását, majd így folytatja: Ki az az ember, aki életet óhajt, és jó napokat kíván látni? (Zsolt 33, 13) Ha ennek hallatára azt feleled: „Én”, akkor Isten ezt mondja neked: Ha igazi és örök életet akarsz, tiltsd el nyelvedet a gonosztól, és ajkad ne szóljon csalárdságot, fordulj el a rossztól, és tedd a jót! Keresd a békét, és járj utána! (Zsolt 33, 14-15) Ha ezt megteszitek, szemem rajtatok lesz, és fülem meghallja könyörgéseteket. És még mielőtt segítségül hívnátok, azt mondom nektek: Íme, itt vagyok (Iz 52, 6).

Mi lehetne édesebb számunkra, szeretett testvéreim, az Úrnak e minket hívó szavánál? Íme, így mutatja meg jóságosan az Úr az élet útját.

Szent Benedek apát Regulájából Először is: bármi jóba kezdesz, igen állhatatosan imádsággal kérjed, hogy ő vigye azt végbe, hogy ő, aki bennünket már fiai sorába méltóztatott számítani, ne legyen kénytelen valaha is szomorkodni rossz tetteink miatt. Úgy kell őt a bennünk levő adományaival mindenkor szolgálnunk, hogy mint haragvó atya örökségéből ki ne tagadjon minket, fiait, de úgy se, mint félelmetes úr, bűneinktől felingerelve, gonosz szolgák gyanánt át ne adja az örök büntetésre azokat, akik nem akarták őt követni a dicsőségbe.

Keljünk föl tehát végre valahára a Szentírás serkentő szavára: Itt az óra, hogy felébredjünk az álomból (Róm 13, 11). Nyissuk meg szemünket a megistenítő fénynek, és megdöbbent füllel halljuk, mire int bennünket a mindennap felénk kiáltó isteni szózat: Ma, ha az Úr szavát halljátok, meg ne keményítsétek szíveteket! (Zsolt 94, 8) És ismét: Akinek füle van a hallásra, hallja meg, mit mond a Lélek az egyházaknak!

(Jel 2, 7) És mit mond? Jöjjetek, fiaim, hallgassatok rám! Az Úr félelmére tanítalak titeket (Zsolt 33, 12).

postacím: 1112 Budapest, Gazdagréti út 14.

Övezzük fel tehát derekunkat hittel és a jó cselekedetek gyakorlásával, és az evangélium vezetésével járjuk az ő útjait, hogy méltók legyünk meglátni azt, aki országába hívott minket (1 Tessz 2, 13). Ám ha országának sátorában akarunk lakni, hacsak jó cselekedetekkel nem igyekszünk, soha oda el nem jutunk.

Amint van keserűségből fakadó rossz buzgóság, amely elszakít Istentől, és a pokolra vezet, úgy van jó buzgóság is, amely a vétkektől választ el, és Istenhez és az örök életre vezet. Ezt a buzgóságot tehát a legizzóbb szeretettel gyakorolják a szerzetesek, azaz: Egymást a tiszteletadásban előzzék meg (Róm 12, 10).

Egymásnak mind testi, mind lelki fogyatkozásait a legtürelmesebben viseljék el. Egymásnak versengve engedelmeskedjenek. Senki se kövesse azt, amit maga számára hasznosnak ítél, hanem ami másnak az. Egymást tisztán, testvéri szeretettel szeressék. Istent szeretve féljék. Apátjukat őszinte és alázatos szeretettel szeressék. Krisztusnak semmit elébe ne tegyenek, aki bennünket, mindnyájunkat az örök életre vezessen.

11

AMI LEHETETLEN Élt egyszer egy gazdag öreg gróf. Se felesége, se gyereke. Elhatározta hát, hogy rézpénzét a szegényeknek adja, ezüstpénzét szolgáinak. Aranypénzét pedig annak, aki mesét mond neki, ami soha meg nem történhetett.

Jöttek is sokan hozzá. De akármilyen hihetetlen mesét is mondtak, az öreg gróf egyre csak azt ismételte: – Ebben igazán nincs semmi különös, igazán megtörténhetett.

Volt a grófnak egy igen jó eszű pásztora. Gondolta a pásztor, hátha szerencsével jár. Felment a kastélyba.

A gróf szívesen is fogadta. Bevitte abba a szobába, ahol a pénz három nagy halomban állt az asztalon. Külön a réz, külön az ezüst és külön az arany.

Leült a pásztor, és elkezdte: – Valamikor, réges-régen, egy hatalmas uraságnál szolgáltam. A méhészkedés volt egyetlen szenvedélye ennek az uraságnak.

Méhesgazdát is fogadott. Annak az volt a dolga, hogy minden este átvizsgálja a méhkasokat, és számba vegye, nem hiányzik-e egy is közülük.

– Ez ugyan könnyen lehetséges – mondta a gróf nevetve. A pásztor Így folytatta: – Egyik este kiderült, hogy a méhkasból hét méh hiányzik. Egy széles folyón repült keresztül a méhraj, és ezek valahogy lemaradtak. Az uraság megparancsolta a méhésznek, hogy tüstént keresse meg a szökevényeket.

12

El is indult a méhész szó nélkül, nem mert ellentmondani a gazdájának. A folyó partjára érve látta, hogy olyan széles, hogy nem lehet rajta száraz lábbal átkelni. Körülnézett. Se csónakot, s révészt nem látott a közelben. Mit volt mit tennie? A tarisznyájába nyúlt, és elővette a tízóraiját, egy kerek cipót meg két darab sajtot. A cipó héját felül levágta, és kivájta a belét.

Valóságos csónakot készített belőle.

Aztán vízre bocsátotta, beleült, és – a két darab sajtot evezőnek használva – szerencsésen átevezett a túlsó partra. Megtalálta az elveszett méheket, és ugyanúgy vissza is evezett.

– Ez is könnyen meglehet – dörmögte a gróf.

– No de ez még nem minden! – folytatta a pásztor.

– Egy hétre rá ismét elveszett ez a hét csavargó méh. Az uraság nagyon megharagudott. Ismét utánuk hajszolta a méhészt. Az megkereste a nyomukat, és úgy ment tovább. Egyre messzebb ment, míg végre, hosszas gyaloglás után megpillantotta őket. De jaj! Amikor éppen lecsapott volna rájuk, egyenesen felrepültek az égbe.

No, most mit tegyen? Hogyan is menjen utánuk? Egyszer csak a rozstábla kellős közepén megpillantott egy szép tarka virágot. Olyan hosszú szár nőtt ki a közepéből, hogy felnyúlt az égig.

A méhész gondolkodás nélkül felmászott rajta. Csak akkor vette észre, hogy a szár rövid, amikor már elérte a tetejét. Gyorsan levette a derékszíját, odakötötte a végéhez. Így aztán szerencsésen feljutott az égbe. Megfogta a méheket. Mikor már a zsebében zümmögött

APOSTOL MAGAZIN 2022. JÚLIUS

MESE

K

öszönjük a június 9-én tartott adománygyűjtő napon érkezett felajánlásaitokat.

A célösszeg 11,5 millió forint volt, ebből 1,2 millió forint gyűlt össze ez idáig. A kedves adakozók buzgósága és bőkezűsége ellenére, a töredéke gyűlt össze annak az összegnek, melyből meg tudnánk vásárolni a miseközvetítésekhez szükséges eszközöket.

Kérjük továbbra is kedves nézőinket, Média Apostolainkat, minden jószándékú embert, aki úgy érzi, adományával segíteni tudja médiaszolgálatunkat, tegye meg felajánlását csekken (igényelhető: 30/533-0363 telefonszámon) vagy banki átutalással.

mind a hét szökevény, megfordult, hogy visszatérjen a földre. Csakhogy közben odalenn a földön learatták a rozsot és vele együtt azt a szép tarka virágot is. Kétségbeesésében keserves sírásra fakadt, nem tudta mitévő legyen. Egyszer csak arra sétált az öreg Szent Péter. Megesett a szíve a méhészen. Odakölcsönözte neki görcsös botját, hogy azon másszon vissza a földre.

A méhész megköszönte, és meg is indult lefelé. De bizony a bot rövid volt. Nem ért le a földig. Elővette a bicskáját, felül levágott egy darabot, és alul megtoldotta vele. Így szerencsésen leért a földre.

– Elhiszem, mondta a gróf. – Ebben igazán nincs semmi lehetetlen.

A pásztor egy búcsú pillantást vetett a csillogó aranyra, és már azt gondolta: „No, te se leszel az enyém!”

– Még egyet – kérdezte hirtelen a gróf –, hogy a méhész odafenn volt az égben, nem tudod, találkozott-e a bátyámmal, aki tavaly meghalt?

– Hogyne találkozott volna, nagyságos uram – felelte a pásztor.

– No, és mit csinál a bátyám odafenn?

– Disznókat őriz, uram!

– A gróf elsápadt mérgében.

– Az lehetetlen! – kiáltotta.

Micsoda, lehetetlen? – lelkendezett a pásztor.

– Akkor az enyém az arany! Azzal a halom pénzt gyorsan besöpörte a tarisznyájába, és elégedetten hazament. www.apostoltv.hu

13

KÁRMEL-HEGYI BOLDOGASSZONY

Kármel-hegyi Boldogasszony A nagy szárazság csapásának bejelentése (1Kir 17) 1 A gileádi Tisbéből való Illés, a tisbei így szólt Acháb királyhoz: „Amint igaz, hogy él az Úr, Izrael Istene, akinek a szolgálatában állok: ezekben az években ne hulljon se harmat, se eső, csak az én szavamra.” 2 Azt mondta neki az Úr: 3„Menj el innen, vedd utadat kelet felé és rejtőzz el a Kerit-pataknál, amely a Jordántól keletre folyik. 4Igyál a patakból, a hollóknak pedig megparancsolom, hogy gondoskodjanak rólad.” 5Tehát elment, és úgy tett, amint az Úr parancsolta. Elment, és a Kerit-pataknál maradt, amely a Jordántól keletre folyik. 6S a hollók vittek neki reggel kenyeret, este húst, a patakból meg ivott.

Az aszály megszűnése (1Kir 18) 41 Akkor így szólt Illés Achábhoz: „Menj fel, egyél és igyál! Figyelj csak, már hallatszik az eső nesze!” 42 Acháb fölment, evett és ivott, Illés meg fölment a Kármel csúcsára, leborult a földre, a térde közé rejtette arcát. 43Aztán így szólt szolgájához: „Menj fel, és nézz a tenger felé!” Fölment, körülnézett, aztán jelentette: „Nincs ott semmi.” Erre azt mondta: „Menj vissza, hétszer egymás után!” 44A hetedik alkalommal jelentette: „Nézd, felhő ereszkedik alá nyugaton, akkorácska, mint az ember tenyere.” Így felelt neki: „Menj és jelentsd Achábnak: Fogass be és eredj le, különben utolér az eső!” 45Nemsokára elsötétedett az ég a viharfellegektől, és hatalmas záporeső esett. Acháb szekérre ült és Jiszreelbe sietett.

Az Úr keze azonban Illés fölött volt. 46Felövezte derekát és Acháb előtt haladt egészen a Jiszreelbe vivő útig.

A kármeliták nagy ünnepe – július 16.

A Szentírás több helyen megemlékezik a Kármel hegyről, ahol Illés próféta élt és védelmezte a hit tisztaságát (1Kir 17–19). Az egyházatyák a hegyet szépsége, termékenysége, ősisége, Illés győzelme miatt Szűz Mária jelképének látták. Sok remete élt a hegyen, majd a 12. században rendet alapítottak itt azzal a céllal, hogy a Szűzanya oltalmában szemlélődő életmódot folytassanak. A tengerről felszálló felhőben (1Kir 18,44), mely Illés idejében a megmentő esőt hozta, a Szűzanya előképét látták. Így jött létre a kármelita rend.

Stock Szent Simon 1251. július 16-án részesült a skapuláré látomásában. A hagyomány szerint a Szűzanya angyalok és szentek kíséretében jelent meg a rendfőnöknek, és átnyújtotta neki a skapuláré nevű vállruhát azzal az ígérettel, hogy aki viseli, nem jut a pokolba, és a halálát követő szombaton kiszabadul a tisztítótűzből.

E kiváltságot később a rendtagokon kívül kiterjesztették minden hívőre, aki a skapulárét, illetve annak 14

éremváltozatát viseli, és a Kármelhegyi Boldogasszony oltalma alatt a megfelelő életmódra vállalkozik.

A Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletét azok a szerzetesek hozták magukkal Európába, akik a szaracénok elől menekülve kényszerültek elhagyni ősi remeteségüket. Édesanyjuk, védasszonyuk ünnepét 1376/78-tól ülik a kármeliták. Pápai jóváhagyást az ünnep megtartására V. Sixtustól kaptak 1587-ben, majd az emléknapot XIII. Benedek 1726-ban kiterjesztette az egész egyházra.

Skapuláré ének Máriához, drága Szűzanyánkhoz, tisztelettel járulunk. Őt dícsérje hangos énekével. bizodalmas szózatunk.

Skapuláré szende Királynéja, kármeliták kegyes pártfogója, Jóra térő bánatos kebellel , lábaidhoz borulunk.

Máriában kelt fel a világnak tiszta fényű csillaga.

Benne támadt lelki üdvösségünk, leggyönyörűbb hajnala, Üdvözölt légy Kármel Ékessége, szétsugárzó kegyelmed edénye, Telt edény és benne sebeinknek gyógyerejű balzsama.

Máriánál, égi pártfogónknál , van segítség, oltalom.

Mint a harmat, száll szívéből ránk is, csendesítő bizalom.

Hét örömmel áldva Istenünktől, szent öröm közt vált meg életétől Elvitetvén mennynek országába, örök élte vigalom.

Stettner Sebestyén: Stock Szent Simon átveszi a skapulárét a Kármelhegyi Boldogasszonytól (1740)

APOSTOL MAGAZIN 2022. JÚLIUS

APOSTOL TELEVÍZIÓ VASÁRNAP 0.00 Szentmise (ism.), Ismétlések, Képújság 7.20 Belső Gerinctorna – Benvin Sebastian atyával 7.40 Életvezetés – A nevelés az élet szolgálata – Uzsalyné Dr. Pécsi Rita előadása 9.30 Imaszándékfogadás – élő – 06-1-704-4444 10.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 11.30 Zsolozsma 12.00 Ferenc pápa üzenete Rómából 12.20 Budai hét 12.35 Imamaraton – Rózsafüzér 13.25 Szentségimádás 14.00 Lélekemelő Károly atyával 15.00 Irgalmasság órája 15.30 Gyereksarok 16.00 Élet az egyházban – Általános kihallgatás Rómából (ism.) 17.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 18.30 Zsolozsma 19.00 Életvezetés – Beszéljük meg – Somogyi Krisztina, Kézdy Anikó és Papp Miklós előadása (ism.) 20.15 Dr. Pákozdi István: Élő liturgia (ism.) / Szeretetláng 20.45 Budai hét 21.00 Mária köszöntő 21.30 Tömördi Viktor: Női karizmák (ism.) 22.30 Zsolozsma 22.45 Belső világunk szépségei (ism.) 23.15 Szeretetláng (ism.) 23.30 Képújság HÉTFŐ 0.00 Szentmise (ism.), Ismétlések, Képújság 7.20 Belső Gerinctorna – Benvin Sebastian atyával 7.32 Zsolozsma – Reggeli dicséret 8.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 8.45 Rózsafüzér 9.20 Katekézis 9.50 Életvezetés – A nevelés az élet szolgálata – Uzsalyné Dr. Pécsi Rita előadása 11.30 Ferencesek – Szerdahelyi Csongor műsora (ism.) 12.00 Imamaraton – Rózsafüzér 12.45 Hírek 13.00 Szentségimádás 14.00 Lélekemelő Károly atyával 15.00 Irgalmasság órája 15.30 Képújság 16.00 Párbeszéd az emberért – Platthy Iván műsora 17.00 Szentmise Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 17.45 Rózsafüzér 18.20 Gyereksarok 18.50 Homília 19.05 Életvezetés – A nevelés az élet szolgálata – Uzsalyné Dr. Pécsi Rita előadása 20.30 Budai híradó 20.45 Mária köszöntő 21.30 Párbeszéd – Örömhíreink Dió-héjban/Apostol (ism.) 22.30 Zsolozsma 22.45 Élet az egyházban – Általános kihallgatás Rómából (ism.) 23.35 Képújság KEDD 0.00 Szentmise (ism.), Ismétlések, Képújság 7.20 Belső Gerinctorna – Benvin Sebastian atyával 7.32 Zsolozsma – Reggeli dicséret 8.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 8.45 Rózsafüzér 9.20 Élet az egyházban – Válogatás a Szent István Televízió műsorából 10.20 Párbeszéd – Apostol/Örömhíreink Dióhéjban – Diószegi László műsora 11.15 Ferenc pápa üzenete Rómából 11.30 Nyitott szemmel – Pécsi szabadegyetem 12.00 Imamaraton – Rózsafüzér 12.45 Hírek 13.00 Szentségimádás 14.00 Igeforrás – Bábel Balázs atya műsora 15.00 Irgal-

MŰSORÁTTEKINTÉS masság órája 15.30 Képújság 16.00 Párbeszéd – Örömhíreink Dió-héjban/Apostol (ism.) 17.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 17.45 Rózsafüzér 18.20 Gyereksarok 18.50 Homília 19.05 Élet az egyházban (ism.) 20.00 Nyitott szemmel – Pécsi szabadegyetem (ism.) 20.30 Budai híradó 20.45 Mária köszöntő 21:30 Párbeszéd – Tükörkép/ Mottó/Női kincsek/Hívtál uram/egy kávé mellett 22.30 Zsolozsma 22.45 Élet az egyházban (ism.) 23.35 Képújság SZERDA 0.00 Szentmise (ism.), Ismétlések, Képújság 7.20 Belső Gerinctorna – Benvin Sebastian atyával 7.32 Zsolozsma – Reggeli dicséret 8.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 8.45 Rózsafüzér 9.20 Belső világunk szépségei 9.45 Ferenc pápa üzenete Rómából (ism.) 10.10 Párbeszéd – Párbeszéd az emberért – Platthy Iván műsora 11.05 Ferencesek – Szerdahelyi Csongor műsora 11.35 Apostolok fóruma – élő 12.00 Imamaraton – Rózsafüzér 12.45 Hírek 13.00 Szentségimádás 14.00 Lélekemelő Károly atyával 15.00 Irgalmasság órája 15.30 Képújság 16.00 Imaszándékfogadás – élő – 06-1-704-4444 17.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 17.45 Rózsafüzér 18.20 Apostolok fóruma (ism.) 18.50 Dr. Pákozdi István: Élő liturgia 19.05 Belső világunk szépségei (ism.) 19.30 Katekézis (ism.) 20.00 Összhang – Kulturális magazin (ism.) 20.30 Budai híradó 20.45 Mária köszöntő 21.30 Tömördi Viktor: Női karizmák (ism.) 22.30 Zsolozsma 22.45 Belső világunk szépségei (ism.)

23.15 Szeretetláng (ism.) 23.30 Képújság CSÜTÖRTÖK 0.00 Szentmise (ism.), Ismétlések, Képújság 7.20 Belső Gerinctorna – Benvin Sebastian atyával 7.32 Zsolozsma – Reggeli dicséret 8.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 8.45 Rózsafüzér 9.20 Életvezetés – Beszéljük meg – Somogyi Krisztina, Kézdy Anikó és Papp Miklós előadása 10.30 Katekézis 11.00 Apostolok fóruma (ism.) 11.30 Kultúrpont 12.00 Imamaraton – Rózsafüzér 12.45 Hírek 13.00 Szentségimádás 14.00 Igeforrás – Bábel Balázs műsora 15.00 Irgalmasság órája 15.30 Képújság 16.00 Kultúrpont (ism.) 16.30 Katekézis (ism.) 17.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 17.45 Rózsafüzér 18.20 Gyereksarok 18.50 Homília 19.05 Életvezetés – Beszéljük meg – Somogyi Krisztina, Kézdy Anikó és Papp Miklós előadása (ism.) 20.15 Kultúrpont (ism.) 20.45 Budai híradó 21.00 Mária köszöntő 21.30 Párbeszéd – Örömhí-

www.apostoltelevizio.hu • info@apostoltv.hu

reink Dió-héjban/Apostol (ism.) 22.30 Zsolozsma 22.45 Élet az egyházban – Eucharisztikus kongresszus – NEK 2020 (ism.) 23.35 Képújság PÉNTEK 0.00 Szentmise (ism.), Ismétlések, Képújság 7.20 Belső Gerinctorna – Benvin Sebastian atyával 7.32 Zsolozsma – Reggeli dicséret 8.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 8.45 Keresztút 9.20 Élet az egyházban – Általános kihallgatás Rómából 10.10 Dr. Pákozdi István: Élő liturgia 10.30 Tömördi Viktor: Női karizmák 11.15 Szeretetláng (ism.) 11.30 Nyitott szemmel – Jeles napok/Verbiták Magyarországon 12.00 Imamaraton – Rózsafüzér 12.45 Hírek 13.00 Szentségimádás 14.00 Lélekemelő Károly atyával 15.00 Keresztút 15.40 Ferenc pápa üzenete Rómából 16.00 Tömördi Viktor: Női karizmák (ism.)

17.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 17.45 Keresztút 18.20 Gyereksarok 18.50 Homília 19.05 Élet az egyházban – Általános kihallgatás Rómából (ism.) 20.00 Nyitott szemmel – Jeles napok/Verbiták Magyarországon (ism.) 20.30 Budai híradó 20.45 Mária köszöntő 21.30 Párbeszéd – Párbeszéd az emberért (ism.) 22.30 Zsolozsma 22.45 Élet az egyházban – Általános kihallgatás Rómából (ism.) 23.35 Képújság SZOMBAT 0.00 Szentmise (ism.), Ismétlések, Képújság 7.20 Belső Gerinctorna – Benvin Sebastian atyával 7.32 Zsolozsma – Reggeli dicséret 8.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 8.45 Rózsafüzér 9.20 Élet az egyházban – Eucharisztikus kongresszus – NEK 2020 10.15 Szeretetláng 10.30 Párbeszéd – Tükörkép/Mottó/Női kincsek/Hívtál uram/ Egy kávé mellett 11.30 Katekézis (ism.)

12.00 Imamaraton – Rózsafüzér 12.45 Hírek 13.00 Szentségimádás 14.00 Igeforrás – Bábel Balázs műsora 15.00 Irgalmasság órája 15.30 Képújság 16.00 Összhang – Kulturális magazin 16.30 Ferencesek – Szerdahelyi Csongor műsora (ism.) 17.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 17.45 Rózsafüzér 18.20 Gyereksarok 18.50 Szeretetláng (ism.) 19.05 Élet az egyházban – Eucharisztikus kongresszus – NEK 2020 (ism.) 20.15 Kultúrpont 20.45 Budai hét 21.00 Áhítat Rómából 21.30 Párbeszéd – Tükörkép/Mottó/Női kincsek/Hívtál uram/Egy kávé mellett (ism.) 22.30 Zsolozsma 22.45 Élet az egyházban – Válogatás a Szent István Televízió műsorából (ism.) 23.35 Képújság A műsorváltozás jogát fenntartjuk!

15

APOSTOL TELEVÍZIÓ A DAT K E Z E L É S Kedves Nézőink (Média Apostolaink) elérhetőségi adatait (név, lakcím, e-mail cím, telefon), amelyeket kapcsolattartásunkhoz megadtak, a televíziót működtető Apostolmédia Közhasznú Alapítvány a hatályos uniós GDPR jogszabályoknak megfelelően kezeli. Adatkezelési Szabályzatunk megismerhető az Alapítvány weboldalán (www.apostolmedia.hu) és az Apostol Televízió honlapján (www.apostoltv.hu ).

M AG A Z I N R E N D E L É S Az Apostol Magazin, televíziónk ingyenes kiadványa megrendelhető szerkesztőségünknél levélben, E-mailben vagy telefonon.

K I A DVÁ N Y U N K : ISSN 2786-3549 Kiadja: Apostolmédia Közhasznú Alapítvány 1118 Budapest, Rahó utca 24/B Felelős kiadó: Dr. Szederkényi Károly Miklós Tipográfia, nyomdai előkészítés: Gregor László Nyomda: Pharma Press Nyomdaipari Kft.

A D O M Á N YOZ Á S Alapítványunk anyagi támogatásának lehetőségei: 1. POSTAI UTALVÁNNYAL (kérhető a szerkesztőségen telefonon), illetve az Apostol Magazinnal megküldjük 2. BANKI ÁTUTALÁSSAL Apostolmédia Közhasznú Alapítvány Bankszámlaszám: 11712004-20338211

E L É R H E TŐ S É G E I N K : Postacím: 1112 Budapest, Gazdagréti út 14.

Telefon: 1/707-3333 Mobil: 30/533-0363 E-mail: info@apostoltv.hu Honlap: www.apostoltv.hu Facebook: www.facebook.com/apostoltv

LEFEDETTSÉGÜNK: (Az Apostol Televízió elérhető) a MAGYAR TELEKOM országos, a DIGI Médiaszolgáltató budapesti, a VODAFONE XI. kerületi hálózatán, és a www.apostoltv.hu honlapon.

M É D I A A P O S TO LO K Az Apostol Televízió kedves nézői és támogatói imádságos nagy családot alkotnak. Közösségünk tagjait Média Apostoloknak nevezzük. Az apostol Jézus Krisztus küldötte a világban, egy fontos ügy elkötelezettje. Apostolaink örömmel tanúskodnak Jézusról, imádkoznak az evangélium terjedéséért és televíziónk szolgálatáért, lehetőségük szerint adományaikkal is támogatják az Apostol Televíziót. Szívesen megajándékozzuk támogatóinkat egy Média Apostol igazolvánnyal is, mely jelzi összetartozásunkat. Az igazolványt azok számára tudjuk kiállítani, akik ezt szerkesztőségünknél kérik.