APOSTOL MAGAZIN | 2022. JÚNIUS

AZ APOSTOL TELEVÍZIÓ INGYENES KIADVÁNYA 2022. június

MAGAZIN

Tanuljunk meg a hitünk alapján emelt fővel és nyitott szívvel katolikusok és magyarok lenni!

Nagy szeretettel köszöntjük

DR. ERDŐ PÉTER

bíboros atyát, Magyarország prímását 70. születésnapja alkalmából! Ünnepi beszélgetés (6–9.old.)

ÜZENET Hitünk szent titka A szentmise latin szövegében, amikor az eucharisztikus ünneplés csúcspontjához érkezünk, amikor közénk jön Jézus, és a Szentlélek működésével átlényegíti a kenyeret és a bort az Ő testévé és vérévé, akkor a miséző pap kihirdeti: Mysterium fidei. Magyarul: Íme, hitünk szent titka. Vajon elgondolkodunk-e ezen a szón, mit is jelent ez a fogalom, hogy hittitok?

A legfontosabb látványos esemény történik a szentmisében, az úrfelmutatás, és ez mégis titok? Oda kell figyelnünk hitünk titkára, ami arra késztet, hogy erről a titokról nyilvános hitvallást tegyünk: Halálodat hirdetjük Urunk, hittel valljuk föltámadásodat, amíg el nem jössz. A szentmise ünneplésének középpontja egész életünknek, a világtörténelemnek a csúcsára irányítja a figyelmünket, az Úr Jézus Krisztus föltámadására. Jézus Krisztus meghalt, de föltámadt. Mi ezt a hittitkot megismerhettük, ez hitünk alapja, amire rátesszük egész életünket, és erről hitvallást is kell tennünk. Ezt a szándékot minden szentmisében felszítjuk magunkban. De vajon komolyan vesszük e ezt, hogy hittel valljuk Krisztus feltámadását? Nem önmagunk előtt kell csak ezt vallani, amikor elmondjuk a Hiszekegyet, vagy megújítjuk a keresztségi fogadásunkat, hanem a világ előtt kell bizonyságot tennünk erről.

Gondolkodjunk el ezeken a fogalmakon: titok, hit­ titok. A mindennapi életünkben a titok megőrzése valami egészen más kötelezettséget jelent, mint a hittitok megvallása. A köznapi titok olyan információt, amiről nem szabad beszélnünk, amit nem adhatunk tovább, meg kell őriznünk magunkban. Lám, a hittitok éppen ennek az ellenkezője, olyan hirdetni való, közzétételre váró hír, jó hír, amit nem szabad elhallgatnunk. Míg a hétköznapi értelemben vett titkot a szívünkbe kell zárnunk, úgy a szívünkben felismert hittitkot a világ elé kell tárnunk. A hittitok, tehát feladatot is jelent. Azt meg kell ismernünk, azon el kell gondolkodnunk, vagyis valami ismeretlen valóságnak, megközelíthetetlen ténynek fel kell tárulkoznia előttünk. Így a hétköznapi értelemben használt titok fogalmából is adódik valami fontos feladat számunkra. Ezt a fajta titkot, mint hitbeli üzenetet fel kell dolgoznunk magunkban, meg kell értenünk, csak úgy tudjuk hitelesen tolmácsolni a világ felé.

A Katolikus Lexikon szócikke is segítségünkre lehet a hittitok, a misztérium megértésében. Ezek szerint hittitok (latinul : mysterium fidei): a legfőbb misztérium, Isten léte és üdvöthozó tette, mely a kinyilatkoztatás révén föltárul a hívő előtt, de felfoghatatlan marad. A hittitok Istennel való kapcsolatunk előfeltétele és alapja… A „misztérium” görög szó (müsztérion), ami a „müein” igéből szár2

mazik (jelentése: bezárulni, magába zárni), magyarul: titok, melynek természetfölötti vonatkozásai is vannak, ezért megértése meghaladja a pusztán emberi képességeket. A görög szó elsősorban a száj bezárására, hallgatásra, a szem lehunyására vonatkozik, a misztérium ugyanis a külső szem számára láthatatlan, emberi szóval kifejezhetetlen dolgok szemlélése. A misztériumvallásokban a misztérium a kultikus cselekmény üdvösségtartalma, az, ‚amiről hallgatnak’, mert szavakkal nem fejezhető ki, csak a kultusz élő gyakorlatában a beavatottak számára ismerhető meg. Ezért ez titkos, csak a kiválasztottak számára megismerhető isteni kinyilatkoztatás. – A misztériumvallások pogány vallások illetve rítusok, amelyen csak a beavatottak vehetnek részt, akik ezáltal keresték az üdvösséget. A kereszténység azonban nem misztériumvallás, még akkor sem, ha hittitkok szövik át Krisztus követőinek életét. Nálunk is van beavatás, sőt három beavató szentség által lesz valaki kereszténnyé.

Hitünk titkai nem csak egy szűk körnek, kiválasztottaknak szólnak, hanem minden nyitott szívű embernek, akik hittel keresik Istent. A hitbeli látás teszi lehetővé a hittitkok felismerését, amit az ember szabad döntésével elfogadhat. A hitnek, a hittikok befogadásának próbatételéről a Katolikus Egyház Katekizmusa is több pontban ad tanítást. „Nagy a hit misztériuma.”

APOSTOL MAGAZIN 2022. JÚNIUS

ÜZENET Az Egyház vallja az apostoli hitvallásban, és a szentségi liturgiában ünnepli, hogy a hívők élete a Szentlélekben hasonlóvá váljék Krisztushoz az Atyaisten dicsőségére. Ez a misztérium tehát igényli, hogy a hívők higgyék, ünnepeljék és belőle éljenek, eleven és személyes kapcsolatban az élő és igaz Istennel. Ez a kapcsolat az imádság. (KEK 2558) Gondoljunk arra is, hogy a rózsafüzér elmélkedő gondolatait is titkoknak nevezzük, ezek a szentolvasó titkai. Négy titoksor beszéli el az Úr Jézusnak az életét a Szentlélektől való fogantatásával kezdve, egészen a Mennybemeneteléig, sőt a Szűzanya megdicsőüléséig.

Jézus életének titkait azért imádkozzuk, és foglaljuk bele ebbe a csodálatos elmélkedő imádságba, hogy ezeken elgondolkodjunk, hogy ezt egyre jobban és egyre mélyebben megértsük. A Katekizmus elénk tárja a megváltás misztériumait, amelyeket a szentolvasóval naponta felidézünk. Krisztus egész élete a megváltás misztériuma. A megváltásban elsősorban a kereszten kiontott vér által részesülünk, de ez a misztérium Jézus egész földi életében tevékeny: már megtestesülésekor, amikor szegénnyé lett, hogy bennünket szegénysége által gazdaggá tegyen; rejtett életében, mely engedelmességével kiengeszteli a mi engedetlenségünket; szavában, mely megtisztítja hallgatóit; gyógyításaiban és ördögűzéseiben, melyekben „magára vette gyöngeségünket, és betegségeinket hordozta” (Mt 8,17); és föltámadásában, mellyel megigazulást adott nekünk. (KEK 517) Krisztus értünk vállalt földi küldetését szemlélve részesei lehetünk az Ő életének, szereplői leszünk a megváltás eseményének. „Krisztus egész gazdagsága minden ember számára hozzáférhető, és minden embernek javára válik.” Krisztus a maga életét nem önmagáért, hanem értünk élte: a megtestesüléstől „értünk, emberekért és a mi üdvösségünkért”, egészen haláláig a mi „bűneinkért” (1Kor 15,3), és föltámadásáig a mi „megigazulásunkért” (Róm 4,25). Most is „közbenjárónk az Atyánál” (1Jn 2,1), „hiszen örökké él, hogy közbenjárjon értünk” (Zsid 7,25). Mindazzal, amit egyszer s mindenkorra értünk átélt és elszenvedett, mindörökké jelen van „Isten színe előtt értünk” (Zsid 9,24). (KEK 519) Nagyon fontos feladatunk az, hogy hitünk titkait megismerjük. Ezért a hit tanulása, a katekézis, a személyes hitbeli önképzés elengedhetetlen a hívő ember számára. Erdő Péter bíboros úr egyszer azt mondta nekem, hogy a Katolikus Egyház Katekizmusának összefoglalását, idegen szóval a Kompendiumát, amelyet XVI. Benedek pápánk adott közre, minden felnőtt, öntudatos kereszténynek ismernie kell. Tehát a hittitok feladat a tanulásban, feladat a megvallásban. Ismét Marko Rupnik atyára hivatkozom. Szerinte a mai világnak teológia pauperumra van szüksége, vagyis a hittitkok művészi, képszerű ábrázolására. Korunk egyházművészetének a szegények teológiáját kell szolgálnia, a misztérium átadását. A média szolgálatomban is mindig fontosnak tartottam a hittitok továbbadását, a katekézist. Amikor a Mária Rádióban elkezdtem a médiaszolgálatomat, akkor első műsorigazgatóként szinte minden nap tartottam hittanórát. Most ugyanezt www.apostoltv.hu

teszem heti rendszerességgel az Apostol Televízióban.

A rádióban volt egy kedves hallgatóm, az orosz származású Galina. Őt úgy ismertem meg, hogy szinte nem volt olyan hittanóra a rádióban, amelybe ne telefonált volna be. Mindig volt valami gondolata, valami kérdése, hozzáfűznivalója, amellyel jelezte, hogy a hittitok foglalkoztatja az embert, ott motoszkál az ember szívében. Soha nem befejezett a misztérium dolgában a válasz, soha nem teljes a megértés, hanem mindig újabb és újabb oldalát láthatjuk meg hitünk igazságainak.

A misztérium keresésének csodálatos evangéliumi példáit is ismerjük. Jézus környezetében vannak értetlenek, hitetlenek, de vannak megértő, felfogó és mély felismerő képességű személyek. A húsvéti eseményekben ez szemléletesen felismerhető. Ott vannak az asszonyok, akik az elfogadásnak, megértésnek mindig nagyobb nyitottszívűségét tanúsítják, mint a férfiemberek, akár az apostolok is. A Feltámadottal találkozva átkarolják Jézus lábát. Feladatot is kapnak, ők viszik el a jó hírt a tanítványoknak. A tanítványok ekkor még bezárkóznak és értetlenkednek. Péter, a főapostol, sok mindent nem ért korábban. Nem tudja elfogadni Jézus szenvedését, hogy Ő megpróbáltatásokon és a halálon keresztül jut el a dicsőségébe. Az emmauszi tanítványok is tanúsítják ezt az értetlenséget. Ugyanakkor ott van János, aki bemegy az üres sírba, látja az otthagyott lepleket, és hisz. A másik apostol, Tamás a tapintást, az érzékelést tartja fontosnak. Neki meg kell érintenie Jézus testén a sebhelyeket. Így tesz majd hitvalló módon tanúságot a feltámadásról, amikor azt mondja: én Uram, én Istenem. Látja az emberi testet, de az Istent vallja meg Jézusban. Lehetne sorolni azokat az evangéliumi szereplőket, akik a hittitkok csúcsánál, a feltámadásnak a fényénél és örömhírénél megállva próbatételeket szenvednek át a hitben. Mert a hittitok nem egyértelmű bizonyosság, hanem próbatétel az ember számára. A Katekizmus jelzi, hogy a húsvéti események a leginkább meghatározóak hitünk titkainak sorában, ezek jelentik hitünk alapjait. Krisztus föltámadásának misztériuma valóságos esemény, melynek az Újszövetség tanúsága szerint történetileg bizonyított megnyilvánulásai voltak. Már Szent Pál 56 körül ezt írhatta a korintusiaknak: „Elsősorban azt hagytam rátok, amit magam is kaptam: Krisztus meghalt a bűneinkért az Írások szerint, eltemették és harmadnap föltámadt ismét az Írások szerint; megjelent Kéfásnak, majd a tizenkettőnek” (1Kor 15,3-4). Az Apostol itt a föltámadás élő hagyományáról beszél, melyet Damaszkusz kapui előtt átélt megtérése után tanult meg. (KEK 639) Kívánom Kedves Olvasóinknak, Nézőinknek, Média Apostolainknak, hogy Krisztus misztériuma, annak hirdetése, életük értelme és örök boldogságuk forrása legyen!

Lelkipásztori szeretettel: Dr. Szederkényi Károly Miklós esperes-plébános, az Apostol Televízió műsorigazgatója 3

KRÁNITZ MIHÁLY: SZENT PÁL NYOMÁBAN – 6. RÉSZ

SAUL ÉS AZ ELSŐ KERESZTÉNYEK Nagyon sok beszámolót kapunk az Újszövetségből az ősegyház életéről, de sok olyan homályos rész van, amelyet alaposan meg kell vizsgálni, hogy az egyes eseményeket folyamatukban lássuk, és azokat értelmezni tudjuk. Jézus a tizenkét apostolt választotta ki, hogy egyháza alapjai legyenek, és már földi életében Péter apostolt jelölte ki az új közösség alapjául: „Te Péter vagy, és én erre a sziklára építem egyházamat” (Mt 16,18).

Mennybemenetele előtt pedig küldetést ad tanítványainak: „Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek” (Mk 16,15).

A Mester azonban nyilvánvalóvá tette, hogy „miattam majd üldöznek benneteket” (Mt 5,11) és „Vigyázzatok magatokra! Bíróság elé állítanak, és a zsinagógákban megostoroznak benneteket” (Mk 13,9). Ezeknek a jövendöléseknek a beteljesedését látjuk a születő egyház első időszakában, amint az egyház növekvő létszámától megijedve a zsidóság képviselői felléptek az apostolokkal szemben: „A papok, a templomőrség parancsnoka és a szadduceusok odamentek hozzájuk. Rossz néven vették, hogy tanítják a népet, és hirdetik Jézus példájával a halálból való feltámadást. Kezet vetettek rájuk, de mivel már este volt, másnapig őrizetben tartották őket” (ApCsel 4,1– 3). Ekkor nem volt még testi fenyítés, de „megparancsolták nekik, hogy egyáltalán ne beszéljenek és ne tanítsanak Jézus nevében” (ApCsel 4,18). A keresztények száma azonban látványosan növekedésnek indult: pünkösdkor „háromezer lélek megtért” (ApCsel 4,1), később „a férfihívek száma mintegy ötezerre szaporodott” (ApCsel 4,4), majd pedig „a hívők – férfiak és nők – egyre nagyobb számban csatlakoztak az Úrhoz” (ApCsel 5,14). Azt is tudjuk, hogy a közösség nagyon összetartó volt. A hívek „állhatatosan kitartottak az apostolok tanításában és közösségében, a kenyértörésben és az imádságban. […] Birtokaikat és javaikat eladták, és az árát szétosztották azok közt, akik szükséget szenvedtek” (ApCsel 2,42.45). A nép vezetőinek emellett az apostolok népszerűségével is számolniuk kellett: „Az Úr naponként vezetett hozzájuk olyanokat, akik hagyták, hogy megmentsék őket” (ApCsel 2,47), és „azok közül, akik az apostolokat hallgatták, sokan hívők lettek” (ApCsel 4,4). Egy különleges érzés töltötte el azokat, akik Péterékkel találkoztak: „Félelem fogott el mindenkit, mert az apostolok révén sok csoda történt és sok 4

jel adatott” (ApCsel 2,43), s ezt Jeruzsálem elöljárói is – a vének, az írástudók, Annás főpap, Kaifás, János és Sándor s mindnyájan, akik a főpapi nemzetségből valók voltak (ApCsel 4,6) –elismerték, hogy „egész Jeruzsálem tudja, hogy nyilvánvalóan csodát tettek, nem is tagadhatjuk” (ApCsel 4,16). A főtanács tagjai még hozzátették: „De hogy a dolognak tovább ne terjedjen a híre a nép közt, fenyegessük meg őket, hogy többé senki emberfiának ne beszéljenek ennek a nevében” (ApCsel 4,17). Péter és János kihallgatása után azonban „a népre való tekintettel szabadon bocsátották őket, mert semmi jogcímet nem találtak megbüntetésükre” (ApCsel 4,21).

Saul, aki farizeusi nevelésben részesült, és Gamáliel lábánál tanulta a törvény magyarázatát, nagyon is tudott a keresztények életéről, szám szerinti növekedésükről, s amikor alaposan utánanézett ennek a jelenségnek, és azonnal szembesült Jézus Krisztus személyével, mivel az apostolok az ő nevében tanítottak. Egyszerűen nem lehetett nem tudomásul vennie, hogy „még a Jeruzsálemhez közel eső városok népe is odatódult” (ApCsel 5,16), mert – és Saul ezt akár személyesen is megtapasztalhatta, mivel az apostolok nyíltan beszéltek – „bátran hirdették és az Isten szavát és nagy erővel tanúsították Urunk, Jézus feltámadását” (ApCsel 4,31.33). A kezdeti egyház sikereire adott főtanácsi válasszal nyilván Saul is egyetértett, mert „a főpap és akik vele tartottak, vagyis a szadduceusok pártja, féltékenységükben felléptek ellenük. Elfogatták az apostolokat, és nyilvánosan börtönbe vetették őket” (ApCsel 5,17–18). Amikor azonban a főtanács elé akarták vezetni őket, nem találták az apostolokat a börtönben. Gondviselésszerű módon tudtak kiszabadulni, és már „hajnalban bementek a templomba, és tanítottak” (ApCsel 5,21). Ekkor a templomőrség szolgái elővezették őket, és újra a főtanács elé kerültek. „Erőszakot nem alkalmaztak, mert féltek, hogy a nép kövekkel támad rájuk” (ApCsel 5,26–27). A főpap csak ismételni tudta a korábbi tiltást, hogy „szigorúan megparancsoltuk nektek, hogy ne tanítsatok abban a névben, s lám, egész Jeruzsálem tele van tanításotokkal” (ApCsel 5,28).

Saul ugyanígy több alkalommal megütközhetett e mozgalom képviselőinek a népre gyakorolt hatásától.

Ifjúként még nem volt képes arra, hogy önálló véleAPOSTOL MAGAZIN 2022. JÚNIUS

KRÁNITZ MIHÁLY: SZENT PÁL NYOMÁBAN – 6. RÉSZ ményt alkosson, de a vádakkal azonosult. Ugyanakkor megdöbbenéssel vehette tudomásul, hogy saját mestere, Gamáliel, „aki az egész nép előtt tiszteletben állt s törvénytudó volt” (ApCsel 5,34), valójában a józan észre hivatkozva a főtanácstól kérte az apostolok szabadon bocsátását, mivel „ha ez az elgondolás vagy mozgalom emberektől származik, magától felbomlik” (ApCsel 5,38).

A főtanács azonban csak részben fogadta el érvelését, mert „az apostolokat megvesszőztették, aztán rájuk parancsoltak, hogy Jézus nevében ne beszéljenek, és szabadon engedték őket” (ApCsel 5,40). Ez volt az első alkalom, amikor az egyház vezetőit fizikai bántalmazás érte. Az apostolok tanúságtevő szava hallatán korábban is előfordult, hogy a főtanács tagjai „haragra gerjedtek, s meg akarták őket ölni” (ApCsel 5,33). Saul lelkében ezek az események megtették hatásukat úgy, hogy fokozatosan még mestere jóindulatától is elszakadt, és később a keresztények elpusztítására tört.

Az egyház szervezettsége a hívek nagy létszáma miatt is kezdett kialakulni. Jézus is tudatosan „intézményként” az apostolokra alapította egyházát. Péter kiemelése szintén ebbe az irányba mutat, és az eucharisztikus megbízás, hogy „ezt cselekedjétek az én emlékezetemre”, egy tartós közösség kiépítését szolgálta.

Ezek az adottságok is hozzájárultak a kezdeti egyházzal szembeni fellépéshez, mert a vallási vezetők is láthatták, hogy a keresztények száma „igen megnőtt Jeruzsálemben, még a papok közül is tömegesen hódolhattak a hitnek” (ApCsel 6,7).

A szervezeti kiépítettséget a diakónusok kiválasztása is erősítette, akik közül az egyik István volt, a hittel és Szentlélekkel eltelt férfi (ApCsel 6,5). Neve „koronát” jelent, aki az ősegyház tüzes lelkű igehirdetője volt. A görög nyelvű zsidók azonban vitatkozni kezdtek vele, de „bölcsességével és a Lélekkel szemben, amellyel beszélt, nem tudtak ellenállni” (ApCsel 6,10). István ellenfelei között ott szerepelnek a kilikiaiak is. Lehetséges, hogy Saul is közöttük volt, aki hallotta István érvelését, s elképzelhető, hogy már ekkor valamiféle törés lépett fel benne az atyák hagyományainak vakbuzgó követője volt és hallotta a Krisztusról szóló tanítást is. Ha nem is korábban, de elfogatásánál Saul vé-

www.facebook.com/apostoltv

gighallgatta István beszédét, akit hamis vádak alapján hurcoltak a főtanács elé, kijelentve: „Ez az ember folyvást a szent hely és a törvény ellen beszél. Hallottuk, amint mondta, a názáreti Jézus romba dönti ezt a helyet, és megváltoztatja a Mózestől ránk hagyott szokásokat” (ApCsel 6,13–14). Ez már sok volt Saulnak.

A templomot és a törvényt senki nem kérdőjelezheti meg, a káromkodót pedig maga a törvény bünteti. Így azzal vallási kötelességet teljesítenek, ha Istvánt eltávolítják. Ráadásul a diakónus lelki imádságát sem tudták elviselni, amikor „figyelték, és olyannak találták arcát, mintha angyalé volna” (ApCsel 6,15). Jézus azonban a rájuk váró eseményekről is előzetesen felvilágosította tanítványait: „Kizárnak benneteket a zsinagógákból, s eljön az óra, amikor az, aki megöl titeket, azt hiszi, hogy szolgálatot tesz vele az Istennek” (Jn 16,2).

Saul helyeselte István meggyilkolását (ApCsel 8,1), azután is, hogy meghallgatta az Újszövetség leghosszabb beszédét, István diakónus igehirdetését (ApCsel 7,2–53). Mi volt erre a zsidók válasza? Amikor ezt hallották, haragra gyulladtak, és fogukat vicsorgatták ellene. Saul magatartásáról itt keveset hallunk. Azt tudjuk, hogy az Istvánt megkövezők „az ő lábához rakták le ruhájukat” (ApCsel 7,57).

Maga Szent Páltól ekkori magatartásáról több alkalommal is kendőzetlenül számol be a zsidóknak, Agrippa királynak és a galatáknak is: „Véresen üldöztem ezt az utat, férfiakat és nőket kötöztem meg és vetettem börtönbe.” (ApCsel 22,4); „Eleinte magam is úgy véltem, hogy a názáreti Jézus ellen minden úton-módon föl kell lépni.” (ApCsel 26,9). „Könyörtelenül üldöztem az Isten egyházát, és a romlására törtem” (Gal 1,13).

Az apostol megtérésének elbeszélésénél Lukács, az Apostolok Cselekedeteinek szerzője jegyzi fel: „Saul még mindig lihegett a dühtől, és halállal fenyegette az Úr tanítványait. Elment a főpaphoz, s arra kérte, adjon neki ajánlólevelet a damaszkuszi zsinagógához, hogy ha talál ott embereket, férfiakat vagy nőket, akik ezt az utat követik, megkötözve Jeruzsálembe hurcolhassa őket” (ApCsel 9,1–2). István diakónus felkiáltása halála előtt azonban mélyen belevésődött a szívébe: „Látom a megnyílt eget és az Emberfiát, aki ott áll az Isten jobbján” (ApCsel 7,57). Majd pedig István utolsó két mondata: …„Uram, Jézus, vedd magadhoz lelkemet!” és „Uram, ne ródd fel nekik bűnül…” (ApCsel 7,59–60).

Drámai változások indulnak el Saul lelkében. Törvénytisztelő magatartása következtében a vallási szektával szembeni gyűlöletét a keresztények üldözése kiséri. Ezzel együtt egy olyan kép is, mely az általa üldözött közösség alapítójának megjelenítése István halálában, akiben Krisztus szenvedése és halála folytatódik. Bár István meghalt, de szelleme tovább él a kivégzését szemlélő fiatalban, aki egy bizonyos Pál, aki ekkor még nem is sejti, hogy az István által megkezdett művet ő fogja folytatni, s azt sem, hogy egy nap keresztény lesz, s azt a küldetést kapja, hogy az egyházat világszerte elterjessze.

5

Tanuljunk meg a hitünk alapján emelt fővel és nyitott szívvel katolikusok és magyarok lenni!

Ünnepi beszélgetés Dr. Erdő Péter bíboros atyával Az Apostol Televízió nézői, a média apostolok nevében is nagy szeretettel köszöntjük Bíboros atyát 70. születésnapja alkalmából! Isten éltesse sokáig!

Bíboros atya a keresztségben a főapostol nevét kapta, így bizonyára az apostol-utódi hivatásban is ez szerepet játszhatott.

Szent Péter apostol a védőszentem, hozzá szoktam imádkozni, azonban a névadás azért nálunk különösen alakult. Már hatodik generáció óta, apáról fiúra szállt a Sándor név, igen ám, csak mi első gyerekként, ikrek voltunk, két fiú, és ráadásul Péter-Pál napja közelében születtünk. Tehát a szüleim részéről így adódott a névválasztás, úgyhogy mi Péter és Pál lettünk. Szent Pétert és Szent Pált mindig nagyon tiszteltem, de a papi hivatás közvetlenül valószínű nem ezzel függött össze. Inkább azzal, hogy gyermekkoromban elkezdtünk ministrálni, ez volt az első személyes élményem a hitről és a vallásról.

Hogyan alapozta meg és segítette a családi élet, szüleinek a példája, majd később a piarista gimnázium hivatása kibontakozását?

6

Feltétlenül! A szüleimnek a példája annyiban is, hogy otthon olyan légkör vett körül minket, amelyben egyértelmű volt, hogy a hit minden másnál fontosabb az ember életében. Van, aki csak az ünnepekkor, van, aki csak az élet egy részére tekinti azt fontosnak. Szüleim azonban olyan emberek voltak, akiket éppen a vallásosságuk miatt nem engedtek, hogy a tanult hivatásukban dolgozzanak. Édesapám jogász volt, de nem dolgozhatott jogászként, édesanyám pedagógus volt, de nem taníthatott, pedig egyikük sem foglalkozott politikával, csakis azért, mert túl vallásosnak tekintették őket, ami abban az időben megbízhatatlanságot jelentett. Tehát ott volt előttünk két embernek a példája, akik számára az anyagilag megbecsültebb, kényelmesebb élethez képest, sokkal fontosabb volt a hitük és a vallásuk. Ez az első nagy élményem. Természetes, hogy rendszeresen imádkoztunk is otthon esténként, a családi ünnepek alkalmával, külön is készültünk az ünnepekre, tehát a családi atmoszféra nagyon is közel vitt bennünket Istenhez.

A piarista atyáknak példája, szolgálata milyen hatást gyakorolt Bíboros úr életére?

APOSTOL MAGAZIN 2022. JÚNIUS

ÜNNEPI BESZÉLGETÉS DR. ERDŐ PÉTER BÍBOROS ATYÁVAL Mivel ministráltunk, szívesen jártunk templomba, a Bakáts téren volt egy piarista atya, aki reggelenként misézett. Rajta keresztül ismertük meg a lehetőséget, hogy miként lehet jelentkezni a Piarista Gimnáziumba. A piaristák Mikszáth téri épületét már korábbról ismertem, mert gyerekkorunkban néha oda jártunk misére. Nagy élményem volt, hogy apámmal és keresztapámmal hallgathattuk Sík Sándort, akinek a prédikációira annak idején olyan sokan jöttek össze, hogy nem csak a kápolna telt meg, hanem a lépcsőházban is álltak az emberek. Ikertestvéremmel jó tanulók voltunk, felvettek minket. Azonban, hogy ne hasonlítgassanak vagy versenyeztessenek egymással minket, ezért a két párhuzamos osztályba jártunk.

Kitűnő tanáraink voltak. Akkor még a tornatanárunkon kívül mindenki más piarista szerzetes volt a tanári karban. Különös élmény volt látni, hogy a tanári munkában hogyan lehet megélni a katolikus papságot. Nagyon szép példákat láttunk erre, sorolhatnám Kovács Mihály tanár urat, aki matematikára, fizikára tanított. Pogány János, a matematikus, akinél érettségiztem, ő valóban egy pedagógiai zseni volt. Fekete Antal tanár úrtól, aki az osztályfőnököm volt, nem csak a magyar nyelvet és irodalmat tanultuk meg, hanem külön tartott nekünk stilisztikai kurzust. Egyetemista koromban nagy hasznát vettem, hogy egyrészt tudtam jegyzetelni, másrészt ki tudtam magam úgy fejezni, hogy az érthető volt. Hittanból olyan nagyszerű tanáraink voltak, mint Jelenits István, aki akkor még fiatal tanárként dolgozott velünk és Medvigy Mihály atya. Jelenits István atyának volt egy szakköre is, a hittan szakkör. Ott a Bibliának a különböző könyveit a mai tudományos ismeretek birtokában tudtuk megismerni. Sokat köszönhetek a piarista atyáknak.

Mi keltette fel Bíboros úr életében a jog iránti érdeklődést?

Bíboros atyának nagy érdemei vannak az új kódex közzétételében itt Magyarországon, annak idején lefordította az 1983-ban hatályba lépett új egyházi törvénykönyvet. Ennek magyarázatait is megfogalmazta, külön vaskos kötetben az egyházjogról készült munkája tankönyvként is a hallgatók segítségére van. Tudományos publikációinak sokasága is megvilágítja a kánonjognak a szerepét. A másik fontos érdeme, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen a Kánonjogi Posztgraduláis Intézetnek a megszervezése, megalapítása, elindítása. A kánonjog megalapozza az egyház intézményeinek és tagjainak az életét.

A Kódex utolsó kánonjában az fogalmazódik meg, hogy a lelkek üdvösségének az Egyházban mindig a legfőbb törvénynek kell lennie.

Mi a szerepe a kánonjognak az egyházban?

Azért foglalkoztam az 1983-as új egyházi törvénykönyvvel, és írtam tankönyvet, mert arra volt igény, hogy valaki megmutassa a magyar közönségnek, hogy hol tart ma az egyházjog, az egész Egyház szervezetébe hogyan tudunk beleilleszkedni. Ne álljon fenn olyan helyzet, hogy itt van egy szabály, ott van egy szabály, és nem értjük az egészet. Ez a szintézisteremtésre irányuló igény eredményezte, hogy Lékai bíboros úr megbízott engem azzal a feladattal, hogy fordítsam le a Kódexet, és ezzel együtt legyenek lábjegyzetek, magyarázatok is hozzá. Megjelent a kétnyelvű Kódex a lábjegyzetekkel, de még hátra volt az oktatás. Mikor hazatértem Rómából, Lékai bíboros úr kinevezett Esztergomba tanárnak.

Magáról az Egyházról éppen a II. Vatikáni Zsinat tanítja, hogy az üdvösség jele és szentsége. Ahhoz, hogy ez a jel hiteles legyen a világ előtt, az kell, hogy a jogszabályok is ennek a kifejezésére irányuljanak. Hogy is függ össze ez a külső tanúságtétel és az üdvösség? Az Egyház egyben látható és láthatatlan, de miért? A megtestesü-

A családi háttéren kívül, apám barátai köréből is fontos hatások értek, de a legfontosabb volt az egyházélmény. 1970-ben jelentkeztem kispapnak, és azok az évek, a 70-es évek eleje, a világegyházban igen mozgalmas idők voltak. Akkor is új meg új rendelkezések jöttek, részben a zsinatnak a kezdeményezéseit próbálták lefordítani az egyházfegyelemnek a nyelvére. A II. Vatikáni Zsinat nagy súllyal tanítja, hogy az Egyház nem csak láthatatlan, lelki valóság, hanem látható társadalmi valóság is. Hittem abban, hogy az Egyház szervezeti egységének is valamilyen módon meg kell jelennie. Már kispap koromban elkezdtem az egyházjoggal foglalkozni, mivel jó latinista voltam, a régi kódexet, az 1917-est végig tudtam olvasni. A papszentelés után felhívta valaki Lékai bíboros úr figyelmét, hogy van egy újmisés fiatal pap, aki egyházjoggal foglalkozik.

Erre akkor nagy szükség volt, így került sor arra, hogy menjek ki Rómába jogot tanulni. info@apostoltv.hu

7

ÜNNEPI BESZÉLGETÉS DR. ERDŐ PÉTER BÍBOROS ATYÁVAL

lés miatt. Mi keresztények Jézus Krisztusnak vagyunk a követői. Ez azt jelenti, hogy egyfelől lehet személyes lelki, akár misztikus kapcsolatunk Krisztussal. Ilyet is átéltünk, akár még csoportosan is, mint az Eucharisztikus Kongresszusnak a nagy körmenetén vagy a pápai misén.

Ugyanakkor kell, hogy legyen Jézus személyével történelmi kapcsolatunk is, mert Ő történelmi személy. Volt hazája, volt gyerekkora, volt népe, kultúrája, a zsidó vallásnak a környezetében működött és nőtt föl, a kezünkben van az a dokumentáció – főként az Újszövetség –, ami viszonylag pontosan rögzíti, hogy mit tanított, hogyan élt. Gyakorlatilag ezeknek a forrásoknak és az Egyház szakadatlan hagyományának a tanulmányozása is nélkülözhetetlen, hogy igazán keresztények legyünk.

Egyrészt fennáll a lelki közösség, ami az üdvösségre irányul, másrészt kell ennek a látható és szervezett tanúságtétele, és ebben van a jognak igazán szerepe.

Bíboros atya tanári szolgálatát a főpásztori küldetés váltotta föl. 2000-ben, a jubileumi szentévben, vízkeresztkor maga II. János Pál pápa szentelte püspökké Rómában. Idén kereken két évtizede lesz, hogy a Esztergom-Budapest Főegyházmegyének a főpásztora. Hogyan tudná ennek a főpásztori szolgálatnak ívét most megrajzolni?

Az első felismerés az, hogy az isteni kegyelem működni akar ennek a hívő közösségnek életében, ennek javára. A hívő közösségek, az Egyház nem önmagáért van, hanem a világ üdvösségéért. Egyszerre kell missziós közösségnek lennünk, és ugyanakkor táplálkoznunk hitünk forrásaiból. Amikor 2003-ban, az első évben átvettem itteni szolgálatomat, felfigyeltem arra, hogy a 8

régi plébániákon még ott vannak a missziós keresztek, a népmissziók emlékei. Mentsd meg a lelkedet! Ez volt ezekre írva, dátumokkal. Úgy gondoltam, hogy új módon folytatni kellene ezeket a plébániai missziókat. Ezt meg is hirdettük, és 2003 után elindultak a plébániákon a missziók, amelyeknek a hármas tagozódása a későbbi városmisszióban is visszaköszönt. Először a plébánia kemény magját, a munkatársakat, a papokat kell összehozni egymással, elmélyíteni bennük a küldetéstudatot, majd ezt ki kell terjeszteni a hívek teljes közösségére, amit megerősít a liturgikus ünneplés. Végül pedig lépjünk ki a világ felé. A plébániai missziók tapasztalataiból táplálkozott a budapesti városmisszió 2007-ben.

Mindezeket követte a vizitáció. Elhatároztam, hogy megnézzük az összes plébániánkat, hogy hol tartunk? Az egyházjog előírja, hogy a Főpásztor látogassa a plébániákat. Ez a látogatás néha nagyon egyszerű. Bérmálások alkalmával a papsággal, a hívekkel, a képviselőtestülettel találkozunk, beszélgetünk, együtt imádkozunk, megnézzük az anyakönyveket, pénztárkönyveket. Az esperes atyák is minden évben meglátogatják a hozzájuk tartozó plébániákat. Beküldik jelentéseiket, tehát megbízott útján évről évre mindig folyik egyfajta egyházlátogatás. Elhatároztuk, hogy tartunk egy átfogóbb vizitációt. Erre felkészültünk, munkatársakat készítettünk föl, kiadtuk ennek a rendjét, a kérdőívét, ami több, mint 600 kérdést jelentett. Mikor megérkeztem egy plébániára, mindig igyekeztem először a Házigazdát üdvözölni, vagyis bemenni a plébániatemplomba, és az Oltáriszentség előtt eltölteni néhány percet imádságban. Utána néztük meg a templomot, átmentünk a plébániára. Mindennek megvolt a sorrendje. Rendkívül sok tapasztalatot nyertünk. Több, mint 10 000 oldal dokumentáció gyűlt össze, amit szintén megpróbáltunk kiértékelni és különböző szempontok szerint hasznosítani.

2016 megint fontos fordulópontot jelentett. Akkor jártunk a Fülöp-szigeteken, az ottani Eucharisztikus Világkongresszuson. Annak a Kongresszusnak a végén egy videó üzenetben jelentette be Ferenc pápa, hogy a következő Eucharisztikus Kongresszust Budapesten tartjuk. Ismét a misszió, a pasztorális megújulás volt a cél. Az hiszem, hogy a lelkipásztori előkészítés évei még a járvány dacára is nagyon fontosak voltak, mélyre hatottak a hívő közösségekben. A Kongresszusra 2020 helyett, a járvány miatt, 2021 őszén került sor, amelynek a végére nem csak pápai legátus érkezett, hanem maga a Szentatya.

Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusról azt lehetne mondani, hogy „sikertörténet”. Ennek gyümölcsei reményt adnak az újabb egyházi megújulást szorgalmazó törekvéseknek. Hogyan kellene a közösségeinket megújítani, hogyan folytatódik a megújulási törekvés a Kongresszus után Bíboros atya szándékaiban?

APOSTOL MAGAZIN 2022. JÚNIUS

ÜNNEPI BESZÉLGETÉS DR. ERDŐ PÉTER BÍBOROS ATYÁVAL A Kongresszus előtti években a mi egyházmegyénkben, de más magyarországi egyházmegyében is kialakult egy program a plébániai megújulásra. Ennek még vezérkönyvei is voltak, például egy amerikai kiadvány, amelynek címe: „Újraépítve”. Természetesen az amerikai viszonyokat nem lehet egy az egyben Magyarországra alkalmazni. Ennek nyomán sok olyan téma előjött, ami azóta is dolgozik az emberekben és a közösségekben. Tehát van egy plébániai megújulási mozgalom. Másrészt van Európának egy nagyon különleges hivatása, amit II. János Pál pápa úgy fogalmazott, hogy két tüdővel kell lélegezni a kontinensnek és az Egyháznak, a nyugati és a keleti tüdővel. Tehát a kétféle tapasztalati világ, a kétféle kulturális összefüggés mindmáig érződik. Nyugaton a fő törekvést azzal a szóval lehetett jellemezni, hogy reform. Ezzel szemben a földrész keleti felében az elsődleges törekvés az volt, hogy hűség. Hűség Jézus Krisztushoz, hűség az Egyház lényegéhez és Krisztus tanításához. Ezt a kettőt kell egymással összekapcsolni, két tüdővel kell lélegezni az Egyháznak.

A mi egyházmegyénkben nagyok a plébániák. Nagy a terület, sokan laknak ott, és közöttük a megkeresztelt katolikusok elég nagy számban vannak. Következésképpen a plébánosoknak fő problémája az, hogy személyesen nem tudnak minden katolikussal kapcsolatot tartani. Ennek a problémának a megoldása már a háború előtt is az volt, hogy legyenek a plébániákon belső struktúrák, különböző feladatokért felelősök, legyenek kultúrházak, ahol liturgián kívül is találkozhatnak az emberek egymással. Legyenek csoportok, lelkiségi mozgalmak, családi csoportok, egyéb közösségek. Az utóbbi két évtizedben módszeresen törekedtünk arra, hogy a közösségi élet fizikai helyszíneit is megteremtsük a plébániákon. Mostanra jelentős segítséggel, pályázati támogatásokkal, ez sok plébánián sikerült. Olyan jó látni, mikor megáld az ember egy ilyen közösségi házat, hogy milyen örömmel veszik birtokba a hívők és hogy milyen programokat alakítanak ott ki.

Tehát nem csak a falak, hanem az élet költözik be a falak közé.

Van még egy dolog, ez pedig az ifjúság kérdése. A plébániai csoportokban az ifjúsági élet volt az, ami a 70-es, 80-as években is ellenállt a külső körülmények mostoha alakulásának. Viszont az utóbbi másfél évtizedben a hitoktatás és az egyházi iskolák helyzete megváltozott. Az egyházi iskolák száma, aránya megnövekedett, katolikus egyetemek alakultak. Ezenkívül sok középiskola, sok általános iskola, óvoda indult, amelyeket szintén az Egyház tart fenn. Ezek újabb kihívások. A fiatalok eljönnek ugyan az egyházi iskolába, de hogy ott milyen nevelést kapnak, arra nagy figyelmet kell fordítanunk, hogy eljussanak az iskolától a templomig. De ez vonatkozik az állami iskolákra is, ahol hitoktatást tudunk tartani. Aki arra jelentkezik, az ne csak az iskolában találkozzon hitbeli kérdésekkel, hanem ezt élje meg a templomi közösségben is. telefon: (1) 707-3333 • mobil: (30) 533- 0363

2003-ban, amikor Rómában átvette az érseki palliumot, Szent János Pál pápa úgy köszöntötte Bíboros urat: „Köszöntöm a EsztergomBudapesti érseket, Magyarország prímását.”

A kezdetektől fogva, az esztergomi érsek, Magyarország prímása, a magyar katolikus hívőközösség főpapja. Mit jelent ez a cím?

Ennek szimbolikus jelentősége van, ami a magyar egyház kezdeteihez megy vissza. Amikor mi magyarok elfogadtuk a kereszténységet, nem azért tettük, hogy más európai népeknek, országoknak, hatalmaknak legyünk az alárendeltjei. Szent István királyunk kifejezetten arra törekedett, hogy a pápán kívül más hatalomtól a kereszténység címén és a vallási életünkben ne függjünk. Ezt szolgálta az érsekség alapítása és a prímási cím. Most jelenleg inkább szolgálatról van szó. Nekünk a környező népekhez olyan küldetésünk van, hogy mindig a kiengesztelődést, a szeretetet és a hitben való összetartozást szolgáljuk. Azt hiszem, hogy ebben az irányban is próbáltam megtenni, ami lehetséges. Például a Szlovák Püspöki Konferenciával 2006-ban az esztergomi bazilika oltárán írtuk alá azt a kettős dokumentumot, amelyben kifejeztük, hogy megbocsátunk és bocsánatot kérünk. Ennek nyomán nagyon testvéri együttműködés alakult ki. De Romániában is, a magyar nyelvű egyházmegyéken túl is nagyon testvéri, pozitív kapcsolat jelent meg. Azt hiszem, hogy kialakul egy mélyebb megértés és egy komolyabb, a múltat is feldolgozni tudó együttműködés.

Mindez katolikus alapon. Adja Isten, hogy ez tovább erősödjön.

Mit üzenne Bíboros Úr az Apostol Televízió nézőinek, Magazinunk olvasóinak?

Amit két szóban üzenni lehet, az körülbelül annyi, hogy tanuljunk meg a hitünk alapján emelt fővel és nyitott szívvel katolikusok és magyarok lenni.

Nagyon szépen köszönöm a beszélgetést. És ismételten kifejezem jókívánságunkat Bíboros atya 70. születésnapja alkalmából. További szolgálatához is sok erőt, egészséget kívánunk. Isten éltesse sokáig!

Az interjút készítette: Dr. Szederkényi Károly Miklós Fotó: Szőnyi Erik A Bíboros Úrral készült ünnepi beszélgetést 70. születésnapján láthatjuk az Apostol TV-ben: 2022. június 25, szombat, 10:30 és 21:30 Ismétlés: június 28, kedd 21:30 9

SZENT PÉTER ÉS PÁL – VÉDŐSZENTJEINK Víg ének árad földünkön ma szerteszét, ma üljük két nagy főapostol ünnepét.

Vérével őket Megváltónk szentelte fel, és Egyházában fővezérül tette meg: Szent Pétert és Pált zengik minden nemzetek.

Mint két olajfa, ők előtte díszlenek, mint két nagy fáklya, lángolóan fénylenek, csodáljuk égnek két sugárzó ablakát; ők bűnök láncát oldva börtönt törnek át, s hívőknek nyitják mennyek boldog ajtaját.

Vég nélkül áldja énekszó a jó Atyát, hasonlón hozzá egyszülöttjét, szent Fiát, a Szentléleknek szóljon áldás, hódolat, a Háromsághoz szálljon hálaáldozat, most és örökre őt dicsérje szív, ajak. Ámen.

(Zsolozsma himnusz)

Péter és Pál apostol találkozása Testvéreim! Amikor tetszett annak, aki már születésemtől fogva kiválasztott és kegyelmével meghívott, hogy kinyilatkoztassa bennem a Fiát, hogy hirdessem a pogányoknak, nem hallgattam a testre és a vérre, és Jeruzsálembe sem mentem föl apostolelődeimhez, hanem elmentem Arábiába, majd ismét visszatértem Damaszkuszba. Három év múltán azután fölmentem Jeruzsálembe, hogy megismerkedjem Péterrel, s nála maradtam tizenöt napig. Más apostolt nem is láttam, csak Jakabot, az Úr testvérét. Amit itt írok, Isten előtt mondom, nem hazugság.

Azután elmentem Szíria és Kilikia tartományba. Júdea Krisztusban hívő egyházai tehát személyesen nem ismertek meg. Csak hallomásból tudták rólam: Aki valamikor üldözött bennünket, most hirdeti a hitet, amelynek azelőtt a romlására tört. És magasztalták értem az Istent!

Tizennégy évvel később Barnabás kíséretében ismét fölmentem Jeruzsálembe, s Tituszt is magammal vittem. Kinyilatkoztatástól indíttatva mentem oda, s megbeszéltem velük, a tekintélyesekkel külön is az evangéliumot, amelyet a pogányok között hirdetek, nehogy 10

hiába fáradozzam, s addigi fáradozásom is hiábavaló legyen. Ők még kísérőmet, Tituszt sem kényszerítették körülmetélkedésre, jóllehet görög volt, a betolakodott hamis testvérek ellenére sem, akik azért tolakodtak be közénk, hogy kifürkésszék Krisztus Jézusban való szabadságunkat, és szolgaságba taszítsanak bennünket. Ezeknek egy pillanatra sem tettünk engedményt, hogy az evangéliumot tisztán megőrizzük számotokra.

Azok, akiknek tekintélyük volt – hogy azelőtt milyenek voltak, nekem mindegy, az Isten nem nézi a személyt –, a tekintély birtokosai semmire sem köteleztek.

Ellenkezőleg: elismerték, hogy én éppúgy megbízatást kaptam az evangélium hirdetésére a körülmetéletlenek, mint ahogy Péter a körülmetéltek körében.

Aki ugyanis Péternek erőt adott a körülmetéltek közötti apostolkodásra, velem is együtt munkálkodott a pogányok között. Amikor Jakab, Kéfás és János, akiket oszlopoknak tekintettek, fölismerték az osztályrészemül jutott kegyelmet, az egyetértés jeléül kezüket nyújtották nekem és Barnabásnak: Mi apostolkodjunk a pogányok, ők meg a körülmetéltek körében. Csak legyen gondunk a szegényekre, ennek viszont igyekeztem is eleget tenni.

(Gal 1, 15 – 2, 10)

Ezek a vértanúk látták is azt, amit hirdettek Ezt a napot Péter és Pál apostol vértanúsága tette nekünk szent nappá. Nem valami alig ismert vértanúkról szólunk, hiszen minden földre elhat szózatuk, a földkerekség végéig eljut igéjük (Zsolt 18, 5). Ezek a vértanúk látták is azt, amit hirdettek, méltányosnak tartották, hogy kövessék Krisztust, hogy megvallják az igazságot, és meghaljanak érte.

Szent Péter, az apostolok feje szenvedélyesen szerette Krisztust. Boldog volt, amikor hallhatta tőle: Én is mondom neked: Péter vagy (Mt 16, 18), mivel előzőleg Péter mondta: Te vagy Krisztus, az élő Isten Fia (Mt 16, 16). Azért válaszolta erre neki Krisztus: Én is mondom neked: te Péter vagy, erre a sziklára építem Egyházamat (Mt 16, 18). Erre a sziklára építem a hitet, amelyet most megvallottál. Egyházamat arra építem, amit az imént mondtál: Te vagy Krisztus, az élő Isten Fia. Te pedig Péter vagy. A Péter név a kősziklából származik, és nem a kőszikla neve Péterből. Ugyanúgy a kőszikláAPOSTOL MAGAZIN 2022. JÚNIUS

SZENT PÉTER ÉS PÁL – VÉDŐSZENTJEINK ból származik a Péter név, ahogy a keresztény elnevezés Krisztus nevéből való.

Amint tudjátok, Krisztus Urunk még szenvedése előtt kiválasztotta tanítványait, akiket apostoloknak nevezett. Közülük csaknem mindig egyedül Péter képviselte saját személyében az egész Egyházat. És, mint saját személyében az egész Egyház képviselőjének, neki mondta Urunk: Neked adom a mennyek országa kulcsait (Mt 16, 19). Ezeket a kulcsokat ugyanis nem ez az egy ember kapta meg, hanem az egész Egyház. Ez tehát Péter kiválóságát hirdeti, mert ő volt az Egyház egyetemességének és egységének megszemélyesítője, hiszen neki mondta: Neked adom, amit mindenkinek, az egész Egyháznak megadott. Hogy pedig belássátok: az egész Egyház megkapta a mennyek országa kulcsait, halljátok csak, mit mondott másutt valamennyi apostolának az Úr: Vegyétek a Szentlelket! Majd így folytatta: Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek megtartjátok, az bűnben marad (Jn 20, 23).

Feltámadása után is Urunk méltán bízta Péterre a nyáját, hogy ő legeltesse. Nem mintha a tanítványok

közül egyedül ő lett volna méltó, hogy Urunk nyáját legeltesse, hanem amikor Krisztus egy valakihez szól, akkor ezzel az egységre hívja fel a figyelmet. Péternek mondja elsősorban, mert Péter az első az apostolok között. – Ne szomorkodj, te Apostol! Felelj egyszer, felelj még egyszer, és felelj harmadszor is! Győzzön háromszor a szeretet tanúságtétele, hiszen háromszor győzött le a félelemből való tagadás. Háromszor kell megoldanod, amit háromszor te kötöttél meg. Oldozd fel szereteteddel, amit megkötöttél félelemből. És lám, az Úr egyszer, és még egyszer, meg harmadszor is Péterre bízza juhait.

A két apostol vértanúhalálát egy napon ünnepeljük.

Egyek is voltak ők ketten. Bár más-más napon szenvedtek vértanúságot, egyek voltak mégis. Péter ment elsőnek, őt követte Pál. Megüljük tehát ezt az ünnepnapot, amelyet e két apostol vére szentelt meg nekünk.

Szeressük hitüket, életüket, megpróbáltatásaikat, szenvedéseiket, tanúságtételüket és igehirdetésüket!

(Szent Ágoston püspök beszédeiből)

Az Apostol Televízió hátterében álló civil szervezet teljes neve: „Szent Péter és Pál Apostol Médiaközpont” Közhasznú Alapítvány.

A Televíziónkat támogató Alapítvány tehát a Főapostolok nevét viseli, ők a névadóink és Védőszentjeink.

Televíziónk 7 éve ünnepükön kezdte meg adását: 2015. június 29-én. postacím: 1112 Budapest, Gazdagréti út 14.

11

A SZARVASKIRÁLY Volt egyszer egy özvegyember meg egy özvegyasszony.

Gondoltak egyet, összeházasodtak. Volt mind a kettőnek egy-egy lánya. Az ember lánya kedves volt és szép, az asszonyé csúf, mint egy boszorka. Irigykedett ám az asszony szüntelenül, hogy az ura lánya olyan gyönyörű szép. Reggeltől estig azon törte a fejét, hogyan árthatna neki: nem hagyta nyugodni a gonosz indulat. A férfi korán elment hazulról, és csak későn jött meg; így volt ez majdnem minden áldott nap. Alig látta a háza táját, nem is tudhatta hát, hogy áll a lánya szénája.

Az egyik este, amikor már bezárkóztak, és lefekvésre készülődtek, kopogás hallatszott az ajtón. Az asszony odaszólt a lányának, menjen, nyisson ajtót, és nézze meg, ki van odakinn. De a lánynak sehogy sem akarózott mozdulni. Mondta erre a férfi lánya, hogy majd ő megy, és kinyitja az ajtót, de az asszony nem hagyta, és mindenképpen azt akarta, hogy az ő lánya menjen. Nagy nehezen kiment hát a lány, ajtót nyitott: egy nagy őzbak vagy szarvas, vagy mi állt odakünn.

A csúnya lány söprűnyelet fogott, ütni-verni kezdte az állatot, az meg erre odébb iramodott. A lány visszament a házba, és elmesélte az anyjának a történteket.

Másnap este, ajtózárás után megint hallották a kopogást. Most már nem mert az asszony lánya kimenni, hogy ajtót nyisson, inkább kiküldték az ember lányát.

Az kitárta az ajtót, ott állt kinn a szarvas a ház előtt.

– Honnét kerültél ide, te szegény pára? – kérdezte tőle.

– Ülj fel a hátamra, kicsi lány! – csak ezt felelte a szarvas.

A lány szabadkozott; dehogyis tesz ő ilyet, van a szarvasnak elég baja, hiszen alig áll a lábán.

– Igaz, igaz – mondta a szarvas – de meg kell tenned, különben nem jöhetsz velem.

12

Erre már felült a szarvas hátára a lány, mert nagyon elkívánkozott hazulról, az állat pedig gyorsan elügetett vele. Amikor egy rétre jutottak, így szól a szarvas a lányhoz: – Ugye, jó volna, ha mi ketten egyszer itt játszadozhatnánk?

A lány elgondolkozott: hogy képzeli a szarvas, hogy ők ketten együtt játszadozhatnának.

Egy erdő mellé értek, itt megint megszólalt a szarvas: – Ugye, jó volna, ha mi ketten itt sétálgatnánk és elszórakozgatnánk?

De a lány nem értette, hogy gondolja ezt a szarvas: Végtére egy várkastélyhoz értek; hatalmas, büszke vár volt. A szarvas bevezette a kastélyba a lányt, és azt mondta, most már egészen egyedül kell maradnia.

Minden kívánsága teljesülni fog, másra nem lesz gondja, mint hogy minél kellemesebben töltse az idejét.

Majd egyszer eljön hozzá látogatóba. De van egy hely a várban; oda soha be ne nyisson. Három ajtó van ott: az első faajtó, a második rézajtó, a harmadik vasajtó.

A világ minden kincséért ki ne nyissa valamelyiket!

De a szarvas beszélhetett; úgyis tudta, hogy a lány alig várja, hogy megszeghesse a tilalmat.

Egyedüllétben múlt el a nap, beköszöntött az éjszaka, eljött a reggel; kiment a lány körülnézni a várban.

Majd meghalt a kíváncsiságtól, hogy a vasajtót kinyissa. Nem is tudta megállni, benyitott. Két férfi állt a szobában: puszta kézzel, csupasz karral kevergettek egy nagy üst kátrányt. Megkérdezte tőlük, miért kavarják a kátrányt puszta kézzel, csupasz karral. Mindaddig így kell tenniök – mondták –, amíg valami jótét lélek APOSTOL MAGAZIN 2022. JÚNIUS

MESE nem ad nekik valami kavaró alkalmatosságot. Szekercét fogott a lány, lapos fakanalat faragott, és oda adta az embereknek: azzal dolgozzanak.

Elmúlt a nap, be köszöntött az éjszaka. Másnap reggel nagy lármát hallott a lány az udvaron; emberek futkostak ide-oda; lovászok abrakolták a paripákat, szolgák tisztogatták az ezüstöt; égett a kezükben a munka, pezsgett az udvar.

Viszketett már a tenyere a lánynak, alig várta, hogy a rézajtót is kinyissa. Két lány állt odabenn a szobában; puszta kézzel piszkálták a kandalló tüzes parazsát. Megkérdezte őket, mért csinálják. Mindaddig így kell tenniök – mondták –, míg valami jótét lélek nem ad neki valami erre való alkalmatosságot. A lány piszkavasat szerzett nekik. Örültek ám szegény szerencsétlenek, azt se tudták, hogyan köszönjék! Másnap reggel egy sereg lány sürgött-forgott az udvaron; söprögettek, mostak, mindent ragyogóra tisztogattak.

Elmúlt ez a nap is, a lány meg egyre csak azon törte a fejét, hogy ő bizony kinyitja a faajtót is. Kinyitotta, benézett: ott feküdt szalmán a szarvas. A lány megkérdezte, miért fekszik itt.

– Mindaddig itt kell feküdnöm – felelte a szarvas –, amíg valami jótét lélek le nem csutakolja rólam a piszkot.

A lány felvett egy marék szalmát, tisztára csutakolta a szarvast. Mi közben csutakolta, a szarvas világszép királyfivá változott. Elmesélte a lánynak, hogy gonosz varázslat volt rajta is, meg az egész várkastélyon, – de most már jóra fordult minden, meg lehet tartani az esküvőt. Csaptak ám nagy lagzit, eltartott hét napig.

Telt-múlt az idő, s a királyfi egyszer megkérdezte a feleségét, volna-e kedve látogatóba hívni a mostohaanyját meg a mostohanénjét. Nagyon is nagy kedve volt.

Eljött a gonosz asszony meg a lánya; amikor meglátták a gyönyörű királyfit és körös-körül a nagy fényt, gazdagságot, majd elemésztette őket a sárga irigység.

Egész úton hazafelé csak sopánkodott az asszony, hogy mért nem az ő lányát érte ilyen szerencse. Meg is mondta a csúf lánynak, hogy csak ő tehet róla; a lány meg dacosan visszafelelt, s ahogy ez már történni szokott, szó szót követett. Egyszóval csúnyán hajba kaptak, s a végén mind a kettő szétpukkadt mérgében: csupa-csupa kavics lett belőlük. Azóta van úton-útfélen oly sok kavics.

www.apostoltv.hu

Erhart Kaestner

Mire való a csönd?

A magányosan élõ szerzetes remetéhez egyszer emberek jöttek. Megkérdezték tõle: – Mire való, hogy életed nagy részét itt töltöd el csöndben és magányban?

A remete éppen azzal foglalatoskodott, hogy vizet mert egy ciszternából, az esõvíz összegyűjtésére szolgáló mély kútból. Fölfigyelt a kérdésre, s munka közben odaszólt a látogatóknak: – Nézzetek bele a ciszternába! Mit láttok?

Az emberek kíváncsian körülvették a szerzetest, és próbáltak beletekinteni a mély kútba: Nem látunk semmit – mondták kisvártatva.

A remete abbahagyta a vízmerítést, pár pillanatnyi csöndet tartott. A látogatók feszülten figyeltek rá, mozdulni sem mertek: – Most nézzetek bele a kútba egyenként, csöndesen!

Mit láttok?

A látogatók érdeklõdéssel hajoltak egyenként a kút fölé, s felkiáltottak: – Saját arcunkat látjuk a kútban!

– Bizony, amíg zavartam a vizet – mondta a remete –, nem láttatok semmit. De a csöndben és a nyugalomban megismeritek önmagatokat.

A látogatók megértették a remete tanítását.

Martin Buber

Az is baj, ha nincs semmi baj?

Egyik napon a bölcs rabbihoz egy férfi jött, és így panaszkodott: – Rabbi, elviselhetetlen az életem. Hatan lakunk egy házban, s rettenetesen unalmas minden. Mondd, mit csináljak?

A rabbi ezt mondta neki: – Tudod mit, végy egy bakkecskét, és vidd be a szobátokba. A férfi felháborodva mondta: – Egy bakkecskét a szobába?

– Igen, igen. Tedd, amit mondtam – szólt a rabbi –, aztán egy hét múlva gyere vissza!

Egy hét múlva megjelent az ember a rabbinál, idegileg teljesen kimerülten: – Nem bírjuk tovább elviselni. A kecskebak olyan büdös, hogy nem tudunk a szobában megmaradni.

– Rendben van – válaszolt a rabbi –, menj haza, és a bakkecskét kösd az istállóba. Aztán egy hét múlva gyere vissza!

Gyorsan eltelt az a hét is, s örömtõl sugárzó arccal jött vissza az ember: – Ó, rabbi, milyen nagyszerű az élet! Áldott minden perc, amikor hatan együtt vagyunk, a bakkecske nélkül!

13

„A Liturgia Szemei” ADOMÁNYGYŰJTŐ TEMATIKUS NAP AZ APOSTOL TELEVÍZIÓBAN és a gazdagréti Szent Angyalok-templomban 2022. június 9-én, a mi Urunk, Jézus Krisztus, az Örök Főpap ünnepén 08:00 órától 17 óráig Az Apostol Televízió műszaki fejlesztést szeretne végrehajtani adásai színvonalának növelése érdekében. A gazdagréti stúdió kameráit már lecseréltük. A következő lépés a Szent Angyalok-templom kameráinak lecserélése, hogy az eddigi 4:3-as képméret helyett az általános 16:9-es méretre tudjunk átállni, és HD minőségben tudjunk közvetíteni. A kamerák beszerzéséhez pályázati támogatás áll rendelkezésünkre. Ezeknek a kameráknak azonban még nincsen „szemük”, a kameralencsék még jelentős, többmilliós kiadást igényelnek. Szeretnénk az új kamerákat mielőbb munkába állítani a szentmisék és imaműsorok szolgálatában.

EZÉRT HITDETÜNK ADOMÁNYGYŰJTŐ TEMATIKUS NAPOT A „LITURGIA SZEMEI”-NEK BESZERZÉSÉRE. Adományozókat keresünk az: 1. Oltár szeme (3 millió forint) 2. Ambó szeme (2 millió forint) 3. Totál szeme (2,5 millió forint) 4. Kórus szeme (2 millió forint) 5. Hívek szeme (2 millió forint) kameralencséinek megvásárlására.

Az adománygyűjtő tematikus nap programja az Apostol Televízióban és a helyszínen: 8:00 8:30 9:15 10:00 11:15 12:00 12:50 13:30 14:30 15:00 15:30 16:15 17:00

Apostolok Fóruma – Károly atya köszöntője Zsolozsma – olvasmányos imaóra – reggeli dicséret Rózsafüzér Ünnepi szentmise Stúdió-beszélgetés – a templom bemutatása Imamaraton – vendéglátás a templomkertben Hírek, szentségimádás Kerekasztalbeszélgetés a templomban Tanúságtételek Irgalmasság órája Meglepetés koncert Apostolok fóruma – értékelés Szentmise ismétlés

NAGY SZERETETTEL VÁRJUK MÉDIA APOSTOLAINKAT GAZDAGRÉTRE A TEMATIKUS NAPRA! A tematikus napon folyamatosan várjuk az adományok felajánlását telefonon és e-mailben: 06-1-707-3333; 06-30-533-0363; info@apostoltv.hu 14

APOSTOL MAGAZIN 2022. JÚNIUS

APOSTOL TELEVÍZIÓ VASÁRNAP 0.00 Szentmise (ism.), Ismétlések, Képújság 7.20 Belső Gerinctorna – Benvin Sebastian atyával 7.40 Életvezetés – A nevelés az élet szolgálata – Uzsalyné Dr. Pécsi Rita előadása 9.30 Imaszándékfogadás – élő – 06-1-704-4444 10.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 11.30 Zsolozsma 12.00 Ferenc pápa üzenete Rómából 12.20 Budai hét 12.35 Imamaraton – Rózsafüzér 13.25 Szentségimádás 14.00 Lélekemelő Károly atyával 15.00 Irgalmasság órája 15.30 Gyereksarok 16.00 Élet az egyházban – Általános kihallgatás Rómából (ism.) 17.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 18.30 Zsolozsma 19.00 Életvezetés – Beszéljük meg – Somogyi Krisztina, Kézdy Anikó és Papp Miklós előadása (ism.) 20.15 Dr. Pákozdi István: Élő liturgia (ism.) / Szeretetláng 20.45 Budai hét 21.00 Mária köszöntő 21.30 Tömördi Viktor: Női karizmák (ism.) 22.30 Zsolozsma 22.45 Belső világunk szépségei (ism.) 23.15 Szeretetláng (ism.) 23.30 Képújság HÉTFŐ 0.00 Szentmise (ism.), Ismétlések, Képújság 7.20 Belső Gerinctorna – Benvin Sebastian atyával 7.32 Zsolozsma – Reggeli dicséret 8.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 8.45 Rózsafüzér 9.20 Katekézis 9.50 Életvezetés – A nevelés az élet szolgálata – Uzsalyné Dr. Pécsi Rita előadása 11.30 Ferencesek – Szerdahelyi Csongor műsora (ism.)

12.00 Imamaraton – Rózsafüzér 12.45 Hírek 13.00 Szentségimádás 14.00 Lélekemelő Károly atyával 15.00 Irgalmasság órája 15.30 Képújság 16.00 Párbeszéd az emberért – Platthy Iván műsora 17.00 Szentmise Gazdagrét, Szent Angyaloktemplom 17.45 Rózsafüzér 18.20 Gyereksarok 18.50 Homília 19.05 Életvezetés – A nevelés az élet szolgálata – Uzsalyné Dr. Pécsi Rita előadása 20.30 Budai híradó 20.45 Mária köszöntő 21.30 Párbeszéd – Örömhíreink Dió-héjban/Apostol (ism.)

22.30 Zsolozsma 22.45 Élet az egyházban – Általános kihallgatás Rómából (ism.) 23.35 Képújság KEDD 0.00 Szentmise (ism.), Ismétlések, Képújság 7.20 Belső Gerinctorna – Benvin Sebastian atyával 7.32 Zsolozsma – Reggeli dicséret 8.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 8.45 Rózsafüzér 9.20 Élet az egyházban – Válogatás a Szent István Televízió műsorából 10.20 Párbeszéd – Apostol/Örömhíreink Dióhéjban – Diószegi László műsora 11.15 Ferenc pápa üzenete Rómából 11.30 Nyitott szemmel – Pécsi szabadegyetem 12.00 Imamaraton – Rózsafüzér 12.45 Hírek 13.00 Szentségimádás 14.00 Igeforrás – Bábel Balázs atya műsora 15.00 Irgal-

MŰSORÁTTEKINTÉS masság órája 15.30 Képújság 16.00 Párbeszéd – Örömhíreink Dió-héjban/Apostol (ism.) 17.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 17.45 Rózsafüzér 18.20 Gyereksarok 18.50 Homília 19.05 Élet az egyházban (ism.) 20.00 Nyitott szemmel – Pécsi szabadegyetem (ism.) 20.30 Budai híradó 20.45 Mária köszöntő 21:30 Párbeszéd – Tükörkép/ Mottó/Női kincsek/Hívtál uram/egy kávé mellett 22.30 Zsolozsma 22.45 Élet az egyházban (ism.) 23.35 Képújság SZERDA 0.00 Szentmise (ism.), Ismétlések, Képújság 7.20 Belső Gerinctorna – Benvin Sebastian atyával 7.32 Zsolozsma – Reggeli dicséret 8.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 8.45 Rózsafüzér 9.20 Belső világunk szépségei 9.45 Ferenc pápa üzenete Rómából (ism.) 10.10 Párbeszéd – Párbeszéd az emberért – Platthy Iván műsora 11.05 Ferencesek – Szerdahelyi Csongor műsora 11.35 Apostolok fóruma – élő 12.00 Imamaraton – Rózsafüzér 12.45 Hírek 13.00 Szentségimádás 14.00 Lélekemelő Károly atyával 15.00 Irgalmasság órája 15.30 Képújság 16.00 Imaszándékfogadás – élő – 06-1-704-4444 17.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 17.45 Rózsafüzér 18.20 Apostolok fóruma (ism.) 18.50 Dr. Pákozdi István: Élő liturgia 19.05 Belső világunk szépségei (ism.) 19.30 Katekézis (ism.) 20.00 Összhang – Kulturális magazin (ism.) 20.30 Budai híradó 20.45 Mária köszöntő 21.30 Tömördi Viktor: Női karizmák (ism.) 22.30 Zsolozsma 22.45 Belső világunk szépségei (ism.)

23.15 Szeretetláng (ism.) 23.30 Képújság CSÜTÖRTÖK 0.00 Szentmise (ism.), Ismétlések, Képújság 7.20 Belső Gerinctorna – Benvin Sebastian atyával 7.32 Zsolozsma – Reggeli dicséret 8.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 8.45 Rózsafüzér 9.20 Életvezetés – Beszéljük meg – Somogyi Krisztina, Kézdy Anikó és Papp Miklós előadása 10.30 Katekézis 11.00 Apostolok fóruma (ism.) 11.30 Kultúrpont 12.00 Imamaraton – Rózsafüzér 12.45 Hírek 13.00 Szentségimádás 14.00 Igeforrás – Bábel Balázs műsora 15.00 Irgalmasság órája 15.30 Képújság 16.00 Kultúrpont (ism.) 16.30 Katekézis (ism.) 17.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 17.45 Rózsafüzér 18.20 Gyereksarok 18.50 Homília 19.05 Életvezetés – Beszéljük meg – Somogyi Krisztina, Kézdy Anikó és Papp Miklós előadása (ism.) 20.15 Kultúrpont (ism.) 20.45 Budai híradó 21.00 Mária köszöntő 21.30 Párbeszéd – Örömhí-

www.apostoltelevizio.hu • info@apostoltv.hu

reink Dió-héjban/Apostol (ism.) 22.30 Zsolozsma 22.45 Élet az egyházban – Eucharisztikus kongresszus – NEK 2020 (ism.) 23.35 Képújság PÉNTEK 0.00 Szentmise (ism.), Ismétlések, Képújság 7.20 Belső Gerinctorna – Benvin Sebastian atyával 7.32 Zsolozsma – Reggeli dicséret 8.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 8.45 Keresztút 9.20 Élet az egyházban – Általános kihallgatás Rómából 10.10 Dr. Pákozdi István: Élő liturgia 10.30 Tömördi Viktor: Női karizmák 11.15 Szeretetláng (ism.) 11.30 Nyitott szemmel – Jeles napok/Verbiták Magyarországon 12.00 Imamaraton – Rózsafüzér 12.45 Hírek 13.00 Szentségimádás 14.00 Lélekemelő Károly atyával 15.00 Keresztút 15.40 Ferenc pápa üzenete Rómából 16.00 Tömördi Viktor: Női karizmák (ism.)

17.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 17.45 Keresztút 18.20 Gyereksarok 18.50 Homília 19.05 Élet az egyházban – Általános kihallgatás Rómából (ism.) 20.00 Nyitott szemmel – Jeles napok/Verbiták Magyarországon (ism.) 20.30 Budai híradó 20.45 Mária köszöntő 21.30 Párbeszéd – Párbeszéd az emberért (ism.) 22.30 Zsolozsma 22.45 Élet az egyházban – Általános kihallgatás Rómából (ism.) 23.35 Képújság SZOMBAT 0.00 Szentmise (ism.), Ismétlések, Képújság 7.20 Belső Gerinctorna – Benvin Sebastian atyával 7.32 Zsolozsma – Reggeli dicséret 8.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 8.45 Rózsafüzér 9.20 Élet az egyházban – Eucharisztikus kongresszus – NEK 2020 10.15 Szeretetláng 10.30 Párbeszéd – Tükörkép/Mottó/Női kincsek/Hívtál uram/ Egy kávé mellett 11.30 Katekézis (ism.)

12.00 Imamaraton – Rózsafüzér 12.45 Hírek 13.00 Szentségimádás 14.00 Igeforrás – Bábel Balázs műsora 15.00 Irgalmasság órája 15.30 Képújság 16.00 Összhang – Kulturális magazin 16.30 Ferencesek – Szerdahelyi Csongor műsora (ism.) 17.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 17.45 Rózsafüzér 18.20 Gyereksarok 18.50 Szeretetláng (ism.) 19.05 Élet az egyházban – Eucharisztikus kongresszus – NEK 2020 (ism.) 20.15 Kultúrpont 20.45 Budai hét 21.00 Áhítat Rómából 21.30 Párbeszéd – Tükörkép/Mottó/Női kincsek/Hívtál uram/Egy kávé mellett (ism.) 22.30 Zsolozsma 22.45 Élet az egyházban – Válogatás a Szent István Televízió műsorából (ism.) 23.35 Képújság A műsorváltozás jogát fenntartjuk!

15

APOSTOL TELEVÍZIÓ A DAT K E Z E L É S Kedves Nézőink (Média Apostolaink) elérhetőségi adatait (név, lakcím, e-mail cím, telefon), amelyeket kapcsolattartásunkhoz megadtak, a televíziót működtető Apostolmédia Közhasznú Alapítvány a hatályos uniós GDPR jogszabályoknak megfelelően kezeli. Adatkezelési Szabályzatunk megismerhető az Alapítvány weboldalán (www.apostolmedia.hu) és az Apostol Televízió honlapján (www.apostoltv.hu ).

M AG A Z I N R E N D E L É S Az Apostol Magazin, televíziónk ingyenes kiadványa megrendelhető szerkesztőségünknél levélben, E-mailben vagy telefonon.

K I A DVÁ N Y U N K : ISSN 2786-3549 Kiadja: Apostolmédia Közhasznú Alapítvány 1118 Budapest, Rahó utca 24/B Felelős kiadó: Dr. Szederkényi Károly Miklós Tipográfia, nyomdai előkészítés: Gregor László Nyomda: Pharma Press Nyomdaipari Kft.

A D O M Á N YOZ Á S Alapítványunk anyagi támogatásának lehetőségei: 1. POSTAI UTALVÁNNYAL (kérhető a szerkesztőségen telefonon), illetve az Apostol Magazinnal megküldjük 2. BANKI ÁTUTALÁSSAL Apostolmédia Közhasznú Alapítvány Bankszámlaszám: 11712004-20338211

E L É R H E TŐ S É G E I N K : Postacím: 1112 Budapest, Gazdagréti út 14.

Telefon: 1/707-3333 Mobil: 30/533-0363 E-mail: info@apostoltv.hu Honlap: www.apostoltv.hu Facebook: www.facebook.com/apostoltv

LEFEDETTSÉGÜNK: (Az Apostol Televízió elérhető) a MAGYAR TELEKOM országos, a DIGI Médiaszolgáltató budapesti, a VODAFONE XI. kerületi hálózatán, és a www.apostoltv.hu honlapon.

M É D I A A P O S TO LO K Az Apostol Televízió kedves nézői és támogatói imádságos nagy családot alkotnak. Közösségünk tagjait Média Apostoloknak nevezzük. Az apostol Jézus Krisztus küldötte a világban, egy fontos ügy elkötelezettje. Apostolaink örömmel tanúskodnak Jézusról, imádkoznak az evangélium terjedéséért és televíziónk szolgálatáért, lehetőségük szerint adományaikkal is támogatják az Apostol Televíziót. Szívesen megajándékozzuk támogatóinkat egy Média Apostol igazolvánnyal is, mely jelzi összetartozásunkat. Az igazolványt azok számára tudjuk kiállítani, akik ezt szerkesztőségünknél kérik.