APOSTOL MAGAZIN | 2022. ÁPRILIS

AZ APOSTOL TELEVÍZIÓ INGYENES KIADVÁNYA 2022. április

MAGAZIN

ÉLŐ LITURGIA

DR. PÁKOZDI ISTVÁN

felsőkrisztinavárosi plébános atya új előadássorozata indul áprilisban Az apostolok „meghosszabbított kezei…”

(6–9. old)

ÜZENET

Válaszd az életet!

H

a valaki valamilyen tárgyat, mondjuk egy vasszerkezetet, vagy a szobája falát be akarja festeni, és ki akarja választani az ehhez megfelelő színt, akkor a színek sokaságát tárják elé. Külön színkódok léteznek, minden egyes színnek többféle árnyalata. Kénye-kedve, ízlése, hangulata szerint mindenki a neki tetsző színt kiválaszthatja, hogy az jelenjen meg környezetében, és így jó közérzete legyen. A világ is színes, pompás, a teremtett világot ilyennek alkotta meg Isten. Maga a természet is tündöklik. Jézus hivatkozik a virágok szépségére, hogy milyen szépen öltözteti a Mennyei Atya a rét virágait. Valóban tapasztaljuk, hogy milyen jó a sokszínűség a világban, hiszen nem csak a természetnek jelenségei, vagy a szép virágok, zöldellő rétek jelentenek élményt az embernek, hanem mi emberek is sokszínűek vagyunk. Nyilván nem a bőr színére gondolok, hanem az adottságainkra, egyéniségünk jellemzőire, sokféleség van a világban. Érdemes azon eltűnődnünk, hogy amíg a világ dolgaiban sokszínűség uralkodik, addig az erkölcsi életben, a hitbeli döntésben, az emberi lét végső dolgai tekintetében csak két szín lehet. Megközelítésem szerint: fehér vagy fekete.

Nincsen ezek között a szürkének semmiféle árnyalata, és egyéb más szín sem fér az erkölcsi döntéseink sorába.

Az ember a szándékában és a beszédében is fehéren-feketén hozza meg a döntését, ez adja meg elhatározásaink súlyát. Vagy igent mondunk valamire, vagy nemet, vagy elfogadunk valamit, vagy megtagadunk. Tudjuk természetesen, hogy a különböző élethelyzetekben sokat töprengünk, szeretnénk az „is”-t is használni, mert nehéz döntéseinkért a felelősséget vállalni. Ne feledjük azonban, hogy a hit dolgában nincs közbülső út, és ennek nyomán dől el egyik vagy a másik oldalra végső állapotunk, létünk kiteljesedésében. Mózes a választott nép számára két utat kínál fel. Érdemes elgondolkodnunk intelmein. „15Nézd, ma szemed elé tártam az életet és az üdvösséget, a halált és a kárhozatot. 16Ha engedelmeskedsz az Úr, a te Istened parancsainak, amelyeket ma adok neked, s szereted az Urat, a te Istenedet, az ő útjain jársz, megtartod parancsait, törvényeit és rendelkezéseit, életben maradsz és megsokasodsz, s az Úr, a te Istened megáld azon a földön, ahova indulsz, hogy birtokodba vedd. 17Ha azonban elfordul szíved, s nem engedelmeskedsz, ha elcsábulsz más isteneket imádni s nekik szolgálni, akkor ma tudtotokra adom: 18Menthetetlenül elpusztultok, s azon a földön, amelyre a Jordánon átkelve elérkezel, hogy birtokba vedd, nem fogtok sokáig élni. 19Ma tanúul hívom ellenetek az eget és a földet: életet és halált, áldást és átkot tártam a szemetek elé. Így hát válaszd az életet, hogy te is, utódaid is 2

életben maradjatok, 20szeresd az Urat, a te Istenedet, hallgass a szavára és ragaszkodj hozzá. Mert ez jelenti számodra az életet s napjaidnak hosszúra nyúlását azon a földön, amelyre az Úr, a te Istened megesküdött atyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, hogy nekik adja.” (MTörv 30) Amint a vándorló nép számára az Úr felkínálta az Ígéret földjén a gazdag és boldog életet, úgy kínálja fel minden ember számára az örökkévalóságban az üdvösséget. Az élet oldalán találjuk az áldást, az Istennel való barátságot. Ez adja meg a lehetőséget az Ő jóakaratának megtapasztalására és elfogadására. De ott van ezzel szemben a Tőle való elszakadás kockázata, az átok.

Ha Istenre hagyatkozunk, akkor az életet és az áldást választjuk. Ezt a kizárólagosságot hangsúlyozza Mózes. Nem csupán az Ígéret földjének benépesítése szempontjából és az ott majd kibontakozó élet során, hanem az egész emberi életre vonatkozóan igaz állítás. Életet és halált kínál föl az Úr, áldást és átkot tár az ember elé, így hát válaszd az életet. Vagyis az Istenhez való hűség által mondj igent az életre. Jézus tanításában és az ókeresztény irodalomban is megjelenik a két út lehetősége.

A Katekizmus utal erre: Krisztus útja „az életre vezet”, a vele ellenkező út „a pusztulásba visz” (Mt 7,13). Vö. MTörv 30,15-20. A két út evangéliumi példázata állandóan jelen van az Egyház katekézisében. Jelzi az erkölcsi döntések fontosságát üdvösségünk szempontjából. „Két út van: egyik az életé, másik a halálé; de a két út között igen nagy különbség van.” Didakhé 1,1 (KEK 1696). Az Úr Jézus evangéliumi követelménye, mely a nagyböjtben kifejezetten üzenet és feladat számunkra, ugyancsak választási lehetőséget kínál: ez az önmegtagadás. Egyházunk így tanít erről: A tökéletesség útja a kereszten át vezet. Nincs életszentség lemondás és lelki harc nélkül. (Vö. 2Tim 4.) A lelki fejlődés magával hozza az aszkézist és az önmegtagadást, melyek fokozatosan elvezetnek oda, hogy a lélek a boldogságok békéjében és örömében él: „Aki valahonnan elindult és fölfelé APOSTOL MAGAZIN 2022. ÁPRILIS

ÜZENET tart, soha meg nem áll, és a kezdet önmagában nem válik tökéletessé a nála nagyobb dolgoktól. A fölfelé menő vágya ugyanis soha nem áll meg azoknál, amiket már ismer.”

(Nisszai Szent Gergely) (KEK 2015) Az önmegtartóztatás arra figyelmeztet, hogy vagy magamat választom, a vágyaimat és a magam akaratát akarom teljesíteni, vagy pedig Isten akaratára hagyatkozom. A bűn lényege éppen ebben áll, a gonoszlelkek lázadásának, vagyis a bukott angyalok elpártolásának is ez a gyökere. Ők saját magukat választották, ők akartak mindent eldönteni, azt akarták, hogy ne az Úristen parancsoljon nekik. Vagyis az Urat tagadták meg és nem magukat. A szent angyalok önmagukat tagadták meg, és így az Úr szolgálatában maradtak. Az önmegtagadásban, amit naponta gyakorolhatunk, ott van a végső döntés felelőssége is. Nem csupán időbeli döntéseket hozunk, hanem a mindennapi állásfoglalásainkkal előkészítjük végső és örök állapotunkat is: vagy az Úrral maradunk, vagy pedig ellene fordulunk. Az önmegtagadásban kifejezésre jut az, hogy mi az Úréi vagyunk, ezt alázattal és örömmel elfogadjuk, így magunkat megtagadjuk. A Szentlélek működése segít minket ennek megélésében: A Szentlélek gyümölcsei azok a tökéletességek, amelyeket a Szentlélek formál ki bennünk mint az örök dicsőség zsengéit. Az Egyház hagyománya tizenkettőt sorol föl: „szeretet, öröm, békesség, türelem, béketűrés, jóság, kedvesség, szelídség, hűség, szerénység, önmegtartóztatás, tisztaság” (Gal 5,22-23 a Vulgata szerint). (KEK 1832) Krisztus nyomában járva felvesszük és hordozzuk a keresztünket. Figyeljünk szavára: 23…”Aki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét mindennap és úgy kövessen. 24Mert aki életét meg akarja menteni, elveszíti.

Aki meg elveszíti értem az életét, az megmenti. 25Mert mi haszna van belőle az embernek, ha megszerzi akár az egész világot is, de maga elpusztul vagy súlyos kárt szenved?” (Lk 9) Vagyis, aki önző módon akar élni, a saját vágyait, akaratát akarja csak követni, elveszíti az életet. Nem földi értelemben, hiszen látjuk, hogy nagyon sokan éppen az önző életük miatt jólétben élnek, látszólagos biztonságban. Az örök életet veszíti el az, aki nem Isten ügyét választja és szolgálja. A világnak, az evilágiságnak a választása éppen ilyen kockázatos döntés. Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, azonban önmagát elveszíti és romlásba dönti? Az ilyen életnek a végállomása a kárhozat. Vagy a világot választom, vagy az örök életet. Természetesen tudjuk, hogy ebben a világban élünk, de nem e világból valók vagyunk. Használhatjuk a világ javait, és földi boldogulásunk érdekében ezek eszközeink lehetnek. Élünk a világ szépségeinek és anyagi mivoltának lehetőségével, de mindezt az örök élet fényébe helyezzük. Gondoljunk tehát arra, hogy az önfegyelmezés az áldozatvállalás az Istenre való igent mondást jelenti. Az önmegtagadásban azt a Krisztust követjük, aki teljesen kiüresítette magát, engedelmes volt mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig, és ezért magasztalta fel Őt az Isten, s tette a mi Urunkká, Messiásunkká. Így kaphatjuk meg Jézus húsvéti ajándékát, www.apostoltelevizio.hu

az üdvösséget. Szabadítás és üdvösség. Dicsőséges keresztje által Krisztus minden embernek megszerezte az üdvösséget. Megváltotta a bűntől, ami rabszolgaságban tartotta őket. „Ezzel a szabadsággal Krisztus szabadított meg minket” (Gal 5,1). Őbenne közösségben vagyunk az igazsággal, mely szabaddá tesz bennünket. Vö. Jn 8,32 Nekünk adatott a Szentlélek, s miként az Apostol tanítja, „ahol az Úr Lelke, ott a szabadság” (2Kor 3,17). Már most dicsekszünk Isten fiainak szabadságával. Vö. Róm 8,21. (KEK1741) A nagyböjti önfegyelmező előkészület és a húsvéti fényes örömünnep idén is figyelmeztessen minket arra, hogy Isten fiainak szabadságában, hitünk megvallásával, Isten ügye melletti döntésünkkel az élet útját választhatjuk. Húsvéti jó kívánságom minden kedves Média Apostolunk számára: Válasz az életet!

Lelkipásztori szeretettel: Dr. Szederkényi Károly Miklós esperes-plébános az Apostol Televízió műsorigazgatója

Reményik Sándor: A KERESZT FOGANTATÁSA A Szentlélek nagy fergeteg-köpenyben – A Libanonra szállott.

A Libanon csúcsán egy cédrus állott.

Törzse obeliszk, feje korona.

A Szentlélek ráharsogott: Te fa!

Máriától, a Szűztől most jövök, Csírázik immár az Isten fia, És áldott ő az asszonyok között.

Most rajtad a sor: ím, vihar-kezemmel Megáldalak: légy terhes a kereszttel!

Légy te is áldott minden fák között, Érezd, hogy nő benned a feszület, Éveid: a Megváltó évei, Míg utatok egykor összevezet.

Rajtad csorogjon végig Krisztus vére, Kidöntve majd magányod vadonából Állítsanak a világ közepébe.

Ott állj majd minden árva faluvégen, Ott függj a cellák kietlen falán, Ős-fádnak ezer apró másaképpen.

Forgácsolódj szét millió darabra, A Szabadító tekintsen le rólad Millió megbilincselt életrabra, A Szentlélek nagy fergeteg-köpenyben Tovazúgott a Libanon felett, Zúgásában ezer fa reszketett, Ordító erdőn ment harsogva át, Csak egy fa értette meg a szavát, Lehajlott óriási koronája: Kereszt-sorsának megadta magát.

3

KRÁNITZ MIHÁLY: SZENT PÁL NYOMÁBAN – 4. RÉSZ

PÁL ÉS A FARIZEUSI HAGYOMÁNY Pál apostol soha nem tagadta meg korábbi tanulmányait. Mondhatnánk úgy is, hogy az „elemi” iskolái után, melyek egy részét, jól tudjuk, Tarzusban végezte, megközelítőleg 14-15 évesen, eljutott Jeruzsálembe s, ahogy ő fogalmaz: „Gamáliel lábainál az atyai törvény szigorú megtartására tanítottak.” (Apostolok Cselekedetei 22,3) Tarzust szülővárosának, Jeruzsálemet a felnövekedés városának tartja: „a kilikiai Tarzusban születtem, de ebben a városban nevelkedtem.” (Apostolok Cselekedetei 22,3) Ezenkívül a Filippiekhez írt levelében írja, hogy „nyolcad napra körülmetéltek, Izrael népéből Benjamin törzséből származom, zsidó vagyok a zsidók közül, a törvény megtartásában farizeus..., a törvény szerinti jámborságban feddhetetlen voltam.” (Fillipi levél 3,5-6) Pál tehát Jeruzsálemben Gamáliel iskolájába járt és mint farizeust azonosítja önmagát . Ez a zsidóságon belüli mozgalom a Krisztus előtti második századra vezethető vissza Izrael belső világában. Ők az „elkülönültek”, ezt jelenti a parus, amelyből a farizeus szó is a nevét kapta. Ezt gyakran a szent (qadós) szinonimájaként is használták. A farizeusi mozgalom azonban csak a templom lerombolása vagyis Kr. u. 70 után vált az ortodox zsidóság egyetlen képviselőjévé.

Pál idejében a mozgalom, legalábbis Josephus Flavius tanúsága szerint mintegy 6000 tagot számlált, kisebb testvériségekbe csoportosulva, de a tanítókon keresztül nagy hatása volt az emberekre.

4

A farizeusok nézete szerint az egész nép hivatott a szentségre. „Legyetek szentek, mert én, az Úr a ti Istenetek szent vagyok” (Leviták könyve 19,2) – fogalmazza meg az ún. „Szentség törvénye” Mózes harmadik könyvében. Ezért a farizeusok mindenkitől megkövetelték a tisztasági törvények betartását, amelyek valójában inkább a papságra vonatkoztak a szentély körüli tevékenységük miatt. Éppen ezért a farizeusok kitűntek magatartásukkal, az alapos és szó szerinti törvénytiszteletükkel, a szombat megtartásával és a tized fizetésének kötelezettségével. Pál pontosan erre utal, amikor visszatekint a megtérése előtti évekre: „A zsidó vallásosságban számos fajtámbeli kortársamat felülmúltam, mert vakbuzgó követője voltam atyáim hagyományainak.” (Galata levél 1,14) Jóllehet a nép tisztelte a farizeusokat, ők megvetették az embereket: „Hitt-e benne valaki a tanács tagjai vagy a farizeusok közül? – kérdezik Jézussal kapcsolatban. Csak ez az átkozott népség, amely mit se ért a törvényből.” (János evangéliuma 7,48-49) Míg egy másik vallási csoport, a szadduceusok az írott törvényhez ragaszkodtak, addig a farizeusok nagyobb hangsúlyt adtak az atyák hagyományának amelyet visszavezettek Mózesre. A Pirké Aboth vagyis az „Atyák mondásai” a Krisztus előtti századokban keletkezett összeállítás. Azt tanította, hogy „Mózes a Tórát a Sínai hegyen kapta és átadta Józsuének, Józsue a véneknek, a vének a prófétáknak, a próféták továbbadták

APOSTOL MAGAZIN 2022. ÁPRILIS

KRÁNITZ MIHÁLY: SZENT PÁL NYOMÁBAN – 4. RÉSZ a nagytanács tagjainak. Ezek három tanítást adtak: Legyetek késedelmesek az ítélkezésben, szerezzetek sok tanítványt és készítsetek a törvénynek kerítést”.

Nem sokkal Pál születése előtt Nagy Heródes idejében két jelentős törvénymagyarázó élt a zsidóságban: Hillél és Sammai. Hillél Babilonból származott és elfogadóbb volt a megtérőkkel szemben. Sammai azonban a Törvény betűjéhez ragaszkodott és bizalmatlan volt a zsidókhoz csatlakozók iránt. Elképzelhető, hogy Saul apja Gamalielt ajánlja fiának, aki népszerű volt a zsidó diaspórában.

Jeruzsálem voltaképpen nem volt egyetemi város és mégis az írástudóknak, a bölcs embereknek nagy tekintélye volt. Saul azért érkezett Jeruzsálembe, hogy felsőbb tanulmányokat végezhessen és többlett ismerethez jusson.

A tanítás teljes egészében a törvényre összpontosult, de egy tágabb értelemben, mert Mózes törvényéhez még hozzá vették annak értelmezését és az atyák hagyományait, amelyet a szóbeli törvények is kiegészítettek, és természetesen a próféták írásait, melyeknek nagy volt a jelentősége a farizeusi mozgalomban. Sok megegyezést látunk ebben a Qumráni közösség tagjaival. A zsoltárok is különösen fontosak voltak.

A mesterrel való együttlét alatt az első feladat a szöveg megértésére vonatkozott. Először el kellett eljutni a betű ismeretére, a leírt szöveg megismerésére és elfogadására. Ehhez társult később az értelmezés, a midrás, jogi szempontból vagy építő jelleggel. Itt különültek el egymástól a különböző iskolák, mert éppen az értelmezéssel kapcsolatban léptek fel viták.

Ebben a közegben nagyon fontos szerepet játszott a tanulás, a szöveg-memorizálás. Minden iskolának megvoltak a repetítórai vagyis az előolvasói, akik a szöveget kívülről mondták fel, és képesek voltak azonnal megszakítatlanul idézni egy adott szentírási helyet, amelyet a mester a hallgatói számára akart bemutatni. A jó tanuló olyan volt mint egy szivacs, aki magába szívta a mester tanítását és olyan volt mint egy ciszterna, amely minden egyes csepp vizet megőriz.

Az elsajátítandó szent szöveg egyúttal a szó-és gondolattársítást is elősegítette, így mint egy gyöngyfüzérre fűzték fel az azonos szövegeket, melyek egyegy kulcsszó által kapcsolódhattak egymáshoz. Pál is gyakran használja később ezt a módszert leveleiben, és az evangéliumokban is megtaláljuk.

Az Apostol mindig vállalta „előéletét”: „Hallhattátok már, hogy azelőtt, még mint zsidó, milyen magatartást tanúsítottam: könyörtelenül üldöztem az Isten egyházát és a romlására törtem.”(Galata levél 1,13) Tanulmányai, farizeusi magatartásának egyes elemei azonban hasznosak voltak az igehirdetésben és az evangélium eredményes továbbadásában. Többször bátran megvallja, hogy „nem a törvény útján váltam igazzá, hanem a Jézus Krisztusba vetett hit révén. Isten ugyanis a hit által tett igazzá.” (Filippi levél 3,9) A megtérésével végérvényesen bizonyossá válik számára, hogy „Krisztus magával ragadott engem.” (Filippi levél 3,12) www.facebook.com/apostoltv

5

AZ APOSTOLOK „MEGHOSSZABBÍTOTT KEZEI…” Vélemények, tanúságtétel…

Dr. Pákozdi István Budapesten, 1955. július 31-én született. Középiskolai tanulmányait a budapesti Piarista Gimnáziumban végezte, 1973-ban érettségizett. Az Esztergomi Papnevelő Intézetben folytatta tanulmányait. A budapesti Városmajori Jézus Szíve-plébániatemplomban 1978. június 10-én szentelte áldozópappá dr. Lékai László bíboros. Káplán Balassagyarmaton 1978–79, ösztöndíjas Rómában 1979–82, doktorátust szerzett tanulmányinak befejeztével, teológiai tanár és prefektus az esztergomi szemináriumban 1982–92, egyben a Bibliotheca könyvtárosa 1982–84, egyetemi lelkész Budapesten 1992–2020, valamint 1992-től tizennyolc évig a Magyar Katolikus Püspöki Kar televízió-referense, a katolikus egyházi televíziós műsorok szervezője. Főiskolai tanár, tanszékvezető a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán, plébános a Budapest Felsőkrisztinavárosi Keresztelő Szent János plébánián 2020 augusztus elsejétől. 2020. őszétől a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán óraadó tanár. Érseki tanácsos 1986, pápai káplán 1994, az Érseki Bíróság bírája 1996-tól. A Magyar Köztársasági Elnöktől 2013. március 15-én a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vehette át, 2014. március 15-én pedig a XI. ker. Önkormányzatának „Pro Comunitate Újbuda” kitüntetését kapta meg.

6

APOSTOL MAGAZIN 2022. ÁPRILIS

AZ APOSTOLOK MEGHOSSZABBÍTOTT KEZEI… Dr. Pákozdi István atyával életéről, papi szolgálatáról, örömeiről és nehézségeiről beszélgettünk, amelyet 2022. április 9-én szombaton a Jöjj kövess engem műsorblokkunkban 10:30 és 20:30 perces kezdettel láthatnak az Apostol Televízió nézői. A felvételt követően kértük meg István atyát, tegyen tanúságot az apostolkodásról, saját apostoli szolgálatáról, televíziós „múltjáról”, valamint a hamarosan adásba kerülő új sorozatáról az Élő liturgiáról.

Az Apostol Televízió nézőinek, műsorai hűséges kísérőinek ismerősen cseng a fülében az apostolkodás fogalma. Mégis mennyi mindent értenek ezen, akár egészen eltérő cselekvéseket is. Az apostolkodás nem egyenlő a jótékonykodással, persze van benne abból is, de nem az. Annál sokkal tágabb jelentése van.

Az apostol görög szó, „küldött csoportot” jelent, például kereskedők, hajósok, vagy akár politikusok csoportját. Az Újszövetségben a Jézus által kiválasztott tizenkét férfit jelöli, akiket az Úr maga választott meghatározott feladatra, felkészített és küldött a világba, annak ellenére, hogy halászok, vámosok voltak közöttük, ám megígérte nekik a Szentléleknek a világ végéig segítő, bátorító erejét. Kiválasztásukat mind a három ún. szinoptikus evangélium leírja. Annak ellenére, hogy ez a 12 – az ószövetségi 12 törzsre utalva – egy „korpusznak”, egy testnek, egy zárt testületnek mondható: ide tartozik Szent Pál apostol is, meg Barnabás és még sokan mások az ősegyházban, akiket ugyanezzel a névvel illettek, tudva azonban, hogy ők nem tartoztak az Úr Jézus közvetlen köréhez.

Az apostol szó később egyre inkább feladatot, funkciót, meghatalmazást, hivatalt jelölt, például a mis�szióban való részvételt, egyházközségek szervezését, utazást, hithirdetést, a kereszténység terjesztését.

Azoknak a fülében, akik ezt végezték, ott csengett Jézus szava: „amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket… menjetek, tegyetek tanítványommá minden népet… ingyen kaptátok, ingyen is adjátok!”

Az apostolok dolga volt a keresztelés, a kenyértörés, az Eucharisztia ünneplésének vezetése, a küldetésnek imádság és kézrátétel keretében való továbbadása. Ők tanítanak, figyelmeztetnek, fegyelmeznek, kormányoznak az Egyházban, leveleket írnak, bátorítanak távollévőket vagy éppen megintik őket. A hívek pedig Krisztus munkatársainak tekintik őket. Így az apostoli hivatás egyszerre hivatal és karizma, meghatározott feladat, Isten Szentlelkének erejével átitatva.

Fontos feladatuk a hit egységének őrzése, annak, amit Krisztus rájuk, az Egyházára hagyott, és amit sértetlenül meg kell őrizniük, tovább kell adniuk. Az ő utódaik a püspökök, bizonyos értelemben az áldozópapok és munkatársaik, a diakónusok.

Ehhez képest, a hívek apostoli szolgálata, az apostolkodás egy kissé más tevékenység. Honnan és info@apostoltv.hu

miért tevődött át az apostoli szolgálatról egy szélesebb, tágabb emberi kör tevékenységének jelölésére?

– Roppant egyszerű a válasz. Századokon át ez a fogalom így ismeretlen volt, ám a II. Vatikáni Zsinat a 20. század közepén bevezette, méghozzá egy jelentős dokumentumával, aminek a címe: Határozat a világi hívek apostolkodásáról (Apostolicam Actuositatem, 1965. november 18.). A hat fejezet 33 pontja nem tartalmaz valami egészen új felismerést, hiszen mindannyiunknak a keresztségből fakadó általános papi küldetésünket veszi alapul, amit eddig is tudott az Egyház – talán egy kicsit feledésbe merült a fontossága. Korunkban viszont fontos az egyház-tagság tudatos és tevékeny megélése, aktív részvételünk az Egyház apostoli munkájában. Ez a tágan értelmezett apostoli küldetés, amiben minden megkeresztelt ember részesül. Apostolkodni ennek értelmében azt jelenti: az apostolok „meghosszabbított kezeinek” lenni, folytatni az ő szolgálatukat a legalacsonyabb szintekig lehatolva, ahogy a hajszálerek elviszik a táplálékot az élőlények minden apró testrészébe. Az apostolkodó hívek is tovább viszik az Igét, az örömhírt, a szeretetet, a szolgálatot az Egyház minden sejtjéig. A szolgálatok különbözőek, de egy a küldetés. Mennyi, mennyi lehetőség nyílik a világiak előtt ezt teljesíteni?! A karitatív munka, a keresztény agapé, a közösségszervezés, a nevelés, a családban betöltött hivatás, az ifjúság lelkipásztori szolgálata, a társadalomban a keresztény értékek képviselete, az együttműködés nemzeti és nemzetközi szinten – a világiak ezt tehetik egyénileg vagy közösségbe tömörülve (apostoli társaságokban) – mindig együtt „lélegezve” az Egyház hivatalos vezetőivel, „az apostolok utódaival”. Az apostolkodásnak ez a zsinati szelleme elsősorban Szent XXIII. János pápától indult ki, de sok (haladó) püspök, teológus is magáévá tette.

Ezért lett „korszakalkotó” ez a zsinati gondolat és nyitott utat sok-sok hívő számára az Egyházban az aktív(abb) tevékenységre. Közhely: ha Szent Pál apostol ma élne, akkor felhasználná a média számos kínálkozó lehetőségét, köztük a televíziót is (vö. Apostol TV).

Személyes papi szolgálatom egy része lehetett tizennyolc éven keresztül, éppen a rendszerváltozás után a Magyar Televízióban (ún. „királyi TV”, akkor még magán televíziók nem nagyon működtek) a katolikus műsorok szervezése, lebonyolításukban való segédkezés a Magyar Katolikus Püspöki Kar megbízásából: TV-referens voltam. Érdekes, de nehéz feladatnak bizonyult. Volt adásainkban informatív műsor (Katolikus krónika), gyermekműsor, ökumenikus műsor és istentisztelet-közvetítés (misék a televízióban). Igen sok háttérmunkát jelentett – amellett, hogy ezzel egy időben egyetemi lelkész voltam, és papi értelemben ez volt a lelkipásztori munkám, ez volt a fontosabb, a tévés tevékenység ezt egészítette ki. Hívő, elkötelezett munkatársak nélkül ez nem is ment volna.

Ilyen volt a Zsinat szellemében apostolkodó Téglásy Ferenc szerkesztő-rendező, film-producer és felesége 7

AZ APOSTOLOK MEGHOSSZABBÍTOTT KEZEI…

T. Katona Ágnes, aki színésznői pályájáról mondott le azért, hogy tv-bemondó, riporter és háttér munkatárs legyen egy újfajta, nem könnyű közegben. Mellettük voltak még hozzájuk hasonló, elkötelezett keresztény munkatársak, aki segítettek a munkában. Nagyon sok emlékezetes műsor készült, amiről az emberek hos�szú időn át beszéltek, újságokban reflektáltak; ilyenek voltak például a Tanúságtevők sorozat darabjai vagy a magyarországi pápalátogatások közvetítései. Ezek tényleg az apostolkodás szócsöveivé váltak, olyanok is megnézték ezeket a műsorokat, akik távolabb álltak a hittől, nem is voltak vallásosak, mégis elgondolkodtak rajtuk. A végtelenségig sorolhatnám az e téren szerzett tapasztalataimat, jókat és kevésbé kedvezőeket egyaránt.

Az Apostol TV meghívására tavaly háromrészes műsor készült a húsvét előtti három szent nap liturgiája bemutatásáról, a liturgikus-lelki felkészülésről, ami nagyon fontos, hiszen ez a legnagyobb ünnepe a kereszténységnek: Jézus Krisztus megváltó szenvedése, halála és feltámadása. Ez a sorozat emlékezetes számomra is, bátran meg lehet ismételni az előadásokat: mennyi apró, jelentéktelennek látszó eszközzel (gyertya, fény, sötétség, olaj, víz, lábmosás, keresztleleplezés, szentírási olvasmányok, körmenet stb.) ünnepli az Egyház a legnagyobb titkot, a megváltásunkat. Erre én magam is újra meg újra rácsodálkozom, és azt szeretném, ha híveink is ezt tennék a méltó és áhítatos 8

ünneplés átéléséért. Talán ebben segít ez a három meditációs adás.

Nemrég elkészült az Élő liturgia nyolcrészes sorozata. Ennek az a célja, hogy mindazok, akik – reméljük nem rutinból – de megszokott módon, ismételten részt vesznek az Egyház liturgiájában, közelebbről és mélyebben megismerjék annak belső miértjét, ös�szetevőit, egy kissé a történeti kialakulását is. Sokan már nem tanultak gyermekkorukban ún. Szertartástant (ami pedig még a szigorú kommunista időkben is fekete-fehér hittankönyvben jelenhetett meg). Megannyian gondolják azt, hogy ezt tudom, hiszen látom, részt veszek benne – azután újszerű felismerésekkel gazdagodnak a templomról, az oltárról, az ambóról (szószék), a tabernákulumról, a keresztelőkútról, a gyóntatószékről, a kórusról, az orgonáról, a templom díszítőelemeiről, a képekről, szobrokról, nem is beszélve a kehelyről, szentségtartóról, a szent edényekről és a liturgikus ruhákról. A sorozat meg-megáll ezeknél, igyekszik eme fogalmakat, tárgyakat – nem túlzottan tudományosan, hanem népszerűen – bemutatni, közel hozni a nézőkhöz. Ajánlom a sorozat megtekintését!

Mivel is zárjam a Vélemények, tanúságtétel írásomat? – Erősítsen meg mindannyiunkat az apostolkodásban, a média igényes, bátor, de értő használatában és a katolikus keresztény liturgia szeretetében!

Dr. Pákozdi István teológiai tanár, felsőkrisztinavárosi plébános APOSTOL MAGAZIN 2022. ÁPRILIS

AZ APOSTOLOK MEGHOSSZABBÍTOTT KEZEI…

ÉLŐ LITURGIA Dr. Pákozdi István atya előadássorozata (10-15 perces részek péntek, vasárnap és szerda) 1. rész A TEMPLOM: április 22. 10:10; április 24. 20:15; április 27. 18:50 2. rész AZ OLTÁR ÉS AZ AMBÓ: április 29. 10:10; május 01. 20:15; május 04. 18:50 3. rész A TABERNÁKULUM ÉS A KERESZTELŐKÚT: május 06. 10:10; május 08. 20:15; május 11. 18:50 4. rész A GYÓNTATÓSZÉK: május 13. 10:10; május 15. 20:15; május 18. 18:50 5. rész A KÓRUSKARZAT ÉS AZ ORGONA: május 20. 10:10; május 22. 20:15; május 25. 18:50 6. rész MELLÉKOLTÁR: május 27. 10:10; május 29. 20:15; június 01. 18:50 7. rész LITURGIKUS ESZKÖZÖK: június 03. 10:10; június 05. 20:15; június 08. 18:50 8. rész LITURGIKUS RUHÁK: június 10. 10:10; június 12. 20:15; június 15. 18:50

A SZENT HÁROMNAP LITURGIÁJA Dr. Pákozdi István atya nagyheti lelkigyakorlata: 1. rész április 9. szombat 11:30-12:00 április 10. vasárnap 8:30-9:00 2. rész április 14. nagycsütörtök 16:30-17:00 április 15. nagypéntek 10:00-10:30 3. rész április 16. nagyszombat 16:30-17:00 április 17. húsvétvasárnap 8:30-9:00 telefon: (1) 707-3333 • mobil: (30) 533- 0363

VATIKÁNI NAGYBÖJTI LELKIGYAKORLAT Raniero Cantalamessa kapucinus bíboros gondolatai április 11. nagyhétfő

11:20-12:00

április 12. nagykedd

11:20-12:00

április 13. nagyszerda

11:20-12:00

április 14. nagycsütörtök

11:20-12:00

A NAGYHÉT LITURGIKUS PROGRAMJA GAZDAGRÉTEN az Apostol Televízió élő közvetítésével április 10. virágvasárnap 10:00 Virágvasárnapi barkás körmenet, ünnepi szentmise, Passió (ism. 17:00 és 24:00 órakor) április 14. nagycsütörtök 18:00 Az utolsó vacsora szentmiséje, lábmosás; Virrasztás (ism. 24:00 órakor) április 15. nagypéntek 08:00 Zsolozsma – Olvasmányos imaóra – Reggeli dicséret 08:40 Fájdalmas rózsafüzér 09:30 Keresztúti ájtatosság 15:00 Nagypénteki szertartások Igeliturgia (olvasmányok, János passió, egyetemes könyörgések) Hódolat a szent kereszt előtt áldozás április 16. nagyszombat 08:00 Zsolozsma – Olvasmányos imaóra – Reggeli dicséret 08:40 Fájdalmas rózsafüzér 18:00 HÚSVÉTI VIGÍLIA. Krisztus feltámadásának ünneplése az ünnepi szentmise keretében: Tűz szentelés – fény ünnep – húsvéti örömének Igeliturgia – Olvasmányok – Gloria és Alleluja visszatérése Keresztvíz szentelés – Mindenszentek litánia Feltámadási körmenet, ételszentelés április 17. húsvétvasárnap 10:00 Húsvéti ünnepi szentmise (ism. 17:00 és 24:00 órakor) április 18. húsvéthétfő 10:00 Húsvéthétfői ünnepi szentmise (ism. 17:00 és 24:00 órakor)

9

HÚSVÉT

HÚSVÉTI GONDOLATOK Egy ókori szentbeszéd Nagyszombat szent napjára Mi történt? Nagy csend van ma a földön. Nagy csend és teljes elhagyatottság. Nagy a csend, hiszen meghalt a Király. Megremegett a föld, aztán elcsendesült, hiszen Isten szenderült el a testben, és feltámasztotta a régóta sírban nyugvókat. Isten halt meg a testben, és megfutamította az alvilágot.

Először is az ősszülőket, mint elveszett, de megtalált bárányokat keresi fel. Azokat akarja felkeresni, akik a halál teljes sötétjében és árnyékában vannak fogva tartva, egyenesen a rabságban levő Ádámhoz és Évához megy, és megszabadítja a szenvedésektől Ádámot Isten, aki szintén az ő Fia. Elmegy hozzájuk az Úr, és magával viszi a kereszt győzelmi jelvényét. Mihelyt Ádám ősatyánk megpillantja őt, bűnbánón mellét veri ámulatában, és ezt kiáltja oda a többieknek: „Az én Uram legyen mindnyájatokkal!” Erre maga Krisztus felel így Ádámnak: „És a te lelkeddel!” Majd kézenfogva életre kelti őt e szavakkal: „Kelj életre álmodból, támadj fel a halálból, Krisztus rád ragyogott! Én a te Istened vagyok, én miattad lettem Fiaddá, teérted és ezekért a te ivadékaidért. Most szólok, és hatalmam folytán ezt a parancsot adom a halál ezen foglyainak: szabadok vagytok! A halál sötétjében levőkhöz meg így szólok: legyetek az élet világosságában! A halál tehetetlenségében levőknek pedig ezt mondom: támadjatok fel!

Neked, a halottnak, ezt parancsolom: kelj fel az életre, hiszen nem azért alkottalak meg, hogy a halál bilincsei között légy mindörökre. Támadj fel halálodból: hiszen én vagyok a holtak élete. Kelj fel, akit kezeim alkottak, kelj fel, akit saját képem hasonlatosságára alkottalak. Kelj fel, menjünk ki innen, hiszen te énbennem és én tebenned egy és osztatlan személy vagyunk. Én, a te Istened, teérted lettem a te gyermekeddé. Én, az Úr, teérted vettem fel a szolgai alakot. Én, aki az egek felett vagyok, teérted jöttem a földre és az alvilágba. Teérted, az emberért lettem a holtak között is a saját erőmből élő emberré. Teérted, aki 10

az édenkertből kijöttél, engem is kertből hurcoltak el a zsidók, és egy kertben feszítettek keresztre.

Nézd, hogyan leköpdösték arcomat; ezt is érted vállaltam, hogy téged visszaállítsalak a régi életedbe. Nézd, hányszor vertek arcul; ezeket is érted tűrtem, hogy téged ismét a saját képemre formáljalak, hiszen ez torzult el nálad.

Nézd megostorozott hátamat, ezt is érted szenvedtem, hogy levegyem rólad a hátadat görnyesztő bűneid terhét. Nézd a teérted keresztfához szorosan odaszegezett kezeimet, hiszen te egykor vétkesen nyúltál kezeddel a fához.

Teérted haltam meg a kereszten, teérted járta át oldalamat a lándzsa, teérted, aki elaludtál az édenkertben, és oldaladból származott Éva. Az én átdöfött oldalam gyógyította meg Éva fájdalmát. Az én halálom vezet ki téged a halálból. Az én lándzsám semmisíti meg azt a lándzsát, amely téged rabságban tart.

Kelj fel, távozzunk innen! A paradicsomkert földjéről ellenséged taszított ki téged, én azonban már nem is a paradicsomkertbe, hanem mennyei trónra viszlek ki innen téged. El voltál tiltva az élet fájától, most pedig, nézd, én, maga az Élet, együtt vagyok veled. Odaállítottam melléd a kerubokat, hogy mint szolgák őrizzenek téged, és most elrendelem, hogy ezután mint Istent, úgy tiszteljenek ezek a kerubok téged. Áll már a készséges és szolgáló keruboktól övezett trónod, vár már lakásod elkészített eledellel, vár már örök hajlékod, díszes lakóhelyed örök javakkal telve, vár már az öröktől fogva számodra elkészített mennyek országa.”

Krisztusnak szenvednie kellett, hogy bemehessen dicsőségébe Amikor Krisztus szavaival és tetteivel már bebizonyította, hogy ő igaz Isten és a mindenség Ura, Jeruzsálem felé menve így szólt tanítványaihoz: Most felmegyünk Jeruzsálembe, és az Emberfiát a pogányok, főpapok és írástudók kezére adják, hogy megostorozzák, kigúnyolják, és keresztre feszítsék (vö. Mt 20, 18-19). Ezt pedig úgy mondta, hogy utalt azoknak a prófétáknak a jövendöléseire, akik Jeruzsálemet jelölték meg halála helyéül. Tehát a Szentírás már előre jelezte Krisztus halálát és halála előtti szenvedését; hogy pedig a halál után mi lesz holttestével, azzal kapcsolatban a Szentírás azt jövendöli, hogy ő már szenvedéstől és haláltól APOSTOL MAGAZIN 2022. ÁPRILIS

HÚSVÉT mentes Isten. Ha ezt nem mondta volna, akkor az ő istensége rejtve maradt volna; hacsak nem ves�szük tekintetbe megtestesülése szent titkát. Ebből viszont jól és helyesen kikövetkeztethetjük és vallhatjuk mindkét titkot: tudniillik azt, hogy ő szenvedett, másrészt pedig, hogy ő nem szenvedhetett. Továbbá kikövetkeztethetjük annak az okát is, hogy Isten szenvedéstől mentes Igéje miért jött el szenvedni. Azért, mert másként nem üdvözülhetett volna az ember. Egyedül ő ismer minden titkot, és azok, akiknek ő kinyilatkoztatta. Ő ismer mindent, ami az Atyáé, amint a Lélek átlátja a mélységes titkokat is (vö. 1 Kor 2, 11).

Mondom, szükséges volt, hogy Krisztus szenvedjen; hiszen ő maga magyarázta meg, hogy szükséges volt a szenvedése, amikor késedelmes szívűeknek és balgáknak nevezte azokat a tanítványokat, akik nem látták be, hogy Krisztusnak szenvednie kellett, hogy bemehessen dicsőségébe. Ő eljött népének üdvözítésére, elhagyva azt a dicsőséget, amelyet Atyjánál birtokolt, mielőtt a világ lett volna. Üdvösségünk a mi életünk szerzőjének a megdicsőülése volt, ennek a megdicsőülésnek pedig szenvedés által kellett megtörténnie, amint Szent Pál is tanítja, amikor így szól: Az élet szerzője szenvedések útján dicsőült meg (vö. Zsid 2, 10). Úgy látszik, hogy az Egyszülött valamiképpen az ő dicsőségét – amelyet miattunk egy rövid időre letett – kereszthalála után testében is visszavette; Szent János írja ugyanis evangéliumában, amikor megmagyarázza, hogy mi az a víz, amelyről az Üdvözítő mondja, hogy a hívő szívéből fakad. Ezt a Szentlélekről mondta, akiben a benne hívők részesülnek. A Szentlélek ugyanis még nem jött el, mert még nem dicsőült meg Jézus (vö. Jn 7, 38-39). Dicsőségnek mondja tehát kereszthalálát. Ezért is, amikor Urunk imádkozott, mielőtt elvállalta volna a kereszthalált, arra kérte az Atyát, hogy dicsőítse meg őt azzal a dicsőséggel, amelyben része volt nála, mielőtt a világ lett.

(Antiochiai Szent Anasztáz püspök szónoklataiból)

A feltámadt Krisztus magasztalása Testvéreim! Szeretném, ha megértenétek, hogy a húsvéti misztérium új is, de régi is; örök, de időben történő is; mulandó, de enyészhetetlen is; halandó, de halhatatlan is.

Régi ez a húsvéti misztérium a mózesi törvény értelmében, de új a megtestesült Ige szerint; időben történő, ha mint előképet nézzük, de örök, mert kegyelemközlő; mulandó, mint a bárány feláldozása, de postacím: 1112 Budapest, Gazdagréti út 14.

enyészhetetlen, Urunk életét tekintve; halandó, ha eltemetését nézzük, de halhatatlan, ha a halálból való feltámadását tekintjük.

A Törvény az régi, de új az Ige; az előkép időbeli, de a kegyelem örök; a bárány mulandó, elenyészhetetlen azonban az Úr, akit ártatlan bárányként áldoztak fel, de Istenként támadt életre.

Mert mint juhot leölésre vitték, de ő nem volt juh; elnémult, mint a bárány (Iz 53, 7), de ő nem volt bárány. Az előkép szétfoszlott, és a valóság megmaradt: a bárány helyett Isten van, a juh helyett ember, az emberben pedig Krisztus, aki mindent magába foglal.

Tehát a bárány feláldozása és a régi húsvét ünneplése, sőt maga az egész törvény Jézus Krisztusban véget ért. Őmiatta volt minden az Ószövetségben, és még inkább őmiatta van minden az Újszövetségben.

A Törvény ugyanis Igévé vált, a régi újjá vált (mindkettő pedig Sionból és Jeruzsálemből eredt), és a parancsolatból kegyelem lett, az előképből valóság, a bárányból Isten Fia, a juhból ember, az emberből Isten.

Urunk ugyanis Isten létére magára vette az emberi természetet, szenvedett a szenvedőkért, fogoly lett a bilincsbe vertekért, halálra ítélték a gonosztevőkért, eltemették őt a megholtakért, de feltámadt sírjából, és ezt a nagy igét sugározta a világba: Ki az, aki ítéletet mond felettem? Álljon hát elém (vö. Iz 50, 8). Én feloldottam az elítéltet, életre keltettem a halottat, és az eltemetettet a sírból feltámasztottam. Ki mer ellentmondani nekem? Hiszen én vagyok a Krisztus, aki a halált megsemmisítettem, ellenségem felett diadalt arattam, az alvilág hatalmát letiportam, a rettenthetetlen ellenséget megkötöztem, és az embert az egek magasába emeltem: én, aki Krisztus vagyok.

Jöjjetek tehát, emberi nemzedékek mindnyájan, akiket mind ez ideig a bűn forrasztott egybe, és fogadjátok bűneitek bocsánatát. Én vagyok ugyanis a ti megbocsátástok, én vagyok az üdvösség Pászkája, én vagyok az értetek feláldozott Bárány, én vagyok a benneteket tisztára mosó víz, én vagyok a ti életetek, én vagyok a ti feltámadásotok, én vagyok a ti világosságotok, én vagyok a ti üdvösségetek, én vagyok a ti Királyotok. Én felviszlek titeket a magas égbe, új életre keltelek titeket, és megmutatom nektek a mennyei Atyát; jobbom erejével támasztalak fel titeket.

(Melito szárdeszi püspök húsvéti szentbeszédéből) 11

MESE

Gáli József:

Mese a gőgös csillagokról A csillagok nem ragyogtak ám mindig ilyen békességben, mint mostanában. Vetélkedés támadt köztük egyszer, hogy melyikük fényesebb; nagy vetélkedés. Volt olyan csillag is, amelyik gőgjében nem hunyorított előre a Fiastyúknak. Ez nem volt szép tőle, mert a csillagok köszönése a hunyorítás, és a Fiastyúk, az Égi Tyúkanyó sok kis csillagot felnevelt már életében. Szó, ami szó, nem sok jóra vezetett ez a vetélkedés.

A gőgös csillagok elhatározták, hogy csak akkor világolnak, amikor éppen kedvük tartja. A szerény, becsületes csillagok elszomorodtak. Fényük sápadtan, halványan érkezett a földre. Az emberek nem tudták elképzelni, mi történhetett fenn az égen, a csillagok között.

Először az öreg Göncöl bátya türelme fogyott el.

Nagy mérgesen elhajtott nagyobbik szekerén a Medve csillagzathoz. Mindenki tudja, hogy a Medve csillagzat a legbölcsebb csillag. Hogy miről beszélgettek? Azt nem tudja senki, mert maga a Vadász csillag állt őrt nyilával, és nem engedett közelükbe egy teremtett lelket sem.

Másnap üstökös rohant keresztül az égen. Csóvájára lángbetűkkel írva ez állott: „Éjfélkor nagygyűlés a Tejút melletti réten!” Minden csillag megjelent. Még a gőgös, fényükben elbizakodott csillagok is. Kicsit távolabb a többiektől, egy karéjban telepedtek le. Ezen az éjszakán Göncöl bátya tanácsára határozatot hoztak a csillagok. A szelíd szavú, kedves Hajnalcsillag hirdette ki virradatkor. Így szólt: – Mióta világ a világ, azért ragyognak a csillagok az égen, hogy örömet szerezzenek az emberi szíveknek, álmot szőjenek a szerelmeseknek, munkát adjanak a nagy szakállú csillagászoknak, utat mutassanak a tengeren eltévedt hajósoknak. Amelyik csillag csak azért ragyog, hogy fényével hencegjen, nem közibénk való.

Tőle zátonyra futhatnak a hajók, neki közömbös a szerelmesek csókja, és ostoba irkafirka a csillagászok tudománya. Az ilyen csillag nem érdemli fényét. Az ilyen csillag veszítse el fényét, éljen sötétben, ne lássa senki, ne csodálja senki! Csak ha gőgje múlik, és csillagszemébe újra befér a világ, akkor tündököljön. Addig fénytelen éljen itt közöttünk az égen!

A csillagok rábólintottak az igaz szóra, és gőgösök fénye menten kialudt.

12

Sötét szoba ablakából néztél már ki az éjszakába?

Akkor tudod, hogy úgy jobban látni kifelé, mint amikor a lámpa ég.

Ez történt a gőgös csillagokkal. Nagy magányuk, tán évmilliókig tartó magányuk idején megtanultak látni. De ez nem ment máról holnapra. Lehet, mondom, hogy évmilliók teltek el közben, mert a gőg nehezebben olvad, mint a jég.

Szent János éjszakáján, meleg tavaszi éjszaka volt...

Sziporka, az egykori gőgös csillagok főkolomposa, vacogva üldögélt egy fellegpadon. Sírni szeretett volna, de nem tudott. Könnyek helyett jégcsapok potyogtak szeméből, úgy kihűlt, mióta fényét elvesztette szegény.

Ahogy ott üldögélt nagy magányában, észrevette, hogy a földön eltévedt egy kisfiú. Rőzsét szedni volt az erdőben, s nem találta a hazafelé vezető utat. Sziporka látta, hogy a kisfiú nagyon reszket félelmében, és látta az utat is, amelyről a pöttöm emberke letévedt. Ahogy figyelte a zokogó kisfiút, valami ismeretlen, jónak is, rossznak is nevezhető érzést érzett csillagszívében.

Segíteni kell rajta – s ahogy ezt gondolta, már száguldott is lefelé a Tejúton. Mire leért, fényes, ragyogó lett, mint valaha régen.

A kisfiú nagyot bámult, amikor meglátta az elébe pottyant fényes micsodát. Sziporka barátságosan hunyorított, és intett neki: Gyere utánam. A kisfiú követni kezdte. Sziporka egészen hazáig vezette, és még sokáig ott álldogált az udvaron. Úgy hallgatta a házból kihangzó kacagást.

A többi csillag is visszanyerte fényét. Az egyik zátonyra futott hajónak segített. A másik egész éjjel világított egy szegény költőnek, aki legszebb versét írta, amikor éppen elfogyott lámpájából az olaj. A harmadik – sorolhatnám hajnalig, hisz nem volt annyi gőgös, nincsen annyi fényes csillag az égen, amennyi segíteni való volt és van a földön.

A fényüket visszanyert csillagok pedig nem tértek vissza az égre. Itt maradtak közöttünk. Így határozták el az országút melletti nagyréten, ahol Szent János éjszakáján összetalálkoztunk.

– Itt maradunk – mondta Sziporka -, hogy a földön is legyenek csillagok. Így születtek, az emberek örömére, a szentjánosbogarak.

Nyári éjszakákon, mezőkön, réteken, országút mentén, ösvények szélén ott világolnak szerényen, békességesen. Onnan integetnek égi testvéreiknek.

Te is láthatod őket, ha felnézel az égre.

APOSTOL MAGAZIN 2022. ÁPRILIS

MESE

Pantyelejev:

A két béka

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer két béka. Barátok voltak és ugyanabban az árokban laktak. Csak az egyik volt igazi erdei béka – bátor, erős és vidám –, a másik se ilyen, se olyan. Gyávácska volt bizony egy kicsit, lustácska is. Azt is mesélték róla, hogy állítólag nem is az erdőben, hanem valahol a városi parkban született.

No, mindegy, együtt éltek ezek a békák. Egy éjjel elmentek sétálni. Mennek, mendegélnek az erdei úton, egyszerre csak látják ám: ház áll előttük. A ház mellett meg pince. S ebből a pincéből ínycsiklandó illatok szálltak feléjük: finom penészszag, nyirokszag, mohaszag meg gombák szaga. Éppen ez az, amit a békák szeretnek. Bemásztak hát gyorsan a pincébe és ott futkároztak, meg ugráltak. Ugrálnak, ugrálnak s egyszer csak váratlanul belepottyannak a tejfölös köcsögbe.

Merülni kezdtek.

Elmerülni persze nem szerettek volna. Erre aztán kapálózni kezdtek, meg úszni. A mázas köcsögnek azonban igen magas és csúszós volt a belső fala, úgyhogy a békák semmiképp sem tudtak felvergődni a peremére. Az a béka, amelyik lustácska volt, úszott egy keveset, kapálózott egy kicsit, majd azt gondolta: – Most már mindegy, innen ugyan ki nem evickélek. Hát akkor meg minek kapálózzak? Csak az idegeimet rontom vele. Jobb lesz, ha mindjárt el is merülök. Így gondolkozott, aztán abbahagyta a kapálózást, és elmerült.

A másik béka azonban nem ilyen béka volt, és azt gondolta: – Nem, testvér, elmerülni még mindig ráérsz. De azt már mégsem teszem.

Inkább kapálózom! Inkább úszom! Ki tudja, talán sikerül!

De bizony nem sikerült semmi sem.

Akárhogy úszkált, nem jutott messzire. A köcsög fala csúszós volt, a béka nem tudott kimászni a tejfölből.

De csak nem adja meg magát?! Nem, ő nem csügged!

– Nem tesz semmit – gondolta –, amíg erővel bírom, kapálózom. Hiszen még élek, tehát élnem kell.

Aztán – majd meglátjuk!

S íme, már végső erejével küzd a mi bátor békánk a békahalállal. www.apostoltelevizio.hu

Öntudatát kezdi elveszíteni. Már-már kifullad, valami húzza, vonja a mélybe. De nem adja meg magát most sem! Szinte eszméletlenül dolgozik a talpaival. Tapos, tapos és azt gondolja: – Nem! Nem adom meg magam! Takarodj innen békahalál!

S egyszerre csak – hát ez meg mi? Érzi ám a mi békánk, hogy a lába alatt már nem tejföl van, hanem valami szilárd, erős, valami biztonságos dolog, olyan, mint a talaj. Csodálkozott a béka, megnézi, látja ám: egy csepp tejföl sincs már a köcsögben. Kemény vaj van alatta.

– Hát ez mi? – gondolja a béka. – Hogyan került ide a vaj?

Csodálkozott, de aztán rájött: hiszen a folyékony tejfölből ő maga köpült a lábaival kemény vajat.

– Hát akkor – gondolta a béka –, mégis jól tettem, hogy nem merültem el mindjárt. Így gondolkozott, aztán kiugrott a köcsögből, pihent egyet és hazaszökellt az erdőbe.

A másik béka pedig ott maradt a köcsögben.

S bizony, sohasem látta meg többé a napvilágot. Sohasem ugrált, sohasem brekegett többé. Így van ez bizony. Az igazat megvallva, te vagy a hibás, kis béka.

Amíg élet van, remény is van. Ha nem csüggedsz el oly hamar és bátran küzdesz, nem haltál volna meg idő előtt.

13

HÚSVÉTI VERSEK

Túrmezei Erzsébet:

Minden évben

Minden évben – Indulunk újra a Golgota felé.

Utunkra a kereszt vet árnyékot. de rajta túl húsvét öröme vár.

Ha nem zengne többé Bach Passiója, ha nem őrizné az emlékezet azt a golgotai keresztet, amelyen Jézus értünk vérezett!

„Minden évben?“ Immár kétezer éve minden évben kísérjük Őt a fájdalmak tövises útján s ujjongunk üres sírja előtt.

„Minden évben?” Tűnhetnek századévek. És száguldhatunk többezer fele, a kereszt ma is egyetlen reménység, a kereszt ma is győzelem jele.

„Minden évben?“ Milyen év volna, Hol várna békesség és menedék, ha szenvedését, szent halálát, feltámadását elfelejtenénk?!

Minden évben elindulunk feléje. nem temetik el tűnő századok.

S akkor találunk erőt, békességet, ha a keresztfa titka felragyog.

Reviczky Gyula: Fakadnak már a virágok, Kiderül az ég, És a föld most készül ülni Drága ünnepét.

Sziveinkben, mint a földön, Ma öröm legyen, Feltámadt az istenember Győzedelmesen!

Feltámadás

Akik tanait gyülölték, Meg nem ölheték.

Nem rejthette sír magába Égi szellemét.

Mert égből eredt s nem is volt Születése sem…

Feltámadt az istenember Győzedelmesen!

Aki tudja, mint töré fel Sírját a dicső; Aki látja, hogy a földön Minden újra nő; Gondoljon feltámadásra, Mely örök leszen…

Feltámadt az istenember Győzedelmesen!

Kettős ünneplés azóta Minden kikelet!

A mennyországé s a földé… Ünnepeljetek!

Adjatok hálát, hogy ismét Új világ terem, S feltámadt az istenember Győzedelmesen!

Adjatok hálát s virágot, Tömjént hozzatok.

Hallelujah! hallelujah!

Zengje ajkatok.

Mert feltámadtok ti is még Valamennyien, Mint az istenember egykor: Győzedelmesen.

M É D I A A P O S TO LO K Az Apostol Televízió kedves nézői és támogatói imádságos nagy családot alkotnak. Közösségünk tagjait Média Apostoloknak nevezzük. Az apostol Jézus Krisztus küldötte a világban, egy fontos ügy elkötelezettje. Apostolaink örömmel tanúskodnak Jézusról, imádkoznak az evangélium terjedéséért és televíziónk szolgálatáért, lehetőségük szerint adományaikkal is támogatják az Apostol Televíziót. Szívesen megajándékozzuk támogatóinkat egy Média Apostol igazolvánnyal is, mely jelzi összetartozásunkat. Az igazolványt azok számára tudjuk kiállítani, akik ezt szerkesztőségünknél kérik.

14

APOSTOL MAGAZIN 2022. ÁPRILIS

APOSTOL TELEVÍZIÓ VASÁRNAP 0.00 Szentmise (ism.), Ismétlések, Képújság 7.20 Belső Gerinctorna – Benvin Sebastian atyával 7.40 Életvezetés – A nevelés az élet szolgálata – Uzsalyné Dr. Pécsi Rita előadása 9.30 Imaszándékfogadás – élő – 06-1-704-4444 10.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 11.30 Zsolozsma 12.00 Ferenc pápa üzenete Rómából 12.20 Budai hét 12.35 Imamaraton – Rózsafüzér 13.25 Szentségimádás 14.00 Lélekemelő Károly atyával 15.00 Irgalmasság órája 15.30 Gyereksarok 16.00 Élet az egyházban – Általános kihallgatás Rómából (ism.) 17.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 18.30 Zsolozsma 19.00 Életvezetés – Beszéljük meg – Somogyi Krisztina, Kézdy Anikó és Papp Miklós előadása (ism.) 20.10 Ferenc pápa üzenete Rómából / Dr. Pákozdi István: Élő liturgia / Szeretetláng (ism.) (ism.) 20.30 Budai hét 20.45 Mária köszöntő 21.30 Párbeszéd – Lelkesít-Ő (ism.) 22.30 Zsolozsma 22.45 Belső világunk szépségei (ism.) 23.10 FÉSZ to face (Fiatalok az Élet Szolgálatában) (ism.) 23.35 Képújság HÉTFŐ 0.00 Szentmise (ism.), Ismétlések, Képújság 7.20 Belső Gerinctorna – Benvin Sebastian atyával 7.32 Zsolozsma – Reggeli dicséret 8.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 8.45 Rózsafüzér 9.20 Katekézis 9.50 Életvezetés – A nevelés az élet szolgálata – Uzsalyné Dr. Pécsi Rita előadása 11.30 Ferencesek – Szerdahelyi Csongor műsora (ism.)

12.00 Imamaraton – Rózsafüzér 12.45 Hírek 13.00 Szentségimádás 14.00 Lélekemelő Károly atyával 15.00 Irgalmasság órája 15.30 Képújság 16.00 Párbeszéd az emberért – Platthy Iván műsora 17.00 Szentmise Gazdagrét, Szent Angyaloktemplom 17.45 Rózsafüzér 18.20 Gyereksarok 18.50 Homília 19.05 Életvezetés – A nevelés az élet szolgálata – Uzsalyné Dr. Pécsi Rita előadása 20.30 Budai híradó 20.45 Mária köszöntő 21.30 Párbeszéd – Örömhíreink Dió-héjban/Apostol (ism.)

22.30 Zsolozsma 22.45 Élet az egyházban – Általános kihallgatás Rómából (ism.) 23.35 Képújság KEDD 0.00 Szentmise (ism.), Ismétlések, Képújság 7.20 Belső Gerinctorna – Benvin Sebastian atyával 7.32 Zsolozsma – Reggeli dicséret 8.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 8.45 Rózsafüzér 9.20 Élet az egyházban – Válogatás a Szent István Televízió műsorából 10.15 Párbeszéd – Apostol/Örömhíreink Dióhéjban – Diószegi László műsora 11.15 Ferenc pápa üzenete Rómából 11.30 Nyitott szemmel – Pécsi szabadegyetem 12.00 Imamaraton – Rózsafüzér 12.45 Hírek 13.00 Szentségimádás 14.00 Igeforrás

MŰSORÁTTEKINTÉS – Bábel Balázs atya műsora 15.00 Irgalmasság órája 15.30 Képújság 16.00 Párbeszéd – Örömhíreink Dió-héjban/Apostol (ism.) 17.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 17.45 Rózsafüzér 18.20 Gyereksarok 18.50 Homília 19.05 Élet az egyházban (ism.) 20.00 Nyitott szemmel – Pécsi szabadegyetem (ism.) 20.30 Budai híradó 20.45 Mária köszöntő 21:30 Párbeszéd – Tükörkép/ Mottó/Női kincsek/Hívtál uram/egy kávé mellett 22.30 Zsolozsma 22.45 Élet az egyházban (ism.) 23.35 Képújság SZERDA 0.00 Szentmise (ism.), Ismétlések, Képújság 7.20 Belső Gerinctorna – Benvin Sebastian atyával 7.32 Zsolozsma – Reggeli dicséret 8.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 8.45 Rózsafüzér 9.20 Belső világunk szépségei 9.45 FÉSZ to face (Fiatalok az Élet Szolgálatában) 10.10 Párbeszéd – Párbeszéd az emberért – Platthy Iván műsora 11.05 Ferencesek – Szerdahelyi Csongor műsora 11.35 Apostolok fóruma – élő 12.00 Imamaraton – Rózsafüzér 12.45 Hírek 13.00 Szentségimádás 14.00 Lélekemelő Károly atyával 15.00 Irgalmasság órája 15.30 Képújság 16.00 Imaszándékfogadás – élő – 06-1-704-4444 17.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 17.45 Rózsafüzér 18.20 Apostolok fóruma (ism.) 18.50 Ferenc pápa üzenete Rómából / Ferenc pápa üzenete Rómából / Dr. Pákozdi István: Élő liturgia 19.05 Belső világunk szépségei (ism.) 19.30 FÉSZ to face (Fiatalok az Élet Szolgálatában) (ism.) 20.00 Összhang – Kulturális magazin (ism.) 20.30 Budai híradó 20.45 Mária köszöntő 21.30 Párbeszéd – Lelkesít-Ő (ism.) 22.30 Zsolozsma 22.45 Belső világunk szépségei (ism.) 23.10 FÉSZ to face (Fiatalok az Élet Szolgálatában) (ism.) 23.35 Képújság CSÜTÖRTÖK 0.00 Szentmise (ism.), Ismétlések, Képújság 7.20 Belső Gerinctorna – Benvin Sebastian atyával 7.32 Zsolozsma – Reggeli dicséret 8.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 8.45 Rózsafüzér 9.20 Életvezetés – Beszéljük meg – Somogyi Krisztina, Kézdy Anikó és Papp Miklós előadása 10.30 Katekézis 11.00 Apostolok fóruma (ism.) 11.30 Kultúrpont 12.00 Imamaraton – Rózsafüzér 12.45 Hírek 13.00 Szentségimádás 14.00 Igeforrás – Bábel Balázs műsora 15.00 Irgalmasság órája 15.30 Képújság 16.00 Kultúrpont (ism.) 16.30 Katekézis (ism.)

17.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 17.45 Rózsafüzér 18.20 Gyereksarok 18.50 Homília 19.05 Életvezetés – Beszéljük meg – Somogyi Krisztina, Kézdy Anikó és Papp Miklós

www.apostoltelevizio.hu • info@apostoltv.hu

előadása (ism.) 20.15 Kultúrpont (ism.)

20.45 Budai híradó 21.00 Mária köszöntő 21.30 Párbeszéd – Örömhíreink Dióhéjban/Apostol (ism.) 22.30 Zsolozsma 22.45 Élet az egyházban (szombati ism.)

23.35 Képújság PÉNTEK 0.00 Szentmise (ism.), Ismétlések, Képújság 7.20 Belső Gerinctorna – Benvin Sebastian atyával 7.32 Zsolozsma – Reggeli dicséret 8.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 8.45 Keresztút 9.20 Élet az egyházban – Általános kihallgatás Rómából 10.10 Ferenc pápa üzenete Rómából / Dr. Pákozdi István: Élő liturgia / Szeretetláng 10.30 Párbeszéd – Lelkesít-Ő – Lázár Fülep Tímea műsora 11.30 Nyitott szemmel – Jeles napok/Verbiták Magyarországon 12.00 Imamaraton – Rózsafüzér 12.45 Hírek 13.00 Szentségimádás 14.00 Lélekemelő Károly atyával 15.00 Keresztút 15.40 Ferenc pápa üzenete Rómából 16.00 Párbeszéd (ism.) 17.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 17.45 Keresztút 18.20 Gyereksarok 18.50 Homília 19.05 Élet az egyházban – Általános kihallgatás Rómából (ism.)

20.00 Nyitott szemmel – Jeles napok/ Verbiták Magyarországon (ism.) 20.30 Budai híradó 20.45 Mária köszöntő 21.30 Párbeszéd – Párbeszéd az emberért (ism.) 22.30 Zsolozsma 22.45 Élet az egyházban – Általános kihallgatás Rómából (ism.) 23.35 Képújság SZOMBAT 0.00 Szentmise (ism.), Ismétlések, Képújság 7.20 Belső Gerinctorna – Benvin Sebastian atyával 7.32 Zsolozsma – Reggeli dicséret 8.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 8.45 Rózsafüzér 9.20 Élet az egyházban – Eucharisztikus kongresszus – NEK 2020 10.10 Ferenc pápa üzenete Róm 10.30 Párbeszéd – Tükörkép/Mottó/Női kincsek/Hívtál uram/Egy kávé mellett 11.30 Katekézis (ism.) 12.00 Imamaraton – Rózsafüzér 12.45 Hírek 13.00 Szentségimádás 14.00 Igeforrás – Bábel Balázs műsora 15.00 Irgalmasság órája 15.30 Képújság 16.00 Összhang – Kulturális magazin 16.30 Ferencesek – Szerdahelyi Csongor műsora (ism.) 17.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 17.45 Rózsafüzér 18.20 Gyereksarok 18.50 Homília 19.05 Élet az egyházban – Eucharisztikus kongresszus – NEK 2020 (ism.) 20.15 Kultúrpont 20.45 Budai hét 21.00 Áhítat Rómából 21.30 Párbeszéd – Tükörkép/ Mottó/Női kincsek/Hívtál uram/Egy kávé mellett (ism.) 22.30 Zsolozsma 22.45 Élet az egyházban – Válogatás a Szent István Televízió műsorából (ism.) 23.35 Képújság A műsorváltozás jogát fenntartjuk!

15

APOSTOL TELEVÍZIÓ A DAT K E Z E L É S Kedves Nézőink (Média Apostolaink) elérhetőségi adatait (név, lakcím, e-mail cím, telefon), amelyeket kapcsolattartásunkhoz megadtak, a televíziót működtető Apostolmédia Közhasznú Alapítvány a hatályos uniós GDPR jogszabályoknak megfelelően kezeli. Adatkezelési Szabályzatunk megismerhető az Alapítvány weboldalán (www.apostolmedia.hu) és az Apostol Televízió honlapján (www.apostoltv.hu ).

M AG A Z I N R E N D E L É S Az Apostol Magazin, televíziónk ingyenes kiadványa megrendelhető szerkesztőségünknél levélben, E-mailben vagy telefonon.

K I A DVÁ N Y U N K : ISSN 2786-3549 Kiadja: Apostolmédia Közhasznú Alapítvány 1118 Budapest, Rahó utca 24/B Felelős kiadó: Dr. Szederkényi Károly Miklós Tipográfia, nyomdai előkészítés: Gregor László Nyomda: Pharma Press Nyomdaipari Kft.

A D O M Á N YOZ Á S Alapítványunk anyagi támogatásának lehetőségei: 1. POSTAI UTALVÁNNYAL (kérhető a szerkesztőségen telefonon), illetve az Apostol Magazinnal megküldjük 2. BANKI ÁTUTALÁSSAL Apostolmédia Közhasznú Alapítvány Bankszámlaszám: 11712004-20338211

E L É R H E TŐ S É G E I N K : Postacím: 1112 Budapest, Gazdagréti út 14.

Telefon: 1/707-3333 Mobil: 30/533-0363 E-mail: info@apostoltv.hu Honlap: www.apostoltv.hu Facebook: www.facebook.com/apostoltv

LEFEDETTSÉGÜNK: (Az Apostol Televízió elérhető) a MAGYAR TELEKOM országos, a DIGI Médiaszolgáltató budapesti, a VODAFONE XI. kerületi hálózatán, és a www.apostoltv.hu honlapon.