APOSTOL MAGAZIN | 2022. MÁRCIUS

AZ APOSTOL TELEVÍZIÓ INGYENES KIADVÁNYA 2022. március

Imádságos szeretettel köszöntjük

MAGAZIN

DR. CSERHÁTI FERENC püspök atyát 75. születésnapja alkalmából 6-9. oldal

ÜZENET Gyermekeim, senki se vezessen félre titeket. Aki az igazságosságot cselekszi, az igazságos, ahogy ő is igazságos. 8Aki bűnt követ el, az ördögtől való, hiszen az ördög kezdettől fogva vétkezik. Azért jelent meg az Isten Fia, hogy az ördög művét romba döntse. 9Azok, akik Istentől születtek, nem követnek el bűnt, mert az ő magja bennük marad, és nem vétkezhetnek, mert Istentől születtek. 10Erről ismerhetők fel Isten gyermekei és a sátán fiai. (1Jn 3) 7

Emberi adottságunk egyik fontos vonása az, hogy van értelmünk és szabad akaratunk. Az értelmünket használva fontos igazságokat tudunk felismerni, képesek vagyunk fogalmakat alkotni, és azok tartalmát tisztázni. Az értelmünket és a lelkiismeretünket használva tudunk jó vagy rossz döntéseket hozni. Érdemes eltűnődni néhány fogalom használatán: mit jelent a Sátán fiainak fogalma, s az Istentől való születés? Mit jelent Szent János apostolnak kijelentése, hogy az ördög kezdettől fogva vétkezik?

A bűn fogalmát is tisztáznunk kell, ami nem más, mint lázadás Isten ellen, Istennek megtagadása, szembeszegülés az Úrral, az Általa teremtett rend felforgatása. A Katekizmus meghatározása a bűnről: A bűn az értelem, az igazság és a helyes lelkiismeret elleni rossz cselekedet; az Isten és a felebarát iránti igaz szeretet hiányossága bizonyos jóhoz való rossz ragaszkodás miatt.

Megsebzi az ember természetét és támadja az emberi szolidaritást. Meghatározása szerint „tett vagy szó vagy vágy az örök Törvénnyel szemben”. A bűn Isten megbántása: „Ellened, egyedül Teellened vétettem, és gonoszat színed előtt cselekedtem” (Zsolt 51,6). A bűn föllázad Isten irántunk való szeretete ellen és elfordítja tőle a szívünket. Minden bűn – mint az első – engedetlenség, lázadás Isten ellen azzal a szándékkal, hogy az ember olyan legyen „mint az Isten” (Ter 3,5), ismervén és meghatározván a jót és a rosszat.

A bűn tehát „önszeretet egészen Isten megvetéséig”. (KEK 1849-1850) Amikor azt mondjuk, hogy az ördög kezdettől fogva bűnös, nem szabad abba a tévedésbe esnünk, mintha 2

Isten bárkit is rossznak vagy bűnösnek teremtett volna. Mit jelent tehát a kezdettől fogva? A kezdettől fogva kijelentés azt jelenti, hogy valaki döntési lehetőségének első pillanatától kezdve állást foglal. Teremtését követően a Sátánnak, pontosabban az angyaloknak megvolt a lehetőségük arra, hogy Isten mellett döntsenek, és neki szolgáljanak a végtelen létben, és így szent angyalokként eredeti hivatásukat betöltsék. A gonosz lelkek, a bukott angyalok, a Sátán és csatlósai, első és egyetlen döntésüknél fogva megtagadták Istent. Az angyalok bukásáról így ír a Katekizmus: …Ez a „bukás” ezeknek a szellemi teremtményeknek a szabad választásában áll, mely radikálisan és visszavonhatatlanul elutasította Istent és az ő országát.

E lázadás visszhangját halljuk a kísértő ősszüleinknek mondott szavaiban: „Olyanok lesztek, mint az Isten” (Ter 3,5). „Az ördög kezdettől fogva vétkezik” (1Jn 3,8), „hazug és hazugság atyja” (Jn 8,44).

(KEK 392) Hangsúlyoznunk kell tehát, hogy Isten mindent jónak teremtett, senkinek nem akadályozta meg a jóra való vállalkozását, a jó melletti döntését.

A születés fogalma szintén elgondolkodtat bennünket. Mit jelent, hogy valaki az ördögtől való, és mit jelent Istentől születni? A válasz megadásában a szabad döntést kell hangsúlyoznunk.

Az ember világra jötte, a születés, a természet rendje szerint olyan helyzete az embernek, amelyben még nem hozhat döntést. Amikor valaki megszületik, az a saját elhatározásától függetlenül történik, hiszen az életünket nem mi választottuk, nem mi akartuk. Hitünk szerint létünket Isten akarta, halhatatlan lelket ajándékozva megteremtett minket, létet adott nekünk a természet rendjében. A szüleink közreműködtek testi életünk átadásában, de születésünk nem a mi döntésünk volt. Ezzel szemben Istentől születni, vagy a gonosz oldalára állni, az mindig a szabad akaratunkon múlik. Tehát Istentől születni tudatos állásfoglalást jelent Isten oldalán, amelynek legfőbb lépése a keresztség. Ez együtt jár az ördög megtagadásával, a megtéréssel. A keresztség új életre születés Krisztusban.

APOSTOL MAGAZIN 2022. MÁRCIUS

ÜZENET Az Ő akarata szerint szükséges az üdvösséghez, éppen úgy, mint az Egyház, melybe a keresztség bevezet. (KEK 1277) A keresztség gyümölcse, más szóval a keresztségi kegyelem gazdag valóság, mely magában foglalja az áteredő bűn és minden személyes bűn eltörlését; az új életre születést, mely által az ember az Atya fogadott gyermeke, Krisztus tagja és a Szentlélek temploma lesz. (KEK 1279) Szent János apostol biztatóan azt mondja, hogy aki Istentől született nem követ el bűnt, mert megmarad benne az isteni élet csírája. Nem szabad félreértenünk ezt az állítást, mintha nem lennénk képesek bűnt elkövetni. Aki Istenhez tartozóvá lesz, az is képes bűnt elkövetni, de mindig megvan az újjászületés lehetősége. Nem hal ki abból az emberből az isteni élet, aki, ha vétkezik is, nem akar elszakadni Istentől. Fontos azonban megkülönböztetnünk, katolikus hagyományaink szerint, az úgynevezett „halálos” bűnöket, és a „bocsánatos” bűnöket. A Katekizmus tanításában: A halálos bűn Isten törvényének súlyos megsértésével lerombolja az ember szívében a szeretetet; az embert elfordítja Istentől, végső céljától és boldogságától azzal, hogy valami kisebb jót helyez Isten elé. A bocsánatos bűn, bár sérti és sebzi a szeretetet, nem oltja ki. (KEK 1855) Szeretettel ajánlom a nagyböjti szent időben, hogy elmélkedjünk ezekről a gondolatokról. Még inkább fon-

tos feladatunk, hogy a bűnbánattal formáljuk lelkünket, megújítsuk életünket. A belső bűnbánat az egész élet gyökeresen új iránya, visszafordulás teljes szívből Istenhez, a bűn elhagyása, elfordulás a rossztól, elkövetett gonosz cselekedeteink megtagadása. Ugyanakkor magában foglalja a vágyat és az elhatározást az élet megváltoztatására, reménykedve az isteni irgalmasságban és bízva az Ő kegyelmének segítségében. (KEK 1431) A böjti időszak a megtérés, Istenhez fordulás lehetőségének ideje. Itassa át mindennapjainkat a megújulás szándéka, és az ebből fakadó cselekedetek. A megtérés a mindennapi életben a kiengesztelődés gesztusaival, a szegényekkel való törődéssel, a jog és igazság gyakorlásával és védelmével, a hibáknak a testvérek előtti beismerésével, a testvéri feddéssel, az életvitel felülvizsgálatával, a lelkiismeretvizsgálattal, a lelkivezetéssel, a szenvedések elfogadásával, az igazságért elszenvedett üldözés elviselésével történik. A bűnbánat legbiztosabb útja minden nap fölvenni a keresztet, és követni Jézust. (KEK 1435 ) Ehhez kérem a nagyböjti szent időben Isten áldását!

Lelkipásztori szeretettel: Dr. Szederkényi Károly Miklós esperes-plébános az Apostol Televízió műsorigazgatója

A bűnbánat imája – 50. zsoltár Könyörülj rajtam, Istenem, * szerető jóságod szerint, és minthogy mérhetetlen a te irgalmad, * gonoszságomat töröld le rólam!

4 Mosd le bűnömet teljesen, * és vétkemtől tisztíts meg engem!

5 Gonoszságomat belátom, * bűnöm előttem lebeg szüntelen.

6 Egyedül csak ellened vétkeztem, * ami színed előtt gonosz, olyat tettem.

Te feddhetetlen vagy döntéseidben, * és igazságos, amikor ítélsz.

7 Íme, én bűnben születtem, * anyám már vétekben fogant engem.

8 Te pedig a szívben élő hűséget kedveled, * és kinyilatkoztattad nekem bölcsességed titkait.

9 Hints meg izsóppal, és tiszta leszek, * moss meg, és fehérebb leszek, mint a hó!

10 Add, hogy vidámságot és örömet halljak, * hadd örvendezzenek megtört csontjaim!

11 Fordítsd el bűneimtől arcodat, * és töröld el minden vétkem.

3

www.apostoltelevizio.hu

Tiszta szívet teremts bennem, Istenem, * új és erős lelket önts belém!

13 Ne taszíts el színed elől, * és szent lelkedet ne vond meg tőlem!

14 Add meg újra az üdvösség örömét, * a készséges lelkületet erősítsd bennem!

15 A vétkeseknek megmutatom utadat, * és a bűnösök hozzád térnek.

16 Ments meg a vérontástól, Isten, szabadító Istenem, * igazságosságodat ujjongva hirdeti nyelvem.

17 Nyisd meg, Uram, ajkamat, * hogy dicséretedet hirdesse szavam!

18 Hiszen te a véres áldozatot nem kedveled, * s ha égőáldozatot hoznék, nem vennéd szívesen.

19 Isten előtt kedves áldozat a megtört lélek, * te nem veted meg a töredelmes és alázatos szívet.

20 Jóságodban, Uram, tégy jót Sionnal, * építsd fel újra Jeruzsálem falait!

21 Akkor majd neked tetsző áldozatot hoznak eléd, * és oltárodon fiatal tulkokat áldoznak.

12

3

KRÁNITZ MIHÁLY: SZENT PÁL NYOMÁBAN – 3. RÉSZ

SZENT PÁL GYERMEKKORA A tarzuszi Saul a Kr.u. I. század elején a kilikiai zsidó diaszpórában nevelkedett, és számára ez a környezet szellemi és lelki gazdagodást jelentett. A viszonylag kevés személyes információ mellett a korabeli kulturális viszonyokat is figyelembe véve megbízható pontossággal rajzolhatjuk meg az ifjúkorát élő, szellemileg fogékony fiatal zsidó gyermek tanulási lehetőségeit. A későbbi levelezéseiben található utalások alapján vis�sza tudunk következtetni Pál képzettségére és tudásvágyára. Már gyermekkorában döntő volt számára a családon belüli képzés és a zsinagógai vallási oktatás.

Sokszor a már beteljesült eseményekből kell visszatekintenünk a kezdetekre, de így még teljesebb képet kapunk a népek apostolának ifjúkoráról. Az Apostolok Cselekedeteiben például azt olvassuk, hogy Festus, a jeruzsálemi helytartó indulatosan szól Pálhoz: „Elment az eszed, Pál! Nagy tudásod őrültségbe kergetett”. (ApCsel 26,24) Egészen bizonyos, hogy Pál nemcsak az arámi és a görög nyelvet, hanem a latint is ismerte, és ezeket használta különböző kihallgatásai során. Az apostol szellemi képességei, meggyőző érvelési stílusa nemcsak zsidó kortársait, hanem a Római Birodalom helyi vezetőit is meglepte. Pál nem is hagyja annyiban a helytartó kijelentését, és így válaszol: „Nem vagyok én őrült, kegyelmes Festus, hanem igazságokat és józan dolgokat mondok”. (ApCsel 26,25)

Afrodisziász városa Kis-Ázsiában

4

Valószínűleg Pál öltözködése és a viselkedése is egy értelmiségi benyomását keltette: szónoki tógában, tekerccsel a kezében, lábán szandállal filozófusnak tűnhetett. Saul azon „tudásra szomjazók” (philomatheis) egyike lehetett, akik akkoriban Jeruzsálem és a diaszpóra zsinagógáit is elárasztották. Kis-Ázsiában Aphrodisziász zsinagógájának feliratain említik ezeket a tudásra vágyó tanulók csoportjait.

Pizídiai Antiókhia, női arc

A fiatal Saul számára – ahogy minden zsidó gyermeknek – a Biblia volt az első számú olvasmánya, mely meghatározta személyes fejlődését is. Gyermekkorát idézi fel a szeretethimnuszban: „Gyermekkoromban, úgy beszéltem, mint a gyerek, úgy ítéltem, mint a gyerek.” (1Kor 13,11) Később tanulmányaival kapcsolatban írja, hogy „amit hajdan megírtak, azt tanúságul írták” (Róm 15,4), – felhasználva valószínűleg egy korabeli mondást. Pál tehát héberül is olvasta a Bibliát, de ezt nem úgy tanulja meg, mint egy holt nyelvet, mert a családon belül is ezt alkalmazták.

Saját héber nevét sem változtatta a Szaulosz görögös formára, amint ez az Apostolok Cselekedeteiben többször előfordul, sem pedig Szilásra, annak arámi változatára, amint ezt egyik útitársa megtette. Szülővárosában viszont valószínűleg nem arámi nyelven beszélt, amely egy hellenizált környezetben amúgy is elveszAPOSTOL MAGAZIN 2022. MÁRCIUS

KRÁNITZ MIHÁLY: SZENT PÁL NYOMÁBAN – 3. RÉSZ

tette volna jelentőségét. Emellett a család, mivel egy kisebbségi réteghez tartozott, gondosan óvta és őrizte saját nyelvét.

Pál majd később Timóteusnak írja a Bibliáról, mint az igazságra nevelés alapjáról, hogy „minden írás, amelyet az Isten sugalmazott, jól használható a tanításra” (2Tim 3,16). Mózes öt könyve is kiindulópontnak számított egy zsidó gyermek életében, mely nem is an�nyira a törvényt, mint inkább a tanítást foglalta össze, amit valójában maga a Tóra szó is kifejez (tóra=tanítás, szabály). Különösen a Második törvénykönyv, és annak is a mindennapi erkölcsi életre vonatkozó előírásai hatottak Pálra, aki írásaiban legtöbbször ezt a könyvet idézi, és sokkal ritkábban a Teremtés vagy a Kivonulás könyvét, és még ritkábban a Leviták, illetve a Számok könyvét. Pál biblikus kultúrája egészében Mózes öt könyvére, a zsoltárokra és a prófétákra épül, melyeket gyermekkorától kezdve kívülről megtanult. Ez a fajta képzés és tanulás gyakorlatilag, amint erre a folyamatra Izajás próféta is utal, az anyatejtől elválasztott kisgyermekre vonatkozik (vö. Iz 28,9).

Szent Pál „biblikus nevelése” tehát már gyermekkorában elkezdődött. Egy zsidó gyermek esetében az 5. év volt egy korhatár, amely lezárta az egészen kisgyer-

mekkort, és megkezdődött a Szentírásba való beavatás időszaka mind a családban, mind azon kívül. Nem volt törés a család, a zsinagóga és az iskola között, mindenhol az édesapa szerepe volt elsődleges, amint erről Mózes törvénye rendelkezik: „Isten szavaira tanítsátok meg gyermekeiteket, beszélj róluk, ha otthon tartózkodsz és ha úton vagy, ha lefekszel és ha fölkelsz. Írd fel őket házad ajtófélfájára és a kapudra” (Második törvénykönyv, 11,19–20).

Szent Pálnak is az édesapja adta át a Tóra, és ezáltal a szent nyelv, vagyis a héber alapjait. Ő választotta meg a nevelőket és az iskolát is. Ám a zsinagóga is elsődlegesen a tanulás helyszíne volt. Minden részleges rendelkezés nélkül a gyerekek egy padokkal berendezett szobában gyülekeztek, ahol asztalok és tintatartók is voltak. Az a személy tanított, aki a szombati összejöveteleket is vezette. A fiatal gyermekek először az olvasást gyakorolták, elsőként azonosítva az egyes betűket, majd pedig azokat csoportosítva és a nevelő által javasolt olvasást ismételgetve.

Az írásba való bevezetés is ekkor kezdődött, annak kettős használatával. Pergamenre és a papiruszra egyaránt írtak, később pedig Pál maga is használta ezt a kétféle „papírt” (vö. 2Tim 4,13). Emellett természetesen a számolást és a rajzolást is elsajátították a gyerekek, de a leggyakoribb a szóbeli felmondás volt. Az általános héber képzés egyszerre jelentett oktatást és nevelést, s adta meg a zsidó gyermeknek a biztos tudás alapjait és saját identitásának elmélyítését. Ezzel együtt járt egy szigorú erkölcsi szabályrendszer ismeretének elsajátítása, valamint népe történetének és hagyományainak továbbadása.

Tarzuszban, mint a görög nyelvű diaszpóra többi országában, a klasszikus műveltség és gondolkodás alapján oktattak, így teljesen egyértelmű volt egy kétnyelvű (vagy akár háromnyelvű) tanítás. A családi, vallási és kulturális feltételek mind elősegítették a szorgalmas kis Saul egészséges, testi-lelki és szellemi növekedését, aki ezért mindig hálát adott annak, „aki már születésemtől fogva kiválasztott és kegyelmével meghívott, hogy kinyilatkoztassa bennem a Fiát!” (Galata levél 1,15-16)

Ikónium főutcája

Ikónium főutcája

Hierapolisz főutcája

www.facebook.com/apostoltv

5

SZÜLETÉSNAPI BESZÉLGETÉS CSERHÁTI FERENC PÜSPÖK ATYÁVAL

APOSTOLKODÁS A PAPI HIVATÁSBAN Beszélgetés dr. Cserháti Ferenc püspök atyával, a külföldi magyarok lelkipásztori szolgálatával megbízott esztergom-budapesti segédpüspökkel, 75. születésnapja alkalmából. Püspök atya gondolatai rávilágítanak arra, hogy mit is jelent a papi hivatás, hogyan bontakozik ki, miként válik apostoli küldetéssé. Tanúságtétele segít azoknak a világi híveknek is, akik szeretnének a maguk életterületén apostolkodni.

Mi volt az a fő szempont Püspök atya hivatása kialakulásában, az a felkiáltójel, amely elindította az apostoli küldetésre, vonzást gyakorolt az életére?

Papi hívatásom kialakulásában egészen biztosan meghatározó szerepe van annak a vallásos környezetnek, amelyben felnőttem: a család, a faluközösség, és nem utolsósorban, az a papi kör, amelybe elég korán belekerültem. Még középiskolás se voltam, és már a papok társaságát kerestem, közéjük jártam. Ez azt jelentette, hogy abban az időben, az én szülőfalumban mindig volt négyöt-hat kispap, akik a nyári vakációt otthon töltötték. Rájuk mindig felnéztünk. Szülőfalumban az volt a szokás, hogy a kispapok, a káplán és a plébános esténként mindig találkoztak. Ilyenkor magam is csatlakoztam hozzá6

juk. Kérdés, hogy milyen papi ideált láttam magam előtt.

Plébánosunkat, az „esperes urat” abban az időben igazán jámbor és szentéletű embernek tartották. Nem véletlen az, hogy az ő szolgálati ideje során mintegy 8-10 újmisés került ki szülőfalumból. Ő pap volt, és meghagyta, hogy halála után sírkövére is csak annyit írjanak. Barna József esperes úr a kicsiktől a nagyokig mindenkit név szerint ismert a faluban. Vasárnap délutánonként nem egyszer maga mellé vette a káplánt, a kispapokat, és végigsétáltunk vele a faluban. Abban az időben az emberek még kiültek a kapu elé, a lócákra és beszélgettek egymással. Az esperes úr mindenkit név szerint ismert és mindenkihez volt egy jó szava. Tehát, ha arról kellene beszélnem, hogy milyen speciális szolgálat vonzott engem a papságra, akkor nem mondhatok mást, mint azt, hogy egyszerűen pap akartam lenni. Nagyobb titulust ennél alig tudtam elképzelni magamnak. Mert lehet valaki esperes, protonotárius, vagy akár püspök, ő legyen mindig pap, mégpedig Jézus papja. Tehát a papság mindig szolgálat, és az áldozópap erre tegye fel az egész életét. A pap legyen Isten embere, egy olyan valaki, aki a híveiért él, híveinek tanítója, evangelizátora, összetartója, kulturális vezetője, atyja, testvére és barátja. Előttem mindig ez a papi ideál állt és áll. A pap legyen olyan, mint Mózes Izraelben.

Ez azt jelenti, hogy szolgálja a közösséget, amelyben él, és vezesse azt Krisztus Urunk szellemében. Nincs ennél APOSTOL MAGAZIN 2022. MÁRCIUS

SZÜLETÉSNAPI BESZÉLGETÉS CSERHÁTI FERENC PÜSPÖK ATYÁVAL szebb hivatás, mint hogy a pap övéit szolgálja. A papság számomra szolgálatot jelent: Isten és ember szolgálatát.

Ezt nem csak azért vallom, mert megtanultam, hanem mert Jézus Krisztus maga tanította, és e szerint is élt: nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon. És ki a pap? Ő a pap, Jézus Krisztus. Ha megpróbálunk életpéldája szerint élni abban a közösségben, ahova a Gondviselés állított bennünket, akkor méltón teljesítjük papi hivatásunkat. Münchenben valahányszor beültem a gyóntatószékbe, mindig azért imádkoztam, hogy úgy üljek ott és gyóntassak, mintha maga az Úr Jézus Krisztus ülne ott személyemben. Hiszen az oltárnál is Őt képviselem, az Ő személyében mondom ki az átváltoztatás igéit. Amikor az igét hirdetem, nem a saját bölcsességemet próbálom továbbadni, hanem Krisztus tanítását. Tehát az Ő küldötte vagyok, ha úgy tetszik: az Ő nagykövete. A papi szolgálatból nehezen tudnék kiválasztani egy speciális, kedvenc, sajátos lelkipásztori területet, szolgálatot: legyen ez katedra, vagy karitatív munka, ifjúsági, kórházi vagy migráns pasztoráció. Egészen és mindenki papja szeretnék lenni, annak ellenére, hogy a gondviselés életem során inkább kategoriális lelkipásztori szolgálatra vezérelt. Hiszen Nyugaton, a külföldi magyarok lelkipásztori szolgálata a kategoriális pasztoráció része. De ebben a világméretű szolgálatban is, de korábban is, mint plébános a müncheni közösségben, mindig pap akartam lenni. Ezért bármerre is járok a világon, én mindig pap és lelkipásztor szeretnék lenni. Az Úristen ellátott és megerősített még a püspökszentelés kegyelmével is, hogy elvégezhessem a rám eső lelkipásztori, papi feladatokat. Mindenütt Krisztust, a mi örök főpapunkat szeretném képviselni. Bárhol is megfordulok a világon, papként szolgálok: néha keresztelek, esketek, beteget látogatok, gyóntatok és áldoztatok, bérmálok stb. A szentmise és az igehirdetés természetesen külföldi látogatásaim csúcspontja, a Csendes óceán partjától az Északi tengerig, az Atlanti óceántól a Földközi tengerig.

kednünk, hogy ez az Istentől kapott öröm töltse be híveink lelkét is. Híveink többsége kétkezi munkásember, akik egész héten verejtékes munkával keresik kenyerüket. Ha aztán vasárnaponként megpihennek és eljönnek az Isten házába, a templomba, Atyánk otthonába, akkor itt tudjanak kényelmesen leülni, elbeszélgetni a mi Atyánkkal, és az Ő Szent Fiával, Jézus Krisztussal.

Az Ő otthonában, a mi otthonunkban meghallgatjuk atyai tanácsait, amikor felolvassuk a krisztusi evangélium szavait. Számomra fontos, hogy az istentisztelet szép, harmonikus, közvetlen, családias legyen. Egy meghitt, családias közösségben is megvannak a különféle feladatok, családi szabályok, megvan a családi rend a gyermekek, a felnőttek részére, az anyának, az apának. De ez mégsem okoz feszélyezettséget. A liturgia legyen szép. A zene, az ének is legyen mindig a legszebb, az áldozati paténa, a kehely, az oltár legyen a legelőkelőbb. Sosem szerettem, ha az oltárt telerakták mindenféle lapokkal, ócska könyvekkel. Az oltár nem lomtár, hanem a legszentebb áldozat helye. Ezért misézünk aranyozott vagy ezüst kehellyel, Istennek mindig a legjobbat, a legszebbet szeretnénk adni. Figyeljünk oda a zenére, a templomi hőmérsékletre, a padok minőségére.

A padok ne recsegjenek, és az orgona is szépen szóljon, az orgonista is szépen végezze a feladatát, a hívek is szépen énekeljenek, imádkozzanak, a lektorok is szépen olvassanak. Legyen gondunk az énekek megtanítására. Hála Istennek, egy kis zenét is tanulhattam. Ezért sokfelé tanítottam a népénekeket, soha sem szerettem, ha a hívek húzták-nyúzták azokat. Az is szükséges, hogy értsük a liturgikus szövegeket, amiket templomban mondunk.

Püspök atya számára mindig nagyon meghatározó a szentmiseáldozat bemutatása, a szent liturgia. Már kispap korában is asszisztenciával foglalkozott, ceremonárius volt Gyulafehérváron. Hogyan lehet apostolkodni a liturgiával, milyen tanácsot adna Püspök atya akár a lelkipásztoroknak, akár a híveknek a szent liturgián való részvételhez?

A tanácsoktól inkább óvakodnék. Viszont vannak modellek, amelyeket az ember megvalósíthat. Meggyőződésem, hogy a liturgia „isteni színjáték”, egy ceremónia, amellyel megpróbálunk szoros kapcsolatba kerülni az Istennel, a megfoghatatlannal. Hitünk szerint a keresztség által Krisztus titokzatos testének tagjai lettünk, Krisztusba oltattunk, Vele és Benne egyesültünk. Ő, a Fő, az áldozat bemutató, amikor az Isten népe összegyűl és ünnepel. Szentmisék után én mindig jól érzem magam, nagy öröm tölti be a lelkemet. Arra kell töreinfo@apostoltv.hu

7

SZÜLETÉSNAPI BESZÉLGETÉS CSERHÁTI FERENC PÜSPÖK ATYÁVAL

Valóban, kispap koromban a püspöki misék szervezője voltam Gyulafehérváron. A Zsinat után akkor kezdtük el bevezetni a megújult liturgiát. Emlékszem, Márton Áron kegyelmes úr egyik virágvasárnapi miséjére, amikor piros miseruhát készítettem elő neki.

Alig akarta elfogadni, aztán mégis csak felvette a piros miseruhát. De mise után kérte: – Fiam, hozd csak ide a direktóriumot – nyugtalankodott az újdonság miatt, és ezért megnézte, hogy az előírás szerint valóban piros színű liturgikus ruhát kellett öltenie. Megjegyezte: – Fiam itt valami hiba lehet. Nem volt semmi hiba, csak új volt a liturgia menete. Nem is beszélve a nagyheti szertartásokról. Ezek bevezetéséről hosszan tudnék beszélni. Nem ment könnyen, feladatom volt, hogy előkészítsem az új szertartásokat. Abban az időben teljesen más körülmények voltak, mint manapság. Minden külföldről érkező információt tiltottak.

A püspököt szobafogságba kényszerítették. Sokszor felmentem első emeleti szobájába, ott felöltöztettem az akkori főpapi díszbe, és úgy kísértem át a palotából az egészen közeli székesegyházba. Ennyit megengedtek neki, pár métert kiléphetett a kapun. Bevezettem a gyulafehérvári székesegyházba, ahol aztán szépen felsorakozva a padok mentén, reverendában és karingben várták a teológusok, a tanárok, az asszisztencia tagjai, annak rendje módja szerint. A liturgikus könyvekhez, amelyek akkor még latinul voltak, egyáltalán nem férhettünk hozzá, de a szobafogságban raboskodó püspök, különböző „csatornákon, kanálisokon” át már hozzájutott azokhoz. Ezeket legtöbbször átadta nekem, hogy – fiam nézd meg –, és én az új előírások alapján jegyzetet készítettem a ceremónia menetéről, és igyekeztem a zsinat által megújított liturgia szerint levezényelni a püspöki szentmiséket és szertartásokat, mondhatom: nagy örömmel és élvezettel. A szertartásokat igyekeztem betanítani kispaptársaimnak, kollégáimnak, és olykor még jó tanáraimnak is.

Nagyon szerettem, ha a szentmisében minden szépen ment, mint amikor madzagon mozgatják a bábukat.

8

Persze nem a külsőség és látszat volt a fontos, hanem az, hogy az isteni hódolat szépsége mutatkozzék meg a zenében, a mozgásokban, a papi öltözetben, és így tovább. Soha sem szerettem, ha valaki mindenféle gyűrött, kopott és szakadozott albával, stólával vagy miseruhával állt az oltárhoz. Amikor Isten elé járulunk, akkor menyegzős köntösbe kell öltözködnünk, a legszebbet, a leggyönyörűbbet kell magunkra öltenünk, Isten dicsőségére, a mi érdekünkben és javunkra. Fontosnak tartom, hogy amikor eljövünk Atyánk házába, akkor jól érezzük magunkat és tudjunk ünnepelni, örömmel imádkozzunk és énekeljünk, tudjunk örvendezni egymásnak, Isten fiainak szabadságában. Igyekeztem nagy gondot fordítani arra is, hogy tanítsam a ministránsokat, megtanítsam őket szépen térdet hajtani, egyenesen, mint a gyertya. Ez lassan már nekem se megy úgy, ahogyan szeretném, gyakran begörbítem a hátam és térdeim sem engedelmeskednek akaratom szerint. De abban az időben megkívántam, hogy a jobb térdünk kerüljön a bal lábunk sarkához, és a felső testünket egyenesen tartsuk. Az is szép, ha az embernek van vasárnapi ruhája is.

Valamikor Münchenben, az úgynevezett egyházközségi Értesítőben cikket írtam arról, hogy hogyan készüljünk a vasárnapra, a vasárnapi szentmisére. Kezdjük el már szombaton. Akkor vasárnap nem idegeskedünk, nem kapkodunk, nem késünk el a szentmiséről. És ehhez hozzátartozott nekem az öltözet is. A vasárnapi szentmisére mégsem mehetünk munkásruhában, hanem Urunk és Istenünk elé járulunk megfelelő testi és lelki öltözetben. Tehát a ceremónia, a liturgia számomra nagyon fontos, és ehhez hozzátartozik az ének, hozzátartozik az öltözködés, hozzátartozik a pap magatartása, a ministránsok közreműködése és így tovább. A külső általában a belsőre is utal. Hiába mondják sokan, hogy nem a ruha teszi az embert, hát azért sokszor a ruha is teszi az embert, és manapság még a legjobb bornak is kell cégér, egyébként eladhatatlan.

Püspök atya jelenlegi főpásztori szolgálata a világ minden részére kiterjed a magyarok körében, földrajzilag szinte nem lehet behatárolni. Annak a sok helynek és településnek felkeresése, vagy közösségek meglátogatása, ahol magyarok élnek, akiknek főpásztori szolgálatára Püspök atya is hivatott, olyan talán, mint Szent Pál apostolnak a küldetése, aki bejárta az egész világot a maga korában, sok-sok utat megtett, és megerősítette a közösségeket. A külföldi magyarok közösségeiben hogyan éli meg ezt az apostoli szolgálatot?

Diákkoromban, olyan 15 éves lehettem, Xavéri Szent Ferenc életét olvastam, és akkor úgy fellelkesültem, hogy magam is Xavéri Szent Ferenchez hasonlóan, misszionárius akartam lenni. Szent Pál apostol után én őt tartom a legnagyobb misszionáriusnak. Abban az időben felébredt bennem a vágy, hogy misszionárius és APOSTOL MAGAZIN 2022. MÁRCIUS

SZÜLETÉSNAPI BESZÉLGETÉS CSERHÁTI FERENC PÜSPÖK ATYÁVAL jezsuita legyek, elmenjek az őserdőbe, és ott hirdessem az Isten igéjét. Azt is beláttam, hogy nagyobb szeretete senkinek sincs, mint aki életét adja felebarátjaiért.

Kecsegtetett a vértanúság gondolata is. Hogy honnan, honnan nem, úgy gondoltam, hogy a misszionáriusok vértanúk lesznek. Tehát ez volt az ifjúkori lelkesedésem. És mit ad a Jóisten, kikerülök Nyugatra, és papként világraszóló megbízatást kapok, azt, hogy járjam a világot, mint egy misszionárius és apostolkodjak magyar honfitársaim körében. Mondhatom, hogy valóban eljutottam az őserdőbe is, aztán Amerikába, Brazíliába, még Ausztráliába is. Valóban misszióközpontokban is jártam, az egykori jezsuita redukciókban Argentína és Paraguay határán, egy mai őserdei magyar és német misszióban is megfordultam. Igaz, hogy ez a mai német misszió Argentínában úgy nézett ki, mint egy szépen rendezett bajor falu. Egy másik helyen a misszionárius magyar volt. A misszionárius atya felvitt jeep-pel (dzsippel), járhatatlan utakon a hegyekbe, hát azt a vadont már látni kellene. Amikor egy összetákolt fűrésztelepre érkeztünk, ott találtunk egy fatönköt, rátettünk valami deszka szerű, sima fadarabot, ez lett az oltár, az Isten szabad ege alatt. Egy másik helyen egy kápolnai kisharang is előbukkant az őserdő sűrűjében. Rostás atya akkor valahonnan szerzett egy kötelet, rákötötte, és meghúzogatta a harangot. Egy ideig vártunk, s aztán a sűrűerdőből és az egész hegy-völgyből kezdtek jövögetni az emberek, és ott miséztünk nekik egy szellős kápolnában. Senki sem tudta előre, hogy egyszerre még két pap is érkezik hozzájuk, de a hívek összegyűltek és ünnepeltek. Tehát eljutottam a misszióba is. De olykor azt tapasztalom, hogy a nagy városok dzsungele is missziós terület. Ezt a missziós területet találtam New Yorkban, Chicagóban, Sydneyben és még sokfelé. És itt is hirdethettem az igét külföldi magyar testvéreimnek, a nagyvilági metropolisok dzsungelében. Miért ne foghatnám fel úgy, hogy ez is egy misszionáriusi küldetés.

Tehát misszionárius is vagyok, és teszem azt, ami tőlem éppen telik. Persze a helyi magyar közösségeket nem én, hanem a helyi magyar és nem magyar paptestvéreim építik. Az én feladatom az, hogy valamiképpen összefogjam, összetartsam papjainkat és megerősítsem külföldi magyar honfitársaimat hitükben és magyarságukban. A megerősítés elsősorban abból áll, hogy ezekben a közösségekben felkészülnek a hívek a magyar Dr. Cserháti Ferenc püspök atya ünnepi szentmisét mutat be a gazdagréti Szent Angyalok-templomban 2022. március 27-én, az öröm vasárnapján, 10 órai kezdettel.

A szentmise keretében megáldja a templom új liturgikus műalkotásait.

Az ünnepi szentmisét az Apostol Televízió élő adásban közvetíti (ismétlés 17 órakor és 24 órakor). telefon: (1) 707-3333 • mobil: (30) 533- 0363

püspök fogadására, ebből az alkalomból elsőáldozást, bérmálást, ünnepségeket szerveznek, verseket és énekeket tanulnak, bemutatják cserkészetben és hétvégi magyar iskolákban szerzett magyar tudásukat. Aztán igehirdetésemmel megpróbálom erősíteni és bátorítani őket hitükben és magyarságukban. Úgyhogy valóban misszionárius lettem és örömmel végzem ezt a szolgálatot. Elmondhatom, hogy ez mindmáig örömet jelent számomra, valósággal „feldob”. Nekem a lelkipásztori szolgálat inkább öröm, mint fáradság. Ameddig a Jóisten erőt ad, és ameddig bírom, és persze amíg elöljáróim is úgy gondolják, hogy szükség van szolgálatomra, addig szívesen szolgálok. Teendő van elég, és hát a nagy útra is a legkomolyabban szeretnék felkészülni.

Püspök atyának, 75. születésnapja alkalmából kívánjuk, hogy Isten éltesse sokáig, adjon ehhez a szép és szent szolgálathoz sok erőt, hogy tudja folytatni, amit a Jóisten rá bíz, a Gondviselés vezesse továbbra is életét! Képviselje mindig köztünk az Úr Krisztust! Média apostolainkkal, híveinkkel és munkatársainkkal imádkozunk Ferenc püspök atyánkért.

Nagyon szépen köszönöm. Hogyan mondogatja Ferenc pápa? Ne feledkezzetek meg imádkozni értem!

Az interjút készítette Dr. Szederkényi Károly Miklós Fotók: Szőnyi Erik A Cserháti Ferenc püspök atyával készült születésnapi beszélgetés televíziós változatát az Apostol Televízió 2022. március 26-án, szombaton 10:35-kor és 21:30-kor, valamint 27-én, vasárnap 21:30-kor közvetíti.

9

NAGYBÖJT

NAGYBÖJTI GONDOLATOK A nagyböjti idő (latinul: quadragesima), a húsvét előtti negyven napos előkészületi, bűnbánati időszak, a hamvazószerdától húsvétig tartó böjti idő. Lényege a bűnbánat és a húsvétra való előkészület ideje, Krisztus kínszenvedésének emlék időszaka; régebben egyúttal a keresztségre való előkészület ideje volt, s ezt a szellemet fejezi ki liturgiája is. A vallásos gyakorlat középpontjában ebben az időszakban a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozatvállalás és a könyörgés áll, kifejezve az ember Isten iránti szeretetét.

A nagyböjt lelkületének része az ima és a szegények megsegítése is. (Wikipédia)

A nagyböjt története: A korai keresztények nagypénteki és nagyszombati böjtjéből fejlődött ki, Szent Iréneusz a húsvéti viták idején (196) említi, hogy némelyek húsvéti előkészületül egy, mások két napig, ismét mások 40 óráig böjtölnek.

Alexandriában 250 körül már kenyéren és vízen böjtölnek a hívek az egész nagyhéten át, sőt még előbb; de a nicaeai zsinaton már a 40 napi böjtről is szó esik, melynek eredetét a 3. század második felére vezethetjük vissza. Szent Atanáz 2-ik böjti levelében (330) a 40 napi böjtöt már, mint kötelezőt írja elő. A nagyböjt előírásai különbözők voltak keleten és nyugaton; a nyugatiak csak a vasárnapokat számították le, mint amikor nem böjtöltek, míg keleten szombaton és vasárnap sem böjtöltek, s ezért a nagyböjtöt előbb kezdették meg. Néhol a nagyhetet nem számították a 40 naphoz s így a nagyböjt korábban kezdődött. Hamvazószerdával nyugaton a 7. és 8. század mezsgyéjén kezdték a nagyböjtöt. Ebből a szokásból lassanként törvény lett, melyet II. Orbán a beneventi zsinaton (1091) megerősített. (Wikipédia)

10

Nagyböjti hagyományok és szokások: A 11. századig nagyon szigorúan böjtöltek. Késő délutánig nem ettek semmit, a böjti napokon pedig nem fogyasztottak húst, tejterméket és tojást. A lila a 13. század óta számít a bűnbánat színének.

A nagyböjti önmegtartóztatás legszigorúbb változata a „negyvenelés” volt. Ilyenkor a böjtölő csak negyvenszer evett ebben az időszakban – tehát naponta csak egyszer, naplemente után. Szintén elég szigorú az a szokás, ami alapján a nagyböjt péntekjein csak hét búzaszemet ettek. Régen a hittanulók (katekumenek) ekkor készültek fel a keresztség felvételére, ekkor ismerkedtek a hittételekkel, Jézus életével.

Húsvét vigíliáján (nagyszombat éjjel) keresztelték meg a katekumeneket, s az ókorban minden évben csak ezen a napon kereszteltek. A katolikus egyház a régebbi szigorú szabályokon mára enyhített: szigorú böjtöt hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő (ekkor a 18 és 60 év közötti hívek a nap folyamán háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól), valamint ezeken a napokon és a nagyböjt többi péntekjén arra kéri 14 évnél idősebb tagjait, hogy ne fogyasszanak húst. Az időszak liturgikus színe a bűnbánatot jelképező lila (viola). Sok keresztény közösségben – így a katolikus egyházban – az egész időszakban nem hangzik fel az istentiszteleteken az örömöt kifejező alleluja. A templomokat nem díszíti virág. A katolikus egyházban ennek az időszaknak egy sajátos szertartása a keresztúti ájtatosság, Jézus szenvedéstörténetének megjelenítése. Liturgikus hagyomány, hogy nagyböjt ötödik vasárnapjától (feketevasárnap) a feltámadási szertartásig a templomi feszületeket, továbbá a főoltár képét violaszín böjti lepellel eltakarják. (Wikipédia)

Térjetek meg!

Nézzünk figyelmes szemmel Krisztus vérére, és ismerjük fel, hogy az milyen értékes az Isten, az ő Atyja előtt. Ez a mi üdvösségünkért kiontott vér az egész világnak megszerezte a bűnbocsánat kegyelmét.

Tekintsünk végig a világ minden korszakán, és értsük meg, hogy Isten minden nemzedék életében megadta a bűnbánat lehetőségét (Jób 24, 23) a megtérőknek.

Bűnbánatot hirdetett Noé, és akik hallgattak rá, megmenekültek. Jónás hirdette, hogy pusztulás vár a niniveiekre; akik erre föl bűnbánatot tartottak, könyörgésükkel megengesztelték Istent, és megmenekültek, bár nem tartoztak Isten választott népéhez.

A Szentlélek sugalmazására szóltak a bűnbánatról az isteni kegyelem követei. A mindenség Ura is szólt a bűnbánatról, esküvel erősítvén meg szavát: Élek én, úgymond az Úr, inkább akarom a bűnös bűnbánatát, mint halálát. Ezt a nagyszerű ígéretet is hozzátette még: IzAPOSTOL MAGAZIN 2022. MÁRCIUS

NAGYBÖJT

Szeretteim, az Úr irgalmassága mindig betölti a földet (vö.

Zsolt 32, 5), és minden egyes hívőt a dolgok természete maga tanít arra, hogy Istent tisztelni kell. Igen, az ég és a föld, a tenger és minden, ami benne van, szinte kiált-

va tanúskodik Alkotója jóságáról és mindenhatóságáról, s a szolgálatunkra rendelt világ csodálatos szépsége kényszeríti az értelmes teremtményt a hálaadásra.

Most azonban, amikor azokat a napokat idézzük vissza, amelyeket kiváltképpen is emlékezetessé tesznek az emberiség megváltásának szent eseményei, és amelyek sorrendben közel vannak egymáshoz, és kapcsolódnak a húsvéti ünnephez, amelyet megelőznek, – most nyomatékosabb felszólítást kapunk a lelki tisztulásra.

Mert Húsvét ünnepének az a sajátos üzenete, hogy az egész Egyház örvendezzék a bűnök bocsánatán; a bűnbocsánat pedig nemcsak azok öröme, akik a keresztségben most születnek újjá, hanem azoké is, akik már régóta Isten fogadott gyermekei közé tartoznak.

Igaz ugyan, hogy elsősorban az újjászületés fürdője teremti az új embert, de megmarad mindenki számára feladatnak, hogy a halandóság rozsdája ellen küzdve mindennap is megújuljon; és az is igazság, hogy nincs a lelki haladásnak olyan lépcsőfoka, amelyről ne kellene eggyel még magasabbra lépni. Valóban, mindenkinek azon kell lennie, hogy a megváltás napjára elhagyja a régi ember vétkeit.

Amit tehát, szeretteim, hasznos valamennyi kereszténynek minduntalan megtenni, azt most nagyobb gonddal, nagyobb odaadással kell végrehajtani, hogy elérje bennünk célját a szent Negyvennap, ez az apostoli intézmény: ne csupán a böjt, az ételtől való tartózkodás, hanem elsősorban a bűntől való elszakadás által.

Az oly ésszerű és szent böjtöléshez pedig mindennél hasznosabb a jótékonykodást csatolni. Az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlata sok dicséretes jótettet foglal magában: így az összes hívő egyenlő lehet lelkületben, még ha különböznek is anyagiakban.

Sok akadálya lehet az Isten és a felebarát iránti szeretet gyakorlásának, de arra azért mindig találhatunk módot, hogy a jóakaratunkat megmutassuk. Az angyalok is így énekeltek: Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség a jóakaratú embereknek (Lk 2, 14). Mert nemcsak a jóakarat erénye, hanem a békesség ajándéka is boldoggá teszi azt, aki résztvevőn együtt tud szenvedni minden bajba jutott embertársával.

Oly sokféle cselekedete van a vallásosságnak!

A maga változatosságával azt eredményezi az igazi keresztényeknél, hogy kiveheti a maga részét a jótékonykodásból nemcsak a vagyonos és a gazdag, hanem az átlagember, de még a szegény is. S ha nem is egyenlőképpen telik az adakozásra mindenkinek, de ugyanaz a lelkület és jóérzés vezetheti őket.

(Nagy Szent Leó pápa beszédeiből)

postacím: 1112 Budapest, Gazdagréti út 14.

11

rael háza, térj meg gonoszságodból. Mondd népem gyermekeinek: Ha bűneitek a földről az égig érnek is, ha pirosabbak a skarlátnál, és feketébbek a kecskeszőrből készült takarónál, de egész szívvel hozzám megtértek, és mondjátok: Atyánk, akkor mint szent népemet hallgatlak meg benneteket (vö. Ez 33, 11; Oz 14, 2; Iz 1, 18).

Az Úr azt akarja, hogy összes kedves gyermeke részesüljön a bűnbocsánatban, és kijelentését mindenható akaratával erősíti meg.

Teljesítsük tehát az ő fenséges és dicsőséges akaratát, és esedezve kérjük irgalmasságát és jóságát, forduljunk könyörületességéhez, és térjünk vissza hozzá, elhagyva a hamis tetteket, pártoskodást és versengést, mert ezek halálba visznek minket.

Testvéreim, legyünk tehát elménkben alázatosak, hagyjuk el a gőgöt, a kevélységet, az esztelenkedést, a haragot, és tegyük azt, ami a Szentírásban van, mert így szól a Szentlélek: Ne a bölcsességével dicsekedjék a bölcs, s ne az erejével az erős, és a gazdag se a gazdagságával dicsekedjék, hanem aki dicsekedni akar, az Úrban dicsekedjék, őt keresse, törvénye és igazsága szerint cselekedjék (vö. Jer 9, 23-24; 1 Kor 1, 31). Forgassuk elménkben főképpen az Úr Jézus szavait, amelyekkel a méltányosságot és a nagylelkűséget tanította. Így szólt ugyanis: Legyetek irgalmasok, hogy nektek is irgalmazzanak, bocsássatok meg, hogy nektek is megbocsássanak; ahogyan ti tesztek mással, veletek is úgy cselekszenek; ahogyan ti adtok, úgy kapjátok majd ti is vissza; ahogyan ítéltek, titeket is úgy ítélnek meg; amilyen jószívűek vagytok másokhoz, veletek is olyan jószívűek lesznek mások; amilyen mértékkel ti mértek, olyannal mérnek vis�sza nektek (vö. Mt 5, 7; 6, 14; 7, 1. 2. 12).

Erre a parancsra és ezekre a törvényekre építsünk, és az ő szent tanításának engedelmeskedve éljünk mindig igazi alázattal. Mert ezt mondja a szent ige: Kire tekintsek, ha nem az alázatosra, békeszeretőre, és arra, aki tiszteletben tartja szavamat? (Vö. Iz 66, 2) Ily sok nagy és kiváló jótéteményben részesültünk, ezért most arra a lelki békességre törekedjünk, amelyet Isten kezdettől fogva nekünk szánt. Figyelemmel tekintsünk Atyánkra és az egész világmindenség Teremtőjére, ragaszkodjunk erősen a tőle kapott békének nagyszerű és mindent felülmúló ajándékaihoz és jótéteményeihez!

(Szent I. Kelemen pápának a korintusiakhoz írt leveléből)

Lelki megtisztulás böjt és jótékonykodás által

A suszter, aki a szüleit tisztelte

(Német népmese – Fordította: Dégh Linda)

Volt egyszer egy öreg ember, aki igen sok pénzt gyűjtött életében, de családja nem volt. Ott lakott nem messze a folyótól, amelynek partján egy hatalmas odvas fűzfa állt.

Egy este az öregember színültig töltötte kalapját arannyal és kiment a folyóhoz.

A pénzt mind beleöntötte a fűzfa odvába és így szólt: – Legyen ez a pénz azé, aki szüleit tiszteli!

Felmarkolt egy jó csomó földet és betömte vele az odu száját, hogy senki se lássa, mit rejt a fa. Biztos volt benne, hogy eljut ahhoz, akinek szánta. Azután hazament és nyugodtan lefeküdt aludni. A fa tetején pedig éppen egy szegény vándorlegény ült. Oda húzódott fel éjszakára, mert szállást sehol se kapott és félt, hogyha a földre pihen le aludni, megtámadják az erdei vadak.

A vándorlegény lemászott a fáról és körülnézett.

Nem nyúlt a pénzhez – ki tudja miért? Talán nem tisztelte a szüleit eléggé. Valami különleges nyugtalanság vett rajta erőt. Járkált, nézegelődött a fa körül. Hirtelen szél kerekedett és gyökeréig megrázta az öreg fűzfát. Egy erős szélroham úgy belekapaszkodott a koronájába, hogy nagy reccsenéssel kidőlt és belezuhant a folyóba.

Kora tavasz volt és a kis hegyi patakok alaposan megduzzasztották a folyót. Sebesen rohant lefelé és az ár magával ragadta a fűzfát is.

Gondolta magában a vándorlegény: – Megnézem, mi lesz ebből. tudni akarom, hogy van-e igazság a földön, eljut-e ez a kincs ahhoz, akit megillet? Megyek, nyomon követem a fa útját.

Vállára vette tarisznyáját és megindult a fa nyomában. Ment, mendegélt, egész éjjel a folyó mentén gyalogolt. Már közelgett a reggel. Ekkor a víz sodra egyenesen nekivetette a fűzfát egy híd pillérének.

Kis város feküdt a híd túlsó oldalán.

Olyan erővel sodorták a hullámok a fa törzsét, hogy csaknem elvitte a rozoga kis hidat, amelyen az emberek és a szánok nagy üggyel-bajjal éppenhogy át tudtak vergődni. Egyszerre nem is bírt el sok terhet. Mindkét végénél egy-egy ember állt, ezek szabályozták a forgalmat és szedték a hídpénzt az átkelőktől.

Mikor a hídpénzszedők meglátták, hogy a fa nekisodródott a híd pillérének, megbíztak néhány jó erős,

12

markos legényt és kivontatták a fát a partra. Éppen akkor érkezett oda a vándorlegény is. Megállt a fa mellett és várta, mi fog történni.

Csakhamar egy suszter akart szánjával átkelni a hídon.

– Hová mész? – Kérdezték tőle a hídpénz szedők.

– Az erődre, fáért.

– Sose menj az erdőre, barátom! Nézd, ott fekszik egy kidőlt fűzfa. A folyó hozta. Tedd föl a szánodra, vidd haza és hasogasd fel.

Megörült a suszter a váratlan ajándéknak és megköszönte az emberek szívességét.

Amint hazaért, bevontatta a fát az udvarba és azonnal nekilátott a felaprításához. De a vándorlegény ment mindenütt a fa nyomában. Bekopogtatott a suszterhez, hogy meglássa, jó helyre került-e a fa. Odament a fejszével dolgozó emberhez és így szólt: – Utas ember vagyok, nagyon elfáradtam a vándorlásban. Megengedné, hogy egy órácskát megpihenhessek?

– Adok én szállást szívesen, jó ember – felelte a suszter – menjen csak be a házba, mindjárt én is bemegyek. Csak előbb hadd vágom össze ezt a fát, mert estére nincs minél melegedjünk.

A vándorlegény megköszönte a szívességet és bement a házba, a suszter pedig nekilátott a munkának.

Alig csapott kettőt-hármat a fejszével, hogy a fa gyökerét elválassza a törzsétől, nagy csörömpöléssel hullott ki az arany a fa odvából.

– Ez aztán a váratlan szerencse – Kiáltott fel a suszter örömmel – valamilyen titkos gondviselés adja ezt nekem, biztosan azért, hogy ezzel a szegény vándorral, aki most érkezett a házamba, megosszam. Oda is ment azonnal hozzá és így szólt: – Jöjjön jó ember, felezzük meg testvériesen a pénzt.

– Hogyan? Miért? – Kérdezte a vándor – hiszen nem én szereztem, nem én fáradtam érte, nekem nem jár belőle, nincs jogom elfogadni.

– Hát akkor legalább szálljon meg a házamban, legyen vendégem az ékszakára. Pihenje ki magát, hiszen fáradt lehet!

– Hogyan is maradhatnék itt, mikor azt se tudja, hogy ki vagyok? – mondta a vándorlegény – honnét tudja, hogy nem valami rossz szándékkal jöttem? Hátha ki akarom fosztani a házát?

– Csak maradjon itt nyugodtan, van itt hely elég. Nem félek én magától, hiszen olyan jámbor képe van! – nevetett a suszter.

APOSTOL MAGAZIN 2022. MÁRCIUS

MESE A vándorlegény végül mégis elfogadta a meghívást és ottmaradt. A suszter pedig a malomba sietett lisztért, hogy vendégének friss kenyeret készíthessen. De a suszter nem lakott egyedül. Vele éltek öreg szülei is.

A két galambősz öreg, kéz a kézben üldögélt a kemence padkáján. Olyan meghitten, olyan mosolygósan ültek ott, hogy a vándorlegény szeme könnybelábadt és így szólt magában: – Most már nyugodt vagyok, mert jó helyre került a pénz. Megérdemli a derék suszter, hiszen csak rá kell nézni erre az öreg anyókára, meg erre az öreg apókára.

Hamarosan visszatért a suszter a liszttel és meghagyta a feleségének, hogy süssön kenyeret belőle. Azt is meghagyta neki, hogy három cipót készítsen: az egyiket tiszta búzalisztből; az az öregeké, mert az ő foguk már gyenge, nem bírja a kemény héjat. A másodikat csak úgy, mint ahogy maguknak szokták sütni; a harmadikba pedig süssön bele tíz darab aranyat és kívülről jelölje meg egy kereszttel, hogy meg lehessen különböztetni a többitől. Estére finom vacsorát főzött az asszony.

Puha ágyat vetett a vendégnek a sajátjában, maga pedig a konyhában hált, a lócán. Reggelit is adtak a vendégnek és amikor búcsút vett a családtól és megköszönte a szíves vendéglátást, így szólt hozzá a suszter: – Ha már pénzt nem akart elfogadni tőlem, vegye legalább ezt a cipót útravalóul!

Ezzel a kezébe nyomta a kereszttel megjelölt cipót.

A vándorlegény elfogadta az útravalót, hóna alá szorította s elbúcsúzott vendéglátó gazdájától és családjától. Elindult hazafelé. Mikor a hídhoz ért, a hídpénz-szedő emberek követelték tőle a pénzt a tegnapi

– Fogd ezt a kenyeret és vidd haza, mi úgysem tudunk mit kezdeni vele. Kinek adjuk, ha nem neked, hiszen öreg szüleid vannak, jó helyen lesz nálad!

A suszter átvette tőlük a kenyeret, anélkül, hogy tudta volna, honnan származott. Csak mikor odahaza megszegte, a kihulló aranydarabokról ismert rá saját kenyerére. Így teljesedett be az öreg ember kívánsága: azé lett a pénze, aki szüleit igazán tisztelte.

átkelésért is, hiszen akkor nem fizetett semmit. De hiszen most se volt nála egyetlen fillér, hiába kutatta át a zsebeit.

– Pedig ingyen nem eresztjük át – mondták a hídpénz-szedők – fizessen a tegnapi áthaladásért is!

– Mit tudnék adni? – Kérdezte az ember – hiszen nincs semmi egyebem, csak ez a kenyér.

– Akkor adja ide a kenyeret, jó lesz az is! Így történt, hogy hídpénz fejében odaadta az egész kenyeret a vándorlegény, a suszter kereszttel megjelölt kenyerét. Áteresztették a hídon és ment tovább az útján. Nem sokkal azután, hogy ez történt, a suszter ismét átment a hídon, hogy valamit vásároljon a szüleinek. Meglátták a hídpénz-szedők és így szóltak hozzá: www.apostoltelevizio.hu

13

NAGYBÖJTI VERSEK

Reményik Sándor:

Túrmezei Erzsébet:

Ha számbavetted...

A néma vád

Ha számba vetted mind a vétkeid – Szemed ha metszőn önmagadba látott: Az ismeretlen sok-sok bűnödért Még mondj el egypár miatyánkot!

Mert szüntelen a mi bűnbeesésünk, Mert végtelen a vétkeinknek száma S talán nem az a legölőbb csapás, Mit sújt az öklünk tudva, odaszánva.

A legsikoltóbb seb talán nem az, Mit oszt a kardunk nyílt, lovagi tornán S tán az se, mit suttogva, hát mögött Ejtünk kajánul, titkon és orozván.

A legsikoltóbb, legégőbb sebek Egy mosolyunktól nyílnak, úgy lehet, Mely indult jóakarat ösvényén És öntudatlan gúnyba tévedett.

A legszörnyűbb lavinák úgy lehet, Indulnak egy elejtett szó nyomán, Mit elhallgatni - véltük - nincs miért, S mit elhallgatni jobb lett volna tán.

S mikor egy gyötrődő szív úgy eped Egy szónkért, mely meg tudná váltani, S virágoskertből sivataggá lesz, Mert azt az igét nem mondottuk ki.

Mert elnéztünk a ködös messzeségbe, A léptünk rajta döngve áthaladt, Semmit se tettünk - csak nem vettük észre És eltapostuk, mint egy bogarat.

Ha számba vetted mind a vétkeid,

Szemed ha metszőn önmagadba látott: Az ismeretlen sok, sok bűnödért Még mondj el egypár miatyánkot.

Holdfényes éjjel. Halvány Krisztus-arc Rajt szívet-tépő, szelíd fájdalom.

A várost nézi… és Őt nézem én hónapok óta… hűvös hajnalon, ha ébredek és hideg éjszakán, a nap zajának hogyha vége lett.

Mert itt sugárzik sápadt-csendesen szobám falán… s az életem felett.

Sokszor szíven talált a néma vád, s hitetlenül harcoltam ellene. »Tudom, hogy miattam vagy szomorú.

Tudom, Uram, hogy másképp kellene.

Valahol mélyen elszakadt a húr.

Nem zengi tisztán a Te éneked.

De a szakadt húr felujjong-e még, ha fájó könnyed reápergeted?

Könnyed nyomán megzendül-e megint a magasságokat merő zene?« Sokszor szíven talált a néma vád. »Tudom, Uram, hogy másképp kellene.« Holdfényes éjjel. Halvány Krisztus-arc, Te, aki láttad minden harcomat, nézd, ezen a nagyheti éjszakán feléd fordítom könnyes arcomat: ma én is sírtam a város felett.

Ma megéreztem, most is érezem, mi fáj, amikor durván ellökik a segíteni kinyújtott kezem.

Micsoda sajduló seb a szíven a visszautasított szeretet! És most leroskaszt az a néma vád. Én, én szereztem ilyen sebeket!

Hisz a Te kezed győzelmet kínált, új, zengőbb húrt a régi, nyűtt helyett.

Nem vettem észre. Meg se láttalak, és újra reggel, újra este lett és újra este… holdas… hangtalan…

Szemed virraszt és a városra néz.

A visszautasított szeretet nagyon, kimondhatatlanul nehéz!

M É D I A A P O S TO LO K Az Apostol Televízió kedves nézői és támogatói imádságos nagy családot alkotnak. Közösségünk tagjait Média Apostoloknak nevezzük. Az apostol Jézus Krisztus küldötte a világban, egy fontos ügy elkötelezettje. Apostolaink örömmel tanúskodnak Jézusról, imádkoznak az evangélium terjedéséért és televíziónk szolgálatáért, lehetőségük szerint adományaikkal is támogatják az Apostol Televíziót. Szívesen megajándékozzuk támogatóinkat egy Média Apostol igazolvánnyal is, mely jelzi összetartozásunkat. Az igazolványt azok számára tudjuk kiállítani, akik ezt szerkesztőségünknél kérik.

14

APOSTOL MAGAZIN 2022. MÁRCIUS

APOSTOL TELEVÍZIÓ VASÁRNAP 0.00 Szentmise (ism.), Ismétlések, Képújság 7.20 Belső Gerinctorna – Benvin Sebastian atyával 7.40 Életvezetés – A nevelés az élet szolgálata – Uzsalyné Dr. Pécsi Rita előadása 9.30 Imaszándékfogadás – élő – 06-1-704-4444 10.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 11.30 Zsolozsma 12.00 Ferenc pápa üzenete Rómából 12.20 Budai hét 12.35 Imamaraton – Rózsafüzér 13.25 Szentségimádás 14.00 Lélekemelő Károly atyával 15.00 Irgalmasság órája 15.30 Gyereksarok 16.00 Élet az egyházban – Általános kihallgatás Rómából (ism.) 17.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 18.30 Zsolozsma 19.00 Életvezetés – Beszéljük meg – Somogyi Krisztina, Kézdy Anikó és Papp Miklós előadása (ism.) 20.10 Ferenc pápa üzenete Rómából (ism.) 20.30 Budai hét 20.45 Mária köszöntő 21.30 Párbeszéd – Lelkesít-Ő (ism.) 22.30 Zsolozsma 22.45 Belső világunk szépségei (ism.) 23.10 FÉSZ to face (Fiatalok az Élet Szolgálatában) (ism.) 23.35 Képújság HÉTFŐ 0.00 Szentmise (ism.), Ismétlések, Képújság 7.20 Belső Gerinctorna – Benvin Sebastian atyával 7.32 Zsolozsma – Reggeli dicséret 8.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 8.45 Rózsafüzér 9.20 Katekézis 9.50 Életvezetés – A nevelés az élet szolgálata – Uzsalyné Dr. Pécsi Rita előadása 11.30 Ferencesek – Szerdahelyi Csongor műsora (ism.)

12.00 Imamaraton – Rózsafüzér 12.45 Hírek 13.00 Szentségimádás 14.00 Lélekemelő Károly atyával 15.00 Irgalmasság órája 15.30 Képújság 16.00 Párbeszéd az emberért – Platthy Iván műsora 17.00 Szentmise Gazdagrét, Szent Angyaloktemplom 17.45 Rózsafüzér 18.20 Gyereksarok 18.50 Homília 19.05 Életvezetés – A nevelés az élet szolgálata – Uzsalyné Dr. Pécsi Rita előadása 20.30 Budai híradó 20.45 Mária köszöntő 21.30 Párbeszéd – Örömhíreink Dió-héjban/Apostol (ism.) 22.30 Zsolozsma 22.45 Élet az egyházban – Általános kihallgatás Rómából (ism.) 23.35 Képújság KEDD 0.00 Szentmise (ism.), Ismétlések, Képújság 7.20 Belső Gerinctorna – Benvin Sebastian atyával 7.32 Zsolozsma – Reggeli dicséret 8.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 8.45 Rózsafüzér 9.20 Élet az egyházban – Válogatás a Szent István Televízió műsorából 10.15 Párbeszéd – Apostol/Örömhíreink Dió-héjban – Diószegi László műsora 11.15 Ferenc pápa üzenete Rómából 11.30 Nyitott szemmel – Pécsi szabadegyetem 12.00 Imamaraton – Rózsafüzér 12.45 Hírek 13.00 Szent-

MŰSORÁTTEKINTÉS ségimádás 14.00 Igeforrás – Bábel Balázs atya műsora 15.00 Irgalmasság órája 15.30 Képújság 16.00 Párbeszéd – Örömhíreink Dió-héjban/Apostol (ism.)

17.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 17.45 Rózsafüzér 18.20 Gyereksarok 18.50 Homília 19.05 Élet az egyházban (ism.) 20.00 Nyitott szemmel – Pécsi szabadegyetem (ism.)

20.30 Budai híradó 20.45 Mária köszöntő 21:30 Párbeszéd – Tükörkép/Mottó/ Női kincsek/Hívtál uram/egy kávé mellett 22.30 Zsolozsma 22.45 Élet az egyházban (ism.) 23.35 Képújság SZERDA 0.00 Szentmise (ism.), Ismétlések, Képújság 7.20 Belső Gerinctorna – Benvin Sebastian atyával 7.32 Zsolozsma – Reggeli dicséret 8.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 8.45 Rózsafüzér 9.20 Belső világunk szépségei 9.45 FÉSZ to face (Fiatalok az Élet Szolgálatában) 10.10 Párbeszéd – Párbeszéd az emberért – Platthy Iván műsora 11.05 Ferencesek – Szerdahelyi Csongor műsora 11.35 Apostolok fóruma – élő 12.00 Imamaraton – Rózsafüzér 12.45 Hírek 13.00 Szentségimádás 14.00 Lélekemelő Károly atyával 15.00 Irgalmasság órája 15.30 Képújság 16.00 Imaszándékfogadás – élő – 06-1-704-4444 17.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 17.45 Rózsafüzér 18.20 Apostolok fóruma (ism.) 18.50 Ferenc pápa üzenete Rómából 19.05 Belső világunk szépségei (ism.) 19.30 FÉSZ to face (Fiatalok az Élet Szolgálatában) (ism.) 20.00 Összhang – Kulturális magazin (ism.) 20.30 Budai híradó 20.45 Mária köszöntő 21.30 Párbeszéd – Lelkesít-Ő (ism.) 22.30 Zsolozsma 22.45 Belső világunk szépségei (ism.) 23.10 FÉSZ to face (Fiatalok az Élet Szolgálatában) (ism.) 23.35 Képújság CSÜTÖRTÖK 0.00 Szentmise (ism.), Ismétlések, Képújság 7.20 Belső Gerinctorna – Benvin Sebastian atyával 7.32 Zsolozsma – Reggeli dicséret 8.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 8.45 Rózsafüzér 9.20 Életvezetés – Beszéljük meg – Somogyi Krisztina, Kézdy Anikó és Papp Miklós előadása 10.30 Katekézis 11.00 Apostolok fóruma (ism.) 11.30 Kultúrpont 12.00 Imamaraton – Rózsafüzér 12.45 Hírek 13.00 Szentségimádás 14.00 Igeforrás – Bábel Balázs műsora 15.00 Irgalmasság órája 15.30 Képújság 16.00 Kultúrpont (ism.) 16.30 Katekézis (ism.) 17.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 17.45 Rózsafüzér 18.20 Gyereksarok 18.50 Homília 19.05 Életvezetés – Beszéljük meg – So-

www.apostoltelevizio.hu • info@apostoltv.hu

mogyi Krisztina, Kézdy Anikó és Papp Miklós előadása (ism.) 20.15 Kultúrpont (ism.) 20.45 Budai híradó 21.00 Mária köszöntő 21.30 Párbeszéd – Örömhíreink Dió-héjban/Apostol (ism.) 22.30 Zsolozsma 22.45 Élet az egyházban (szombati ism.) 23.35 Képújság PÉNTEK 0.00 Szentmise (ism.), Ismétlések, Képújság 7.20 Belső Gerinctorna – Benvin Sebastian atyával 7.32 Zsolozsma – Reggeli dicséret 8.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 8.45 Keresztút 9.20 Élet az egyházban – Általános kihallgatás Rómából 10.30 Párbeszéd – Lelkesít-Ő – Lázár Fülep Tímea műsora 11.30 Nyitott szemmel – Jeles napok/Verbiták Magyarországon 12.00 Imamaraton – Rózsafüzér 12.45 Hírek 13.00 Szentségimádás 14.00 Lélekemelő Károly atyával 15.00 Keresztút 15.40 Ferenc pápa üzenete Rómából 16.00 Párbeszéd (ism.) 17.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 17.45 Keresztút 18.20 Gyereksarok 18.50 Homília 19.05 Élet az egyházban – Általános kihallgatás Rómából (ism.)

20.00 Nyitott szemmel – Jeles napok/ Verbiták Magyarországon (ism.) 20.30 Budai híradó 20.45 Mária köszöntő 21.30 Párbeszéd – Párbeszéd az emberért (ism.) 22.30 Zsolozsma 22.45 Élet az egyházban – Általános kihallgatás Rómából (ism.) 23.35 Képújság SZOMBAT 0.00 Szentmise (ism.), Ismétlések, Képújság 7.20 Belső Gerinctorna – Benvin Sebastian atyával 7.32 Zsolozsma – Reggeli dicséret 8.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 8.45 Rózsafüzér 9.20 Élet az egyházban – Eucharisztikus kongresszus – NEK 2020 10.10 Ferenc pápa üzenete Róm 10.30 Párbeszéd – Tükörkép/Mottó/Női kincsek/Hívtál uram/Egy kávé mellett 11.30 Katekézis (ism.) 12.00 Imamaraton – Rózsafüzér 12.45 Hírek 13.00 Szentségimádás 14.00 Igeforrás – Bábel Balázs műsora 15.00 Irgalmasság órája 15.30 Képújság 16.00 Összhang – Kulturális magazin 16.30 Ferencesek – Szerdahelyi Csongor műsora (ism.) 17.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 17.45 Rózsafüzér 18.20 Gyereksarok 18.50 Homília 19.05 Élet az egyházban – Eucharisztikus kongresszus – NEK 2020 (ism.) 20.15 Kultúrpont 20.45 Budai hét 21.00 Áhítat Rómából 21.30 Párbeszéd – Tükörkép/Mottó/Női kincsek/Hívtál uram/Egy kávé mellett (ism.) 22.30 Zsolozsma 22.45 Élet az egyházban – Válogatás a Szent István Televízió műsorából (ism.) 23.35 Képújság A műsorváltozás jogát fenntartjuk!

15

APOSTOL TELEVÍZIÓ A DAT K E Z E L É S Kedves Nézőink (Média Apostolaink) elérhetőségi adatait (név, lakcím, e-mail cím, telefon), amelyeket kapcsolattartásunkhoz megadtak, a televíziót működtető Apostolmédia Közhasznú Alapítvány a hatályos uniós GDPR jogszabályoknak megfelelően kezeli. Adatkezelési Szabályzatunk megismerhető az Alapítvány weboldalán (www.apostolmedia.hu) és az Apostol Televízió honlapján (www.apostoltv.hu ).

M AG A Z I N R E N D E L É S Az Apostol Magazin, televíziónk ingyenes kiadványa megrendelhető szerkesztőségünknél levélben, E-mailben vagy telefonon.

K I A DVÁ N Y U N K : ISSN 2786-3549 Kiadja: Apostolmédia Közhasznú Alapítvány 1118 Budapest, Rahó utca 24/B Felelős kiadó: Dr. Szederkényi Károly Miklós Tipográfia, nyomdai előkészítés: Gregor László Nyomda: Pharma Press Nyomdaipari Kft.

A D O M Á N YOZ Á S Alapítványunk anyagi támogatásának lehetőségei: 1. POSTAI UTALVÁNNYAL (kérhető a szerkesztőségen telefonon), illetve az Apostol Magazinnal megküldjük 2. BANKI ÁTUTALÁSSAL Apostolmédia Közhasznú Alapítvány Bankszámlaszám: 11712004-20338211

E L É R H E TŐ S É G E I N K : Postacím: 1112 Budapest, Gazdagréti út 14.

Telefon: 1/707-3333 Mobil: 30/533-0363 E-mail: info@apostoltv.hu Honlap: www.apostoltv.hu Facebook: www.facebook.com/apostoltv

LEFEDETTSÉGÜNK: (Az Apostol Televízió elérhető) a MAGYAR TELEKOM országos, a DIGI Médiaszolgáltató budapesti, a VODAFONE XI. kerületi hálózatán, és a www.apostoltv.hu honlapon.