Page 8

Tarcsay Zoltán

zából egy öreg néni volt, aki a szomszédasszonyával beszélgetett valamiről.) – De mindent azért mégse lehet – felelte a szomszéd néni. – Ezeknek hogyne lehetne. – Jó, hát ezeknek. – Mit csináltak a múltkorában is? – Na mit? – Hát azt. – Azt? – Nem azt. Vagyis nem tudom. A dolog lényege, megszöktek. – Ebbe a mai világba? – Most mondd meg. Hát hová szöknek? Nem lehet ebbe a világba megszökni. Utánuk mennek. Aztán meg olyan, mintha el se mentek volna. – Kicsi ez a világ. – Kicsi. – És öreg. – És falánk. – És kopasz. – Milyen? – Hát kopasz. Megkopasztják ezek még a világot is. – Jó, hát kopasznak kopasz. Kopasz… – Tán bizony a Kopasz segíthetne rajtam? – Nem, nem – dünnyögte a gémberedett sínpár. – Vajon a Kopaszban bízhatom? – Isten őrizz – suttogta a szomszédasszony úgy, hogy még két faluval arrébb is hallották. Máté szívesebben szentelt volna figyelmet a fél bodobácsnak, mint a két néni történetének, de nem volt mit tenni. – Ha egyszer muszáj? – ingatta a fejét a másik vénasszony. – Mert hiszen elrabolták. Ilyenkor nincs mit tenni. Miről beszélnek ezek? – Aztán most nem tudja, mihez kezdjen – folytatta a néni. – Hogy előre vagy hátra. Mert még a végén rendőrségi ügy lesz belőle.

10

| 2012. ősz

Profile for Apokrif irodalmi folyóirat

Apokrif - 2012/3.  

Az Apokrif irodalmi folyóirat ötödik évfolyamának harmadik száma.

Apokrif - 2012/3.  

Az Apokrif irodalmi folyóirat ötödik évfolyamának harmadik száma.

Profile for apokrif
Advertisement