Page 49

Vincze Ferenc

Műgólyák Kászonaltízben A műgólyák feltűnése a híradások és a helyiek elbeszélése alapján egybeesett a morgói hegyi hódok vonulásával. Hogy pontosan mikor is történt a dolog, azt megállapítani immár alig lehet, leginkább csak sejthetjük, néhány órával, perccel mégis megelőzték a hódok sietős átvonulását a Morgó patakon. Egy idegen fedezte fel őket, mikor áthajtott a vidéken. Szurdokban haladt az aszfaltút, a síkságról hirtelen bekanyarodott a völgybe. Két oldalt fenyők magasodtak, s ahogy lassan alkonyult, egyre kiszámíthatatlanabb és dermesztőbb lett a vidék. A letekert ablakon át egyre hűvösebb levegő csapott a kocsiba. Csak a motor zúgott, kint csönd volt. Augusztus végi, esteledő csöndesség. Az a pillanat, amikor elhalkul az erdő, felgallyaznak a madarak, s az éjszakai vándorok még éppen csak beleszippantanak a közeledő sötétségbe. Hosszú, elnyújtott balkanyar zárta a völgyet, s olyan kényelmesen és komótosan fordult, hogy szinte alig kellett megmozdítani a kormányt, a kocsi együtt kanyarodott a vidékkel. A boglyák mögött, a rét túloldalán, ahol a patakmeder határként húzódott sík és hegy között, az egyik lompos ágú fenyőn fehér foltok éktelenkedtek. Kirívóan, egyre csak vonzották a tekintetet. Az idegen megmarkolta a kormányt, kicsit előrehajolt, úgy meresztette szemét az alkonyatba. Lefékezett. A kocsi csikorogva, kissé kifarolva állt meg az útszélen, s a sofőr lendületesen ugrott ki a kormány mögül, majd először a kellő távolságot megtartva figyelte a fenyőfát. Végül átlendült az árkon, s már a rét közepén járt, mikor a látvány megállította. A kászonaltízi csobán a szemközti legelőről árgus szemmel figyelte a szokatlan eseményeket. Hugyozik vagy nem hugyozik, s az eldönthetetlenség izgalmában botjára tá2012. ősz |

51

Profile for Apokrif irodalmi folyóirat

Apokrif - 2012/3.  

Az Apokrif irodalmi folyóirat ötödik évfolyamának harmadik száma.

Apokrif - 2012/3.  

Az Apokrif irodalmi folyóirat ötödik évfolyamának harmadik száma.

Profile for apokrif
Advertisement