Page 45

Rozsi Viktor Márk

Kis hiba Az állatkert gyászolt. Károgtak a varjak, a krokodilok kön�nyeztek, bőgött a bőgőmajom, az inszektáriumban gyászbogarakkal zsolozsmáztak az imádkozósáskák. Karl-Friedrich, az igazgató mindennek háttal állt a gondozókkal. Temették a hódokat. Karl-Friedrich az unalmas szertartás után felhajtott egy pohár whiskeyt, és a hamburgi állatkertet hívta. – Halló! Halló? Te vagy az, Hans-Joachim? A hódokról lenne szó. A hamburgi direktor egy hét múlva beült legújabb Mercedesébe, és Kölnbe utazott, mert elege lett, hogy Karl-Friedrich mindennap hívta. Szokás szerint tiszteletét tette a fejfák előtt, amit a gondozók úgy faragtak, mintha hódok rágták volna meg azokat, majd a kollegája irodájába ment. Nem számított másra. Karl-Friedrich a kezébe nyomott egy rakás papírt. Hat hód, darabja háromezer euró, az annyi mint tizennyolcezer euró. – Ezt visszafizeted. Egy hetet bírtak ki. Mindent betartottunk. Hans-Joachim bólogatott, de nem szólt semmit. A vastag lapokat nézte. Az adásvételi szerződést, az itteni ketrec tervrajzát, amin feltűnt neki, hogy ellentétben a hamburgi ketreccel, ahol csak egy kis tó van, itt legalább a terület nyolcvan százalékát víz borította. Végigfutott a dokumentumon. Csupa adat. Hat hód, hegyi, Castor Cuspis. Egy nőstény, egy hím, négy kölyök, ebből három hím, egy nőstény. Satöbbi, satöbbi. Étkezés napi egyszer. Satöbbi. Nagy úszásigényű. Alul saját szignója. Hans-Joachim hirtelen leizzadt, majd villámgyorsan járni kezdett az agya. Végül döntött. 2012. ősz |

47

Profile for Apokrif irodalmi folyóirat

Apokrif - 2012/3.  

Az Apokrif irodalmi folyóirat ötödik évfolyamának harmadik száma.

Apokrif - 2012/3.  

Az Apokrif irodalmi folyóirat ötödik évfolyamának harmadik száma.

Profile for apokrif
Advertisement