__MAIN_TEXT__

Page 1

2014/3

forgoszek.hu


forgoszek.hu 2014/3 Információk az egészséges ülés szempontjairól és eszközeiről az ülő embereket kiszolgáló szakmai közönség részére felelős kiadó: Sustik Ferenc fotó: Kovács István Péter grafikai tervezés: Varsányi Anna

2

forgoszek. hu


TARTALOM

4

10

12

4

7

8

10

Gyors árajánlat kell!

Áttekintő jelentés az irodabútor-piacról

A magyar irodabútor szakágazat elmúlt tíz éve és várható jövőképe

Emlékező habszivacs

12

14

16

18

50/1999. (XI.3.) EüM rendelet

Orgatec 2014

Forgószékek gyermekszemmel

Hálaadás

forgoszek. hu

3


Gyors

árajánlat kell! Figyelem! Ez az írás csak azok számára lesz érdekes, akik munkájuk során árajánlatokat kérnek be vagy adnak ki. Értékesítői munkámban az optimálisnál jóval gyakoribbak a hozzám befutó olyan árajánlat kérési igények, hogy ’még ma kell’, sőt ’ma délig kell’. Ezek keresztülhúzzák a feszes napirendemet. Tudom, fontos dolgok, ezekből lesznek a nagyobb megrendelések és mindig eleget is teszek a kéréseknek, de akkor is, ezt a munkatevékenységet is szabályozni és valamen�nyire uralni szükséges a hatékonyság és a versenyképesség érdekében. Stresszes kihívás, hogy egy nagy értékű árajánlat egyszerre gyors és pontos is legyen: a hibalehetőség a feszített tempó mellett hatványozottan megnő. Amellett frusztráló, hogy félre kell dobni mindent, mert ott a nyakam fölött a bárd: határidő, határidő! Félreértés ne essék: hogy egy feladatnak határideje van, az természetes. (Ráadásul szeretek is örömet okozni a gyors válaszadással!) Viszont az nem természetes, hogy a határidők rendre, indokolatlanul túl szűkre vannak szabva. Vannak olyan ügyfeleim, akik szinte mindig SOS ajánlatot kérnek. És, vannak akik mindig elegendő időt hagynak – mert utóbbiak tudnak az idővel gazdálkodni. Tudom, hogy van az a helyzet, amikor a levegőből pottyan egy kérés, amit azonnal meg kell válaszolni; olyan nagy a mennyiség, vagy attól a nagyon fontos vevőtől 4

forgoszek. hu

írta: Bartal Ákos

Antares senior értékesítő, árajánlat-specialista

származik. Mindenesetre eredményesebb úgy dolgozni, ha megfelelő idő áll rendelkezésre az információk beszerzéséhez. És fontos alapelv: amiben túl sok a kivétel, azt (újra) szabályozni kell. De erre kicsit később térek vissza. Beszerzési vezetőnk már többször elmagyarázta nekem, hogy ha egy terméknek akár csak egyetlen tulajdonsága is eltér a belistázottól, akkor neki is be kell kérnie az árajánlatot az alkatrészgyártótól, s ha nagyobb tételről van szó, akkor több forrásból is. Emellett a szállítási időket is külön kell kalkulálnia, nem ritkán azokhoz is bekérve a szolgáltató külön ajánlatát. S ezeken fölül ott van még a különböző rögzítő-elemek, egységcsomagok, csomagolóanyagok és egyéb változók kérdése, és így tovább. Szóval, bár nem panaszkodós az illető, de azért tájékoztatott, hogy értsem már meg, hogy korrekt adatokra, több milliós tétel esetén olykor lehetetlen felelős választ adnia egykét órán belül. Ezek persze elsősorban a mi kihívásaink és e feltételekhez elsősorban nekünk kell alkalmazkodnunk, ez világos számunkra. Másodsorban azonban dolgunknak érezzük támogatni a velünk kapcsolatban álló ajánlatkérőket abban, hogy a folyamatot a lehetőségeikhez mérten ők minél hatékonyabban kezeljék. Ha a mi vevőnk szervezettebb, kiszámíthatóbb, akkor a mi dolgunk, az ő kiszolgálása is könnyebb feladat. Ajánlatkérés ellenőrzőlista A fentebb leírt körülmények közepette, úgy


másfél évvel ezelőtt megszületett bennünk az igény, hogy valamelyest szabályozzuk a sok rendkívüli, SOS ajánlatkérést. Összeírtunk egy nagyjából teljes körűnek tartott árajánlatkérési ellenőrző listát, benne 40 sor kérdés, ebből 18 kiemelve. Úgy ítéltük meg, hogy nem bő lére eresztve ennyi betáp információt kellene ismernünk ahhoz, hogy hatékonyan – és főleg gyorsan – az adott igényeknek pontosan megfelelő ajánlatot adhassunk. Amint elkészült, elkezdtem használni az ajánlatkérésekkor ezt a csekk-listát. De a dolog nem úgy indult be, ahogy azt én naivan elképzeltem. Az általános fogadtatás illusztrálásaként idézem az egyik vevőm mondását: „örülnék, ha ettől az élvezettől máskor meg tudnál szabadítani, Ákos!”… A betáp infók vontatott megadása nyilvánvalóan akadályozza részünkről a gyors és frappáns árajánlatot, ezt meg én tettem volna szóvá…. Ehelyett napirendre tértünk a dolog fölött és lényegében visszatérve a régi menethez, eltekintettünk az ellenőrzőlistán szereplő kérdéseinkre mint betáp adatokra vonatkozó igényünktől. És maradtunk a régi módszernél: amit sikerül megtudni, különösebb rendszer és a teljesség kontrollja nélkül, de jó szándékkal törekedve a megfelelésre, arra alapozva adtunk árajánlatot… Nagymamám szilvásgombócai Nemrégiben azonban eszembe jutott, hogy gyerekkoromban nagymamám megkérdezte nyaraláskor, hogy kedvezzen nekünk, unoká-

inak: - Mit főzzek ma ebédre, gyerekek? Mire mi azt válaszoltuk: Mindegy nagymama, valami finomat! Ezzel (szerintem) nem segítettük a dolgát, sem a kínálat szűkítését, ami egy jó-szándékú nagyszülő fejében felsorakozhat ilyenkor, legföljebb csak a spenótfőzelék esett ki a számításból… Az árajánlatos csekk-listánk analógiája nyomán felötlött bennem, hogy a nagymama sokkal jobban örült volna egy olyan konkrét elképzelésnek, pl.: Kérünk szépen fejenként 5 db szilvásgombócot, fahéjas porcukorral, 12 óra 20 perckor a tornácon lévő asztalon tálalva, és kanalakkal, nem villákkal! Visszatérve a jelenkorba és a felnőttek világába, és a föntebb fölvetett szabályozás kérdéséhez: mivel az árajánlatkérések mennyisége, hála Istennek, az elmúlt évben növekedett, ezért nemrégiben újra elővettük az árajánlatkérések és -adások folyamatának hatékonyabbá tételét. Hadd világítsunk rá a főbb nézőpontokból, hogyan is áll ez a dolog – lássuk egy árajánlatkérés fő kérdései szerint tagolva az ügyet! 1. Mit? Gyakran előfordul, hogy egy pályázatot Antares termékekre írnak ki, de ebben az esetben is még sok változó lehet, extrák, melyek a széket még inkább egyénivé teszik, a kárpiton túlmenően a lábkereszt, görgő, karfa, vagy tárgyalószék esetén a váz színe. Ez azért viszonylag gördülékeny szokott lenni és léphetünk a következő ponthoz. forgoszek. hu

5


Máskor azonban a pályázat kiírója idegen termék nevét adja meg referenciaként, vagy egy leírást a széktől elvárt tulajdonságokkal. Legtöbbször ezek jól meghatározzák a típust… sőt, néha túlságosan is, olyannyira, hogy a végén tényleg csak egyetlen szék tudjon megfelelni az elvárásoknak – de ez más lapra tartozik. Mindenesetre ezek hasznos adatok, az árlistánk termékleírásai alapján pedig legtöbbször megtalálható a kívánt termék. Előfordul azért, hogy nincs a szűkebben vett kínálatunkban a keresett típus, viszont beszerzési irodánk széles kapcsolatrendszere révén 1-2 nap alatt át tudjuk adni a kívánt ajánlatot. 2. Milyen minőséget? A fentihez szorosan kapcsolódik ez a szempont. Van, amikor a leírás alapján a legegyszerűbb széket is be lehetne árazni, de kiderül, hogy extra igénybevételre szánják, vagy hos�szú garanciaidőt kérnek. Egy-két évvel általában meg lehet növelni a garanciaidőt, és a többlet vállalás, illetve a kockázat plusz terhe általában plusz 5%/év felár mellett vállalható is, de az leszögezhető, hogy egy alap esetben 1 év jótállású termékre nem lehet 10 évet vállalni. Fontos tehát az elképzelt, elvárt minőségi nívó meghatározása! További segítség, ha az ajánlatkérésnél megadják az elvárt árszintet is: „tól-ig ár Forintosítva”; vagy „legolcsóbb megoldás nyer”; avagy „kérek egy alacsony és egy közepes árkategóriás terméket”; stb. 3. Mikorra? Sűrűn találkozunk azzal a jelenséggel, hogy a vevő (végfelhasználó) hónapokig egyeztet a megrendelésről a beszállítójával, majd végül igen rövid szállítási határidőt hagy a kivitelezésre. Az ajánlatadáskor fontos tudnunk a kivitelezés határidejét: nem mindegy, hogy egy évig érvényes árat kell megadni, vagy másfél hét áll rendelkezésre – egészen más izgalmi állapotot okoz e két különböző feladat megoldása. Hosszú távú (3 hónapnál távolabbi) kivitelezés esetén legcélszerűbb Euróban megadni az árat, vagy árfolyamhoz kötni; főleg az árfolyamok (az alkatrészek java része import), de másodsorban az alapanyagok árainak változásai miatt. Az ajánlat érvényességét a kivitelezési határidőhöz szabjuk, de ha nem ismerjük a megrendelés idejét, akkor általánosan 30 napig tartjuk az árat. 4. Hová? A szállítás és raktározás (logisztika) a bútorok esetében igen számottevő kérdés. Ezért azoknak a gyártóknak, amelyek nagyobb forgalmi volument tudnak fönntartani, érdemes (volt) a termékek árába beépíteni e tényezők díját, vagy a díj egy részét. A fuvardíjak emel6

forgoszek. hu

kedtek az elmúlt években (pl. az útdíj miatt, és 2015-re ennek jelentős emelkedése van kilátásban), de bizonyos mennyiségek fölött mégis lehet a szokásosnál is optimálisabban szervezni a szállítást. Sem nekünk, sem a közvetítőnek nem mindegy, hogy az ő telephelyére, vagy a felhasználó címére kell majd szállítanunk, illetve hogy rámpánál adjuk majd át az árut, vagy a helyiségekbe kell kiosztanunk, stb. Ajánlatkéréskor tehát tudnunk kell, hogy hova kell szállítanunk. 5. Mennyi idő áll majd rendelkezésre? Előfordul, hogy később dönt a vevő, mondjuk 3 hónap múlva, de akkor aztán 15 nap alatt kell teljesíteni, a közvetítőnk szerződése szerint, mert a megrendeléstől a kiszállításig annyi idő áll rendelkezésre. Minél később születik meg majd a beszerzési döntés, annál nehezebb terveznünk a majdani gyártókapacitást és az alapanyag-készletet. Ezeket nem ismerve kell tehát adatokat adnunk, illetve eldöntenünk, hogy a kiírás adott időkorlátainak meg tudunk-e egyáltalán felelni. Mert szeretünk megbízhatóan teljesíteni, és vállalnunk kell, amit leírunk. 5,5. Realitás - avagy mit és mennyiért szeretne beszerezni a vevő? A válasz röviden: minél jobbat, minél többet, és minél alacsonyabb áron! Ez természetes kívánság, hasonlóan az olimpiák hármas jelszavához: ’Gyorsabban, erősebben, magasabbra!’ Amikor az általános jelszót, irányvonalat aktualizáljuk a konkrét helyzetre, akkor azt realizálni szükséges. Szerzett tapasztalataik révén a vásárlók gondolatai formálódnak, és a tapasztalatokkal tudatosul, hogy a minőségnek ára van. De még manapság is találkozom azért olyan igényekkel, hogy extra terhelhetőségű, 5 év garanciás, 24 órás felhasználásra kérnek árajánlatot, majd kiderül, hogy ők olyan 20-30 ezer Ft-os árban gondolkodtak… Összefoglalva Jó ajánlatot adni izgalmas feladat: pontosan eltalálni azt a nyerő terméket, ami az adott projekthez, illetve vevőhöz legjobban illik. Nem mindig sikerül telibe találni, de nagy öröm, amikor egy igazán jó ajánlatot tudok átadni. Mert mi az igazán jó ajánlat? Amikor a szék használója elégedett, nem kap kevesebbet, mint amit elvár, sem drágábbat, mint amire szüksége lenne, hanem úgy érezheti: jól járt! Nos, ezt a babért átengedjük megbecsült viszonteladóinknak, remélhetőleg sokszor van benne részük! Cserébe mi csak azt kérjük, hogy a kiszolgálás, illetve ajánlatadás útja legyen minél akadálytalanabb!


Áttekintő jelentés az irodabútor-piacról - néhány érdekes adat -

E magazin elsősorban a hazai irodabútor szakma szereplőinek (termelők, kereskedők) tájékoztatására készül. E piac méretére és szerkezetére vonatkozóan egy neves, bécsi székhelyű piackutató társaság (Interconnection Consulting) hosszú évek óta gyűjt adatokat és azok alapján egy piaci helyzetjelentést és prognózist publikál regionális tagolásban. Magyarország a CEE régiós (Central and Eastern Europe) csoportban helyezkedik el, ahová még a következő országok tartoznak: Bulgária, Csehország, Lengyelország, Oroszország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna. A felmérés országonként gyűjti, vizsgálja az irodabútorok forgalmára és termékcsoportonkénti értékesítési arányaira, elosztási csatornáira vonatkozó adatokat. A termékcsoportosítás

7 kategóriát különböztet meg: tároló rendszerek, várótermi székek, tárgyalószékek, forgószékek, íróasztalok, tárgyalóasztalok, és térelválasztók. A vizsgált európai régióban az irodabútor-piac összforgalma kb. 703 millió Euró volt 2013-ban. Közel 6 millió darab forgószék került forgalomba, amiből egyébként az Antares-csoport részesedése kb. 6% volt. A teljes piaci tortából az ülőbútorok 45%-os részt tettek ki. A piac 10 legnagyobb szereplője együtt 21,5%-os részesedést tudhatott magáénak. Közöttük az Antares-csoport a második helyen szerepelt. A magyar piac dinamikája 5%-os vis�szaesést mutatott tavaly, a szektor mérete pedig 75-80 millió Euró körüli, amivel megelőzi a román és kissé alulmúlja a cseh piac volumenét.

2013

Az irodabútor-piac megoszlása Magyarországon 2013-ban

közösségi, várótermi szék 6%

tároló rendszer (szekrény, polc) 21,1%

tárgyalószék 14%

íróasztal 22,2%

forgószék 22% tárgyalóasztal 8,7%

térelválasztó 6,1%


A magyar irodabútor szakágazat elmúlt tíz éve és várható jövőképe Jelen írás célja, hogy röviden összegezze az elmúlt évek irodabútor gyártó szakágazatot érintő történéseit olyan statisztikailag kimutatható állapotváltozások csokorba gyűjtésével, melyekre a vállalkozásoknak fel kell készülniük a környezethez való minél sikeresebb alkalmazkodás végett. írta: Kállay Balázs

Nyugat-magyarországi Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar

A KSH bútorértékesítési, valamint az építőipar teljesítményét bemutató adataira épülő kutatás eredményei azt mutatják, hogy az irodabútor-gyártási terület az összes bútoripari szakágazat közül jelenleg a legsikeresebb, köszönhetően a válsággal dacoló mértékű és minőségű exportértékesítésnek. A belföldi értékesítés kilátásai azonban rövid távon még kedvezőtlenek, s csak hosszú távon lehet javuló lehetőségekkel számolni. Az első ábra a 4 fő feletti magyarországi bútoripari vállalkozások értékesítési adatait mutatja be TEÁOR’08-as bontásban, illetve az építőipari termelésből az épületek építését, melytől a bútoripar teljesítménye leginkább függ.

Irodabútor

Konyhabútor

Ágybetét

Egyéb bútor

Építőipari termelés

Termékértékesítés a magyar bútoriparban TEÁOR’08 csoportosításban (eFt), valamint az építőipari termeléssel (mFt) való kapcsolata (2004-2013)

8

forgoszek. hu

A diagramon látszik, hogy a 2006-os építőipari csúcs (600 mrd Ft) hozzávetőlegesen másfél-két év késéssel, 2008-ban jelent meg a bútoriparban (182 mrd Ft), ezután egy csökkenés, majd egy enyhe emelkedés figyelhető meg, mely az építőiparban 2009-től jól láthatóan egy csökkenő meredekségű, de lefelé vezető tendenciába torkollik. Amennyiben ez az időbeni elcsúszás az építőipar és a bútoripar teljesítményében továbbra is megfigyelhető lesz, akkor – előreláthatóan – a 2011-es és 2012es növekedés után a bútoripari összértékesítésben enyhe csökkenéssel/stagnálással (ezt a 2014-es első féléves adatok is alátámasztják), majd látványos növekedéssel lehet számolni, melyre időben fel kell készülni a következő időszak túlélő, majd az azt követő időszak expanzív stratégiájának kidolgozásával. A baloldali diagram ugyanezt mutatja a belföldi-, a jobboldali diagram pedig az exportértékesítést kiemelve. Látszik, hogy a magyar építőipar extrém rossz teljesítménye érthetően főképp a belföldi értékesítésre volt/van hatással, míg az exportértékesítés folyamatosan emelkedő szintje azt mutatja, hogy stratégiai kitörési pont lehet a termékekkel a jóval stabilabb külpiac felé nyitni, mert az kevéssé érzékeny a gyenge magyarországi építőipari teljesítményre. Amennyiben az exportértékesítés egyre növekvő értéke trend marad, akkor ez iparági szinten talán képes lesz ellensúlyozni az építőipari hanyatlás által előjelzett kibocsátás-csökkenést. Tehát az összes bútoripari szakágazatnál észrevehető a válság előtti felfutás (2008-ig), majd a pénzpiac összeomlása által előidézett hanyatlás, illetve a lassú kilábalás. A változások mértéke azonban jelentősen eltér az egyes területek között, és a válságból való kilábalás éveinek gazdasági folyamatai is különböző mértékben mutatkoztak meg az ágazatok között, attól függően, hogy mennyire van a terület kiszolgáltatva a belföldi eseményeknek. A következő ábrán az irodabútor szakágazat értékesítési lehetőségeit látjuk:


vállalkozások 90%-a, az erős, rugalmas, fejlődni képes innovatív kis és közepes vállalkozások aránya csak 8% körüli valamennyi évben, s igazán nagy, tőkeerős cégek (250 fő felett) pedig csupán elvétve találhatóak.

Értékesítés

Behozatal

Belföldi értékesítés

Export értékesítés

Értékesítési (2004-2013) és importadatok (2004-2012) a magyar irodabútor szakágazatban (eFt) Az irodabútor gyártás összértékesítésében a nagyon kedvező 2008. év után egy hatalmas, 35%-os zuhanás volt tapasztalható (23,9 mrd Ft-ról 15,4 mrd Ft-ra), majd egy lassuló csökkenés, végül a 2012-es évre már egy enyhe javulás látszik. A belföldi értékesítés 2008 után, az építőipar hanyatlása következtében folyamatosan csökken, de az exportértékesítés 2010-től kezdve egyértelműen képes megfordítani szakágazati szinten a kedvezőtlen trendet. A szakágazatban az export jelentősen meghaladja az importot az EU csatlakozást követő valamennyi évben. A gazdasági környezet negatív trendjeit leszámítva, az ágazat exportja - erőn felül teljesítve - növekedő pályán van. A belföldi értékesítés csökkenését szemlátomást nem a növekvő import okozza (a 2013-as importadatok még nem elérhetőek), hiszen az is látványosan csökkent 2008 és 2010 között 4,9 mrd Ft-ról 2,75 mrd Ft-ra. 2011ben van csak egymással ellentétes mozgás, de ös�szességében elmondható, hogy a belföldi térvesztés sokkal inkább a kedvezőtlen hazai gazdasági folyamatoknak és az építőipar alulteljesítésének a következménye, s csak kevéssé az import irodabútorok térhódításának. A bútoripari vállalkozások száma az egész iparágat tekintve drasztikusan csökken (2004-ben még 4.048 db volt, addig 2012-ben már csak 2.474 db, ami 40%-os csökkenés). Az irodabútor szakágazatban ez a csökkenés „csupán” 7% körüli (445 db-ról 417 db-ra), ami viszonylagos szerkezeti stabilitást feltételez. A kép azonban a méretbeli összetételt vizsgálva is kedvezőtlen. A rendszerváltás óta ismert állapot továbbra is fennáll, miszerint 10 fő alatti a

Összességében elmondható tehát, hogy az ipar továbbra is jelentősen szétforgácsolódott, számos mikro vállalkozás jellemzi. Ezek a mikro- és kisüzemek főleg a helyi igényeket elégítik ki, s a tisztán belföldi piacra való utaltság olyan kiszolgáltatott helyzetet teremt, aminek a révén – bár a mikrovállalkozások számának iparágon belüli aránya állandónak mondható – egyik napról a másikra tűnnek fel új cégek, majd tűnnek is el ugyanolyan gyorsan, pedig a bútoripar számára a kitörési pont egyértelműen az export, mely nem függ a magyar építőipar teljesítményétől és kevéssé függ a magyar gazdaság mindenkori állapotától. Ezeket a magas minőségű termékeket, és jelentős tőkeerőt igénylő exportlehetőségeket főleg a közepessé nőtt, jól prosperáló, erős, de kis számú vállalkozás tudja csak jelenleg kihasználni. Szorosabb iparági összefogással, közös külpiaci megjelenéssel és disztribúcióval a növekedni akaró kisebb innovatív vállalkozások előtt is hatalmas külpiaci lehetőségek állnak. A hitelezés várható beindulása, s így az építőipar kibocsátásának növekedése után még 1,5-2 évre lehet szüksége a bútoripari ágazatnak, hogy ismét egyértelmű, a belföldi értékesítésben is stabilan növekedő teljesítményt érjen el. Tehát 2014-ben az összteljesítmény még várhatóan csökken, miközben az egyes szakágazatok (kiváltképp az irodabútor szakágazat) stagnáló, vagy akár növekvő eredményt is elérhetnek. A rendszerváltás után beözönlő, gyakran gyengébb minőségű importbútorok értékesítése csökkenő tendenciát mutat, s bár a belföldi értékesítési adatok sem kedvezőek, a 2012-es számok (elsősorban irodabútor és egyéb bútor tekintetében) mintha arra utalnának, hogy hosszú távon stabilizálni lehet a belföldi értékesítés növekvő és a behozatal csökkenő trendjét, melyhez természetesen folytatni kell a stratégiai szemlélet térnyerését az iparágban.

forgoszek. hu

9


10

forgoszek. hu


Az emlékező habszivacs A Memory Foam (emlékező hab) viszkoelasztikus anyagot az USA-ban fejlesztette ki a NASA. Az űrrepülőgépek üléseihez használtak ilyet nyomáscsökkentési céllal, hogy enyhítsék az űrhajósokra nehezedő magas G-erők hatását, amit azok fel- és leszállás közben tapasztaltak. írta: Romenda Gábor

Az első ismert márka Tempur néven 1972-ben vált ismertté, majd ezt követően a ’90-es évektől indult a civil szférában is hódító útjára. Az emlékező hab kitűnő mechanikai tulajdonságokkal rendelkezik: olyan nyitott sejtszerkezetű anyag, amely a test hőmérsékletére, nyomására meglágyul és így tökéletesen felveszi annak formáját, alátámasztva azt, elnyelve a nyomást. A nyitott sejtszerkezet további előnye, hogy lehetővé teszi a párnában a szabad levegőáramlást, ami által egyrészt megtartja a test hőmérsékletét, másrészt viszont nem melegszik túl. A nyomás megszűnése után a speciális ’determinált’ sejtszerkezet lassan nyeri vissza eredeti formáját (gyártói berkekben ezért viccesen ’lusta habnak’ is nevezik). A memóriás habot polgári területen azon a bútordarabon használták először, amelyen az ember életének nagyobbik részét tölti: az ágy matracán. Ennek már úgy 20 éve, és azóta sok minden változott. Például az, hogy az informatika a munka világában óriási teret hódított meg, így nagyon sok ember használ számítógépet (az irodában dolgozók túlnyomó többsége) és ezen kívül a közösségi

kapcsolattartás, a kommunikáció sőt a szórakozás egy része is a számítógép mellett zajlik. Tehát sokak számára ma már nem az ágy, hanem a forgószék az első számú hely, amelyen az életük nagyobb részét töltik. (Sőt, nem kevesen a notebookjukkal, vagy tabletjükkel fekszenek és kelnek is.) Ennél fogva az emlékező hab réteggel ellátott forgószék az ülő felhasználók számára is számos előnnyel jár. Általa csökkentett nyomás nehezedik a testre és a gerincre, így magasabb a kényelem foka, és végül egy jobb minőségű ülést, illetve széket kap általa az ember. Más szóval, az ilyen szivaccsal ellátott széken ülve a felhasználó azt tapasztalhatja, hogy hosszabban, pihentetőbben ülhet, mint egy hagyományos habbal ellátott széken. Ezzel a „nem felejtő” anyaggal immár hazai gyártású irodaszékekben is találkozhat az, aki nyitott a kényelmet fokozó újdonságokra, illetve akinek egészségügyileg ez javallott. Az Antares MemoTouch memóriás ülés párnázata a TOP-10 irodaszék ajánlatunkban szereplő Boston termékcsalád esetében választható extra.

forgoszek. hu

11


50/1999. (XI.3.)

E端M rendelet

12

forgoszek. hu


Magazinunk első számában idéztük az 50/1999. EüM rendeletet, amely a képernyős munkahely kialakításának minimális követelményeit foglalja össze. E rendelet legfőbb erénye maga a léte, hogy legalább van valami támpont, ami még ha igen alacsonyan is, de meghúzza a munkára már elfogadható és elfogadhatatlan műszaki színvonalú irodaszékek között a határvonalat. A rendelet hátránya, hogy már kiadásakor sem számított előremutatónak, igaz, az internetes boom, és avval a számítógépek tömeges elterjedése és az átlagos ülésidő jelentős növekedése az ezt követő években történt. Érdekessége, hogy a billentyűzetre ugyanúgy 4 mondást tesz, mint ahogyan a munkaszékre is, sőt, ez utóbbi 4 kitétel közül is gazából csak 3 vonatkozik a székre. Íme, bemutatjuk magát a rendeletet. És reméljük, már nem sokáig marad érvényben e meghaladott tartalommal, hanem – az ülőmunkát végző milliók érdekében – rövidesen felülírásra kerül!

50/1999. (XI.3.)EüM rendelet 1. BERENDEZÉSEK 1.1. Általános rendelkezés A képernyős berendezést úgy kell kialakítani, üzembe helyezni, illetve üzemben tartani, hogy rendeltetésszerű használat esetén ne jelentsen egészségi kockázatot vagy balesetveszélyt a munkavállalók számára. 1.2. Képernyő a) A képernyőn megjelenő jelek jól definiáltak és világos formájúak, megfelelő méretűek legyenek, a jelek és a sorok közötti megfelelő térközzel.

b) A képernyőn megjelenő kép legyen stabil, villódzásnak vagy az instabilitás más formájának nem szabad előfordulnia. c) A fényesség, illetve a jelek és a háttér közötti kontraszt legyen a használó által könnyen állítható és a környezeti feltételekhez könnyen hozzáigazítható. d) A képernyő a használó igényeinek megfelelően legyen könnyen és szabadon elfordítható, dönthető. e) Biztosítani kell külön monitorpolc vagy állítható asztal használatát. f) A képernyő legyen mentes olyan tükröződéstől és fényvisszaverődéstől, amely a használónak kényelmetlenséget, látási nehézséget okozhat. 1.3. Billentyűzet a) A billentyűzet legyen dönthető és a monitortól különálló annak érdekében, hogy a használó kényelmes munkatesttartást vehessen fel, karja és keze ne fáradjon el. b) A billentyűzet előtt legyen elég hely ahhoz, hogy a számítógép-kezelő kezét és csuklóját megtámaszthassa. c) A billentyűzet felszíne legyen fénytelen, a fényvisszaverődés elkerülése érdekében. d) A billentyűkön lévő jelek egymástól könnyen megkülönböztethetőek és a munkahelyzetből jól olvashatóak legyenek. 1.4. Munkaasztal vagy munkafelület a) A munkaasztal vagy munkafelület legyen olyan nem fényvisszaverő felületű és nagyságú, hogy biztosítsa a monitor, a billentyűzet, az iratok és a csatlakozó eszközök rugalmas elrendezését. b) A laptartó legyen állítható, és a használó számára kényelmes olvashatóságot biztosító helyzetben rögzíthető. 1.5. Munkaszék a) A munkaszék legyen stabil, továbbá biztosítsa a használó könnyű, szabad mozgását és kényelmes testhelyzetét. b) A szék magassága legyen könnyen állítható. c) A szék támlája legyen magasságában állítható és dönthető. d) Igény esetén lábtámaszt vagy saroktámaszt kell biztosítani.

forgoszek. hu

13


201

0rgatec Az irodabútorok szektorának legjelentősebb európai szakmai seregszemléje a 2 évenként megrendezett Orgatec kiállítás Kölnben.

A nevében rejtőző rövidítés szerint a modern irodai ’munkaszervezés technikai’ feltételeit bemutató esemény elsősorban az irodai korpusz- és ülőbútorok, továbbá a közösségi terek berendezései, térelválasztók, akusztikai megoldások, különböző bevonó anyagok (pl. kárpitok, padlók), valamint világítás- és egyéb, irodában használatos technika bemutatásának ad teret. A kiállítás számaiból: a bő 10 hektárnyi területre 41 nemzetből érkezett a 624 kiállító. Látógatók is voltak szép számmal, közel ötvenezren 120 országból. A számok is mutatják, hogy a szakmának nemcsak Európában, de világviszonylatban is egyik mértékadó rendezvényéről van szó. A világ vezető gyártói mutatták be olyan újdonságaikat, amelyekkel válaszokat adnak a rugalmas keretek között történő, optimális munkavégzés kihívásaira, illetve az emberek által támasztott növekvő igényekre. Az Antares standján a legnagyobb érdeklődést keltő modellnek az Omnia bizonyult, amellyel a szakvásár napjaiban léptük át az éves 5000-es megrendelési darabszámot. Bár az értékesítésben a fekete színű változatai adták a túlnyomó többséget, a standon a fehér volt népszerűbb. A csak napokkal az Orgatec előtt elkészülő Luca volt a másik fókusztermék, tökéletes minimalista vonalai és korábban még nem látott varrástípusa vonzották a figyelmet. Ezeken kívül újdonságnak számított még az Aoki tárgyalószék kecses formájával, különösen a teljesen kárpitozott változatában. És, ugyancsak a minimál ideál 14

forgoszek. hu

írta: fálkenheim réka

jegyében a Vertica is tetszést aratott. Az ugyancsak Antares fejlesztésű, bár már nem új Lei 2 éve is szerepelt, most a 24 órás, intenzív használatra alkalmas változata volt kiállítva. A lobby kategóriát ezúttal a Soft modellek (fejtámlával és anélkül) képviselték, illeszkedve a szögletes, letisztult formavilágba, ami továbbra is az uralkodó trend – nem csak az Antares székek rendszerében. Ami a kiállításról elhozható és szavakba önthető, azt leginkább csak személyes véleményként tudnám visszaadni (és a felidézésre szavaknál alkalmasabb fotókkal, ahogyan arról már elektronikus csatornán képet adtunk). A legmarkánsabb trendvonal saját és mások megállapítása szerint is most a mozgás volt. Míg 2 évvel ezelőtt szerintem az akusztikai megoldások voltak meglepően nagy számban bemutatva, most a mozgáson, illetve annak lehetővé tételén, a könnyen változtatható munkafeltételeken és az egyes életterek (munka-otthon-közösségi terek) közötti szabad átjárás biztosításának lehetőségein volt a fókusz. Persze ez az irányvonal a forgószék tekintetében kaphat legnagyobb teret: az ember munka közbeni foglalatát adó ’ülőgépek’ minden irányban mozgó és mozgatható megoldásai: például a Rovo standján, elmondásuk szerint minden az Ergobalance körül forgott. De az Aeris standja is zsúfolt volt minden alkalommal, amikor arra haladtunk el, nem csoda, OYO székük gyanús, hogy ikonikussá fog válni, annyira eltalált, egyedi, mozgását és formáját


tekintve egyaránt. A székek esetében még egy megfigyelés: talán kis túlzás, de szinte minden második szék hálós támlával készült, továbbá sokuknak az ülése is. Ha visszaemlékszem az Antares 14 évvel ezelőtt bevezetett ’Ergodynamik’ kollekciójára, és az abban szereplő hálós székekre, akkor azt lehet mondani, az nyilván idő előtti volt, és nem csoda, hogy akkor még csak néhány száz darab kelt el belőlük. Ma viszont a jelen valóság meghatározó része az irodai székek terén is a net. A mozgás motívuma megjelent a sok állítható magasságú íróasztal esetében is, amely megoldás nem vadonatúj, de ilyen jól érzékelhető volumenben most láttuk itt először. A klasszikus, kb. 75 cm magas íróasztal, ami mellett ülve lehet dolgozni és amit – az asztallapot megemelve – néhány másodperc alatt, kb. 110 cm magas álló munkaállomássá lehet átalakítani, hogy az ember könnyen megváltoztathassa munkapozícióját és ne merevedjen be egyetlen testtartásba a hosszú, gyakran 8 órát meghaladó napi munkájában. És ezek közül a legtöbb egy gombnyomásra, csendes elektronikus motor által mozgatva vált át az egyik funkcióból a másikba. Az átjárás biztosítása olyan értelemben is trend, ahogyan az élet is hozza: a szellemi munkát végző ember a mobil számítógépes eszközöknek is köszönhetően már régen nem azonosítható az irodai emberrel. Sőt, a határok egyre kevésbé kontúrosak a hivatalos és nem hivatalos életterek között és ezt a fejlesztések is lekövetik. A többihez hasonlóan a technológia által generált áramlathoz tartozik az a jelenség is, hogy az asztalok munkafelületei, és egyáltalán az iroda felülete csökken, ami részben az adattárolás 20 év alatt történt forradalmi változására (adathordozók, adatfelhők vannak a teremnyi irattárak helyett), részben a távmunka feltételeinek megteremtésére vezethető vissza: nem mindig minden munkatárs van az irodában, amikor dolgozik.. A színeket illetően a szürke (és vagy 50 árnyalata), valamint a kék nem megszokott változatai tűntek trendszerűnek. Összefoglalásul: az érzékelt trendek, amelyeket talán nem is csak az Orgatec, hanem a jelen hétköznapjain bennünket érő egyéb impulzusok tettek számomra észlelhetővé, ezek voltak: mozgás, akadálytalanság, ezek mentén az egészség őrzése, kön�nyű átjárhatóság különböző terek és munkafázisok között, valamint a munka közegében a jól-lét érzését biztosító laza, de mégis hatékonyságot garantáló munkafeltételek megteremtése. Érdemes volt belemerülni az ezen impulzusokat sűrítve kínáló kölni Orgatec vizébe… A következő kiállítás dátumát már beírtam az outlook naptáramba. forgoszek. hu

15


Forgószékek gyermekszemmel A gyerekek eredendően nyitottak a világra. Észreveszik az élőlényeket éppúgy, mint az őket körülvevő tárgyakat, és rajzaikon természetes módon minden őket ért benyomás megjelenik. Gondolataikat, érzéseiket még nem tudják úgy kifejezni, mint a felnőttek, mert sok esetben nincs meg hozzá a megfelelő kommunikációs készségük. Sokszor nem is tudják igazán, hogy minek örülnek, vagy mi zavarja, mi bántja őket, csak a jó érzésük (komfort), vagy a rossz érzésük (diszkomfort) biztos. Mindezt azonban a rajzban tökéletesen el tudják mondani számunkra: színekkel, vonalvezetéssel, szimbólumokkal. Jól tükröződik mindez az Antares Hungary Kft. „A forgószék” c. rajzpályázatára érkezett munkákon is. A gyerekek már kis korukban különbséget tudnak tenni az egyes tárgyak – így a forgószékek – funkciói között, mint ahogyan meg tudják fogalmazni a tárgyakkal szemben támasztott igényeiket is. Persze mindezeket figyelmen kívül hagyva, pusztán a gyermeki munkák megtekintése már önmagában melegséggel tölti be a hűvös téli napokat. 16

forgoszek. hu

1. Sáringer Gabriella 12 éves 2. Meszes Zsanett 13 éves 3. Szokai Renáta 8 éves

1.

írta: Dr. Józsa Klára


2.

„A kisgyermek soha nem rajzol fölöslegesen, fölöslegeset, csak úgy, oka kell, legyen a firkáján a formának és a színnek is.” V. Molnár József

3.

forgoszek. hu

17


Hálaadás Nemrégiben volt a Hálaadás napja, ami egykor a földművelő (ős) ember ünnepét jelentette, aki a termés betakarításakor, annak legjavából a jó termést számára lehetővé tévő feljebbvaló erőhöz (istenséghez) fordult egyrészt a kapott javakért hálával, másrészt a leendő javakért előzetes áldozattal. A földműves ember ugyanis hozzászokott ahhoz, hogy családja túlélése csak akkor biztosított, ha tavasszal vet, azután gondozza vetését és – ha az égiek is úgy akarják – akkor ősszel betakarít, és akkor azt megköszönheti. írta: sustik ferenc

18

forgoszek. hu


Nemrégiben volt a Hálaadás napja, ami egykor a földművelő (ős) ember ünnepét jelentette, aki a termés betakarításakor, annak legjavából a jó termést számára lehetővé tévő feljebbvaló erőhöz (istenséghez) fordult egyrészt a kapott javakért hálával, másrészt a leendő javakért előzetes áldozattal. A földműves ember ugyanis hozzászokott ahhoz, hogy családja túlélése csak akkor biztosított, ha tavasszal vet, azután gondozza vetését és – ha az égiek is úgy akarják – akkor ősszel betakarít, és akkor azt megköszönheti. Az ipari forradalomig az emberek többsége földműveléssel foglalkozott és életét természetes módon szőtte át az a vezérmotívum, hogy befektet, gondoz, fáradozik, áldozatot hoz, és végül arat, majd hálát ad. E motívum sajnos ma már nem annyira szerves része életünknek, inkább csak a passzív kultúrához tartozik, jóllehet az a modern ember világában is érvényes, hogy vetnie, befektetnie és áldoznia kell arra, amiből meg akar élni… Napjainkban a Hálaadás napja az Egyesült Államok egyik legfontosabb ünnepe. Ennek újkori gyökere a 17. sz. elejéig nyúlik vissza, amikor az első telepesek érkeztek Angliából az Újvilágba. Karácsony táján kötöttek ki hajójukkal a Keleti-parton és tél lévén a természetben nem találtak ennivalót, így egy részük nem is érte meg a következő nyarat, s akinek pedig sikerült, azt a bennszülött indiánoknak köszönhette, akik a túléléshez szükséges javakkal segítették a jövevényeket. A következő évben aztán már a telepesek is vetettek és arattak, és első saját termésükből kifejezték hálájukat megmentőiknek, közös ünnepre hívva őket. Így a hála mellett az őslakosok és a befogadott új lakosok közötti békés együttműködés szimbóluma is lett az ünnep, és nyilván ez is hozzájárult, hogy az Államok szövetsége azóta is fennáll, illetve megbecsüli ezt az ünnepét. Az amerikai példa csakis a dolog nevén nevezése miatt kerül itt előtérbe, mert ugyan minden kultúrában megvan (még) a gazdag termésért fölfelé megnyilvánuló hála motívuma, csak egyéb kifejezések mögé rejtőzik. Ilyen hálaünnep hazánkban például augusztus végén az új kenyér ünnepe, de a különböző őszi, étkezéssel kapcsolatos hagyományok, fesztiválok is egy korábbi betakarítási hálaünnep modernkori (fogyasztói társadalmunk kívánalmainak megfelelően átszabott) megnyilvánulásai. Érdemes visszatérni a háttérbe, a nevekhez és szavakhoz, mert azok mint történet-hordozó közeg betekintést kínálnak az őket korábban használó nemzedékek világába, és föltárnak az ő gondolkodásukból számunkra is hasznos ismereteket. Az áttekinthetőség végett maradjunk az Európa nagy részén ma is használt betűkészlettel író nyelvek körében, melyek közül a latin a legrégibb.

A hála latin szava: gratiae, míg a termény vagy termék neve pedig merx, többes számban merces. A köszönet kézzel is fogható tárgyai, vagyis a ’hála terményei’ latinul a ’gratiarum merces’. Ebből a szóösszetételből származnak a mai neolatin nyelvekben a hála, és a köszönet kifejezései: az olasz a grazie-t, a francia pedig a merci-t mond, amikor megköszön valamit. Az ókori ember számára (is) a hála kifejezése ajándék által történt. A kép, melyet a kifejezés szavakkal megjelenít, a hálaáldozatot bemutató, az istenség oltárán ajándékot hagyó embert mutatja. A feláldozott, illetve ajándékul adott termény közös tulajdonsága, hogy a megtermelt javak feleslegéből került ki, csakúgy, mint a csere-kereskedelemre bocsátott áruk; fogalmilag így fonódnak tehát össze a hálára és az elcserélésre szánt jószágok (merces) nevei. A cserére kínált termények egy időben, egy helyen történő összevetése a latin szavával a commercium. Ez egyrészt a cum- igekötőből áll, amely jelentése egybe, össze, másrészt a már említett merx tőből ered és így együtt az áruk kereskedelmét jelenti (ami mint gazdasági szektor e magazin célközönségének fő tevékenysége). E commercium szóból ered a kereskedelem jelentésű olasz commercio vagy angol commerce szó, és a magyarban használt kommersz jelző is. És ha már istenségekről esett szó, akkor ide tartozik, hogy a kereskedők istensége az ókori Rómában Mercurius volt, magyarul Merkúr (így hívták a 30 éve még egyetlen, új autók kereskedelmére jogosult hazai vállalatot is). Mercurii dies azaz Merkúr napja pedig az ókori vásár-nap volt, amelyet a hét közepén tartottak, innen ered a Szerda napjának neve több neolatin nyelvben, pl. román Miercuri, olasz Mercoledí, spanyol Miércoles, francia Mercredi. Az ókori szerdáról visszatérve csütörtökre és a legújabb korba: a Hálaadás napja november negyedik csütörtökére esik. Ezt szorosan követi a hatalmas árkedvezményekről híres-hírhedt, a kereskedelem fekete-péntekjének nevezett nap, amely szintén tekinthető egy áldozati napnak, még akkor is, ha eme kultúra már nem tűnik oly magasztosnak, mint az egykoriak, ellenben jelenlevő és jól látható – tehát hasonlóan a Bacsó Péter filmjében feltűnő magyar narancshoz: bár kicsi is, keserű is, de a mienk. Hiszen a nagy sokaság által ma aktívan gyakorolt vallásról van szó, melynek hívei buzgó áhítattól átitatva, egymás sarkára hágva iparkodnak áldozatukat bemutatni a Fogyasztás istenének. Lám, a hála és az áldozat bemutatás motívumai, noha eredeti szellemiségüket tekintve eléggé megváltozott módon, de ma is átszövik életünket. Grazie.


Profile for Antares Hungary Kft.

forgoszek.hu magazin 3.szám  

forgoszek.hu magazin 3.szám  

Advertisement