Page 1

2016/8

forgoszek.hu


forgoszek.hu 2016/8 Információk az egészséges ülés szempontjairól és eszközeiről az ülő embereket kiszolgáló szakmai közönség részére felelős kiadó: Sustik Ferenc fotó: Trado Image, Praha grafikai tervezés: Varsányi Anna

2

forgoszek. hu


TARTALOM

6

8

4

6

8

10

Multicégek marketing stratégiája és ahogyan célszerű viszonyulni hozzá

A szivacs szerepe az ülőbútorgyártásban

EFC párnázatú ülőbútorok az irodában

Mi is az a Martindale?

12

14

15

Elvek a gyakorlatba csomagolva

Omlós-olvadós csokitorta

Vissza az irodába

forgoszek. hu

3


Multicégek marketing stratégiája és ahogyan célszerű viszonyulni hozzá Kopasz Dávid key

account manager, Antares Hungary Kft.

A nemzetközi kiskereskedelmi üzletláncokkal kapcsolatban a pályatársak által leggyakrabban megfogalmazott kritika, hogy leszorítják az árakat, és ezzel kiszorítják a hazai termelőket és kereskedőket a piacról, mivel az árverseny nem, vagy csak nagy erőfeszítések és veszteségek árán tartható velük. Kisebb versenytársaikkal ellentétben, ezek a cégek jellemzően több éves adómentességet is kapnak az adott ország kormányától, így egyedülállóan előnyös helyzetbe kerülnek. Az árérzékenység miatt sok hazai fogyasztó inkább választja a multikat, mint a hazai termékek és kereskedők szolgáltatásait. Ezt erősíti továbbá, hogy az áruházláncok hosszú nyitvatartási idővel működnek, és egyéb kiegészítő szolgáltatásokat is nyújtanak, mint például a rendszeres, és ingyenesen igénybe vehető buszjáratok, vagy a parkolóban üzemeltetett benzinkút. Egyik legnagyobb hátrányuk azonban az ügyfélorientált és személyes kiszolgálás szinte teljes hiánya. A szóban forgó cégek gyakran használnak olyan árképzési stratégiákat a vásárlók irányába, amelyek a kisebb versenytársaik szemében aggasztóak lehetnek, és nem kizárt az sem, hogy akár a teljes árrésüket is beáldozzák céljaik elérése érdekében. Ilyen például a „Mindennap Alacsony Árak” (Everyday Low Pricing, EDLP) koncepció, melynek alapját a „mindennapi alap ár” határozza meg, amely valahol az általános és a diszkont ár között helyezkedik el. Az árérzékeny, könnyen helyettesíthető termékek esetében alkalmazható elsősorban. Ezzel csökkentik az árversenyt, a reklámráfordításokat, a készlethiányt; javítják a készletgazdálkodást, növelik a forgalmat, és megfelelő árkörnyezetet teremtenek a kereskedelmi márkáik számára. Az EDLP nagy hátránya, hogy a tartósan alacsony árak idővel elveszítik vonzerejüket, és persze a nyereség sem feltétlenül nő, sőt gyakoribb a veszteség.

4

forgoszek. hu

A másik, a „Magas-Alacsony Árak” (High/Low) tervszerű váltakoztatásának stratégiája pedig azt jelenti, hogy a kiskereskedelmi egységek általában magasabb árakon értékesítik a termékeiket, de időlegesen a tartósan alacsony ár alá csökkentik azok árait különböző ösztönző kampányok segítségével. Az ilyen akciók „lázba hozzák” a fogyasztókat, az akciók pedig csökkentik a készleteket. A készletcsökkenés gyakran okoz készlethiányt, ami ennek a stratégiának az egyik legnagyobb hátránya. Ráadásul ilyen esetekben az akciós termékek elvonják más magasabb árrésű termékektől a keresletet, és az is előfordulhat, hogy a vásárlóknak nincs türelme kivárni az akciós időszakot. A „Veszteségvezető árazás” (loss-leader pricing) talán a legbosszantóbb módszer a versenytársak szemszögéből nézve, amivel találkozhatunk. Ennek az a lényege, hogy a kiskereskedelmi egységben kiválasztanak egy vagy néhány terméket, melynek árát a megszokottnál vagy tartósan, vagy átmenetileg alacsonyabban állapítják meg. Fontos, hogy ebben az esetben csak olyan termékeket érdemes leárazni, amelyek ismertek, árukat ismerik a fogyasztók, alapvetően is alacsony az áruk, könnyen összehasonlíthatók más termékekkel, és elkülönülten helyezkednek el az üzletben. Ismeretes még a többszörös árképzés is, ami men�nyiségi kedvezményt biztosít a vevő számára bizonyos előre meghatározott mennyiségű termék egyidejű megvásárlása esetében. Ennek a módszernek is a vevő bevonzás és a gyors készletkisöprés a fő célja.


Az árjellegű promóciók mellett a multik az emberek érzelmeire ható, különböző hűségakciókat és törzsvásárlói rendszereket építettek ki. Az idővel egyre lojálisabbá váló vásárlókból törzsvásárlók válnak, akikben azt az érzést keltik, hogy egy olyan közösség tagjaivá váltak, amelyhez érdemes tartozni, és a gazdasági előnyök mellett egyre fontosabbá válik számukra a csoporthoz tartozás lélektani tényezője is. A multik a belső partnereiket, azaz saját eladóikat is ösztönzik arra, hogy elősegítsék a vásárlások számának és volumenének megnövelését. Képzéseket szerveznek számukra, ahol a cél az ismereteik bővítése többek között a termékek, a vállalkozás, a tárgyalástechnika és a beszédtechnika területein. Segítik alkalmazottjaikat eladási kézikönyvek, árjegyzékek, referencialisták, katalógusok rendelkezésükre bocsátásával, illetve termékmintákkal és kipróbálási lehetőségek biztosításával. Nem ritka, hogy anyagi juttatást is kapnak, prémium vagy jutalék formájában, amelynek lényege, hogy az eladók versenyhelyzetbe kerülve nagyobb teljesítményt érjenek el, ezzel egyidejűleg növelve saját bevételeiket is. Nagyon fontos eleme ennek a módszernek az alkalmazottak megfelelő motiválása, amit a jutalék mértékének teljesítmény arányos meghatározásával érnek el. A fent leírtak alapján elmondható, hogy a

multicégek már az országba érkezésükkor olyan előnyökre tesznek szert az állami adókedvezmények által, amivel nagyon nehéz versenyeznie a hazai vállalkozásoknak és kiskereskedőknek. A KKV versenyzők, miután felmérték erősségeiket és gyengeségeiket, valamint az adott piaci környezet által tartogatott lehetőségeket és veszélyeket, stratégiailag nem marad más hátra, mint megkülönböztetni magukat a lehető legnagyobb mértékben a multiktól, méghozzá olyan tényezőkben, olyan ’fegyvernemekben’, amelyekben eséllyel jobbnak bizonyulhatnak náluk. És, a fenti példákból, valamint saját mindennapi, vásárlóként szerzett tapasztalatinkból is kiderül, hogy ez a fegyver biztosan nem az ár lesz. Hanem akkor mi? A válasz kulcsa véleményem szerint a személyesség. Személyre szabható termék. Személyre szabott kiszolgálás, emberközpontú ügyfélkezelés. Ez szinte az egyetlen olyan kritikus tényező, amiben a hazai cégek többet és jobbat tudnak nyújtani az óriásoknál. A személyre szabott kiszolgálásra alapozva a vásárlók meggyőzhetők a kissé magasabb árak mellett, és a kisebb kínálatot sem tekintik hátránynak adott esetben. Mindemellett az eladók szakmai felkészültsége, gyakorlatias, segítőkész hozzáállása, a termékek és a cég iránti elkötelezettsége járul hozzá az egyedi ügyfél élmény kialakulásához, és azzal a kisebb szaküzlet melletti döntéshez. felhasznált forrás: Dr. Mészáros Katalin PhD. prezentáció forgoszek. hu

5


A szivacs szerepe az ülőbútorgyártásban Ligeti Mónika készletgazda

és termékmenedzser, Antares Hungary Kft.

Életünk egyre nagyobb hányadát számítógép előtt, íróasztal mellett ülve töltjük. Így mind nagyobb jelentőséggel bír, hogy mennyire komfortos ülőalkalmatosságot használunk. De nem csak a kényelem számít, hanem hosszú távon az egészséges testtartás megőrzése is. Az ergonómia legfontosabb alapelve, hogy a munkakörnyezetet úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy az találkozzon a felhasználó természetes igényeivel. Az ülőbútorok kialakításának egyik ergonómiai alappillére a székek ülőfelületének párnázására felhasznált szivacs, annak formája, minősége, mennyisége. E paraméterek megválasztásakor fontos tehát mérlegelni, hogy a felhasználók igényei közül mely szempontok és milyen súllyal kerüljenek figyelembe vételre. Az ülőbútor gyártásban felhasznált szivacsok anyaga poliuretán, amely szintetikus vegyület a változatos tulajdonságai miatt a legsokoldalúbban felhasználható műanyagok közé tartozik. Számos válfaja létezik, melyeket alapvetően 4 osztályba – normál, lágy, kemény, rugalmas – lehet sorolni, és amelyek közül a székgyártásban a normál habok kerülnek felhasználásra leggyakrabban. A hagyományos poliuretán habszivacsokat szakmailag mindenekelőtt a fajsúlyuk avagy sűrűségük alapján szokták osztályozni. Ennek a mértékegysége kg/m3, és e tekintetben az ülőfelületekre a viszonylag magasabb sűrűségű, 30 kg/m3 feletti habokat javasolják. Ettől eltérően, a hátlapokra, amelyekre a felhasználás során jóval kisebb erőhatás hárul, kisebb sűrűségű hab is megfelelő. A habszivacsok e minőségét más szóval térfogatsúlynak (kg/m3) is nevezik, ez alatt 6

forgoszek. hu

gyakorlatilag egy köbméternyi szivacs tömegét kell érteni. A másik minőségi paraméter a nyomófeszültség (mértékegysége Pa), ami azt fejezi ki, hogy mekkora a felületre merőlegesen ható, nyomóerő szükséges a szivacs 40%-os összenyomásához. Minél nagyobb e mutató, a szivacsot annál keményebbnek érezhetjük. A habok keménységét a szivacs típusán túl a sűrűség és a nyomófeszültség együttesen határozzák meg. Az ülőbútorok szivacsminőségének korrekt meghatározásához még legalább egy tényezőre van szükség, ez a rugalmasság. A poliuretán habok rugalmassági mutatója a hozzáadott adalékok összetételétől függ, azok kémiai reakciója során alakul ki a szivacsok cellaszerkezete, és minél nagyobb cellák keletkeznek, a szivacs annál rugalmasabb. Sejtszerkezetük kialakítása következtében a hideghabok légáteresztő képessége relatíve magas, így az emberi környezetben gyakran előforduló kórokozók, például atkák, nehezebben tudnak megtelepedni azok belsejében. Sűrűség, keménység, rugalmasság tehát a szivacspárnák 3 fő paramétere. E minőségi mutatók szerint számos különböző szivacstípus készül, és mivel az egyes típusok tapintással, vagy a sejtszerkezetük láttán szemmel nem lennének megkülönböztetők, ezért a gyártók más-más színnel jelölik az eltérő minőségű szivacsokat. A szivacs párnázat vastagságának kiválasztásakor is széles sávban mozoghatunk. Az olcsóság érdekében, vagy ahol csak esztétikailag lényeges némi


párnázottság (pl. kárpitozott rátétek esetében), ott 1-2 cm vastag szivacsok kerülnek felhasználásra, míg az ergonomikusság végett markánsan 3 dimenziós felületek kialakításakor nem ritka a 8-12 cm-es vastagság sem. A szivacs formai kialakítása lehet egyszerű szeletelés, formavágás vagy akár öntőformával készítés. Ettől és a kárpitozástechnikától függően a kárpitozott székelemek szögletes vagy éppen lekerekített alakot öltenek, illetve feszes formakövetés vagy lágy ’habosság’ jellemzi őket. A speciálisan egyedi igények kielégítésére és elsősorban közösségi épületekbe (pl. szálloda, kórház) az égésgátolt habok javasoltak, amelyek megfelelnek a szigorú tűzvédelmi előírásoknak. Szintén speciális és egyúttal környezetbarát szempontok figyelembe vételével gyakran jó választás a heterogén, más szóval újrahasznosított habszivacs, amit szivacshulladékok ledarálásával, ragasztó hozzáadásával és préseléssel készítenek, és ami leginkább keménynek és kevésbé rugalmasnak szánt felületek kialakításakor kerülhet szóba. Egy további szivacsspecialitás a memóriás hab (memory hab, emlékező hab, vagy szakzsargonnal ’lusta hab’), amelynek alkalmazására eddig elsősorban az ágymatracok körében került sor, de nemrég óta székek üléspárnájában is használja néhány gyártó, pl. Magyarországon az Antares Hungary Kft. A memory hab sosem önállóan, hanem egy szivacsszendvics felső rétegeként szerepel, és extra fokozatba emelhető vele a felhasználói kényelem. (Kifejezetten erről a típusú habszivacsról szólt egy

korábbi cikkünk e minimagazin 2014/3. számában). Még csak annyit, hogy ez a típus képviseli a „hightech” kategóriát a poliuretánok családjában. A mással össze nem hasonlítható komfortot az azonnali visszarugózó képesség lelassításával és hőre lágyuló adalék hozzáadásával valósítják meg. Így a memory habok kivételes tulajdonságai közé tartozik, hogy a hőmérséklet függvényében jelentősen változnak a fizikai paramétereik, illetve alig fejtenek ki ellenállást a rájuk ható nyomatékkal szemben. Ezért az egészségügyben fájdalom és nyomáscsökkentő hatás végett használják, míg egy irodai munkaszékben a túl sok ülés következtében kialakuló betegségek megelőzésében, vagy kezelésében lehet szerepe. Összegzésül elmondható, hogy a különböző sűrűségű, keménységű, rugalmasságú és specialitású szivacsok ráadásul egymással is kombinálhatók, ami által a párnázat minőségének még további árnyalatai hozhatók létre. Az ebben rejlő kényelmi, ergonómiai, egészségügyi lehetőség, illetve a nagyfokú személyre szabhatóság tehát adott. Az ülő életmód fokozott elterjedése és az ezzel kapcsolatos biológiai kihívások miatt egyre jobb megoldásokat várnak a felhasználók a székeik párnázatát illetően is. Az e tényezőkből eredő piaci potenciál kiaknázása véleményem szerint már csak idő és szakmai kreativitás kérdése.

forgoszek. hu

7


EFC párnázatú ülőbútorok az irodában Kovács Attila és fia, Kovács Krisztián feltalálók írása

8

forgoszek. hu


egy izgalmas magyar találmány rövid bemutatása Ahogy környezetünk, szokásaink, napirendünk, megoldandó feladataink is folyamatosan változnak, testünk és a komfortigényünk is napról napra módosulhat. Sokunkkal előfordult már, hogy tegnapról mára a fizikai állapotváltozásunk (pl.: izomhúzódás, betegség, stb.) miatt egészen más minőségű fekhelyet igényeltünk, mint amilyet korábban éveken át megszoktunk. Műhelyünkben a bútoripari teherviselő felületek komfortszabályozását, azaz a bútorok párnázatának személyre szabható kényelmét kutattuk, erre a kihívásra kerestünk megoldásokat. Két évtizede került látókörünkbe alternatívaként a levegő, mint teherviselő anyag. A levegő igény szerint sűríthető, megfelelő formába kényszerítve segítségével tetszés szerinti keménységűvé alakíthatóak a testtel érintkező felületek. A világ bútorgyártása az 1950-es évektől használja a nyitott cellás poliuretán habot, közismertebb nevén a habszivacsot. A nyitott cellák teherviselése függ a hab rugalmasságától és a hab sűrűségétől, azaz súlyától. Bár a terheletlen nyitott cellás habszivacs levegővel telt, ennek a bútoripar az eddig szokásos felhasználási formákban nem vette hasznát, mert a cellákban lévő levegő terhelés hatására egyszerűen szabadon távozott. Nos, a szóban forgó találmányunkban ezt a levegőt fogtuk be és kényszerítettük maradásra, illetve munkára. E felismerés azóta több szabadalmat is eredményezett. A fejlesztés kezdeti fázisában megcélzott felhasználási terület az ágymatracok kategóriája volt. Legkorábbi eredményeinket alkalmazzák az olyan termékek, mint a Perfect Légmatrac Rendszer és a Sonolance matrac. E típusú ágymatracok napi használatban voltak több, mint egy évtizeden át a Magyar Honvédség központi alvásdiagnosztikai laborjában, és a Somno Center alvásdiagnosztikai ágyaiban. Fejlesztéseink e szakaszában megértettük, hogy a műszakilag kiváló minőségű megoldásunk technikailag túlságosan bonyolult, ráadásul csak egy szűk termékcsoportra alkalmazható. Ekkor megváltoztattuk a termékspecifikus fejlesztési módszert, és az eredeti fókuszt megtartva, a cél egy széleskörűen alkalmazható technológia megvalósítása lett. A felületi komfort állíthatóságának egyszerűsített műszaki megoldását kerestük. Az addig használatos kompresszort elhagytuk, ami nemcsak lehetséges hibaforrás és költséges alkatrész volt, hanem az árammal való ellátását is biztosítani kellett. Az újonnan létrehozott EFC és EFC-Dtechnológiák segítségével elértük, hogy külső energiaforrás nélkül biztosítsunk olyan környezetbarát termékeket, amelyek sokoldalú alkalmazási lehetőséget nyújtanak a gyártók és felhasználók számára egyaránt.

Mit jelentenek ezek a betűszavak? EFC = Energy Free Comfort, azaz Energiamentes kényelem. A D pedig a digitális, vagyis kétállású rendszerre vonatkozik. Az EFC technológiákat indulásként két területen tervezzük bevezetni a piacra. Az egyik a kárpitos ülőbútorgyártás, például az irodaszékek, a másik pedig az egészségügy, azon belül is a kórházi matracok fejlesztése a technológiánk beintegrálásán keresztül. Ebben az első változatban a nyitott cellás, formázott PU habot bevonjuk egy légzáró anyaggal, és az amúgy is a habban lévő levegőt terhelés hatására csak szabályozottan engedjük távozni egy szelep segítségével. E szelepet kezelve a felhasználó tetszőleges keménységűre állíthatja az ülőbútora párnázatát. A terhelés megszűnése után egy visszacsapó szelep segítségével, és az ülőfelületet kitöltő szivacs rugalmassága által a hab újból feltöltődhet levegővel, felveheti a kiinduló formát, illetve keménységet. Ezzel megoldjuk a felület keménységének fokozatos állíthatóságát, energiamentes, dinamikus mozgatását. Továbbá a teherviselésre fogott levegő lehetővé teszi a hab súlyának csökkentését is, azonos felületi keménység biztosítása mellett. Az EFC szisztéma 2008-ban a magyar Ifjúsági Innovációs verseny harmadik helyezését kapta, 2009ben pedig Prágából az Innovating Minds Európai Uniós Innovációs verseny ’Termékfejlesztés és termék innováció’ kategória fődíját nyerte el. Az EFC-D, azaz Energy Free Comfort - Digital jelentése tehát Energiamentes kényelem - két fokozatban. E műszaki megoldás a szabályzó és vis�szacsapó szelep kivételével megegyezik a fentebb leírt EFC műszaki megoldásával. Itt is egy szigetelt PU habra épülő zárt térben szabályozzuk a levegő mennyiségét, de a cél itt a statikus (levegő nélküli, „leeresztett” szivacs) és dinamikus (levegővel telt, rugalmas felület) állapot további fokozatok nélküli megvalósítása. Az EFC-D technológiát olyan kisebb, párnaméretű felületek, például székek párnázatának szabályozható állapotváltoztatására ajánljuk, ahol a több fokozatú helyett a kétállású komfort biztosítása elegendő, és a kezelés így jóval egyszerűbb lehet. Kerestük a megfelelő partnert az EFC-D fejlesztési együttműködéséhez, és ekkor találtunk rá Magyarország piacvezető, és legnagyobb irodaszék gyártójára, az Antares Hungary Kft.-re. Az Antaresnél eddig is törekedtek arra, hogy ergonomikus ülőbútorokkal csökkentsék az ülőmunkát végzők gerincére nehezedő terhelést, így véleményem szerint a közös együttműködés jelentős áttörést jelenthet az egyre egészségesebb ülésmegoldások megalkotásában. forgoszek. hu

9


10

forgoszek. hu


Mi is az a

Martindale?

A bútorkárpitokkal kapcsolatban biztosan sokszor halljuk a kifejezést: ’Martindale-teszt’ vagy ’Martindale-mutató’. De vajon mit is jelent ez a bizonyos érték, és mekkora legyen, hogy nyugodtak lehessünk az általunk választott kárpit megfelelő minőségét illetően? Mig Andrea készletgazda,

Ez az adat a kárpitok talán legfontosabb jelzőszáma a hosszú élettartam szempontjából, ami az úgynevezett ’beülések’ számát jelenti. Vagyis azt fejezi ki, hogy az ember várhatóan körülbelül hányszor ülhet rá irodai forgószékére, vagy más ülőbútorára anélkül, hogy annak szövete komolyabb elváltozást, sérülést vagy kopást mutatna. Más szóval ez egy dörzsállósági teszt, és a száma megmutatja, hogy a tesztgépekkel imitált használat alapján, hányadik beülésig garantálható a szövet épsége, nagyjából meddig nem ’szakad el a cérna’. A beülések számának megállapítására egy különleges vizsgálati technikát dolgoztak ki, a Martindaletesztet, amelyet egy speciálisan erre kifejlesztett vizsgálóberendezéssel végeznek. A teszt során a vizsgálandó szövetmintát meghatározott felületi nyomással, adott minőségű dörzsvászon alkalmazásával körkörös rezgőmozgással dörzsölik, 1000-es ciklusonként. A teszt akkor ér véget, amikor a vizsgált anyagon észrevehető elváltozás jelenik meg. Az ilyen elváltozások, meghibásodások különböző technológiával gyártott kárpitok esetén eltérőek lehetnek. Például szőtt szövet esetén az számít hibának, mikor két különálló szál teljesen elszakad. Ugyanez nem szőtt kárpit esetén már akkor teljesül, mikor megjelenik az első lyuk, melynek átmérője legalább 0,5 mm. A probléma nélkül elviselt dörzsölési körök száma adja ki a kárpit Martindaleértékét.

Antares Hungary Kft.

A szövetek eltérő kopásállósági értéke meghatározza a felhasználási területüket. Egy átlagos szövet Martindale-mutatója 15-25 ezer közötti. Ez nagyjából 3-5 év használatot jelent, átlagos körülmények között. Ezt az időtartamot túllépve már számolni lehet a kárpit felületi kopásával, szálszakadással. Minél magasabb értéket mutat a Martindale-szám, annál erősebb, strapabíróbb és tartósabb a kárpit. Léteznek egészen magas, a valódi bőrnél akár kétszer tartósabb anyagok is, amelyek Martindaleszáma meghaladja a 100 ezres értéket is. Sőt, extrém körülményekre akár 300 ezres kárpitok is fellelhetők, bár irodaszékek huzatjának az ilyenek már indokolatlanok, hiszen pl. az 5-8 éves életciklusú forgószékek esetében a mechanikai alkatrészek, vagy a vázszerkezet is ennél 5-10-szer rövidebb idő alatt elhasználódik és cserére szorul. Az Antares alap kárpitkínálatában a legmagasabb Martindale-számmal rendelkező szövet a Bondai (BN). Ez magas minőségű, olasz gyártmány, 100% elsődleges (nem újrahasznosított) poliészterből készül és 150.000 a Martindale-mutatója, vagyis rendkívüli a kopásállósága. Összegzésül elmondható, hogy a Martindalemutató egy olyan szám, amely – tárgyszerűen jellemezve az anyag minőségét, tartósságát – eligazít a célnak leginkább megfelelő kárpit kiválasztásában, legyen szó forgószékről, főnöki fotelről vagy bármilyen más ülőalkalmatosságról. forgoszek. hu

11


elvek a gyakorlatba csomagolva Marsal Tamás készletgazda

és termékmenedzser, Antares Hungary Kft.


Évtizedek óta felkapott téma a klímaváltozás és a környezetvédelem. Rengeteg, tekintélyes tudósok és szervezetek támogatta kezdeményezés (Föld Órája, Nemzetközi Túlfogyasztás Napja, stb.) irányítja figyelmünket a jelenségre. Ezek nyomán olyan szalagcímek születnek, mint például: Már csak 3 perc van hátra a világvégéig Mára elfogytak a Föld erőforrásai Ön tud víz alatt lélegezni? 3,5 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedés az emberiség kihalását jelentené. Ennek ellenére, vagy éppen ezért, sokan szándékos megtévesztésnek tekintik a klímaváltozással kapcsolatos vészharangkongatást. Mások megelégszenek olyan mérsékelt nézőponttal, hogy a fősodrú médiában megjelenített kutatások kevéssé jól megalapozottak, átláthatatlanok, ellenőrizhetetlenek. Véleményem szerint a laikusoknak valóban nincs lehetőségük megalapozott ítéletet alkotni, kénytelenek részinformációk és a hangzatos megfogalmazások alapján kialakítani álláspontjukat. Meghallva, hogy már csak 3 perc van hátra a világvégéig, ritkán gondolkodom el, hogy pontosan milyen módszertanon alapul ez a számítás – pedig 3 perc múlva általában még nincs vége a világnak. Azt olvasva, hogy a világ egyik legmodernebb konténerszállító hajója 20 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt és 30 ezer tonna széndioxid-kibocsátást takarít meg, csak egy dolgot értek meg a számokból: hogy nagyok. Azonban relatív értelemben még így sem tudok meg igazán sokat. Pontosan mennyi is ez a 30 ezer tonna? Például, ha kamionnal vagy gyalog szállítanánk az adott mennyiségű árut, az mennyi károsanyag-kibocsátással járna, és összességében milyen gazdasági hatásai lennének? Mégis, amennyiben a klímaváltozás tényével kapcsolatban merülhetnek is fel kétségeink, az erőforrásokkal való gazdálkodás és a hulladékkezelés szükségessége ellen nehezen érvelhetünk józan és�szel. Ezek megléte vagy hiánya szemmel látható és kézzel fogható. Az erőforrások pazarlása nemcsak a piaci versenyben jelent hátrányt a gondatlan vállalatoknak. Az egyre növekvő fogyasztói réteg kiszolgálásához több és több erőforrásra van szükség. Még ha a hulladék le is bomlana magától és nem lenne szennyező, vagy nem árasztaná el az ember életterét és érzékszerveit káros hatásaival, a hulladék elszállítás és feldolgozás nélkül gyorsan gondokat okozna. Elég felidézni a lomtalanítás utcaképét, vagy a hulladékszállító vállalatok rövid sztrájkjai alatt felhalmozódó szemetet.

Az Antares Hungary Kft. ezek figyelembevétele mellett úgy döntött, hogy hangsúlyt fektet a gondos erőforrás-gazdálkodásra és a természeti környezet megóvására, illetve arra, hogy ökológia lábnyomát a lehető legkisebbre csökkentse. A 21. században ez nem büszkeség, hanem inkább az elmulasztását tartanánk tiszteletlenségnek és felelőtlenségnek a Természettel és társadalmi környezetünkkel szemben. Cégünk működési elvei között szerepel az, hogy egész szervezetünknek és minden egyes emberünknek egyénileg is kötelessége, hogy a lehető legkevesebb energiafelhasználással és károsanyag-kibocsátással működjön és éljen. Törekszünk olyan alkatrészekből felépíteni termékeinket, amelyek újrahasznosított alapanyagokból készülnek, ugyanakkor újrahasznosíthatóak. A fa alapanyagainkat olyan beszállítóktól vásároljuk, akik igazolni tudják, hogy gondozott, megfelelően újraültetett erdőkből dolgoznak. Ahol csak lehet, ott újrahasznosítható csomagolóanyagokat használunk. Sőt, arra törekszünk, hogy ezeket az anyagokat átalakítás nélkül, és lehetőleg az eredeti funkciójukban használjuk fel újra és újra, amíg azok képesek betölteni rendeltetésüket, vagyis hogy a beléjük csomagolt termékeket a gyártól a felhasználóig tartó út során megóvják a sérülésektől. Környezetkímélő működésünk eleme a Dobozretúrprogramunk is, melynek lényege, hogy visszavesszük minden általunk értékesített termék kartondobozát. A program által elsősorban környezeti hasznot szeretnénk elérni, amit az együttműködő partnereinkkel (felhasználó, viszonteladó, fuvarozó) közös érdeknek tekintünk. Gazdasági szervezetként természetesen a költséghatékonyságra is tekintettel kell lennünk, így a program anyagilag sem lehet veszteséges, mert akkor nem lenne fenntartható. A programot promóciókkal támogatjuk, és az erkölcsi elismerésen túl valamennyi résztvevő számára anyagi ösztönzést is építünk a rendszerbe. A 2014-ben megkezdett Dobozretúrprogramunk pozitív fogadtatásra talált, a telephelyünkre újrahasznosítási céllal visszatérő dobozok száma ennek köszönhetően az idő múltával folyamatosan emelkedik. Két és fél év alatt ez mintegy 6000 db, 9500 kg kartont jelentett, ami 161 db ‚papírtermő’ fa teljesítményével vethető össze. Javasoljuk tehát, hogy legyél Te is partner e fenntarthatóságra összpontosító programban, és újrahasznosítható állapotban küldd vissza nekünk a tőlünk vásárolt termékek dobozait! A részletekről érdeklődj üzletkötődnél! Felhasznált forrás: http://index.hu/tudomany/ forgoszek. hu

13


omlós

olvadós

csokitorta

Ezt a „csupacsoki” tortát olyan alkalmakkor szoktam elkészíteni, amikor az én kedves Gombóc Artúr ízlésű csokiimádó családom teljesen váratlanul bejelentkezik hozzánk, és csak nagyon kevés időm marad arra, hogy valami igazán különleges finomsággal készüljek a fogadásukra. Szerencsére nagyon egyszerű, és általában a háztartásban megtalálható hozzávalók szükségesek az elkészítéséhez, és mindösszesen 40 perc is elég szokott lenni a remekmű megalkotásához. Hozzávalók: 30 dkg étcsokoládé 30 dkg vaj 6 db tojás 25 dkg porcukor 12 dkg liszt csipet só Először is a csokoládét összetördeljük és egy lábosban, gőz felett felolvasztjuk a vajjal együtt, majd félretesszük hűlni. A sütőt 200 C°-ra előmelegítjük. Kézi habverővel vagy robotgéppel összekeverjük a tojásokat, a cukrot és a csipet sót, majd folyamatos keverés mellett beleszitáljuk a lisztet. Hozzáadjuk a csokoládés-vajas krémet, és simára keverjük. A tésztát elterítjük egy 20-22 cm-es kerek tortaformában, és az előmelegített sütőben kb. 30 perc alatt készre sütjük. Akkor jó, ha a teteje picit repedezik, de már kérges, és a széle még nem sült túl. Közvetlenül a sütés után a torta belseje még lágy, de nem nyers, így jó, sőt, így a legfinomabb! Sejthető, hogy a klasszikus „tűpróba” ennél a sütinél nem alkalmazható, de egy-két alkalom után bizton állíthatom, hogy tökéletesre fejleszthető a tudás, hogy pontosan mikor is vehetjük ki a sütőből ahhoz, hogy a kívánt állaggal találjuk magunkat szembe. Ha már langyosra hűlt a tészta, akkor a teteje tetszőlegesen díszíthető porcukorral, csokoládéforgáccsal, vagy akár csokimázzal is. A langyos tortaszelet mellé pedig tehetünk még akár 1-1 gombóc vaníliafagylaltot is, ha igazán el szeretnénk kápráztatni a vendégeinket. Ha később érkeznének a vendégek, és már teljesen kihűlne a torta, akkor a mikrohullámú sütőben 1 perc alatt felmelegíthető, és újra olyan lágy lesz a közepe, mintha éppen most vettük volna ki a meleg sütőből. Sustik Réka 14

forgoszek. hu


vissza

az

irodába

Az augusztus végi, szeptember eleji időszakot a (vegyes iparcikk) kiskereskedelem berkeiben gyakran emlegetik ezzel a kifejezéssel: ’vissza az iskolába’, illetve ’vissza az irodába’. Nemzetközi hátterű cégeknél az angol szakzsargon szerint ’back-toschool’, röviden BTS, vagy ’back-to-office’ (BTO) névvel illetik az erre az időszakra tervezett promóciókat is. Ezekkel az iskolakezdéshez, illetve a nyári szünet utáni rendes kerékvágásba visszatérő irodai munkához kötődő akciós időszakot jelölik. Gyakran használjuk az iroda szót, különösen szektorunkban. Ez nemcsak egy helyiséget, hanem általánosságban adminisztratív tevékenységeket is kifejez, szóös�szetételekben pedig pontosítja egy sor kifejezés értelmezési körét: például irodaszer, irodabútor, irodaszék, stb. És vajon honnan ered ez a szavunk? Nyelvészeti tudomány nélkül, alapvető nyelvérzékkel is adódik a legkézenfekvőbb eredetmagyarázat, hogy az iroda szó az ír igéből származik, s olyan helyet jelöl, ahol írás folyik. Hasonlóan az óvoda, tanoda, uszoda szavainkhoz. Ehhez képest inkább csak érdekesség, semmint vélelmezett etimológiai kapocs, hogy szomszédaink közül a horvátok ured, a szlovénok urad, a szlovákok úrad, míg a lengyelek urząd szóval jelölik az irodát. E szláv szavak közös töve az ószláv ряд[rjad], amely rendet, sort jelent. (A magyar rend szavunk e tőről származik.) Így nem véletlen, hogy a horvátok a rendezett irodára azt mondják: ’ured u redu’. A szláv népek más része viszont másképpen nevezi az irodát: a csehek kancelářské, a szerbek pedig канцеларија [kancelarija] szót használnak rá. Ezek a latin cancelli szóból származnak, ami korlátot, kerítést jelent, és ezzel a kancellária, azaz bírósági hivatal emelvényének védműire utalnak. Véleményem szerint a fentiekből két alapvető dolog következik. Az egyik az, hogy az irodában rendnek kell lennie. A másik pedig, hogy az iroda magas hivatal, védettebb más munkahelyeknél, amelyeken fáradságosabban kereshetik az emberek a kenyerüket, ezért is helyes, ha az irodában dolgozók megbecsülik magukat, illetve a jó sorukat. Kontinensünk más részein teljesen más a szó eredete: a németek büro, franciák bureau, a románok birou szóval illetik, de milyen alapon? E szavak eredete a görög pürrhosz, illetve a vele azonos jelentésű latin burrus jelző, amelyek egyszerűen vöröset jelentenek, és középkori íróasztalok durva szövésű, vöröses színű posztóbevonatára utalnak. Az angolok office, a spanyolok oficina, az olaszok ufficio szót használnak az irodára. Ezek eredete a latin officium, amely két szó, opus +ficium (<facium<facere) összeolvadásából keletkezett, és kezdetben opificium alakban szerepelt, hivatalt, kötelességet jelölve, mivel az opus főnév művet, munkát jelent, a facere ige pedig tesz, csinál jelentésű. Hogy egy irodai, azaz hivatali, vagyis ufficiális munka facilis (könnyen végezhető) avagy difficilis (nehéz), az attól is függ, hogy az ember mennyire jól érti a szavak jelentését. Sustik Ferenc, szerkesztő forgoszek. hu

15


forgoszek.hu magazin 8. szám  
forgoszek.hu magazin 8. szám  
Advertisement