Page 1

2015/7

forgoszek.hu


forgoszek.hu 2015/7 Információk az egészséges ülés szempontjairól és eszközeiről az ülő embereket kiszolgáló szakmai közönség részére felelős kiadó: Sustik Ferenc fotó: Kovács István Péter grafikai tervezés: Varsányi Anna

2

forgoszek. hu


TARTALOM

4

10

4

8

10

12

Egy kis történelem

Senki nem írta még le úgy a korrupciót, mint két magyar

Termékbevezetés folyamata az Antares Hungary Kft-nél

Mélyponton a nyersanyagok ára, mégsem csökken a székek ára, miért?!

14

15

Pletyka és a többiek

Szavak a szék alól

forgoszek. hu

3


Egy kis történelem avagy a székek evolúciója 4

forgoszek. hu


Az első mai értelemben vett ülőalkalmatosságokat már az ókori civilizációk „lakberendezésében” megtaláljuk. A legkorábbi székemlékek a mezopotámiai Ninive városából származnak, s ezek fő jellegzetessége, hogy faragott falábai oroszlánkarmokban, vagy bikapatákban végződtek. Evvel nagyjából egy korban, az egyiptomi polgárok négylábú, vagy keresztlábakkal ellátott székeken ültek, miközben a fáraóknak plasztikus alakokkal gazdagon díszített, de az ergonómiát nélkülöző, kő trónszékeik voltak. Hellász köznépe már a minószi civilizációtól (szintén kb. i.e. 2000-től) használt összecsukható fa székeket, és azok a nagyobb kényelem érdekében már szövött anyagú ülőlappal rendelkeztek. A görög elit trónszékeit márványból faragták, és szövetkárpitú ülőpárnákat helyeztek rájuk. Az ókori Közép-Amerika icpalli-ként említett székei a kor császárainak és egyéb közjogi méltóságainak ülőalkalmatosságaiként szolgáltak, stílusjegyeiket gazdag díszítés, domborművek, és szentábrázolások adták. Az ókori ülőbútorok fa-, fém- és elefántcsont darabokból készült díszítései voltak a mai értelemben vett intarzia első megjelenési formái. Az északi népek és Anglia (4. század) bútortörténelmében fellelhető ülőbútorok ősi, helyi formákat felhasználó motívumvilága az időszámításunk szerinti első pár évszázadban keresztény díszítő elemekkel egészült ki. A korszakra a vasveretes, egyszerűen faragott bútorok voltak jellemzőek, így pl. a durván ácsolt ládák és padok. Az előkelő családfőknél az ácsolt trónszerű székek továbbra is a hatalom demonstrálását szolgáló ülőalkalmatosságok maradtak. Bútoripari emlékek a 10-14. századi várkastélybeli és templomi bútorzatokból maradtak fent. A román stílusjegyeket hordozó bútorok egészen a 15. századig jellemezték a lakásbelsőket Észak- és Közép-Európában egyaránt. A középkori gótika könnyűszerkezetű bútorok elterjedését hozta, mint pl. a Luther-szék. Az ülőalkalmatosságokat kecses, csúcsíves formák jellemezték, de országonként az adott nemzet művészeti sajátosságait is ma-

gukban foglalták. A bútorok többnyire tömör fából készültek. Az általános széktípusok az összecsukható támlás szék, lóca, trónszerű ládaszék voltak, utóbbi már faragással, baldachinnal díszítve, esztergált elemekből összeállítva. A kor sajátosságaként a helyi nemesség a szükségesnél jóval magasabb háttámlájú székeket használt, melyeken megjelent a ’fix kartámasz’ is, a lábak helyét pedig gyakran szekrényszerű alsórész váltotta fel, kazettás díszítéssel, faragott mintázattal és zárható ajtókkal. Az 1400-as években az Itáliából indult új művészeti mozgalom, a reneszánsz, ismét új stílusirányzatot teremtett az ülőalkalmatosságok körében. A kor bútorgyártása a római és görög építészeti stílus elemeit emelte át és fejlesztette tovább. A reneszánsz kori székeknél előtérbe került az intarziakészítés, amely az ókori hagyományokból építkezett. A korszakot egyébként a támla nélküli X-lábú székek jellemezték, amelyeket ha összecsukhatóra készítettek, akkor dísztelenek, fix szerkezet esetén azonban gazdag faragással díszítettek voltak. A támlás székeknél ekkor jelent meg az ülőlapba csapozott háttámla. Ez idő tájt kezdett teret nyerni a bőrkárpitos és a nádfonatos ülőlap is, ami a fa keménységét és kevéssé változatos színvilágát ellensúlyozta. Az 1600-as években jelentek meg az első, karcsú kivitelű barokk bútorok, melyek a korra jellemző fényűzést tükrözték. A barokk szó abból az olasz barocco szóból ered, ami nyakatekert okoskodást jelent, és ami a barokkra jellemző túldíszítettségre és formai bravúrosságra utal. Az ülőalkalmatosságokat politúrral kezelt felületekkel, művészi faragványokkal, ívelt, lágy formai kialakításokkal készítették. Az 1700-as évek elején a jellemzően túldíszített, aranyozott, túlzsúfolt dekorációkat használó rokokó stílus hódított teret magának, amelyre jellemzően forgoszek. hu

5


az ülőbútorok rózsafa vagy más nemes fa alkalmazásával készültek. A rokokó időszakában előtérbe kerül az emberek kényelemigénye is, így a bő női ruhák divatja a bútorok ülőfelületének növekedését hozta magával. A székekre jellemző volt a pasztellszínű kárpitozás, ami az évszázad végére olyannyira elterjedt, hogy a székek lábainak kivételével az ülőbútorokat csaknem egészében szövettel burkolták. Az ülőalkalmatosságok terén az újítást a kerek, vagy ovális formavilág megjelenése jelentette. A székek párnázatát nemritkán gobelinek borították. A XVI. Lajos stílusa (18. század) második felében 1750 - 1800-ig készült bútorokat a merev, egyenes vonalvezetés jellemezte. A rokokó túlzott, szeszélyes formái eltűntek, helyettük megjelentek a bronz reliefek, címerek, vázák, virágfüzérek, az akantusz levél és a hajfonatszerű koszorú. A bútorlábak négyzetes, vagy kerek keresztmetszetűek voltak, és lefelé vékonyodók. Az 1800-as éveket jellemző biedermeier a funkcionalitásra törekedett és a maga korában radikálisan modernnek számított. A mai értelemben vett lakáskultúra megteremtését a biedermeier váltotta valóra. A szó jelentését elemezve jól kivehető, hogy mit is akart megvalósítani ez az új stílus. A bieder szó jelentése: egyszerű, szerény, jámbor, melyből kifolyólag a biedermann derék, jóravaló, mindig feddhetetlen polgárt jelöl. A meier szó pedig az egyik leggyakoribb német családnév, melynek jelentése majoros. A bieder és a meier szavak kombinálása ilyenformán körülbelül azt jelenti: ’jámbor gazduram’. A kor ülőbútorain nincs sem faragott dísz, sem aranyozás, ugyanakkor a háttámlák rendkívüli változatossága jellemző. Ezt az irányzatot váltotta fel az 1900-as években a szecesszió (elszakadás), ami új művészeti irányzatot teremtett, és amely csak az anyagszerűséggel meg a szerkezettel foglalkozott. Ekkortól terjedt el az ülőbútorok előállításában a vázszerkezetek használata. A 20. századi ülőbútorok fejlődését a világháborúk és az azokkal járó gazdasági változások befolyásolták. Az első és második világháborút követő időkre a nyersanyag- és munkaerőhiány, valamint a jelentős gazdasági és társadalmi változások miatt a totális puritanizmus, a végletekig történő egyszerűsítés, valamint az olcsó és praktikus anyagok beépítése volt jellemző. A bútorokat elsősorban funkciójuk 6

forgoszek. hu

és nem esztétikai szempontok szerint tervezték. Az első világháború után a bútorokat kizárólag a funkcionalitás jegyében készítették, mellőzve a művészi hatásokat (Bauhaus stílus). Többnyire a gyáripar által előállított alapanyagokat dolgozták fel, mert ezek nagy mennyiségben álltak rendelkezésre a szériagyártáshoz. A székek színvilága minden korábbihoz képest visszafogottabb volt, leginkább szürke, mintsem kirívó. Az ülőbútorokra jellemző volt a magas arányú fémhasználat, főleg acélcsövek csillogó krómozással. Esetenként a piros és fekete színek súlyozott alkalmazásával próbálták csökkenteni az egyhangúságot. Az ülőbútorok világában a nagy áttörést a jövőre már ötvenedik éves, fröccsöntött műanyag székek jelentették: az 1967-ben, Selene fantázianéven piacra dobott prototípus tervezője Vico Magistretti volt, a szék Olaszországban került forgalomba. A retrókorszakban a műanyag székek tömeges elterjedése jórészt a kedvező áruknak volt köszönhető. Ma ezzel szemben a legkülönlegesebb formai megoldásokért kedvelik ezeket az ülőbútorokat a felhasználók, így mára a műanyag székek egyszerű használati tárgyakból design bútorokká váltak. No azért persze nem mind, hanem azok, amelyek a tervgazdálkodás ideje alatt ’felsőbb utasításra’ váltak népszerűvé, vagy manapság még azok, amelyek valóban ihletett formatervűek. Az egy darab polipropilén tömbből készült ülőbútorok nagy előnyei, hogy nem kell összeszerelni azokat, és a gyártástechnológiának köszönhetően villámgyorsan kerülnek le a futószalagról. A Designboom magazin adatai szerint minden 70. másodpercben – egyetlen lapátnyi polypropelénből – elkészül egy új fröccsöntött szék. Az ülőalkalmatosságok megjelenése óta eltelt bő háromezer év múltán a technika vívmányainak köszönhetően ma már nemcsak négylábú, vagy X-lábú székekben ülhetünk, hanem ergonomikus kialakítású forgószékekben is. A tekintély megteremtéséhez sem kell hideg és kemény márványon, vagy kövön ücsörögni. Ahelyett te, Kedves Olvasó, ergonómiailag jól formázott, kényelmes, a gerincet helyesen megtámasztó, és az egészséget kímélő forgószékben foglalhatsz helyet! (A forgószékek funkcióiról a forgoszek.hu magazin 5. számában olvashattál.)


A legismertebb római kori szék a római Szent Péter Bazilikában található. Mára erősen szuvassá vált fa anyagain jól láthatók a bizánci kézművesség jegyei. Az európai ülőbútorok egyik legrégibb fennmaradt példánya a párizsi Louvre-ban látható. Ez állítólagosan I. Dagobert király (i. sz. 638) széke, öntött bronzból készült, X alakú lábai az ókori görög formavilágot idézik, állati fejeket és lábakat formáznak. Hazai vonatkozású székrelikviák között az a debreceni Nagytemplomban őrzött fa szék említendő, amely a hagyomány szerint Kossuth Lajosé volt, s amely nevezetessége, hogy 1849. április 14-én, a Függetlenségi Nyilatkozat napján az egykori kormányzó-elnök ebben a székben ült. A 18. század meghatározó széktípusa az angliai származású Thomas Chippendale által jegyzett finom ívű, bonyolultan áttört háttámlájú Chippendale szék. A leghíresebb 19. századi széktípus a Michael Thonet által tervezett, forró gőzben hajlított bükkfából készült thonetszék, amely technológiájával forradalmasította a kor székgyártását. A 19. századból származik az első forgószék is, amelyet Thomas Jefferson használt kutatásai során. Ez egy Windsor típusú szék volt, melynek ülőlapja – az ahhoz tartozó háttámasszal és karfával együtt – forgatható acélorsóval kapcsolódott a lábazathoz. A szék most az Amerikai Filozófiai Társaság tulajdonát képezi, Philadelphiában található. A 20. század nagy újítása, a tudományos-fantasztikus filmekben is látható Verner Panton által tervezett Panton szék a legelső konzolos szék a világon, amit egyetlen darab színezett polipropilénből készítettek, fröccsöntéssel.

a Verner Panton által tervezett Panton szék

forgoszek. hu

7


Senki nem írta még le úgy a korrupciót, mint két magyar dr. józsa klára összefoglalója

E kétarcú, egyidejűleg titkolt és mégis közismert, s a kelleténél sajnos jóval gyakoribb gazdasági tényezőről, a korrupcióról írt aktuálpolitikai vonatkozások nélkül, pusztán professzionális igényességtől vezérelve két magyar társadalom-kutató: Jávor István, az ELTE Szociológia Tanszékének egyetemi docense és Jancsics Dávid, aki szintén az ELTE-n végzett szociológus, jelenleg a City University of New York kutatója. Tanulmányukat 2014-ben az Egyesült Államokban rangos díjjal ismerték el, majd azután a HVG hetilapjában készült interjú a témában, itt ezek rövid kivonatát adjuk közre. És hogy jön ez a téma egy irodaszékes kiadványba? Magyarországon minden ötödik munkahely állami alkalmazotté, a többségüknek van irodaszéke meg sok egyéb bútora és munkaeszköze, amelyeket közbeszerzés keretében szereztek be, és az állami közbeszerzés, legalábbis a közhiedelem szerint, a korrupció egy kiemelt tartománya. A Korrupció Kutató Intézet 2009-2015 közötti időszakának 127 ezer közbeszerzésén végzett elemzése alapján, az idén márciusban közzétett adatok szerint, a közbeszerzéseknél 140-320 százalékos túlárazás is előfordulhatott. A hűtlen kezelés, vagy a jogosulatlan előnyhöz jutás fogalma senki számára nem ismeretlen. Az azonban korántsem megszokott, hogy a témára a közérdek és a piaci folyamatok oldaláról is lehet politikamentesen tekinteni. Sőt, a korrupció ismérvei tudományos szempontokat figyelembe véve, a szervezetek hatalmi viszonyai és a rendelkezésre álló erőforrások illegális cseréje alapján is megközelíthetők. Jelen kivonat tárgyát képező tanulmány eredményei rámutatnak arra, hogy egy szervezet felépítésénél mire kell figyelni ahhoz, hogy a korrupciót kizárjuk vagy legalábbis minimálisra szorítsuk. És a szerzők rámutattak arra is, hogyan alakulnak a függőségi viszonyok, s hogyan válik átláthatatlanná egy korrumpált szervezet. A tanulmány mintául szolgálhat azoknak is, akik a közbeszerzési kiírásokat bogarás�szák, arra vadászva, hogy azokat kire írták ki, mely paraméterek, pályázati feltételek azok, amelyeknek csak egyetlen – már jó előre kiszemelt – pályázó fog megfelelni. Hogyan működik hatékonyan egy szervezetben a korrupció? Magyarország a 2014. évi jelentésben szereplő 177 ország között a 47. helyre, 2015-ben 167 közül az 50.-re került a sorban, míg Európában a 28.-ra sorolódott a Transparency International éves korrupciós jelentésében (http://www.transparency.org/ cpi2015). Vagyis világviszonylatban még a tisztább első harmadba sorolnak minket, de tavaly is romlott a pozíciónk. A régiónkon belül a középmezőnyben 8

forgoszek. hu

vagyunk: Lengyelország, Csehország és Szlovénia e téren előttünk jár, a szlovákok és horvátok pedig kicsivel mögöttünk. Románia, Bulgária, Szerbia pedig jócskán Magyarország mögött, Ukrajnáról nem is beszélve, amely a globális mezőny hátsó felébe sorolódott. A két magyar kutató által javasolt új szemlélet szerint a korrupt viselkedés és a szervezeten belüli korrupció nagymértékben attól függ, hogy milyenek egy szervezeten belül a hatalmi viszonyok és mely olyan erőforrásai vannak a szervezetnek, amit esetleg illegálisan használhat fel valaki a saját javára. Ilyen erőforrás lehet például a pénz, a pozíció, vagy a döntési jogkör. Egy hétköznapi utcai példa: a rendőr elfogad 10 ezer forintot és elengedi a gyorshajtót. Vagyis magáncélra értékesít egy hatósági jogosítványt, és eladja, illetve átteszi a saját zsebébe a közös kasszába való bírságot. Egy ügyintéző felgyorsítja egy építési engedély kiadását, és cserébe ő is kap valamit. Ezek mindenki számára ismerős esetek. Jancsics Dávid szerint tipikus példa a témában a hazai trafikok ügye is, ahol több száz baráti, rokoni, ismerősi szálat tártak fel oknyomozó újságírók a nyertes pályázók és a pályázatot kiíró kormányzat között. A kutatók szemléletében az az egyik fontos újítás, hogy a korrupció működésének megértéséhez nem elég azzal foglalkozni, hogy a kisrendőrt hogyan és miért ’veszik meg’, vagy a nagybankár, a nagyvállalkozó mit lop el. Azzal senki nem foglalkozik, hogy a szervezeten belül mi történik és mi teszi ezt lehetővé és hatékonnyá. A multik szere-


pe ebben a struktúrában annyiban sajátos, hogy ők direktben ritkán folynak bele korrupciós ügyekbe. A piszkos munka elvégzése tanácsadók, disztribútorok dolga. Jancsics Dávid és kollégája tanulmánya a multik esetében is megerősíti azt az álláspontot, hogy a korrupció ebben a szektorban is megáll a középszintű hivatalnokok megvesztegetésénél. Ahhoz ugyanis, hogy a korrupció hatékonyan működjön, szükség van a középső szint tevékeny hozzájárulására és korrumpálódására is. Ők legalizálják a visszaéléseket és kapcsolják ki a belső és külső kontrollt az elit elvárásainak és a saját érdekeiknek, félelmeiknek megfelelően, hogy elkerüljék a saját és főnökeik lebukását. Vegyük például a közbeszerzéseket, és ismerjük meg a fogalmat: technicizálás! Egy korrupciós helyzet általában nem olyan egyszerű, hogy egy szervezet vezetője megállapodik egy baráti céggel, és a cég megkapja a megbízást. Ebben tevékenyen részt kell vennie egy apparátusnak is, amelyik érti, tudja, hogy miről van szó, és megoldja, hogy a közbeszerzés legális legyen, műszaki szempontból ne legyen szakmaiatlan, és jogilag is felépített legyen, amiben ott van a kiskapu, amit előre megbeszéltek a vezetőik. Utána viszont a pályázati dokumentációt valakiknek úgy kell megírniuk, hogy az működjön. Ők a középszintű dolgozók, a szakértők, akik például kikeresik azokat a műszaki paramétereket, amelyek alapján a kiírás csak az X Kft-re fog passzolni. Előzetesen megkérdezik például a potenciális versenyzők körében, hogy kinek milyen referenciái vannak, kitalálják, hogy a baráti cégnek milyen egyedi műszaki paraméterei vannak, és azokat teszik bele a kiírásba. Lényegében ipari kémkedést végeznek. Megnézik azt is, hogy miben rossz a baráti cég, és azt nem teszik bele a pályázatba vagy csak alacsony pontozással. Erre a jelenségre egy külön fogalmat is alkothatunk, ezt hívjuk technicizálásnak. A technicizálás jelensége azért nagyon érdekes, mert egyszerre biztosíthatja a kitűzött illegális célt, de az elkövetőket is védi. Ugyanakkor jól jelezheti azt is, hogy valami nincs rendben. Az, hogy a foglalkoztatást, fizetéseket és

ezzel együtt a GDP-t növelő relatíve magas ös�szegek időben érkezzenek az országba gyakran az egyébként nem korrupt résztvevőket is eltúlzott árazásra készteti. Ez a Transparency International nevű szervezet becslése szerint a versenykiírások és pályázatok legalább 90%-ára jellemző, ami azt eredményezi, hogy a piac működése szempontjából jótékonyan ható verseny sok esetben hiányzik.

A kutatás háttere - 63 óra interjúanyag. - kérdések: hogyan jöttek létre a korrupt hálózatok, a felek hogyan találtak egymásra, hányan vettek részt az ügyletben, kinek mi volt a szerepe, ismétlődtek-e a korrupt cserék, milyen erőforrásokat használtak fel, hogyan próbálták meg elrejteni, legalizálni a korrupciót, hogyan kapcsolódott a korrupció a szervezet formális, legális tevékenységéhez? - megkérdezettek: különböző típusú szervezetek (kormányzati, állami és magán), valamint hierarchikus szervezeti pozíciók (felső, középső és legalsó szintek) - Academy of Management (szervezetszociológiai szervezet az USA-ban) legjobb tanulmány díját nyerte el a két magyar kutató. Kívülről úgy néz ki, mintha műszakilag, gazdaságilag, jogilag ki lenne dolgozva a kiírás, de ha alaposabban megnézzük, rájöhetünk, hogy pontosan ez a kidolgozás eredményezte azt, hogy egy bizonyos ’csókos’ szereplőn kívül mindenki mást előre kizártak a pályázatból… vagyis „az emberek végül is rákényszerülnek, hogy korruptak legyenek, de az emiatti elkerülhetetlen önmegvetésükért egyszer mindig bosszút állnak – valaki máson” (Kertész Imre). A fenti kivonat forrása: http://hvg.hu/itthon/20140821_ Nalunk_nem_kellett_Amerikaban_dijaztak forgoszek. hu

9


Termékbevezetés folyamata az Antares Hungary Kft-nél A változó piac megfogalmazta felhasználói igényre reagálva az Antares Hungary Kft ügyrendjének része az új termékek kiválasztása, kifejlesztése és értékesítésre történő felkínálása viszonteladó partnereink számára. A felhasználói igényekre felelő lehetséges termékeket az Antares termékkínálati stratégiájával összevetésben szemléli, és egy-egy új modell csak abban az esetben kerül be az Antares kínálatába, ha az egy bizonyos piaci keresleti pozícióhoz, illetve egy Antares kínálati pozícióhoz illik, vagy azt várhatóan megteremti.

Marsal Tamás beszerzési-

és termékmenedzser ismertetője

A termékskálában szereplő áru gyártmányát tekintve lehet az Antares által gyártott vagy készáruként forgalmazott típus egyaránt. A lényegi eltérés e kettő között az, hogy az első esetben a termék kialakítását az alkatrészek kiválasztásától a minőségi és esztétikai paraméterek meghatározásáig teljes mértékben az Antares illetékes csapata végzi, míg utóbbinál inkább csak kiválasztás, pontosabban beválasztás történik. Ezért a folyamat e két vonal mentén különválik.

ján tovább alakítjuk. Minden székhez tartozik egy úgynevezett „diba” (distinta base, ami olaszul a felhasznált alkatrészek listáját jelenti), amely a költségkalkulációk és később, az éles gyártás során a „hozzávalók receptjeként” funkcionál. Általánosságban a saját gyártású termékeket részesítjük előnyben. Azokkal ugyan sokkal több feladat hárul ránk, de úgy szorosabb a minőség és a költségek kontrollja – arról nem is beszélve, hogy ezzel saját embereinknek adunk munkát.

Gyártott termékek bevezetése

Készáruként beszerzett termékek bevezetése

Ebben az esetben nemcsak a beszállítók által készen kínált alkatrészekből dolgozhatunk, hanem az alkatrészeket módosíttatni vagy módosítani is tudjuk, és jellemzően saját tervezésű alkatrészek is kerülnek székeinkbe, amelyekhez saját alkatrészgyártás (pl. présformák) működtetése is szükséges. Ilyen termékek pl. 1824 Lei, Alex- és Marilyn-család, 2051 Isotta vagy Boston H. A saját gyártású termékek esetén nem csak a kialakítás során, de később, a kínált opciók tekintetében is rugalmasabbak lehetünk, ami az igényesebb vevői szegmensben meghatározó előny. Az előzetes koncepció alapján – általános beszerzési és kereskedelmi szempontok figyelembe vétele mellett –, az alkatrészek beszerzését követően elkészítjük a prototípust. Ezt termékmenedzserek, műszakiak, értékesítők vizsgálják – csak azután kerülhet sor a vevők általi tesztelésre. A prototípust a belső és a külső ügyfelek visszajelzései alap10

forgoszek. hu

Az igények listaszerű konkretizálása, vagyis a kritérium-lista felállítása után a beszállítói hálót megmozgatva kiválasztjuk, majd értékeljük a szóba jöhető termékeket. A rostán fennmaradó tételekből mintákat szerzünk be, amelyet a kiválasztásban résztvevő csapat tüzetesen megvizsgál, különböző teszteket végez rajta és esetleg javaslatokat tesz a szükséges változtatásokra (pl. más kárpit, karfa, lábkereszt típus használata). Miután a termék-jelöltek köre kettőre-háromra szűkül, sorra kerül a belső piackutatás a munkatársak szélesebb körének részvételével. Amennyiben ez sikeres, akkor a kereskedelmi igazgató meghatározza a viszonteladói piackutatás körét: szűkebb vagy tágabb partnerkörben, illetve hogy a hozzá alkalmasnak ítélt csatorna jellege alapján hol kerüljön sor felmérésre. Emellett piaci összehasonlító


(benchmark) elemzést folytatunk a releváns szempontok alapján, úgy mint fő műszaki jellemzők, design, minőség, ár. És végül a legnehezebben meghatározható változót, a várható eladási volument is megbecsüljük. A begyűjtött és rendszerezett információkat mérlegelve a folyamat egyik legfontosabb lépéseként a kereskedelmi igazgató döntést hoz további minták vagy próbaszállítmány berendeléséről, illetve elkészítéséről, esetleg a termék elutasításáról. A termékkiválasztás során zöld utat kapó árucikkek, saját és import gyártmány egyaránt, bekerülnek az Antares termék-körforgásába. Ez kezdetben rendszerint a stand-by kínálatban való szerepeltetést jelenti. Vagyis az új termékre kezdetben nem ígérünk rendszeres, akár 1-2 darabra is érvényes és 1-2 héten belül biztosított hozzáférést; az majd csak az eladások bizonyos felfutása után történik. A kereskedelmi részleg tehát elkészíti az eladási és marketing terveket, amelyek nyomán a beszerzési osztály megrendeli, vagy a gyártás előállítja a szükséges mennyiségeket. Az ügyviteli rendszer különböző szegmenseiben (elektronikus ügyvitel, termék-dokumentációk, kereskedelmi és műszaki adatlapok, fényképek, árlista) is életre kel a termék, oktatást és tájékoztatást kapnak a munkatársak a termék tulajdonságait illetően. Amint a termék forgalomba kerül, folyamatosan monitorozzuk a forgalmi adatokat és a visszajelzéseket, amelyek függvényében úgy avatkozunk be (pl. specifikációk

módosítása, 4P elemeinek alakítása, készlet-kvóta, beszerzési tervek módosítása), hogy minden érintett igényei érvényre juthassanak. A termék-menedzsmentnek szintén fontos része a termékek kivezetésének tervezése, hiszen egyrészt egy jól bevált, népszerű modell kivonása érdekeket sérthet, másrészt viszont egy, a létjogosultságát veszített termék veszteséget termel. A fejlődés szükséges velejárója a kínálat folyamatos alakítása. Ennek során az előnyökre fókuszálunk: az elavult termékek kivezetése a termékkínálatból teret nyit jobb minőségű, újabb, modernebb termékeknek. Ahogyan a bevezetés esetében, úgy a kivezetéskor is az Antares termékkínálati stratégiájával összevetésben szemléljük a kérdést. Vizsgáljuk, hogy az adott termék egy bizonyos Antares kínálati pozícióhoz még illik-e, illetve arra a pozícióra az a termék még mennyire alkalmas. Továbbá, hogy a tágabb értelemben vett termékpozíciónak (archetípus) milyen az aktuális piaci kereslete és trendje, s arra a pozícióra nekünk mennyi érvényes alternatív ajánlatunk áll rendelkezésre. Egy kivezetési stratégiának célszerű tekintettel lennie az érvényes szállítási vállalásokra is (pl. belistázott katalógustermék), a kivezetés ütemezésére, a régi termék helyére lépő újak promotálására, és az esetleges újrarendelés feltételeinek meghatározására. Rendkívül fontos a döntés kommunikációja és elfogadtatása az érintettekkel.

forgoszek. hu

11


Mélyponton a nyersanyagok ára, mégsem csökken a székek ára, miért?!


Az ipari fejlődés során a folyamatosan növekvő kezik be! Miért? Az egyik ok, hogy a korábbi évnyersanyag igény kielégítésére a bányászat évszáza- tizedek fogyasztása is (nagyjából a ’80-as évektől) dokon át zavartalanul biztosította a gazdaság által nagyrészt hitelből történt: lakossági, vállalati, állami igényelt alapanyagokat. Ennek nyomán a 2000-es oldalról egyaránt. Másrészt a 2000-es évektől a viévekig viszonylagos egyensúlyi állapot állt fenn a lággazdaság belekerült egy lefelé tartó negatív spimindenkori kereslet és kínálat között. Ez az egyen- rálba, ahol az ásványkincsek fogyása, a Föld véges súly határozta meg a világgazdaság által felhasznált erőforrás korlátainak elérése egyre növekvő költséenergiahordozók, ásványkincsek, vagy éppen a me- geket és árakat hordoz magában. De a magasabb zőgazdasági termékek árát. Az ezredforduló első kitermelési költségek már nem megfizethetőek a éveiben viszont jelentős növekedés következett be középréteg számára, így ők kényszerűségből vis�a nyersanyagárakban, aminek nyomán – a hivatásos szafogják a fogyasztásukat, elhalasztják az építkeelemzők mellett – egyre több egyszerű piaci sze- zéseiket, autóvásárlásukat, még néhány évig nem replő is érdeklődéssel fordult az árváltozást tükröző cserélik le forgószéküket, visszafogják mindennapi nyersanyagár-index (Commodity index) felé. kiadásaikat, így visszaszorítják a keresletet, ami erős Mi áll, mi állhat a 2000-es évek befolyással visszahat a fogyaszCOMMODITY INDEX elején bekövetkezett ugrásszerű tási javak eladási áraira és végül a áremelkedés mögött? Egyrészt nyersanyagokéira is. Az alacsony Kína gyors ütemű iparfejlesztése nyersanyag árak miatt tönkreés építkezései, másrészt, hogy az mennek a kitermelők, az elmaerőltetett hitelezés miatt jelentőradó beruházások pedig újabb sen megnőtt a kereslet a nyershiányt generálnak, ami újból anyagok iránt. De ez önmagámagasabb árakat kényszerít ki. ban valószínűleg nem realizált volna ilyen mértékű A magasabb árak ismét a fogyasztást vetik vissza, nyersanyagár emelkedést. Szintén ez idő tájt vált egyre szélesebb tömegeket zárva el a korábban elszélesebb körben világossá, hogy a természeti erő- ért javaktól... és a leépülési spirál folytatódhat, igen források, főképp a kőolaj, egyre nagyobb mérvű szűk kitermelést és fogyasztást eredményezve. folyamatos kitermelése következtében a korábban Egy további vetülete az alacsony alapanyagáraknak könnyen hozzáférhető lelőhelyek kimerültek. E té- az is, hogy a kitermelőktől a fogyasztókig tartó érnyezők együttes hatása és a hozzájuk társuló tőzs- tékláncban a szereplők, mivel a piaci árak nem fededei spekulációk (pl. dotkom-lufi, jelzáloghitel-lufi) zik költségeiket, de a piacról való kilépésük korlátjai azt eredményezték, hogy néhány év alatt több, mint magasak, igyekeznek az árváltozások hatását gátolduplájára nőtt a nyersanyagár-index. ni vagy kizárólag a maguk javára fenntartani (lásd A tőzsdei- és adósságbuborék kipukkanását köve- kartellezés). Így például a kőolaj alacsony ára a betően, valamint a 2008-as válság hatására a világgaz- lőle származó műanyag alkatrészek áraira az elmúlt daság nem tudott annyit fogyasztani, beruházni, 2 évben egyáltalán nem gyakorolt leszorító hatást. mint korábban. Mindez olyan mélységbe taszította Egy másik vetület a legutóbbi gazdasági válság a nyersanyagok árait, ami már a kitermeléssel foglal- kezelésének következménye, a központi bankok kozó cégek költségeit sem fedezte, így 2010-től is- pénzhígítása, ami a feldolgozott javak reálértékének mét növekedésnek indult a nyersanyagok beszerzési alakulását befolyásolja. De ugyanide kötődik az a ára. A beszerzési költségek a korábbi csúcsot nem tényező, hogy egy kis nemzeti valutával rendelkező, érték el újra, de egy olyan szintre nőttek, ami már nyersanyagokban szegény, nagyrészt a külkereskelehetővé tette volna az egyre költségesebb geoló- delemtől és nemzetközi vállalatok befektetési poligiai kutatásokat, új bányák, új olajmezők feltárását, tikájától, vagy éppen befektető-központok aktuális megnyitását. Azonban 2011-től megint megfordult stratégiájától függő gazdaságként a hazai deviza ára trend, és sok (talán a kelleténél felületesebb) tőzs- folyama is döntően befolyásolja az importált javak dei elemző szerint ez azt jelzi, hogy még bőséges árát, elég csak a Forint-Dollár árfolyamának elmúlt tartalék áll az emberiség rendelkezésére minden ter- 2 évi változására gondolni. mészeti erőforrásból, és minden folytatódhat úgy, Ezek mellett még számos gazdasági és társadalmi mint a korábbi évtizedekben. tényező alakítja a nyersanyagok és az azokból kéValóban ez lenne a helyes prognózis? Tegyük fel, szülő javak aktuális árát, de azokra kisvállaltként mi hogy igen. Viszont ez esetben joggal merül(het) ugyanolyan csekély befolyással rendelkezünk, mint fel a kérdés, hogy az egyre olcsóbb nyersanyagárak a fentiekre. Mégis mit tehetünk? Az Antaresnél az ellenére miért nem növekszik a világgazdaság, mi- alapanyagok aktuális áraira tekintet nélkül igyekért jeleznek egyre több országból GDP stagnálást szünk nem pazarolni, minél több újrahasznosított vagy csökkenést? Hiszen ha kevesebbet kell fizetni nyersanyagot felhasználni, jobb minőségű, és tara nyersanyagokért és az energiahordozókért, akkor tósabb termékeket előállítani és ismeretterjesztési több fogyasztásra elkölthető pénz marad az embe- céllal felhívni a figyelmet a nyersanyag készletek rek zsebében, és a fogyasztás növeli a GDP-t. A végességére, a környezettudatos magatartás fontosközhangulat azt sugallja, hogy ez mégsem követ- ságára. Olajos Tibor forgoszek. hu

13


Pletyka

és a többiek

a követeléskezelő kecskéi

Az Antaresnél követeléskezelőként dolgozom. Nagyon szeretek „kint” lenni a természetben, talán nem véletlen, hogy „kintlévőségekkel” foglalkozom az Antaresnél is. Egy szatymazi tanyán élek, mely négy gyerekünk vidámságától, és szeretett állataink nyüzsgésétől hangos, és amelyet GyereKecske Farmnak neveztünk el. Éppen egy tucatnyi típusú állatot tartunk, vannak köztük hobbi- és haszonállatok is. Számomra közülük legkedvesebb és leghasznosabb a kecske. Jelenleg nyolc fejős anyakecském, hat gödölyém és négy gidám van. A kecskék rendkívül élénk, érdeklődő, a környezetükhöz kiválóan alkalmazkodó élőlények, ők az egyik legjátékosabb haszonállat fajta, és sokan nem is gondolnák, milyen tanulékonyak. Jó 10 éve már, hogy a családunk fogyasztásához képest rendre túl soknak bizonyult a friss kecsketej, ezért elkezdtem próbálgatni a sajtkészítést. Ehhez segítséget nem találtam, jó tanácsból is szűken voltam, így – a kutyák és a macskák örömére – sok gyakorló-sajt tapasztalata mentén alakítottam ki a technikámat: saját fejlesztésű és gyártású présekben, egyedi recept szerint készülnek sajtjaim. A friss tejbe nem teszek (már) sem oltóanyagot, sem egyéb savas kémhatású érlelés-indítót vagy állományjavítót, hanem mint ahogy a régi jó pék viszi tovább kenyerét a kovásszal, úgy én is „örök” sajtot készítek a savó újra-felhasználásával. Többféle termék kerül ki tejkonyhámból: - natúr sajt, azon belül süthető vagy olvasztható fajta, - fűszeres friss sajtok, a szezonális zöld fűszerek beledolgozásával, - füstölt sajtok, - igény szerint joghurt vagy kefir, a megfelelő kultúrával, - és orda a savóból. Kézi fejéssel dolgozom, mert bár beruházhatnék fejőgépre, de úgy érzem, sokkal finomabb a tej és minden származék terméke akkor, ha nem egy géppel veszem el a tejüket tőlük, hanem ők jönnek mosolyogva a fejőállásra, s adják azt a simogatásomért cserébe. Minden kecskeanyának saját neve van: Pletyka, Gizi, Dadus, Csilla, Lilus, Rozi, Györe, Panka. Türelmetlenül, de fegyelmezett sorrendben várják a fejést, ami után természetesen sosem marad el a köszönet a tejért, meg a dicséret, amiért olyan ügyesek. Egymáshoz ragaszkodásunk szoros és nyilvánvalóan kölcsönös. Miért hasznos a kecsketej fogyasztása? A kecsketej a tehéntejnél kevesebb laktózt, azaz tejcukrot tartalmaz, ezért jó alternatívát jelenthet a laktózérzékenyek számára. Azt fontos tudni, hogy a legtöbb laktózérzékeny ember fogyaszthat bizonyos mennyiségű tejcukrot, csak ki kell tapasztalnia, mennyit. A kecsketej esszenciális zsírsavakból, azaz „jó” zsírokból is arányaiban többet tartalmaz, mint a tehéntej. Ezek a zsírok döntő szerepet játszanak az immun-, az idegrendszer, valamint a szív-és érrendszer működésében, a betegségek megelőzésében. Sőt, speciális gyógytejet kaphatunk, ha a kecske takarmányát olyan gyógynövényekkel egészítjük ki, amelyek hatóanyagait kívánjuk nagyobb mértékben a tejben megjeleníteni. Például ha a kecskét parlagfüves legelőn tartjuk, akkor a lelegelt parlagfű allergén anyagaira ellenanyag képződik az állatban, amit a tejével átad az ember részére. Aki szereti a kecsketejet és efféle allergia kínozza, javasolom, próbálja ki! Lakos Tünde 14

forgoszek. hu


szavak a

székalól

a szinkronmechanika szó etimológiája

Szóltunk már a mini-magazinunk 5. számában arról, hogy a szinkronmechanika kifejezés mit is jelent a maga tárgyi mivoltában, most azonban nézzünk rá a szót felépítő elemekre, mint nyelvi jelentéshordozók eredetére. A kifejezés három önálló nyelvi egységre tagolható. Az első ezek közül a szin, amely a görög [συν] ’syn’ előtagra utal vissza, s amely jelentése együvé, össze. Mélyebbre ásva a jelentéstörténetben, elmondható, hogy a szin szó az 1 (egy) számnévből származik. A kron tag szintén ógörög eredetű. (Nem ismerünk Európában ennél korábbi nyelvemléket, az ’egy betű = egy hang’ rendszerű írások használói közül az ókori görögök voltak a legelsők, megközelítően 3 ezer éve.) A régmúlthoz való kapcsolódás első hallásra illogikusnak tűnhet, tekintettel arra, hogy a szinkronmechanikát csak néhány évtizede használjuk, azonban az idő kifejezésére használt [χρόνος] ’chronos’ szó ezekből az időkből származik. Összeolvasva a ’syn’+’chron’ szavakat, egyidejűt jelentenek. A mechanika kifejezés is visszavezethető a görög szóeredetig. A [μηχανή] ’méchané’ szó pontos jelentése szer, szerszám, eszköz, gép. A szóképhez tartozó ’méchanáó’ ige jelentése pedig kigondol, megtervez, elkészít. Együtt a ’syn’+’chron’+’méchané’ tehát egy olyan okosan kigondolt, jól megtervezett és elkészített eszközt jelent, amely egyidejűleg mozgatja a hozzá kapcsolódó részeket is; esetünkben egy forgószék ülését és háttámláját. Nyelvészi előképzettség nélkül is felismerhető továbbá, hogy a masina szavunk is a ’méchané’ egy változata, amelyben a hangzók hangértéke a nyelvi evolúció során kissé módosult, és azt idővel az írásmód is követte. A fent leírt tudományos gondolatok és logikus következtetések újabb bizonyítékai az Antares által már gyakorlatban is igazolt tézisének, miszerint helyesebb, ha a forgószékre nem bútordarabként, hanem ülőgépként tekintünk, és annak megfelelően használjuk. Sustik Ferenc, szerkesztő forgoszek. hu

15


forgoszek.hu magazin 7. szám  
forgoszek.hu magazin 7. szám  
Advertisement