Page 1


„Mily felséges a Te neved az egész földön, az égen is megmutattad fenségedet! Gyermekek és csecsemők szája által is Építed hatalmadat ellenfeleiddel szemben, Hogy elnémítsd az ellenséget és a bosszúállót. Ha látom az eget, kezed alkotását, A holdat és a csillagokat, Amelyeket ráhelyeztél, Micsoda a halandó – mondom -, Hogy törődsz vele, És az emberfia, hogy gondod van rá? Kevéssel tetted őt kisebbé Istennél, Dicsőséggel és méltósággal Koronáztad meg. Úrrá tetted kezed alkotásain, Mindent a lába alá vetettél: A juhokat és marhákat mind, Még a mezei vadakat is, Az ég madarait, a tenger halait, Amelyek a tenger ösvényein járnak. Ó, Urunk, mi Urunk! Mily felséges a te neved az egész földön!”

8. zsoltár


1) Angyali kar – Isten dicsőítése /…/

„Kezdetben teremtette Isten a mennyet és földet. A föld még kietlen és puszta volt, a mélység fölött sötétség volt, de Isten Lelke lebegett a vizek fölött. Angyali kar dicsérte és áldotta az Örökkévalót.”

1) Dicsérjétek az Úr nevét 2) Zengj halleluját az Úrnak


2) A Föld teremtése 0. A végtelentől tervezem, És talán most felépítem Azt az álomvárat Amit senki se bánthat

2. nap Az égre felhőt lehellek, Amiből esők eshetnek A víz neve óceán legyen És benne az élet pezsegjen!

1. nap Megteremtem a Földet Alapja minden létnek. Ne legyen homályosság Szólok – s lőn világosság

3. nap A vízből földet emelek Ott nőjenek fák és füvek S a lét már mindent betölt És így lett tenger s szárazföld.

Refrén – angyali kar És látta Isten hogy ez jó És látta Isten hogy mindez ennek a világnak való És így lett este és lett új reggel Első nap


4. nap Legyenek napok s éjjelek S ők uralják az életet Az égre napot, s holdat Teszek fénylő csillagokat. 5. nap A földön az élet pezsegjen Vízben mezőn és égen Madarak, emlősök, halak, Parancsolom, sokasodjanak! Refrén 6. nap És legyen egy földi isten, Ő lesz az én legnagyobb kincsem Legyen a Földön övé minden Nála nagyobb senki sincsen A föld porából megformállak Képmásomra alakítlak Életet lehellek orrodba Áldásom indít utadra

7. Nap „A hetedik napra elkészült Isten a maga munkájával, amelyet alkotott, és megpihent a hetedik napon egész alkotó munkája után. Azután megáldotta és megszentelte Isten a hetedik napot, mivel azon pihent meg Isten egész teremtő és alkotó munkája után”

Óó…. És legyen a Földön boldog mindenki Óó… És legyen a Földön boldog mindenki


3)Ádám magánya Olyan közel vannak a csillagok Mint az éjszakákhoz a nappalok Majdnem elérem őket De ők már mind felnőttek Kezem nyújtom feléjük még De nem érem őket el, mond meg mért

Hiába szépek a csillagok Hiába szépek a nappalok Hiába szép, ahogy ragyog a nap Ha egyedül nézem minden nap Ahogy a fákon az a sok madár Mindegyike – a párjára vár

Refrén Itt van minden egy karnyújtásra Mégse vágyok semmi másra Csak egy százszorszépre, egy hóvirágra Csak egy őszinte igaz társra Aki olyan, mint én mégis egész más, Aki több lenne, mint egy látomás Akivel együtt ébrednék minden reggel Akivel együtt lennék teljes ember Valaki kell, aki átölel Valaki kell, aki felnevel Valaki kell, aki átölel Valaki kell, aki felnevel


4)Ádám és Éva duett „Nem jó az embernek egyedül lenni, alkotok hozzá illő segítőtársat” Nehéz még elhinnem, Hogy itt állsz előttem És az aranyszínű naplemente A víztükörre hidakat festve

Összeköti a szívünk partjait Összeköti a szívünk útjait Aranysárga fényével Örökké tartó drágakővel.

Mélyen a szemedbe nézek És magamat látom benne Magamat látom benne Magányt elfeledve Mélyen a szemedbe nézek És téged látlak benne Mégis egész más vagy Velem kiteljesedve Halleluja tenéked Szóljon most hálaének Mindazért, amit Tőled kaptunk Összetesszük két kezünk Szivárványszín életünkért Cserébe semmit se adtunk


5) Kísértés

„A kígyó pedig ravaszabb volt minden mezei állatnál, amit az Úristen alkotott”


6) Bujdosás „Ekkor megnyílt mindkettőjük szeme, és észrevették, hogy mezítelenek. Ezért fügefaleveleket fűztek össze, és ágyékkötőket készítettek maguknak”

Isten Szellős alkonyat van, és ahogy járok, kelek a kertben, Látom a bűnötök a lelketekben. Hol vagytok, merre jártok, járuljatok elém, Nem menekülhettek előlem, ott ahol minden az enyém.

Ádám + Éva Meghallottuk hangodat, és elbújtunk előled, hogy Mezítelen testünket elrejtsük előtted. Meghallottuk hangodat, és elbújtunk előled, hogy Bűnnel terhelt lelkünket elrejtsük előtted.”


Isten Honnan tudtad ember, hogy mezítelen lettél Vagy tán a tiltott tudás fájáról ettél Hisz megmondtam e tettnek büntetése halál Szövetségünk miattad mégis ily végre talál

Ádám Miért adod a fát, ha úgysem ehetem gyümölcsét Miért kívántatsz véle, ha megtiltod az ízét Miért adsz mellém asszonyt, ki megkínált gyümölccsel Miért nekem kell elszámolnom a végzetes bűnnel. Isten Hogy legyen másik utad, s akaratod szabad legyen Ezért tettem egy hibát a tökéletesben De feleséged vétke, ne mentsen fel téged Szabad döntésed volt, hogy a tudást megízlelted Éva A kígyó szedett rá, hogy ellened vétkezzem, Ő beszélt rá arra, hogy a tudást megízleljem De tisztaságomat ő elvette így tőlem És féltem büntetésedtől, hát elbújtam előled


7) Büntetés Álmom voltál Átok lettél Szemem fénye Elfeledtél Tűnj el innen Ne is lássam Bűnös arcod E tiszta világban Átok lettél Álmom voltál Pokolfajzat Megtagadtál Légy száműzött Kitagadlak Szabad lettél Élj magadnak


8) Jövőbe látás /Madách: Az ember tragédiája alapján/

Álmodd ember a valóságot, lásd meg mit tettél és mit fogsz tenni. Hiszen a jövő megíródott, csak még nem érted mit miért tettél. Eszmék után futsz? Vagy győz az a véges ész, amit isteninek mondasz, mégis oly jelentéktelen az évek milliói között. Szabadon döntöttél sorsodról, hát lásd hova jutsz egyedül:


IV. szín : EGYIPTOM

Nem ehettél a halhatatlanság fájáról, hát olyan dolgot kívánsz tenni, mitől fenn marad a neved? Dicsőség és hatalom, e kettő kell neked. De nem csak most, hanem örökké? Görcsösen küzdesz de mind hiába, mondvacsinált a boldogságod, ha a többi embert a sárba tiprod. Nekik te csak egy sötét isten leszel, akit gyűlölni fognak egy életen át.


Hát menekülj a szabadságba! Ez már ismerős lehet neked. Küzdhetsz a magad erejéből, egyenlő esélyekkel, egyenlő célokért. Más előrébb jutott, mint te? Talán érdemtelenül? Mond, mit érzel! Irigység van szívedben, messze a megbékéléstől? Tisztelnéd, de nem tudod, már késed megfented a sötétben.

V. szín : ATHÉN


Látom eleged lett az eszmékből. Élni akarsz jól és lehetőleg minél többet. Kineveted az erényt, a törvényt, a halált és mindent, csak a kéj, a mámor vezet. Carpe diem! – Élj a mának, mert a holnap már nem biztos. Feslett nők csókját vágyod, miközben a szíved elfojtod. Látszólag szép, és célratörő. De ott van benned ezernyi elhallgatott, visszafojtott kérdés válasz nélkül. Van kiút?

VI. szín: RÓMA


VII. szín: KONSTANTINÁPOLY

Van kiút! Látod! Érzed? Még nem, de alakul. A lényeg a harc a kereszt alatt az örömhír nevében. Próbálod érteni, de a dogmák üressége a lelkedet sebzi. Ne érezz, csak harcolj, ha kell ölj is érte! Miért is? A keresztért! Azért a keresztért, ami azt mondja, hogy ne ölj és érezz és szeress? Vérbe fagyva szeretsz, és látod, tudod, hogy Ő is… Mégis ott az a fal, az a rács, ami nem omlik le, akármennyire is imádkozol. Na de kihez imádkozol? Hát ahhoz akit ott hagytál azért a tudásért, amit valójában nem is akartál tudni. Most már viszont tudnod kell, félúton nem maradhatsz, értened kell mindent.


VIII. szín : PRÁGA

Értened kell a számokat, a csillagokat, a fényeket, a távolságot. A csodákat megfejtetted, ízekre bontottad, és így valahogy már nem is olyan elbűvölők. Annyi mindent tudsz a szívről és az észről és mégis milyen keveset. Mennyit ér a tudás? Hát ez is mérhető? Persze, pénzzel. Minden megvehető? És az igazság? Azt mond, ami igaz, vagy azt ami sokat ér? Sokat ér, de kinek? Nekem? Neked? Vagy az emberiségnek?


IX. szín : PÁRIZS

Talán összeállt a kép. Mindenki törtető szarvasnak született, de valaki bíbor színű köntössel a hátán és aranyszínű koronával a fején, valaki pedig ásóval a kezében és korona nélkül. Hát hol itt az egyenlőség, hol itt az igazság, hol itt a szabadság? Hát küzdjél és küzdjön mindenki, ahogy csak bír, az élete árán is! Az életnek is van ára? Ki szabja azt meg? Te magad? Vagy mások? Pont azok, akikért éltél és küzdöttél? És pont azok szabják meg a legalacsonyabb árat? Na de ennyire alacsonyat? Egy pallost, ami alá utoljára hajthatod a fejed? Milyen érdekes, pár perce még te szabtad meg ilyen alacsonyan mások életének az árát, most meg a tiedet szabják meg ugyanazok. Hát ez a szabadság… Csak egy jó beszéd kell, csak egy féligaz mondat, csak hajlított valóság, mellé ingyen cirkusz és kenyér és pénz.


XI. szín : LONDON

Kezded érteni. Eszméid fejlődnek. Talán a pénz a kulcsa mindennek, talán ez a mozgatórugó. Pénzzel minden megvehető. Szinte… És a halhatatlanság, a szerelem? Meg lehet lenni nélkülük. Micsoda eszem: szabad verseny. . Kicsit dezsávű, de azért nézzük végig! Egyszerre akarsz dicsőséget, hatalmat, szabadságot és persze egyenlőséget, mellette jólétet, pompát, tudást. A nemes cél és a hit elmaradhat. De hol a határ? Mennyi az elég? Semmi sem elég. Kapzsiság, Fukarság, Irigység… Ha lenne olyan, hogy elég, akkor utolérne téged az unalom, és addig is a másik lehet, hogy többet szerezne nálad. Lehagyott téged a versenyben? Az eszme jó lenne, mégse jó senkinek. Süllyed minden, lángra kap a város. Sodoma és Gomora nem volt elég? Még egy város? Ez nemcsak egy város, ez az egész világ. Nem, ez nem dezsávű. Ez egy ördögi kör!!! Ördögi?...


9) Javíthatatlanok /Noszticzius Vilmos - Promise/

Gyertyafénynél tervezem A következő életem Két út közt a harmadikhoz Térden csúszva érkezem Mondjuk ki, hogy elveszett Én is elhiszem, ha te is, ha te is elhiszed Ezek vagyunk láthatod Úú… Javíthatatlanok


Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, Szenteltessék meg a Te neved, Jöjjön el a Te országod, Legyen meg a Te akaratod, Amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, És bocsásd meg vétkeinket, Miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek, És ne vígy minket kísértésbe, De szabadíts meg a gonosztól. Mert tiéd az Ország, a Hatalom és a Dicsőség, mindörökkön-örökké. Ámen.


10) Megbocsátás /Új ének: 53, Pekka Simojoki/ A mélységből halld meg Uram kiáltok hozzád Halld meg Uram hangomat Sötétségből vágyódom a világosságra Halld meg Uram hangomat Sivárságban élő vizet keres a lelkem Halld meg Uram hangomat Ajándékul új éneket írj a szívembe Halld meg Uram hangomat


„Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az ő Egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.”

Az eredendő bűn  

Az eredendő bűn