Issuu on Google+

Gábris Anna 2012. jan. 13. BKF ÚMG Designelmélet A „Club Med” reklámjairól Dolgozatomban a Club Med „Discover new worlds, Discover new people” (azaz: „Fedezz fel új világokat, Fedezz fel új embereket”) szlogennel ellátott reklámsorozatát szeretném szemügyre venni. A kétezer első évtizedének közepén készült hirdetés közel 10, azonos gondolati és vizuális logikájú képből tevődik össze. (1. képsorozat) A Club Med (a Club Méditerranée rövidítése) egy nagy múltra visszatekintő (az 1950-es évektől létező) vállalat, mely világszerte, főleg egzotikus helyeken kínál „falvaiban” üdülési lehetőséget a klubba belépőknek, természetesen teljes körű ellátással. A belépési díj, az ellátás költségei, a szolgáltatásaik minősége a szervezetet az elit kategóriába sorolják, így reklámkampányaik is az ennek megfelelő stílusban készülnek: inkább törekednek eleganciára, visszafogottságra. A szervezet reklámjaiban a fő hangsúlyt nem az utazásra teszi, hanem az ember, az egyén „szerepére”, fontosságára egy-egy üdülés során. Erre a fent említett szlogen is utal („fedezz fel új embereket”, de főként a képen megjelenő arcok sugallják: „ha hozzánk jössz, boldog leszel”, „itt mosolygós emberekkel fogsz találkozni”. A képek egyazon ötletre épülnek: egy-egy légifelvételen (ill. egy víz alatti felvételen) megjelenő tájban emberi arcokat vélhetünk felfedezni a környezeti elemek által kirajzolva. A csupa kellemes dolgot felsorakoztató képeket (mi más kellhet egy nyugodt utazáshoz, mint az érintetlen, napsütötte táj, legyen az akár a hegyekben vagy a víz alatt, és a vidám emberek?!) ez az optikai illúzió emeli ki az átlagos utazási irodák hirdetései közül. A pareidolia jelenségét használja fel: az ember véletlenszerű ingerekben is hajlamos konkrét dolgokat látni, mely evolúciós okok miatt az emberi arcra fokozottan igaz, így ezek a reklámok a reveláció élményével is fokozzák hatásukat. Valamelyest így a nézőt is aktivizálják, hisz neki kell „belelátnia” az ábrázatokat. A reklám fő ereje a képekben rejlik, a szöveg ezzel harmóniában áll. A sorozat alternatív szlogennel is megjelent: „It's not where you go, It's who you meet” azaz: „nem az számít, hova mész, hanem hogy kivel találkozol”, amely szintén az emberi tényezőt helyezi előtérbe az utazás során. Azonban a képeken szinte olvashatatlanul kis méretben jelenik meg (a logóval együtt, mindig valamelyik sarokban), de mivel a fotók értelmezése nem függ szorosan a szövegtől, ez nem is lenne zavaró, ám a szöveget világos alapra helyezték, mely így szinte mindegyik alkotáson kellemetlen kontrasztot kelt. Habár a fekvő formátum a tájkép számára ideális és természetes, reklámként pl. egy újságban való alkalmazást korlátoz. Óriásplakátként a szöveg olvashatóságának problémáját megoldva használható lenne, azonban egy magazinban úgy gondolom, hatásosabb lenne, ha egy egész oldalt elfoglalhatna, hiszen az első dolog, mely ezekben a képekben felhívja magára a figyelmet az, hogy szinte monokróm foltot alkotnak, melyek egy szöveges oldallal párba állítva dekoratív kontrasztot képeznének. A szervezet korábbi reklámjai is hasonló témát dolgoztak fel, hasonló technikát (manipulált fotó) alkalmazva a képek létrehozásánál. (2. kép) Ezeknél az emberi alak (vagy teljes egészében, vagy mellképként) jelent meg, a rajta lévő ruhákon pedig tájképek tűnnek fel (több is!), a szlogen ezeken a következő: „Where happiness means the world” azaz „Ahol a világot a boldogság jelenti”, ami se nem kapcsolódik szorosan a képekhez, de nem is áll ellentétben a mondandóval, mondhatni semmitmondó. Ezek a képek szintén egy általános érzést sugallnak, emlékeztetnek a kellemes utazások élményeire, a mottóval karöltve, ám zavaros kompozíciójuk és szinte giccses színviláguk miatt nem olyan kifinomultak, mint a fent ecsetelt reklámsorozat. Az eddig említett két sorozattal szembeállítható a klub egy újabb plakátja, (3. kép) mely mind gondolatiságában, mind képi kifejezőeszközeiben különbözik ezektől. A hirdetésen hat szent mellképét láthatjuk (a gótikus üvegablakok ábrázolásainak stílusában) ill. haláluk mikéntjét olvashatjuk, és egy ezekre reagáló feliratot, miszerint „van egyszerűbb út is a mennybe” (azonban ez utóbbi szöveg újfent viszonylag kis méretben, mely így akadályozza a plakát mondandójának


gyors megértését). A hirdetés itt a képiség mellett erősen támaszkodik a szövegre, értelmezhetetlen lenne nélküle, a frappáns kapcsolatból fakad a hatásossága. Azonban előismereteket is feltételez a klubbal kapcsolatban, ugyanis nem derül ki egyértelműen, hogy utazással kapcsolatos hirdetésről van szó (sőt, a 'club' szó akár megtévesztő is lehet). Ez utóbbi hirdetés stílusa valószínűleg kisebb célcsoporthoz szól, fiatalabbak körében lehet hatásos, ill. mivel az európai kultúrkörből kiemelt elemeket tartalmaz, földrajzi korlátokat is szab a lehetséges érdeklődők körében. Ezzel szemben az eredetileg tárgyalt hirdetéssorozat erőssége pont abban áll, hogy mindenkihez szól, kortól, családi állapottól, nemtől függetlenül, a képek a világ bármely táján ugyanazt az üzenetet hordozzák. Ugyanakkor a gyengesége is ebben rejlik, túl általánosnak kell lennie, hogy mindenkit megszólíthasson, így talán kevésbé lehet feltűnő, korlátozva van eszközeiben (pl. szójátékok, előzetes ismeretek feltételezése). Összességében úgy vélem, hogy ez a reklámsorozat illeszkedik az általa képviselt társasághoz, annak profiljához. Olyan alkotásokat hoztak létre, melyek felkelthetik új érdeklődők kíváncsiságát, a korábbi vendégek felidézhetik élményeiket (s azokat továbbadva szintén a reklámozást segítik) valamint azoknak is nyújthat vizuális élvezetet, akik egyáltalán nem érdeklődnek a cég szolgáltatásai iránt. Források: http://www.designswan.com/archives/hidden-face-in-advertisment-design.html http://www.ibelieveinadv.com/2012/01/clubmed-there-is-an-easier-way-to-heaven/ http://en.wikipedia.org/wiki/Club_Med#Slogan http://www.coloribus.com/adsarchive/prints/club-med-capeline-11062155/

1. képsorozat


2. kép

3. kép


designelmélet