Page 1


AbsztraktfĂźzet


A KÖTETBEN MEGJELENT TANULMÁNYOK: Műhelymunka egy budapesti szegregátumban: Felvezető az első három tanulmányhoz Kovács Annamária – Szeitl Blanka – Vigvári András: Terepen a Hős utcában. Felmerülő elméleti és módszertani dilemmák egy budapesti szegregátumban végzett kutatás során Kovács Barbara Nóra: Utak a szegregátumba. Lakásmobilitási mintázatok a Hős utcai telepen Alacsony Zsóka – Földesi Judit: A szegregált oktatás és a kirekesztettség dimenzióinak kapcsolata a Hős utcai telepen Brecsok Anna Ágnes: Önkormányzati közoktatás vs. állami köznevelés Bacsák Dániel: Az antiszociális személyiségzavar, avagy a fából lett vaskarika esete a pszichiátriában Szarka Zsanett: Kovásznai György: Habfürdő. Zenés trükkfilm szívdobbanásra Lehotai Orsolya: Jobboldali „feminizmus”? Alternatív női emancipációs diszkurzusok, lehetőségek és törekvések a jobboldalon a rendszerváltást követően Magyarországon Bezsenyi Tamás: A nem(telen)-helyek kriminológiája. Nagyvárosi deviáns magatartások és a szervezett bűnözés térelméleti megközelítése


MŰHELYMUNKA EGY BUDAPESTI SZEGREGÁTUMBAN A Szakkollégium négy féléves műhelymunkája során empirikus terepkutatást végzett a Budapest 10. kerületi Hős utcában. Habár a két háztömbből álló Hős utcai telep az elmúlt években a fővárosi térbeli kirekesztettség szimbólumává vált, a kutatást mégsem „csupán” tudományos érdeklődés vezérelte – a Kontúr Közhasznú Egyesület felkérésére jött létre. A két szervezet együttműködésével kialakított kutatás többféle célt szolgált, s ennek megfelelően többféle módszerrel élt. Kvantitatív és kvalitatív eszközökkel készített pillanatfelvételt egy budapesti szegregátum lakóiról, a háztartások helyzetéről, illetve a helyi közösségfejlesztés lehetőségeiről. A vizsgálat abból a szempontból is speciálisnak mondható, hogy terepe egy zárt, az általános közvélemény és a média által stigmatizált terület. Az adatfelvételek szervezését és lebonyolítását a kutatás minden szintjén a szakkollégisták végezték. Eredményeink feldolgozása folyamatos, a kutatás különböző szegmenseiről a szakkollégium tagjai már számos tanulmányt készítettek, melyek egy része alapszakos szakdolgozat, illetve Tudományos Diákköri Konferenciára szánt munka, másik része pedig a jelen kötetben olvasható három írás.


TEREPEN A HŐS UTCÁBAN FELMERÜLŐ ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI DILEMMÁK EGY BUDAPESTI SZEGREGÁTUMBAN VÉGZETT KUTATÁS SORÁN Kovács Annamária Közösségfejlesztő Szeitl Blanka Survey statisztikus Vigvári András ELTE TáTK Szociológia PhD Kulcsszavak: Kutatásmódszertan, szegregátum, közösségfejlesztés, szakmai együttműködés

A Terepen a Hős utcában részletesen bemutatja a Hős utcai telepet, a két szervezet együttműködését és a kutatás során tapasztalt módszertani és elméleti dilemmákat. Szerepe kettős: egyrészt előszó a további két tanulmányhoz, hiszen részletesen bemutatjuk a terepet és az elemzésekben felhasznált adatok előállításának pontos módszertani és technikai jellemzőit. Másrészt viszont a kutatáshoz kapcsolódó módszertani és technikai mélyfúrás, hiszen olyan témákat (is) pedzeget, melyek részletezése általában nem részei a kutatási eredmények elemzésének, sőt gyakran még függelékként vagy a mellékletek közt sem kapnak helyet. Mindezek mellett biztos alapot szeretnénk nyújtani a további két tanulmány értelmezéséhez, illetve bemutatjuk, milyen problémákkal szembesültünk, amikor ezen a speciális terepen igyekeztünk szem előtt tartani a klasszikus módszertani elveket és kereteket. Ezt követi a Hős utcai lakásmobilitási mintázatok elemzése Utak a szegregátumba címmel, majd az oktatási és iskoláztatási helyzet bemutatása A szegregált oktatás és a kirekesztettség dimenzióinak kapcsolata a Hős utcai lakótelepen címmel.


UTAK A SZEGREGÁTUMBA LAKÁSMOBILITÁSI MINTÁZATOK A HŐS UTCAI TELEPEN Kovács Barbara Nóra ELTE TáTK Szociális munka MA Kulcsszavak: Szegregáció, lakhatás, mobilitás

Dolgozatomban a Budapest X. kerületi Hős utcai telep lakói vizsgálva arra keresem a választ, hogy milyen tényezők vezettek ahhoz, hogy a megkérdezettek egy városi szegregátum lakói legyenek, valamint bemutatom jelenlegi élethelyzetüket, lakóhelyükhöz fűződő viszonyukat. A kutatási kérdések megválaszolásához a Kontúr Közhasznú Egyesület és az ELTE Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium közös Hős utcai kutatásának tapasztalatait, kérdőíves adatait és interjúit használom fel. A dolgozatban az 1989-es rendszerváltás után beköltözők élettörténetét elemzem, melyben a lakók előző lakóhelyükről való elköltözésükre és a Hős utcába „húzó” tényezőkre fókuszálok. A háttérben húzódó társadalmi folyamatokat főként lakáspolitikai, lakáspiaci és társadalomtörténeti szempontból mutatom be, kitérve a Hős utca kapcsán tapasztalható szegregáció és stigmatizáció jelenségének bemutatására. Az elemzésem alapján úgy gondolom, hogy a Hős utca jelenleg kitölt egy űrt a lakáspiacon, ami a kevés állami bérlakás és az ezt igénybe vevők nagy száma között tátong. Budapesten élni jobb, mint a rendszerváltás után válságtérséggé alakuló vidéki területeken. A fővárosban viszont az albérletek és nem önkormányzati lakások túl magas költségeit már sokan nem tudják megfizetni, így tehát szinte csak a Hős utca tud lakhatást biztosítani azoknak, akik nem kapnak önkormányzati bérlakást és alacsony a jövedelmük, vagy jelenlegi élethelyzetük miatt nem tudnak egy albérletet fizetni. Mivel a dolgozat csak az 1989 utáni beköltözésekkel foglalkozik, a rendszerváltás előtt a Hős utcában lakók, illetve a születésüktől fogva itt lakók bevonása további kutatási lehetőséget biztosít a témában.


A SZEGREGÁLT OKTATÁS ÉS A KIREKESZTETTSÉG DIMENZIÓINAK KAPCSOLATA A HŐS UTCAI TELEPEN Alacsony Zsóka ELTE TáTK Szociális munka BA Földesi Judit ELTE TáTK Egészségpolitika, tervezés és finanszírozás MA Kulcsszavak: Szegregáció, oktatás, kirekesztettség

Tanulmányunk alapvető célja a szegregáció és a kirekesztettség kapcsolatának vizsgálata a Hős utca 15/a és 15/b épületegyüttesben. Ezen belül, elemzésünk fókuszában a telepen élő gyerekek iskolai helyzete és a szüleik oktatáshoz való hozzáállása áll. Ebben a vonatkozásban szeretnénk bemutatni ennek a stigmatizált közegnek a megítélése mögött rejlő tartalmakat. A Hős utcában élő közoktatásban tanulók helyzetének felmérésére felnőtt hozzátartozóikkal és egy kőbányai általános iskola pedagógusaival készítettünk félig strukturált interjúkat. Arra keressük a választ, hogy a vizsgált „mikrotársadalomban” élő gyerekekre milyen befolyást gyakorol élethelyzetük a tanulmányaik során. Röviden kitérünk a szülők és az iskola kapcsolata közötti általános jellemzőkre is. Empirikus kutatásunkat terepnaplóban rögzített tapasztalatainkra, és az interjúk elemzésére alapozzuk.


ÖNKORMÁNYZATI KÖZOKTATÁS VS. ÁLLAMI KÖZNEVELÉS Brecsok Anna Ágnes Okleveles közigazgatási menedzser, ELTE TáTK Szociológia BA Kulcsszavak: Oktatáspolitika, alapfokú oktatás, átszervezés, Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

2016 nyarán újabb oktatás-átalakítási kísérletnek lehetünk tanúi: az ígéretek szerint megszűnik (legalábbis névleg) a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK), helyét pedig közel hatvan „menedzserközpont” váltja fel. Ahhoz, hogy megértsük, miért van szükség a nem is oly régen kialakított köznevelési rendszer radikális átszervezésére, érdemes visszatekinteni és megvizsgálni: milyen okok tették szükségessé és hogyan zajlott e centralizált tanügyigazgatási rendszer felállítása, hogyan funkcionált a KLIK. Tanulmányomban a releváns szakirodalomra, jogszabályokra, valamint empirikus kutatási eredményeimre támaszkodva igyekszem válaszokat adni ezekre a kérdésekre. Közigazgatás-tudományi szempontból, oktatásirányítási fókusszal mutatom be a 2014 nyarán funkcionáló rendszer pillanatképét, tapasztalatait. A megismert problémák alapvetően két nagyobb csoportra oszthatóak: az egyiket az átszervezés előkészítetlenségéből fakadó gondok (tarthatatlan határidők, hiányos infrastruktúra stb.) alkotják. A másik problémakör a KLIK diszfunkcionális működésének következménye (túlzott centralizáció, tisztázatlan eljárásrendek, feladatés hatáskörök). A tapasztalt hiányosságok, problémák alapján úgy gondolom indokolt az újabb átalakítás, érdemes egy későbbi tanulmány keretein belül megvizsgálni majd, hogy ezúttal eredményesebbé, hatékonyabbá vált-e a rendszer.


AZ ANTISZOCIÁLIS SZEMÉLYISÉGZAVAR, AVAGY A FÁBÓL LETT VASKARIKA ESETE A PSZICHIÁTRIÁBAN Bacsák Dániel Kriminológus Kulcsszavak: Antiszociális személyiségzavar, pszichiátriai diagnosztika, pszichiátriai szakértés, bűntörténet, stigmatizáció

A tanulmány célja az antiszociális személyiségzavar pszichiátriai diagnózisán keresztül rávilágítani, miként medikalizálja a pszichiátria a különböző, a hagyományos orvosi modellben nehezen értelmezhető társadalmi jelenségeket – jelen esetben a bűnelkövetést. Először bemutatom a szóban forgó mentális zavar diagnosztikai kritériumainak esetlegességét és társadalmi meghatározottságát; majd ezt követően – többek között egy szakértői vélemény elemzésével – magyarázatot keresek arra, mi lehet a funkciója, az igazságszolgáltatásban betöltött szerepe az antiszociális személyiségzavar diagnózisának. A vizsgálódás konklúziója, hogy a nevezett diagnózis, miközben orvosilag nem kellően alátámasztott, terápiásan nem megközelíthető, a büntethetőséget befolyásoló beszámítási képességet pedig nem korlátozza, tökéletesen alkalmas egyszerre medikalizálni és kriminalizálni egy élettörténetet, nem csupán stigmává merevítve egy jellemrajzot, de egyúttal meg is kettőzve annak el- és megítélését.


KOVÁSZNAI GYÖRGY: HABFÜRDŐ ZENÉS TRÜKKFILM SZÍVDOBBANÁSRA Szarka Zsanett ELTE TáTK Szociológia BA Kulcsszavak: Magyar animáció, Kádár-kori magyar társadalom, Kovásznai, Habfürdő, kordokumentum, dokumentarista

Tanulmányomban Kovásznai György Habfürdő című animációs filmjét elemzem, abból a szempontból, hogy egyes vonatkozásaiban és összességében mennyire jeleníti meg a Kádár-kori magyar társadalmat, annak viszonyait, problémáit, hangulatait. A bevezetésben röviden ismertetem Kovásznai életét és munkásságát, a film elemzésén kívül pedig megvizsgálom a mű hátterét, utóéletét, a megjelent kritikákat. Azt kívánom bizonyítani, hogy ez az újító animációs film az akkori rendszer tabunak számító kérdéseit bolygatja és rendszerkritikus a maga módján.


JOBBOLDALI “FEMINIZMUS”? ALTERNATÍV NŐI EMANCIPÁCIÓS DISZKURZUSOK, LEHETŐSÉGEK ÉS TÖREKVÉSEK A JOBBOLDALON A RENDSZERVÁLTÁST KÖVETŐEN MAGYARORSZÁGON Lehotai Orsolya BCE Politikatudomány MA, CEU Gender Studies MA Kulcsszavak: Jobboldal, konzervativizmus, alternatív emancipáció, nőpolitika

Tanulmányom célja megvizsgálni azt, hogy Magyarországon a rendszerváltás óta milyen a nőpolitikát illető diskurzusok alakultak ki a közéletben. Vizsgálódásom fókuszában elsősorban a konzervatív, tradicionalista, keresztény alapú, valamint a radikális jobboldali nőpolitikai törekvések állnak, melyek viszonylag kevéssé ismert témák, így releváns és érdeklődésre tarthat számot. A konzervatív alapzaton álló, nőket tárgyaló politikai diskurzus mellett, megjelent egy, a modernitással szembehelyezkedő, a szekuláris emberi jogi diskurzust elutasító nőpolitikai irányvonal is. Ezeket a főbb irányzatokat szeretném megvizsgálni és mélyebben elkülöníteni egymástól. Fő állításom az, hogy a jobboldali politikai diskurzusok is képesek alternatív emancipatív potenciállal bírni, de ez a potenciál jóval szűkebb körét próbálja megszólítani és formálni a nőknek, mint a baloldali feminista törekvések. Az egyes általam elkülöníteni kívánt nőpolitikai törekvésekkel kapcsolatos szövegek vizsgálatához a kritikai diskurzuselemzést (Critical Discourse Analysis, CDA) tartom a legcélszerűbb módszernek, és azt a különféle nyilvános politikai és országgyűlési felszólalásokon, nyilatkozatokon, pártdokumentumokon és sajtóbeli cikkeken keresztül végzem el.


A NEM(TELEN)-HELYEK KRIMINOLÓGIÁJA NAGYVÁROSI DEVIÁNS MAGATARTÁSOK ÉS A SZERVEZETT BŰNÖZÉS TÉRELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSE Bezsenyi Tamás ELTE ÁJK Kriminológia Kulcsszavak: Nem-helyek, deviancia, szervezett bűnözés, kritikai kriminológia

A szürmodernitás korában élünk Marc Augé megfogalmazásában, vagyis a modernitás időszakából, amikor a terek speciális, jellegzetességek teli helyszínek voltak, már a város szövetében bóklászók teljesen elvesztették társadalmi emlékezetüket a helyekhez kapcsolódóan. Így alakultak ki az úgynevezett nem-helyek (non-lieu), a városi tér azon helyei, amelyek nem rendelkeznek különleges, identitáskonstruáló erővel, hanem kultúrákon átívelő módon más országok városaiban is hasonló konstrukciók között megtalálhatóak. A következőkben azt kívánom vizsgálni, hogy a modernitás utáni nagyvárosokban az olyan nem-helyeken, mint például az autópályákon, bevásárlóközpontokban milyen deviáns cselekményeket követnek el, a nem-helyek adta anonimitási lehetőségeket miként használják fel, hogy a be- és kilépő ellenőrzések kijátszhatóvá váljanak. Ezen kérdés vizsgálata annak a lehetőségét veti fel, hogy maguk a nem-helyek használatának mi is lehet az elfogadható illetve normasértő formája. Ennek érdekében konkrét bűnözői magatartásokat (szervezett bűnözői csoportok által elkövetett rablásokat, zsebtolvajlásokat) veszek számba, hogy igazoljam a bűnelkövetők kapcsolódását a nem-helyek jellegzetességeinek kihasználását. Összességében a bűnszervezetek jelentést adnak a nem-helyeknek azzal, ahogy megszegve a szerződéses viszonyt belakják és átlátják a teret a cselekmény és az előkészület idejére. A nem-helyek hellyé alakítása végső soron ezer szállal kötődik a normasértő cselekményekhez.


JEGYZET ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ……….………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………….…………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………….…………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………….…………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………….…………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………….…………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………….…………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………….…………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………….…………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………..


Kötetlen 2016 absztraktfüzet  

Szakkollégiumunk 2016-os Kötetlen című évkönyvének bemutatóját, közvetlenül a Szakkollégium Éjszakája előtt, november 17-én, csütörtökön est...

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you