Page 17

vasni a letárolt koordinátákat, és egy előre eltárolt színusz táblázat, vagy akár egy menet közben generált séma alapján elforgatja és elmozgatja a térben a pontjainkat akár mindhárom koordinátatengely körül egyidejűleg. Ezeket aztán a képernyő síkjára merőleges tengely, vagyis a„z” szerint sorba kell rendezni, mert így a kirakásnál valóban a közelebb eső BoB fogja a távolabbit takarni és nem fordítva. Ezután egy háromról két dimenzióra történő leképezés szükséges, hisz a képernyőnk sík, így az x és az y koordinátával ellentétben a„z”-vel nem tudna mit kezdeni. Ez gondoskodik továbbá a perspektíváról is. Ha mindezekkel megvagyunk, a megfelelő sorrendben – legtávolabbról legközelebb felé haladva – minden elforgatott és leképezett középponthoz kell egy BoBot illeszteni, de úgy, hogy „vagy” logikai műveletet alkalmazunk. Erre azért van szükség, mert az eredeti BoB ugye egy kör, de mi a számítástechnikában a memóriaterületek mozgatásakor a legkisebb elégséges négyzettel tudunk dolgozni, és ha ezt a logikai művelet nélkül csak odacsapnánk minden esetben, akkor a közeli golyócskáink körüli fekete képpontokat is odarajzolnánk, tönkretéve a háttérben már kirajzoltakat. A„vagy” logikai művelet viszont csak a hasznos pixeleket fogja beilleszteni, a Blitter pedig, mint már említettem, nagyon jól tud me-

móriamozgatás közben logikai műveleteket végezni, így érdemes ezt is őrá hagyni. Ezután egy képernyőtörlés kell, és a megfelelő időzítéssel folyton a következő mozgásfázist kirajzolni. Ennyi dióhéjban egy BoB rutin, remélem a későbbiekben már a programozást hírből sem ismerők is kicsit szakértőbb szemmel nézik, ha egy régebbi demóban meglátnak valami hasonlót. Van még valami, ami a RSI Megademo BoB rutinjában jó látványelem, ez pedig az animált objektumok használata. Ilyen volt pl. a helikopter rotorja, vagy a labdát dobáló figura maga. Ez természetesen csak annyi, hogy a mozgó elemek középpontjai minden mozgásfázisra külön le van tárolva és rutinunk a megfelelő időben a megfelelő helyről olvassa ki ezeket. Szintén meglehetősen sokat dob a vizuális élményen az is, hogy a különféle objektumok közötti váltást metamorfózissal oldották meg. Sok szó esett a BoB effektről, de nem szabad elfelejtenünk a demó többi szintén látványos megoldását sem. Gondolok itt a színpompás tűzijátékra, a pattogó-deformálódó scroll-ra, vagy akár a felejthetetlen zenékre. Nem mindennapi látvány az End part „The End” logója sem, valamint roppant jópofa a második lemez behelyezését kérő képernyő is. Egy szó, mint száz, ez az alkotás mindenféleképpen mérföldkő az Amiga demózás történetében, mindmáig sokunk egyik kedvence. Aki esetleg eddig nem ismerte, az kérem, sürgősen pótolja ezt a mulasztást. :)

Akinek pedig – hozzám hasonlóan – nagyon bejön ez a BoB dolog, annak ajánlom még figyelmébe a Phenomena csapat Animotion nevű, jóval kisebb méretű demóját, mely a kis file-méret ellenére e téren szerintem a legjobb, amit egy Amiga 500-on láthat az ember. Ennyit szántam a mostani Demológia rovatba, remélem legközelebb is megtiszteltek a figyelmetekkel, amikor is egy újabb tipikusan amigás demó elemet nézünk meg közelebbről egy másik közismert demó kapcsán. Amiga rulez! Maverick

Amiga Mania

15

Amiga Mania 03  

Magyar nyelvű, Commodore Amigával foglalkozó, időszaki kiadvány.