Issuu on Google+

2011–2012.

megjelenik évente

Magyarország elsõ egyeteme


Kedves volt hallgatónk!

A Pécsi Tudományegyetem Magyarország elsõ egyeteme, az egyik legpatinásabb universitas Európában, 1367-ben alapította I. Nagy Lajos királyunk – ez az egyik forrás, melybõl a PTE jellege fakad. Az pedig különösen fontos, hogy egy egyetemnek legyen jellege. A Pécsi Tudományegyetemnél erre garancia maga Pécs, mely – s ezt csurgói születésûként is merem állítani – az egyik legszebb magyar város. Tavaly Európa Kulturális Fõvárosa volt, ma a kultúra városa, nívós programjaival és megszépült, felújított tereivel a legélhetõbb magyar települések közé tartozik. S nem utolsó sorban pezsgõ egyetemváros, ahol a hallgatói lét nem különül el a városlakóéktól, ahol az egyetem és a város sorsa egybeforrt. A Pécsi Tudományegyetemhez hozzá tartozik azoknak a neves kutatóknak, oktatóknak, egykori hallgatóknak hírneve, szellemisége is, akik különbözõ területeken kiemelkedõ teljesítményt nyújtottak. Hogy csak egyetlen példát emeljek ki, akire méltán büszkék lehetünk: Buzsáki György, aki két magyar idegtudós kollégával együtt 2011 tavaszán elnyerte az 1 millió Euro összdíjazású „Agydíjat” (The Brain Prize) a memória-folyamatokban kulcsszerepet játszó agyi ideghálózatok feltárásáért. Biztos vagyok abban, hogy van mihez kötõdnie, van mire emlékeznie a Pécsi Tudományegyetemen töltött idõszakból, bármilyen szakot végzett is el bármely karon. Ne veszítse szem elõl alma materét, azt a különleges helyet, ahol felsõfokú tanulmányait végezte, s ahová visszavárjuk. Bódis József A PTE rektora

www.alumni.pte.hu

1


Tartalomjegyzék 13. oldal 4. oldal

Az Alumni Iroda hírei

5. oldal

Végeztél, de készen állsz?

8. oldal

Központi Hallgatói Szolgáltató Iroda

9. oldal

Közösség, ami fennmarad – hallgatói élet diploma után

10. oldal

Zsolnay Kulturális Negyed

11. oldal

Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont

12. oldal

Szuperszámítógép Pécsett!

13. oldal

Generációk a PTE-n: A sokszínûség harmóniája (Köles Ferenc és Várnagy Kinga)

16. oldal

Pécsi Egyetemi Napok egykor és most (Petrovics Bred Bond, a 2003-as év diákrektora)

18. oldal

Hatalmas apróságok (interjú dr. Jakab Ferenc virológussal)

19. oldal

Anatómia rulez! (dr. Reglõdi Dóra kutatóorvos)

20. oldal

Kell egy (arany)csapat (dr. Szablya Jenõné Viszt Ilona)

21. oldal

Kodály egyetemi koncert központ

22. oldal

„Igyekeztem a pécsi „mintát” követni” (Buzsáki György The Brain Prize-díjas kutató)

25. oldal

A gombfociasztaltól az olimpiáig (Somos Zoltán sportriporter)

26. oldal

ROBOTINO LESZ

28. oldal

Akikkel nap mint nap találkozunk

30. oldal

És táncol és táncol és táncol az egyetem!

31. oldal

Testépítõ-világbajnok és gyógytornász (Bibó Alpár végzõs hallgató)

32. oldal

Nem véletlen! (Bakos Piroska uniós szóvivõ)

36. oldal

Most, hogy a kezedben van

44. oldal

(ex)Nyugdíjas képregény-rajzoló (Csordás Dániel grafikus)

46. oldal

A szépség és az ajándéktárgyak

48. oldal

Kapcsolat

21. oldal

30. oldal

IMPRESSZUM PRIZMA – A Pécsi Tudományegyetem Alumni Magazinja

Lapszerkesztõk: Kasza Szabolcs, Pálfi Melinda Tördelõszerkesztõ: Wéber Tamás

Kiadja: a Pécsi Tudományegyetem Marketing Osztály Alumni Irodája

Szerkesztõség: 7622 Pécs, Vasvári Pál u. 4. Telefon: 72/501-500/12122 E-mail: alumni@pte.hu, web: www.alumni.pte.hu

Fotók: Csortos Szabolcs, UnivPécs archív Munkatársak: Szalay Attila, Szili Réka

Nyomda: Planet Corp Kft. Szeged Felelõs vezetõ: Juhász Péter

Megjelenik 5 000 példányban ISSN 2061-7623

Terjesztés:a PTE Pécsi Diplomások Köre tagjai számára, valamint a PTE diplomaosztóin

Felelõs kiadó: dr. Bódis József rektor Fõszerkesztõ: Harka Éva

A hirdetések tartalmáért szerkesztõségünk nem vállal felelõsséget. Az anyaggyûjtés 2011 áprilisában zárult le.


Az alumni jelentése: Öregdiák, a latin alumnus szó többes száma. Ma már nemzetközileg használt kifejezés mindazokra, akik egy adott iskola, intézmény végzett diákjai.

Kedves Végzett Hallgatónk! A pécsi öregdiákok száma évrõl évre növekszik. A rövidebb vagy akár hosszabb egyetemi évek alatt generációk sora vált felnõtté, tudományos gondolkodóvá és gyakran ismertté is a Pécsi Tudományegyetemen. Most már te is közéjük tartozol, diplomád átvételével te is pécsi alumni lettél. Az Egyetem a már végzett hallgatói számára is egyedi szolgáltatásokat kínál. Az Alumni Iroda a PRIZMA Alumni Magazinnal búcsúzik a végzõs hallgatóktól, s ezzel alumnivá és a Pécsi Diplomások Körének elvi tagjaivá fogadja diplomásait. Így mindazok, akik viszszavágynak, szívesen kapcsolatban maradnának az Egyetemmel, tagjai lehetnek az Iroda által összefogott öregdiák szervezetének. A Pécsi Tudományegyetem 2001-ben hozta létre a valamennyi jogelõd intézményében, illetve a PTE-n végzett hallgatókat tömörítõ Pécsi Diplomások Körét. A szervezetnek helyet adó Alumni Iroda folyamatos, aktív kapcsolatot tart az Egyetemhez tartozó végzett hallgatókkal, valamint a jelenlegi diákokkal is. JUNIOR Alumni Programunk az aktív hallgatók számára lehetõvé teszi, hogy igénybe vegyék a szolgáltatásainkat. A Szervezet célja, hogy a végzett hallgatók számára lehetõséget nyújtson az Egyetemmel való kapcsolattartásra. Így az egyetemi élet elõnyeit, szépségeit nemcsak aktív hallgatóként, hanem alumniként is élvezheted. Nemcsak az oktató- és tudományos munkába, hanem az egyetem diákéletébe is bekapcsolódhatsz. Az Alumni Iroda segítséget nyújt csoport- és évfolyam-találkozók szervezésében, valamint bõvülõ tagkártya-rendszerünk révén kedvezményeket biztosítunk, hogy a diákmatrica nyújtotta elõnyök helyett most már más kedvezményeket is igénybe vehess. Alumiként te is részt vehetsz az egyetemi korszerûsítések támogatásában a Vésd Kõbe Magad! támogatásszervezési kampány segítségével, így nemcsak az emlékeidet, hanem a nevedet is megõrzik az egyetemi falak. A programban személyek és vállalatok is részt vehetnek, akik elkötelezettek a pécsi egyetemi oktatás jövõje iránt.

Alumni Online www.alumni.pte.hu Az Alumni Iroda megújult online felülete, valamint a kari alumni oldalak várják a már diplomával rendelkezõ diákokat. Az Alumni Közösségi Portál kiemelt célja, hogy a karrierépítés segítésének és a végzõsök tájékoztatásának biztosítson teret. Az új kommunikációs lehetõségek révén nemcsak magával az Egyetemmel, hanem volt csoporttársaiddal is tarthatod a kapcsolatot. Várjuk minden kedves volt hallgatónk egyetemi emlékeit, hogy valóban személyessé és egyedivé tegyük a PRIZMA Alumni Magazint és a honlapunkat is. Véleményedet, ötleteidet várjuk elérhetõségünkön!

Az összetartozás szimbóluma: egyetemi emlékgyûrû Az Egyetem egyedi kézmûves módszerrel készülõ, egyéni megrendelésre gyártott emlékgyûrût kínál öregdiákjai számára. A Peter Vladimir ötvösmûvész által tervezett gyûrû ezüst, arany, fehérarany és fehérarany változatban is megvásárolható. „Pár perc után az ékszer olyan kapocs, melytõl megnyílnak a zárkózott emberek is. Az ékszer segít elhinni azt, ami szép.”– nyilatkozta Peter Vladimir az MTV által készített portréfilmben. Az egyetemi emlékgyûrû különleges formai kialakítása az ötvösmûvész védjegye. „A gyûrûhöz tartozó sztereotípia, hogy ha a gyûrû szót kimondom, akkor valami kerek jelenik meg elõttem. Ahol a tárgy egy kis manipulációra, játékra ad lehetõséget, az már nem lehet rossz. A személyes kapcsolat ezáltal teremtõdik meg. Azonkívül a figyelmet is felkelti.” A gyûrû révén a pécsi öregdiákok mindenütt felismerhetik egymást, így válhat a gyûrû kapcsolat és az egyetemi összetartozás szimbólumává.

www.alumni.pte.hu

3


Alumni Rendezvények A Pécsi Tudományegyetem hagyományos, évente megrendezett alumni rendezvénye a Pedagógusnapi Ünnepség, melynek keretében a PTE-n és jogelõd intézményeiben 50, 60, 65, 70 és 75 éve diplomát szerzett hallgatók arany, gyémánt, vas, rubin és gránit okleveleinek átadására kerül sor. A díszoklevél igénylésérõl további információk: www.alumni.pte.hu oldalon találhatóak. 2011 novemberében Egyetemünk ad otthont a IV. Felsõoktatási Marketing Konferenciának, melynek központi témája a támogatásszervezés és az alumni tevékenység szerepe a felsõoktatásban. Az Alumni Iroda a program keretében II. Felsõoktatási Marketing Verseny címen pályázatot ír ki a magyar felsõoktatási intézményekben alapképzésben, mesterképzésben vagy doktori képzésben tanuló nappali és levelezõ tagozatos hallgatók számára, akik a nevezés idõpontjában még hallgatói jogviszonnyal rendelkeznek. A pályázók az alábbi témakörökhöz kapcsolódóan választhatják ki dolgozatuk témáját: A végzett hallgatókkal való kapcsolattartás eszközei, kommunikációs lehetõségek; Alumni szolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettségmérések; Alumni szolgáltatások fejlesztése. További információk: www.felsooktatasmarketing.pte.hu.

Az Általános Orvostudományi Kar a hagyományokhoz híven az idei évben is visszavárja végzett diákjait. A XLIII. Egyetemi Orvosnapok és Évfolyamtalálkozó 2011. október 21–22-én kerül megrendezésre a Dr. Romhányi György Aulában. Az eseményrõl bõvebb információ a http://alumni.aok.pte.hu oldalon található. A Közgazdaságtudományi Kar 2011. szeptember 17-én Alumni Találkozót szervez a „jubiláló” – 5, 10, 15, stb. éve végzett – hallgatói számára. Az egyes évfolyamok találkozóinak megszervezéséhez segítséget kérni a Kar alumni portálján (www.alumni.ktk.pte.hu) vagy az alumni@ktk.pte.hu címre küldött e-maillel lehet. A Találkozó programjáról a késõbbi hírlevelekben küldünk információt. Találkozzunk szeptemberben ismét a Pécsiközgázon! Az Illyés Gyula Fõiskolai Kar XI. Kollégiumi találkozót hirdet 2011. június 25-én. Érkezés helyszíne: Szekszárd, Mátyás király. u.3. Regisztráció, „beköltözés”, kötetlen beszélgetés, részvétel a Szent László napi programokon. A rendezvény ideje alatt játszóház a jövõ kicsi kollégistáinak. Gyermekeitekkel együtt várunk Benneteket. További információ és jelentkezés: Dér Linda Hajnalka derlinda@igyfk.pte.hu A PTE Illyés Gyula Fõiskolai Kar további rendezvény és program ajánlóit keresd a www.igyfk.pte.hu oldalon.

Évtizedekkel ezelõtt alakult meg a PTE Államés Jogtudományi Karának Baráti Társasága, amely 2011. május 28-án (szombaton) 11 órakor PTE ÁJK Napot szervez a 10, 15, 20, 25, 30, 35 és 40 éve végzett hallgatók számára a Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karának 48-as téri épületében. A rendezvényen az új alkotmányról hallhatunk elõadást, majd egy pohár pezsgõvel köszönti a kar volt hallgatóit. A délutáni kerül sor az évfolyam találkozókra.

2012. szeptemberében kerül megrendezésre az öregdiák pécsi bölcsészek kari alumni találkozója! Az esemény dupla évfordulónak számít, mivel 30 éve (1982) csatlakozott a Tanárképzõ Kar a Janus Pannonius Tudományegyetemhez, amelybõl 20 éve (1992) vált ki és lett önálló a Bölcsészettudományi Kar. A Nagy Alumni Találkozóra minden öredgiákot és volt külföldi ösztöndíjas hallgatót szeretettel várunk! Részletekért keresse a kari alumni koorditátort, Szalai Mónikát (szalai.monika@pte.hu)!

4

www.alumni.pte.hu


Végeztél, de készen állsz? Közös félelme minden végzettnek, hogy vajon mit kezd majd a diplomájával, hol, milyen fizetésért és munkakörben tud majd elhelyezkedni. Oktatói oldalról is felmerülhet a kérdés: vajon elég az átadott anyag ahhoz, hogy a diákok érvényesülni tudjanak a munkaerõpiacon? Nemrég mûködésbe hoztak egy olyan rendszert, ami garanciája lehet annak, hogy a hallgatók el tudjanak helyezkedni, s annak is, hogy a felsõoktatási intézmények úgy tudják irányítani önmagukat, hogy ezt elõsegíthessék. Ez a Diplomás Pályakövetõ Rendszer (röviden: DPR).

www.alumni.pte.hu

5


Neked sem lehetetlen!

Kompetenciák

Hogy jártak a tavaly végzettek? Az elhelyezkedési lehetõség nem mutat olyan rossz helyzetet, mint amilyenre számíthattunk a közvélekedés alapján. A válaszadók több mint fele (52,77%) könnyen tudott elhelyezkedni, és 28,42% ítélte ezt meg nehéznek. Beszámítva a közepes nehézséget megjelölõket (18,81%), megállapítható, hogy a munkahelyhez jutás nem jelent megoldhatatlan feladatot. A közvélekedéssel ellentétben talán az is meglepõ, de a tavaly, 3 és 5 évvel ezelõtt végzetteknek mindössze 2,36%-a gondolja úgy, hogy egyáltalán nincs szüksége a munkahelyi feladatai elvégzéséhez az egyetemen tanultakra, a válaszolók csaknem fele nagyon nagymértékû, további 33,49% nagymértékû megfelelést jelölt meg. Vagyis a diploma átvétele után mindenki megnyugodhat: nem állítható, hogy a képzés távol van a munkaköri követelményektõl. Ráadásul a válaszadók saját bevallása szerint a fõ- és minden melléktevékenységbõl származó havi nettó összjövedelem átlaga 152 821 Ft.

A végzettek számára leginkább szükséges kompetencia az önállóság, a munkabírás, kitartás, illetve a konfliktuskezelési készség. Az egyes karok hallgatói által megjelölt fontosabb kompetenciák jelentõsen különböznek. Az önállóság továbbra is a legfontosabb képesség, ugyanakkor több kar esetében más prioritások is megjelentek: konfliktuskezelési képesség (KTK), munkabírás, kitartás (PMMK), fogalmazási készség (MK). Legkevésbé a nyelvtudásra, a mások irányításának képességére, valamint a monotónia tûrésre volt szükségük a válaszadóknak. A nappali tagozatos képzésben végzettek nagyobb fontosságot tulajdonítottak a nyelvtudásnak, az innovatív és a prezentációs készségnek, míg a levelezõ tagozatosok számára fontosabb a munkabírás, a kitartás, az elméleti szaktudás, az önállóság és a monotónia tûrés.

Mi volt és mi lehet fontos? A DPR idei tanulmányából kiderül: a jelenlegi hallgatók közül legtöbben a gyakorlat megszerzéséhez szükségesnek tartott munkavállalást (26,43%), illetve szakmai gyakorlatot (20,72%) jelölték meg, de közel egynegyedük gondolja úgy, hogy a könnyebb elhelyezkedés érdekében a nyelvvizsga letétele fontos szempont. A végzést követõen viszont –tapasztalataik birtokában – már felborult a sorrend: elsõ helyekre került a nyelvvizsga (25,60%) és a szakmai gyakorlat (23,75%), a munkavállalás pedig az elsõ helyrõl visszacsúszott a 4. helyre. A válaszadók igen nagy arányban javasolják külföldi ösztöndíj megszerzését (19,70%), míg mindösszesen 4,84%uk tette ugyanezt hallgató korában.

6

www.alumni.pte.hu

Jók a jobbért Azok akik kitöltötték a kérdõívet – csaknem ötezren –, nemcsak ahhoz járultak hozzá, hogy a felvételizõk, leendõ hallgatók tájékozódni tudjanak arról, hogy milyen esélyekkel tudnak elhelyezkedni, hanem a PTE is visszajelzést kapott képzései minõségérõl. Mivel a DPR még gyerekcipõben jár, a következõ egyetemista generáció jobb sorsáért a választ adó hallgatók véleményét abból a szempontból is figyelembe vették, hogy milyen legyen a kutatás módja – a kérdõív egyes kérdéseit például már az idei kutatás során is figyelembe vették.

Tartsd a kapcsolatot! A DPR-es kutatásból az is kiderült, hogy a legtöbb végzett igenis tartja a kapcsolatot csoport- és évfolyamtársaival, sõt, a válaszolók fele ezen túl más egykori hallgatótársával is szokott találkozni,


vagy e-mailezni, telefonálni. Volt oktatóival átlagosan minden harmadik diplomás van kapcsolatban. A végzettek 95,37%-a ajánlaná a PTE-t ismerõseinek, ez az arány csökken a karra, majd a saját szakra vonatkozóan. Legmagasabb arányban (97,09%) a jogászok ajánlanák a PTE-t. Saját kart minden végzett 84% feletti arányban ajánlaná. Talán a jó tapasztalatoknak is köszönhetõ, hogy a válaszadók csaknem ötöde gondolja úgy, hogy biztosan, több mint harmaduk (37,34 %) pedig valószínûnek tartja, hogy még tovább fog tanulni a késõbbiekben.

Garanciális! A törvényi szabályozásnak megfelelõen az országos DPR útmutatásai alapján minden intézménynek ki kellett dolgoznia a diplomás pályakövetés módját. Olyan rendszert kellett kialakítani, amely összehasonlítható, és eredményesen kezeli a munkaerõpiaccal és a képzéssel kapcsolatos kihívásokat is. Ez a PTE-n tavaly indult; 2010-ben május és június hónapok folyamán végeztek online kérdõíves vizsgálatot a Pécsi Tudományegyetemen 2007-ben illetve 2009-ben végzett hallgatók körében, akik diplomát vagy legalább abszolutóriumot szereztek, vagy jelenleg itt tanulnak. Ez a kérdõívezés már lezárult, az eredmények a a www.pte.hu/DPR oldalon olvashatók. Az

A Diplomás Pályakövetõ Rendszer (DPR) egy országos kutatási projekt, melyhez kapcsolódóan 2010 tavaszán a PTE is elindította végzettjeinek (akik a megkérdezést megelõzõ egy illetve három évvel korábban szereztek diplomát vagy legalább abszolutóriumot), és az adott félévben aktív jogviszonnyal rendelkezõ hallgatóinak online megkeresését. A pályakövetési vizsgálat két fõ területre fókuszál: A hallgatói motivációs vizsgálattal megismerhetjük a hallgatók munkaerõ-piaci, továbbtanulási motivációit, képzéssel szembeni elvárásait, munkaerõ-piaci várakozásait, képzési és elhelyezkedési stratégiáit, továbbá elõkészíthetjük a késõbbi pályakövetéses vizsgálatokat. A végzett hallgatók megkérdezésével szeretnénk megismerni munkaerõ-piaci helyzetüket, munkavállalói tapasztalataikat, munkaerõ-piaci elhelyezkedési stratégiájukat, értékelésüket a képzéseinkre és intézményi szolgáltatásainkra vonatkozóan, továbbá szeretnénk feltérképezni a már diplomával rendelkezõk továbbképzési motivációit. A kutatás vezetõje: Dr. Kuráth Gabriella osztályvezetõ, PTE Marketing Osztály A projekt az Egyetem által elnyert Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsõoktatásban (Kódszám: TÁMOP 4.1.1-08/1-2009-0009), pályázat támogatásával valósul meg, a Központi Diplomás Pályakövetõ Rendszer (TÁMOP - 4.1.3) elõírásainak megfelelõen

idei év tavaszán az aktív hallgatók mellett a 2008-ban, illetve a 2010-ben abszoludóriumot szervezett végzetteket kérdeztük meg. Az eredményeket – amelyek feldolgozása folyamatban van – õsszek teszik közzé a honlapon. Ha – akár frissen, akár korábban végzettként e-mailben felkeres valakit a DPR-es kutatócsoport, érdemes válaszolni a feltett kérdésekre, s nem csak azért, mert ajándékokat sorsolnak ki a válaszadók között, hanem azért is, hogy segítsük olyan mederbe terelni az oktatást, hogy a mai hallgatóknak (vagy akár nekünk magunknak, ha további képzésekre jelentkezünk), jobb legyen.

Alumni Akadémia A kutatás eredményeinek felhasználásával az Alumni Iroda és a DPR kutatásért felelõs szakemberek együttmûködésében a végzett hallgatók a közeljövõben különbözõ tréningeken fejleszthetik tovább kompetenciáikat, javíthatják elhelyezkedési esélyeiket. Az Alumni Akadémiáról további információk hamarosan elérhetõk a www.alumni.pte.hu weboldalon.

Eredmények és további info: http://www.pte.hu/DPR

www.alumni.pte.hu

7


Közösség, ami fennmarad hallgatói élet diploma után

„Aki saját erõbõl önmagának urává válik, az olyan, mint a sarkcsillag: mozdulatlan, és a Világmindenség õkörötte kering.” (Konfuciusz) Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat nevében engedjék meg, hogy gratuláljak mindenkinek, aki már diplomával a kezében járja a világot. Mondják, hogy az egyetem az életre nevel és valóban a tudás átadása mellett ez a legfontosabb funkciója. Nyilván a nyakunkba szakadó kötelességek mellett édes hozadéka ennek az állapotnak a szabadság érzése, mivel lehet, hogy nagyobb a felelõsségünk, de minden döntést mi hozhatunk meg és a magunk által választott életet élhetjük. Remélem, hogy minden volt PTE-s hallgatótársamnak ezek az évek és az út, melyet bejárt, ennek a szabadságnak és önkiteljesítésnek jegyében tudott eltelni. Továbbá, hogy mindaz a tudás, melyet itt elsajátíthattak, tényleg hasznukra válik elkövetkezendõ szakmai karrierjük során. Az EHÖK az a közösség volt, melyhez az évek során bármikor, bárki ötletekkel, problémáikkal, vagy pusztán kikapcsolódás reményében bizalommal fordulhatott. Szeretném, ha az egyetemi éveken túl is ugyanezt jelentené ez a szervezet, mikor felkeresik régi Campusukat. Az a közösség, mellyel bármikor felvehetik a kapcsolatot, ha az egyetemi élet programjai iránt érdeklõdnek. Mindenkit szívesen látunk programjainkon az elkövetkezendõ évek során is. Legyen az hallgatói fesztiváljaink egyike, melyek mindig a tavasz kiemelkedõ könnyûzenei és kulturális eseményei (gondolok itt az évek során egyre népszerûbbé váló Pécsi Egye-

temi Napokra, vagy olyan új kezdeményezésekre, mint a Tavaszi Egyetemi Fesztivál). Természetesen bárkit szívesen látunk sportnapjainkon és programjainkon, konferenciáinkon, illetve a kulturális élethez kapcsolódó eseményeinken (kiállítások, hangversenyek és még számtalan más programunk). Bármikor szívesen állunk volt hallgatótársaink rendelkezésére és örömmel nyújtunk tájékoztatást bármilyen kérdésük merülne fel.

Kívánok mindannyiuknak sikeres további éveket az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat nevében: Zag Gábor PTE EHÖK elnök

www.alumni.pte.hu

9


Zsolnay Kulturális Negyed

A Pécs 2010 – Európa Kulturális Fõvárosa projekt nem múlt el nyomtalanul: a szemléletformáló programsorozatok mellett épületek (például a Tudásközpont (11. oldal) vagy a Kodály Központ (21. oldal)), a megújult-megszépült közterek hirdetik sikerét. A projekt egyik pillére a Zsolnay Kulturális Negyed létrehozása volt, mely utolsó lépcsõfok maradt: a 2011-es évben tervezik benépesíteni. A szép hagyományokkal rendelkezõ Zsolnay gyár a XIX. századi magyar iparmûvészeti kultúra kibontakozásában meghatározó szereppel bírt, s mind a mai napig sikerrel mûködik, ám a gyártás nem kíván meg ekkora területet – a termelés a keleti épületrészekbe költözött. A gyártmányfejlesztés egykori épülete, az ún. Sikorski-ház mára már a neves Gyugyi-gyûjteménynek ad otthont, a Bóbita Bábszínház is itt lelt új otthonra: a bábok a Zöld házban laknak ezentúl. A Zsolnay Vilmos út

10

www.alumni.pte.hu

által kettészelt terület két részét egy, az úttest fölött átívelõ fémhíd köti össze. A Pécsi Tudományegyetem több szempontból is érintett a Zsolnay Kulturális Negyed kapcsán: a Mûvészeti Kar lel majd otthonra a Damjanich utcai egykori pártház épülete helyett, s a PTE Bölcsészettudományi Kar Kommunikációs és Médiatudományi Tanszékének is lesz itt helye. Beköltözés elõtt áll a Janus Egyetemi Színház is, mely a Szántó Kovács János utcából teszi át székhelyét és színpadát a Zsolnay Kulturális Negyedbe. „Területileg harminc–harmincöt négyzetméter a nyereség a „szántós” helyzethez képest, infrastruktúrában viszont felbecsülhetetlen”– mondja Mikuli János, a színház vezetõje, utalva arra, hogy az új helyen lesz technikai helyiségük, próbatermük, raktáruk. Részletek és további akutális info: http://www.pte.hu és http://www.zsn.hu/


Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont Áttetszõ-csillogó üvegkocka, hatalmas terekkel és meghitt, olvasásra/kutatásra alkalmas zugokkal, konferenciatermekkel, a hallgatói élethez köthetõ szolgáltatásokkal, rendkívül hosszú nyitva tartással, könyvesbolttal, étteremmel és a mindezt, az universitas szellemiségét és az univerzumot egyszerre szimbolizáló Kaptárral, a hatalmas kupolával, ami az égre néz. Dióhéjban ez a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont. Öt évvel ezelõtt, 2006 tavaszán dõlt el, hogy 2010-ben Pécs viselheti majd az Európa Kulturális fõvárosa címet, s a mai Tudásközpont tervei már a pályázatban is helyet kaptak. A Balázs Mihály vezette Balázs és Tsa. budapesti építésziroda nyerte el a tervezés lehetõségét, a kivitelezõ a Gropius Zrt. volt. 2010. szeptember 16-án megtörtént az alapkõletétel, augusztus 25-e és szeptember 15-e között a megyei, a városi és az egyetemi könyvtár beköltözött az új épületbe. „A célunk az volt, hogy a felhasználó ne is érzékelje, hogy több intézmény szolgáltatásait használja, vagyis a könyvek „hovatartozásuktól” függetlenül ott sorakoznak egymás mellett a polcon, egy olvasójegy megváltásával használhatók bárki számára.”– Fischerné Dárdai Ágnes fõigazgató. A 2010/2011-es tanév szeptember 8-i ünnepélyes egyetemi tanév már a Tudásközpontban kezdõdött, októberben pedig az európai egyetemek rektorai, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök is jelen volt Bódis József rektor meghívására a PTE Jubileumi Rektorkonferenciáján, melynek egyik kiemelt helyszíne a Tudásközpont volt. A szolgáltatások teljes spektrumával 2010 októbere óta várja olvasóit a Tudásközpont.

Nyitva tartás: 8–20 óra között, az év minden napján (vizsgaidõszakban tovább)

1. emelet: irodalomtudomány, szépirodalom és hírlapolvasó (fehér színnel jelölt könyvekkel); 2. emelet: tudományos gyûjtõmunkák (az irodalomtudomány, közgazdaság és jog kivételével) (kék színnel jelölt könyvek); 3. emelet: Benedek Ferenc Jogtudományi és Közgazdaságtudományi Szakkönyvtár, közgazdasági és jogi szakirodalom (zöld színnel jelölt könyvek); 4. emelet: gyermekkönyvtár és fonotéka (sárga színnel jelölt anyagok)

Beiratkozás: A PTE egyetemi polgárainak ingyenes, kismamáknak, pedagógusoknak, munkanélkülieknek és érvényes diákigazolvánnyal rendelkezõknek 50%-os kedvezménnyel 1 500 Ft. félévre (a teljes ár 2 000 Ft) lehet, illetve napijegy váltható. Az olvasójegy bankkártya-szerû, mely belépésre is jogosít. A Pécsi Diplomások Körének tagjai is választhatnak olyan tagsági formát, mely ingyenes könyvtárhasználatot biztosít. Beiratkozni naptári évre (a teljes ár 3 000 Ft), http://www.tudaskozpont-pecs.hu

www.alumni.pte.hu

11


Szuperszámítógép Pécsett! Kiemelt esemény a magyar informatika történetében Magyarország legnagyobb teljesítményû, osztott memóriás, SGI UltraViolet 1000 típusú szuperszámítógépének léte, amit április 15-én helyeztek üzembe a PTE Ifjúság úti campusán. A Nemzeti Informatikai Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIF) által kialakított új, hazai szuperszámítógépes rendszer 4 elembõl áll, amelyeket Budapest mellett a három kiemelkedõ egyetemvárosban, Debrecenben, Pécsett és Szegeden helyeztek el. A pécsi a második átadott szuperszámítógép, melyet az NIIF dedikált optikai hibrid hálózata kapcsol össze a másik hárommal. Noha a számítógépek teljesítménye külön-külön is eléri az eddig Magyarországon üzembe helyezett bármely más számítógép teljesítményét, az összesített kapacitásuk meghaladja a 48 Teraflop értéket, ami a jelenlegi, az amerikai haditengerészetet és Európa valamennyi hasonló hálózatát is magába foglaló

500-as világranglistán a 165. helyet jelenti. A számítási kapacitás a régebbi rendszer 70-szeresére, a tárolási kapacitás csaknem 100-szorosára növekedett. A szuperszámítógép kapcsán a PTE-n létrehozták a http://hpc.pte.hu weboldalt, melyen a kutatók rendkívül egyszerûen tudnak csatlakozni a szuperszámítógéphez úgy, hogy közben igény szerint egy pécsi szakmai team segíteni is tud abban, hogy az adott projekthez milyen alkalmazásokat, számítógépes megoldásokat javasolnak felhasználni. A rendszer és a közös használat elõnye az is, hogy érdeklõdõ hallgatók is beleláthatnak abba, milyen projektek futnak a szuperszámítógépen, sõt, ezáltal felkérésre bele is folyhatnak. A weboldalra etr-jelszóval lehet bejelentkezni, a már vagy még nem a PTE kötelekébe tartozók a PTE Oktatási Igazgatóságtól kérhetnek ilyen azonosítót.

A pécsi szuperszámítógépben Intel Xeon X7542 (Nehalem EX) típusú 6 magos proceszszorok találhatók, összesen 1152 mag. A számítási teljesítmény meghaladja a 10,5 Tflops értéket. A 6 Terabyte memóriát minden processzor a Numalink5 kommunikációs infrastruktúra segítségével közvetlenül eléri, megcímezheti. Ebbõl adódik e szuperszámítógép egyedülálló tulajdonsága: olyan alkalmazások is hatékonyan futtathatók rajta, amelyek folyamatai extrém mennyiségû, egyszerre akár több terabyte memóriát igényelnek. A szuperszámítógép egy 0.5 Petabyte kapacitású külsõ tárolóval, és high-end kategóriájú vizualizációs alrendszerrel egészül ki, és hatékony, korszerû, vízhûtéses technológiát alkalmaz. Operációs rendszere SUSE Enterprise Linux. 12

www.alumni.pte.hu


A sokszínûség harmóniája

Csöngetünk. Köles Ferenc jön elénk karján kisfiával, Boldizsárral, aki kíváncsian szemlélõdik. Beérve a lakásba a kisfiú megmutatja kismotorját, elõhozza játékait. Köles Ferenccel és Várnagy Kingával színházról és a régi egyetemi évekrõl kezdünk el beszélgetni. A pár mindkét tagja hallgatója volt a PTE BTK modern irodalom tanszék színház specializációjának, színész vizsgájukat is az itt szerzett diploma betétlap segítségével szerezték. De talán még többet profitáltak a Janus Egyetemi Színháznál eltöltött egyetemi éveikbõl. Ott ismerték meg egymást is.

www.alumni.pte.hu

13


zéssel, aggódással teltek napjaim: Mettõl meddig próbálok? Mikor forgassak? Szerencsére nagyon sokat segítettek a kollégáim, amíg én magam nem mondtam, hogy ez így nem mehet tovább. Aztán valahogy az Európa Kulturális Fõvárosa projektbe is belekeveredtem: színházi program-koordinátor lettem. Akkoriban éppen a Bóbitában játszottam, sokszor 5–6 elõadás is volt egy héten. Szerencsére egy utcában volt a két épület. Nehéz volt. Állandó lelkiismeret-furdalás: most itt vagyok, ott most nem, akkor itt ki vagyok, ott mi a szerepem... A kollégáim toleranciája mellett talán az is segített, hogy nagyon bele tudom élni magam abba, amit éppen csinálok.”

Elsõként Feri kezdett el az akkori FEEFI-n folytatott tanulmányai mellett a JESZ-nél dolgozni: „Valahogy meg kellett fogalmazni abban a világban saját magunkat. Szabó Attila volt a közös rendezõnk õ mutatta meg nekünk a régi színházas, „egymásra figyelõs” látásmódot. Zárt, erõs csapattá formált minket, éreztük: valami indul, valamit létrehozunk.” Ebbe a csapatba próbált meg beilleszkedni Kinga: „Talán dacból voltam ilyen kitartó. Nem tudom. Egy évig tartott, amíg Attila végre elhívott a táborba, a többiek is elfogadtak. Addig szorgosan jártam tréningre, de csak néztem õket, ültem az asztalon. Nem állhattam be közéjük. Nehezítõ körülmény volt az is, hogy édesanyám színésznõ: Ja, a Sólyom Kati lánya, biztos be akarják nyomni”– ironizál Kinga, miközben fél szemmel mindig fiára figyel. Boldizsár megvizsgálja a jegyzeteimet, elbújik és a hátam mögül cinkosan mosolyog szüleire. „Kinga Angliába ment Erasmussal, gyakorlatilag ez a távollét ébresztett rá igazán a vele kapcsolatos érzéseimre. Küldtem is egy faxot 1999. április elején haza, Debrecenbe: „Édesanyám asszem szerelmes vagyok” – emlékszik Feri. Az egykori ifjú színészek azóta már házasok. Közben közös „mániájuk” lett a színház: Ferenc a JESZ-bõl a Pécsi Nemzeti Színházba került, Kinga a Nemzetiben és a Bóbitában is „vendégeskedett”. Feri elnyerte a társulat Szendrõ József díját, 2009-ben pedig nívódíjat kapott és legtöbbet játszó színészként a társulat neki ítélte a színészgép titulust is. Míg Feri a színjátszásban teljesedett ki, addig Kinga a – számára legfontosabb – színház mellett több másfajta munkában is kipróbálta magát. Riporterként, bemondóként dolgozott a az M1-nél egy évet, majd a Pécs TV-nél 2–3-at. Ott reklámfilmek készítésében is részt vett, és a Publikum összkulturális magazinba is bedolgozott: „Nehéz volt mindig két lábon állni. A színház nem nagyon tûr meg maga mellett más munkát. Ezért állandó szervezéssel, terve-

14

www.alumni.pte.hu

Feri hasonló intenzitással viszonyul az általa mániának nevezett színházi munka iránt. „A színház sem mûvészet, addig amíg nincsen jól csinálva. Amíg egy elõadás nem klappol 1001 % ig. Ráadásul nem csak rajtad, hanem a kollégáidon, a rendezõn, a mûszakon és sok más tényezõn is múlik, hogy jó lesz-e az adott elõadás. Ezért rengeteg „hülyeségen” idegesítheted magad. A JESZ-nél nagyon komolyan vettük a munkánkat és én ebben a csapatszellemben a színházért égõ emberként léptem tovább a Nemzetibe.”


Már az egyetemi évek alatt alakult ki Kinga több lábon álló létmódja is. A KTK angol nyelvû üzleti kommunikáció szakán kezdte tanulmányait, innen ment el félévig Erasmusszal Londonba, ahol a közgazdaságtan mellett színházas órákra járt, énekelt a bölcsészkari kórusban is. Majd hazatéréve elkezdett dolgozni a JESZ-ben és felvételizett kommunikáció-médiatudomány szakra. „Nagy váltás volt. Rohantam a közgázról, megérkeztem a BTK-ra és lelassult körülöttem minden. Míg a KTK-n szóról szóra kaptuk és adtuk vissza az anyagot, itt ugyanazt el tudták mondani ötféleképpen. Ez a szemlélet imponált nekem.” Közben már szinte minden estéjüket a JESZ-ben töltötték. Kingának így is sikerült idõben befejezni közgázos tanulmányait. Ferinek JESZ-es és Nemzetis színészi munkája mellett ez hosszabb idõbe telt, de sikerült. „Az egyetemnek a színházat köszönhetem és az élethez való hozzáállást”– mondja. „Általában nem voltunk itthon”– Kinga elejtett kijelentése igaz egyetemi és késõbbi közös életükre, kialakult életmódjukra is. Boldizsár születése azonban több változást is hozott: „Mikor bogyóarcú megszületett, én éppen egyik próbaidõszakból a másikba estem. Nem nagyon voltam itthon, Kingára maradt sok feladat. Nagyon be volt zárva a gyerekkel” – mondja Feri. „Elõtte én is nagyon pörögtem. Nehéz volt leállni. Hagyjam abba a munkát? Órákat üljek egy helyben? Ilyen még nem volt!” – kontráz Kinga. „Persze neked is voltak szerepeid, amit még el kellett játszanod – reflektál Feri – Volt olyan is, hogy próba, vagy elõadás alatt kellett megszoptatnod a gyereket. Ezeket a helyzeteket én kicsit túlizgultam, de aztán gördülékenyen ment minden”– emlékszik a férj. „A napirend teljesen más lett. Hárman vagyunk. Ferinek is teljesértékû apának kell lennie itthon. – viszi tovább a beszélgetés fonalát Kinga. „Kellene”– vágja el a fonalat nevetve Feri. „Jól érzem magam a gyerekkel. A színház, mint életforma, vagy szerelem, mostanság azért már elkezdett hiányozni. Nem a társaság miatt, mert szerveztem már baba-mama klubot és úszni is járunk. Hanem a munka hiányzik, hogy letegyek valamit az asztalra. – jelenti ki Kinga. A baba-mama klub Feri szerint is jó ötlet, legfõképpen azért mert a szülõk egymástól sokat tanulhatnak ilyenkor. „Tudunk azért kicsit fecsegni, az élet nagy dolgairól: hogy éppen mennyit kakált és hogy eszik, milyen cipõt hord a gyerek.” – ironizál Kinga. Felvetésemnek, hogy vannak kollégáik, akik az élethez való laza hozzáállást tisztelik bennük, mindketten örülnek, de tiltakoznak is, mindig nem sikerül lazának maradni: „Örülök, ha ez látszik, Kingát én is sokkal lazábbnak tartom, mint magamat. Náluk több generáció élt együtt és a gyerekek maguktól nevelõdtek.”– mondja Feri. „Rengeteg mindenen lehet izgulni, görcsölni. Például igen nehéz feldolgozni az állandó 24 órás készenlét nyomását is és a lelkiismeret-furdalást, hogy foglalkozunk-e vele eleget”– kapcsolódik Kinga, majd a férj folytatja: „de alapvetõen szerencsénk van. Boldizsár nagyon jó gyerek. Látod, jól van, szerepel, adja neked a kellékeket. Nagyon jókedéjû és ez visszahat ránk is. Hárman jó zenekar vagyunk.”

www.alumni.pte.hu

15


Pécsi Egyetemi Napok A giccspartin kihirdették a diákrektort: a Pollack ponyvaregényes csapata nyert, ám ez szinte senkit nem érdekelt, csak az érintetteket. De azért… Kedves elsõ-, másod-, harmadévesek két év múlva találjatok mán ki valami nagyon jó ötletet és indítsatok csapatot! Tuti jó sztori az unokáknak” – írta 2001-ben az egyetemi napokról Fenyõ Zsuzsa az UnivPécs hasábjain (UnivPécs 2001. 7. lapszám PEN napok 9. oldal). A tanácsot – ha idõ kellett is hozzá, 2004-ben például a korábban érDIÁKREKTOROK dektelenségbe fulladt diákrektor választás is elmaradt – mára minden 2010 Szabó Ádám (FEEK) hallgató komolyan veszi. /Saddam, Metálcicák/ 2009-ben 4200 fõ volt napi nézõcsúcs a fesztivál negyedik napján, az 2009 Orbán Márton (PMMK) azévi PEN teljes látogatószáma kö/Vili Wöllsmayer/ zel tizenötezer volt. Ezt is felülmúlta a 2010-es év: a napi nézõcsúcs 2008 Bodonyi Balázs (FEEK) 5300 fõ volt és az összes nézõszám /Paraszt GroupPEN/ 16000. A rendezvény nagysága és a költ2006 Csikós Gábor (PMMK) séghatékonyság szempontjából a PTE /„uff”/ Egyetemi Hallgatói Önkormányzata 2011-ben visszatért a gyökerekhez, 2003: Petrovics „Bread” Ferenc (TTK) vagyis ahhoz, hogy a PEN-t kétéven/Bread Bond/ te rendezzék meg – azért ez az év sem maradt el nagyszabású hallgatói 2002 Kiszel Norbert (PMMK) buli nélkül, hiszen május elsõ hetében „PEN-pótló” Tavaszi Egyetemi Feszti2001: Pollack Ponyvaregényes csapat vált rendeztek.

Kiszállni a hétköznapi mókuskerékbõl, „kiereszteni a fáradt gõzt”, oldani a feszültséget egy barátságos, vidám és derûs közegben. Szó lehetne akár a Bahtyin által oly pontosan leírt karneválokról is – a középkori franciaországi bolondünnepek bölcsessége, miszerint a bor is szétvetné a hordót, ha idõrõl idõre nem lazítanák meg a dugót – ám mindez a Pécsi Egyetemi Napokra (röviden: PEN-re) vonatkozik. A „diáknapok” vagy „rektorhét” a pécsi és szekszárdi felsõoktatási intézmények egyesülése, 2000. elõtt is léteztek, az elsõ Pécsett közösen rendezett egyetemi napok a kilencvenes évekre nyúlnak vissza, akkor a Janus Pannonius Tudományegyetem égisze alatt szervezték meg a programsorozatot. A PEN mindenkori fõszervezõje a pécsi Egyetemi Hallgatói Önkormányzat. „Az egész banzáj különben nagyon nehezen indult. Hétfõn kínnal-keservvel jött meg a hangulat, ugyan a Széchenyi téren háromezren lettek estére, köszönhetõen a kosaras lányoknak és az Irigy Hónaljmirigynek, ám a sörsátor és az Egyetemi Klub környéke eléggé pangott. Aztán felpörögtek az események, a legnagyobb sikert a kedd esti koncertparádé aratta a PUF-fal, a Kispállal és az Animával.

16

www.alumni.pte.hu


Diákrektor anno és most: Bread Bond Diákrektornak választották a 2003-ban rendezett Pécsi Egyetemi napokon. S bár ennek idén nyolcadik éve, Petrovics „Bread” Ferenc és barátai a mai napig legendásnak számítanak az Ifjúság úti Szenesben (akkori interjú a nyertes diákrektorral: Bread Bond avagy népet a kenyérnek UnivPécs 2003. 8. szám, 7. oldal).

Emlékszel még, miért indultál el akkor a diákrektori címért? Az elõzõ években mindig indultunk a „Szeneses” barátaimmal, viszont nyerni nem tudtunk. Szerettem volna én lenni az elsõ, aki a brigádból diákrektor lesz. Ennyi idõ távlatából mi az, ami leginkább megmaradt abból a PEN-bõl? Élénken él bennem az egész 2003-as PEN, viszont leginkább az önfeledt ünneplés maradt meg, valamint a nyereményként kapott nyaralás, amikor is kilenc csapattársammal együtt egy felejthetetlen hetet tölthettünk a horvát tengerparton – nem a hely volt felejthetetlen, hanem nagyon jó kis bulit csaptunk. Tartod még a kapcsolatot a csapatod többi tagjával? Természetesen, a mai napig nagyon jó viszonyban vagyunk, szinte mindenkivel tartom a kapcsolatot, még annak ellenére is, hogy az élet az ország, és a világ különbözõ pontjaira sodort minket.

Az egyik jelszavatok a „Bort, búzát, végzettséget!” volt – hogy és hol sikerült elhelyezkedned, mivel foglalkozol most? 2004-ben megszereztem diplomámat a PTE TTK Számítástechnika–technika szakán, majd a késõbbiekben elvégeztem egy logisztikai manager sulit is. 2004-tõl közel öt éven keresztül a Pécsi Megyei Jogú Város Önkormányzatának Kisgyermek Szociális Intézmények rendszergazdája voltam. 2009-tõl a svéd Ericcson magyar leányvállalatánál dolgozom, mint rendszermérnök, és pár hónapja napi munkám mellett az Innovation Driver, azaz innovációs vezetõ feladatkört is ellátom. Anno azt nyilatkoztad, hogy számítástechnikát és csillagászatot akarsz tanulni még. A jelenlegi munkahelyemen, az Ericsson Magyarország Kft.-nél rengeteg tanfolyamon, továbbképzésen vettem reszt, azt mondhatom, hogy egy év leforgása alatt szinte egy új szakmát kaptam a munkahelyemtõl. Nyomon követed, hogy mi folyik a PTE-n vagy a PEN-en? Esetleg voltál már bulizni azóta itt? Nagyjából tudom, hogy mi folyik a PTE-n, de az elmúlt években már nem igazán volt idõm elmenni, habár régebben azt mondtam, ha tehetem elmegyek, és reszt veszek rajta. 2003 után egy-két PEN szervezésében azért aktívan részt vettem. Van bármi, amit a diákrektorságnak köszönhetsz? Még több barátot, havert.

www.alumni.pte.hu

17


Hatalmas apróságok Virológiát tanít dr. Jakab Ferenc a PTE Természettudományi Karán, a PTE KK vírusdiagnosztikai laborját is õ vezeti, s a készülõ Science Building labortechnológiai menedzsere.

Miért pont a vírusokkal kezdett foglalkozni? Sebész akartam lenni, de egy pont híján nem kerültem be az orvosi egyetemre. Elkezdtem a biológia–kémia szakot azzal a tervvel, hogy majd átjelentkezem, de elsõévesként bekerültem az ÁNTSZ virológiai laboratóriumába, ami annyira megtetszett, hogy rájöttem, nem is biztos, hogy orvosnak kell lennem. Maradtam, s az öt év alatt végig virológiával foglalkoztam. Talán látta a Vírus címû Dustin Hoffman-filmet – ami bár tudjuk, hogy csak fikció, fiatalon engem mégis nagyon megfogott: érdekesnek találtam, hogy ilyen apró teremtmények milyen hatalmasak tudnak lenni. A mai napig csodálom ezért a vírusokat, misztikus vonzalmam van irántuk. Az állatokról emberre terjedõ veszélyes vírusokat kutatja. A globális felmelegedés hatására az éghajlat változik, így az állatok elterjedési területei is változnak: újabb fajok jelenhetnek meg vagy élnek túl Magyarországon is, s ezek olyan, önmagukra ártalmatlan vírusokat hordoznak, melyek ránk halálosak is lehetnek. Az ember is terjeszkedik, közelebb kerülnek hozzánk az állatok. Egy virológus munkája nem korlátozódhat a laboratórium területére: az állatok folyamatos monitorozásával meg kell állapítanunk, mely vírusok vannak jelen, mely területeken, milyen arányban. Mindezt tudatnunk kell a gyakorló orvosokkal is, hiszen ha csak egy fertõzés elõfordul a régióban, újabbra, járványra is van esély. Mennyire népszerû a virológia a hallgatók körében? Nagyon! Sokan jelentkeznek szakdolgozónak is, számuknak csak a laboratórium mérete szab határt. Külföldi tapasztalataim is azt mutatják, hogy egyre fontosabb a virológia: a modern molekuláris módszerek megismerésével, az újabb technológiákat alkalmazva a vírusok jobban vizsgálhatók. Ez a tudományág virágkora elõtt áll. A PTE-n pedig ennek kitüntetett helye lesz: a Science Buildingben – a terveim alapján és a felügyeletem mellett – egy olyan, ún. 3-as szintû biztonsági laboratórium kap helyet, amely olyan vírusok vizsgálatát teszi lehetõvé, melyek súlyos, esetenként halálos humán megbetegedéseket okoznak. A laboratórium egyedülálló lesz a régióban, s nem csak a klinikák szempontjából fontos fegyvertény, de járványügyi szempontból is fontos és nagyban segíti a kutatást. Nem fél? De. Van, mikor egy állatot kell felboncolnunk, ami potenciálisan bármilyen vírust, kórokozót hordozhat. De aki nem fél, az nem koncentrál, és aki nem koncentrál, az hibázik, ami egy ilyen laborban végzetes is lehet. Mindig tudnunk kell, mit csinálunk, és tiszteletben kell tartani a vírusokat.

18

www.alumni.pte.hu


Anatómia rulez!

Maradi elképzelésemhez képest (idõs anatómus professzorok fehér köpenyben) egészen más a PTE ÁOK Anatómia Intézet hangulata, az egyik kedvelt tanárról, Reglõdi Dóra kutatóorvosról nem is beszélve!

Több kiállításod is volt olyan anyagokból, amik részben anatómiai tárgyúak. Honnan az ötlet? Egy szoborról jutott eszünkbe, hogy úgy néz ki, mint egy idegsejt. Abban az évben szerveztünk egy konferenciát, amire szerettünk volna valami különlegességgel is készülni, így tudatosan keresve a párhuzamot, összeállítottam a neuroanatómiai és mûvészeti hasonlóságokból egy gyûjteményt. Ennek egy része 2006-ban a Látványos Tudomány fotópályázat díja miatt a Mûvészetek Palotájában kiállításra került. A "mûtermékeket" fotózni egy másik régi ötletem volt. Azokat a nem kívánatos szöszöket, piszkot, koszt, levegõbuborékokat fotóztam, amikre azt szoktuk mondani a hallgatónak, hogy ne nézze – de némelyik nagyon szép. Amikor lefényképeztem az elsõt, egybõl eszembe jutott egy idézet is mellé, azóta tudatosan párosítom a metszeteket az idézetekkel. Ezekbõl tavaly egy kiállítás, 2011-ben pedig az ÁOK hivatalos naptára készült. A kutatás terén mivel foglalkozol? Egy PACAP nevû hormonnal, amit 20 éve mutattak ki elõször az idegrendszerben. 12 éve éppen annál a professzornál dolgoztam New Orleansban, aki ezt elõször izolálta – mikor hazatértem,

ennek az idegrendszeri védõ hatását kezdtük vizsgálni– például az agyvérzéssel, a Parkinson-kórral foglalkoztunk. Kiderült, hogy ennek az anyagnak a védõ hatása nem csak az idegrendszerre, hanem minden szervre kiterjed. Humán vizsgálatokat is végzünk: testváladékokból, mint pl. magzatvízbõl, könnybõl mutatjuk ki ezt az anyagot. Nagy álom, hogy a diagnosztikában vagy a terápiában hasznosítani lehessen a kutatásunk eredményeit, pl. a vérvizsgálat részeként.

Kutatsz és oktatsz egyszerre. Melyiket szereted jobban? Milyen anatómiát oktatni? Mint ahogy egy egyetemen szokás. Amerikában csak kutattam, Dominikán pedig csak oktattam, de külön egyik sem volt számomra teljes. Próbálom színesebbé tenni az óráimat, mert ez lehet egy igen száraz tantárgy, rengeteg nevet kell megjegyezni, sokan meg is buknak anatómiából. Egyúttal viszont nagyon érdekes megismerni az emberi test felépítését, és az is nagyon hamar kiderül, ha valaki csak bemagolta a szavakat, s egyébként nem érti az anyagot. A hallgatóimmal mindig megtalálom a hangot – a legjobb barátaim közt is vannak volt tanítványaim. Igaz, másfél évig heti 6 órában tanulják az anatómiát, vagyis aki ezt oktatja, sokkal több idõt tölt velük, mint az olyan kollégák, akik féléves kurzust tartanak – ezért is kap sokszor anatómus elismerést a hallgatóktól. Nekem eddig nyolcszor ítéleték oda a diákok a kiváló oktatói érmet, ezekre nagyon büszke vagyok!

www.alumni.pte.hu

19


Kell egy (arany)csapat Ötven évvel azután, hogy a Pedagógiai Fõiskolán átvették a diplomájukat, 2010. június 5-én találkozott újra a biológiaföldrajzos csoport, hogy kezükben a Pedagógusnapi Ünnepségen átvett aranydiplomájukkal megemlékezzenek az itt eltöltött 3 közös évrõl. Az 1960 júniusában biológia-földrajz szakon végzettek azóta is rendszeresen találkoznak, a díszoklevél-átadó ünnepség alkalmából pedig saját készítésû kiadványban gyûjtötték össze emlékeiket. Hárman a csoporttársak közül a rendezvényrõl is összeállítottak társaik részére egy anyagot. A terepgyakorlatok, a kollégiumi élet, az együtt végzett társadalmi munka és a mai egyetemisták számára már ismeretlen családlátogatások igazi közösséget formáltak az akkor 26 fõs csoportból.

Élményeikrõl, a pedagógusi létrõl dr. Szablya Jenõné Viszt Ilona mesélt, akinek e hivatásra való készülés nemcsak a fõiskolán, hanem már egészen kiskorától fogva jelen volt az életében.

Néhány gondolat visszaemlékezéseibõl Úgy emlékszem, hogy egyetlen napot sem hiányoztam a fõiskoláról. El se tudtam volna képzelni, hogy ne menjek minden nap oda. Különleges élmény volt, hogy a Szabadság úton majdnem a házunk elõtt állt meg a villamos, a Széchenyi térre ment, ott kellett átszállni a másikra, amelyik a fõiskolára vitt. Akik egy szakra kerültünk, mind szegények voltunk a háború miatt. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy nálunk nagy összetartás volt. Segítettük egymást például a növény- és rovargyûjtésben, elõadásokra és a vizsgákra való felkészülésben. Ez a segítés nálunk természetes volt. Csoportvezetõnk, dr. Gertig Béla földrajz szakos tanár volt, akit embersége miatt a csoport minden tagja nagyon szeretett. A tanárok kollégajelöltekként kezeltek minket. Dr. Bóna Imre tanár úr a Földrajz Tanszék vezetõje volt, akinél szigorúsága miatt fogalom volt az ötös érdemjegy. De Imre bácsi is megállt a folyosón, beszélgetett velünk, humoros volt, érdekességeket épített be az órájába. Ez a többi tanárról is elmondható.

20

www.alumni.pte.hu

Például a Földrajz Tanszék folyosóján, a kõzetgyûjteményes szekrény elõtt állva tanultam a kõzetek felismerését. Egyszer csak mögöttem áll Csanálosi tanár úr, és így szól:„Ica, tanulunk, tanulunk?” Meglepõdve megfordultam. Majd folytatta: „Szeretjük tanulni a kõzeteket és gyakoroljuk a felismerésüket?” Zavaromban a következõt mondtam: „Igen, igen, csak kár, hogy olyan száraz anyagrész.” Újra megszólalt: „Ki kell tenni az esõre, mindjárt nedves lesz.” (éppen esett az esõ) A több évtizednyi tanári és szakfelügyelõi munkám sok tanítványt, kollégát adott, és élményt ad a mai napig. Idén tavasszal egy vasárnapi napon a lányommal, aki szintén pedagógus és Pécsett végzett, elmentünk sétálni és a Kossuth téren összetalálkoztunk volt tanítványaimmal, hát mondanom sem kell, hogy a nyakamba ugrottak, ott mindenki csak nézett, hogy mi történik. Csatlakoztak hozzánk, mentünk és legalább húsz, ha nem több volt tanítvánnyal összefutottunk. Nem tudom, hány órás séta lett a találkozóból a Széchenyi téren és a Király utcában. Ezt elmondani nem lehet.


Kodály Központ – egyetemi koncert „Ahol a szavak elhagynak bennünket, ott kezdõdik a zene” – ezzel a Heine idézettel kezdte beszédét Bódis József, a PTE rektora az egyetem hagyományteremtõ céllal megrendezett elsõ egyetemi koncertjén, március 6-án a Kodály Központban. S van is mit betöltenie a muzsikának: Pécs zenei intézményrendszere a képzési és elõadói oldalról teljesnek mondható, olyan zenei tér azonban eddig nem állt rendelkezésre, amely méltó módon be tudta volna fogadni a létrejövõ elõadásokat. A Pécs Európa Kulturális Fõvárosa 2010 projekt keretében létrejött Kodály Központ hangversenyterme világszínvonalú, magyar-dán akusztikai mérnökök munkája. A zenekari igényeknek megfelelõen a színpadállás változtatható, ettõl függõen a nézõtér 999, 928, illetve 880 fõt fogad be. A 45 fokban emelkedõ, zsöllyéhez kapcsolódó földszinti üléssor vízszintes állásba süllyeszthetõ, vagyis a terem szinte tetszés szerint variálható. A Kodály Központ a régió nemzetközi hírû szimfonikus zenekarának, a Pannon Filharmonikusoknak otthona, de a PTE Mûvészeti Karának oktatói és hallgatói is lehetõséget kapnak arra, hogy ilyen akusztikai térben gyakorolhassanak, felléphessenek. Az elsõ egyetemi koncertre a város és az egyetem valamennyi prominens személyisége meghívást kapott, megjelentek rektorok, dékánok, tanszék- és vállalatvezetõk, de meghatározó egyetemi polgárok, és hallgatók is szép számmal érkeztek. A koncert elsõ részében a Mûvészeti Kar elõadómûvészei mutatkoztak be. Többek között fellépett a mára már Liszt-díjjal kitüntetett Baráti Kristóf is, aki egy Stradivarin játszva kápráztatta el közönségét. A rektor az ünnepség végén elmondta: az elsõ ízben kiosztott Brain Prize-t, három magyar kutató érdemelte ki az agyban végbemenõ, tanulásért és emlékezésért felelõs folyamatokban végzett kutatásaikért. Közülük Buzsáki György a Pécsi Tudományegyetemen szerezte meg orvosi diplomáját, itt kezdte kutatásait. Elismerése jeléül a PTE rektora a ma már az Egyesült Államokban dolgozó orvos-kutató Buzsáki György édesanyjának nyújtott át egy virágcsokrot. A Kodály központ aktuális programjait a www.kodalykozpont.hu weboldalon lehet nyomonkövetni.

www.alumni.pte.hu

21


Igyekeztem a pécsi „mintát” követni Három magyar idegtudós kapta az elsõ alkalommal kiosztott, a Grete Lundbeck Európai Agykutatási Alapítvány 1 millió euró összdíjazású Agy-díját (The Brain Prize). Buzsáki György, Freund Tamás és Somogyi Péter a memória-folyamatokban kulcsszerepet játszó agyi ideghálózatok feltárásáért veheti át a kitüntetést. Buzsáki György 1974-ben végzett a Pécsi Orvostudományi Egyetemen, s ma a newarki Rutgers Egyetem Molekuláris és Viselkedési Idegtudományi Központjának kutatója.

Miért az orvosi egyetemre jelentkezett annak idején? Mûszaki érdeklõdésû diák voltam a gimnáziumban, matematika–fizika szakon a Széchenyiben. Két dolog érdekelt fõleg, a rádióhullámok segítségével való kommunikáció, illetve a kommunikáció mint probléma. Ez utóbbi mai napig a fõ témaköröm az ideghálózatokban. Természetesen a Mûegyetemre készültem, de fõleg családi okok miatt maradtam Pécsett, így a szüleim és tanáraim tanácsára a jogi illetve az orvosi kar között kellett választanom. Eleinte természetesen egy kicsit idegenkedtem az elsõéves tantárgyaktól, de sok minden érdekeset is tanultam. Ön Grastyán Endrétõl és Lissák Kálmántól tanult – hogyan emlékszik vissza a velük való kapcsolatára, akár az óráikra? Két homlokegyenest ellenkezõ személyiség volt. Lissák visszafogott, tekintélyt követelõ ember volt. Grastyán rendkívül emberközeli, udvarias, fantasztikusan dinamikus egyéniség volt. Bármilyen vitába mindig szívesen belement. Nem szeretett veszteni, küzdött az igazáért, de figyelt az argumentumokra. Olyan reneszánsz egyéniség volt, aki körül mindenki mindenkor szívesen sündörgött, hátha valami okosat hall. Grastyán elõadásai a legkeresettebbek között voltak. Minden elõadását úgy adta elõ, hogy mi, a hallgatók úgy éreztük, hogy a megbeszélt téma a világ legérdekesebb és legsürgõsebben megoldandó feladatai közé tartozik. Ki vagy kik voltak még az Ön számára meghatározó oktatók és miért? Azt mondják, hogy ha egy egyetemen két professzor pozitív hatással van minden egyes diákra, az jó egyetem. Ezen megközelítésbõl nekem nagyon sok jó jutott. Paradox módon, annak ellenére, hogy az anatómiát nem túlságosan kedveltem, az anatómus oktatókat igen. A Három Béla (Flerkó, Halász, Mess) nemcsak kiváló emberek, de fantasztikus oktatók is voltak. Elsõ évben egyik kedvenc gyakorlatvezetõm Tóth Gyula (kémia) tanársegéd volt. „Romos” (Romhányi György) minden diák ked-

22

www.alumni.pte.hu


http://tdlc.ucsd.edu/

vence volt, mert emberségre és az orvosi szakma tiszteletére tanított. Porszász Jánost (gyógyszertan) egy kicsit Grastyán-szerû és szokatlan hallgató-közeli viselkedése miatt kedveltem. Donhoffer Szilárd szigorúan komponált elõadásai kevés hallgatót vonzottak, én viszont egyet sem hagytam ki; mindegyik egy vaslogikát követõ kompozíció volt, amit a mai napig is értékelek és próbálok követni a saját elõadásaimban. A klinikumból Horváth Lászlót (Radiológia), Tabar Lászlót (Radiológia), Szirmai Imrét és Czopf Józsefet (neurológia), Mestyán Gyulát (gyermekgyógyászat) és Mérei Tibort (Idegsebészet) említeném meg. Persze e „válogatás” nagyon szubjektív, de érdekes módon valahogyan jól beillettek a Grastyán „körbe”. Miután diákkörösként bekerültem az Élettani Intézetbe, a Grastyán munkacsoport tagjai adtak baráti légkört és egyénre szabott oktatást. Talán én éppen kifogtam azt a legnagyszerûbb idõszakot, amikor a lelkesedés, az alkotás és egymást segítés a legharmonikusabb volt az intézet történetében. Karmos György, Kellényi Lóránd, Czopf János, Czéh Gábor, Lénárd László és Szabó Imre különbözõ emberek voltak, különbözõ, egymást kiegészítõ szaktudással, akik önzetlenül átadták nekem mindazt, amiért õk külön-külön megküzdöttek.

Mennyire határozta/határozza meg késõbbi kutatásait az, hogy éppen Pécsett tanult? Egész pályám alatt igyekeztem a pécsi „mintát” követni. A mai napig is minden fórumon hangoztatom, milyen fontos pl. a PhD képzésben az egyénre szabott oktatás. Én semmilyen tudományra készítõ kurzuson nem mentem keresztül, csak amit a csoport tagjaival való beszélgetésekbõl tanultam. Az elmúlt húsz évben sok diák jött a csoportomba fizikus, matematikus, robotika, számítástechnikai háttérrel. Õk az idegtudományok alapjait és specifikus problémáit mind a nyitott laboromban ta-

nulták napi közös beszélgetéseinkbõl. Ezt a módszert tanítványaim is tovább ápolják saját intézményeikben.

Mikor és miért éppen az agy és a memória kezdte el érdekelni? Az „agyproblémát” vele együtt a hippocampuszrol ismert dolgokat Grastyán mesteremtõl „örököltem”. A memória számomra azért érdekes, mert talán az összes kognitív funkció között a legesélyesebb a megértésre. Meg tudjuk fogalmazni a problémát, ismerjük, milyen agyi struktúrákhoz kötõdik és van egy molekuláris szinten jól behatárolt neuron-szinaptikus szintû modellje. Ami hiányzik, az a különbözõ szintek összehangolása. A mi munkánk pont erre a szintézisre, a „mesoscopikus” szintekre koncentrál. Azt mondják, ha valaki vírusokkal foglalkozik, jobban ügyel a tisztaságra hétköznapi emberként is, mint más. Az Ön hétköznapi életére milyen következményekkel volt az, hogy kutató? Thomas Nagel filozófus szerint nem tudjuk megismerni, hogy milyen érzés pl. denevérnek lenni, mert mi csak emberek vagyunk (Nagel: „What is it Like to Be a Bat?” 1974). Valahogy én is így vagyok ezzel a kérdéssel. Sohasem tudom meg, milyen lett volna, ha maradok az eredeti tervemnél és pl. rádiócsillagász leszek vagy agysebész. Maradok egyszerû tudós, és amit csinálok, azt igyekszem jól csinálni. A hétköznapok nagy része így e hivatásnak van alárendelve. Hobbinak marad a modern epítészet. Édesanyja Pécsett él – az elsõ egyetemi hangversenyen Bódis József rektor is köszöntötte. Mennyire tudja tartani a kapcsolatot Magyarországgal? Számon tartja, érdekli, mi történik az alma materében? A világ összeszûkült, a kapcsolattartás nagyon leegyszerûsödött. Email, Facebook, Skype és a gyakori magyarországi, pé-

www.alumni.pte.hu

23


csi látogatásaimon keresztül szinte mindent könnyû megtudni, mi történik otthon. Az elmúlt 30 év alatt több mint száz magyar megfordult a laboromban, pár naptól 8 évig terjedõ idõtartamra. Volt pécsi kollégáim, barátaim több kiváló fiatal embert ajanlottak be hozzám. Mai napig is a POTE színeiben futok, természetesen mindenki tudja rólam, hogy magyar vagyok (ami a mi tudományunkban még elõnyt is jelent).

Hogyan látja a mai magyar, vagy éppen amerikai oktatás helyzetét? Született optimista vagyok és ez vonatkozik az oktatásra is. Mindig van és lesz az oktatók között egy-két Grastyán és Romhányi és a tehetséges, motivált fiatalok mindig megtalálják a hozzájuk vezetõ utat. Elég pl. csak megnézni egy-egy kiemelkedõ amerikai egyetem oktatógárdájának a névsorát. A nevek között az indonéz, dél-amerikai nevek ugyanolyan valószínûséggel megtalálhatók, mint pl. angolszász vagy magyar nevek, pedig az iskolák ahonnan jöttek, igencsak heterogének. 5 éve jelent meg Az agy ritmusa címû könyve, melyben hétköznapi példákkal is megvilágítja azt, hogyan mûködik az agy. Miért tartja fontosnak az ismeretterjesztést? A kutatási eredmények borzasztóan komplexek, az eredményeket rendszerint csak egy maroknyi csapat érti meg iga-

zán. Idõrõl idõre szükség van áttekinteni és összefoglalni legalább a határterületeken küszködõk számára, hogy mi a maradandó vagy mely kérdések várnak megoldásra. A tudás értéke a mások általi megértésben van. Mi alkottunk egy új irányt, amit „neurális szintaxisnak” vagy nagyképûen agynyelvnek nevezhetünk, de a fontos részletek apróbetûkkel és óhéber nyelven íródtak a kívülállók szemszögébõl. Ez könyvemben leegyszerûsítve és koncentrálva kerül terítékre, hogy a klinikusok, molekuláris biológusok, és az agy iránt érdeklõdõ modellezõk, fizikus és mérnök szakemberek is megértsék.

Hogyan értékeli a nemrég kapott Brain Prize-t? Mit jelent az Ön számára tudósnak lenni? Az agykutatas talán a legérdekesebb kutatható téma napjainkban. A kutatás önmagában is rendkívülien szórakoztató játék. Ha ezért még külön jutalmat is kap az ember, az igazán örvendetes. A díjat nem egyedül kaptam (megosztva Freund Tamás és Somogyi Peter barátaimmal) és nem is hárman kaptuk, hanem az elismerés szól egy kis országban dolgozó, hagyományokat tisztelõ és értékeket átmentõ közösségnek is. E díj jelenleg az idegtudományokban elérhetõ legnagyobb elismerés, és ebben a legnagyobban Grastyán és a pécsi csapat, valamint utódaik egyaránt partnerek.


Akikkel nap mint nap Emese „Tizennyolc éve vagyok ruhatáros, pontosabban 1992. december 14.-e óta dolgozom a BTK–TTK-n.”– meséli BBBB Emese, akit biztos, hogy nincs olyan hallgató, aki ne ismerne az Ifjúság úti campuson. „A könyvtárban kezdtem el, nagyon családias volt akkoriban a hangulat, olyan 100 hely volt a ruhatárban. Ma már 400–500 helyünk van, rengeteg a hallgató és rengeteg és egyre nagyobb a csomag. Alig két-három ember maradt itt abból a régi kollektívából.” – meséli Emese. A ruhatár helyén túl az egyetem és az emberek is változtak: „A mai hallgatók nem udvariasak. Elég sokan fel vannak háborodva, ha kiteszem a ruhatárból a lábamat, néha muszáj helyre tennem õket. Most könnyû, mert tavasz van, de az õszi félév kemény.” Ha éppen nincs dolga, rejtvényt fejt vagy olvas. „Fõleg krimiket, regényeket szoktam olvasni, meg amiket általában szoktak a hallgatók ajánlani – nem igazán tetszenek, egy-kettõ azért érdekes. Mostanság inkább gombozni szoktam. A gombokat az apámtól örököltem, 7–8 éve vásározok velük. Délutánonként ráérek, olyankor vagy összefûzök egy 10 darabos gombköteget, vagy felvarrom egy kisebb kartonpapírra õket, és a vásárban ezeket árulom.” – árulja el Emese. Emlékszik mindenre: arcokra, nevekre, csomagokra és arra is, ki hogyan viszonyult hozzá: „Ha jönnek az elsõsök, van, hogy megkérdezem, milyen kint az idõ. Abból, ahogy válaszol, egyb��l kiderül, lehet-e az illetõvel beszélgetni vagy nem. Vannak azért, akik barátságosak.”

Józsi segít Könyvet keresünk a Tudásközpontban. Kérdezünk. „Józsi!”– hívnak valakit. Egy kedves, alacsonytermetû úr közeledik. Fejbõl mond három ötletet és miközben kísérjük további hasznos tanácsokat ad jelenlegi munkánkkal kapcsolatban. „Aki idejön és segítségre szorul, annak abban a pillanatban ez a legsúlyosabb problémája.”– ez József hitvallása. Bánfai József 1976-ban végzett Pécsen biológia–földrajz szakon. Elõször négy órában dolgozott a folyóirat osztályon, ma már fõállásban az Olvasószolgálatnál segíti az olvasókat. „A Központi Könyvtárban minden tudományterületet egy-egy kolléga gondozott, a munkába beletartozott a megjelent irodalmak a figyelése és az ebben a témában nyújtott tájékoztatás is. Volt olyan idõszak, amikor nagyon sok terület tartozott hozzám”– emlékszik. Innen a magas szintû tájékozottság. Illetve további tanulmányaiból, ugyanis József a nyolcvanas évek elején az ELTE pedagógia kiegészítõ képzésén is részt vett. Tudását nemcsak a napi könyvtári munkában hasznosítja. Számos tanulmánya jelent meg a Tehetség folyóiratban, könyvtári bibliográfiát is összeállított a tehetség problémakörrel kapcsolatban. „Az olvasóktól is nagyon sokat lehet tanulni” – mondja – „munkám során igyekeztem mindig ott lenni, ahol nálam tanultabbak és tájékozottabbak dolgoztak.” A tájékozottságra törekvés jelenleg is fontos része életének. Mivel szemmûtét elõtt áll, nehezebben olvas, a Mindentudás Egyetemének régebbi elõadásait nézi, hallgatja újra.

26

www.alumni.pte.hu


találkozunk Netezõ nyugdíjas A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Vörösmarty utcai épületének portása Szárazajtai János. Munka közben beszélgettünk. „2007 óta dolgozom itt nyugdíjasként” – (telefoncsörgés) „Elõször egy kicsit furcsa volt, nem voltam hozzászokva ahhoz, hogy egész nap egy helyben üljek, a korábbi munkahelyemen mindig menni kellett.” „A hallgatók többsége maximálisan tisztelettudó és rendes” – osztja meg véleményét az ETK portása. (Közben egy hölgy a 3-as terem kulcsát kéri.) Majd egy „extrémebb” esetet is elmesél: „Az egyik elõadótermünk régebben sportolásra alkalmas hely volt, ide jártak a PEAC különbözõ szakosztályaiból. Hét óráig vagyunk nyitva, õk itt szoktak lenni este tízig. Ilyenkor egy másik ajtón távozhattak az épületbõl. Néhányan ezt nem tudták itt akartak kimenni, felfeszítették a bejárati ajtót, így az nyitva volt egész éjjel.” (Parkolási engedélyért jönnek.) „Nekünk kell figyelnünk arra, hogy külsõs oktatók hozzájussanak és idõben visszahozzák, hogy mások is használhassák a közelben történõ parkolásra feljogosító kártyákat.”(Csörög a telefon.) „Otthon inkább számítógépezek.” (Teremkulcsot hoznak vissza.) „Autodidakta módon kezdtem el használni az internetet. Jelenleg utazással kapcsolatos dolgok érdekelnek, ezekrõl olvasgatok a világhálón.”


A mûhely titkai Robotolimpia – bár a szóösszetétel szürreális kissé, maga az esemény korántsem az. A Pollack Mihály Mûszaki Karról a Malkó Tibor és Pap Zoltán alkotta Pollino csapat gyõzött az országos versenyen, így a nemzetközi Robotino Olimpián, amit 2010 júniusában rendeztek Szingapúrban, õk képviselték hazánkat és a PTE-t. Több mint egy éve számolt be errõl az egyetemi lap („A gépnek is van lelke", UnivPécs, 2010. május 3.). De mi történt a srácokkal azóta? „A belsõ mûhelyben vannak. De vigyázz ne nézz bele a hegesztõ fényébe!”– kapjuk a jótanácsot a PMMK Rókus utcai épületében. A külsõ, nagy mûhelyben Malkó Tibort látjuk meg elõször, aki éppen egy kockás füzet fölött görnyedve magyaráz valamit egy lánynak, akirõl késõbb elárulja: „Õ a pilótánk és a mi lelkünkön száradna, ha nem lenne meg a matekja, hiszen annyit van velünk.” A belsõ mûhelyben hangosan szól a rádió, de annál is hangosabbak a lázas munka által keltett zajok. Pneumobil készül egy versenyre, ahol sûrített levegõvel mûködõ jármûvek indulhatnak. „Kicsit el vagyunk csúszva” – tájékoztat Tibor – „Az elektromobilt akartuk átalakítani, de túl bonyolultak lettek volna a munkálatok, így csak a kerekeket és a kormányt szedtük ki és létrehoztunk egy új konstrukciót.” Az említett Elektromobil pilótája is a kint matekozó lány, azaz Hegedûs Réka, a PMMK elsõéves ipari termék- és formatervezõ-mérnök hallgatója volt. A válogatásnál a személyes szimpátia mellett a legfontosabb érv az volt a lány kiválasztása mel-

28

www.alumni.pte.hu

lett, hogy õ volt a legkönnyebb jelentkezõ. Jelenleg õ a csapat designfelelõse is. Már egy korábbi projektnél csatlakozott a csapathoz Blázsovics János gépészmérnök hallgató is, így a jármû hármuk munkája. „A cél, hogy minél jobban manõverezhetõ, minél gyorsabban felépített autót hozzunk létre.” – magyarázza Zoltán – „A közös ötletelés után a tervezés dokumentációját János végezte el, de az elkészítés során mindenki abban segít, amiben tud. Volt olyan alkalom, amikor a Tibi hegesztett, János vágta a vasat, én köszörültem.” „Reggel hétkor vagy hatkor kezdjük a napot és leggyakrabban estig dolgozunk. Ha szükséges, a hétvégéinket is az aktuális munkának szenteljük. Persze órákra is be kell (olykor kellene) járni, beadandókat írni, ZH-ra tanulni”– mondják, de folytatják is: „Jövõ héten Mach-Tech kiállítás Pesten, minket is meghívtak, hogy az egyik gépünket bemutassuk. Utána a Pollack ECO Marathon projektjében fogunk dolgozni: itt minél kisebb fogyasztású, kör-


nyezetkímélõ jármûvet kell építeni. 2012-ben, ha lehetõségünk lesz rá, szeretnénk az elektromobilos versenyen ismét elindulni. Itt a mostanihoz hasonló, de hat akkumulátoros csavarozó géppel hajtott autót kell kivitelezni. Egy év távlatából több dolgot másképpen fogunk megoldani, igyekszünk a hibáinkból tanulni.” Az itt felsorolt tervek nem alaptalanok, hiszen a srácok 2010ben a nemzetközi Robotino döntõben is megállták a helyüket Szingapúrban: a negyedik helyezést hozták el az egyetemnek. A rendelkezésükre álló három robottal gyakorlatilag tizenegyespárbajt játszattak a csapatok. „Írsz egy programot és elindítod a robotot, onnantól kezdve az magától mûködik” – magyarázza Tibor – „a kapusnak például minden labdára rá kell mozdulnia és mindet el kell kapnia. A nemzetközi versenyen is csak 2–3 olyan csapat volt, amelynél valamelyest mozgott is a robot, nem csak mentek jobbra-balra a kapuban. Idén már más lesz a helyzet, mert egyszerre csak egy csapat lesz a pályán és úgy kell megmutatni, mi az a mozgássor, amit a három robottal egyszerre meg tudunk csinálni.” „Azóta az elsõ félévben bepótoltuk az elmaradt tanulmányi hiányosságainkat, illetve készültünk a félévben megrendezett verse-

nyekre, amikre jelentkeztünk.” – mesél tovább Zoltán – „A nyarat is végigdolgoztuk: egy korongválogató automatát építettünk. Ebben a munkafolyamatban három gépészmérnök, két infós diákkal dolgoztunk együtt.” „Ránk találnak a versenyek és mi nem mondunk rá nemet” – Tibor szerint ez a legfõbb oka, hogy az idei félévben így megszaporodtak a teendõik. „Szeretnénk kedvet csinálni a következõ „nemzedéknek” is, hogy tényleg érdemes hasonló versenyeken elindulni, mert nagyon sokat profitálhatnak belõle”– teszi hozzá Zoli. – „ A PTE-nek is növeljük a hírnevét, ráadásul a legtöbb versenyen használt, különbözõ cégek által felajánlott költséges eszközök a felsõoktatási intézmények csapatainál maradhatnak.” A csapattagok pedig személyesen is profitálnak a versenybõl: „Amit a mûhelyben, illetve a laborokban magunktól csinálunk, azt nem lehet tanórán megtanítani.”– érvel Zoli, majd János is bekapcsolódik: „Ott nincs arra idõ, hogy ténylegesen elmélyüljön az ember egy témakörben. Itt hamar jön a válasz: vagy mûködik, vagy nem mûködik, amin éppen dolgoztunk. Ha nem, akkor újra kell kezdeni a tervezést.”

www.alumni.pte.hu

29


És táncol és táncol és táncol az egyetem! Tíz év és annak megünneplése, online jelentkezés a kurzusokra, újfajta táncok tanulásának lehetõsége és több esemény, melyeken a tánctudást megcsillogtathatjuk – dióhéjban is ennyi minden történt az elmúlt évben a PTE Táncoló Egyetemén.

Hasban jók vagyunk Újabb, mi több, visszahódított Guinness-rekordot állított fel a PTE Táncoló Egyeteme tavaly õsszel. A csak a Pécsi Tudományegyetem különlegességeként számon tartott tánckurzusfolyam 2010 õszén egyhetes rendezvény-sorozattal ünnepelte fennállásának tízedik születésnapját. A szeptember 27én tartott zárógálán a Széchenyi téren egybegyûltek Indzsi Deniz hastáncosnõ vezetésével Guinness-rekordot állítottak fel: a sikerhez 560 fõnek kellett volna regisztrálnia, ehhez képest 826-an hastáncoltak egyszerre. A kísérletben résztvevõk jótékonykodtak is: a Coca-Cola jóvoltából fejenként ötszáz forinttal támogatták a Pécsi Társastánc SE Mozgáskorlátozottak Szakosztályát, akik 413 ezer forinttal lehetettek gazdagabbak.

Sok pár táncos láb PTE Táncoló Egyetem Táncfesztivál és Tömegtánc 2011 címmel folytatódtak a Táncoló Egyetem rendezvényei a dr. Romhányi György Aulában. Az est folyamán közel 300 fellépõ mutatkozott be színpadi, utcai, társastáncok és folklór kategóriában, az ország különbözõ pontjairól. A szakmai zsûriben Uhrik Dóra Kossuth-díjas, érdemes mûvész, Südi Iringó, a Táncoló Egyetem jubileumi fõvédnöke, Tandiné Mosgai Andrea táncpedagógus, Vincze Balázs, a Pécsi Balett igazgatója és Kurucz Sándor, a Bad Boyz táncosa és koreográfusa foglalt helyet. Több szakmai és támogatói díjat osztottak ki az arra érdemeseknek, a kiemelt elsõ helyezett egyéniben Bõhm Attila lett (T-Dance Hip-Hop Sport Egyesület), csoportban pedig a Klub 74 Boogie-woogie formációja. A következõ szemeszter kurzusait keresve 2011 szeptemberétõl már érdemes lesz böngészni a www.tancolo.pte.hu weboldalt, vagy információt kérni a tancprojekt@pte.hu email címen. A PTE Táncoló Egyeteme a Pécsi Diplomások Köre tagjai számára 20% kedvezményt biztosít a részvételi díjból.

30

www.alumni.pte.hu


Testépítõ-világbajnok és gyógytornász Okos, céltudatos és segítõkész: Bibó Alpár (civilben junior testépítõ-világbajnok) idén végez a PTE Egészségtudományi Karának gyógytornász szakán.

Mikor és miért kezdtél el testépítéssel foglalkozni? 2003. december 3-án mentem el elõször edzeni – akkor a 180 centimhez 59 kilós voltam. Nagyon vékonynak tartottam magam, és ez volt az elsõ és legfõbb indok, amikor belevágtam. A versenyzés csak aztán jött: a konditeremben ez az életstílus ráragad az emberre, ha sokat edz és valóban érdekli. Milyen versenyeredményeid vannak, melyikre vagy a legbüszkébb? Olaszországban 2010. október 30–31-én volt egy világbajnokság, ahol junior kategóriában én állhattam a dobogó tetejére, de talán ami a legnagyobb motivációt adja az embernek, az élete elsõ versenye, ez 2008-ban volt Balmazújvárosban, egy kezdõ testépítõknek rendezett országos verseny, ott 12 fõs kategóriában lettem elsõ. Két éven belül ez elképesztõ haladás – milyen céljaid maradtak? Célok mindig vannak. Még több versenyen bizonyítani, akár ismét külföldön. Ez persze az anyagiaktól is függ, mert ahhoz, hogy a testépítésbõl megéljen az ember, elég magas szintet kell elérni, mindenképpen minél többször a színpadon lenni, maxi-

málisan odatenni a felkészülésben magunkat. A színpadra egyedül állnak fel a versenyzõk, de ez nem egyszemélyes munka, egész csapat van mögötte. Kell is a támogatás, s nem csak az anyagiakra gondolok, hanem arra a lelki és szellemi támogatásra, amit családomtól, a táplálékkiegészítõ szponzortól, az edzõmtõl, a barátaimtól kapok. A színpadon töltött 5–10 percben azt a sokszor több évet felölelõ munkát kell tudni megmutatni, és bármilyen az eredmény, mosolyogva kell fogadni, hiszen a bírák szubjektíven pontoznak.

A gyógytornász szakot a testépítés miatt választottad vagy fordítva volt? A kettõ független egymástól. Elszakadt a keresztszalag a térdemben és az utána való rehabilitáció során, már a kórházban elkezdtük a gyógytornát, és megtetszett. A sportolók általában jobban ki van téve a sérülésnek, így ha ez velem is elõfordulna, érteni fogom, mi történik velem, és esetleg még kezelni is tudom. Most fogok végezni, és nagyon jó a véleményem az ETK-ról. Próbáltam minél több élményt szerezni, mindenbe belekóstolni. Szeretek segíteni az embereknek, nagyon szerettem a gyakorlati helyeket is, meglátjuk, hogy a diplomámmal lesz-e lehetõségem bekerülni valahova ezek közül. Még maradnék is, jelentkeztem MSc-re népegészségügyire, igaz, hogy csak levelezõsként, dolgozni fogok mellette, de azért mégis hallgató maradok.

www.alumni.pte.hu

31


Nem véletlen! Bakos Piroska több képernyõrõl is ismerõs lehet. A Pécsi Tudományegyetem Universitas Televíziójának volt riportere és mûsorvezetõje két esztendõn át, de dolgozott gyakornokként a PécsTV-nél is. A legszélesebb közönség a Magyar Televízió híradójából ismerheti. 2011 januárjától fél éven át õ az Európai Unió magyar soros elnökségének egyik, s egyetlen nõi szóvivõje.

32

www.alumni.pte.hu


Hogy érzi magát az EU-elnökség szóvivõi-házasszonyi szerepében? Köszönöm szépen, nagyon jól. A felkészülés és az elnökség elsõ két hete januárban nehéz volt: már szeptembertõl intenzíven készültem, rengeteget olvastam az EU mûködésérõl illetve az elnökség napirendjén lévõ ügyekrõl. Hatalmas mennyiségû anyagot kellett feldolgoznom – aztán persze ez letisztult és minden a helyére került. Mit gondol, miért Önt kérték fel erre a szerepre? A brüsszeli és a magyarországi kommunikáció között céljaiban és irányaiban is nagy különbség van. A brüsszeli újságírók közül sokan több éve ott élnek az EU-s intézmények közelében és tövirõl hegyire ismerik az uniós folyamatokat. Ezért oda mindenképpen olyan szóvivõket kerestek, akik maguk is évek óta benne vannak a döntéshozatali folyamatokban, s kifejezetten a szakmai ügyeket kommunikálják. Magyarországra azonban olyan szóvivõt szerettek volna, aki nemcsak a szakmának, az újságíróknak, hanem közvetlenül a lakosságnak is tudja kommunikálni a legfontosabb ügyeket. Nem véletlen, hogy erre a szerepre hölgyet kerestek. Kiválasztásomban biztosan az is közrejátszott, hogy tíz évig híradóztam, az volt a feladatom, hogy bonyolult folyamatokat néhány percben próbáljak megértetni a nézõkkel. Itthoni szóvivõként is hasonló a dolgom.

Mennyire kaphat egy olyan kis ország, mint mi, súlyt az Európai Unióban a soros elnökséggel, mennyire profitálhatunk ebbõl? Sokan azt gondolják, az elnökség arról szól, hogy elõtérbe toljuk magunkat és próbáljuk mindenáron a magyar érdekeket érvényesíteni. Ezzel szemben a soros elnöknek sokkal inkább az a feladata, hogy a „huszonhetek” érdekeit figyelje, és megpróbálja összeegyeztetni a sokszor nagyon különbözõ álláspontokat. A soros elnökséget betöltõ országnak tehát egy lépést hátrébb kell lépnie, és a kompromisszum kialakítására kell koncentrálnia. Ha az elnökség során megmutatjuk, hogy képesek vagyunk a konszenzusteremtésre, akkor ez az ország számára hosszú távú sikerként könyvelhetõ el, mert erre a többi tagállam emlékezni fog. Egyik legfontosabb ügyünk a huszonhetek gazdaságpolitikai koordinációjának erõsítése, és az ezt elõsegítõ gazdasági jogszabálycsomag elfogadtatása. Ez március közepére sikerült, a tagállamok elfogadták a hat jogszabályt, ami óriási siker és teljesítmény.

Egyetemi éveit a PTE-n töltötte... 1993 és 2000 között jártam a PTE-re (akkor még Janus Pannonius Tudományegyetem volt a neve), magyar szakosként kezdtem, majd felvettek kommunikáció szakra is, ahol Horányi Özséb volt a tanszékvezetõnk. Mindkét szakot nagyon szerettem. Kommunikáció szakon mindössze tizenöten voltunk egy csoportban, s mivel a szak történetében mi voltunk a második évfolyam, mindenre nyitottak és nagyon lelkesek voltunk. A magyar tanszéken is kiváló tanáraink voltak és a mai napig emlékezetesek az általunk szervezett kari napok. Nagyon szerettem Pécs pezsgõ kulturális életét is, azt, hogy a város és az egyetem együtt lélegzett. Mit jelent az Ön számára az Európai Unió? Lehetõséget. A szabad utazás, a szabad munkavállalás, az intellektuális és kulturális gazdagodás lehetõségét. Az EU például lehetõség olyan ismeretek megszerzésére, amelyekre az ember itthon vagy csak egy országban élve nem tehet szert. Az én egyetemista éveim alatt még nem volt olyan sok ösztöndíj, mint ma, de nagyon figyeltem arra, hogy minden kínálkozó alkalmat megragadjak: egy szemesztert tanultam egy németországi egyetemen, késõbb gyakornokként több német televíziónál is dolgoztam, jártam Berlinbe újságíró iskolába, sõt még mûsorvezetõi tanfolyamra is. Egy másik országban, más nemzetiségû egyetemistákkal eltöltött idõ nagyon fontos tapasztalat volt számomra, amelynek hatására egészen másképp, sokkal nyitottabban látom a világot. Épp ezért nagyon szeretném, ha mások is a lehetõséget látnák az Unióban és élnének is vele.

www.alumni.pte.hu

33


Az egységesítés, amit az EU is megvalósít, nem nyomja el a nemzeti identitást, kultúrát, gazdaságot? Arról, hogy bármelyik ország ne vállalhatná ugyanúgy az identitását, kultúráját, szó sincs. Összefogásra azonban mindenképpen szükség van, különösen most, a gazdasági válság után, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy egy-egy „gyengélkedõ” tagállam magával ránthatja az összes többit is. Sokkal szorosabb gazdasági együttmûködésre van szükség, amely segít abban, hogy túléljük ezt az idõszakot és újra versenyképesek legyünk. Nekünk Európában nem egymással kell versenyeznünk, hanem közösen olyan országokkal és hatalmakkal, mint Kína, India vagy az USA, amelyekkel Magyarország egyedül nem tudná felvenni a versenyt. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy fel kellene adnunk az identitásunkat vagy a kultúránkat, ezt nem is kéri tõlünk senki. A magyar elnökség egyik prioritása egyébként épp a kulturális és nyelvi sokszínûség megõrzése az Európai Unióban. Sokan támadják azzal az EU-t, hogy a boltok tele vannak külföldi termékekkel, miközben tönkremegy a magyar mezõgazdaság. Ezek szerint nem szabad az EU-t okolni ezekért a jelenségekért? Könnyû mindenért az EU-t felelõssé tenni akkor is, ha az nem indokolt. Nem szabad elfelejteni például azt, hogy hazánk uniós forrásokból több milliárd euró támogatást kapott az elmúlt években, ami nélkül sok ágazat nem is tudott volna talpon maradni. Természetesen az sem igaz, hogy az EU-ban minden tökéletes. Látni kell, hogy a döntések mindig 27 tagország szempontjainak figyelembe vételével születnek, vagyis idõnként mindenkinek, így Magyarországnak is, komoly kompromisszumokat kell kötnie.

34

www.alumni.pte.hu

Számos helyen olvasni, hogy elõszeretettel viseli magyar divattervezõk ruháit. Ez civilben, a magánéletben is így van, vagy a szerepkörébõl adódóan erõsíti így is a magyar identitást, a Magyarországról kialakult képet? A két dolog összefügg egymással. Még televíziós koromban megismerkedtem néhány magyar divattervezõvel, és nagyon tetszettek az általuk tervezett ruhák. Elnökségi szóvivõként pedig hirtelen nagyon sok ruhára lett szükségem, hiszen naponta ki kell állnom közönség elé, rendszeresek a gálavacsorák, ahol mindig az alkalomhoz illõen kell megjelennem. Eszembe jutott, hogy össze lehetne kötni a kellemest a hasznossal, hiszen ha magyar divattervezõk kreációit viselem ezeken az eseményeken, azzal népszerûsítem õket, és ez nekem is jó, mert egyedi ruhákat hordhatok. Ön szerint feladata a mindenkori soros elnöknek a saját kultúrájának a terjesztése? Mindenképpen! Az informális ülésekre érkezõ miniszterek csupán egy vagy két napot töltenek el hazánkban. Dolgozni jönnek, bemennek az ülésterembe, majd az ülés végén kijönnek, felülnek egy repülõre és elutaznak. Ezért gondoltuk, hogy az üléseket megelõzõ gálavacsorákon a magyar kultúra legjavát bemutató mûsorral kedveskedünk nekik. Az elnökség gasztronómiai koncepciója is arra épül, hogy a vendégeknek magyaros ételeket kínálunk a hozzájuk leginkább illõ magyar borokkal. Az elnökségi ajándékok a magyar innovációt mutatják be, így ajándékozunk dinamós elemlámpát, golyóstollat, Rubik-kockát vagy hímes pendrive-ot. Ezen felül külföldön is szeretnénk bemutatni a magyar kultúrát, így világszerte is körülbelül 300 kulturális eseményt rendezünk az elnökség ideje alatt.


A gombfociasztaltól az olimpiáig Somos Zoltán, a Magyar Televízió sportriportere 2008-ban ért fel a csúcsra, amikor BL-döntõrõl, labdarúgó Európabajnokságról, majd az olimpiáról közvetített. Egyedi stílusa a Pécsett szerzett magyar ismeretekbõl táplálkozik. Merthogy ikertestvérével és kollégájával, Somos Ákossal együtt a PTErõl indult az álmok stúdiójába.

Szóval, akkor nem volt gyerekszobád? Már hogyne lett volna! Persze az tény, hogy Ákossal kicsit mások voltunk, mint a többi gyerek. Mi nem egyszerûen legóztunk vagy gombfociztunk, hanem saját bajnokságokat szerveztünk, és rendesen leközvetítettük a meccseket. Utánoztuk a televízióban látottakat és hallottakat, mert nekünk az volt az igazi játék. Állítólag nem lehet elég korán kezdeni. Attól függ, mirõl beszélsz... Azért senki ne gondolja, hogy már ötévesen sportriporternek készültem! Ez csak játék volt. Kicsit késõbb aztán egyértelmûen elkezdtem érdeklõdni a sport iránt. A tesómmal a suliban kézilabdáztunk, meg rengeteg fociztunk a srácokkal. De ez nem tudatos dolog volt, még az egyetemen sem gondoltam, hogy kommentátorként dolgozok majd. Hát, szerintem nem sok magyar–szakos bölcsész készül sportriporternek. Ezt nem tudom, de nekem nem csak a suliról szólt az egyetem. Kollégistaként rengeteg közösségi élményben volt részem, per-

sze a bulik sem maradtak el. Mindig megvolt bennem a magamutogatós hajlam. Imádtam szerepelni, nem véletlenül csináltuk az egyetemi újságot és a színházat.

Ha nem a szak volt a lényeg, mégis mit kaptál az egyetemtõl? Nagyon sokat. Nálunk egyfajta családi hagyomány volt a bölcsész beállítottság, hiszen édesanyám magyar–történelem, édesapám pedig szintén történelemtanárként dolgozott. Itt gyûjtöttem össze azt az ismeretanyagot, amellyel olykor valami pluszt tudok csempészni a közvetítésekbe. Ezt tudatosan csinálod? Dehogy! A kommentátorkodás során az ember saját magát adja, nyilván csak azt tudom hozzátenni a meccshez, amivel rendelkezek a fejemben. Például ha görög meccset közvetítettem, biztos voltak az antik irodalomra vonatkozó kiszólásaim. Tavaly, amikor Pécsett jártam az alumni napokon, az egykori tanárom, Nagy Imre meg is jegyezte, hogy ez tetszik neki. Jól esett! Mindenhol az egyéniségeket keresik. Annak idején a Sportriporter kerestetik-ben talán pont ezzel értél el sikert, nem? Elképzelhetõ, bár én ugye ott csak negyedik lettem, míg a tesóm, Ákos megnyerte a vetélkedõt. Az egy izgalmas idõszak volt, hiszen 1995-ben Gyárfás Tamás, ahogy a mûsor címe is mutatja valóban sportriportereket keresett. Ákos és én is ennek köszönhetjük, hogy a szakma megismerte a nevünket, és aztán kaptuk a felkéréseket.

www.alumni.pte.hu

35


Most, Balatoni Sándor MK

Gyerekkorom óta foglalkozom zenével, de az érettségi után édesapám nyomására közgazdásznak jelentkeztem, és csak a felvételi után döntöttem úgy, hogy márpedig zenész leszek. Zeneszerzést tanultam a pécsi konzervatóriumban. Párhuzamosan szereztem egyházkarnagyi oklevelemet Budapesten és karvezetés-zenetanári diplomámat Pécsen, idén orgonamûvészként végzek. Pécsi szakvezetõim Liszt-díjjal elismert mûvészek: karvezetés szakon Jobbágy Valér, Lakner Tamás, Kamp Salamon, orgonaszakon Király Csaba. Elsõsorban szakmai tevékenységükkel inspiráltak, de kiváló pedagógusok is. A társaság is kiváló volt. Számos hangversenyen mûködtem közre a Pannon Filharmonikusokkal, a Piusz kórussal, a Bartók Béla férfikarral, közel 30 országban jártam már. Az egyetemi éveim alatt megmérettettem magam zeneszerzõként, elõadóként. Legutóbb a Pécsi Egyházmegye Milleniumi pályázatán 3. helyezést értem el egy oratórikus mûvemmel, az MTA területi versenyén nyertem Nívó-díjat. Az elõadómûvészet terén nem létszükséglet a diploma, ha az illetõ saját hangszerének kimagasló mûvésze. Ahhoz viszont, hogy valaki teljes állású pedagógus lehessen, elengedhetetlen. Nem terveztem, hogy ennyi diplomát fogok szerezni, de mindet tudom hasznosítani.

Szabó Klára ETK

Ha törik, ha szakad, gyógytornász leszek. Ez volt a tervem, ezért választottam az Egészségtudományi Kart. Ezen kívül az egyetemista barátaim által elmesélt és a velük középiskolásként megtapasztalt élmények miatt jelentkeztem a PTEre. Már akkor hallottam az Egészségügyi Felsõoktatási Napokról, a PEN-rõl és abban is bízhattunk, hogy Pécs lesz Európa Kulturális Fõvárosa. Tanulmányaim kezdetén elégedetlen voltam a kari sportolási lehetõségekkel, fontosnak tartottam, hogy a Hallgatói Önkormányzat keretei között változtassak a helyzeten. Úgy látom sportreferensként sikerült népszerûsítenem a sportos életmódot a szabadidõs tevékenységekkel együtt. Negyedévesen a Magyar Gyógytornászok Társasága Ifjúsági Tagozatának pécsi elnöke lettem és egy másik álmom is megvalósult finnországi Erasmus utammal. Ez a kinti tartózkodás – a legjobb dolog, ami velem történhetett – szakmai tapasztalatokat és rengeteg új emberi kapcsolatot hozott. A jövõben gyógytornászként szeretnék dolgozni, de közben tanulmányaimat is folytatni kívánom humánkineziológia MSc képzésen. Szeretném tudásomat kibõvíteni sport- és mozgástudomány s az ehhez kapcsolódó üzleti élet terén. Ezután az itthoni szûkös lehetõségek miatt eleinte külföldön szeretnék dolgozni.

36

www.alumni.pte.hu


hogy a kezedben van Nemes Nóra Rita BTK

Sem az egyetemet, sem a várost nem én választottam. A bölcsészkar választott engem, jóval azelõtt, hogy a jelentkezési lapokat le kellett adni. Pesti vagyok, tizennyolc évesen csak azt tudtam, szeretnék mást, számomra teljesen újat látni. A szegedi és a pécsi bölcsészkar között pénzfeldobás döntött. Meg a jószerencse. Mert persze, sok helyrõl megkaptam, hogy a bölcsészdiploma – fõleg az én választottam, a magyar–néprajz szak – piacképtelen, de ha már… akkor minek olyan messze menni, mikor a lakóhelyemen is tanulhatnám ugyanezt. Pályaválasztás elõtt távolinak, soha el nem jövõnek tûnik a munkakeresés, ma már tudom, hogy az én diplomámmal nem a legegyszerûbb boldogulni. Mégis úgy gondolom, egy sztárszakon szerzett papírral is éhen lehet halni, a késõbbi boldogulás sem feltétlenül a diploma függvénye. Legalább annyit számít, hogy az ember milyen környezetben tölti ezt az öt (hat, hét) évet, és hogyan kamatozatja megszerzett tudását – ami alatt nem csak a kötelezõen elsajátítandó anyagot értem. Még tanulmányaim közben sikerült munkát találnom, amit remélem, a késõbbiekben is sikerül megtartanom. Soha egy percig sem bántam meg, hogy Pécsre kerültem, és hogy BTK-s lettem, ha most kéne választanom, ugyanígy döntenék.

Szalay Csaba PMMK

Gyerekkorom óta építész szerettem volna lenni. Ilyen képzés Gyõrben, Budapesten és Pécsen van. Humán gimnáziumban érettségiztem Gyõrben, jó rajzolási készségem volt, de sokat kellett készülnöm, hogy a felvételin megfeleljek. Pécs mellett döntöttem, mert itt nívósabb volt az oktatás, mint Gyõrben. Nem bántam meg, hogy a PTE-re jöttem, annak ellenére, hogy az itteni képzés is lehetne korszerûbb és kevésbé mûvészi, szubjektív beállítottságú. Nagyon jó grafikai oktatást kaptunk és sok lehetõséget külföldi tanulmányutak megszervezésére. Közel két évet tölthettem idegen országokban. Ami az egyetemi éveket illeti, a pécsi kulturális forgatag minden szempontból pozitív hatással volt rám, egy egyházi kollégiumban nagyon jó, lelki értelemben is összetartó közösségben élhettem, félévig szakkollégiumi tag voltam és TDK-ztam is. Külföldi szakmai gyakorlatom miatt sajnos „csúsznom” kellett a tanulmányaimmal. De ezen az úton olyan innovatív építészeti megoldásokat láthattam, amik késõbb is hasznosak lehetnek számomra. Az északnyugati országrészbõl származom, ott erõs az osztrák–magyar áramlás és kapcsolatrendszer. Azért is fektettem több energiát a német nyelv tanulásába, mert mindenképpen ezen a környéken szeretnék érvényesülni.

www.alumni.pte.hu

37


Most, Rossu Katalin ÁJK

Aki csak ismer, mind azt mondta: vagy színésznõnek, vagy jogásznak kellene mennem, s én az utóbbival a biztosabb megélhetést választottam. Mérlegeltem, hogy Pécsre, Szegedre vagy Budapestre jelentkezzek, de mivel szerintem nem túl nagy a különbség ezek között a jogi karok között, a közeli, s ezáltal a családom számára kevésbé megterhelõ Pécset választottam. Az amerikai filmek alapján egy nagy campust várna az ember – ehhez képest azért más volt, hiszen a jogi kar elég messze esik a többitõl, ráadásul albérletes voltam. Az viszont, amit az ismerõsöktõl hallottam, hogy keményen kell tanulni kell, beigazolódott, mégis érdekes, ahogy egyre többet és többet tud meg az ember arról, hogyan mûködik a jog és a világ. Bár szabadon választhatunk szemináriumokat, a valódi specializáció a diploma után kezdõdik. Korábban azt gondoltam, hogy a büntetõjog lehet az én területem, de nap mint nap ezzel foglalkozni nem az én lelkivilágomnak való – inkább a polgárjogra, munkacsaládjogra koncentráltam már a gyakorlaton is. Remélem, záros határidõn belül kapok munkát, „sajnos” Budapesten keresek, hiszen a párom és a barátaim is ott vannak. Nem ragaszkodom foggal-körömmel a klasszikus jogászpályákhoz, nem zárkózom el semmilyen lehetõségtõl: nem fogok álmokat kergetni, dolgozni szeretnék, és hasznosítani az itt szerzett tudásomat.

Bartha Zoltán Levente ÁOK

A többséghez hasonlóan én is inkább álmaim kergetése végett, mintsem sziklaszilárd elhatározásból kerültem Pécsre, az orvostudományi karra. Kisvároshoz kötõdõ életem miatt választottam így: a „pont jó” méretû városnál nagyobb számomra elképzelhetetlen. A klasszikus gimnazista elvárások – buli, társaság, sok tanulás – természetesen hamar érvényt szereztek maguknak. Az átlagnál szerencsésebbnek érzem magam, hiszen idõvel olyan társaságok tagja lehettem, – Confabula, kézilabdacsapat – melyek alapvetõen járultak hozzá nem csak az életszemléletem változásához, de az egymás után bejárt klinikákon való „életben maradáshoz” is. Mindenki hangsúlyozza az orvosi hivatással lerázhatatlanul velejáró felelõsséget, melynek súlyát már jobb, ha a tanulás évei alatt megtapasztaljuk. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy aki nem vetette alá magát teljes mértékben a fenti elvnek, hanem közben emberileg is kihasználta ezt a csodás hat évet, olyan „egyetemen túli” élményekre és kapcsolatokra, barátságokra tehetett szert, melyek egész életében elkerülhetetlenül végigkísérik. Felmenõinktõl oly sokszor halljuk: azok az egyetemi aranyévek voltak a legjobbak!– a fent elmondottak és az utóbbiakban átéltek tükrében állítom: igazuk volt!

38

www.alumni.pte.hu


hogy a kezedben van Henn Tamás TTK

Budapest túl személytelennek bizonyult számomra, ezért is választottam Pécset. Már gimnáziumban emelt óraszámban tanultam a biológiát, mindig is érdekelt ez a tantárgy, így egyértelmû volt, hogy biológia szakon szeretnék továbbtanulni. Az egyetemen uralkodó légkörrel hamar meg tudtam barátkozni. Harmadévesen egy ismerõsöm példáján felbuzdulva létrehoztam egy honlapot, annak érdekében, hogy gördülékenyebb legyen a kommunikáció az évfolyamunkon. Emellett évfolyamfelelõsként is mindig volt több-kevesebb munka az évek során, de a sok bosszúság ellenére is szerettem csinálni. Elsõsorban a növények érdekelnek. Pál Róbert tanár úr javaslatára már 2007-ben elkezdtem szakdolgozni ebben az irányban, többek között a szántóföldi gyomnövények baranyai elterjedését vizsgáltam. Ennek a témának a természetvédelemmel is van kapcsolata, hiszen az intenzív gazdálkodás hatására több faj is eltûnt, vagy a kihalás veszélye fenyegeti Magyarországon. A TDK munkámat és az MSc-s diplomadolgozatomat is hasonló témában írtam és a jövõben a doktori képzésben is szeretnék ezzel a témával tovább foglalkozni. A kutatás mellett még a tanári pálya érdekel, ha felvesznek a doktori programra, akkor a tanári kiegészítõ képzést is szeretném elvégezni.

Vánkai Petra FEEK

Amikor egyetemet választottam, abban voltam biztos, hogy valamilyen humán szakra szeretnék menni, így vágtam bele az andragógia szakba, s azon belül a mûvelõdésszervezõ szakirányba. A szakdolgozatom voltaképpen egy kutatás, ami arról szól, hogy a mostani gimnazisták életében és gondolkodásmódjában mennyire van jelen a csillagjóslás a New Age tükrében. Ha belegondolok, ma semmit sem csinálnék másként, mint annak idején: biztosan ezt a szakot választanám, és biztos, hogy Pécset. Talán arra figyelnék, hogy ne csússzak ennyit, mert a mûvelõdésszervezõvel párhuzamosan a moderátor szakot is csináltam, s nehéz egyeztetni a kettõt. Tetszett, hogy nem a szüleimmel, hanem külön, albérletben, aztán kollégiumban élek, szeretem a baráti társaságot, ami kialakult, és jó, hogy Pécs egyetemváros, a hallgatók nincsenek elkülönítve, mint Miskolcon. Nagy élmény volt részt venni a Pécsi Egyetemi Napokon és a gólyatáborokban is. Még nincs konkrét elképzelésem az elhelyezkedéssel kapcsolatban, tartok tõle, hogy ezzel a diplomával nehéz dolgom lesz, jó kapcsolatok kellenek a jó álláshoz. Szeretnék valamilyen szakmát (például a szakács vagy cukrász mesterséget) is megtanulni, nem feltétlenül olyasmit, ami szorosan a végzettségemhez kötõdik.

www.alumni.pte.hu

39


Most, Németh Szabolcs IGYFK

Kommunikáció médiatudomány BA alapszakon fogok végezni rövidesen, illetve a moderátor FSz képzést már elvégeztem ugyanitt. Mindig is szerettem a színpadot és a rádiózást, s próbáltam itt ezt szakmailag is alátámasztani. Másfél évig voltam a Dumaszínház leszerzõdtetett tagja, jelenleg a 2008ban pár barátommal megalapított paksi Sosem Ugyanaz Comedy Klubban humorizálok. A rövidítés (S.U.C.K) a közhiedelemmel ellentétben nem csupán trágár jelentéssel bír, mi pedig azon dolgozunk, hogy minél többeknek az igényes nevettetés jusson errõl eszébe. A közel kétórás estjeinken bemutatunk saját monológokat, kisfilmeket, jeleneteket és dalokat. Emellett a paksi Fortuna Rádió reggeli mûsorvezetõje vagyok. A fõiskola, a S.U.C.K. és a rádió tölti ki jelenleg az életem, és természetesen a családom! Nem tervezem, hogy továbbtanulok, inkább a rádió mellett másik állást is vállalok, hiszen a mi generációnk szerencsés helyzetben van, mert ahhoz, hogy megéljünk, három mûszakban kell dolgoznunk – vagyis alvásra nincs idõ, tehát nem kell lakásról gondoskodnunk. Mindenképpen kulturális területen képzelem el a jövõmet, az a célom, hogy segítsem megmutatni az embereknek: az alpári humor helyett igenis van mód és lehetõség az igényes szórakozásra.


hogy a kezedben van Pap Edina KTK

Pécsre azért jelentkeztem, mert szimpatikus volt a város, a PTE hírneve is vonzó volt, a kar pedig jó helyen áll a képzés tekintetében Magyarországon. Szeretem a mikro- és makroökonómiát, így alapképzésre is ide jártam alkalmazott közgazdaságtanra, aztán most közgazdasági elemzõ szakra. Azt kaptam, amit vártam, sõt, utólag talán még hasznosabbnak is látom! Bár a szakom alapjában véve inkább elméleti, mint gyakorlatorientált, nekem tetszik. A szakdolgozatom a gazdasági fejlõdéssel kapcsolatos, annak mibenlétérõl, befolyásoló tényezõirõl szól, arról, mennyire egyeztethetõ össze egyéb politikai célokkal. Ha újrakezdhetném, nagyobb hangsúlyt fektetnék az idegennyelvekre, s (bár nekem nem is volt kötelezõ) még hamarabb kezdtem volna a szakmai gyakorlatomat – igaz, akkor kevesebb idõm lett volna a barátaimra. Felkészültem arra, hogy az elején nehéz lesz munkát kapnom, de mindenképpen pályakezdõ gazdaságelemzõként szeretnék elhelyezkedni valamelyik nagyobb, gyógyszeripari cégnél, s elsõsorban Budapesten – Pécsett kevesebb esélyem lenne arra, hogy ezen a területen maradhassak, és közelebb lehetek a lakóhelyemhez, a Kecskeméthez közeli Fülöpszálláshoz. De biztosan hiányozni fog a suli, a tanárok és a barátaim, az egész pécsi közgáz.


(ex)Nyugdíjas képregény-rajzoló Csordás Dániel a PTE Mûvészeti Karán diplomázott rajz–vizuális nevelés szakon 2001-ben, van önálló képregénykötete, a Nocturne, és díjazott képregényblogja is. Hallgatóként az UnivPécs egyetemi hírlap munkatársa és egyben a Burzsoá Nyugdíjasok tévé- és autóaprító punkzenekar gitárosa volt.

Az egyik képregényedbõl úgy tudom, a nagyapád is Pécsen végzett; az öcséd pedig a PTE KTK-n. Milyen volt akkor a PTE-n mûvkarosnak lenni, mikor te jártál ide? Nagyon jó. Bõvebben: Lantos Ferenc volt a mesterem, nagyon sok mindent tanultam tõle. A rajzaim, amiket most csinálok, nem

44

www.alumni.pte.hu

lennének ilyenek, ha nem õ tanított volna. Sokat köszönhetek neki, mind szemléletében mind gyakorlatban. Az egyetemi feladatok nem voltak meghatározóak, sokkal inkább az egyetem melletti hobbitevékenység, név szerint a Burzsoá Nyugdíjasok, amellyel úgy gondolom, maradandót alkottam a magyar zenetörténetben.


A Burzsoá Nyugdíjasokban Dr. Csordás Aurél voltál – igaz, hogy pécsi zsémbes nyugdíjasokról mintáztad a figurát? Nem feltétlen pécsi. Inkább úgy mondanám, hogy a zsémbes magyar nyugdíjas, akit megtestesít. Az egyik rajzom alapján kezdõdött az egész, amin a késõbbi zenekartagokat ábrázoltam idõs korunkban, meggazdagodva – és akkor arra a rajzra ráírtam, hogy Burzsoá Nyugdíjasok – a többi már történelem. 2003-ban Budapestre költöztem, így nem tudtuk folytatni.

Pozitívak. Az elsõ bejegyzésben is olvasható, hogy az akkor kitört sertésinfluenza-pánik miatt ragadtam tollat: a média azt sugallta, hogy ez egy világjárvány lesz, arra gondoltam, milyen lenne ennek a krónikásává válni, végigkövetni egy ilyen nagy kataklizmát – persze semmi nem lett a nagy járványból, de a blog maradt.

Mikor és miért kezdtél képregényekkel foglalkozni? Kiskorom óta rajzoltam, az elsõ hosszabb képregényemet ötödikes-hatodikos koromban készítettem. Azért kezdtem el, mert szerettem, az Asterix és a Pókember volt a kedvencem. Jól ki tudtam fejezni magam ebben a mûfajban, ezért meg is maradtam mellette.

A Köznevelés fõszerkesztõje olvasta a cikkeidet az UnivPécsben, s végül állást ajánlott. Mivel foglalkozol most? Szabadúszó grafikus, illusztrátor vagyok, itthon dolgozom vállalkozóként, különbözõ reklámügynökségektõl kapok megbízásokat. Autót darabolni lenne kedvem, de megváltoztak a körülmények. Több a felelõsség, ha az embernek van családja, mégsem érzek gyökeres változást.

Milyenek a visszajelzések a képregényblogoddal kapcsolatban?

www.csordasdaniel.hu, http://csordasdaniel.blog.hu


46

www.alumni.pte.hu


Az egyetemi ajándéktárgyak a következõ boltokban szerezhetõk be: Alumni Iroda – Pécsi Diplomások Köre PTE Központi Épület, Pécs, Vasvári P. u. 4. (117-es iroda) Kirsch Ferenc, Németh Péter (Tel.: 72/251-200) Web: www.alumni.pte.hu Az egyetemi emlékgyûrû az egyetemi oktatók, dolgozók és volt hallgatók számára ugyancsak itt rendelhetõ meg. Információ, megrendelõlap a www.alumni.pte.hu-n található! PTE Student Service Iskolaszövetkezet – Könyvesbolt (Pécs, Ifjúság útja 6. földszint) Vasvári Ila, üzletvezetõ (72/501-500/24619, studentservice@freemail.hu) Pollack Mihály Mûszaki Kar Jegyzetbolt (Pécs, Boszorkány u. 2.) Sámson László ügyvezetõ, Gõbl Zoltán üzletvezetõ (Tel.: 72/503-650/23979) KOLIPAPÍR – Pollack Mihály Mûszaki Kar Kollégiuma (Pécs, Boszorkány u. 2.) Czink András, boltvezetõ (Tel.: 72/501-500/23643 és 70/250-70-49) Web: www.kolipapir.fw.hu Dialóg Kaptár Könyvesbolt (Pécs, Universitas u. 2., a Tudásközpont épületében) Tóthné Dobos Éva, boltvezetõ (Tel.: 72/501-600/28079) PólóTransz Ajándéküzlet (7624 Pécs, Szigeti út 12.) Az egyetemi borok Pécsett a Rippl Vinotékában vásárolhatók meg. (Pécs, Jókai tér 7., Tel.: 72/336-505)


Csatlakozz! Használd ki a pécsi diplomáddal járó összes elõnyt és legyél Te is tagja a Pécsi Diplomások Körének! A négy tagsági forma közül választhatod ki a számodra megfelelõt. A lényeg, hogy csatlakozz, hisz összeköt minket a pécsi diploma!

Aktív tagság

Bázis tagság

Az aktív diákélet után az egyetem visszavár egy újabb aktív tagság keretében, így még több szolgáltatást vehetsz igénybe. Aktív tagjaink a tagkártya révén szintén számos kedvezményben részesülnek. Többek között éttermek, szállodák és az egyetem könyvtára is különbözõ engedményekkel várja volt hallgatóinkat. Az elektronikus hírlevél mellett az egyetemi újságot, valamint a hallgató egykori karának lapját is elküldjük, hogy segítsük a kapcsolattartást. Aktív tagjaink éves tagdíja: 6 000 Ft

Sokat jelentettek az egyetemi évek? Bázis tagjaink a tagkártyával járó összes kedvezményt is igénybe vehetik, s emellett a havi hírlevélben a számukra fontos eseményekrõl is értesülnek. A bázis tagság éves díja 2 000 Ft.

Elvi tagság Végeztél, de nem szeretnél elszakadni az egyetemtõl? Az ingyenes elvi tagság révén kapcsolatban maradhatsz az egyetemmel. Havonta küldött elektronikus hírlevelünkben a számodra érdekes információkról tájékoztatunk az egyetemi életrõl és az Alumi Iroda szolgáltatásairól.

Támogató tagság Sokat köszönhetsz az egyetemnek és karodnak? Szeretnéd elõsegíteni az egyetem fejlõdését saját hozzájárulásoddal is? Akkor támogató tagjaink közt a helyed! A befizetett támogatás összege az általad kiválasztott kart illeti meg, melyet a hallgatók támogatására fordítanak. Támogató tagunk vállalja, hogy minimum 10 000 forintos évi tagdíjat fizet, melynek ellenében az aktív tagsággal megegyezõ szolgáltatások illetik meg.

Kedvezményeink köre folyamatosan bõvül, hogy még jobban megérje pécsi öregdiáknak lenni. H-7622 Pécs Vasvári Pál u. 4. 117-es iroda Tel.: 72/251-200 E-mail: alumni@pte.hu www.alumni.pte.hu

A kari alumni szervezettel, rendezvényekkel kapcsolatban forduljatok bizalommal a kari alumni koordinátorokhoz: ÁJK Bencsik András, bencsik@ajk.pte.hu

IGYFK Csankó Tímea, csankotimea@igyfk.pte.hu

ÁOK Duga Zsófia, zsofia.duga@aok.pte

KTK Szilágyi Szilvia, jade@ktk.pte.hu

BTK Szalai Mónika, szmonika@btk.pte.hu

MK Kiss Tamás, tamas_kiss@art.pte.hu

ETK Goldbach Julianna, julianna.goldbach@etk.pte.hu

PMMK Pató Bernadett, patobernadett@pmmk.pte.hu

FEEK Tóth Erika, toth.erika@feek.pte.hu

TTK Szabó Gabriella, szabogab@gamma.ttk.pte.hu

48

www.alumni.pte.hu


PRIZMA Alumni Magazin - 2. szám