__MAIN_TEXT__

Page 1

2021

02

ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI SZAKFOLYÓIRAT • XXV évf.

TÉLUTÓ HAVA

JÓ ÚTON HALADUNK? Hollandia példája legyen a szemünk előtt FELKAPOTT LETT A CIROK EZÉRT KINCS AZ AGRÁRADAT Adatgyűjtés és adatvagyon

ÚJ

SOROZAT

A takarmányadag tápanyag-összetételének hatása a tejelő tehenek szaporodásbiológiai teljesítményére

I


II


A SZEMES CIROK egy új korszakot nyit a modern mezőgazdaságban! Napjaink növénytermesztésében a műtrágyázással kapcsolatos megkötések és költségek, a herbicidrezisztencia kérdése, a szigorítások a növényvédő szerek alkalmazása terén, a stagnáló országos termésátlagok, a talajdegradáció és a problémák, kihívások listája hoszszú. Egyre inkább bebizonyosodik, hogy a vetésváltás kapcsán valamit tenni kell (növényi összetétel, sorrend). A jelenlegi gyakorlat hosszú távon zsákutca (búza-búza-kukorica– kukorica). A kérdés az, hogyan újítsuk meg a növénytermesztési rendszereket, ugyanakkor ne csökkenjen, hanem növekedjen az árbevétel és a jövedelem. Szélesebb, változatosabb vetésforgók használatával és a hozzá kifejlesztett technológiákkal csökkenthetőek a gyomproblémák, javítható a műtrágyák hatékonysága, a diverzifikáció növelésével a kártevők és kórokozók nyomása minimalizálható, növekedhet a jövedelmezőség. Magyarország főként a déli kontinentális klímazónába tartozik, ahol az előrejelzések szerint a jövőben alkalmazkodni kell a száraz, forró nyarakhoz, és az egyéb extrémitásokhoz. A növénytermesztésben és az állattenyésztésben is alkalmazkodni kell a megváltozott viszonyokhoz. A vízgazdálkodás jelentősége felértékelődik, a termésstabilitás előfeltétele az egész növénytermesztési rendszer átgondolása. A klímaváltozás befolyásolja a növénytermesztésben eddig megszokott növényi összetételt. Ez jelenti egyrészt a már korábban is ismert, de a gyakorlatban kevésbé elterjedt növényfajok szélesebb körű termesztésbe vonását vagy új fajok beillesztését a vetésforgók növényi öszszetételébe. Ez maga után vonja a növénytermesztési rendszer és technológia változását és fejlesztését, továbbá hatással van a piaci viszonyokra is. A növénytermesztés szerkezetében történő változások jelentős hatással vannak a biodiverzitásra is, mivel az agrárkörnyezet kérdése ezer szállal kötődik a biológiai sokszínűség megőrzéséhez és növeléséhez. Széles fajspektrummal működő gazdaságoknál csökken az agroökoszisztéma érzékenysége, jobban tud alkalmazkodni a klímaváltozásból származó kedvezőtlen hatásokhoz. Ez jelenti a több növény termesztését és a kettős/többes termesztési technikák alkalmazását és fejlesztését is (másodvetés, zöldugar, zöldtrágya keverékek, tarlóvetés, alávetés, felülvetés köztestermesztés stb.). Megváltozhat a termesztett növények aránya, jelentősége a vetésforgó növényi összetételében.

Az előbbiekben vázolt problémák feloldásában jelenthet megoldást a cirokfélék termesztésének felkarolása és nagyobb arányú szerepeltetése a vetésforgóban. Számos speciális tulajdonságánál fogva termesztése indokolt a sikeres és stabil növénytermesztés megvalósításában. A cirok CO2-megkötése négy szénatomos dikarbonsavakon keresztül történik (C4-es növény), nincs fénytelítődési pont, nagyobb fényintenzitáson is tovább nő a fotoszintézis sebessége. Egységnyi levélfelületen több szén-dioxidot köt meg, mint a C3-as növények, ezért a fotoszintézis hatékonysága, a napi száraz anyag gyarapodása is több. Ugyanakkor kevesebbet párologtat, vízgazdálkodása kiegyenlített, jól alkalmazkodik a magasabb hőmérséklethez, a fotoszintézis optimális hőmérséklete magasabb, mint a kukoricáé. Nagy gyökérzete a talaj vízkészletét kimeríti, utána nagy vízigényű növény termesztése nem sikeres. Ugyanakkor fajlagos vízfelhasználása viszonylag alacsony (250–400 kg/kg sz.a). Szárazságtűrése kiváló, de az időszakos vízborítást is elviseli. Ezért a szélsőséges évjáratokat, extrémitásokat jól tűri. Kivételes tulajdonságai folytán a klímaváltozás nyertes növénye lehet. A világviszonylatban végbemenő atmoszferikus CO2-koncentráció-növekedés és a klímaváltozás cirok esetében pozitív hozadékkal jár. A kutatások azt bizonyítják, hogy a száraz körülmények között tartott és nevelt cirok növényeket a CO2 nem csak, hogy megvédte a szárazságtól, de hozzájárult a metabolizmus olyan irányú megváltozásához, hogy a termésnövekedésen túl a magvak jelentős fehérjetartalom-növekedéséhez is vezetett. A növekvő atmoszferikus CO2 javította a növény vízgazdálkodását, amely így közvetetten növelte a karbonlekötést és a biomassza-növekedést. Amennyiben az atmoszférikus CO2koncentráció a jövőben növekedik, a totális

ciroktermés is növekedni fog azokon a vidékeken, ahol a víz korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre. Európában a klímaváltozás perspektivikus növénye lehet. A KWS 2013 óta szemescirkot is nemesít, azzal a céllal, hogy magas hozamot, kiváló beltartalmi értéket, jó hidegtűrést és magas betegségtoleranciát érjen el a korai és középkorai szegmensben. A KWS számára fontos, hogy a klímaváltozás hatásainak különösen kitett országok termelőinek alternatívát nyújtson, hogy alkalmazkodjanak az egyre bizonytalanabb éghajlathoz. Míg a globális klímaváltozás hatása nagyságrendjében behatárolható, addig egy-egy térség klímájának alakulása már sokkal bizonytalanabb. Azokban a régiókban, ahol az aszály gyakran visszatérő jelenség, az alacsony kukoricatermésekre a szemes cirok lehet a válasz. A hangsúly elsősorban Dél-Európa, Délkelet-Európa, Közép-Európa és Kelet-Európa régiói, ahol a szemes cirok legnagyobb növekedési területei vannak. Célunk, hogy megfelelő számú és minőségű hibrid álljon partnereink rendelkezésére a sikeres gazdálkodáshoz. A KWS 2021-ben a KWS NEMESIS hibrid bevezetésével folytatja elkötelezettségét a ciroktermesztés iránt. Portfóliónkban továbbra is megtalálhatók a KWS LUPUS és az ARSENIO szemes cirokhibridek is. Dr. Kismányoky András

Agroszerviz menedzser KWS Magyarország Kft.

1


2


a tartalomból Megkezdődött a csatlakozási lehetőség a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerhez 6 2021-es év sikerének kulcsa a hatékonyság lesz

Hollandia példája legyen a szemünk előtt Új vetőmag-feldolgozó üzem épül Martonvásáron Mi újság? Gépes információk és érdekességek a nagyvilágból

Felkapott lett a cirok

Belépett a kukorica gyomirtás szegmensébe a UPL

Független országos mezőgazdasági szakfolyóirat. Megjelenik havonta. Kiadja a Zsigmond Kft.

42

13

15 25

Készítsük fel TALAJAINKAT!

59

A napraforgó gyomirtásának lehetőségei

79

ÚJ

SOROZAT

EZÉRT KINCS AZ

AGRÁRADAT

29

31

Sikerrel vitte az internetre a növényvédős szakma gyakorlatát az FMC-Agro hazai csapata

39

Mérföldkőnek számító technológiai innovációk a Syngenta kínálatában

41

Adatgyűjtés és adatvagyon

85

Szójafitnesz, avagy szójatermesztés kicsit másképpen 93 Ismét napirenden a madárinfluenza

99

A takarmányadag táplálóanyagösszetételének hatása a tejelő tehenek szaporodásbiológiai teljesítményére 101

Agro Napló Médiacsoport kiadó és szerkesztőség: 7761 Kozármisleny, Nárcisz u. 31. Tel.: +36-72/517-232, 230, 231, 191 Fax: +36-72/517-190 • E-mail: info@agronaplo.hu www.agronaplo.hu Tulajdonos, ügyvezető, felelős kiadó: Zsigmond Ágnes • zsigmond.agnes@agronaplo.hu Tulajdonos, projekt koordinátor: Pacz Marcell • Mobil: +36-30/690-0929 pacz.marcell@agronaplo.hu Főszerkesztő: Gáspár Andrea • Mobil: +36-30/678-4784 gaspar.andrea@agronaplo.hu Médiatanácsadó: Tóth Zoltán • Mobil: +36-30/678-4782 toth.zoltan@agronaplo.hu Dunajcsik Anna • Mobil: + 36-30/423-1950 dunajcsik.anna@agronaplo.hu Online média menedzser: Szilágyi Áron • Mobil: +36-70/367-5437 szilagyi.aron@agronaplo.hu Agrárgazdasági szakmai tanácsadók: AKI, Agrya, KSH, NAK, NÉBIH, OTP Bank, Dr. Vásáry Miklós, Dr. Weisz Miklós A szerzők személyesen vállalnak felelősséget az általuk leírtakért, a cikkek tartalmáért. A hirdetések tartalmáért minden tekintetben a megrendelő felel. A lapban megjelenő cikkek, képek, hirdetések másodközlése csak a szerkesztőség írásbeli hozzájárulásával lehetséges. Az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. Minden jog fenntartva. Tipográfia, nyomdai előkészítés: Foto Reklámügynökség Kft. Nyomda: Ipress Center Central Europe Zrt. 2600 Vác, Nádas utca 8. • Felelős vezető: Peter Krummholz vezérigazgató • ISSN:1417-3255 • Postai terjesztésben lévő lapok impresszuma • Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Postacím: 1900 Budapest • Előfizetésben megrendelhető az ország bármely postáján, a hírlapot kézbesítőknél, www.posta.hu WEBSHOP-ban (eshop.posta.hu/storefront), e-mailen a hirlapelofizetes@posta.hu címen, telefonon 06-1-767-8262 számon, levélben a MP Zrt. 1900 Budapest címen.

Kövessen bennünket! Iratkozzon fel hírlevelünkre!

youtube.com/agronaplo facebook.com/agronaplomagazin instagram.com/agronaplo

Rendelje meg!

Értesüljön a legfrissebb fejleményekről, csatlakozzon MezőgépÉSZek csoportunkhoz Facebookon! www.mezogepeszek.hu

Az Agro Napló szakfolyóirat megrendelhető (400 Ft/hó) Tel.: 06-72/-517-232

E-mail: info@agronaplo.hu 3


4


5


Megkezdődött a csatlakozási lehetőség a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerhez

2021. február 1-től megnyílt a csatlakozási lehetőség a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerhez. A Magyar Államkincstár honlapján 2021. február 28-ig tölthetik ki az elektronikus csatlakozási kérelmet azok a mezőgazdasági termelők, akik már 2021-ben a rendszer tagjai kívánnak lenni. Az állam abból a célból, hogy a mezőgazdasági termelők időjárási és más kockázatok következtében kialakuló jövedelemingadozásait mérsékelje, mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert vezetett be. A rendszerhez való csatlakozással a mezőgazdasági termelőknek − az eddig elérhető mezőgazdasági kockázatkezelési eszközök (agrárkár-enyhítési rendszer, mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás, országos jégkármérséklő rendszer) alkalmazása mellett − lehetőségük nyílik arra, hogy csökkentsék annak kockázatát, hogy mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmük, illetve eredményük – függetlenül attól, hogy az milyen kedvezőtlen esemény (időjárási jelenség, piaci körülmények, állatbetegségek) következményeként – drasztikusan csökkenjen. A rendszerben való részvétel során a kapcsolattartás kizárólag elektronikus úton történik.

6

KI CSATLAKOZHAT A RENDSZERHEZ? (CSATLAKOZÁSI FELTÉTELEK) A csatlakozási kérelem február 1-től február 28-ig, ügyfélkapus azonosítást követően nyújtható be az erre a célra kialakított elektronikus űrlapkitöltő felületen keresztül a Magyar Államkincstárhoz, mint krízisbiztosítási szervhez. Az a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv (Kincstár) által kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél csatlakozhat a rendszerhez, aki a csatlakozás évében rendelkezik legalább három lezárt működési évvel, a mezőgazdasági tevékenység bevételeit és költségeit elkülönítetten tartja nyilván a nem mezőgazdasági tevékenység bevételeitől és költségeitől,

• •


• • •

készletnyilvántartást vezet, eleget tesz gazdálkodásával összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségének (pl.: korcsoportonkénti állatállományról, hasznosított földterület méretéről, növénykultúráról, hozamról, költségről, árbevételről), a csatlakozás évét megelőző 3 évre vonatkozó személyi jövedelemadó-bevallásában nem élt nemleges nyilatkozattételi jogával.

Amennyiben a termelő úgy dönt, hogy csatlakozik a rendszerhez, akkor tagságát a csatlakozási évtől számított harmadik év végéig nem szüntetheti meg. A csatlakozási kérelem benyújtásáról a Magyar Államkincstár honlapján közzétett 4/2021. (I.28.) számú Kincstári közlemény is tájékoztatást ad. (https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/tamogatasok-listazo/-/tamogatas/ 4-2021-i-28-szamu-kincstar-kozlemeny).

A rendszerben csak a Magyar Államkincstár honlapján közzétett 3/2021. (I.28.) számú Kincstári közlemény szerinti listában szereplő mezőgazdasági termékekkel lehetséges részt venni. (https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/tamogatasok-listazo/-/tamogatas/ 3-2021-i-28-szamu-kincstar-kozlemeny).

Lényeges, hogy a csatlakozó ügyfél azonban a listán szereplő valamennyi mezőgazdasági termékével részt vesz, tehát nem biztosíthatja csupán az állati termékek termeléséből elért jövedelmét, ha állattenyésztési tevékenysége mellett növénytermesztéssel is foglalkozik.

MEKKORA TERMELŐI BEFIZETÉST KELL TELJESÍTENI? (KRÍZISBIZTOSÍTÁSI HOZZÁJÁRULÁS) Az évenként fizetendő krízisbiztosítási hozzájárulás mértékét (a hasznosított területegységre és átlagos állatlétszámra

vetített egységdíjakat) az 542/2020. (XII.2.) Korm. rendelet határozza meg. A krízisbiztosítási hozzájárulás összegét a krízisbiztosítási szerv az egységdíjak (forint/hektár, forint/átlagállat), a tárgyévi egységes kérelmében bejelentett terület (hektár), a tárgyévi egységes kérelemben be nem jelentett, termesztő-berendezésben (pl.: üvegház, gombaház) folytatott mezőgazdasági tevékenységgel érintett terület (hektár) és a tárgyévet megelőző évben tartott éves átlagos állatállomány (átlagállat) alapul vételével határozza meg.

• • • •

Tehát az a termelő, aki 2021-ben 10 hektáron szántóföldi növénytermesztéssel (kivéve: fehérjetakarmány) foglalkozik és 2020ban átlagosan 5 tejelő tehene és 2 üszője volt (10 x 3500 + 5 x 2000 + 2 x 800 = 46.600), közel 47 ezer forint krízisbiztosítási hozzájárulás-fizetési kötelezettségre számíthat 2021-ben. A rendszerhez csatlakozott ügyfél – a krízisbiztosítási szerv által szeptember 15-ig megküldött határozat alapján – október 15-ig utalja át a krízisbiztosítási hozzájárulás összegét a krízisbiztosítási szerv 10032000-00287560-00000172 számú számlájára.

MILYEN RENDSZERES TENNIVALÓKRA LEHET SZÁMÍTANI? (ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG) Annak érdekében, hogy a kieső jövedelem megállapítható legyen, a résztvevő termelőknek a Kincstár részére meghatározott időszakonként adatokat kell szolgáltatniuk. Az adatszolgáltatás sematikus rendszerét az alábbi ábra mutatja be.

7


8


2021. 02. 01–28.

• 2018 és 2019. évi átlagos állatállományról • 2018, 2019 és 2020. évi megművelt földterületről • 2018 és 2019. évi jövedelemadatokról, az egyszeres könyvvitelt vezetők a készletekről is

2021. 05. 02–31.

• 2020. évi átlagos állatállományról • 2020. évi jövedelemadatokról, az egyszeres könyvvitelt vezetők a készletekről is

2021. 07. 01–31.

• 2021. évi megművelt földterületről

2022. 05. 02–31.

• 2021. évi átlagos állatállományról • 2021. évi jövedelemadatokról, az egyszeres könyvvitelt vezetők a készletekről is • 2021. évi hozamra, másodvetésre vonatkozó adatokról

A megjelölt adatokat a termelő évről évre, folyamatosan rögzíti. Az egységes kérelembe be nem jelentett területadatok igazolására a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kiállított igazolás beszerzése és benyújtása is szükséges. Az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerben (ENAR) és a Baromfi Információs Rendszerben (BIR) nem szereplő állatfajok állományi létszámának igazolására a hatósági állatorvos által kiállított igazolás beszerzése és benyújtása is szükséges. Ha az adatszolgáltatási kötelezettséget a megjelölt határidőig a termelő teljes mértékben elmulasztja, vagy a hiányos adatszolgáltatását követő hiánypótlásra való felszólításra sem teljesíti, akkor krízisbiztosítási kompenzációra az egyéb jogosultsági feltételek teljesítése esetén sem lesz jogosult. A tagsági jogviszony azonban az adatszolgáltatási kötelezettség nem teljesítése, vagy hiányos teljesítése esetén is fennáll a csatlakozás évét követő harmadik év végéig és a krízisbiztosítási hozzájárulás összege is kiszabásra kerül a rendelkezésre álló legfrissebb területi és állományi adatok alapján.

HOGY KELL MEGHATÁROZNI A JÖVEDELMET? (MEZŐGAZDASÁGI JÖVEDELEM MEGHATÁROZÁSA, VÁLTOZÁSA) A rendszer működését érintően több fogalom áttekintése és tisztázása is indokolt. A magánszemélynek minősülő ügyfelek esetében mezőgazdasági tevékenységgel elért jövedelemről, míg a jogi személy ügyfelek esetében a mezőgazdasági tevékenységgel elért üzemi eredményről beszélhetünk, amelyek meghatározása minden esetben a költségek bevételekből történő kivonásával történik. Arról, hogy a rendszer szempontjából meghatározott jövedelemnél pontosan milyen bevételek és költségek vehetők figyelembe, a Magyar Államkincstár honlapján a 5/2021. (I. 28.) számú Kincstári közleményből lehet tájékozódni. (https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/tamogatasok-listazo/-/tamogatas/ 5-2021-i-28-szamu-kincstar-kozlemeny).

Bevétel alatt kell érteni a saját előállítású, elsődleges mezőgazdasági termékek értékesítéséből származó árbevételt, és a mezőgazdasági termelőtevékenységre tekintettel kapott egyéb bevételeket. Bevételként kell figyelembe venni a mezőgazdasági tevékenységgel összefüggésben kapott támogatások összegét (ideértve az agrárkár-enyhítési rendszerből kapott kárenyhítő juttatást is) és a káreseményre tekintettel biztosítótól kapott kártérítések összegét is. Az eredmény meghatározásánál az elsődleges mezőgazdasági készletek állományváltozását is figyelembe kell venni. Költség alatt kell érteni a mezőgazdasági termelőtevékenység során felmerült anyagjellegű ráfordításokat, a személyi jellegű ráfordításokat, az értékcsökkenési leírást és a fenti közleményben meghatározott egyéb ráfordításokat.

9


A mezőgazdasági tevékenységgel összefüggésben kapott támogatások összegét az egyszeres könyvvitelt vezető mezőgazdasági termelő esetében a Kincstár adatbázisában szereplő összeg jelenti, de a számviteli szabályoktól eltérően, esetükben is eredményszemléletben kerülnek figyelembe vételre. Ha az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott közvetlen támogatások, valamint az ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatások a tárgyévet követő év június 30-áig kifizetésre kerülnek és megérkeznek a termelő számlájára, akkor azokat a tárgyév bevételének kell tekinteni. Ezen időpontot követő kifizetés esetén azokat a kifizetési év bevételének kell tekinteni. Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére és a kompenzációs kérelem benyújtására megállapított határidő lejártát követően kifizetett támogatások esetén a jövedelemadatok korrekcióját a krízisbiztosítási szerv végzi el és a kompenzációra való jogosultság megállapításánál figyelembe veszi. Készletnyilvántartást minden rendszerhez csatlakozó ügyfélnek vezetnie kell, azoknak is, akikre vonatkozó egyéb számviteli szabály azt nem írja elő. A mezőgazdasági jövedelem, illetve eredmény kimutatásához szükséges egyes tételeket az elektronikus űrlapkitöltő felületen az ügyfélnek olyan részletezettséggel kell megadnia, amilyen felosztásban a mezőgazdasági jövedelem kimutatására választott, illetve választható módszer megköveteli. Referenciajövedelem a tárgyévet megelőző három év jövedelemadatának egyszerű számtani átlaga. Tekintettel arra, hogy a rendszer az üzemméret-változásból (hasznosított termőterület csökkenése, állatállomány csökkentése) adódó természetszerű jövedelemcsökkenést nem kívánja kompenzálni, a krízisbiztosítási szerv mind a tárgyévi jövedelmet, mind a referenciajövedelmet elosztja a hozzá tartozó üzemmérettel (Standard Termelési Értékkel). A tárgyévet megelőző három év átlagos üzemmérete a tárgyévet megelőző három év standard termelési értékeinek egyszerű számtani átlaga. A mezőgazdasági jövedelem változásának mértéke tehát a tárgyévi üzemméretre jutó tárgyévi mezőgazdasági jövedelem és a tárgyévet megelőző három év átlagos üzemméretére jutó referenciajövedelem hányadosából számítható.

MILYEN JÖVEDELEM-KIMUTATÁSI MÓDSZEREK KÖZÜL LEHET VÁLASZTANI? (JÖVEDELEM-KIMUTATÁS MÓDSZEREI) A jövedelem kimutatásának – igazodva a számviteli kötelezettséghez – több módszere van.

• „A” módszer: a jövedelem-kimutatás a kettős könyvvitel szabá• •

lyai szerint nyilvántartott egyéni adatok alapján történik. – Ezt a módszert minden termelő választhatja, de a kettős könyvvezetésre kötelezettek számára kötelező. „B” módszer: a jövedelem-kimutatás az egyszeres könyvvitel szabályai szerint teljes körűen nyilvántartott, készletértékkel korrigált egyéni bevételi és költségadatok alapján történik. – Ezt a módszert csak az az egyszeres könyvvitelt vezető választhatja, aki teljes körű költségnyilvántartással is rendelkezik. „C” módszer: a jövedelem-kimutatás az egyszeres könyvvitel szabályai szerint nyilvántartott, készletértékkel korrigált egyéni bevételi adatok és az Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit 10

Korlátolt Felelősségű Társaság által megajánlott költségadatok alapján történik. – Ezt a módszert minden egyszeres könyvvitelt vezető választhatja. A mezőgazdasági jövedelmet mindaddig ugyanazzal a módszerrel kell kimutatni, amíg rendelkezésre nem áll annyi adat, hogy mind a referenciajövedelem, mind a tárgyévi jövedelem megállapítható legyen a másik jövedelem-kimutatási módszerrel. A jövedelem-kimutatási módszer ez esetben módosítható, de a módosítására irányuló szándékot előzetesen be kell jelenteni a krízisbiztosítási szerv részére. A termelő által szolgáltatott, illetve a hatósági adatbázisokban szereplő adatok alapján a krízisbiztosítási szerv tárgyév november 30-ig határozza meg az ügyfél referenciajövedelmét, amelyről az ügyfelet határozatban értesíti.

MILYEN ESETBEN JÁR A KOMPENZÁCIÓ? (KOMPENZÁCIÓRA VONATKOZÓ JOGOSULTSÁGI FELTÉTELEK) Krízisbiztosítási kompenzációra abban az esetben jogosult a rendszerhez csatlakozott ügyfél, ha a tárgyévi mezőgazdasági jövedelme 30%-ot meghaladó mértékben esett vissza az előző három év átlagos mezőgazdasági jövedelméhez (referenciajövedelem) képest, a jövedelemcsökkenés nem az üzemméret változásából, gondatlanságból, vagy a körülmények mesterséges megteremtéséből adódik, a krízisbiztosítási hozzájárulását határidőben és maradéktalanul megfizette, adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tett, a csatlakozás évét megelőző három év átlagos mezőgazdasági jövedelme nem negatív, krízisbiztosítási kompenzációs kérelmet nyújtott be.

• • • • • •

MEKKORA KOMPENZÁCIÓRA LEHET SZÁMÍTANI? (KRÍZISBIZTOSÍTÁSI KOMPENZÁCIÓ ÖSSZEGE) A krízisbiztosítási kompenzáció összegét a krízisbiztosítási szerv határozza meg, amelyhez a következő adatokat veszi figyelembe: referenciajövedelem, tárgyévi jövedelem, tárgyévet megelőző három év átlagos üzemmérete, tárgyév üzemmérete.

• • • •

Az európai uniós előírások szerint a krízisbiztosítási kompenzáció összegének kevesebbnek kell lennie a mezőgazdasági jövedelem-csökkenés 70%-ánál. Így a nemzeti végrehajtási rendelet értelmében a kompenzáció összege a tárgyévet megelőző három év átlagos üzemméretre jutó referenciajövedelem mutató és a tárgyévi üzemméretre jutó tárgyévi mezőgazdasági jövedelemmutató különbségének tárgyévi üzemmérettel megszorzott értékének 69,9%-a. A krízisbiztosítási kompenzáció forrását 30%-ban a termelői krízisbiztosítási hozzájárulások összege, 70%-ban pedig a kapcsolódó vidékfejlesztési támogatás biztosítja. A jóváhagyott kompenzáció összegéről az ügyfél tárgyévet követő év október 31-ig határozatban kap értesítést a krízisbiztosítási szervtől, amelyet követően a krízisbiztosítási kompenzáció kiutalása is megtörténik. Dr. Sipos Nikoletta


11


12


2021-es év sikerének kulcsa

a hatékonyság lesz

Tovább folytatódott a Takarék AgrárTrend Index emelkedése tavaly a negyedik negyedévben is, így az előző negyedévi, 30,5-es értéktől 31,8-re emelkedett az értéke – hangzott el a január végi budapesti, újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen. Hollósi Dávid , a Takarékbank Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója közölte: a Takarék AgrárTrend Index értéke 2020 utolsó negyedévének végén 31,8 pontra emelkedett – a 48 pontos skálán –, ami 1,3 ponttal magasabb az előző negyedévinél. A várakozásoknak megfelelően jellemzően a növénytermesztési termékpályák teljesítménye emelkedett, míg az állattenyésztési termékpályák – baromfihús, sertés, tojás – teljesítménye visszaesett vagy stagnált. Így ez utóbbiakban érdekelt gazdálkodók az idei évet pesszimistábban látják, mint növénytermesztő kollégáik. A 2021-es évben a szőlő-bor termékpályán a negyedik negyedévben stagnálás volt, ami összefügg a járványhelyzet év végi alakulásával. A magyar élelmiszer-gazdaság tavaly példaértékűen helyt állt. Ám az állati fehérjét előállító termékpályák nehéz év elé néznek 2021-ben – értékeltek az elemzők. Hozzáfűzték: a múlt év nyertesei a növénytermesztők, ugyanis a gabonaárak öt éves csúcsokon jártak, ahogyan a fehérje- és olajos növényeké is. Mindebből pedig az következett: az előbbi termékeket inputként felhasználó termékpályákon termelők borús jövő elé néztek, mivel kettős árnyomásra számíthattak emiatt, ami tetézett a pandémia és az állatbetegségek miatti piaci túlkínálat is. Ezt követően az ügyvezető igazgató és Héjja Csaba, a Takarékbank Agrár Üzletágának elemzője részletesen beszéltek az agrárium különböző, ám meghatározó ágazatainak helyzetéről. Így arról, hogy a növénytermesztők egyértelműen jól jártak. Ezzel szemben a tavalyi év végén már a baromfihús-, a sertés- és a tojás termékpályákon kettős árnyomást érzékeltek a piaci szereplők, és ez a kedvezőtlen helyzet várhatóan az idén is megmarad. Az elemzők felhívják a figyelmet arra: a múlt évi tavaszi fagykárok a gyümölcstermesztőknek jelentős terméskiesést okoztak, de a 20–30 százalékkal magasabb értékesítési árak 2020 utolsó negyedévében is megmaradtak. A Takarékbank agrárelemzőinek kibocsátási várakozásai szerint az élelmiszergazdaság 3–6 százalékos bővülésével számolnak idén. Előrejelzésükben azzal kalkulálnak: a nyáron újraindul a belföldi turizmus, az élelmiszerárak inflációja az első félévben lassul, az élelmiszer-kiskereskedelem pedig a tavalyi szinten teljesít. Az elhangzottakról bővebben a http://bit.ly/Takarek-ATI-2020Q4 linken tájékozódhat. Témák: – Milyen évet zárt a magyar élelmiszergazdaság 2020-ban? – Milyen kilátásokkal vág neki a magyar agrárium a 2021-es évnek? – Mire számíthatunk a magas takarmányárak következtében az állati fehérje termékpályákon? – Takarmánypiaci kitekintő

-an13


14


Hollandia példája legyen a szemünk előtt Az elmúlt év legvégén „a falu” folyóirat őszi-téli számában látott napvilágot egy figyelmet érdemlő, több mint 100 oldalas tanulmány „Merre tovább magyar agrárgazdaság a 21. század elejének követelményei és a Covid–19-járvány tapasztalatainak figyelembevételével” címmel. A tanulmányt Dr. Nagy István agrárminiszter jegyzi, míg a tanulmányt megalapozó elemzéseket Éder Tamás, Horn Péter, Kapronczai István, Potori Norbert és Udovecz Gábor készítették. A tanulmányban foglaltakat ez előttünk álló évtized agrárstratégiájának is lehet tekinteni. Az Agro Napló jelen írásában azonban nem a stratégiai irányokra, a kihívásokra és az azokra adandó válaszokra fókuszál. A tanulmány 3. fejezetéből villant fel megállapításokat, amelyek agrárgazdaságunk néhány jellemzőjét mutatják be nemzetközi összehasonlításban. Ezekkel kapcsolatban kértük ki néhány szakember véleményét, milyen következtetések adódnak a leírtakból. A fejezet elején a szerző kiemeli, hogy ha a kihívásoknak való megfelelés szempontjából akarjuk a magyar agrárgazdaságot felderíteni, ha a lehetőségeit, esélyeit és kockázatait kívánjuk megismerni, akkor nem elég csak saját múltjához viszonyítanunk és idősorosan elemeznünk, távolabbra is kell tekintenünk. Összehasonlító, keresztmetszeti elemzést kell készíteni. Célszerű kiválasztani néhány országot szűkebb és tágabb környezetünkben, amelyekre mint versenytársakra, vagy (és) mint példaképekre lehet tekinteni, akiktől elleshetjük a módszereiket, megfigyelhetjük, mit csinálnak jobban. Ezt nevezzük benchmark-elemzésnek. Jelen esetben három olyan ország került kiválasztásra az unió tagországai közül, amelyek valamilyen szempont szerint összehasonlítási alapul szolgálhatnak: Ausztria kiválasztását a szomszédság, a közös történelmi múlt, a hasonló kulturális háttér és ebből adódó gazdasági-társadalmi gondolkodásmód indokolta. Hollandia kiválasztását az magyarázta, hogy az ország nem csupán világszínvonalon termelő agrárgazdasággal rendelkezik, de egyben disztribúciós központ is, márpedig a magyar gazdaságpolitikának a törekvései is ez irányba mutatnak. Lengyelország élelmiszer-gazdaságának vizsgálatát pedig az indokolta, hogy az ország élelmiszer-gazdasága figyelemre méltó fejlődési pályát futott be az EU-csatlakozás óta eltelt másfél évtizedben.

• • •

Az összehasonlító elemzés előtt a szerző megállapítja, hogy a magyar agrárgazdaság belső problémái már az 1980-as évek

elején-közepén megjelentek. Az ágazat drasztikus erodálódása azonban a rendszerváltás után, az érdemi versennyel való szembesülés hatására kezdődött. Míg a világ agrárgazdasági termelése 1989–1991 átlagához viszonyítva 84,3 százalékkal bővült 2016-ra, addig a magyarországi 27,1 százalékkal visszaesett. Hazánk tehát az elmúlt évtizedekben – annak ellenére, hogy az ágazat 2010-et követően enyhe növekedési pályára állt – drasztikus pozícióvesztést szenvedett el a világ élelmiszer-termelésében, részesedése mintegy felére csökkent. Mint írja, ma Magyarországon a szarvasmarhalétszám 45, a sertéslétszám 64(!) százalékkal kisebb, mint volt 1990-ben. Emellett 55 százalékkal kevesebb sertéshúst, 32 százalékkal kevesebb tejet, 45 százalékkal kevesebb tojást állítunk elő, mint harminc éve. Előrelépés csak a baromfiágazatban volt tapasztalható. Kedvező folyamatként könyveli el ugyanakkor a szerző, hogy az elmúlt évtizedben a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége markánsan erősödött. Míg 2010-ben az üzemi bruttó jövedelem 73,2 százaléka származott a közvetlen támogatásokból, addig – mindkét indikátor növekedése mellett – 2018-ban már csak 51,9 százaléka. Azt is pozitívan értékeli, hogy – a szántóföldi zöldségtermelők kivételével – minden üzemkategóriában javult a mutató. A továbbiakban már a kiválasztott benchmark-országokat is bevonta az elemzésbe. Megállapítja, hogy az Európai Unió 28 tagországának mezőgazdasági termelése 2017–2019 átlagában 28,2 százalékkal haladta meg a 2004–2006 évekét. A vizsgált négy országban ennél magasabb volt a növekedés üteme. Ez annak volt köszönhető, hogy a dél-európai tagországok mezőgazdaságának teljesítménye erősen visszahúzta az uniós átlagot, voltak olyan tagországok – Görögország, Horvátország és Málta –, ahol a vizsgált időszak alatt csökkent a kibocsátás. Magyarországon a bővülés üteme magasabb volt, mint Ausztriában vagy Hollandiában, de itt

15


16


[ JÓ ÚTON HALADUNK? ]

egyrész a bázishatást is figyelembe kell venni, másrészt növekedési „előnyünk” sem volt jelentős. Ugyanakkor, ha azt nézzük, hogy Lengyelországban a mezőgazdasági kibocsátás közel dupla olyan gyors ütemben növekedett, mint hazánkban, megállapítható, hogy az unióhoz való csatlakozást, a „későn jövők előnyét” a lengyel gazdák nagyobb hatékonysággal használták ki. A négy ország közül – méretéből adódóan – Lengyelország rendelkezik a legnagyobb területi potenciállal, mezőgazdasági területe 14 540 ezer hektár. Magyarország foglalja el a második helyet 5 344 ezer hektárral. Ausztria mezőgazdasági területe 2 654, Hollandiáé pedig 1 822 ezer hektár. A rendelkezésre álló földterület és annak minősége befolyásolja az országok termelési lehetőségeit, de a termelési szerkezetre is hatással van. Ugyanakkor ez a hatás nem kizárólagos, az agrárpolitika és az azt befolyásoló gazdasági és társadalmi viszonyok is meghatározók. A szerző felhívja a figyelmet arra, hogy az országok – több-kevesebb szigorúsággal – óvják a mezőgazdasági területeiket, igyekeznek mérsékelni annak csökkenését. Ezen a téren Hollandia jár elöl, az elmúlt 15 évben mindössze 100 ezer hektár termőterület-csökkenést mutat a statisztika, ami alig több mint 5 százalék. Ezzel szemben Ausztriában több mint 700 ezer hektár, a mezőgazdasági terület több mint egyötöde eltűnt a termelésből. Ez összefügghet azzal, hogy a hagyományokra, az extenzitásra erősebben épülő agrárszerkezet kevesebb megtartó erővel bír, mint az intenzív holland termelés. Magyarországon is félmillió hektáros csökkenés (9 százalék) volt tapasztalható. A területhasználat lehetőségeit jelzi, hogy a mezőgazdasági területből mekkora arányt képvisel a szántóterület. Magyarország ebből a szempontból igen kedvező helyzetben van, hiszen mezőgazdasági területének 81 százaléka szántó. Nem sokkal marad el tőle Lengyelország (76 százalék), ugyanakkor Hollandiában 56, Ausztriában pedig csak 50 százalék ez az arány. A területhiányt Hollandia azzal igyekszik csökkenteni, hogy jelentős termelési potenciált alakított ki a talajmentes gazdálkodással, elsősorban a kertészetekben. Emellett Hollandia a világ talán egyetlen olyan országa, amelyik talajainak vízellátottságát hatékony módon tudja szabályozni. Látható tehát, hogy Magyarország a legfontosabb adottság, a termőföld tekintetében kivételes helyzetben van a kiválasztott benchmark-országokhoz viszonyítva, de feltehető a kérdés, miként élünk ezzel a lehetőségünkkel? Hollandia a termelésintenzitás tekintetében messze kiemelkedik a vizsgált országok közül. Az egy hektár mezőgazdasági területre jutó bruttó termelési értéke a magyarénak több mint tízszerese, de Ausztriában és Lengyelországban is magasabb ennek az indikátornak az értéke! Ráadásul a különbség növekszik. A magas bázishoz mérten is Hollandia nagyobb mértékben tudta növelni egy hektár mezőgazdasági területre jutó bruttó termelési értékét a 2004–2017 közötti időszakban, mint Magyarország. A növekedés ütemét tekintve jelentős az elmaradásunk Ausztriától és Lengyelországtól is. A lengyelek több mint megduplázták ennek az indikátoruknak az értékét. Míg hazánk 2004-ben még jelentősen meghaladta a vizsgált mutatót tekintve Lengyelországot, ma már elmarad tőle, nem is kevéssel. A termőföldhöz kapcsolódóan még egy mutatóra hívja fel a figyelmet a szerző. Ez a bérelt mezőgazdasági terület aránya a gazdaságok által használt összes mezőgazdasági területből. Magyarországon az elemzés során vizsgált másik három országénál nagyobb arányban termelnek bérelt földeken a gazdák: Ausztriában 31 százalék,

Hollandiában 27 százalék, míg Lengyelországban 19 százalék a bérelt területek aránya. Magyarországon 53,6 százalék. Ennek a kérdésnek a kiemelését azért tartja fontosnak a szerző, mert a befektetési céllal vásárolt földek tulajdonosai általában az agrárágazaton kívül tevékenykednek, a termelésben nem érdekeltek, egyetlen céljuk, minél nagyobb profitot (bérleti díjat/támogatást) realizáljanak tulajdonuk után. Ezzel viszont jelentős jövedelmet – évente mintegy 130–150 milliárd forintot – vonnak ki az ágazatból, amely döntő része más nemzetgazdasági ágakban képez tőkét, vagy végső fogyasztásra kerül. Ez, valamint a bérleti díjaknak, mint tőkejövedelmeknek adómentessége az, amely a földdel való spekulációt gerjeszti. A termőföld hasznosításához és annak hatékonyságához szorosan kötődik az öntözés, amelyet a klímaváltozás folyamata egyre inkább fókuszba helyez. A szerző megállapítása szerint az elmúlt évtizedekben Magyarországon a kormányzatok verbálisan prioritásként kezelték az öntözésfejlesztést, tényleges előrelépés viszont nem történt, sőt, drasztikusan csökkent az öntözési kapacitás. A rendszerváltást követően az öntözésre berendezett területek aránya nem növekedett, sőt, jelentős részükön lepusztultak az öntözőművek. A 2004-től megnyílt uniós támogatások sem növelték jelentősen az öntözésfejlesztési beruházásokat. A több év átlagában nem éri el a 100 ezer hektárt a megöntözött terület nagysága, ami így 1-2 százalékos arányt jelent. Ezzel szemben az Európai Unió tagországainak átlagában 8-9 százalékot mutat ez az indikátor. A mezőgazdaság erőforrásai közül a termőföld és a víz után harmadikként a pénztőke és a reáltőke, vagyis a termelőeszközök, illetve ezek egy részének megvalósítását célzó beruházásokat tárgyalja az anyag. Kiemeli, hogy az elmúlt néhány évtized globális tapasztalatai is azt mutatják, hogy azoknak az országoknak a mezőgazdasága tudott az elmúlt évtizedekben megfelelni a világgazdasági kihívásoknak, ahol erős volt az agrárinnovációs tevékenység, magas volt a K + F arány. Ausztria, Hollandia, Lengyelország és Magyarország mezőgazdaságának egy hektár mezőgazdasági területre jutó saját tőkéjét és eszközértékét vizsgálva látható, hogy Magyarországon az elmúlt években javult a mezőgazdaság tőkeellátottsága és jelentősen emelkedett az egy hektár mezőgazdasági területre jutó tárgyi eszközök értéke, nemzetközi összehasonlításban azonban jelentős a lemaradásunk. A vizsgált országok közül Hollandia tőkeellátottsága kiemelkedő, a hazainak 12 és félszerese. Még nagyobb a lemaradásunk az egy hektár mezőgazdasági területre jutó eszközértéket mérő indikátor esetében, ahol a holland érték közel tizenhatszorosa a magyarnak. Elgondolkodtató, hogy a lengyel adatok is mintegy kétszeresei a hazainak. A termelés erőforrásai közül a harmadik meghatározó tényező a humánerő. Ezt a tényezőt a mezőgazdasági foglalkoztatottakra jutó mezőgazdasági területet alapján vizsgálta a szerző. Ennek alapján megállapította, hogy hazánkban több mint 25,4 hektár mezőgazdasági terület jut egy mezőgazdasági foglalkoztatottra, ezzel meghaladjuk mind a három benchmark-ország átlagát. Ezek alapján tehát nem túlzott a magyar mezőgazdasági dolgozók aránya, ami miatt a mezőgazdasági foglalkoztatottak számának természetes csökkenése hazánkban mérsékeltebb lehet, mint a benchmark-országokban. A humánerő-foglalkoztatás indikátoraira jelentősen hat az a szellemi potenciál, szakmai képzettség, amely a rendelkezésre álló munkaerőt jellemzi. A szerző szerint a hazai agrárközvélemény határozott véleménye, hogy az agrárszakoktatásban és

17


[ JÓ ÚTON HALADUNK? ]

agrár-felsőoktatásban mennyiségi és – különösen – minőségi fejlesztésre van szükség az agrárgazdaság képzettségi szintjének emelése érdekében. Ezt igazolja a benchmark-elemzés is: a négy ország meghatározó agráregyetemének hallgatói létszáma meghaladja a 10 ezer diákot. Jelentős a különbség azonban az európai toplistán elfoglalt helyezésükben. Magyarország kivételével mindegyik ország meghatározó agráregyeteme Európa legjobb 50 egyeteme közt foglal helyet. Jelenleg a két jegyzett agrárképzést folytató egyetemünk – a SZIE és a Debreceni Egyetem – nincs az első 200ban az európai egyetemi ranglistán. A többi agrárfelsőoktatási intézményünket nemzetközi szinten nem is jegyzik.

nagyobb a többi vizsgált országénál. Fajlagos agrárexportjuk és -egyenlegük harmincszorosa a hazainak!

A mezőgazdasági termelés költséghatékonyságának vizsgálata Magyarország versenyelőnyét mutatja Lengyelországhoz képest, de a másik két benchmark-országtól elmarad. Szembetűnő Hollandia költséghatékonyságának javulása az elmúlt másfél évtizedben, de a magyar mutató értékeiben is érzékelhető a javulás.

A tanulmány ugyanakkor megállapítja, hogy míg a lengyel, de különösen az osztrák és a holland agrárkivitel meghatározó hányada feldolgozott, sőt magasan feldolgozott termék, addig a magyar agrár-külkereskedelmi szaldó összetételének alakulása szerkezeti problémát jelez! A mezőgazdaság és élelmiszeripar külkereskedelmének pozitív szaldójában még napjainkban is a mezőgazdasági (alap)termékek jelentős súlyt képviselnek, az egyenleg 41 százalékát adják, míg a másodlagos feldolgozottságú termékek részesedése mindössze 15 százalék. Magyarországon tehát az élelmiszer-termékpálya kritikus pontja ma az élelmiszeripar, annak ellenére, hogy az elmúlt néhány évben megállt az iparág drasztikus leépülése és pozitív folyamatok indultak el. A magyarországi élelmiszeripar az európai uniós tagországokkal történő összehasonlításban komoly lemaradással küzd.

A mezőgazdaság benchmark-elemzése utolsó témaköreként a szerző a négy ország külkereskedelmi adatait és azok alakulását vizsgálta. A magyar agrár-külkereskedelem alakulása a 2010-et követő évek sikertörténete volt. Az exportteljesítmény meredeken nőtt és már meghaladta a 8 milliárd eurót. Az agrárimportot az agrárexporténál mérsékeltebb növekedés jellemezte, aminek eredőjeként az egyenleg is dinamikusan emelkedett, 2012-ben elérte a 3,6 milliárd eurót és azóta 3 milliárd euró körül ingadozik. Mindezek mellett megállapítja, hogy a többi vizsgált ország is jelentősen növelte agrárkivitelét a vizsgált időszakban és egy hektár mezőgazdasági területre vetítve magasabb exportot produkál, mint hazánk. Ausztria exportintenzitása közel háromszorosa Magyarországénak, de jelentős élelmiszerimportja miatt az egyenlege csak fele a miénknek. Lengyelország területegységre jutó agrárkivitele ma már meghaladja Magyarországét, sőt az egyenleg tekintetében is jobban állnak. Hollandia külön kategória, hiszen mind agrárexportjuk, mind agráregyenlegük nagyságrendekkel

A tanulmány bemutatott fejezetének zárásaként a szerző megállapítja, hogy a benchmark-országokban az élelmiszer-gazdaság teljesítményét meghatározó, a gazdasági és társadalmi céloknak keretet adó gazdaságfilozófia és agrárpolitika különböző. Általánosságban leírhatjuk, hogy az agárgazdaság, de különösen a mezőgazdaság társadalmi megítélése Ausztriában, Hollandiában, de Lengyelországban is kedvezőbb, mint Magyarországon. Az osztrák kormányzat olyan mezőgazdasági politika végrehajtására törekszik, amelynek során elkötelezett a mezőgazdaság multifunkcionális szerepének erősítésében. Hollandia a teljesítménycentrikusabb agrárpolitikát helyezi előtérbe, az intenzív technológiákkal igyekszik nagy volument és értéket előállítani. Lengyelország célirányosan használja fel az agrárgazdaság fejlesztésére rendelkezésre álló eszközeit, megfontoltan fejleszt. Ebből adódik az a végkövetkeztetés: „Hollandia felé kell indulnunk, de sokat időzünk Ausztriában, hogy ne vesszük szem elől lengyel barátainkat!”

Az összefoglaló cikk jól elkülöníti az egyes területeket, úgy mint birtokpolitika, eszközellátottság, termelésintenzitás, oktatás és foglalkoztatás, külkereskedelem. Az egyes területek szakértőit felkértük, hogy mondják el véleményüket a hiányosságok okait illetően, illetve, hogy melyek lennének véleményük szerint az eredményesség növelését megcélzó lépések.

BIRTOKPOLITIKA Orlovits Zsolt MATE

A birtokpolitika hagyományosan annak a vitának a színtere, hogy az állam hogyan szabályozza a földtulajdoni és -használati viszonyokat. Elhatározástól függően ez lehet erőforrás-centrikus, amikor a földet kiragadjuk a többi termelési tényező közül, és csak erre az egyre fókuszálunk, de lehet üzemi szemléletű is, amikor a termelési tényezőket komplexen kezeljük és inkább a földhasználatra helyezzük a hangsúlyt, nem pedig a tulajdon kérdésére. A magyar agrárkormányzat mindig is az első módszert választotta, így más országokkal összehasonlításban tapasztalható szabályozási

18

hiányosságok okai is erre vezethetőek vissza. Beszédes tény, hogy még ott is hatályon kívül helyezik az üzemre mint termelési egységre vonatkozó utalásokat, ahol azok szerepeltek a hazai jogszabályokban. A földforgalmi törvény 2020. július 1-jén hatályba lépett módosításához fűzött miniszteri indokolás például úgy fogalmaz, hogy a földrészletek egy mezőgazdasági üzemközponthoz való tartozását „jelenleg nem lehet megállapítani, hiszen nincs olyan szabály, ami alapján az üzemközpont nyilvántartásba vételénél be kellene a nyilvántartásba jegyezni az üzemközponthoz tartozó öszszes (akár több száz) földnek a helyrajzi számát, és ilyen regisztrálás teljességgel indokolatlan is lenne.” (Kiemelés tőlem.) Ehhez képest Európa számos országa (mint például Franciaország, Svájc, Olaszország) eltérő hangsúlyokkal ugyan, de a mezőgazdaságot érintő adózási, társadalombiztosítási, földforgalmi, gazdaságátadási és öröklési jogi rendszerét egy nemzeti szinten kialakított üzemméret-számításra és üzemi nyilvántartása alapozza, ami nemcsak a használt földterületek nagyságával, hanem a rendelkezésre


[ JÓ ÚTON HALADUNK? ]

álló egyéb termelő kapacitásokkal és az üzemi termelési szerkezettel is számol. Nyilvánvaló tehát, hogy ahol egy ilyen rendszerre volna szükség a hatékony szabályozási környezet megteremtése érdekében, ott „megakadunk”. Többek között emiatt nincsenek Magyarországon speciális agráröröklési előírások, amelyek elősegítenék az egy gazda által kialakított, de nem gazdasági társaságként működtetett üzemek örökösök általi egyben tartását. Emiatt nincs a gazdaságátadás kérdésköre jogszabályi szinten megfelelően rendezve. Ezért szembesülhetünk egyre gyakrabban az ún. „sofa farmer” jelenséggel, vagyis amikor a földtulajdonos egyben földhasználó is, de csak papíron. Magyarországon senki nem kérdezi meg a vevőt, hogy ugyan miért akar annyi legelőt vásárolni, mikor nincs is hozzá állatállománya, vagy miért vesz földterületet, ha nem rendelkezik megfelelő gépekkel a megműveléséhez. A válaszokat tudjuk, de szemet hunyunk felette, hiszen nincs olyan nyilvántartási rendszerünk, ahol ezeket a szempontokat komplexen vizsgálni tudnánk. A 2014-ben hatályba lépett földforgalmi szabályozás ambiciózus célként rögzítette a 80-20%-os arány elérését, vagyis döntő mértékben az egyéni-családi gazdaságok műveljék a mezőgazdasági

földterületeket. Az egyéni és családi keretek között gazdálkodók „leválasztása” a tőkeegyesítő társaságokról azonban rendkívül nehéz, mert hazánkban családi szinten is jellemző a vállalkozáshalmozás, vagyis az őstermelői és a céges formák üzemi szintű összekapcsolása. A tisztánlátáshoz nagyban hozzájárul az év elején hatályba lépett, a családi gazdaságokról szóló törvény, azonban néhány ponton „vérszegényre” sikeredett a szabályozás, hiszen az újonnan bevezetett „családi mezőgazdasági vállalkozás” minősítéshez nem kapcsolódnak olyan jelentős előnyök, amelyek az átláthatóságot ezen a területen érdemben növelnék. A haszonbérlet viszonylag magasabb, 53%-os részesedése a földhasználatból – nemzetközi összehasonlításban – csalóka, hiszen a tulajdonosi földhasználat lehetősége hazánkban törvényi szinten erősen korlátozott a jogi személyek szerzőképességének az Európai Unióban egyedülállóan szigorú korlátozásával. A mezőgazdasági termelőszervezetek így kénytelenek saját tagjaiktól is haszonbérbe venni a termőföldet, ezáltal maga a jogi szabályozás generálja ennek a mutatónak egy részét. Ugyanakkor mérséklődést jelenthet, hogy a családi mezőgazdasági vállalkozás tagjai a jövőben haszonbérlet helyett szívességi földhasználatba is adhatják földjüket saját vállalkozásuk számára, ez azonban csak „átnevezése” a problémának.

ESZKÖZÉRTÉK Esetükben a versenyképességet az egységes piacon elsősorban az alacsonyabb munkaerő-ráfordítás biztosítja.

Keszthelyi Szilárd AKI

Az egy hektárra jutó mezőgazdasági eszközérték összehasonítása nagyon jól kifejezi a tagállamok közötti technikai és technológiai különbségeket. Az eredményeket tovább lehet pontosítani azzal, hogy a tárgyi eszközök között a földterület értékét nem vesszük figyelembe. Az összehasonlításból származó eredményeket ugyanakkor több szempontból is fenntartással kell kezelni: Az így számolt mutatószám – különösen a négy vizsgált EUtagország esetében – abszolút értékeit alapvetően megszabja a mezőgazdasági termelés szerkezete. Hollandiában nyilván kiemelkedő, hogy kevés a rendelkezésre álló terület, ugyanakkor ezzel szemben a fedett intenzív kertészeti kultúrák aránya nagyon magas, valamint az egy hektárra jutó értékeket a rendkívül intenzív állattenyésztés is tovább növeli. Ez Magyarország esetében, amely az átlagosnál jobb minőségű termőfölddel és arányaiban is sokkal több szántóval rendelkezik, nem lehet feltétlenül követendő példa. Ennek legfontosabb okai az egyre fontosabbá váló környezeti és fenntarthatósági szempontok. A tagországok közötti különbségnek azonban számos más, a történelemből következő oka is van. Hollandia és Ausztria már sokkal régebben és sokkal tartósabban élvezi a Közös Agrárpolitika (KAP) előnyeit. Az EU agrárpolitikájában egészen a mai napig a jövedelemezőség, illetve a jövedelembiztonság mindig elsődleges és kiemelt figyelmet kapott. A KAP minden tagországban jelentős szerkezetváltozást okozott, a mezőgazdasági termelők jövedelmezőségét tartósan magas színvonalon tartotta. A felhalmozott jövedelmek jelentős része az évek folyamán visszakerült a termelésbe, ami már eleve felveti a később csatlakozó országok technikai versenyképességét.

A holland tőkefelhalmozást, és az ezzel összefüggő technikai és technológiai fejlődést nemcsak a KAP tartós haszonélvezete fűti. A fejlett országokban a folyamatosan és a kelet-európai országokhoz képest – különösen a szolgáltatói szektorban – gyorsabban növekvő munkabérek a mezőgazdaság termelékenyégi mutatóit is felfelé húzták. A kelet-európai munkavállalók a keletkezett űrt csak kis részben tudták pótolni, így a termelékenység növelésének igénye tartós maradt, ami folyamatos innovációra, technikai fejlesztésre sarkall. Ezt az öngerjesztő folyamatot a holland oktatási rendszer is katalizálta, amely folyamatosan biztosította az ehhez szükséges magas szintű oktatást. Ezek a folyamatok a termelési szerkezetünkből adódóan lassabban, de nálunk is zajlanak, sőt az elmúlt időszakban végrehajtott kormányzati intézkedések is ezeket támogatták, és várhatóan gyorsítani is fogják. A fejlődés egyik visszatartó eleme a gyorsan változó, instabil gazdasági környezet, illetve ebben a rövid távú gazdasági hasznokat előtérbe helyező szemlélet. A gazdaság fehérítése (EKÁER, online számlaadat-szolgálatatás), a családi gazdaságok adóreformja ez ellen sokat tett. A fejlődéshez azonban még az ökonómiai működés és az adóalanyiság szétválásának (gazdaságok szétírása) problémáját is kezelni szükséges. Az agrárpolitikában elmozdulást láthatunk. A jelenlegi programidőszakban – az elmúlt másfél évtől eltekintve – a beruházási támogatási programok kevésbé szolgálták a fejlődést, ezzel kapcsolatos kifizetések alig történtek. A források viszont megmaradtak. Ha ezek szétosztásánál az intenzívebb, de környezetkímélő fejlesztéseket preferálnánk, valamint a kedvezményezetti körből ezeket a technológiákat „felszívni” képes vállalkozásokat nem zárnánk ki, akkor egy újabb lépést tehetnénk az összehasonlításban szereplő négy tagország eszközellátottsági, technológiai színvonalának irányába.

19


20


[ JÓ ÚTON HALADUNK? ]

TERMELÉSINTENZITÁS Dr. Fogarasi József Óbudai Egyetem

Magyarország termőföld-adottságai messzemenően jobbak a benchmarknak kiválasztott országok, Ausztria, Hollandia és Lengyelország adottságaihoz képest és a szerző jogosan teszi fel a kérdést, hogy jól hasznosítjuk-e azt. A hazai termelésintenzitás elmaradásával utal arra, hogy jobban is lehetne hasznosítani a termőföldet: „az egy hektár mezőgazdasági területre jutó bruttó termelési érték Hollandiában a magyarénak több mint tízszerese, de Ausztriában és Lengyelországban is magasabb ennek az indikátornak az értéke! Ráadásul a különbség növekszik.” A termőföld szakszerű hasznosításának megítélése a termelésintenzitásra (terméshozam, egy hektárra jutó kibocsátás) alapozva mellőzi a fenntartható gazdálkodás szemléletét, nem számol az erőforrások, ezen belül a természeti erőforrások hatékony felhasználásával. A klímaváltozás lassítása céljából hozott európai uniós Zöld Megállapodásban és a hazai Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában elfogadott karbonsemleges termelési vállalások megvalósításának időszakában a gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból fenntartható, versenyképes termeléssel valósítható meg a hazai termőföld fenntartható használata.

16,00

700

14,00

600

12,00

500

10,00

400

8,00

300

6,00

200

4,00

100

2,00

0

2009

2010

2011

Magyarország

2012

2013

Hollandia

2014

2015

2016

Ausztria

2017

2018

2019

Magyarország = 1

EUR/ha

Egy hektárra jutó bruttó hozzáadott érték és arányának változása 800

0,00

Lengyelország Forrás: Eurostat (2021).

A hazai mezőgazdaságban az egy hektárra jutó bruttó hozzáadott érték az elmúlt évtízedben folyamatosan javult (baloldali tengely) és a vizsgált országokhoz képest csökkent a különbség (jobboldali tengely); az időszak felétől a magyarországi és lengyelországi érték gyakorlatilag azonos. A keleti és a nyugati tagországok közötti különbségek csökkenése, illetve a keleti tagországok közötti markáns különbség eltűnése elsődlegesen az EU belső piaci integrációjából következik, de az eltérő termelési hagyományok, termelési szerkezet és tényező adottságok, valamint a nyugati tagországok javára meglévő magasabb támogatás és gazdaságpolitikai prioritások együttes hatásaként a különbségek még hosszú ideig fennmaradnak. A kiemelkedő hollandiai agrártermelési és -gazdasági teljesítmény igen nagy környezeti terheléssel valósul meg. Az Európai Bizottság (EB) a holland stratégiai tervvel kapcsolatos észrevételeiben megfogalmazza, hogy az ország agrárgazdasága globálisan nagyon versenyképes, de az elkerülhetetlen agrárgazdasági átalakítás, a fenntarthatóbb termelési rendszerek, a körforgásos elven működő biomassza alapú gazdálkodás irányába történő elmozdulás a lehetőségek mellett igen nagy kihívásokat jelentenek. Ezzel kapcsolatban a Bizottság a holland agrárgazdaság finanszírozási igényének növekedését említi, és 280 millió euró körüli finanszírozási hiány kialakulását vetíti előre az élelmiszer-gazdaságban. Továbbá az EB kiemeli, hogy Hollandiában az ÜHG-kibocsátás négyszerese az EU-27 átlagának, a talaj víztestek 13 százaléka gyenge minőségű, a biodiverzitás megőrzése területén igen nagy problémák vannak. A legutóbbi Természet Állapota jelentésből kiolvasható, hogy az élőhelyek közel 60 százalékát és a fajok 72 százalékát az agrárgazdaság kedvezőtlenül befolyásolja. A magyarországi agrárgazdaság fejlesztési irányainak meghatározásakor, különösen a termelésintenzitásra vonatkozóan iránymutatóak lehetnek a Bizottság javaslatai a holland stratégiai tervvel kapcsolatosban. A gazdaságfejlesztési javaslatai (gazdaságok életképességének javítása, az agrárgazdaság hozzáadott értékének növelése és versenyképességének javítása) mellett igen nagy hangsúlyt kapnak a környezet- és klímavédelem javaslatok: a víz- és a levegőszennyezés (nitrogénlerakodások) csökkentése, a nem szén-dioxid típusú szennyeződések csökkentése és a szénmegkötési képesség javítása, az élőhelyek és fajok konzerválásának javítása (élőhelyek fragmentációjának és biodiverzitás veszteségeinek csökkentése) a mezőgazdasági termelési rendszerekben, az organikus farmok térnyerésének ösztönzése, fenntartható erdőgazdálkodás és erdészeti ökoszisztémák helyreállítása, növényvédőszer-használatból adódó kockázatok csökkentése.

FOGLALKOZTATÁS ÉS OKTATÁS Hamza Eszter AKI

Hazánkban az elmúlt évtizedben a foglalkoztatottak száma a benchmark-országoknál lényegesen magasabb ütemben bővült és ez a bővülés a mezőgazdaságban még erőteljesebb volt, 2010–2019 között elérte a 24 százalékot, miközben a vizsgált országok mindegyikében csökkent az agrárfoglalkoztatás. Az Európai Unióban szinte példa nélküli növekedés hátterében a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalán is

több, kedvező gazdasági és szabályozási tényező együttes hatását feltételezhetjük. A fellendülés azonban megtorpanni látszik, a kedvezőtlen demográfiai alapok, a munkaerő elvándorlása, más ágazatok erőteljes elszívó hatása, az agrárágazat folyamatos presztízsvesztése okán a mezőgazdasági munkaadóknál immáron komoly kereslet mutatkozik. Az igény a szakképzett és szakképzetlen munkaerő iránt egyaránt jelentkezik, felméréseink azt mutatják, hogy a vállalkozások technológiai fejlesztésekkel és gépesítéssel igyekeznek a kézi munkaerőt kiváltani, a meglévő alkalmazottakat pedig béremeléssel, a munkakörülmények javításával, különböző természetbeni juttatásokkal igyekeznek megtartani. A kiutat elsősorban Hollandia példáját követve a nagyobb hozzáadott értékű, innovációt igénylő tevékenységek támogatása jelentheti,

21


[ JÓ ÚTON HALADUNK? ]

amelyek hozzájárulnak a magasabb termelékenységű foglalkoztatás megvalósulásához. Hazánkban az egy éves munkaerőegységre jutó mezőgazdasági bruttó hozzáadott érték a holland munkaerő-termelékenységi mutatónak csupán nyolcada, az osztrákénak is csak harmada! Az innovatív technológiák bevezetése, a digitális gazdaság térnyerése ugyanakkor képzett szakember- és munkaerő-állomány meglétét feltételezi, amely téren hazánk jelentős lemaradásban van a benchmark-országoktól. Míg Magyarországon a gazdálkodóknak csupán 4 százaléka rendelkezik felsőfokú mezőgazdasági szakképzettséggel, addig Lengyelországban 27, Ausztriában 23, Hollandiában 9 százalékuk. A szakképzés, azon belül az agrárszakképzés rendszere a makrogazdasági tényezők, a munkaerőpiaci helyzet, a foglalkoztatói elvárások változásai miatt átalakulóban van. Az évek óta folyamatosan csökkenő tanulólétszám, a magas lemorzsolódási arány, a duális képzés hiányosságai, valamint az iskolák és tangazdaságok elavult infrastruktúrája miatt elodázhatatlanná vált az agrárszakképzésben a megújulás, a rugalmas, változó igényekhez gyorsan alkalmazkodó és hatékony szakképzési rendszer létrehozása. Ezeket a célokat szolgálja a szakképzés 4.0 Stratégia, melynek nyomán 2020 július 1-jével elkezdődött az agrárszakképzés átalakítása: létrejöttek az agrárszakképzési centrumok, megújult az ösztöndíjrendszer és a duális szakképzés rendszere.

A hazai agrár-felsőoktatás szerkezetére a szétaprózódottság jellemző, az oktatói állomány elöregedett és hiányos, a tananyag gyakran elavult, a hallgatói lemorzsolódás igen magas (45 százalék körüli). A hallgatók többsége mesterszakon már nem tanul tovább, négyszer több hallgató jár alapszakra, mint mesterszakra. Az agrárdiploma megszerzése után a pályakezdők közel harmada hagyja el a pályát, amit főként az agrárdiplomás pályakezdők bruttó jövedelmének más ágazatokhoz viszonyított alacsony mértéke magyaráz. Az agrárágazatban a tudástőke fejlesztéséhez a képzés és az innováció fokozása mellett elengedhetetlen, hogy az újítások, technikai fejlesztések eredményei széles körben elérhetők legyenek a gazdálkodók és a vidéki lakosság számára. A 2014–2020 közötti időszakban Magyarország a vidékfejlesztési program tudásátadást (képzést, tanácsadást) valamint EIP-együttműködéseket szolgáló intézkedéseire a teljes forrás 2,5 százalékát tervezte, míg Hollandia 8,1 százalékát. Hollandia elsősorban sikeres és nagy számban (202 db) működő EIP operatív csoportjával, míg Ausztria rendkívül jól integrált mezőgazdasági tudás és innovációs rendszerének (AKIS) kialakításával és működtetésével, Lengyelország pedig a már az ezredforduló táján megkezdett átfogó oktatási reformjával szolgálhat példaként hazánk számára.

KÜLKERESKEDELEM Dr. Jámbor Attila Budapesti Corvinus Egyetem

A magyar mezőgazdaságnak valóban egyik sikertörténete az, ami az agrár-külkereskedelmi mérleg alakulásával történt az elmúlt évtizedben. Ne felejtsük el ugyanakkor, hogy ez a siker alapvetően alacsonyan feldolgozott vagy alapanyag termékekből származott, ahogyan a szerzők is megállapítják! A hazai agrár-külkereskedelem szerkezete gyakorlatilag egy gyarmati országéra hasonlít, ahol alapanyagot exportálunk és feldolgozott terméket importálunk, hatalmas érték- és árkülönbségekkel. Ezáltal egyébként a hazai agrár-külkereskedelem egy meglehetősen kiszolgáltatott pályán mozog, hiszen az alapanyagok árainak nemzetközi volatilitása azonnal begyűrűzik hozzánk. „Lábon” eladni gabonát például mindig kiszolgáltatottabb helyzetet és kevesebb piaci lehetőséget rejt, mint feldolgozott formában, raktárról, akár kivárással értékesíteni. Az európai uniós csatlakozás nagy hatással volt a hazai mezőgazdaságra és természetesen az agrár-külkereskedelemre is. Egyre nőtt a nemzetközi verseny, a saját piacainkon érezhettük, mit jelent, ha éppen a cikkben elemzett holland, osztrák vagy lengyel termékek megjelennek a hazai polcokon. Mivel egy átlagos fogyasztót elsősorban az élelmiszer ára érdekli és csak másodsorban a származási helye, az uniós „szabad piaccal” elöntötték Magyarországot azok az élelmiszerek, amelyek jobb minőségben, nagyon választékban és főleg olcsóbban vannak jelen a hazai polcokon, mint amennyiért a magyar termelő elő tudja állítani. Számos tanulmány kimutatja, hogy 2004 után a regionális beszerzési stratégiát folytató élelmiszer-kiskereskedelmi láncok tömeges elterjedésével nagy nyomás helyeződött a magyar agrár-külkereskedelemre és a hazai termelőkre, akiknek a költségei egyre nőnek, de az értékesítési árakban ezt a növekedést nem mindig lehet érvényesíteni

22

– ezt szokás kettős présnek is nevezni. Mindezt a nyomást növelték aztán a 2008-as gazdasági válság, a diszkontláncok megjelenése és persze az utóbbi időben a koronavírus-járvány elterjedése. Ne felejtsük el azt sem, hogy a hazai szállítási-logisztikai infrastruktúra sem tudja felvenni a versenyt semmilyen értelemben például a hollandokéval. A nemzetközi szállítmányozás olyan mértékű változáson esett át az utóbbi évtizedekben, hogy egységnyi költségen olcsóbban hoznak Magyarországra szinte a világ bármelyik pontjáról élelmiszert, mint amennyiért mi a legtöbb uniós piacra eljutunk. A hazai agrár-infrastruktúra fejlesztése, az agrár-logisztikai kapacitások javítása egyre sürgetőbb feladattá válik. Kereskedő nemzetként a hollandokat az „olcsón alapanyagot venni és drágán feldolgozott termékként eladni” stratégia a világ agrár-külkereskedelmének a fellegvárába emelte. Mindannyian ismerjük a világhírű holland kakaóport, de abba kevesen gondolunk bele, hogy vajon az a holland kakaó honnan is származik (döntően egyébként Afrikából). Megdöbbentő a holland virágkereskedelem szervezettsége is, ahogyan a tegnap még Kenyában virágzó rózsát ma már a sarki virágboltban várja a vevőket. A fentiek alapján hazánk számára is követendő példa lenne az oly régen hangoztatott élelmiszeripar fejlesztése és az áruk magasabb hozzáadott értékkel, feldolgozott formában történő eladása. Ezzel nemcsak hazai munkahelyeket lehetne teremteni, hanem a hazai mezőgazdaság kiszolgáltatottságát is csökkenteni lehetne a kereskedelmi mérleg javítása mellett. Ezenfelül cél lehet továbbá olyan magas hozzáadott értékű termékek előállítása, amelyek kis helyen jól szállíthatók és nagy értéket képviselnek (pl. vetőmagok). Érdemes lenne kihasználni a hazai szaktudást és kutatási-nemesítési potenciált is, hogy akár új piacokon is megjelenhessenek a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar új, innovatív termékei.


23


A kén felvétele és szerepe a növényben A kén a talajban szerves és szervetlen kötésben fordul elő. A szerves kéntartalom a humusztartalom növekedésével növekszik. A  növények  a ként szulfátionként veszik fel. A növényben a szulfát jelentős része redukálódik, SH-csoportok képződnek, és ebben a formában jut vissza a szerves trágyával, illetve a gyökérmaradványokkal a talajba. A kén körforgalma a nitrogén körforgalmához hasonló. A növényben a szulfát és nitrátion redukálódik, a talajban a redukált formák oxidálódnak. Az oxidációt levegős és levegőtlen közegben más-más mikroszervezetek végzik. A  kén körforgalmában  kedvezőtlen viszonyok között zavar léphet fel. Így pl.  szellőzetlen, összeiszapolt  talajban a szulfát kén-hidrogénné redukálódhat. Ez egyrészt azért nem kívánatos, mivel a kén-hidrogén a növényekre mérgező hatású, másrészt a kén-hidrogén vassal oldhatatlan vas-szulfidokat képez, így a kén és a vas felvétele is gátolt. A fémszulfidok képződése következtében más mikroelemek hiánya is felléphet. A növények a ként legnagyobb részben a gyökéren keresztül  szulfát-ion formájában tudják felvenni, de levélen keresztül is jól hasznosítják azokat. A talajon keresztüli kénpótlás egyetlen hátránya, hogy lassú. A szulfátok a növényben a levelekbe szállítódnak és ott redukálódnak, majd szerves vegyületekbe épülnek be. A kén, mint  építőelem  is igen fontos. A növényekben a nagy fehérjetartalom többnyire nagy kéntartalommal párosul. Európában a kénhiány egyre nagyobb léptéket ölt. Hazánkban a koncentrált foszforműtrágyák használata, valamint a savas esők hiánya következtében csökken a műtrágyákkal és csapadékkal a talajba jutó kén mennyisége, ami helyenként kénhiány kialakulásához vezetett. A kénmérleg pozitív vagy negatív voltát a kimosódás is befolyásolja. A kén esetleges visszapótlására a mezőgazdasági gyakorlat mindeddig viszonylag kisebb figyelmet fordított. Tette ezt annak ellenére, hogy a növények számára rendelkezésre álló kén mennyisége számos mezőgazdasági területen csökken.

MEGOLDÁS A KÉNPÓTLÁSRA A lombon keresztüli tápanyag-utánpótlással elsősorban a növény élettani folyamatait tudjuk segíteni. A Fitohorm 24

termékekben levő tápelemek lombon keresztüli pótlása jelentősen befolyásolhatja a talajból felvett tápelemek mennyiségét és azok beépülését. A FitoHorm Turbo Kén növeli a növények ellenálló képességét, fiziológiai teljesítő képességét, fejlődését és növeli a termés mennyiségét. Segíti a kiváló élelmiszer-ipari paraméterek és takarmányminőség kifejlődését. Stimulálja az aromajáratokban képződő növényi olajok mennyiségét és azok fajra jellemző beltartalmát. Az igazi kénpótlás megfelelő eszköze levélen keresztül. Alkalmazásának előnyei: • extra magas felvehető kéntartalommal rendelkezik, 600 g/l „S” tartalom, • a termés minőségén felül a mennyiségre is pozitívan hat, • javítja a nitrogén felvételét és annak hasznosulását, • növeli a növények szárazanyag-tartalmát, és mérsékeli az aszálykárt, fokozza a fehérjeés olajtermelést, • javítja a bokrosodást, • a szerves kelátképző lehetővé teszi a magas hatékonyságú tápanyagfelvételt. Kénhiány esetén zavar keletkezik a fehérjeszintézisben (csökken a fehérjetartalom), satnya növekedés mellett a levéllemezek kiszélesedése is gátolt marad (asszimiláció, növekedésgátlás), csökken a nitrogén hasznosulása is. Kénigényes kultúrák: • repce 50–70 kg/ha, • cukorrépa 30–40 kg/ha, • őszi kalászosok 15–20 kg/ha, • kukorica 20–30 kg/ha, • burgonya 10–20 kg/ha. A lombtrágyázás hiányában minőségromlás, termésveszteség következhet be. 3-4 ezer forintos pluszköltséggel jelentős haszonra tudunk szert tenni, hiszen a szilárd tápanyagok is jobban hasznosulnak. A Fitohorm termékekkel hosszabban fenntarthatjuk és megerősíthetjük a növények normális élettani folyamatait, mely segítségével a növény – kedvező időjárás esetén – megfelelően tud fejlődni. Hatására nem nyúlnak el a fejlődési fázisok, így növekszik a termésbiztonságunk! Őszi búza bokrosodásához legkézenfekvőbb megoldást a FitoHorm Gabona adja, 4–5 liter/ha-os dózisban.


Új vetőmag-feldolgozó üzem épül Martonvásáron Több mint fél évszázad elteltével épül tisztán magyar tulajdonú vetőmagüzem a martonvásári ipari park területén, a beruházásról Sándorfy Andrást, a martonvásári kalászos fajtákat piacra juttató Elitmag Kft. és a kukoricahibrideket értékesítő Bázismag Kft. ügyvezető igazgatóját kérdezte az Agro Napló munkatársa.

Agro Napló (A.N.): Mi tette szükségessé a beruházás megvalósítását? Sándorfy András (S.A.): Mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy a magyar beruházók anyagi forrásaiból megvalósítandó üzem egy zöldmezős beruházás ebben az iparágban, amire 60 éve nem volt példa Magyarországon. Ez nagyon fontos dolog, mert ha felépül egy ilyen létesítmény, ami teljes egészében magyar tulajdonban van, azt jelenti, hogy a teljes értéklánc felügyelete magyar. De nem elhanyagolható tény az sem, hogy ez a beruházás várhatóan a következő 40 évben is működik majd, mindemellett Martonvásár 70 éve a magyar vetőmagkutatás és -nemesítés központja… A.N.: A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) strukturális átszervezése érintette-e a beruházást, illetve a Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) tagjává vált Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Mezőgazdasági Intézetét? S.A.: A tudományos akadémia átstrukturálására már nagy szükség volt, és a változások nemhogy akadályozták volna a beruházás megvalósítását, hanem inkább segítették azt. A növénynemesítés egy nagyon idő- és

tudásigényes, innovatív tevékenység. Az innovációnak az egyik legfontosabb ismérve, hogy az újításokat és az ennek nyomán megvalósuló fejlesztéseket meg kell jeleníteni a hétköznapi gyakorlatban. A 2019. augusztusa óta működő új rendszer pedig arra jelent garanciát, hogy a martonvásári kutatóintézet kiváló eredményei közvetlenebbül érvényesülhetnek a gazdák számára. Ennek kézzelfogható eredménye az, hogy a Marton Genetics Csoport piacvezető a kalászosgabona-vetőmagvak értékesítésében Magyarországon, a hibrid kukoricában pedig a piaci részesedése 8-9 százalékos. Ez a magyar piacon a 4. hely birtoklására elegendő. A.N.: Ezek szerint az ELKH nagyobb mozgásteret biztosít a gazdaságban, mint a korábbi MTA által biztosított keretek? S.A.: Igen. Így nagyobb a külső tőkebevonás lehetősége, valamint a cégek által folytatott gazdasági tevékenység is a korábbinál jobban alkalmazkodhat a valós piaci környezethez. A.N.: Hogyan határozták el, hogy milliárdokat fektetnek a vetőmagüzletbe? S.A.: Ehhez mindenképpen ösztönzést adott az a tény, hogy előttünk volt az a gyakorlat, miszerint egy-egy külföldi nagy, multinacionális cég Magyarországra hozta a saját genetikáját, és azt felszaporította Magyarországon, majd feldolgozta és innen vitte ki a világba. Az említett gyakorlatnak az a legnagyobb hátulütője, hogy az értéklánc végén a hozzáadott hasznot hazaviszik saját országukba.

De, amikor azt állítjuk, hogy Magyarországon tudunk vetőmagot előállítani, akkor miért felejtjük el azt, hogy nekünk, magyaroknak is lehet Magyarországon saját vetőmag-feldolgozó üzemünk, ami magyar tulajdonban van? Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a saját piaci csatornáinkon értékesített vetőmag hasznát itthon lehet tartani ily módon. A.N.: A szóban forgó beruházás mikor kezdődik? S.A.: Az óra már elindult. Bár ez nem az építkezés megkezdését jelenti, mert egy ilyen beruházás megvalósítása előtt egy hosszabb előkészítési folyamatot is el kell végezni. Vagyis: meg kell tervezni a megvalósítandó üzemet és a technológiai folyamatokat össze kell illeszteni. Igazi kihívás, hiszen a megvalósítandó vetőmagüzemet a jövőnek kell tervezni. Így minden olyan technológiai elemet, amely ezt lehetővé teszi, be kívánunk építeni az új üzembe, hogy akár 20 év múlva is versenyképes termék kerüljön ki az üzemből. Mivel egy nagy ipari beruházásról van szó, fontos, hogy a technológiai folyamatok és az egész működési struktúra fenntartható legyen. Figyelni kell arra, hogy az üzem kibocsátása lehetőleg közelítsen a nulla emisszióhoz, környezetvédelmileg minden rendben legyen, az ökológiai lábnyom se legyen nagyobb a szükségesnél. Ezért a káros környezeti hatásokat minimalizálni kell, például a biomasszakazán használatával. Most a tervezésben három magyar iroda vesz részt. A komplett tervek várhatóan szeptemberre készülnek el és tudunk továbblépni az építkezés tényleges megkezdésének irányába. 25


fajtákat pedig már tőlünk északabbra keresik a termelők. A.N.: Ön, mint szakember, hogyan látja a klímaváltozás hatásait a vetőmagokra konkrétan hazánkban?

Az idei év negyedik negyedévében várható a kivitelezés megkezdése, akkor lesz a tervek szerint az első kapavágás. Úgy kalkuláljuk, hogy az üzem várhatóan két-három év múlva kezdi meg a termelést. A.N.: A magyar tervezők honnan tudják, hogy milyen terveket kell készíteniük, ha 60 évig nem csináltak ilyet? S.A.: A tervezők tudják, mit kell csinálniuk, mert készítettek már ilyen terveket, csak nem magyar megrendelők számára. Vagyis megvan a tervezéshez a szaktudás is. A.N.: Az üzem hol fog felépülni? S.A.: Természetesen Martonvásáron, azon a területen, amit ipari parknak jelöltek ki 2016-ban a városban. A.N.: Milyen vetőmagokat dolgoz majd fel az üzem? S.A.: Megismétlem, a Marton Genetics csoport belföldön kalászos gabona tekintetében jelenleg is piacvezető, míg hibrid kukoricában is ott vagyunk az elsők között. Ez a két alap-genetika, ami intézeti szinten hagyományosan rendelkezésünkre áll, így az üzemi kapacitást is erre tervezzük: kalászos gabona- és kukoricavetőmag-feldolgozást végeznek majd a megépülő üzemben. A.N.: Mekkora lesz az üzem termelési kapacitása? S.A.: A kezdet kezdetén az üzem kalászos vetőmagból mintegy 5000–5500 tonna fémzárolt vetőmagot állít majd elő, kukoricából pedig az alapanyagon túl – az alapanyag ugyanis egy külön vonalat jelent, ami igen kényes, így az sokkal speciálisabb technológiát igényel – egy 400 ezer zsákos kapacitással számolunk, ami mintegy 8000 tonnányi mennyiséget jelent. A.N.: Lesz-e elegendő termelői kapacitás arra, hogy önöket kiszolgálják vetőmag-alapanyaggal? 26

S.A.: Jelenleg Magyarországon mintegy 28 ezer hektáron állítanak elő kukorica-vetőmagot, és 30 ezer hektáron pedig kalászost. Így a kapacitás bőségesen elegendőnek tűnik. Azzal számolunk ugyanakkor, hogy az öntözési beruházások fejlesztésének kormány általi ösztönzésével a vetőmag-termelői kedv is növekedni fog. Hiszen az öntözési beruházás is csak akkor tud megtérülni, ha magas értékű növényi kultúrát termelnek az öntözött területen. Ilyen például a vetőmag. A.N.: Lesz-e az üzemben előállított vetőmagnak megfelelő piaca? S.A.: Piac az biztos lesz, mivel már betettük oda a „lábunkat”, ahova a jövőben is szállítani szeretnénk. Azért hozzuk létre a most építendő üzemet, hogy a piaci igényeket a jövőben is ki tudjuk szolgálni, a fejlesztés tulajdonképpen a kapacitásbővítést szolgálja, valamint a termék minőségének növelését, egységesítését. Azaz a termelésünket teszszük a mostani beruházással hatékonyabbá. A cégcsoport piacként Közép- és KeletEurópában gondolkodik a Balti országoktól a Balkán-félszigetig. Pont az a mi nagy előnyünk, hogy az ebben a régióban folyó genetikafejlesztés és a hagyományos nemesítések okán ezt a teljes észak-dél irányú vertikumot le tudjuk fedni megfelelő minőségű vetőmaggal. Hiszen a klímaváltozás tolódik északra, és délre is. Ezt a folyamatot kell a kutatóknak nemesítéseikkel adaptálniuk. Például, ha több szárazságtűrő fajtát hoznak létre Magyarországon a szakemberek, akkor ezek a dél-európai országokban és Magyarországon is egyre keresettebbek lesznek, a mostani magyar

S.A.: Magyarország klímája egyre szárazabbá válik a klímaváltozás hatására, és az tapasztalható napjainkban a Kárpát-medencében, hogy az egyre kiszámíthatatlanabb és a nagy intenzitású változásoknak ellenálló fajtákat keresik a gazdálkodók. Olyan fajták kellenek tehát, amelyek nagyon bírják az esőt és a belvizet, de jól bírják bizonyos periódusokban az aszályt, a szárazságot is. De adunk szaktanácsot is például a vetésidő beállítására a gazdálkodóknak, mert igénylik. Elmondjuk nekik, mikor vessék el az adott fajtát, annak milyen a tápanyagigénye, és egy adott talajnak milyen vetőmag, genetika a legmegfelelőbb, hogy ott eredményesen lehessen alkalmazni. A.N.: Térjünk vissza oda, hogy megkezdik a Magyar Vetőmagipari Vállalat beruházásának építését Martonvásáron, mekkora költséggel számolnak a kulcsrakész átadásig? S.A.: Ez az összeg jelenleg 61–65 millió euróra, azaz mintegy 21–23 milliárd forintra tehető, ennyi a beruházás becsült bekerülési értéke. Megjegyzem azonban, hogy ez az üzem egy komplex egység lesz, amely magában foglalja a vetőmag-feldolgozást, a logisztikai bázist, egy jól felszerelt laboratóriumot, valamint a cég működtetéséhez szükséges irodaház felépítését is. A beruházás megtérülési ideje a jelenlegi számítások szerint 9–11 évre tehető. A.N.: A termelőket hogyan lehet ösztönözni egy olyan bonyolult munkafolyamat elvégzésére, mint amit a vetőmagtermelés kíván tőlük? S.A.: A legtöbb termelő tisztában van vele, hogy a vetőmag-előállítás jelentősen nagyobb figyelmet igényel, mint a termény megtermelése. Ezzel azonban egyenes arányban áll a haszon is, mivel ezt a munkát jól megfizetik. A jól és előre gondolkodó gazdálkodók, akik intenzív gazdálkodást folytatnak, szeretnek vetőmagot termelni. De hiába is szeretne egy-egy termelő esetleg sok vetőmagot termelni, megvannak ennek a fizikai és a biológiai korlátai is. A.N.: Szükséges lesz-e az új üzem termékeinek piaci bevezetése? S.A.: A marketing igen fontos része a termék eladásának, nagy energiabefektetést igényel mind anyagi, mind pedig emberi oldalról egyaránt. Még inkább tudatni kell a gazdatársadalommal azt, hogy a mi vetőmagjaink milyen pluszértéket hordoznak mind


biológiai, mind minőségbiztonság tekintetében. Így lehet majd a megtermelt vetőmagot még nagyobb sikerrel eladni külföldön is. A.N.: Milyen viszonyban vannak a versenytársakkal? S.A.: Nagyon jó. Ezért is szeretem azt a szót használni, hogy versenytársak, mert a piacon versenyzünk, de tevékenységünkkel egymás munkájának kiegészítői vagyunk. A gazdáktól ugyanis nem várható el, hogy csak ezt vagy csak azt szeresse, ugyanis egyegy probléma megoldására muszáj alternatívákat felkínálni számukra, amit egyetlen cég nem mindig tud megtenni. Kell a piacon a választási lehetőség! Emellett a versenytársak arra is ösztökélik az embert, hogy ne aludjon el. A.N.: Az új üzem mekkora növekedést eredményezhet az árbevételben? S.A.: Konkrétan a mostani összeg megháromszorozódását jelentheti, azaz összességében mintegy 20 milliárd forintos árbevétellel számolunk. Továbbá számolunk azzal a haszonnal, amit a hatékonyság növekedéséből adódó költségelőnyökből származnak majd. A.N.: Mindez milyen új gazdasági dimenziókat nyit meg a cégcsoport előtt? S.A.: Az első és legfontosabb a piac stabilizálása. A beruházás és a munkánk eredményeként ugyanis a piaci jelenlétünket lehet megerősíteni. Következő lépés pedig a piacbővítés, hogy táguljanak a cégcsoport piaci lehetőségei. Fontos az is, hogy az árbevétel-növekedés eredményét vissza szeretnénk forgatni a kutatómunkába, a nemesítésbe, a genetikai fejlesztésekbe, hogy élénkítsük versenyképességünket és a különböző kutatási tevékenységeinket is. A.N.: Ez azt jelenti, hogy az új üzem teljesítménye főként az exportpiacokon jelenik majd meg? S.A.: Inkább úgy fogalmazom meg, hogy isis. A hazai nemesítésű, kiváló genetikával bíró vetőmagok belföldi felhasználásának növelése és stabilizálása az egyik fő célunk. Versenyképes ágazata ez a nemzetgazdaságnak, hiszen importigénye úgyszólván nincs, a magyar kutatók szellemi tőkéjéből táplálkozik és újul meg, a gazdasági haszna főként itthon volt mérhető. A felépülő vetőmagüzem azonban a másik fő célunkat is szolgálja, a magyar vetőmag exportjának növelésére ad lehetőséget, hogy a globalizálódó vetőmagpiacon is versenyezzünk. Én úgy látom, hogy a rajtvonalhoz képest a martonvásári brand-del alapból előnnyel indulunk!

A riport kapcsán megkérdeztük az AKI Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. (AKI) osztályvezetőjét Dr. Molnár Zsuzsát, hogy egy ekkora kapacitással bíró hazai vetőmagüzem mekkora szerepet tölthet be az európai vagy világpiacon és menynyivel nőhet ezáltal az ország vetőmagexportból származó bevétele. A szántóföldi növénytermesztési gazdálkodási gyakorlat változásával párhuzamosan világszerte dinamikusan nőtt a vetőmag iránti kereslet az elmúlt évtizedekben. A magasabb hozam, jobb beltartalom és fokozottabb betegségellenálló képesség egyaránt arra ösztönözte a gazdákat, hogy a visszafogott (farm saved seed) helyett magas biológiai értéket képviselő, minősített vetőmagot használjanak. A vetőmag-termelési és a növénynemesítési trendeket hosszabb távon a piaci igények (stabil és kiváló minőség, nagy hozam) és a környezeti fenntarthatósági törekvések mellett az egyre változékonyabb időjárási feltételek (biotikus és abiotikus tényezőkkel szembeni rezisztencia és ellenálló képesség) diktálják. E feltételek együttes teljesülése amellett, hogy folyamatosan új kihívások elé állítják a gazdálkodókat, a növénynemesítőket és a szaporítóanyag-termeléssel foglalkozó szakembereket is, megkívánja a biológiai alapok folyamatos fenntartását és bővítését. Az EU Termőföldtől a fogyasztóig és Biodiverzitás stratégiáiban is megfogalmazott ambiciózus, környezetileg fenntarthatóbb termelést célzó törekvések elérésében, miszerint 2030-ig 50 százalékkal kell csökkenteni a növényvédő szerek és 20 százalékkal a műtrágyák felhasználását, továbbra is vitathatatlan szerepe lesz a növénynemesítésnek és a tudatos, termőhelyhez és üzemi technológiához illeszkedő fajtaválasztásnak. Magyarországon a szántóföldi növények közül a búza és a kukorica nemesítése nagy és eredményes múltra tekint vissza. A martonvásári Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) és a szegedi Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. (GK), valamint jogelőd intézményeik kitartó és világszínvonalú nemesítői munkájának köszönhetően az előállított fajták és hibridek nagyban hozzájárultak a két gabonaféle terméseredményének növeléséhez. A multinacionális vállalatokkal való tartós együttműködésük eredményeként 1960–76 között a Martonvásáron, az 1980-as években Szegeden nemesített kukoricahibridek vetőmagpiaci részesedése meghaladta a 70 százalékot. Ma Magyarországon a jelentős termőterületet elfoglaló növények közül

az őszibúza-vetőmag piacán erős a magyarországi kutatóhelyen nemesített fajták jelenléte. Az őszibúza-fajták és a kukoricahibridek bőséges kínálatában egy-egy fajta/ hibrid sikerét nagyban befolyásolja a gazdák értékítélete és választási prioritásai – ezeket igyekezett feltárni az AKI 2019-ben végzett kérdőíves felmérése. Az eredményekből azt lehetett leszűrni, hogy a kukoricát és őszi búzát is termelő válaszadók a magyar nemesítésű fajták és hibridek beltartalmi értékével, hazai klimatikus viszonyokhoz való alkalmazkodóképességével, valamint a betegségekkel és kártevőkkel szembeni ellenálló képességével voltak megelégedve. Fajtaválasztásukban az elérhető hozam az elsődleges szempont, hibrid kukorica-vetőmag esetében ezt a vetőmag ára és a beltartalmi paraméterek, őszibúza-vetőmag esetében a szaporítóanyag minősítése és ára követik. A hazánk földrajzi elhelyezkedéséből eredő kedvező termőhelyi, klimatikus és infrastrukturális adottságaira, valamint jól képzett szakembereire alapozott sikeres nemesítői munkának köszönhető, hogy mára Magyarország a világ és az EU egyik meghatározó vetőmagtermelőjévé és -exportőrévé vált. A 110–130 ezer hektár szaporítóterületen évente 320–330 ezer tonna vetőmag előállítása folyik, a meghatározó kultúrák a búza és a hibrid kukorica. A magyarországi hibrid kukoricavetőmag-termelés egyébként európai szinten is fajsúlyos, a 2019. évi 151 ezer hektár uniós szaporítóterületből 17 százalékot hasított ki. A belső felhasználáson túl jelentős mennyiségű a vetőmagexport, az elmúlt években a világ öt legnagyobb exportőre között tartják számon hazánkat is. A vetőmagszektor jövőbeli beruházásai révén tovább erősödhet ez a pozíciónk. A Martonvásárra tervezett vetőmagüzemben előállított szaporítóanyag külpiaci értékesítésével számottevően, évi legkevesebb mintegy 9 milliárd forinttal nőhet az ország vetőmagexportból származó bevétele.

-an27


28


ITTHON

KÜLFÖLD

RIPORT

RÖVID HÍREK

INFORMÁCIÓK ÉS ÉRDEKESSÉGEK A NAGYVILÁGBÓL

A vírushelyzet ellenére rekordárbevételt ért el a Väderstad 2020-ban

Négy Mrd euró feletti árbevétel 2020-ban a CLAAS-nál

A minőségi talajművelő- és vetőgépeiről híres svéd Väderstad 2020-ban 340 millió eurós árbevétellel zárt, amely 1,5%-kal (5 millió euróval) haladta meg az előző évit. A cég üzemi eredménye azonban 2 millió euróval csökkent, a 2019-es 23,2 millió euróval szemben 21,2 millió euróra mérséklődött. Jelentősebb takarékossági intézkedéseket nem eszközöltek az év során. A koronavírus miatt a nyári időszakban csak két hét leállásra került sor, amelyet a dolgozók extra nyári szabadságként kaptak meg. Tavaly több országban – így Németországban, Franciaországban, Svédországban, Kanadában és Oroszországban is számottevően növekedtek az eladásaik. Németországban több mint 500 db gépük talált gazdára, amelyek között a legsikeresebbek voltak a Tempo szemenkénti vetőgépek, a Carrier kompakttárcsás boronacsalád egyes tagjai, valamint a CrossCutter Disc száraprítóval felszerelt vető aggregátok.

A pandemiás időszak ellenére a CLAAS az elmúlt évben 4,042 Mrd árbevételt produkált és először lépte át a 4 Mrd eurós határt. A 2019-ben elért 3,898 Mrd eurót 144 millió euróval (+3,7%) sikerült megfejelni. A cégcsoport adózás előtti nyeresége tavaly 16,5%-kal nőtt és meghaladta a 158 millió eurót. A rövid idejű időszakos leállások és termelés-visszafogás ellenérre a vállalkozás hozta a kitűzött célokat, amelyet a cégvezetés elnöke, Thomas Böck is megerősített, az elmúlt év december 16-án megtartott online sajtótájékoztatóján. A legnagyobb, 20%-os piaci növekedést a CLAAS észak-amerikai piacai produkálták, ahol 788,4 millióra nőtt az árbevétel. Jól zártak a legnagyobb piaci árbevételt hozó németországi és francia piacaik is, ahol 805,5 és 751,9 millió euró volt az árbevétel. A többi nyugat-európai országból származó árbevételük is tovább nőtt és 790,7 millió euróval ért fel, ahol egyedül a brit piac gyengélkedett, amely a Brexit miatti bizonytalanságoknak volt köszönhető. A kelet-európai és orosz piacok árbevétele 905,8 millió eurót tettek ki, amely 5%-kal haladta meg az előző évvel korábbit. 2020-ban 131 millió eurót költöttek új beruházásokra és ez 6 millió euróval haladta meg az előző évit. A kutatás-fejlesztéseket 237 millió euróval finanszírozták tavaly, amelyre tavalyelőtt 244 millió eurót költöttek (–9,7 %). Az elmúlt évben modernizálták a franciaországi Le Mans-ban a traktorgyártást, Harsewinkelben pedig befejezték a gabonakombájn-összeszerelési technológia modernizációjának első fázisát. (Szerkesztői megjegyzés: A nagy

Väderstad CrossCutter Disc, https://youtu.be/qcT6ZM1ZGdI

Egyenlőre hibridkiállításra készül a DLG az „Agritechnica 2021” kapcsán A DLG által már korábban meghirdetett hannoveri „Agritechnica 2021” Nemzetközi Mezőgépészeti Kiállítás tervezett időpontja 2021. november 14–20. A kiállítók jelentkezését 2021. február 21-ig várták a rendezők. A 2021. évi Agritechnica szlogenje a „Green Efficiency – inspired by solutions” – a zöld teljesítmények – megoldásokra ösztönöznek. Ez a szlogen a kiállítás rendezőire is vonatkozik. A DLG hibridkiállítási koncepcióval készül, amely a Covid–19vírushelyzettől függően alakulhat majd. Az AGRITECHNICA digital egy online kiállítási koncepciót takar, ahol a kiállítók digitális programokkal mutatkoznának be az interneten keresztül. Ehhez digital platformokat, oktató anyagokat, ill. sajtótájékoztató mintákat bocsát a rendező a kiállítók részére. Ezt a megoldást arra az esetre tartogatják a szervezők, ha a vírushelyzet és az azzal kapcsolatos korlátozások nem teszik lehetővé a kiállítás fizikai megvalósítását. A másik készülő koncepció egy higiéniailag biztonságos (Safe Business) kiállítás megrendezésének terveit tartalmazza majd, amely meghatározza a kiállítási standok felépítését, felszerelését és elrendezését, a látogatók számának és a beléptetések, valamint a pavilonokban, ill. a standokon történő mozgásának szabályozását és korlátozását, naponként és napszakonként. A látogatókat mindenképpen hőmérséklet-ellenőrzéseknek vetnék alá, de az is elképzelhető, hogy Covid–19 Oltási Útlevelet kérnének tőlük.

CLAAS 2021-es image videó: https://youtu.be/31UYg3cTdiM

Agritechnica 2021 trailer: https://youtu.be/kJ_1VZtwPeg

Forrás: Eilbote 2021/1-2

munkálatok még csak ezután jönnek. A gyár emiatt le is áll június közepétől pár hónapra.) Új értékesítési- és szervizközponto-

kat adtak át Franciaországban és Nagy-Britanniában, és optimalizálták a Hammban található központi alkatrészraktár-bázist. A 2021-es kilátásokat Thomas Böck még bizonytalannak ítélte meg. Dr. Hajdú József

29


30


FELKAPOTT LETT A CIROK

Az elmúlt évek szélsőséges (aszály, a csapadék kedvezőtlen megoszlása) időjárása azt bizonyítja, hogy a termelő szervezeteknek több lábon kell állniuk a termesztett növénykultúrák tekintetében. Mivel a cirokfélék jól viselik ezen szélsőségeket, egy jó alternatívaként tud beilleszkedni a hazai vetésszerkezetbe. Körbejártuk a ciroktémát.

Feczák Gábor, az Agroszemek Kft. tulajdonos ügyvezetője a hazai ciroktermesztés helyzetéről, kihívásairól és a jövőképet taglalva elmondta: a 1970–2000 évek korszerűtlen hibridjei nagymértékben megpecsételték a cirok hosszú éveken keresztül betöltött szerepét Magyarországon, sok esetben negatív megítélést kapott. Kis termőképességgel rendelkeztek, a gyenge beltartalmi értékeik meg sem közelítették a ma köztermesztésben szereplő új anyagokét. Takarmányozási szempontból a tannintartalom igen lényeges kérdés a szemescirok tekintetében, meghatározza az állati takarmányba történő bekeverési százalékának mértékét. A nemesítés elindult tehát elsősorban a tannintartalom csökkentése, illetve a hozamnövelés irányába a ’90-es évektől. Mára már ott tartunk, hogy tanninmentes szemescirkokat is vethetünk, a hozamuk pedig azonos környezeti feltételek és tápanyag-utánpótlás mellett megközelítik a szemeskukorica hozamát, gyengébb talajadottságok és egy száraz év esetében pedig meg is haladhatja. A silóciroknál elsősorban az emészthetőségre fektették a hangsúlyt a szakemberek és a nemesítőházak, aminek eredményeképpen megjelentek az úgynevezett BMR (Brown-MidRib) típusú hibridek, mely óriási áttörést hozott a kérődző állatok tömegtakarmányozásában. A korszerű silócirkok cukortartalma kiemelkedő hatással van az erjedés folyamataira, nagyon jó minőségű silótakarmányt tudunk készíteni belőlük. A termelők szándéka a szemescirok termesztésével kapcsolatosan már évtizedek óta fennállt, a szűk keresztmetszetet az

értékesítési lehetőségek határozták meg, a piac szabott gátat a termőterület bővülésének. Növénytermesztési ágazat oldalról többszörösen bebizonyosodott, hogy van létjogosultsága a kultúrának a vetésforgóban, kimondottan olyan kitettebb területeken, ahol a kukorica termesztése már nem rentábilis, a cirok jövedelmezősége kimagasló lehet. Egyre több esetben viszont intenzív körülmények között is termesztik, jobban kihasználva a terméspotenciálját. Az elmúlt 5 évben nagy hangsúly lett fektetve a termesztéstechnológia fejlesztésére – kimondottan a növényvédelemre és az optimális betakarítási időpontra koncentrálva –, emellett a hazai felhasználására, mivel a takarmánykeverő és -feldolgozó üzemek számára értékes alapanyagot (GMO- és toxinmentes, kukoricánál magasabb fehérjetartalom) jelent. Elindult az integrációk kialakítása a takarmányalap biztosítására. A takarmányreceptúrába beillesztve növekszik a GMO-mentes élelmiszer-előállítás lehetősége, ezáltal nő a versenyképessége a végfelhasználó gazdaságoknak és üzemeknek akár hazai, akár export viszonylatban. Új hasznosítási irányként felfutó szerepet tölt be az emberi reformtáplálkozásban GMO- és gluténmentessége, magas ásványianyag tartalma és toxinmentessége miatt. Az exportpiac is folyamatosan bővül a meglévő madáreleség-piac mellett. A megnövekedett igény jól érzékelhető, 3 év alatt a vetésterület háromszorosára növekedett Magyarországon, ami 2020-ban meghaladta a 35.000 hektárt. A kereslet meghaladta a kínálatot, kevesebb árualap képződik itthon, mint amire igény lenne, ez értékesítési biztonságot jelent a növénytermesztők számára. Ezenfelül a silócirkot megközelítőleg 15.000 hektáron hasznosítják a gazdák, ami szintén komoly növekedést jelent.

31


32


FELKAPOTT LETT A CIROK

A cirokfélék termesztése nem igényel speciális eszközöket, illetve gépeket, a sortávolságra és növénysűrűségre több bevált technológiai megoldás is kidolgozott, az adott gazdaságnak a lehetőségeire és az adott területre kell a megfelelőt adoptálni. Előnyt jelenthet vetésideje, mely a napraforgó és a kukorica után kezdődik (talajhőmérséklet: 11–13 oC) és május végéig biztonsággal kitolható, így egy adott szélsőséges időjárású tavasz esetében a cirok jó választás lehet. Jelenleg a növényvédelme a szemes- és silóciroknak alapvetően megoldottnak mondható (amennyiben megfelelő időpontban történik a szer kijuttatása), viszont a legnagyobb kihívást továbbra is az egyszikű gyomok kikapcsolása jelenti. A vetőmag antidótumos csávázásának köszönhetően szélesedett az alapkezelés (preemergens) és korai poszt kezelés lehetősége, az állományban történő egyszikű gyomok elleni védekezésben pedig még óriási a potenciál a növényvédőszer-gyártó cégek számára. A cirok gyökérváltás utáni (kb. 3 levél) fenológiájában egyszikűek ellen védekezni a jelenleg forgalomban lévő növényvédő szerekkel már nem lehet hatékonyan. Kétszikű gyomnövények tekintetében szélesebb a paletta, erre a cirok 3–8 leves állapotában van lehetőségünk, a buga differenciálódását megelőző időszakban. Fontos felhívni a figyelmet a jól megválasztott betakarítási időpontra. A silócirok esetében a hibridre jellemző indikátor jelek (levélszáradás, szemek érettsége) határozzák meg, ennek az optimális szárazanyag- és beltartalom elérésének szempontjából van jelentősége.

Nem egy szokványos aratható kultúra látképe, amikor a szemescirok az ideális betakarítható szemnedvesség-tartalmát eléri (16-17%), ilyenkor a növény még „él”, a szár és a levél még zöld állapotban van (kivéve nagyon aszályos tenyészidőszak). Sajnos a gyakorlatban ebből kifolyólag sok esetben várnak a betakarítással, viszont az időjárási tényezők hatására (harmat, csapadék) a szemek képesek a nedvességet felvenni, a betakarítási időpont lényegesen kitolódik, a hozam csökken, a minőség romlik. Magyarország már most jelentős szereplővé vált az európai cirokpiacon, ami még koránt sem érte el a hazai optimális kb. 100.000 hektáros nagyságrendet. Az egész világon nő a vetésterülete, Európában a szemescirkot kb. 400.000 hektáron, a silócirkot közel 200.000 hektáron vetették 2020-ban. Charles-Antoine Courtois, a 2016-ban alapított Sorghum ID szakmaközi szervezet munkatársának tájékoztatása szerint a cirok globálisan az ötödik leggyakrabban termesztett gabonaféle, Afrikában (Nigéria, Szudán, Etiópia) és Észak-Amerikában különösen népszerű. 2020-ban világszerte közel 58 millió tonna termést állítottak elő a gazdálkodók. A szemes cirok legnagyobb európai termesztője Franciaország és Oroszország (85, illetve 80 ezer hektáros területtel), de Magyarország is jelentős tényező a maga 35 ezer hektáros

A szemescirok a jövő növénye A szemescirok vetésterülete évek óta növekszik hazánkban. A cirokfélék előnye, hogy a gyengébb adottságú területeken is sikerrel termeszthetőek. Aszálytűrésük kiemelkedő, termésük eléri a 10–12 t/ha-t. Az új nemesítésű hibridek nemcsak glutén- és GMO-, de tanninmentesek is. ES BOREAS KÖZÉPÉRÉSŰ SZEMESCIROK Kimagasló termés: termőképességben verhetetlen vörös szemű középérésű cirok. Jelenleg a magyarországi kínálat egyik legnagyobb termésével rendelkező fajtája; termése üzemi méretekben is elérte a 10 t/ha-t. Gyors kezdeti fejlődés és kiváló állóképesség jellemzi. Kiemelkedő termésbiztonság: szemescirkunk Magyarország egész területén biztonságosan termeszthető. A gombás megbetegedésre nem hajlamos, ezért gombaölőszeres védekezést nem igényel. A cirok még gyengébb minőségű talajtípusokon is eredményesen termeszthető. A savanyú és a nagyon szikes, homokos talajtípusokon kívül bármilyen területen elvethető. A jobb tápanyag-ellátottságú területeken a szemescirok is magasabb termésátlagra képes, ezért a tápanyag-utánpótlásnál érdemes a megfelelő mennyiségű nitrogént, foszfort és káliumot biztosítani. A témában részletesebben a technológiák menüpontunk alatt tájékozódhat.

Többcélú felhasználás: az ES Boreas cirok Vetőmagját kizárólag Concept III. csávázóhibridünk GMO- és tanninmentessége, va- szerrel hozzuk forgalomba. lamint magas fehérjetartalma miatt kiválóan felhasználható az állattenyésztésben takarTovábbi információkért keresse kollégámányként. A sertések, szarvasmarhák, ba- inkat, látogasson el a www.isterra-seeds.com/ romfifélék takarmányozásában elsősorban a szemescirok honlapunkra, ahol termesztéskukorica és a szója helyettesítésére, illetve ki- technológiai ajánlásainkat és a kísérleti eredegészítésére alkalmas. Kisebb mennyiségben ményeket is megtalálja. madáreleségként is haszAz ES BOREAS termése a 2020. évi kísérletekben nálják. Gluténmentessége miatt az utóbbi években 17 17 ciroklisztként is a boltok 15 15 polcaira kerül. 13 13 Fontos még kiemelni, hogy a magas termés mellett a vízleadása is gyors, ezért nem csúszik a betakarítása. Átlag feletti fuzáriumtoleranciával rendelkezik. Vetését 260–300 ezer mag/ha vetőmagmennyiséggel javasoljuk.

11 9 7 5 3

10,2

8,9

7,56

8,27

11 9 7 5 3

9,4

5,73

Sárkeresztúr

Szeged

Mezősas

Tengelycím

ES Boreas termés t/ha

K. átlag termés t/ha

ES Boreas víz %

K. átlag víz%

33


Mi 2021-ben is a BMR-re szavazunk!

BMR GOLD X

ES ARIGATO BMR

Hibridjellemzők • Bugás, de hímsteril silócirok. • Magyarországon a legnagyobb területen vetett, piacvezető BMR típusú cirokhibrid. • A többéves hazai kísérleti eredmények bizonyítják, hogy kiváló beltartalmi és emészthetőségi mutatói miatt etetése javasolt az intenzíven tartott szarvasmarha-állományok számára is. • A belőle készült tömegtakarmány tökéletes kiegészítője vagy akár helyettesítője a kukorica alapú szilázsnak. • Másodvetésben is javasolt a termesztése. • Stresszes területeken biztonságos a termesztése és nagy mennyiségű, kiváló minőségű tömegtakarmány előállítására alkalmas. • Emészthető rosttartalom: 64–66%. • Összes cukortartalom: 20–22%. • Keményítőtartalom: 9–11%.

VITAL-FEED KFT. 9330 KAPUVÁR, KOSSUTH LAJOS U. 9. INFO@VITALFEED.HU 34 WWW.VITALFEED.HU

Szabó Béla kereskedelmi igazgató vitalfeed@t-online.hu +36 20 254 0408

Hibridjellemzők • Bugás silócirok, teljes értékű szemekkel. • Újgenerációs Euralis hibrid. • BMR (Brown Mid Rib) típusú cirok. • A BMR típusú cirkok közös jellemzője, hogy lignintartalmuk alacsonyabb és emellett a lignin összetétele is eltér a „hagyományos” silócirkokéhoz képest, emiatt a rostemészthetőségük is jóval kedvezőbb. • Betakarításkori beltartalma nagyon kedvező, a magas cukor- és keményítőtartalma miatt kiváló szilázs készíthető belőle és emiatt részben vagy egészben a kukoricaszilázs helyettesíthető vele. • Megdőlésre nem hajlamos. • Őszi takarmánykeverékek tavaszi betakarítása után másodvetésként is biztonságosan termeszthető. • Emészthető rosttartalom: 66–68%. • Összes cukortartalom: 12-14%. • Keményítőtartalom: 19-21%.

Csermák István területi vezető, Alföld csermakistvan@vitalfeed.hu +36 20 468 8687

Vajda Péter területi vezető, Dunántúl vajda.peter@vitalfeed.hu +36 20 318 6067


FELKAPOTT LETT A CIROK

termőterületével. Takarmánycirkot 2020-ban 15 ezer hektáron vetettünk, amivel a franciák mögött (28 ezer hektár) a második helyen állunk Európában. A magyar export elsősorban Olaszország és Lengyelország felé irányul. Kontinensünkön 1700 hektáron folyik vetőmag-előállítás, amelyből Magyarország 575 hektárral veszi ki a részét. A hazai integráció elindítása hozzájárult a cirok hazai térnyeréséhez. A tapasztalatokról beszámolva Ujvári Sándor, a Tranzit-Ker. Zrt. vezérigazgató-helyettese elmondta: az elmúlt évtizedekben a hazai szemes cirok termesztése marginalizálódott a búza és a kukorica jelentős térnyerésének köszönhetően. Mind az élelmezési, mind a takarmány célú felhasználása drasztikusan lecsökkent. Azonban 5-6 évvel ezelőtt elkezdtünk gondolkodni azon, hogy a cirok előnyeit, melyek a GMO-mentesítésben, az aszálytűrésben, a kedvezőtlen talajadottságú területek hasznosításában jelentkeznek, hogyan lehetne a takarmányozásban és növénytermesztésben hasznosítanunk. Elkezdtük a kísérletezést és megállapítottuk, hogy a cirok jó alternatíva a takarmányban, kiegészíti vagy akár teljesen helyettesítheti is a kukoricát. Viszont kiépített integráció hiányában partnereket kerestünk a szemescirok-termelés felfuttatására és az integráció kiépítésére. A Tranzit-Ker Zrt. az Euralis Kft. hibridjeivel, a KITE Zrt. és az Agroszemek Kft. szakmai támogatásával kezdett bele a ciroktermeltetés kiépítésébe. Ez az együttműködés a mai napig meghatározó a magyarországi integráció szerveződésében, a vetőmagtermeléstől egészen a takarmánygyártásig. A termelőknek mind az input anyagok biztosításában, mind a termesztéstechnológia helyi viszonyokhoz történő adaptálásában, mind a szemes cirok piaci elhelyezésében segítséget tudunk nyújtani. Egy ilyen régi-új növénykultúra termelésének a felfuttatásához szükség van az integrátorok munkájára. Egyrészt a szakmai támogatás nagyon fontos, hiszen a kezdeti nehézségeken egy tapasztalattal rendelkező szervezet támogatása mindig jókor jöhet, másrészt az áru elhelyezéséhez biztosítani szükséges a megbízható, beazonosítható felvásárlót is, különben nem alakul ki a termelő részéről a bizodalom a termékpálya irányába. Kevésbé a népszerűség, sokkal inkább a szükségszerűség az, amely megteremti az integrátorok létjogosultságát, hiszen a vetőmagbeszerzéstől az agrotechnikán át az értékesítésig egyengetik a minőségi termék elhelyezésének útját. A legfőbb előny, hogy összehangolhatóak az igények és elvárások az integráció szereplői között és a láncolatban az együttműködés eredményeként a termelő, a szolgáltató, a kereskedő és az árut felhasználó is el tudja érni a kitűzött céljait. A piaci nehézségek is könnyebben leküzdhetőek, ha érdekazonosság van a termékpálya életképességének a fenntartását illetően a szereplők között. Minden bizonnyal szerepet játszik a magyarországi vetésterület növekedésében az együttműködés. A hazai szemes cirok 5-6 000 hektáros területe 4 év alatt 40 000 hektár körüli szinten van. Míg korábban ezzel az áruval jobbára csak a madáreleség-piac és némi sertáságazati felhasználás számolt, mára a volumennél fogva bekerült a nagy takarmánygyártók érdeklődési körébe és export árualapként is gondolnak már a nemzetközi kereskedelemben a termelt mennyiség egy részére. Nem látok problémát a szemes cirok piaci elhelyezésében,

van tere a további növekedésnek, a termelők bizton számolhatnak alternatívaként ezzel a kultúrával a vetésváltásban. A fajtakérdésről, valamint arról, hogy mit is jelent a korszerű cirok, az Euralis munkatársa, Balogh László elmondta, hogy néhány évvel ezelőtt megjelentek olyan korszerű hibridek a hazai kínálatban, amelyek mind a növénytermesztők, mind a végfelhasználók számára biztos nyereséget garantálnak. Egy mai korszerű cirok a hazai viszonyok között biztonságosan termelhető, betakarítható, illetve termése keresett a takarmányiparban, élelmiszer-feldolgozók körében az exportpiacokon és a hazai állattenyésztési ágazatban. A felhasználási céltól függően lényesen eltérőek a végtermékkel kapcsolatos elvárások, de a cirok mégis tudja ezeket teljesíteni. Hogyan lehet ez? A cirok növény nemesítése a felhasználási lehetőségek alapján gyakorlatilag két irányba indult el: szemes és silócirok. A szemes cirok fő felhasználási területe a takarmányipar és az állattenyésztés, ahol még mindig sok szakember elutasítja a cirok beépítését az etetési technológiába. A korábban köztermesztésben lévő korszerűtlen fajták termésének magas volt a tannintartalma, ami a ma már elérhető korszerű fajták esetében takarmányozási szempontból gyakorlatilag nulla. Emellett jelentős igény mutatkozik a speciális (humán élelmezés – a termés gluténmentessége, kedvező beltartalma miatt és madáreleség) piacokon a cirok iránt, ahol fontos egyedi tulajdonság az adott hibridre jellemző szemszín, ami jellemzően fehér vagy a vörös eltérő árnyalata lehet. A fajtaválasztás stratégiai döntés. Sok eltérő képességű szemes cirok érhető el a hazai piacon. Olyan hibrideket kell választani, amelyek évek óta bizonyítják, hogy jól beilleszkednek a hazai termesztési környezetbe és termésük elfogadott, keresett, találkozik a célpiac igényeivel, ezért könnyen és biztosan értékesíthető. Köszönhetően az elmúlt években megjelent újgenerációs silócirkoknak lassan, de biztosan változik a korábbi negatív megítélése az ilyen hasznosítási irányú cirkoknak is, amelyek fő felhasználási területe a szarvasmarha-ágazat. A tömegtakarmány-bázis tervezésénél egyre több döntéshozó úgy tekint rájuk, mint a silókukorica alternatívájára. Ennek oka az egyértelműen kedvező termesztési és takarmányozási tapasztalat. Az állattenyésztésben javasolt cirkok lehetnek steril bugás silócirkok vagy bugásak – utóbbiakban a takarmányozás szempontjából teljes értékű szemek találhatók. Mindkét típusban már elérhetők a legújabb nemesítési irányt képviselő BMR típusú silócirkok, amelyek közös jellemzője, hogy belőlük még kiválóbb beltartalmú és emészthetőségű szilázs készíthető. A piacon elérhető kínálat azonban egymástól lényegesen eltérő jellemzőkkel (beltartalom, emészthetőség, elérhető zöldtömeg…) rendelkező hibridet jelent, ezért a fajtaválasztást megelőzően már tudni kell, hogy milyen célcsoportot akarunk vele takarmányozni! Az eltérő igények alapján az egyes hibridek egyedi értékmérő tulajdonságainak értékelésével, illetve a hazai termesztési és takarmányozási tapasztalatok alapján lehet, kell és javasolt meghozni a döntést. Többször is szó esett a cirok takarmányozásban betöltött szerepéről. A témáról bővebben Szabó Béla, a Vital-Feed Kft.

35


FELKAPOTT LETT A CIROK

kereskedelmi igazgatója beszélt lapunknak, aki elmondta: Az elmúlt időszakban nagyon is leegyszerűsítve több alkalommal jegyeztem meg, hogy új típusú cirokhibridekkel pár év alatt megváltoztattuk az állattenyésztők és a takarmányozási szakemberek véleményét, miszerint a cirok csak seprűnek való. Úgy gondolom bátran mondhatjuk, hogy a cirok reneszánszát éli az állattenyésztési ágazatban is, olyan kimagasló genetikát hordozó hibridekkel, melyek magasan „ugorják meg azt a lécet”, melyet az intenzív szarvasmarhatartás megkövetel. Ezt a tényt mi sem bizonyítja jobban, minthogy 2020-ban hazánkban 15 ezer hektáron került silócirok termőföldjeinkbe, és ma már tudjuk a gazdák legnagyobb megelégedettségére, a belőlük készített tömegtakarmányok hozama és takarmányozási értéke vonatkozásában. A silócirkok mellett rohamosan fejlődik a szemes cirkok takarmányozási vonatkozású felhasználása is. Ma több mint fél tucat eltérő típusú és eltérő beltartalmat biztosító silócirok érhető el a hazai piacon, melyek közül a legmagasabb minőségű tömegtakarmány kívánalmainak a BMR típusú hibridek felelnek meg, melyek közül hímsteril és bugás változatok is elérhetőek. A takarmányozási szakemberek számára alapvető a tömegtakarmány megteremtésének biztonsága valamint, hogy a magas hozam mellett kiváló beltartalmi mutatókkal rendelkező takarmányt állítsanak elő. A takarmánybiztonságot maga a cirok morfológiája hordozza, miszerit 30–40%-kal kevesebb vizet használ fel

36

tenyészidőszaka során mint a silókukorica, amely szempont felett nem hunyhatunk szemet. Silócirkok sikere takarmányértéküket tekintve nem véletlen, hiszen közös jellemzőjük, hogy lignintartalmuk alacsonyabb és emellett a lignin összetétele is eltér más hasznosítási irányú fajtákéhoz képest. Az állattenyésztés számára értékes és kimagasló emészthetőségi mutatókkal rendelkező tömegtakarmány készíthető belőlük, ami méltán veszi fel a versenyt, sok esetben pedig takarmányozási vonatkozásban több, a jóval költségesebb – és az elmúlt évek tapasztalatai alapján –, kevésbé biztonságosan termeszthető silókukoricával szemben. Tapasztalataink alapján minden korcsoportban a „telepi összes TMR-ben „kiváló homogén összetételű takarmányt biztosíthatunk – melyre a bugás silócirkok kiválóan alkalmasak – a rendkívül magas laktációs energia- és általánosságban 70% feletti emészthető rosttartalommal. A különböző hasznosítási irányokat tekintve mindenképpen meg kell említeni a szemes cirkokat, melyek takarmányozásban betöltött szerepe szintén komoly lehetőségeket rejt, ami az abraktakarmányok készítése, a szemes cirok nedvesen – (30–40%) közötti víztartalommal – történő darált, roppantott tartósításos technológiával történő felhasználását jelenti. A technológiát partnereink egyre szélesebb körben sikerrel alkalmazzák, mely egy kukorica esetében már jól ismert költséghatékony és a terményt a „túlszárítástól” megóvó eljárás, mellyel a megőrízni kívánt fizikai és kémiai beltartalmi paraméterek akár extrém hosszú ideig is megtarthatóak, megfelelő higiénia és homogén tömörítés mellett. -an összeállítás-


MASCAR MAXI 6 SOROS SZEMENKÉNTI VETŐGÉP ELŐRENDELÉSI

BOGBALLE MŰTRÁGYASZÓRÓK A gondos gazda a választás

AKCIÓ! AJÁNDÉK PONYVA

ELŐNYEI • Kivételesen egyenletes

• 700–5.500 literes tartályméret

• S-indicator kalibráló szett

• Lapátozat kopásálló

szóráskép – akár vetésre is használható alapfelszereltség – táblázat nélkül is 1 perc alatt kalibrálható

• Táblaszélszórás

– alapfelszereltség

tartálytérfogat

ENGEDMÉNY

• 6 sor, kéttárcsás vetőcsoroszlya • Csúszós vagy kéttárcsás műtrágyacsoroszlya • Kettős teleszkópos váz (3 m szállítási szélesség) • Mikrogranulátum-szóróval vagy nélküle • 2x290 vagy 1.000 literes műtrágyatartály • Mechanikus vagy elektromos hajtás • Többféle vetésellenőrző

– mindenki találhat magának megfelelő méretet acélötvözetből

• 10–42 m munkaszélesség • Kerekes vázzal vontatottként használható

CAFFINI PRESTIGE PLUS 4500/28 AIR LÉGZSÁKOS PERMETEZŐ

CAFFINI SMALL 2200/18 • 2.400 literes tényleges

15%

AKCIÓ!

• Hidraulikus keretmozgatás,

• Paralelogramma keretfelfüggesztés • Légzsákos rendszer önálló hidraulika rendszerrel • Rugózott híd fékkel • Teejet Aeros IsoBus számítógép és sorvezető egyben • Automata szakaszolás

oldalankénti nyitás

• 18 m-es HBS erősített szórókeret • Keret-lengéscsillapítás • Permetlétartály hullámtörővel, • Teejet 844 szabályzó számítógép tároló rekesszel • Premixer flakonmosóval

RAKTÁRI ÁR:

8.450.000 FT + ÁFA HELYETT

29.722.000 FT + ÁFA HELYETT

7.770.000 FT + ÁFA

29.722.000 FT + ÁFA

Az árak 2021. február 28-ig vagy az akciós készlet erejéig érvényesek. A képek illusztrációk. 100% magyar tulajdon

Az Ön forgalmazója:

6791 Szeged, Dorozsmai út 143. Telefon/fax: 62/554-640 • Mobil: 30/589-8624 E-mail: szegana1@t-online.hu • web: www.szegana.hu

1 2 3 4 5 6 7

30/625-2571 30/383-7851 30/383-7852 30/928-2730 30/445-7599 70/778-3066 30/625-2576

7 3

1 2

5 4

6 37


38


Sikerrel vitte az internetre a növényvédős szakma gyakorlatát az FMC-Agro hazai csapata Webkonferenciát tartott az FMC-Agro Életre kelt(ő) védelem címmel, amiben a szántóföldi növényvédelem és növénykondicionálás gyakorlatban is hatékony megoldásait mutatták be a több száz érdeklődőnek. A szakmai rendezvényen a cég területi szakmérnökei és szaktanácsadói beszélgettek az első órában Fazekas Károly kereskedelmi igazgató, a másodikban pedig Kovács Gyula ügyvezető vezetésével. A közeljövő aktuális témáiból szemezgettünk. Hogyan lehet egy menetben megoldani a kukorica gyomirtását? Ary Krisztina területi szakmérnök válaszában kiemelte, hogy ha az alapgyomirtás és a célzott posztkezelés között egyensúlyt tud teremteni a termelő, akkor megvalósítható a fenti célkitűzés, melyhez az előbbi tartamhatását kell ötvözni a posztkezelések erejével. Az alapkezelés ugyanis nem ad teljes megoldást, főleg, ha a bemosó csapadék nem érkezik meg időben. A hagyományos posztemergens szerek pedig nem rendelkeznek számottevő tartamhatással, így esetükben meg kell várni, míg az összes gyom kikel, de ekkorra már a kukorica eléri a kritikus fejlettségét, mely fázisban a legkisebb stresszhatás is termésveszteséggel járhat. Ha pedig korábbra hozzák a kezelést, akkor éppen a tartamhatás hiánya miatt nem lehet megfelelő eredményt elérni. Mégis van megoldás: a Diniro® Gold gyomirtószer-csomag jelentheti az arany középutat, mert az 5 hatóanyagot magába foglaló, 5 hektáros csomagban kapható termékek megakadályozzák, hogy a gyomok újrakeljenek, valamint megoldják a már kikelt gyomok elleni teljes védelmet is. A cirok gyomkezelése A gyengén, vagy közepesen termő területeken egyre inkább a kukorica alternatívájaként használt cirok esetében a termelők szerint eddig nem volt igazán jó gyomirtási technológia a nagyfokú herbicidérzékenység és a bevethető termékek szűk köre miatt. A Successor® TX gyomirtó szer viszont megoldja ezt a feladatot a cirokban: a használata 2021-ben várhatóan kiskultúrás kiterjesztési engedéllyel lesz lehetséges magról kelő gyomok ellen. A készítmény rugalmasan kijuttatható, pre-, korai és késői posztemergensen is használható, a vetés utáni időponttól egészen a 7 leveles állapotig. A kukorica termesztéstechnológia fejlesztése a molykártevők ellen A témáról Hőgye Szabolcs területi szakmérnök mondta el, hogy Magyarországon a legnagyobb terméskiesés oka elsősorban a kukoricamoly, másodsorban pedig a gyapottok bagolylepke. Az ellenük való védekezés gyakorlata több figyelmet és beavatkozást követel

meg a gazdálkodóktól. Mindkét faj első nemzedéke ellen érdemes és szükséges fellépni, amit az FMC-Agro Evalio® AgroSystems kártevőmegfigyelő rendszerében, a rajzásképet mutató diagramokon lehet nyomon követni. A nagy számban előforduló és folyamatosan jelenlévő kártevők ellen jó időzítéssel és egy hatékony szerrel kell felvenni a harcot. A Coragen® 20 SC rovarölő szer sok jó tulajdonsága közül a tojás- és lárvaölő hatás már a károkozás előtt 94–96%-ban kiiktatja a kártevőket. További előnyei a rugalmasság, a tartamhatás, a felszívódó tulajdonság. A szakember fontos gyakorlati tanácsokat adott a kukoricamoly megfigyelésére és nyomon követésére, valamint a kártevőmegjelenés mértékének felmérésére vonatkozóan. Egy 10–15 %-os fertőzöttség esetén már megtérülhet a védekezés, ezért érdemes folyamatos szemrevételezéssel követni az elterjedésük arányát. Ráadásul, ha nincs tél, vagy forgatás nélküli művelést alkalmaznak az adott területen, akár 30–80 % is lehet a fertőzöttség szintje, aminél elkerülhetetlen a Coragen® 20 SC rovarölő szerrel való védekezés. A készítmény használatával hektáronként akár 1 tonna termés is megmenthető. A termés maximalizálását segítheti a RhizoMagic™ növénykondicionáló használata, ami termékenyülésjavító és ezermagtömeg-növelő hatású. Ezzel akár további 2-300 kg kukoricatermést realizálhatunk hektáronként. Tavaszi gyomirtási feladatok Popovics István régióvezető beszélt arról, hogy a kalászosok gyomviszonyaiban milyen változások tapasztalhatók. A T1-es gyomnövények felszaporodtak, a veronikafélék, a mezei árvácska és a pásztortáska a területek harmadát érinti. Ellenük egy gyors hatású, hidegben is működő, utóvetemény-korlátozás nélküli szert javasolt, ez az Aurora® 40 WG. A hatásspektrum szélesítésére (pl. az ebszékfű és a pipacs ellen) egy kombinációt ajánlanak a gazdálkodók figyelmébe, ami jól kontrollálja a gyomokat: a 40 + 40 gramm dózisú 2,5 hektárra elegendő Aurora® Gold gyomirtószer-csomag összetevői tökéletesen kiegészítik egymás hatását a tavaszi gyomirtásban, rendkívül jól használhatóak együtt.

A területek fennmaradó kétharmadán a gyomosodás visszaszorításában az a gyakorlat alakult ki a gazdálkodók zöménél, hogy a bokrosodás után, a szárbaindulást követően alkalmaznak gyomirtást. Ennek többek között a várható napraforgó-árvakelés megjelenése, valamint az egyéb T4-es gyomok miatt van értelme, mert így együttesen védekezhetnek az összes jellemző gyom ellen. Erre az időszakra már gyakran a gombabetegségek is megjelennek, mint például a szeptória, valamint ilyenkor indul a vetésfehérítők terjedése is, mely kártevő a klímaváltozás hatására időben egyre korábban okoz kárt. Így aztán olyan gyomirtót kell alkalmazni, ami rendkívül rugalmasan alkalmazható, szelektív, és jól keverhető más gomba- és rovarölő szerekkel is. Az FMC termékpalettáján elérhető széles spektrumú gyomirtó szerek (Granstar® termékcsalád) használata mellett indokolttá válik a Rapid® CS rovarölő szerrel, valamint Riza® 250 EW gombaölő szerrel kombinálva védekezni a gyomok, kórokozók és kártevők ellen. A készítményekből több csomag is elérhető. Hatékonyan a kalászosok kórokozói ellen Lécz István területi szakmérnök a kalászosban alkalmazható Azaka® Top Pack gombaölő csomagról tájékoztatott. A szerkombinációval kapcsolatos üzemi tapasztalatok már évek óta jó eredményeket mutatnak, hatását 2020-ban látóképi egyetemi kísérletben is vizsgálták, ami során a lisztharmatfertőzés elleni kezelés eredménye közel 95%-os volt a készítmény alkalmazásával. Fontos még a helmintospóriumos betegség, ami árpában okozhat komoly gondot, de a fenti csomag két öszszetevője, az Azaka® és a Riza® 250 EW gombaölő szerek együttes alkalmazása hatékonyan alkalmazható itt, valamint búzában is. A minőségi, erős hatóanyagok együttese széles hatásspektrumot és plusz élettani hatást biztosít, ami minőség- és termésjavítást eredményez. -an39


40


Mérföldkőnek számító technológiai innovációk a Syngenta kínálatában 2021-től a szervezeti átalakulás következtében a vetőmag és a növényvédő szer bár egy közös Syngenta ajánlatban, de külön szakmai csapat támogatásával jut el a termelőkhöz – tájékoztatott Tóth Bertalan növényvédelmi értékesítési vezető a Syngenta online szezonnyitó rendezvényén. A piacvezető növényvédelmi vállalat a hibrid újdonságokon kívül olyan mérföldkőnek számító technológiai innovációkat is bemutatott, mint a Force Evo, vagy az Amistar Prime, amelyek komoly előnyhöz juttatják a gazdálkodókat. A Syngenta minden eddiginél szélesebb kukorica portfólióval készült a 2021-es esztendőre, kínálatában összesen 15 hibrid szerepel, amelyeket Elevation, vagy Elevation Plus csávázással érhetnek el a gazdálkodók – hangsúlyozta Balog László kukorica és kalászos kampánymenedzser. Az Elevation Plus csávázás magas fokú védelmet biztosít a vetőmag számára: megvédi a betegségekkel és rovarkártevőkkel szemben, valamint nagymértékben segíti a növény gyökérnövekedését. Az agrárvállalat komoly terméseredményekre képes hibridjei és technológiai újdonságai révén ma már Magyarország 3. legnagyobb kukorica vetőmag értékesítője lett. A Syngenta nagy energiát fektet a kutatásfejlesztésre, ebben kulcsszerepe van a tavaly Mezőtúron átadott világszínvonalú új kutatóállomásnak, ahol a szárazságot és hőstresszt magasabb szinten elviselő kukoricahibridek nemesítése zajlik. Az itt folyó munka első képviselője, az SY Minerva stabil szárral, kiváló szemminőséggel, magas ezermagtömeggel új színfoltot hoz a FAO 420–440-es éréscsoportba. Több mint ígéretes az SY Carioca, amely 2019ben a Kukorica Klub termésverseny öntözött kategóriájának győztese, valamint az SY Infinite, amely 16,9 tonnás hektáronkénti eredményt ért el tavaly Tiszatardoson. Papp Zoltán kukorica és napraforgó növényvédő szer kampánymenedzser előadásában bemutatta a Syngenta újdonságát, a Force Evo-t, amely a népszerű talajfertőtlenítő formula mellett starter műtrágyát is tartalmaz. A készítmény egy szemcséjében lévő teflutrin biztosítja a talajlakó kártevők elleni rovarölő hatást, a nitrogén, foszfor, mangán és cink pedig a kezdeti gyors fejlődést garantálja, akár hidegebb periódusban is. Kijuttatása egyszerű, mivel gyakorlatilag pormentes, homogén és jól guruló szemcsék alkotják. „A Force Evo használatával ki tudjuk küszöbölni a talajlakó rovarok lárváinak kártételét, segítjük a gyökérregenerációt, javítjuk a növény stressztűrését és kezdeti fejlődését, átlendítjük a hideg által okozott relatív tápanyaghiányon” – öszszegzett Papp Zoltán. Ha visszatekintünk, akkor jól látható, hogy napraforgó-termesztésben az elmúlt

20 évben szinte megdupláztuk az országos termésátlagot, hiszen míg a 2000-es évek elején 1,5 t/ha körül mozgott az országos termésátlag, addig 2019-ben a 3,01 tonnás hektáronkénti eredmény történelmi rekordot jelentett. Ehhez a növekedéshez a magyar termelők szaktudása és technológiai fegyelme mellett a nemesítés is hozzájárult, hangsúlyozta Ácsné Dr. Szekeres Dóra, az olajos növények vetőmag kampánymenedzsere. A Syngenta világelső a napraforgó-nemesítésben. A technológiai fejlődés következő szintjét az A.I.R.® hibridek jelentik majd, amelyek a Syngenta csúcsgenetikáját ötvözik a forradalmian új technológiával. Az A.I.R.® hibridek nemcsak a Syngenta életében, de a napraforgó-termesztésben is új fejezetet nyitnak. A széles napraforgó portfólió mellé kínált szakmai program és teljes technológiai kínálat lehetővé teszi, hogy jelentős, akár átlagon felüli termést érjenek el a gazdálkodók, tette hozzá Papp Zoltán. A szakember kifejtette: a Force 1,5 G továbbra is az első számú választás a talajlakó kártevők elleni védekezés során napraforgóban. A növényvédelem fontos szelete az alapgyomirtás, ebben kitűnő hatékonyságú a Gardoprim Plus Gold, amelyet cirokban is hatékonyan lehet használni. Ezt a Listego* (CL), a Listego Plus** (CLP) és Fluence*** (Express®toleráns) kezelések teszik teljessé. Papp Zoltán előadásában beszélt az Amistar Sun**** hoszszú hatástartamú gombaölő szerről, amellyel sikeresen léphetnek fel a gazdálkodók a napraforgó legfontosabb szár- és levélbetegségei ellen. A készítmény mindkét hatóanyaga valódi szisztemikus hatással rendelkezik, a preventív gombaölő szer kimagasló hatással van fóma és alternária ellen. Többéves tapasztalatok alapján alkalmazásával minden évjáratban akár 60 ezer forint pluszbevétel érhető el hektáronként. A Syngenta kalászos intenzív technológiát ismertetve Asbóth András marketingmenedzser elmondta: kalászos csávázás területén fontos termék a Vibrance, amely csírakorban hatékonyan védi a növényt a fő gombakórokozók ellen. A Peak Turbo gyomirtó szer csomag megbízható hatékonysággal lép fel a

kalászosok minden kétszikű gyomnövénye ellen, legyen szó akár magról kelőről, akár évelő példányokról, az Axial One pedig prémium megoldás a tavaszi fűfélék és kétszikűek ellen. Az idei évben komoly eszközt ad a kalászos termelők kezébe a Syngenta. Az Amistar Prime azoxistrobin tartalma jelentős élettani, juvenilizáló és termésnövelő hatást biztosít. A kombináció másik hatóanyaga a fenpropidin, amely korai kijuttatási időpontban a főként a lisztharmat elleni védelemért felel. Triazolmentes kombináció, amely hűvösebb időben is megbízható hatékonysággal rendelkezik lisztharmat, szeptóriás levélfoltosság, rozsdabetegségekkel szemben. Aszályos évjáratban is fokozza a várható terméshozamot, csökkenti a növényi öregedést, kitolja a tenyészidő hosszát, ezáltal a termésre is pozitív hatással van. Az utóbbi évek leghatásosabb növényvédelmi készítménye kalászos területen az egyedülálló hatásmechamizmussal bíró Elatus Era, amely azon túl, hogy a főbb kórokozókat és a termésvesztő növénybetegségeket is kiválóan kontrollálja, egészségesen tartja a növény levélzetét, növeli a zászlóslevél méretét, amely a termésképzés egyik legmeghatározóbb eleme. Asbóth András a kalászosban érdekelt gazdálkodók figyelmébe ajánlotta az Agriclime rendszert, amellyel a Syngenta enyhít a termelők kockázatain a kritikus májusi időszakban a két fungicid – az Amistar Prime és az Elatus Era – választása esetén. A garanciális periódusban – a kedvezőtlen időjárási feltételek teljesülése esetén – a programban részt vevő termékek költségének akár 30 százalékát visszafizeti partnerei számára. -xExpress® az FMC bejegyzett védjegye. Listego* azonos a 6300/2241-1/2020. NÉBIH számon engedélyezett Plusar(R) 40 SL gyomirtó permetezőszerrel. ListegoPlus** azonos a Pulsar Plus 04.2/10624-1/2015 NÉBIH számon engedélyezett gyomirtó szerrel. Fluence *** azonos a 534/2006. NTKSz számon engedélyezett Express 50 SX gyomirtó permetezőszerrel. Clearfield® a BASF bejegyzett védjegye. Clearfield® Plus a BASF bejegyzett védjegye. Az Amistar Sun**** gombaölő szer azonos a 02.5/2452/5/2008 MgSzHK számon engedélyezett Amistar Top gombaölő szerrel.

41


Belépett a kukorica gyomirtás szegmensébe a UPL 2021-ben több újdonsággal is piacra lép a UPL. A hazai leányvállalat – a UPL Hungary Kft. – képviselői online konferencia keretében ismertették az innovációkat. A növényvédő szer gyártók világrangsorában 5. helyet elfoglaló, illetve biológiai megoldások és a fenntarthatóság terén éllovas UPL a múlt évben tapasztalható nehézségek ellenére is teljesítette a tervet – mondta el tájékoztatójában Piyush Kumar ügyvezető igazgató. Hangsúlyozta, a több mint 10  000 munkatársat foglalkoztató, 138 országban jelenlévő, 44 gyártóüzemmel és 25 kutatóhellyel rendelkező vállalat elkötelezett híve a fenntarthatóságnak, ezen vezérelv mentén haladva számos kedvező technológiai ajánlást dolgoztak ki partnereiknek a következő szezonra. Véglesi János kereskedelmi vezető kiemelte közülük a szántóföldi kultúrák biostimulátoros kezelésére szánt csomagokat, a megújult Búza komplett csomagot, a Kaltor csomagot kukorica gyomirtásra, a csávázószer és deszikkáló csomagokat, valamint az egyes kertészeti kultúrákra vonatkozó ajánlások közül a biotermesztőknek szánt Alma Bio csomagot.

hatásvizsgálatok alapján elmondható, hogy a fontosabb gyomok közül a repce árvakelés, pásztortáska, árvacsalán, orvosi székfű, ebszékfű, pipacs és közönséges tyúkhúr ellen jó, a nehezen irtható ragadós galaj és a veronika fajok ellen is hatásosan alkalmazható. A mezei árvácska és mezei acat esetében a gyomok növekedése leáll, virágot nem fejleszt. A Xanadu WG-t a Silwet Star hatásfokozóval együtt javasolt használni, mert az bizonyítottan javítja a kezelés hatékonyságát.

ÚJDONSÁGOK

2021-től két új kukorica gyomirtó készítmény gazdagítja a UPL palettáját. A Kaltor névre keresztelt, nikoszulfuron és dikamba hatóanyag-kombinációt tartalmazó gyomirtó szer egyszikűek, illetve magról kelő kétszikűek ellen hatékony. Osztott kezeléssel juttatható ki 0,25 és 0,15 kg/ha dózisban, de Valovics Attila tájékoztatott, hogy folyamatban van az egyszeri kijuttatás engedélyeztetése is. A posztemergens készítményt a kukorica 3–6 leveles állapotában lehet kijuttatni. Ennél szélesebb idősávban, szintén posztemergensen alkalmazható a Daneva gyomirtó szer, amelynek mezotrion hatóanyaga levélen és kisebb mértékben a gyökéren keresztül szívódik fel, amelynek a folyamatosan kelő gyomok esetében van nagy jelentősége. A készítményeket a UPL csomagban ajánlja Silwet Starral kiegészítve. Az idéntől számos kertészeti kultúrában, valamint kalászosok és repce védelmére is alkalmazható a Deltaphar 25 EC rovarölő szer

Az alapvetően rizsben található kétszikű gyomok irtására kifejlesztett benszulfuron-metil hatóanyag kalászosban történő használatát 2009 óta vizsgálják. A fejlesztők, miután a készítményt egy kombinációs partnerrel kiegészítették, megalkották a metszulfuron-metilt, így született meg a tavaly ősszel engedélyt kapott Xanadu WG kalászos gyomirtó szer, amely a magról kelő kétszikű gyomok ellen nyújt megoldást. Valovics Attila fejlesztőmérnök felhívta a figyelmet, hogy tavasszal, a bokrosodás kezdetétől a zászlóslevél megjelenésig javasolt kijuttatni a készítményt. 5 °C feletti hőmérséklettől alkalmazható ugyan, de a 15–20 °C közötti tartomány az ideális a kijuttatásra. Megjegyezte, hogy amikor a kijuttatás pontos időpontjáról kell döntenünk, inkább a gyomok fejlettségét tekintsük irányadónak, mint a hőmérsékletet. Dózisa 100 gramm egy hektárra, az európai 42

A kalászosok őszi gyomirtására a Reliance SC  új készítményét ajánlja a UPL. A magról kelő kétszikűek és nagy széltippan ellen alkalmazható szert a kultúrnövény ötleveles állapotáig lehet kijuttatni, 0,3–0,6 literes dózisban. A kisebb dózisokat érdemes kombinációs partnerrel együtt kijuttatni, maximális dózissal viszont nagyon hatékony minden megcélzott kétszikű gyom ellen.

– tájékoztatott Major Viktória regisztrációs menedzser. A kontakt hatású piretroid gyors taglózó és repellens hatású, ami a rovarok széles köre ellen hatásos. Dózisa 0,1–0,5 liter hektáronként. Egyik legnagyobb előnye a rugalmas adagolás és felhasználás, továbbá a rövid élelmezés-egészségügyi várakozási idő. Két új UPL készítmény debütál idén a gombaölő szegmensben. A II-es forgalmi kategóriájú, azoxistrobin hatóanyagú Chamane a kalászosok, a repce és számos zöldségfélék gombás betegsége ellen véd, vitathatatlan előnye a rugalmasan alakítható dózis, a széles hatásspektrum, illetve a fungicid hatás mellett fellépő biológiai hatékonyság. A Chamane-t a tetrakonazol hatóanyagú Emerald készítménnyel kombinációban javasolják kijuttatni kalászosban és cukorrépában. Repcében használható gombaölő szerrel, az Evito T-vel lép piacra a UPL, amely készítményt elsősorban fehérpenészes rothadás ellen javasolnak alkalmazni. A kombinált hatóanyagú készítmény formulációjának egyedisége az, hogy XylemPro technológiával készült, ami garantálja, hogy a hatóanyag 6–9 órán belül felszívódik a növényben, de a biológiai hatás már negyed órával a kijuttatás után megnyilvánul. Az újdonságok mellett a konferencia további részében szó esett a UPL csávázó készítményeiről, a 2020-as év almatermesztési tanulságairól, továbbá a repcében már 7500 hektárt lefedő ProNutiva® program eredményeiről, amelyben az ajánlott technológiák a hagyományos és biológiai készítményekre épülnek, megfelelve ezáltal a kor kihívásainak, úgy mint a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok támogatása a termelői igények szem előtt tartásával, valamint az élelmiszerlánc követelményeinek kielégítése. -an-


Hazatérés Biharba Magyarhomorog község Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui járásban terül el, itt, a Mogyorós telepen található az AGROTEC Magyarország Kft. területi központja. A megye gazdálkodóinak Kovács Péter alkatrész-értékesítő segít abban, hogy mindent pontosan és időben kapjanak meg. Vele beszélgettünk a koronavírus miatt bevezetett korlátozások hatásairól és a digitális képességek fejlődéséről. Kovács Péter a területi központtól 30 kilométerre, Berettyóújfaluban született, és mezőgazdasági gépszerelőként végzett az Eötvös József Szakképző Iskolában. Egy nagy vargabetűvel Budapestre költözött, ahol szállítmányvezetőként, logisztikai szállítmányozással foglalkozott közel 10 évig, majd hazatért egy szállítmányozó céghez kamion- és teherautó-szerelőnek, ahol 4 évet töltött el. Az AGROTEC Magyarország Kft. hirdetését látva megpályázta a mobil alkatrész-értékesítő beosztást, amit sikerült elnyernie, és 2018. november 10-től erősíti a helyi csapatot. Mivel Hajdú-Bihar megye, így az illetékességi területünk is viszonylag nagy, ráadásul a mezőgazdasági gépek szempontjából is jól ellátott termelőkkel dolgozhatunk, így komoly sebességet és szervezést igényel a lehető leghatékonyabb és leggyorsabb munkavégzés – mondta Kovács Péter. Szerencsére a gazdák részéről van kereslet a korszerűsítésekre, egyre nagyobb a sorvezetők, a GPS-ek, a robotkormányok és az ikerkerekek iránti igényük.

A KORONAVÍRUS HATÁSAI A tavalyi évünk munkavégzését több szinten is hátráltatták a koronavírus-jár vány

miatti korlátozó intézkedések. A gazdálkodók között nagyon vegyes volt az új helyzet hatása és fogadtatása. Van, aki annyira tart a veszélytől, hogy teljesen bezárkózott és megkért: inkább egyáltalán ne is menjek be hozzá, telefonon rendel alkatrészt, amit rakjak le a kapu előtt. És van, aki továbbra is teljesen közvetlen maradt, ugyan maszkban, kesztyűben és ökölpacsival, de a személyes kapcsolattartás ugyanúgy jól működik vele, mint a járvány kitörése előtt.

A tőlünk telhető legjobb módon igyekszünk enyhíteni a helyzet okozta kellemetlenségeken, ami eddig szerencsére jól sikerült. Viszont ahogy talán országszerte minden Agrotec-telepen, a magyarhomorogi területi központnál is azt reméljük, hamarosan vége lesz a korlátozásoknak, és minden munkafolyamat mehet a megszokott menetrend szerint.

EZT NYERTÉK A COVID-DAL

A magam részéről a személyes találkozás híve vagyok, a legjobb a partnerekkel szemtől szemben beszélni.

Azért kedvező folyamatokat is elindított a járvány miatti korlátozás: a partnerek jobban „rákényszerültek” az elektronikai rendszerek és a digitális kommunikációs eszközök használatára.

Egy mozdulatból, egy testtartásból, vagy egy arckifejezésből is nagyon sok következtetést lehet levonni, amire, ha odafigyel az ember, jó beszélgetés és kapcsolat alakítható ki.

A magunk részéről sokkal jobban szeretjük, ha pontosan be tudunk azonosítani egy alkatrészt, mert így gyorsabban és pontosabban tudunk szolgáltatni, nincs félreértés.

Ám természetesen igyekszünk mindenkivel minden, az általa preferált felületen tartani a kapcsolatot: a híradástechnikai eszközöket használva az e-mail, a Messenger, a Viber és a telefon is segít minket ebben.

Korábban sokan csak szavakban mondták el telefonon a megrendeléskor, hogy mit szeretnének, és az hol helyezkedik el az adott gépen, ami nem mindig sikerült tökéletesen. Ma viszont már egyre inkább nem csak elmondás alapján érkeznek meg az információk: a gazdák telefonjaikkal lefényképezik az adott alkatrészt, egy kattintással elküldik nekünk valamelyik online kommunikációs felületen, aztán telefonon megbeszéljük a részleteket. Így nincs felesleges időpazarlás – mondta Kovács Péter.

Ami komolyabb akadály, hogy a határ lezárása miatt nem mehetünk ki Magyarországról, pedig a 20 kilométerre található Románia Partiumhoz tartozó területein is több partnerünket látjuk el alkatrésszel. Szerencsére, a gazdák gyakran maguk jönnek érte, amiért nagyon hálásak vagyunk nekik.

Csurja Zsolt

43


44


Új hatóanyag kalászosok tavaszi gyomirtására A benszulfuron-metil története régi időkre nyúlik vissza: a szulfonil-urea hatóanyagok közül a második volt a sorban. Alapvetően a rizsben található kétszikű gyomok irtására fejlesztették. Kalászosokban történő használatát 2009 óta vizsgálják. A hatásspektrum bővítéséhez a fejlesztők egy kombinációs partnerrel egészítették ki a készítményt, amely – számos vizsgálat alapján – a metszulfuron-metil lett. Az így született készítmény a Xanadu WG (500 g/l benszulfuron-metil + 40 g/l metszulfuron-metil) nevet kapta, amely nemrég kapott felhasználási engedélyt a magyar hatóságtól az összes kalászos kultúrában, magról kelő kétszikű gyomnövények ellen, 100 g/ha dózisban, tavaszi felhasználásra (bokrosodás kezdetétől a zászlós levél megjelenéséig). A szert 5 °C felett már lehet alkalmazni, 15–20 °C az ideális kijuttatási hőmérséklet. Azonban, amikor a kijuttatás pontos időpontjáról kell döntenünk, inkább a gyomok fejlettségét tekintsük irányadónak, mint a hőmérsékletet.

A szerte Európában végzett biológiai hatásvizsgálatok alapján elmondható, hogy a fontosabb gyomok közül a repce árvakelés, pásztortáska, árvacsalán, orvosi székfű, ebszékfű, pipacs és közönséges tyúkhúr ellen jó, sok esetben kiváló biológiai hatással rendelkezik. A ragadós galaj és a veronika fajok ugyan a nehezen irtható fajok közé tartoznak, azonban a Xanadu WG ellenük is jó hatásossággal bevethető. A mezei árvácska ellen ugyan csak 85% körül hatott, azonban a kezelt gyomok növekedése leállt, virágot nem fejlesztettek. Ugyanez mondható el a fejlettebb mezei acat esetében is.

Gyomirtó szerek esetében megkerülhetetlen az adjuválás kérdése. A tavaly végzett magyar vizsgálatokban a készítményt 0,1 l/ha Silwet Starral keverve vizsgáltuk, és több gyomnövény esetében egyértelmű hatásnövekedést tapasztaltunk. Ilyen fajok pl. a galaj, pásztortáska vagy árvacsalán. Ezek alapján bátran merjük ajánlani a kombinációt, amely az újjászületett Búza komplett virtuális csomagajánlatunk részét is képezi. A termékkel kapcsolatos további információkért kérjük, keresse területi képviselőinket, vagy látogasson el UPL Hungary Kft. újonnan elkészült honlapjára a https:// www.upl-ltd.com/hu címen. Valovics Attila

fejlesztőmérnök UPL Hungary Kft.

45


Revycare® – a jövő kihívásaira fejlesztve, a ma gazdáinak! A BASF folyamatos fejlesztői-kutatói munkájának eredményeként több jelentős, mérföldkőnek számító fungicid hatóanyagot fedezett fel, amelyeket a gazdálkodók nagy területen használtak, ill. jelenleg is használnak. Néhányat megemlítve: epoxikonazol, metkonazol, piraklostrobin, boszkalid, Xemium®. Idén jelenik meg a BASF legújabb fejlesztésű azol hatóanyaga, a Reyvsol® (mefentriflukonazol), a Revycare® kalászos-gombaölő szerben, piraklostrobinnal gyári kombinációban.

jellemző tartamhatásával a Revycare® hosszú ideig véd a betegségek ellen, valamint juvenizáló, termésnövelő hatással is rendelkezik (2. ábra).

A Revysol® hatóanyag eltérő formákat képes felvenni, így jobban hozzáidomul a kórokozó célenziméhez, erősebben kötődik hozzá, mint a többi azol hatóanyag. A piraklostrobin jól ismert és bevált strobilurin hatóanyag, a gazdák már korábban megismerték a Priaxor®, Opera® New gombaölő szerekben.

2. ábra: a Revycare® eloszlása növényben

A Revycare® a piacvezető Tango® Star méltó utódja, sok tekintetben tudásában magasabb szintet képvisel, de hasonló hektárköltségen lesz elérhető (Revycare® 0,75 l/ha összehasonlítva Tango® Star 1,0 l/ha-ral). Minden kalászos kultúrában engedélyezett, rugalmasan felhasználható a korai levélbetegségek ellen, a zászlóslevél védelmére és a kalászfuzárium ellen is. A kutatómérnökök a Revycare®-t speciális formulációval látták el. Ennek köszönhetően a termék képes nagyon gyorsan a növény belsejébe szívódni. Így rövid ideig marad a növény felületén, kevésbé kitett az időjárás hatásaival szemben. Emiatt kiemelkedő az esőállósága, a napfény káros UV-sugárzása nem bontja el. A gyors növénybejutás eredményeképpen a Revycare® a permetezés után szinte azonnal munkába áll, a hatóanyagok rövid időn belül a növény sejt közötti járataiba jutnak, megtámadják a kórokozókat, így kimagasló a gyógyító hatása (1. ábra). Megcsúszott kezelés esetén, már fertőzött állomány permetezésekor is támaszkodhatunk hatékonyságára. 1. ábra: a Revycare® gyógyító hatása BASF üvegházi kísérlet, 2018, mesterséges vörösrozsda-fertőzés, őszi búza Monopol fajta Kezelés ideje: 3 nappal a fertőzés után (3 napos „kuratív" kezelés) Értékelés/fényképezés ideje: 7/10 nappal a kezelés után

Vörösrozsda-fertőzés (%)

80 60

80

77 35

57

50

60

40 20

A hosszú tartamhatás miatt kiválóan használható megelőző védekezésre és ez a gyógyító hatással együtt egy széles kijuttatási lehetőséget, eltérő kórokozó helyzetekben való felhasználást nyújt a felhasználó számára. Az azol hatóanyagok 10 ºC alatt korlátozottan képesek az életműködésükben lelassult növénybe szívódni, ilyen esetben gyengébb a hatékonyságuk. Az egyedülálló formuláció miatt a Revycare® hideg időben a hagyományos azolokhoz képest nagyobb mennyiségben jut a növénybe. Kitűnő megoldás a kora tavaszi védekezésben, a hidegkedvelő kórokozók elleni védelemben. Az új kalászos gombaölő szerben, a Revycare®-ben a BASF több évtizedes szakmai tudása és megbízhatósága testesül meg. A teljesen új fejlesztésű azol hatóanyag, a Revysol® és a már jól ismert piraklostrobin gyári kombinációja, speciális formulációban. Hatásos a levélbetegségek, a kalászfuzárium ellen, mindegyik kalászos növényben engedélyezett. Egyedülálló gyógyító hatással, széles hatásspektrummal, hosszú hatástartammal rendelkezik. Különböző betegséghelyzetekben hatékony, eltérő időjárási körülmények között használható. Rugalmassága, biztos gombaölő hatása révén használata során hatékonyabb lesz a gazdálkodás, nyereségesebb lesz a termelés.

0

www.agro.basf.hu A Revycare® kipermetezése után a felszívódott Revysol® molekulák a növény belsejében kis raktárakat hoznak létre és innen a hatóanyag folyamatosan és hosszú ideig áramlik szét, védelemben részesítve az egész levélfelületet. Kiegészítve a piraklostrobin strobikra 46


47


48


A ZÖLD tudományos neve: MIZONA, Mizonával kezelt indián rizs

azaz mélyvízben a jövő fungicidje

Ez még nem az az év, amikor drasztikus változását éljük meg a gombaölő szerek piacának átalakulását illetően. Ebben a szezonban még elérhetőek az eddig is forgalmazott termékek, nagy és kedvezőtlen változásokkal nem kell szembesülnünk; de a várható jövőkép nem ennyire felhőtlen. Az elménkben már egyre többször tudatosul a változás és az ezzel együtt járó útkeresés. Az az útkeresés, amely képes fenntartani a gazdálkodás színvonalát, eredményességét és stabilitását. A gabonatermesztés egyik sarokköve a kórokozók elleni eredményes védekezés. Ennek szintje viszont minden esetben erősen évjárathatást követő; azaz pontos időzítése és intenzitása nem tervezhető meg előre, az adott évjárathatás ismeretének hiányában. Mindez sokszor okoz rossz döntéseket, vagy éppen döntési képtelenséget; s ezzel gazdasági veszteséget. Ezen döntés megkönnyítése érdekében vezetünk be ebben a szezonban egy új termésfungicidet, amelynek használata a tradícionális kockázatoktól mentes. Ez azt jelenti, hogy a kijuttatását követő – kórtanilag kedvezőtlen időjárás esetén, ami általában száraz, meleg periódust jelent – ciklusban a termésnövelő hatás válik dominánsá; míg ellenkező előjelű események során pedig a gombaölő hatás elsődlegessége válik uralkodóvá. Ezzel a fiziológiai kettősséggel nincs kockázata a kijuttatásnak, minden esetben haszonná válik a Mizona! Ennek köszönhetően a használata az adott évjáratban elérhető maximum egyik új garanciáját jelenti. És miért szerepel a címben a zöld tudományos neveként aposztrofálva a termék? Mert egy olyan gabonában is kerestük a kihívást, amely a legmelegebb nyarakon is vízben áll; ezzel

Kezeletlen kontroll

garantálva a levélfertőzés erősségét és tartamossságát egyaránt. Ez a gabonanövény pedig nem más, mint az indián rizs. Ebben a környezetben minden termesztési évben számolni kell a rizs járványos levélbarnulásának drasztikus felerősödésével; olyannyira, hogy ennek a betegségnek a megakadályozása vagy elhatalmasodása a termesztés sikerének egyik korai kulcspontja. Az a termék, amely itt alkalmazva képes a hatékony és tartós védelemre, az a tradícionális kalászosaink védelmére is megfelelő védelmet képes biztosítani. A tesztelés során egyértelmű választ kaptunk arra vonatkozólag, hogy a MIZONA képes volt a növényt serkenteni és segíteni életfolyamataiban; s ezzel egyidejűleg gátat szabott a kórokozó járványszerű epidémiájának is. A zöld zöld, az egészséges pedig egészséges maradt heteken át. Mindezt egy erősen megterhelő, provokatív környezetben. Így már érthető, hogy miért a MIZONA a zöld tudományos neve… Szabó Roland

szakmai- és termékmenedzser Sumi Agro Hungary Kft.

Versenytárs termékkel kezelt indián rizs

49


50


Alapos okunk van rá „Emlékszem az idei télre… egy hétfői napra esett…” – csak első olvasatra megmosolyogtató ez a keserédes mondat, másodikra már biztosan nem az. Eddig bő 1 hét erejéig mutatta meg magát ez az évszak, pedig nagy szükség volna a vastag, hőszigetelő hótakaróra és vele együtt a tartós mínuszokra egyaránt. A visszakacsintgató januári tavasz újra tanúbizonyságát adja: a minőségi alapokat nem nélkülözhetjük őszi állományaink tápanyagellátása során sem. Sem a repce, sem a kalászosok nem tudtak mindezidáig egy „jót pihenni”, nincs igazi mélynyugalom, kisebb-nagyobb intenzitással, de folyamatos az étvágy, ugyanúgy, mint egy évvel ezelőtt. Egyre több táblarész mutatja, hol kezd elfogyni az erő, s várhatóan nagy lesz majd az éhség, mire oda tudunk érni… Önmagában a nitrogén pedig nem pótolhatja, nem helyettesítheti már az alapot, a másik két makroelemtárs jelenléte nélkül. A Yara tavaly ünnepelte 115. születésnapját. A bő egy évszázadnyi tudás és tapasztalat termékeink és szolgáltatásaink formájában, szaktanácsadó csapatunk segítő közreműködésével ebben az évben is elérhető az Ön számára.

Szántóföldi növényeink alaptrágyázására a jól bevált és bizonyított YaraMila termékcsaládot javasoljuk. A 600 kg-os BB kiszerelésű, melegen granulált, mezo- és mikroelem-tartalmú komplex termékek biztosítják valamennyi kultúránk kiegyensúlyozott tápanyagellátását. A kiváló oldékonyság és magas hatóanyag-tartalom mellett első osztályú fizikai tulajdonságok segítik a pontos és egyenletes kijuttatást, teljes felületen (akár 36 m-es szórásszélességig) és vetéssel egy menetben egyaránt. A termékcsalád P/K arány tekintetében 0,48 és 3,8 közötti skálával rendelkezik, mely garantálja Önnek is a talajra és növényigényre adaptált, helyspecifi kus megoldást. A YaraMila 8-24-24 a legnépszerűbb YaraMila műtrágya, egyben zászlóshajó az alaptrágyák piacán. A Yara finnországi,

1100 kt/év komplex NPK összkapacitású, Uusikaupunki-i gyárából indul el, egészen az Ön műtrágyaszórójáig. 56%-os hatóanyag-tartalmával, kén, bór, vas, mangán és cink kiegészítésével komoly tápanyagforrást biztosít, valamennyi szántóföldi növényünknél sikerrel használható. Dózisa kultúrától és talajellátottságtól függően 250–350 kg/ha, vetéssel egy menetben 150–200 kg/ha között van.

A másik nagyágyú a YaraMila 16-27-7-es. Az, hogy több gyártó palettáján is megjelent már azóta ez a fenti két komplex összetétel, természetesen nem a véletlen műve, de kérem, ez ne tévesszen meg senkit. Szintén Finnországban, Siilinjarvi-ban gyártják. Kén-, cink- és magas foszfortartalma miatt klasszikus kalászos-starter műtrágyának számít. Elsősorban azon területekre javasoljuk, melyek káliumban jól, foszforral viszont kevésbé jól ellátottak. Teljes felületre történő kijuttatáskor 250–300 kg/ha mennyiséget javaslunk, vetéssel egy menetben pedig 150–200 kilogrammot hektáronként. Ha a területünk foszforban jobban ellátott, mint káliumban,

vagy növelni akarjuk a kálium-ellátottságot a YaraMila 7-20-28-at, ha pedig nagyobb a talajunk felvehető foszfor- és a káliumtartalmának különbsége a YaraMila 9-12-25öt ajánljuk alaptrágyázásra. A foszforról tudni kell, hogy nagyon mobilis a növényben, de szinte immobil a talajban. Diff úzió útján jut el a gyökerekhez, és 1-2 mm (!) távolságra kell eljutnia a gyökérszőrökhöz, hogy felvehetővé váljék. 6,5 pH alatt Fe- és Al-foszfát, lúgos pH-n pedig Ca-foszfát (oldhatatlan) formájában kicsapódik. Az alacsony talajhőmérséklet szintén kulcsfontosságú: 12–13 Celsiusfokos talajhőmérséklet mellett a talajban lévő foszfor mindössze ~ 1/3-a lesz felvehető a növényeink számára. A Yara NP Starter mikrogranulátum (10,5% N, 47% P2O5), vetéssel egy menetben, 10–15 kg/ha dózisban alkalmazva, cink- és bórkiegészítéssel együtt biztosítja a könynyen felvehető, friss foszfort a korai vetések számára, a robbanásszerű, egyenletes kelés érdekében. Szaktanácsadói csapatunkkal azon dolgozunk, hogy az az érték, melyet a Yara név képvisel, az Önök munkájában is realizálódjon, amikor az eredmények kiértékelésére kerül sor. Keressük egymást bátran ebben az esztendőben is!

Szabari Szabolcs +36 30 964 9513

51


52


53


54


Repcekártevők és tápanyaghiány: a termésért tavasszal is tenni kell! Általában kedvezően alakult a repce őszi fejlődése és magas felvásárlási árajánlatokkal kezdődött az új év, ezért érdemes olyan intenzív technológiát tervezni, majd alkalmazni, amellyel maximalizálni tudjuk a hozamot és a nyereséget. A kártevők károsítási küszöbérték alatt tartása a szűkülő inszekticid-kínálat ismeretében egyre nehezebb. A termés mennyiségét döntően befolyásolja a rovarkártevők elleni védekezés sikere. Egy megkésett szárormányos elleni védekezés akár 30–40%-kal is csökkentheti a termést. A szárormányos és nagy repceormányos korán betelepülő és nehezen felderíthető kártevő. Napos időben már márciusban megjelennek a repcében, amit sárga színcsapdákkal vagy az érési táplálkozásról árulkodó hámozás nyomaival észlelhetünk. Napos, enyhe időjárás esetén hamar megerősödnek és a párosodás után néhány napon belül a levélnyélbe vagy a szárba helyezik petéiket, amit feltétlenül meg kell előzni! Nem sokkal követik őket a fénybogarak, melyek tényleges kártételt csak a sárgabimbós állapotban okoznak majd, de a piretroid rezisztencia kialakulása miatt egyre nehezebb ellenük védekezni. A virágzás elejétől nagy egyedszámban érkeznek meg a becőormányosok és csapadékosabb körülmények között a repcebecő gubacsszúnyog több nemzedéke is kifejlődhet a hosszú virágzási időszak alatt. Az egymást követő károsító csoportok ellen 3-4 rovarölő kezelés is szükséges, külön figyelemmel a virágzásban döngicsélő méhrajainak épségére! Kora tavasszal gyakran láthatók tápanyaghiány-tünetek a repcében. Ennek oka, hogy a lassan felmelegedő talajok tápanyagleadási dinamikája még nem követi a repce hirtelen megugró tápelemigényét. Gyakori ilyenkor a nitrogén- és kénhiány. Előbbit az idősebb repcelevelek lilás elszíneződése, majd elsárgulása, utóbbit pedig a fiatalabb levelek klorotikus foltosodása, kisebb levélszél-deformálódása jelez. Ezek a tünetek gyakran együtt jelentkeznek, mert mindkét tápelem felvehetőségéhez szükséges a mikrobiális talajélet beindulása vagy az első fejtrágyázás kellő bemosódása. A repce kifejezetten magas nitrogén- és kénigénye folyamatosan emelkedik egészen az érési időszakig, gyakorlatiasan szinte minden plusz hatóanyag termésnövelő, de a fejtrágyázásnak fizikai korlátot jelent a gyorsan fejlődő állomány, „gyorsan kinő a traktor hasa alól”. Ezt figyelembe véve használjuk ki a virágzás alatti permetezéseket is a N- és S-pótlásra kiegészítő lombtrágyázással.

Tápanyaggal jól ellátott repce fővirágzáskor

Telelőhely közelébe kihelyezett sárgatál a kártevők betelepedésének előrejelzésére A repcetermesztők által jól ismert, hogy a mikroelemek közül kiemelt fontosságú a bór. Hozzávetőleg tonnánként 100 g bórt igényel, amit elsősorban lombtrágyázással tudunk biztosítani, mert a kifejezetten vízoldékony borát-ionok könnyen lemosódnak a gyökérzónából. Kevésbé ismert, hogy bórra nemcsak a jó virágtermékenyüléshez, a szénhidrát-szállítás stimulálása miatt az egész intenzív növekedési időszakban szükség van! A sejtfalképződési és sejtosztódási folyamatokban is intenzíven részt vesz, így nem csoda, hogy akár 5–10% termésveszteséget is okozhat az elégtelen bórellátás. Súlyosabb hiányában a levelek halványzöld színűek lesznek, a levélszéleken vörös foltok jelennek meg, a szár megrepedhet, a gyökérnyak üregessé válhat. A bór-lombtrágyát célszerű megosztva és más fontos tápelemekkel kombinálva kijuttatni, mivel így kedvezőbb élettani hatást tudunk elérni. A virágzási időszakban a N-P-B-tartalmú lombtrágyák ideálisak a jó kötődéshez.

Tápanyaggal rosszul ellátott repce 55


A sekély talajművelés hol kezdődik és meddig tart? Mit értünk sekély művelés alatt?

A tavaszi művelésekhez, magágykészítéshez általában valamilyen rugós kapás gépet használunk. Amennyiben szántott vagy nagyon jól lezúzott és bedolgozott kukoricatarlón dolgozunk, vagy kalászos volt az elővetemény a kapás gépek szépen elboldogulnak. Abban az esetben, ha valaki eldobta az ekét és őszi alapművelésben a kukoricatarlót kultivátorral dolgozta be, és valamilyen oknál fogva a szárat kicsit hosszabra sikerült zúzni, tavasszal a kapás gép nagyon sokat elő fog szedni. Ilyenkor szóba kerül a rövidtárcsa, mint tavaszi magágykészítő. Képes erre a rövidtárcsa?

Tavaszi magágykészítés takarónövénybe Az aratás utáni sekély tarlóhántást nagyon jó minőségben el tudjuk végezni a Joker RT gyors rövidtárcsával. Az előző évek Joker RT – Sekély magágykészítés Aratás után egyre több a dilemmázó termelő a tarlóval kapcsolatban. Csináljak tarlóhántást, vagy hagyjuk ott úgy ahogy van, majd jön az eső és kikelnek a magvak, vagy éppen vessünk bele közvetlenül bárminemű munka nélkül takarónövény-koktélt? Nem egyszerű megmondani, hogy melyik út a helyes. Lehet, hogy mindegyik, lehet, hogy egyik sem. Amennyiben bármit is csinálunk, odafigyeléssel és mindig a legprecízebben végezzük! Fejben dől el, hogy amit csinálunk sikeres lesz-e vagy sem. Amennyiben a megszokottól eltérőt kezdjük el csinálni, először nézzünk szét, hogy azok, akik már ilyennel vagy hasonlóval foglalkoznak azoknál milyen az eredmény! 56

Repce ultrasekély tarlóhántása


Azon termelők számára, akik a Joker rövidtárcsával csak kimondottan sekélyen szeretnének dolgozni lehetőség nyílik a csipkés tárcsa helyett a CoverCrush 52 cm átmérőjű hullámos tárcsával szerelni a gépet. A munkamélység 0–8 cm között van. Ez a rendszer nagyon nagy mennyiségű aprómorzsás talajt képes előállítani, ezzel szemben a keverő hatása nagyon kicsi. Repcetarlók kezelésére, magágykészítésre tökéletesen alkalmas. Általában laza talajokon dolgozó termelők kedvelik.

Ultrasekély repce-tarlóhántás után a dupla RingFelx hengerrel

A Joker mellső támasztó kerekek segítségével tökéletes mélységtartás mellett nagy sebességeknél sem ugrál. A minél nagyobb és több opció beépíthetősége végett a Jokernél a futómű a henger mögé került és a két munkahengeren a SoftRide rendszerű, Horsch szabadalmú csillapítás teljesen nyugodtan tartja a futóművet.

tapasztalata szerint a repcetarlót a késhengeres opcióval kiegészítve, ultrasekélyen, 2 cm körül el tudjuk végezni. Ez azt jelenti, hogy a magasabb tarlót kb. 10 cm-es darabokra aprítjuk, és a kihullott magvakat nagyon sekélyre keverjük. Innen a repcemagvak ki fognak kelni és nem jelentkezik a következő években kultúrgyomként. A késhenger segítségével az ugyancsak magas tarlóval vágott napraforgó tarlóhántása is nagyon jól elvégezhető. Az új Joker RT nagyon nagy felszerelési listából konfigurálható, így mindenki össze tudja rakni a földjeinek és kívánságának legmegfelelőbb felszereltséget.

Horsch-szabadalom a SoftRide csillapítás Az egy kar két tárcsa továbbra is megmaradt! Így biztosított a nagy átömlő keresztmetszet, a nagy mennyiségű, akár kukoricatarlón való dugulásmentes talajművelés.

Joker mellső darabolóval, dupa hengerrel, MiniDrill aprómagvetővel A Joker RT 5 – 6 – 7 – 8 – 10 – 12 m munkaszélességekben kerül forgalmazásba. A Horschnál egy új norma lépett életbe a munkaszélességek terén, vagyis az összes gép nettó vágásfelülete, tele tárcsától tele tárcsáig, 15 cm-rel nagyobb, mint a megadott gépszám, ezenfelül jönnek még mindkét oldalon az ásótárcsák.

Lezáró hengerből több fajta közül választhatunk. Az egyszeres RollFlex hengert, ill. a csőpálcás hengert a laza talajokon használják, valamint azon termelők, akik hígtrágyát is kijuttatnak a Jokerrel, mivel ezek a hengerek tudnak legtovább dolgozni nedves körülmények között. Az egy soros SteelDisc hengert a kötött, középkötött földeken dolgozó termelők kedvelik, mivel a tarajos henger jól aprít, és visszatömörít. Dupla hengerből a RollPack kifele nyitott U, ill. a RingFlex amelyek forgalomba kerülnek (alsó kép). Egyre többen oda kezdenek figyelni a talaj higiéniára is, így olyan hengerek kezdenek előtérbe kerülni, amelyekre nagyon kevés föld rakódik fel és így keveset is visznek egyik parcelláról a másikra! Ez a henger a dupla RingFlex! Nagyon jó aprító hatása is van és az egyik legnehezebb a 200 kg/m munkaszélességű súlyával. Ennél nehezebb csak a dupla SD henger, amely kinyomja a szuszt a talajból. Száraz kötött talajokon egyik legkedveltebb henger, olyan termelőknek ajánlott, ahol nagyon kutya földek vannak. A nagyobb komfort érdekében a mélységállítás lehet hidraulikus állíthatóságú is. Ebben az esetben a traktorból ki sem kell szállni a mélységet úgy állítjuk, azonban érdemes mégis kiszállni és kontrollálni, hogy tényleg mi történik. Szemre a fülkéből fekete legyen, de nem biztos, hogy ez a jó megoldás. Éppen annyit legyen művelve a föld amennyit szükséges. A Joker egy olyan eszköz a termelő kezében, amelyet ha jól használ akkor relatív kevesebb gázolajjal sok fejtörést okozó dolgot nagyon jó minőségben meg tud oldani. Szász Zoltán

Joker CT CoverCrush

+36-30/743-0302

57


58


Készítsük fel TALAJAINKAT!

A fenntartható fejlődés két fontos alapeleme Magyarországon talajkészleteink észszerű hasznosítása, védelme, állagának megőrzése, sokoldalú funkcióképességének fenntartása, valamint felszíni és felszín alatti vízkészleteink minőségének megóvása. Ez környezetvédelmünk és mezőgazdaságunk egyik legfontosabb közös feladata, amely az állam, a földtulajdonos és a földhasználó, valamint az egész társadalom részéről megkülönböztetett figyelmet igényel, átgondolt és összehangolt intézkedéseket tesz szükségessé. A talaj a primér növényi biomassza-termelés alapvető közege, a bioszféra tápanyagforrása. Víz, levegő és a növény számára hozzáférhető tápanyagok egyidejűleg fordulhatnak elő ebben a négydimenziós, háromfázisú polidiszperz rendszerben, s ily módon képes a talaj a mikroorganizmusok és növények talajökológiai feltételeit többé vagy kevésbé kielégíteni. Hosszú időn keresztül csak a talaj termőképessége volt fontos. A terméshozam nagysága volt a szinte egyetlen értékmérő, a nagy termés a fő cél. Később társultak ehhez a minőségi követelmények, a gazdaságosság, majd – jóval később és sokkal halványabban – a környezetvédelmi követelmények. Egyre fenyegetőbbek és súlyosabbak az ember okozta, mezőgazdaságból eredő stresszhatások: komplex gépsorok és nehéz erőgépek alkalmazása, nagy adagú műtrágya- és növényvédőszer-használat. A társadalom egyre inkább arra kényszerül, hogy a talaj pufferképességét igénybe vegye, kihasználja. Talajkészleteinket számos talajdegradációs folyamat érintheti, ezek főleg fizikai, kémiai vagy biológiai jellegű degradációk lehetnek. A talaj korlátozott menynyiségéből és a talajt érő számos stresszhatásból adódóan az Európai Unió és Magyarország is Talajvédelmi Stratégiát dolgozott ki a talajt érő legkárosabb folyamatok megelőzésére, megfékezésére. Igaz sajnos ezek a stratégiák egyelőre nem lettek bevezetve, de a Termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX törvény, talajvédő termőföldhasználat fejezete foglalkozik némileg ezekkel a kérdésekkel is.

1994-es adatai szerint 1992-ben tömör altalaj 1,2 millió, felszínhez közeli tömör kőzet 0,4 millió hektáron rontotta a termelés esélyeit. BIRKÁS Márta Professzor asszony a tömör talajok területét – a talajok érzékenységét, a művelési hiba eredetű belvizes területek kiterjedését és mérési adatokat figyelembe véve – 2000-ben a szántóterület felére becsülte. A talajtömörödés környezeti ártalom, hátrányos a talaj művelhetőségére, a művelés energiaigényére, költségeire és kockázatossá teszi a növénytermesztést. A tömör talaj vízbefogadó-, vízvezető- és víztároló képessége gyenge. Minél közelebb van a tömör réteg a felszínhez, annál kevesebb vizet képes a talaj befogadni és tárolni. A tömör művelőtalp fölötti lazább réteg csapadékos időszakban vízzel

INTERAKTÍV GAZDÁLKODÁSI NAPLÓ MAGYARORSZÁGON AZ ELSŐ DIGITÁLIS TÉRKÉP ALAPÚ WEB GAZDÁLKODÁSI NAPLÓ, melyet elsősorban mezőgazdasági szaktanácsadók és a gazdálkodó emberek részére hoztunk létre.

FUNKCIÓK:

A talajt érintő legfontosabb degradációs folyamatok: fizikai degradáció (talajszerkezet leromlása, tömörödés, cserepesedés), víz vagy szél okozta erózió, kedvezőtlen változások a talaj biogeokémiai körforgalmában, elsősorban növényi tápanyagforgalmában, savanyodás, sófelhalmozódás – szikesedés, biológiai degradáció (kedvezőtlen mikrobiológiai folyamatok, szervesanyag-készlet csökkenése). A talaj fizikai jellegű degradációja természetes okokra és emberi tevékenységekre is visszavezethető fizikai talajhiba, amely a nedvességforgalom gátlása miatt kiemelt figyelmet érdemel. Az ember okozta károk leggyakrabban a nedves talajon járással (taposás eredetű) és a sablonos művelés (művelés eredetű) hatására alakulnak ki. A tömörödés a talaj szerkezetességét, víz,- hő- és légjárhatóságát csökkentő, vagy megszüntető mechanikai stressz, amely bekövetkezhet a talajon, elsősorban a nedves talajon járáskor, a nedves talaj művelésekor, a gépek tömege, vagy a művelőelemek kenése, gyúrása és nyomása esetén, vagy a többszöri, hasonló mélységű műveléskor a művelőelemek – pl. ekevas, tárcsa – talajra gyakorolt ismételt nyomása következtében. A talajtömörödés kiváltó okai alapján művelőeszköz (eketalp, vagy tárcsatalp réteg) vagy taposási eredetű talajtömörödésről beszélhetünk. A művelőtalp-tömörödés a folyamatosan bolygatott réteg alatt képződik, és az eszköz alapján különíthető el (eketalp, tárcsatalp). Az FVM

GAZDÁLKODÁSI NAPLÓ EXPORTÁLÁSA ÁNYK XML FORMÁTUMBA

TÉRINFORMATIKAI LEKÉRDEZÉSEK

TÁBLASZINTŰ GAZDATÉRKÉP

NITRÁTJELENTÉS EXPORTÁLÁSA ÁNYK XML FORMÁTUMBA

TÁPANYAG-GAZDÁLKODÁSI TERV (TGT) GENERÁLÁSA

„Geodézia nélkül nincs agrárium! “

INGYENES regisztráció és kipróbálás, mezőgazdasági szaktanácsadók részére

10% kedvezmény!

agromap.hu 59


60


Az egyik a megfelelő művelési irány megválasztása, vagy művelési ág módosítása, teraszok kialakítása egy gyümölcsös esetén. De e mellett fontos a szántóföldi növénytermesztés esetén, hogy a talajon ne maradjon fedetlen. Ezeket a vetésforgókba is igen jól beilleszthető különböző takarónövényekkel is el lehet érni.

Tömörödött talaj rövid időn belül telítődik, majd eliszapolódva akadályozza a víz mélybe szivárgását. A talajba nem jutó víz a gazdálkodás kockázatát növeli (Birkás, 2002). A fizikai jellegű talajdegradációs folyamatok következő nagy köre, a víz és szél okozta erózió kapcsán megállapítható, hogy Magyarország területének 9,3%-a gyengén, 9,6%-a közepesen, 6%-a erősen erodált. Közel egymillió hektáron károsít a szélerózió, s hasonló nagyságú területeket érint a szedimentáció. A felszíni lefolyással lehordott talaj, valamint szervesanyag- és tápanyagtartalmának egy része a szedimentációs területeken halmozódik fel. Más része onnan közvetlenül, vagy a vízhálózat szediment-transzportja közvetítésével felszíni vizeinkbe jut. Ez egyrészt a vízfolyások, csatornák, tavak, tározók fokozott mértékű feliszapolódásához vezet, korlátozza azok funkcióképességét, növeli karbantartási költségeit, s fokozza az árvíz- és belvízveszélyt az egész vízgyűjtő területen. Másrészt gyakran jelent tápanyag- és szenynyezőanyag-terhelést vízkészleteinkre. A különböző eróziós formák kialakulásának elkerülése érdekében többféle megoldás is létezik.

A talaj alapvető fizikai és kémiai tulajdonságainak megismerése érdekében talajminta-vételezéseket követően számos vizsgálati lehetőség áll a rendelkezésünkre. Azt, hogy az adott mintát honnan vegyük meg attól is függ, hogy mi az elemzésünk célja. Ezek lehetnek különböző beruházások megkezdése előtti felmérések (humuszmentési tervezés, talajmechanikai elemzés stb.), különböző anyagok (például hígtrágya, szennyvíz) kihelyezését megelőző vizsgálatok stb. Ezáltal beszélhetünk pont és átlag mintavételezésekről is. Az alapvető cél minden esetben az érintett talajunk részletesebb megismerése, ami alapján pontosabb döntéseket tudunk hozni. A táblák közötti és a táblán belüli talaj-heterogenitás problémáját már évtizedekkel, ha nem évszázadokkal ezelőtt is ismerték. Korábban a tapasztalatok alakították, hogy mely kultúrát mely táblán, táblarészen érdemes és lehet jó hozammal termelni, ma már ezeket a tapasztalatokat adatokkal támaszthatjuk alá. A térképezéssel, ezen belül is elsősorban a talajtérképezéssel (melynek hazai virágkora a múlt században volt), lehetővé vált a tapasztalati adatok számszerűsítése. Az 1950-es évektől a TSZ-ek területére készült nagyléptékű genetikus üzemi térképezés is ezt a célt szolgálta, ahol a talajtérkép mellett vízgazdálkodásra, mésztartalomra és több más talajtulajdonságra vonatkozó kartogrammok készültek. Ezek az adatok mára nagyrészt a gyakorlat számára feledésbe merültek. Jelenleg az inputanyag-tervezés a termelők jelentős részénél gazdálkodás szinten, jobb esetben tábla szinten történik. Sok esetben akkor is, amikor a rendelkezésre álló technikai háttér lehetővé tenné a kisebb egységek kezelését is. A XX. század végén a technológiai újításoknak köszönhetően a helyspecifikus mezőgazdaság már teljes mértékben automatizálható,

61


62


a számítástechnika, a GPS technológia lehetővé teszi a korábban gyűjtött archív adatok, talajmintázási eredmények, modern műholdas, légi vagy drónos távérzékelési adatok, hozamtérképek integrálását és felhasználását az input anyagok mennyiségének tervezésénél.

Elsősorban a kedvezőtlen talajvizeket kell a mélyebb rétegekben tartanunk, amik felszíni vagy felszín alatti vízlevezetésekkel (drénezés) oldható meg. A fizikai jellegű beavatkozások mellett a kémiai jellegű beavatkozásokat is el kell végezni a sikeres talajjavítás és növénytermesztés érdekében. Savanyú kémhatású szikes területek esetén kémiai talajjavítás vagy talajkondicionálás gyors és tartamhatással is rendelkező CaCO3 (mész) alapú talajjavító anyag kijuttatással, míg lúgos kémhatású szikes területek esetén pedig CaSO4 (gipsz) alapú talajjavító anyag kijuttatásával oldható meg. Lúgos területek esetén a gipsz kijuttatása általában nehézkes szokott lenni, mert az anyag erősen megköti a vizet, így összeállhat. Manapság viszont rendelkezésre áll a hazai piacon is olyan felületkezeléssel ellátott granulált termékek, ami miatt a termék műtrágyaszóróval is könnyen kijuttatható.

A laborvizsgálati eredmények alapján egy szaktanácsadó részletes kiértékeléseket tud elvégezni talajaink állapotáról. A talajdegradációs folyamatok következő köre amivel érdemes foglalkozni, a talajsavanyodás. Magyarország talajainak mintegy 8%-a erősen, 18%-a közepesen, 20%-a gyengén savanyú kémhatású. Hogy egy adott savterhelés milyen mértékű talajsavanyodást okoz, az a talaj eredeti kémhatásától, valamint savtompító képességétől, „pufferkapacitásától” függ. A talaj savanyodása a talajok kémhatásának kedvezőtlen irányú csökkenése, melynek hatására kedvezőtlen irányba változnak a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai. Mivel a hazai talajainkat nagymértékben érinti a savanyodás, fontos az elleni védekezés Réti szolonyec talaj, ahol drénezni kell és azok javítása. A talajsavanyodás során a talajA talaj egyik legfontosabb értékmérő tulajdonsága a termékenyképződés során keletkező lúgos és semleges mállástermékek (Ca, Mg, Na, K) kilúgzódnak a talajszelvényből, és így a talajban a savtermelő sége. Ez azt a hozamtermő képességét jelenti, hogy képes a növény folyamatok kerülnek túlsúlyba, melyek során a bázikus kationok savas számára termőhelyként szolgálni és rendszeresen jó minőségű nökarakterű vegyületekkel helyettesítődnek. A talajsavanyodás folyama- vényi produktumot termelni. Minél nagyobb a talaj termékenysége ta természetes tényezőkre és emberi tevékenységekre is visszavezet- annál jobb a növényi biomassza-termelő képessége is. Számos olyan hető. Savanyú talajok javítása elsősorban CaCO3-tartalmú talajjavító tényező van ami meghatározza ezt az értékmérő tulajdonságot. Ilyen anyagokkal végezhető el, melyekből számos lehetőség (mészkőpor, például a talajréteg vastagsága (a gyökerekkel átszőhető és a növények granulált mész stb.) elérhető már a hazai piacon is. által igénybe vehető talajrétegnek a vastagsága), a talaj textúrája és szerkezete, levegő- és vízháztartása (aerob – anaerob viszonyok, a víz Mivel Magyarország a Kárpát-medencében fekszik és a talajaink összes és felvehető mennyisége, vízfelvétel és vízvezetés, a talajvízszint fejlődésére számos tényező hatott, az egyik ilyen elég összetett folya- mélysége), hőmérséklete és hőháztartása (felmelegedés, hőtároló és matok következményeképpen közel 600.000 hektár termőföldön ked- hővezető képesség); a talajra jellemző sav-bázis viszonyok és a redoxivezőtlen összetételű mélyben sós és közel 400.000 hektár termőföldön potenciál; a tápanyagháztartás (makro- és mikrotápelemek, összes és a felszínen is megjelenő kedvezőtlen sók jelennek meg. A só megzavar- felvehető tápanyagtartalom); a humuszháztartás (humusztartalom, ja a növények növekedését azzal, hogy korlátozza a tápanyagfelvételt minőség, összetétel); a talajlakó élőlények (biomassza, aktivitás, összeés rontja a növény rendelkezésére álló víz minőségét. Hatással van a tétel, gyakoriság); és a szennyezőanyag-tartalom (nehézfémek, szerves talajban található organizmusok anyagcseréjére is, és a talaj termé- szennyezők). A növénytermesztés sikeressége érdekében ezekre a fenti kenységének jelentős csökkenéséhez vezet. A talaj kiterjedt szikesedé- tényezőkre mind hatással lehetünk és alapvető célunk, hogy a legmose a növények sorvadását idézi elő az ozmózisnyomás növekedése és a dernebb technológiákkal/termékekkel pozitív irányba változtassuk, só mérgező hatása miatt. A túlzott sómennyiség a talaj szerkezetének vagy legalább ne rontsuk le a talajaink termékenységét. romlásához vezet, a talaj az oxigénhiány miatt képtelen lesz fenntartani a növények növekedését vagy az állati életet. A szikes területek isBucsi Tamás talajvédelmi szakértő, precíziós mezőgazdasági szakmérnök mérvei laborvizsgálatokkal elemezhető ki. Azon belül is elsődlegesen a AGRO AIM HUNGÁRIA KFT. talajok összes sókoncentrációjának, Na-, Mg kationok mennyiségének elemzésével. A már elszikesedett talajok javítása nem egyszerű feladat.

63


64


65


• Segédvázra szerelt 660 vagy 1100 literes nagy szilárdságú műanyag tartály • Szívószűrő, nyomószűrő • Membrándugattyús szivattyú, mely alkalmas a feltöltésre is • Nyomás- és mennyiségszabályozó egység • Csepegésgátlóval szerelt • ARAG permetezéstechnológiával, Bravo180 komputerrel szerelve • Sebességarányos kijuttatás

6044 Kecskemét-Hetényegyháza, Hetény vezér u. 7–9. Tel./fax: 06-76/473-200 • Tel.: 06-76/509-150 Mobil: 06-30/827-4806, 06-30/289-4893 E-mail: omikronkft@omikronkft.hu, info@omikronkft.hu 66


TIGRA®

– gombával a gombák ellen A Tigra® a Trichoderma asperellum T1 törzsét tartalmazó mikrobiológiai készítmény. A Trichoderma fajok különböző gombaellenes enzimeket és antibiotikus hatású vegyületeket termelnek, így ezen tulajdonságuk teszi lehetővé, hogy a különböző – főként talajlakó – kórokozó szervezetek ellen nagyon jó hatékonysággal alkalmazhatóak. A növényi vetésforgó beszűkülése és a modern agrotechnikával járó forgatás nélküli talajművelés olyan növényvédelmi problémákat hoz létre, amelyek megoldása a talajok megfelelő egészségi/higiéniai állapotának a megőrzésével és fenntartásával lehetséges. Azokon a területeken, ahol a vetésforgóban sűrűn szerepel az őszi káposztarepce, napraforgó, szója meghatározó problémát jelent a fehérpenészes rothadás (Sclerotinia sclerotiorum) kórokozója. A gomba kitartó képletei (szkleróciumok) hosszú évekig megőrzik fertőzőképességüket és direkt (micéliumos fertőzés) vagy indirekt (aszkospórás fertőzés) módon bekövetkező fertőzéssel jelentős kártételt okozhatnak. A Tigra® rendszeres alkalmazásával biológiai úton mérsékelni tudjuk ezeknek a területeknek a fertőzési nyomását. A Tigra® technológiai alkalmazása:

Sclerotinia napraforgó száron A Tigra® különleges formulációja a talajban történő gyors felszaporodást teszi lehetővé. A kristálycukorra felvitt Trichoderma telepek így közvetlenül és gyorsan kapják meg azt a kezdeti szénhidrát tápanyagmennyiséget, amely a talajban történő gyors felszaporodásukhoz vezet. A Tigra® technológiai szintű alkalmazásával több irányból érvényesülő komplex hatékonyságot érhetünk el: 1. Nitrogén hatóanyag hatékonyságának növelése – a Tigra® talajba kerülését követően kölcsönös előnyös kapcsolatot alakít ki a növények gyökérrendszerével és auxin hormontermelést generál, amely szerepet játszik a nagyobb gyökértömeg kialakulásában; 2. Foszformobilizálás – a Trichoderma gomba által termelt további enzimek (foszfatáz, fitáz) fontos szerepet játszanak a talajban kötött foszfor hatóanyagok a növény számára felvehető állapotba történő átalakításával; 3. Védekező reakció kiváltása – a Trichoderma gomba éltciklusa során olyan másodlagos anyagcseretermékeket termel, amelyek képesek a növények immun/védekező reakcióit fokozni a biotikus és abiotikus stresszhatásokkal szemben; 4. Csökkenti a talajlakó káros szervezetek életterét – a Tigra® rendszeres alkalmazásával és az optimális talajélet és a talaj mikrobiológiai folyamatainak fenntartásával a Trichoderma gomba gyors térnyerése jellemző, amely visszaszorítja a talajban élő káros mikrogombákat (Fusarium, Pythium, Rizochtonia, Sclerotinia).

a Tigra®-t 5 kg/haos dózisát vizes szuszpenzióba n a talaj felszínére permetezzük. Ki lehet permetezni vetés, ültetés előtt és után, ill. később, a tenyészidőszak során. Sekély (5–10 cm mély) bedolgozás, eső, vagy öntözés segíti a Trichoderma spórák bejutását az aktív gyökérrendszerhez. A Tigra® vetéssel egy menetben folyékony kijuttató berendezéssel közvetlenül a magárokba, valamint kertészeti rendszerekben öntözővízzel is kijuttatható. Gombaölő szereken kívül mindennel keverhető, a permetezési szóráskép nem meghatározó, granulátum és folyékony műtrágyákkal együtt is kijuttatható. A permetezés időzítése nem elsődleges szempont, mivel nincs sürgős bedolgozási, ill. bemosódási kényszer, néhány hétig a gombaspórák túlélnek a talajon vagy a növények felületén. Kiszerelés: 20 kg-os zsák.

www.hechta.hu 67


68


Napraforgó – a betegségek tárháza A napraforgó-termesztés egyik kulcsfontosságú része a növények gombák elleni védelme. Ez egy komplex feladat, amelynél figyelembe kell venni az elővetemények hatását, gondosan kell hibridet választani, valamint tisztába kell lenni a tápanyagellátás esetleg negatív hatásaival. A napraforgónak számos betegsége van, amelyet többféleképpen csoportosítanak, osztályoznak. Most ebben a cikkben a fertőzés helye szerinti felosztást követjük.

1. TALAJBÓL TÁMADÓ KÓROKOZÓK A szklerotínia és a makrofomina tartozik ide. A fehérpenész korai fertőzésekor a kultúrnövény még azelőtt elpusztul, hogy virágozna. A makrofomina a napraforgót néhány lombleveles állapotban fertőzi meg, virágzásig gyakorlatilag tünetmentesen fejlődik gazdanövényével együtt, majd a nyári aszályban néhány hét alatt végez áldozatával. Ezek a korai betegségek akár 20–30%-os termésveszteséget is okozhatnak. Kártételüket, fertőzési forrásokat csökkenteni csak hiperparazita gombákat tartalmazó készítményekkel lehetséges, mint például a Xilon.

2. TÁNYÉRBETEGSÉGEK A tányérrothadásokat jellemzően a szürke- és a fehérpenész okozza. Minden napraforgó-termesztő előtt ott van a kép, hogy a betegségek által tönkretett tányérhoz hozzáér a kombájn motollája és az szétrobban, és a magok, szkleróciumok szétszóródnak a földre. Itt nemcsak termésveszteséget (akár 10–30% is lehet) látjuk közvetlenül, hanem a jövendőbeli betegségek fertőzési forrásának terítését is.

SZÁRBETEGSÉGEK A diaporte, a fómás-, alternáriás szárfoltosságok és fehérpenészes szárrothadás a legfontosabbak, több más betegség mellett. Közös jellemzőjük, hogy vagy a levelet, vagy a levélnyél ízesülésénél fertőzik meg általában a napraforgót. Innen halad a fertőzés a szár felé, majd a szárban tönkre téve a szállító edénynyaláb rendszert. Ennek következtében a víz, tápanyag és asszimiláta szállító rendszer károsodik. A környezeti tényezőktől és a betegség típusától függően a termésveszteség a 80%-ot is elérheti.

Súlyos szklerotíniás napraforgó-fertőzés A napraforgó-termesztés célja minél nagyobb jövedelem elérése. Ez függ az értékesítési ártól (a termelőnek elenyésző hatása van a világpiaci árra), illetve a hektáronkénti költségtől, termésátlagtól. Ez utóbbira nagy hatással van a gazdálkodó, amely korszerű, szakszerű technológiát alkalmazhat. Ehhez az intenzív technológiához ajánljuk az Eldorado gombaölő szert. Az Eldorado egy kimagasló biológiai hatékonyságú gombaölő szer, mely két hatóanyag szinergista kombinációja. A fluopiram az SDHI-gátlók csoportjába tartozó hatóanyag, a gombák légzését gátolja. A protiokonazol az ergoszterolszintézis-gátlók közé tartozik, vagyis a gombák sejtfalképzését akadályozza meg. Az Eldorado gyorsan felszívódik a növénybe és tartósan védi azt. Gátolja a spórák csírázását, csíratömlő fejlődését, micélium növekedését, spóraképzést, sporulációt. Az Eldorado előnyös tulajdonsága, hogy a strobilurinokhoz hasonlóan kedvező élettani folyamatokat indít be a napraforgóban. Használata után fokozódik a fotoszintézis, zöldítő és juvenilizáló, ezáltal termésnövelő hatású.

Súlyos szklerotíniás napraforgó

Az Eldorado hatásspektrumába beletartoznak a szár- és tányérbetegséget okozó gombák. Ezért mind az egykezeléses (8–10 levélpáros állapot), mind a kétkezeléses (6–10 levélpáros és csillagbimbós állapot, virágzás kezdete) napraforgó gombaölő szeres technológiába beilleszthető és eredményesen alkalmazható. Az Eldorado kettő kereskedelmi csomagban (is) lesz kapható, Wuxal Boron Plus-szal, illetve Wuxal Ascofol-lal. 69


TERMÉSZETES SZÖVETSÉGES

Hi Spore – mikrobiológiai készítmény az IKR Agrár ajánlatában A biológiai-, agrár- és műszaki tudományok erőfeszítéseik egyre nagyobb hányadát fordítják ezen kihívásokra adandó válaszok kutatására. Egyre több döntéshozó vállalja fel azt a felelősséget, ami a gazdasági növekedés, mind legfőbb érték és cél mellé, vagy akár elé helyezi az erőforrások tudatos, hatékony, fenntartható használatát, alternatív megoldások keresését. Globális világunk életbe vágó érdeke, hogy a negatív tendenciák megforduljanak! 2018-ban augusztus 1-re esett a ”túlfogyasztás világnapja”, amikorra az emberiség a Föld egy évre rendelkezésre álló erőforrás-szükségletét már felélte (2021-re ezt a napot június 8-ra prognosztizálják)! Természetes környezetünk károsításához szűkebb házunk tája, a szántóföldi és kertészeti növénytermesztés sajnos jócskán hozzájárul. Az évtizedeken át folyó nagy adagú műtrágyázás, a szintetikus növényvédő szerek kiterjedt használata, a tájölelő táblaméretek, a monokultúra stb. komoly károkat okoztak a biodiverzitásban, talajaink és vizeink állapotában. Itt is kiemelt feladat a kedvezőtlen tendenciák megfordítása, természetbarát, környezetkímélőbb technológiák kifejlesztése, bevezetése. Európában a helyzet különösen égető, hiszen nem mindenki számára érthető módon, az öreg kontinens mai döntnökei olyan ütemű és mértékű ”dekemizálást” hajtanak,

1. ábra: Trichoderma asperellum gomba spóratartója és spórái (konídium) hajtatnak végre, amellyel erősen kétséges, hogy az alternatív megoldások lépést tudnak-e tartani, és hogy a kontinens, feladva alapvető élelmiszer-önállóságát, e stratégiai területen nem válik-e kiszolgáltatottá. Ismert tény, hogy a tartós technológiai egyoldalúság, a mennyiségi szemlélet uralkodása termőtalajaink állapotán érezhető leginkább. A talajok szerkezetének romlása, szervesanyag-tartalmának csökkenése oda vezetett, hogy termőtalajaink mikrobiológiai fajgazdagsága erősen degradálódott, a növények fejlődését szolgáló egészséges

talajélet megbomlott. Visszaszorultak a talajélet szempontjából hasznos mikroszervezetek, és felszaporodtak a talajban olyan mikroorganizmusok, amelyek a kultúrnövények szempontjából kedvezőtlenül befolyásolják a talajanyagcserét, vagy egyenesen megfertőzik haszonnövényeinket. Azt, hogy az Európa által annyira szorgalmazott ”Green Deal” (Zöld Megállapodás), mint filozófia, összességében milyen eredményt hoz majd, a jövő titka. Az azonban tény, hogy egyes biológiai megoldások, pl. bizonyos mikroorganizmusok, igen összetett módon és figyelemre méltó hatékonysággal képesek jó irányba befolyásolni a talajéletet, ezáltal serkenteni a haszonnövények egészséges fejlődését. A Trichoderma egy növénybarát mikroszkopikus gombanemzetség, amely egyszerre több területen és hatásmóddal képes javítani a kultúrnövények életfeltételein, általános- és növény-egészségügyi állapotán (1. ábra).

2. ábra: Trichoderma/Slerotinia szembeoltásos kísérlet lefolyása (oltást követő 1–6. napon) 70

Megtelepedve a gyökerek felületén szimbiózisba kerül a kultúrnövénnyel. E szoros kapcsolatból mindkét fél hasznot húz: a gomba használja a gazdanövény által termelt cukrot, viszonzásul többek között az általa kibocsátott szerves savakkal


feltárja a talajban kötött formában lévő foszfort. A Trichoderma továbbá térparazitaként viselkedve kedvezőtlen mikrokörnyezetet alakít ki a kórokozó gombák, például a szklerotínia számára, kiszorítva azt a növény közvetlen környezetéből. A kórokozók számára, ha nem is folyamatosan, de gyakran és nagy tömegben rendelkezésre áll a fogékony gazdanövény, a kémiai alapú mezőgazdaság pedig ellehetetlenítette a talajlakó mikrobák nagy részét, amelyek a kórokozó fajokkal versenghetnének a helyért és a tápanyagokért. Ezt az űrt pótolhatjuk a Trichoderma mesterséges kijuttatásával. E mellett a Trichoderma a növényben ún. Indukált Szisztemikus Rezisztenciát (ISR) vált ki, azaz immunizálja a növényt, amely ezáltal ellenállóbbá válik mind a károsítókkal (biotikus), mind a környezeti (abiotikus) stresszhatásokkal szemben. A Trichoderma gombák jelentős szerepet töltenek be a talajban zajló lebontási folyamatokban is. A két fő ”olajos” kultúránkat károsító, és az ún. szklerotíniás rothadás betegséget kiváltó Sclerotinia sclerotiorum gomba szaporító képletei (szkleróciumok) hosszú ideig fertőzőképesek maradnak, mivel az azt lebontó mikroorganizmusok természetes módon csak kis számban fordulnak elő a talajban. Trichoderma gombaizolátum talajba juttatásával azonban nagyságrendekkel növelhető a hasznos csíraszám (1-2 db/cm 3 helyett 100–200 db/cm 3 talaj), ezáltal tízszeresére gyorsul a lebontási folyamat (2. ábra). Trichoderma kijuttatásával pótolni tudjuk talajainkból természetes körülmények között nagyrészt hiányzó, a káros gombákat kordában tartó, a növények számára kedvező környezetet nyújtó mikroba fajokat (3.ábra).

TECHNIKAI ADATOK: A Hi Spore mikrobiológiai készítmény felhasználható valamennyi szántóföldi és kertészeti növénykultúra talajkezelésére 1-2 kg/ha mennyiségben, legfeljebb 5%-os töménységű vizes oldatban: • vetés, ültetés előtt a talaj felszínére kipermetezve, sekélyen bedolgozva, • tenyészidőszak alatt a talaj felszínére kipermetezve. (Nagy előnye, hogy kijuttatásának időzítésére, a vetőágy előkészítésétől a posztemergens kezelésekig, tág lehetőség áll rendelkezésre.) Figyelem! Fungicid készítményekkel, biopreparátum gombákra is ható talajfertőtlenítő szerekkel együtt nem alkalmazható! Munkaegészségügyi várakozási idő: 0 nap. Tárolási körülmények: száraz, hűvös, napfénytől védett, fedett helyen. Eltarthatóság: 5 0C alatti hőmérsékleten 2 év, 5–20 0C közötti hőmérsékleten 1 év, 20–25 0C közötti hőmérsékleten 6 hónap. Kiszerelés: 10 kg-os többrétegű polietilén zsák. Kalászosokban és kukoricában is több szempontból indokolt a trichodermás kezelés. Egyrészt, intenzív szármaradvány-bontó gomba lévén, táplálékkonkurensként lép fel a talaj káros mikroszkópikus gombáival (pl. fuzárium, aszpergillusz) szemben, másrészt az indukált szisztemikus rezisztencia (ISR) kiváltásával eredményesen küzdhetünk a termény minőségét rontó és a takarmányokban felhalmozódó mérgező gombatoxinok küszöbérték feletti megjelenése ellen. Az IKR Agrár Kft. és a BIOVÉD 2005 Kft. 2020-ban létrejött együttműködésének köszönhetően 2021-től a gazdák számára hozzáférhetővé válik a talajok hatékony és gazdaságos trichodermás kezelése. A BIOVÉD fejlesztette ki és állítja elő a Hi Spore nevű terméket, amely hazai talajból izolált Trichoderma asperellum gomba T1 törzsét 10 m/m %-ban tartalmazó mikrobiológiai készítmény. Az IKR Agrár Kft. hálózatán keresztül biztosítja a termék országos

hozzáférhetőségét, logisztikáját, knowhow-jának termelők általi megismerését. A BIOVÉD egy 1996-ban alapított magyar családi vállalkozás. Elsődleges céljuk, hogy Magyarországon keretet teremtsenek a biológiai védekezésre irányuló kutatások gyakorlati felhasználására. Fejlesztéseik úttörőnek számítottak a magyar mezőgazdaságban. Az első magyar fejlesztésű és gyártású biológiai gombaölő szer is az ő nevükhöz fűződik. Jelenleg a BIOVÉD több, mint egy tucat mikrobiológiai készítmény fejlesztője és gyártója a hazai piacon. A két cég együttműködése lehetőséget teremt arra, hogy az EU-ban végbemenő paradigmaváltásba illeszkedő, ugyanakkor nagy hatékonyságú, gazdaságos biológiai megoldást nyújtson a magyar szántóföldi és kertészeti árutermelő gazdáknak. A Trichoderma szántóföldi körülmények között történő gazdaságos alkalmazása több mint egy évtizedes múltja után még mindig újdonságnak számít a hazai termelők többségénél, ugyanis ilyen termék és technológia széles körű elterjedésére csak most nyílik meg a lehetőség a hazai termesztési gyakorlatban. Azon termelők részére kifejezetten ajánljuk, akik az egészséges talajéletet fontosnak tartják, nyitottak a biológiai megoldások felé és kíváncsiak arra, milyen előnyöket jelenthet számukra egy természetes szövetséges, a Trichoderma, azaz a Hi Spore. A termékkel és a technológiával kapcsolatos kérdéseikkel forduljanak az IKR illetékes területi képviselőihez, akik készséggel nyújtanak felvilágosítást!

www.ikragrar.hu 3. ábra: Trichiderma-val kezelt (balra) és kezeletlen napraforgó-állomány (hatósági kísérlet, Boldva) Fotók: dr. Bohár Gyula

Horváth András

IKR Agrár Kft.

Dr. Bohár Gyula

BIOVÉD 2005 Kft. 71


72


73


PHYLAZONIT RIZO

– gyökérvédelem és növekedésserkentés biológiai úton!

Az ún. abiotikus stresszhatásokkal (aszály, a talaj sótartalma, vagy a szélsőséges klimatikus tényezők) szembeni ellenálló képesség növelésére szintén alkalmasak ezek a készítmények, illetve a növények és a talaj egészségvédelmében is szerepük van a kártevő mikroorganizmusok visszaszorításával. A Phylazonzit cégcsoport több évtizede folytat mikrobiológiai készítményekkel kapcsolatos kutató-fejlesztő és forgalmazó tevékenységet. 2017-től egy GINOP projekt keretében olyan baktériumtörzsek izolálása kezdődött el, melyek rizoszféra tápanyag-szolgáltató képességének javítása mellett a kórokozó talajlakó gombákkal szemben védelmet is nyújtanak a növényeknek. Két, világszerte a legismertebb és széles körben használt, biokontroll tulajdonságokkal bíró baktériumnemzetségből (Bacillus és Pseudomonas) választottuk ki a törzseket, melyeket hazai talajokból izoláltuk és szelekciós vizsgálatoknak vetettük alá. Az izolált törzsek hatékonyságát a következő tulajdonságaik adják: elsőként kolonizálják a gyökereket, hőváltozásnak, szárazságnak, pH-változásnak jól ellenállnak (spóraképzés), antifungális anyagok termelése, enzimek előállítása (kitináz enzim: sejtfalbontás), gyorsan szaporodnak, rugalmas anyagcseréjük van (rendkívül sokféle vegyületet hasznosítanak), különleges vasmegkötő képességgel bírnak (talajkórokozók visszaszorítása).

• • • • • • •

Napraforgó 3731 3650 3631 3800 termésátlag kg/ha

A mikrobiológiai készítmények felhasználásának legfontosabb indoka, hogy a bennük található speciális baktériumtörzsek képesek átalakítani a növények szempontjából fontos tápelemeket asszimilálható formákba, a környezetre gyakorolt káros hatások nélkül. E baktériumtörzsek további jótékony hatása a növények fiziológiai folyamatainak befolyásolása, támogatása, hiszen azok a vegyületek, melyeket ezek a mikroorganizmusok is kiválasztanak, a növény növekedésének és fejlődésének fontos szabályozó vegyületei.

0,1 ha-os parcellákon, 6 ismétlésben beállított vizsgálatai alapján a következő eredmények születtek napraforgón.

3700 3600

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növényegészségügyi Osztályának 2020-ban, humuszos homok talajtípuson, 74

Phylazonit Rizo 20 l/ha

3500

Phylazonit Rizo 10 l/ha

3400

Kontroll

Kezelések

Hasonló talajtípuson vizsgálta a Kormányhivatal paprikában a készítmény hatását, 20 m2-es parcellákon, szintén 6-ismétléses kísérletben.

Paprika 45,5 46,7 45,4 50 45

Phylazonit Rizo 30 l/ha

41,2

Phylazonit Rizo 20 l/ha Phylazonit Rizo 10 l/ha

40 Kontroll 35

Kezelések A Phylazonit Rizo készítményünk fejlesztése során elsődleges szempont volt, hogy olyan terméket kínáljunk a gazdálkodóknak, mely segítségével biológiai úton javítható mind a talajállapot és talajélet, valamint a termésbiztonság, úgy, hogy az eljárás biztonságos, egyszerű, hosszú távon fenntartható és hatékony marad. A készítményben található Bacillus, illetve Pseudomonas törzs sziderofor és antifungális anyag termelőképességének vizsgálata Petri-csészében

A projekt (az új készítmény fejlesztése) során számos kutatóintézet, egyetem, szakember és gazdálkodó volt segítségünkre. Laboratóriumi, cserépedényes, fitotron kamrás, kisparcellás és nagyüzemi kísérletekben teszteltük a törzseket szántóföldi és kertészeti növényeken. A projekt célja volt továbbá a baktériumtörzsek által termelt olyan anyagok azonosítása, melyeket a talaj kórokozó gombáinak jelenlétében termelnek. A Phylazonit Rizo néven, várhatóan 2021 őszén piacra kerülő mikrobiológiai készítménnyel elvégzett kísérletek statisztikailag is igazolható módon javítottak – többek között – a termésátlagokon, kertészeti növényeknél (pl. paradicsom, paprika) a termésméreten is.

Phylazonit Rizo 30 l/ha

3473

3300

bogyótömeg g/db

A mikroorganizmusokat tartalmazó biostimuláns készítmények használata napjainkra mindinkább általános gyakorlattá válik az intenzív növénytermesztésben is.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú felhívásában megvalósult GINOP-2.1.7-15-2016-00182 számú projekt.

www.phylazonit.hu

Vajda Péter


75


76


77


78


A napraforgó gyomirtásának lehetőségei Termesztett kultúrnövényeink közül talán a napraforgó az, amelyik a legszélesebb körű genetikai variációkkal rendelkezik. Többek között szádor rezisztens, peronoszpóra rezisztens, magas, alacsony olajsavtartalmú és a legalább már három termesztésbe vont különböző típusú herbicidtoleráns vonalak. A termelőknek ezen kombinációik közül szükséges/lehetséges választaniuk. A napraforgó Magyarország egyik legjelentősebb kultúrnövénye lett, termőterülete évek óta meghaladja a 600 ezer hektárt. A NAPRAFORGÓ GYOMFLÓRÁJA

PREPLANT/PREPOST

A napraforgó vetése április első, második dekádjában esedékes, tehát gyomnövényzetét döntően a melegkedvelő T4, illetve a G1, G3 fajok alkotják. Gyomegyüttesének jellemző kétszikű egynyári fajai a disznóparéjfélék, a libatopfélék, a keserűfűfélék, a csattanó maszlag, a selyemmályva, helyenként az íva, a varjúmák. Jellemző kétszikű évelő károsítója a mezei acat, az apró szulák, a sövényszulák. Az egyszikűek csoportjából a kakaslábfű, a muhar fajok és a köles nemzetség, az évelő tarackbúza és a fenyércirok fordul elő leginkább 41.

A Preplant vagy Prepost alkalmazásnál a totális hatású glifozát, napraforgó vetése előtt vagy a vetése után, de kelése előtti felhasználását jelenti, melynek évelő gyomnövények jelenléte esetén van jelentősége. Saját kísérleteink alapján jó eredményességet lehet elérni a technológiával a mezei acat ellen. A prepost alkalmazás erényesebbnek bizonyult, mint a preplant. 20, 21

A napraforgóban a legnagyobb térfoglalással Pinke-Karácsony (2010) munkája alapján a fészkesek család fajai rendelkeznek, elsősorban az ürömlevelű parlagfű, a szerbtövis fajok, és a mezei acat révén. Napjaink kiemelt problémáját a parlagfű okozza, mely a közvetlen terméskárosításon kívül jelentős humán-egészségügyi problémákat is felvet, térfoglalása hatósági intézkedést von maga után (pl.: 43/2010 (IV. 23.) FVM rendelet; 221/2008. (VIII. 30.) Kormány rendelet). 6, 15, 36 A napraforgó speciális, élősködő gyomnövénye a napraforgó vajvirág vagy szádor fajok. Magyarországon az ország keleti, délkeleti részében találhatók meg, elsősorban pedig Európa mediterrán régióiban jelentenek kiemelt növényvédelmi problémát (pl. Bulgária, Törökország). 13, 48

A NAPRAFORGÓ VEGYSZERES GYOMIRTÁSA A 2000-es évek közepéig a napraforgó-területek kiválasztását nagyban meghatározta a terület gyomflórája, ugyanis egyes gyomfajokkal szemben a védekezés korlátozott volt. Korábban a napraforgó gyomirtásának sarkalatos pontja a talajherbicidekkel nehezen irtható, nagy magvú kétszikű és az évelő kétszikű fajok (pl. csattanó maszlag, mezei acat stb.), illetve a vele közeli rokonságban álló fajok (ürömlevelű parlagfű, szerbtövis fajok) elleni védekezés volt. A felhasználható herbicidek nagy része preemergensen kijuttatható gyomirtó szer volt, melyeknek hatékonysága korlátozott, erőteljesen függ az időjárási tényezőktől. A hatás kifejtéséhez ugyanis szükség van a megfelelő mennyiségű bemosó csapadékra. 42, 10 A kétszikűek elleni posztemergens gyomirtási lehetőség a napraforgóban a többi kultúrnövényhez képest kevés volt. Posztemergensen csupán a flumioxazin volt felhasználható. A herbicid nem biztosít megfelelő eredményt többek közt a fehér libatop és a parlagfű ellen, a kultúrnövényen pedig perzseléses tüneteket vált ki. 56, 11, 23 Mindemellett mára több, korábban alapvető fontosságú preemergens kétszikűek ellen használható gyomirtószer hatóanyag kivonásra került, elsősorban pl. oxifluorfen és linuron. A napraforgó vegyszeres gyomirtása preplant, prepost, presowing, preemergens és posztemergens alkalmazásmód mellett valósítható meg.

PRESOWING A presowing technológia lényege, hogy a herbicide(ke)t vetés előtt kijuttatva sekélyen a talajba dolgozzuk. Száraz tavaszokon és laza talajokon jó hatást érhető el a technológia alkalmazásával. A bedolgozás következtében a vegyszer bemosó csapadéktól függetlenül tudja kifejteni hatását. Presowing alkalmazásmód mellett a fluorkloridon és a benfluralin hatóanyagok használhatók fel. 62, 63

PREEMERGENS A napraforgóban preemergens alkalmazással kétszikű gyomnövények ellen felhasználható hatóanyag a terbutilazin, fluorkloridon, metobromuron, flumioxazin. Az egyszikűek ellen alkalmazhatóak az acetamid származékok, mint az s-metolaklór, dimetenamid, petoxamid, pendmethalin mindemellett engedéllyel rendelkezik még a proszulfokarb illetve a benfluralin. A minél szélesebb körű gyomirtó hatás elérése érdekében a preemergens egy- és kétszikűirtó hatóanyagokat gyári vagy tankkombinációban alkalmazzák. 7, 12, 27, 34, 56 Széles körben használt gyári kombináció az s-metolaklór és a terbutilazin (Gardoprim Gold), a dimetenamid-p és a pendimetalin (Wing P), és gyakori tankkombináció a fluorkloridon és s-metolaklór (DuRacer). A PROTOX-gátló herbicid a flumioxazin (és korában az oxifluorfen) megfelelő időjárási viszonyok teljesülésekor jó eredményt ad pl. az disznóparéj fajok, a fehér libatop, a lapulevelű keserűfű ellen. Az ürömlevelű parlagfű, selyemmályva, bojtorján szerbtövis ellenében hatásuk nem teljes körű. 11, 34 A napraforgóban a flourkloridon magas dózisát kell alkalmazni, amivel visszaszorítható többek közt a fehér libatop, a szőrös disznóparéj 11, ill. a parlagfűvel közepesen fertőzött területeken megfelelő eredményességet érhetünk el vele. 3, 4 A preemergens készítmények hatékonyságához szükséges a megfelelő mennyiségű bemosó csapadék. Ennek mennyisége a készítmények vízoldékonyságától függően a kijuttatás utáni 2 héten belül 10–20 mm.

POSZTEMERGENS GYOMIRTÁS HERBICIDTOLERÁNS NAPRAFORGÓ BIOLÓGIAI ALAPOK A herbicidtoleráns napraforgó gyomirtási technológiák az ALS (vagy AHAS) enzim gátló herbicidek elleni ellenállóságra épülnek. 79


A szerek alkalmazásakor a növényekben leáll a valin, leucin és izoleucin aminosavak szintézise az egyik kulcsenzim, a hidroxiecetsav-szintáz (AHAS) blokkolása miatt. 41, 48 Számos SU- és IMI-toleráns kultúrnövényt létrehoztak már a biotechnológiai módszerek és a hagyományos nemesítés ötvözésével. Az ilyen típusú növényváltozatok idegen szervezetből származó gént nem tartalmaznak, tehát a nem transzgénikus herbicidrezisztens növények közé tartoznak. Közülük a legsikeresebbnek az imidazolinon rezisztenciára épülő (vagy más néven: Clerafield) technológia mondható. Ennek alapja, hogy az imidazolinonok jól irtják az egy- és kétszikűeket, egyedül a pillangós növényekkel szemben hatástalanok 53, melyek jelentősége a szántóföldi gyomflórában alárendelt 33. Az imidazolinonok alkalmazhatóságát az imazamox kifejlesztése is elősegítette, mely kevéssé perzisztens, így káros utóhatás nélkül felhasználható. 1

AZ IMIDAZOLINON-TOLERÁNS NAPRAFORGÓ Az első imidazolinon-ellenálló kultúr napraforgóvonalakat Kansas-ben, a rezisztensé vált vad napraforgó pollenjének felhasználásával állították elő. Az ilyen típusú változatokat IMISUN (vagy: Clearfield) néven jelölik. A herbicidellenállóságot az alanin (205)-valin szubsztitúció (Arabidopsis thaliana pozíció) idézte elő. Az IMISUN napraforgóknál a toleranciát egy főgén (Imr1) és egy extrakromoszomális öröklődésű másodlagos gén (Imr2) (nevezik még: módosító faktor vagy e-faktor) biztosítja. Ennek eredményeképpen az imidazolinonokkal szemben mérsékelten magas, a szulfonil-karbamidokkal szemben pedig részleges ellenállóság alakul ki. 2, 26 A második imidazolinon-ellenállóság forrását laboratóriumi körülmények között alakították ki, imazetapír hatóanyag felhasználásával, melynek a „CLHA-PLUS” (vagy Clearfield Plus) nevet adták. A CLHA-PLUS változatoknál a tolerancia az aminosavlánc 122 kodonjánál (Arabidopsis thaliana pozíció) bekövetkező alanin-treonin aminosav cseréjének köszönhető, mely specifikus imidazolinon-ellenállóságot (így SU-érzékenységet) biztosít. A CLHA-Plus vonalak magasabb fokú ellenállóságot biztosítanak az imidazolinonokkal szemben. A módosító faktor hiánya egyszerűsíti a nemesítési eljárást. 45, 46

A TRIBENURON-METIL-TOLERÁNS NAPRAFORGÓ A tribenuron-metil-toleráns vonalakat a Clearfield Plus napraforgóhoz hasonlóan, laboratóriumi körülmények között állították elő. A toleranciát a prolin-leucin (197) (Arabidopsis thaliana pozíció) szubsztitúció eredményezte 16, a hibridek a tribenuron-metil 22 g/ha-os dózisát károsodás nélkül elviselik. 9

RW-B Sala-Bulos (2011). Argentínában vad napraforgó-populációkban találtak egy új mutációt, mely az imidazolinonokkal és a szulfonil-karbamidokkal szemben nagyfokú rezisztenciát eredményez. A biotípusokat RW-B névvel illették. Genetikai vizsgálatokkal bemutatták, hogy az ellenállóság az 574 pozícióban (Arabidopsis thaliana pozíció) bekövetkező triptofán-leucin aminosavcsere következménye, és felvetik, hogy újabb HT napraforgóvonalak kifejlesztésére felhasználhatók. Összefoglalva, a napraforgónál ez idáig 4 mutációt azonosítottak, melyek különböző típusú ellenállóságot biztosítanak az imidazolinonokkal és/vagy szulfonil-karbamidokkal szemben. A termesztett herbicidtoleráns napraforgóhibridek/fajták genetikai alapjait képezik.

AZ IMIDAZOLINON-TOLERÁNS GYOMIRTÁSI TECHNOLÓGIA A Clearfield napraforgók Törökországban (Sanay hibrid) és az USA-ban 2003-ban kerültek piaci bevezetésre, mára pedig számos 80

országban (2005-től Magyarországon, első hibrid a Rimisol 25) alkalmazzák ezt a növényvédelmi technológiát. Hazánkban jelenleg számos IMI-toleráns hibrid termeszthető, melyek egy része az IMISUN-vonalhoz (Clearfield, jelölése: CL), más részük pedig a CLHA-Plus (Clearfield Plus, jelölése: CLP) vonalhoz tartoznak. A Clearfield napraforgó gyomirtására Magyarországon imazamox tartalmú készítmények használhatóak fel, mely kimagasló hatékonyságot ad a csattanó maszlag, a pokolvar libatop, a disznóparéjfélék, a fekete csucsor, a keresztesvirágúak, a repcsényretek fajokkal szemben. Mindemellett jól pusztítja többek között a fehér libatop, ürömlevelű parlagfű, bojtorján szerbtövis, íva, valamint az egyszikű kakaslábfű, vadköles és muhar fajokat. 22, 23, 30, 32, 43, 47, 37, 54, 58 Kiemelkedő értéke a technológiának, hogy megoldást nyújt a napraforgószádor ellen is 8. Az imazamox az ürömlevelű parlagfű ellen teljes gyomirtó hatást a gyomnövény 2–4 levélfejlettségéig produkál, a fejlettebb példányok részlegesen regenerálódnak. 23 A Pulsar 40 SL alkalmazásakor száraz időjárás esetén a viaszos levelű fehér libatopnál hatékonyságcsökkenés kialakulhat. 18 A Pulsar 40 SL közepes, vagy gyenge hatékonyságot eredményez a mezei acat ellen. 51, 58 A mezei acat magas borításakor a prepost technológia alkalmazásával jelentősen növelhető a gyomirtás eredményessége. 21 Az imazamox használatakor átmeneti sárgulás és növekedési depresszió alakulhatnak ki a napraforgón. Ezek a tünetek azonban nem károsítják a napraforgót. 24, 40

PULSAR PLUS A CLHA-Plus típusú imidazolinon-toelráns napraforgóvonalak alkalmazásával lehetőség nyílt az imazamox új formulációk kifejlesztésére és/vagy adjuváns hozzáadásával az imazamox gyomirtó hatásának növelésére. Magyarországon 2016-tól került bevezetésre a Pulsar Plus herbicid, mely 25 g/l imazamox hatóanyag-tartalom mellett gyári kombinációként tartalmaz egy összetett adjuváns rendszert. Szántó (2020) eredményei alapján a Pulsar Plus minden esetben jobb hatékonyságot eredményezett a parlagfű, a fehér libatop, a zöld muhar fajokkal szemben, mint a Pulsar 40 SL. Neshev et al. (2020) megállapítása szerint a fehér libatop és a selyemmályva a Pulsar Plus alkalmazásával sikeresen irtható. A Pulsar Plus a szádor ellen is hatékonyabbnak bizonyult, mint a Pulsar. 40 SL, 29, 38 A hatékonyságnövekedés oka a gyomok levélszövetébe gyorsabban és nagyobb mennyiségben bejutó imazamox mennyiség. Ennek hatására azok ellen a gyomok ellen javult a hatékonyság, amelyekkel szemben a Pulsar 40 SL nem nyújtott teljes hatást. Ide tartoznak a viaszos levelűek, mint a fehér libatop vagy a keskeny levelűek; a szőrös levelűek, mint a vadköles vagy a selyemmályva; illetve az oldalelágazásra már 6–8 leveles korban hajlamosak, mint a parlagfű. 35 Fontos azonban tudni, hogy a Clearfield napraforgók gyomirtására csak a Pulsar 40 SL, illetve a többi engedélyezett imazamox-tartalmú gyomirtó szer használható fel, mert a Pulsar Plus (és több analógja) károsíthatja azokat. A Clearfield Plus napraforgók gyomirtását minden esetben a hatékonyabb Pulsar Plus és analógjai herbiciddel kell elvégezni. Itt a hagyományos imazamox-tartalmú szerek nem rendelkeznek felhasználási engedéllyel. A Pulsar Plus herbicid kizárólag Clearfield Plus (CLP) napraforgóhibridben alkalmazható. Mindemellett, a Pulsar Plus és analógjai a hüvelyesek gyomirtására sem rendelkeznek engedéllyel (pl. szója, borsó). Összefoglalva 1. táblázat.

A SZULFONIL-KARBAMID-TOLERÁNS NAPRAFORGÓ (SU) Az SU napraforgó gyomirtására alapvetően a tribenuron-metil hatóanyagot alkalmazzák, mely a gabonafélék gyomirtásából már jól ismert, kétszikűirtó tulajdonságokkal rendelkezik,


alkalmazását általában 0,1% Trend hozzáadásával javasolják. Hatásspektruma szerint kifejezetten jól alkalmazható a csattanó maszlag, a disznóparéjfélék, a pokolvar libatop, a fehér libatop, a fekete csucsor, a keresztesvirágúak, a repcsényretek ellen. Jó hatást ad a bojtorján szerbtövis és az ívával szemben. Hatékony, de nem ad teljes hatást a szulák keserűfű és az ürömlevelű parlagfű ellen 5, 17, 19, 54, 55, 58. Kísérleteinkben a parlagfű elleni hatását megvizsgálva a tribenuron-metil gyengébb hatékonyságot eredményezett, mint az imazamox 23. A mezei acat ellen viszont jobb gyomirtó képességgel rendelkezik, mint az imazamox 54, 58. 2019-től az SU napraforgó gyomirtására már tribenuron-metil + tifenszulfuron-metil hatóanyag-tartalmú herbicid is felhasználható. 64 A tribenuron-metil csak kétszikűirtó tulajdonságokkal rendelkezik. Az egyszikűek ellen preemergens vagy posztemergens graminicid kezeléssel hatékonyan lehet védekezni.

HALAUXIFEN-METIL A halauxifen-metil (arylex) a szintetikus auxinok csoportjába és ezen belül az új, aryl-picolinate alcsoportba tartozik. Gabonafélék gyomirtására fejlesztették ki a kétszikű gyomnövényekkel szemben 29. Az USA-ban 5 g ai/ha dózis mellett a glifozátrezisztens betyárkóró, illetve ürömlevelű parlagfű elleni sikeres használatáról már beszámoltak 59, 60, 61. Magyarországon napraforgóban 3 g ai/ha dózisban alkalmazható posztemergensen. Kerekes et al. (2019) a halauxifen-metil kimagasló hatékonyságáról számolt be az ürömlevelű parlagfűvel és a selyemmályvával szemben. Nagy (2020) szintén kiemelkedő hatékonyságot figyelt meg az ürömlevelű parlagfű, jó hatást a fehér libatop és pokolvar libatop, gyenge hatást a szőrős disznóparéj 60 és a csattanó maszlag ellen. A hatóanyag felhasználása a napraforgó 6 valódi leveles állapotától engedélyezett és a fejlettebb gyomnövények ellen is alkalmazható, bár a kezelést nem érdemes a végsőkig halogatni a gyomnövények által okozott terméscsökkenés elkerülése miatt. 1. táblázat: posztemergensen felhasználható herbicidek összefoglaló táblázata TECHNOLÓGIA

JELÖLÉS

HERBICID

Clearfield (IMISUN)

CL

Beyond, Cleaner 40 SL, Divine 40 SL, I-Maza 40 SL, Listego, Maza 4% SL, Oklahoma Opti, Passat, Pulsar 40 SL, Raptor Opti, Win 40 SL

Clearfield Plus (CLHA-Plus)

CLP

Listego Plus, Pulsar Plus, Relay

ExpresSUN (SU)

SU

Express 50 SX, Fluence, Evorelle Express

minden típusban:

Viballa Forrás: 65

A HERBICIDTOLERÁNS NAPRAFORGÓK UTÓVETEMÉNY HATÁSA A herbicidtoleráns napraforgók elterjedésével saját magunk termesztjük területeinken az ALS-rezisztens gyomnövényeket. A vetésszerkezet kiépítésénél érdemes figyelmet szentelni a napraforgó-rezisztencia típusára, mely nagyban meghatározhatja az utóvetemény gyomirtásának sikerességét. Saját kísérleteink alapján jellemzően az Express napraforgók széles körű rezisztenciával rendelkeznek a SU készítményekkel szemben, és jól tolerálják az imazamoxot is. A Clearfield napraforgó árvakelések öröklődő rezisztenciával rendelkeznek az imazamox és részleges rezisztenciával több SU szerrel szemben. Ezzel szemben a Clerafield Plus hibridek kizárólag az imazamoxxal szemben ellenállóak, az SU készítményekkel szemben nagy érzékenységet mutatnak. Ez elsősorban a szója gyomirtási technológiája miatt fontos, melyben a CLHA-PLUS hibridek ellen a tifenszulfuron-metil felhasználásával jó hatékonyságot lehet elérni. 18, 19

ÖSSZEFOGLALÁS Kétségkívül a herbicidtoleráns napraforgó technológiák bevezetése forradalmasították a napraforgó-gyomirtás technológiáját, melyek használatával a napraforgó-termesztés biztonságossá vált, és lehetőség nyílt több terület napraforgó-termesztés alá vonására. A közép- és kelet-európai régióban a napraforgó-területek jelentős részén a HT-technológiák alkalmazása történik, melyeknek a parlagfű-fertőzöttség, az invazív gyomok térnyerése (pl. bojtorján szerbtövis), a vajvirág Orobanche spp. elterjedése miatt kiemelkedő szerep jut. Bulgáriában pl. 10–15 év alatt 85–90%-os a HT-technológiák alkalmazási aránya 54; Magyarországon pedig 2019-ben a termőterület 96%-án HT napraforgók helyezkednek el, melyekből 68%-on a Clearfield hibridek termesztése folyt 52. A sikeres napraforgó-gyomirtás elvégzéséhez az integrált gyomszabályozás elvei szerinti megközelítést szükséges alkalmazni, miszerint a növénytermesztés minden eszközét felhasználjuk a gyomszabályozás elvégzéséhez. Többek között, gyomflóra ismerete, vetésváltás, talajművelés, kultúrnövény kompetíciós képességének növelése, herbicidrotáció, biológiai védekezési módszerek, mechanikai védekezés alkalmazása stb. annak érdekében, hogy az ökonómiai, egészségi és környezeti kockázatokat minimalizáljuk 50. Mindezek mellett a napraforgónál különös jelentősége van a genetikai alapok megválasztásának. A napraforgó gyomirtására rendelkezésre álló technológiák és a felhasználható vegyszerek kombinált alkalmazása szakértelmet igényel, mivel a gyomirtástervezést már a vetőmag megválasztásánál figyelembe kell venni. A vetőmag és az alkalmazott posztemergens herbicid pedig a tenyészidőszak folyamán elválaszthatatlan partnerek. Mind az imazamox, mind a tribenuron-metil hatékony készítmények, azonban a napraforgó vegyszeres gyomirtását kizárólag posztemergens szerekre alapozni nem érdemes. Egyrészt, amenynyiben a célkárosítók csak ALS-gátlókkal érintkeznek, az könnyen a rezisztens gyombiotípusok kiszelektálódásához vezethet. Másrészt, a sikeres preemergens kezelésekkel – ha azok nem is nyújtanak teljes gyomirtó hatást – a napraforgó kezdeti fejlődésekor jó gyomirtó hatás, ezáltal intenzív kezdeti kultúrnövény-fejlődés biztosítható 24. A gyártók többsége ennek megfelelően technológiában, preemergens szerekkel kombinálva ajánlja a posztemergens gyomirtó szereit. A posztemergens hatásokat összefoglalva elmondható, hogy az imazamox hatása erősebb a parlagfűvel és a napraforgószádorral szemben, mint a tribenuron-metilé. Az utóbbi hatóanyag viszont jobb hatást eredményez a mezei acattal szemben, mint az imazamox. A többi fontos kétszikű gyomfajjal szemben a két technológia közel azonos hatást eredményez. Egyszikűek elleni gyomirtó hatással az imazamox rendelkezik. A halauxifen-metil hatóanyag kimagasló tulajdonsága, hogy hibridtípustól függetlenül felhasználható. Jelentősége elsősorban a parlagfű elleni védekezésben lehet kimagasló, azonban hatékonysága nem terjed ki az egyszikű gyomnövényekre és a kétszikűek közül is több, a napraforgóban fontos gyomnövény ellen csak részleges hatással bír. A HT-vonalak közül a CLHA-Plus (Clearfield Plus) napraforgók használatának előnyét nemcsak a gyomirtó hatás fokozásában célszerű megfogalmazni, hanem legalább olyan fontos tulajdonsága, hogy specifikus imidazolinon toleranciája jelentősen megkönnyíti a gyomosító árvekelésének kezelését. Dr. Kukorelli Gábor

egyetemi adjunktus, Széchenyi István Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar A szakmai anyag irodalomjegyzéke: http://bit.ly/2021Napraforgo linken érhető el.

81


82


83


84


EZÉRT KINCS AZ

AGRÁRADAT 2021. februárjától havi rendszerességgel indít új cikksorozatot az Agro Napló. A cél a gazdák tájékoztatása az agrárdigitalizáció, az adatalapú mezőgazdaság kérdéseiről és újdonságairól. Az anyagok elsősorban a gyakorlatban előforduló kihívásokra, változásokra és megoldásokra összpontosítanak, új ismereteket és összefüggéseket bemutatva az olvasóknak.

Adatgyűjtés és adatvagyon A nyomtatásban és online is megjelenő sorozatban a modern, adatalapú mezőgazdasággal foglalkozó gyakorlati szakemberek osztják meg a tapasztalataikat, ezzel segítve a gazdálkodókat. A terveink szerint minden hónapban a következő művelési feladatokhoz kapcsolódó szakcikkekkel jelentkezünk, amelyekhez jó olvasást kívánunk!

Dr. habil. Milics Gábor, PhD

Jobban átgondolva a precíziós gazdálkodást, talán időszerűbb az adatalapú gazdálkodás kifejezést használni, hiszen a kulcs az adatok gyűjtésében, azok minőségében, majd az ezekből származtatott információ helyességében rejlik. Mára az adatok nem csak saját gyűjtésből származhatnak, hiszen rengeteg olyan adatforrás létezik – elég csak a meteorológiai adatokat, vagy a műholdas távérzékelés adatait említeni –, ami segítheti az adatgyűjtést, ugyanakkor ingyenesen elérhető.

Napjainkban lépten-nyomon a precíziós gazdálkodásról hallani, már-már elcsépelt is a kifejezés a szakma egy részének. Mégis érdemes megfontolni és megnézni, mit nyújt a technológia a sikeres termeléshez.

A most induló cikksorozat első témaköre ezért mi is lehetne más, mint az adat. Ezt a fontos kérdést körüljárva vizsgáljuk meg, hogy mi az adat szerepe és helye a mezőgazdasági adatvagyon-gazdálkodásban, mire alkalmazható a magán adatvagyon, és hogyan használható a közadat egy gazdálkodó számára. Bepillantást nyerhetünk egy olyan gazdaság életébe és adatgazdálkodásába, aminek szerepe, hogy bemutató- és mintaüzemként egy olyan komplex rendszert valósítson meg, ahol ezeket az adatkezelési technológiákat bárki megnézheti. Kitérünk azokra a kisebb gazdaságokra is, akik szerényebb eszközökkel, mégis el kell kezdjék az adataik gyűjtését és rendszerezését, hiszen ez lesz később a sikeres gazdálkodásuk kulcsa. Érdemes átgondolni, hogy a helytelen adatoknál csak az a roszszabb, ha az adatokat be se gyűjtjük! Dr. habil. Milics Gábor, PhD

egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Biológiai Rendszerek és Élelmiszeripari Műszaki Tanszék

85


ADATGYŰJTÉS ÉS ADATVAGYON

I. RÉSZ – EZÉRT KINCS AZ AGRÁRADAT

FELHASZNÁLHATÓ LESZ AZ ADATVAGYON: NÉHÁNY ÉV ÉS ARANYAT ÉRNEK A KÖZADATOK A GAZDÁKNAK IS A magyar kormány elmúlt években meghozott döntései, illetve a 2021-re várható fejlesztések alapján a magán- és közadatok összekapcsolásával létrejöhet a hazai agrár adatpiac. Varga Péter, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. Digitális Agrár Stratégiáért felelős vezetője beszélt arról, miért lesz ez különösen jó a magyar mezőgazdaságnak.

Varga Péter

Tavaly ősszel fogadta el a magyar kormány a Mesterséges Intelligencia Stratégiát. A stratégia egyik pillére az adatgazdaság beindítása. Ehhez tudatossá és szabályozottá kell tenni az adatok gyűjtését és másodlagos felhasználását, továbbá az adatvagyonnal való gazdálkodást a magán és az állami szektorban egyaránt. A mesterséges intelligenciát használó megoldások alapvető eleme az adatfeldolgozás és az adatelemzés, ehhez elsősorban adatokra, adattömegekre van szükség. Az adatgazdaság beindítása az agrárgazdaság számára különösen fontos. A termelésből származó adatokat ugyanis elsődlegesen a technológiaszolgáltatók és a közigazgatás gyűjtheti és tárolhatja strukturáltan, feldolgozásra alkalmasan. A feldolgozás eredményére pedig a termelőknek van szükségük. Amint elfogadják a nemzeti adatvagyonról szóló törvényt, az adatokat vagyonelemként kezelhetjük a rendszerekben, ezekre pedig jogokat lehet ráépíteni. Az adat lehet az új olaj, az új arany, ami a mezőgazdaságban is rendkívül fontos, bevételt és kiadást meghatározó tényező lesz. A NAVÜ, vagyis a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség felelős azért, hogy nemzeti szinten beinduljon az adatgazdaság, aminek ágazati feladatai is vannak. Az agrárium területén Magyarország Digitális Agrár Stratégiájára épülő új megoldások fejlesztik és biztosítják az adatok gyűjtését a közszférában, amely az agrár-adattermelés egyik lába. A DAS emellett programokat indít arra, hogy az ágazatban termelői szinten meglegyen a képzés és növekedjen a képesség a minőségi adatok létrehozására és azok értelmezésére, valamint a döntésekben történő felhasználásukra. Nagyon fontos, hogy a magyar állam birtokában már jelenleg is rengeteg olyan adat, légi- és űrfelvétel van, amelyekre elemzéseket építve a mezőgazdasági termelés számára is hasznosítható információkat lehet kinyerni. Az adatokra épülő termelői szolgáltatások fejlesztése azonban nem állami feladat. A digitális innováció felgyorsulása miatt az állam nem lehet jó gazdája ilyen szolgáltatásoknak, mert a szabályozott működési módja miatt sokkal lassabban reagál az innovációs lehetőségre, mint a piaci szereplők. Az állam feladata, hogy a jogszabályok, illetve a támogatási rendszerek által összegyűjtött adatokat az innovációban résztevő szereplők, cégek, egyetemek, kutató intézetek számára hozzáférhetővé tegye, szabályozott, ellenőrzött és átlátható módon. A piac számára kell lehetővé tenni, hogy az innovatív adatfeldolgozó szolgáltatások hozzáférjenek a szükséges adatokhoz. Az adatgazdaság beindítása 86

keretében biztosítani kell, hogy a magánadatokat előállító piaci szereplők is be tudjanak lépni az adatpiacra. Az adatgazdaság egyik elsődleges érdeke, hogy a termelőknek legyen lehetőségük rendelkezni a saját adataik felett, illetve annak engedhessék át saját adataikat feldolgozásra, akinek ők szeretnék. Ez a létrehozandó adattárca szolgáltatás. Ma az agráriumban a legkevesebb adat a gazdáknál található, pedig nekik van a legnagyobb szükségük az adatokra alapozott jó döntésekre. Ám nagyon fontos, hogy ehhez feldolgozott adatok kellenek, az adattömeget így lehetne szaktanácsadói rendszerekben is hatékonyan felhasználni, aminek a termékeit és szolgáltatásait a termelők értik és hasznosítani is tudják. A Mesterséges Intelligencia Stratégiában szerepel az agráradat keretrendszer, ami nem egy új adatgyűjtő rendszer, hanem egy platform, egy olyan felület, ami első körben a közigazgatásból, a másodikban pedig a magánadatkészletekből fogadja be az adatokat. A tervek szerint ezek a termelő által adott jogosítvánnyal felhasználhatók lesznek a szaktanácsadó rendszerben is. Amennyiben a mezőgazdasági termelést érintő, nemcsak az agrár-közigazgatásban, hanem más szervezetekben is létrejövő közadatok egy platformon elérhetők lesznek, lehetőség lesz a mesterséges intelligencia alkalmazási feltételének biztosítására. Úgy gondolom, hogy az országnak nagy szüksége van egy saját nemzeti agrár adattérre. A közigazgatás különböző területeiről és az egyébként is az agrárvilágban tevékeny szervezetektől össze kell gyűjteni az adatokat, és olyan platformra hozni, amelyen szabályozott körülmények között elérhetőek az adatok mindenki számára. A technológia ezt lehetővé teszi, az előkészítési folyamat pedig már elkezdődött. Az adatgazdaság beindításának számos eleme lesz, a szabályozástól a platformon át a közadatportál megvalósításáig. Az egyik legfontosabb tényező az adatok minősége, a NAVÜ munkatársai ezt is folyamatosan vizsgálják.

MÁSHOL MÁR MŰKÖDIK, GYORSÍTJA AZ ÜGYINTÉZÉST Szerbiában például egy banki hiteligénylésnél elég az egyszeri személyes igazolás, utána átadhatom a banknak azokat az adatköröket, amiket át akarok adni a folyamathoz, ez pedig lényegesen felgyorsítja a banki ügyintézést. Ez Magyarországon is meg fog jelenni. A termelő eldöntheti, hogy azokból az adatokból, amit az ügyintézések kapcsán átad az állami szervezeteknek, a szándéka és a célja szerint miket, kinek és mire ad meg, legyen az szaktanácsadó, bank, biztosító, pályázat vagy beruházás. Ami ahhoz szükséges, gyorsan, egyszerűen oda tudja adni az illetékesnek. Elképesztő gyorsulás várható ettől a fejlesztéstől. A következő fejlődési szint, amikor ezekre az adatkörökre szolgáltatások épülnek majd rá, például a szaktanácsadás. Amikor létrejön a közös platform/adatkezelő felület, a tanácsadó szolgáltatásoknak teljes, országos kitekintése lesz bizonyos területekre. Lehet összehasonlításokat képezni, a termelő odaadhatja az adatait a tanácsadó cégnek vagy alkalmazásnak, amit akár az állam, vagy egy egyetem is üzemeltethet, és ez alapján megkapja az azokból számolt eredményeket, valamint javaslatot, választási lehetőségeket és következtetéseket is kap a gazdálkodási gyakorlatának fejlesztéséhez.


I. RÉSZ – EZÉRT KINCS AZ AGRÁRADAT

ADATGYŰJTÉS ÉS ADATVAGYON

Az agráradatok gyűjtésének jelenleg elsődlegesen nem az a célja, hogy a felhasználásuk után azokat elemezve tanácsot adjanak a termelőnek. Pedig egy gazdaság, egy üzem, egy vállalkozás adatait más üzem adataival összevetve akár olyan trendeket is meg lehet határozni, amik alapján a gazdának érdemes lehet változtatnia akár a választott kultúrnövényen vagy jószágon is. Az adatalapú szaktanácsadásnak pedig meglesz az a plusz előnye is, hogy a határszemle mellett arról is lesz információja, hogy éppen mi zajlik a növényen belül, és a termés milyen áron találhat vevőt a piacon, megfelel-e az igényeknek. A rendszer jelzi, hogy mit kell tennie a gazdának ahhoz, hogy olyat termeljen, amit el is tud adni.

TANULNI EGYMÁS ADATAIBÓL Ehhez jön még hozzá az a lehetőség, amivel egymás adataiból is tanulhatnának a gazdák. Az adatplatform segítségével azok, akik messzebbre és mélyebbre szeretnének látni a technológiában, megismerhetik a többi termelő eredményeit, a jó és a rossz példából is tanulhatnak, egymást erősítő rendszerben fejleszthetik a gazdálkodásukat. A farmmenedzsment rendszerek még több adathoz juthatnak majd hozzá, így a rengeteg elérhető agráradattal a vállalatirányítási szoftvereket és rendszereket kínáló cégek is sokkal jobb minőségű és eredményesebb szolgáltatásokat fejleszthetnek.

Jól működő gyakorlati példa Hollandiában a Wageningeni Egyetem mellett működő Akkerweb, ahová például a Syngenta is szolgáltat adatot, valamint Anglia is, ahol több mint 15 éve működnek ilyen nagy adattárházak. https://research.wur.nl/en/publications/akkerweb-a-platform-for-precision-farming-data-science-and-practi

Varga Péter szerint az adatgazdaság kiépülése kultúraváltást is magával hoz. Ebben a mezőgazdaság szereplői elfogadják és megértik, hogy a saját adat nem lesz kisebb értékű, ha az adatpiacra kerül, mert az megmarad nekik is, miközben más adataiból sok hasznos és költségcsökkentő, bevételnövelő következtetést lehet levonni, természetesen a névtelenséget megőrizve. A precíziós mezőgazdaság terjedése és helyes alkalmazása öszszességében az adatminőséget és a -mennyiséget is javítja, ami rendkívül fontos. Hiszen minél több jó minőségű agráradat van az adatgazdaságban, annál több mindenre lehet használni azokat. Ráadásul olyan adatokat is rögzíteni kell, aminek egyelőre még nem biztos, hogy látjuk az értelmét. Annyira gyors és innovatív a fejlődés, hogy nem lehet tudni, 3 év múlva milyen mesterséges intelligencia rendszerek, új elemző programok vizsgálják és hasznosítják az adatokat arra, hogy még jobb döntésekhez segítsék a gazdákat – mondta Péter.

A felhasználható adatvagyon kialakítása és a Digitális Agrár Stratégia fejlesztése után érdemes Mezőhegyesre látogatnunk, ahol nagy birtokméreten rengeteg adat rögzítésével, elemzésével és felhasználásával foglalkoznak. A precíziós mezőgazdasághoz kapcsolódó kihívásokról, feladatokról és megoldásokról érdeklődtünk.

ADATGYŰJTÉS ÉS PRECÍZIÓS GYAKORLAT MEZŐHEGYESEN 8 ezer hektáron termeszt precíziós technológiával haszonnövényeket az állami tulajdonban lévő Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. Mezőhegyesen. Bónus Krisztián árunövény csoportvezető beszélt arról, hogyan valósul meg a helyspecifikus növénytermesztés és milyen rendszerben gyűjtik az adatokat a Békés megyei birtokon.

Bónus Krisztián

Ahogy a precíziós gazdálkodás gyakorlatában, Mezőhegyesen is a legalapvetőbb tevékenység a helyes adatgyűjtés, hiszen az egész rendszer erre épül. Az adatszerkezet kialakítása – azaz ahová a kimenő és bejövő adatainkat elhelyezzük – azért nagyon fontos, mert ha nincs helye az adatnak, az olyan, mintha a levegőbe rajzolnánk. Nálunk a nagy birtokméret miatt nagyon sok tábla, parcella és még több információ érkezik be, ezek kezelését egy 3 fős csapattal felügyeljük – mesélte a Keszthelyen növényvédelmi és agrokémiai, Gödöllőn pedig talajtani szakmérnöki képzést végzett Bónus Krisztián.

AZ ADAT CSAK AKKOR ÉRTÉKES, HA A HELYÉN VAN Lényeges, hogy egységes parcellanév struktúra kerüljön be a traktorok monitorjaiba, amit a 30 feletti traktorállomány miatt felhő alapon kiküldve valósítunk meg, mivel a pendrive-os megoldás

irreálisan sok többletmunkát jelentett. Gépparkunk modernizálása folyamatos, de emellett több rendszer is üzemel a gazdaságban. Először külön művészetnek tűnt a nagyjából 2400 hektáron termesztett hibrid kukorica esetében az apasorokat az anyasorok közé vetni AB nyomvonalakkal több géptípus esetében, ami – mint kiderült – nem ördögtől való dolog, de kell hozzá az egységes nevezéktan a farmmenedzsment rendszerben. Egységes AB nyomvonal struktúrát alkalmazunk a többi táblánk esetében is, hiszen, ha már vannak pontos határvonalaink, könnyebb és hatékonyabb előre megszerkeszteni azokat, mint a gépkezelőinknek új vonalakat felvenni az egyes munkafolyamatok esetében. Nem beszélve arról, hogy így minden művelet (növényápolás és permetezés) ugyanazt a párhuzamirányítást tudja használni a saját munkaszélességének beállításával és nem halmozódnak fel időről időre újra felvett nyomvonalak a monitorokban és a felhő platformon. Közel 400 parcellánál az alapadatok elkészítése és feltöltése nagy munka, utána viszont jó esetben a gépek a parcellahatáron és a nevezéktanon belül tudnak már dolgozni, és megfelelő helyre gyűjtenek adatot. Az adatstruktúra kialakítását egyszer kell jól megcsinálni, hogy utána ne legyen vele keveredés, és ezt utána könnyebb karbantartani is. A precíziós mezőgazdaságot nem azért találták ki, hogy az emberek adatokat keresgéljenek, hanem arra, hogy megkönnyítse a munkát és a döntési helyzetben rendelkezésre álljon a kapcsolódó adat, ami segíti az agrárszakmai kérdések megválaszolását. Ezután következhetnek a térkép alapú művelési folyamatok. Az interjú készítésekor épp a nitrogén-fejtrágyázást készítjük elő műhold- és drónfelvételek alapján történő zonális talaj ásványi 87


ADATGYŰJTÉS ÉS ADATVAGYON

nitrogéntartalom-mérés segítségével, melyek eredményeit térképezve végzünk differenciált kijuttatást.

Foszfor és kálium tekintetében talajszkenner alapú zonális talajvizsgálatok eredményeit használjuk fel először a szervestrágyázás irányítására a legszükségesebb táblarészekre, majd, ha az elfogyott, akkor kerül sor – a felvehetőségi adatok alapján – a P, K műtrágyaigény megítélésére. A talajszkenner információit más esetekben is hasznosítjuk, így például a talajművelésben is, amelyben a legnagyobb értéket a mélylazítás differenciálása jelentheti, de nem feledkezhetünk meg a precíziós öntözés elkövetkezendő műveleteiről sem. Az eltérő nedvességgazdálkodású zónák ismeretében az árunövény területeinken a tőszám-differenciálás lehetőségét is kihasználjuk.

I. RÉSZ – EZÉRT KINCS AZ AGRÁRADAT

Várjuk a Dróntörvény hatályba lépését is, mivel nagy lehetőséget látunk ebben a technológiában. Mezőhegyesen egy nagy teljesítményű VTOL UAV-t helyeztünk üzembe, ami a multispektrális és termális hullámsávban képes képanyagot rögzíteni, a kapcsolódó feldolgozó számítógép kapacitás pedig mindezt fel is tudja dolgozni. Amellett, hogy rendszerünk lefedi a műholdak tudását, rendelkezésünkre áll akkor is, amikor a műholdak nem járnak erre, vagy épp felhős az égbolt.

DRÓNFELVÉTELEK A BÉKÉS MEGYEI BIRTOKON A rendszeres időközönként végzett drónrepüléssel a növényállomány vegetációs és hőmérsékleti monitoringját biztosítjuk a területünkön. Ezzel számos szakterületet támogatunk: ilyen a növényvédelem, az öntözés, a tápanyag-utánpótlás, illetve a betakarítási logisztika. A drón segítségével egy komoly méretű indexált képállományhoz jutunk. A legtökéletesebb az volna, ha a drónképek is egy platformba kerülhetnének a többi adattal, hogy azonnal ugyanabban az adatbázisban legyenek elérhetők. Ám egyelőre még nincs olyan farmmenedzsment program, ami tudná fogadni és kezelni a hatalmas adatállományú képanyagot. Célunk elérni, hogy a megfelelő adatrendszerhez nagy menynyiségű minőségi információt tudjunk elemezhetően hozzárendelni. Aztán pedig az adatokat a vállalatirányítási rendszerhez párosítva, a költségek kimutatásával döntéseket tudjunk hozni arról, hogy melyik területrészen milyen jellegű ráfordítás lehet a legeredményesebb.

Érdekes volt az egyik tőszámkísérletünk, ahol 25 kukoricafajtát vetettünk 50-től 100 ezres tőszámig hektáronként, és az itteni viszonyok közt, a tavalyi szezonban a 100 ezres tőszám sem állította meg a kukorica hozamnövekedését. Meglepetés volt, hogy nem bukott át a csökkenésbe, ahogy a korábbi években 80-85-90-nél történt egyes fajtáknál. A legrosszabb esetben is legfeljebb stagnált a termés, pedig ezt az állományt nem öntöztük (és nem is a tavalyi évjáratot tekintjük a legjobbnak kukorica szempontjából).

Az adatgyűjtési folyamat végén a hozamtérkép mutatja meg az egész helyspecifikus gazdálkodás értelmét és eredményét. Nagyon fontos a jó kalibráció, és hogy a hozamtérképezés gépeken átívelő legyen. Modern kombájnjaink esetében van olyan tábla, ahol a bekerült anyagmennyiség és mért érték között csak minimális eltérés van, és az olyan eset is gyakori, hogy csak a mérlegrendszerek gyári pontatlansága okozza a differenciát, tehát a hibahatáron belül tudunk maradni.

Igyekszünk az elvégzendő művelet szakmai igényeit leginkább kielégítő adatbázist felhasználni a precíziós tevékenységeink során. A termőzónáinkat többféle vizsgálattal elemezve (ez esetenként 40–50 paraméter ismeretét jelenti zónánként) próbáljuk minél részletesebb adathalmazzal alátámasztani a precíziós döntéseinket.

Mindez sok segítséget jelent a gazdálkodásban. Annyira, hogy még olyan információra is fény derülhet, amire agronómusként nem is gondoltunk volna. A folyamat legvége az, hogy az adott zónához hozam-, forintális-, árbevételi- és költségadatot rendeljünk, és költségtérképet készítsünk róla. Erről sokan beszélnek, adatokkal viszont csak néhányan töltik fel a rendszerüket. Pedig ez biztosítaná azt, hogy a termelők a valós képet lássák, és helyes következtetéseket vonhassanak le.

A döntések alapján műveleti- vagy input applikációs térképek készülnek, amelyeket a farmmenedzsment programunkban rögzítünk és tárolunk.

Persze van olyan helyzet is, amikor el kell engednünk egy-egy precíziós műveletet, hiszen bármilyen kis mértékű (adatösszeállítás miatti) késlekedés hozamcsökkenést okozhat. Például, ha az

88


I. RÉSZ – EZÉRT KINCS AZ AGRÁRADAT

időjárással versenyzünk. Egy helyesen kialakított adatstruktúra azonban nagyban lecsökkenti az ilyen esetek számát. A precíziós mezőgazdaság gyakorlatának egyik fontos tapasztalata, hogy soha nem lehet elengedni és figyelmen kívül hagyni a területismeretet és a gazdálkodói tapasztalatokat. Célszerű továbbá fokozottan odafigyelni az adatok karbantartására és tisztítására, mert hiába vannak és lesznek tanuló algoritmusok, a helytelen adatokkal a jövő mesterséges intelligenciája sem tud jól gazdálkodni. Nem szabad szó nélkül elmenni a képzett munkaerő kérdésköre mellett sem. Mindenképp fontosnak tartjuk a gépkezelőink oktatását, hiszen ez egy win-win helyzet. Egy egyszerű példán szemléltetve ugyanis azon kollégáink, akik használják

ADATGYŰJTÉS ÉS ADATVAGYON

az automatizált táblavégi fordulót a gépeken, kevesebb fáradtság mellett nagyobb területteljesítményre képesek. 17 évnyi, agráradatgyűjtéssel és -elemzéssel eltöltött idő után úgy vélem, a technológia most jutott el odáig, hogy el tudjunk kezdeni igazán jól adatot gyűjteni. Vannak nagyon modern gazdaságok, és vannak olyanok is, akik régóta gyűjtenek hozamadatokat és egyéb információkat a területeikről, de az biztos, hogy ez a technológia nem egységesen, hanem foltszerűen jelent meg Magyarországon. Azzal, hogy az agrár-felsőoktatás precíziós mezőgazdasági szakmérnökök képzésével fejleszti az agronómusok és a gazdák szaktudását, meghozza azt a lehetőséget, hogy az agrárium adatokra hagyatkozva, a lehető leghatékonyabban működhessen.

Békés megye után Baranya megye következik, ahol azt kérdeztük meg, hogyan hasznosítható és miért fontos az adat, továbbá a szaktanácsadás fejlesztési lehetőségeiről és a Green Deal követelményeinek sürgősségéről tudtunk meg érdekes szakmai információkat.

KICSIKNEK ÉS NAGYOKNAK: HOGYAN ÉRDEMES FELÉPÍTENI AZ ADATALAPÚ GAZDÁLKODÁST, HOGY A TÁMOGATÁS IS MEGMARADJON? Borsiczky István, a Tomelilla Kft. ügyvezetője, a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári képzési helyének óraadó oktatója a 2000-es évek közepe óta foglalkozik integrált növényvédelmi megoldások fejlesztésével a precíziós technológiában rejlő lehetőségekre összpontosítva. Vele beszélgettünk az adatalapú mezőgazdaság terjedését ösztönző szabályozásról és a gyakorlati megoldásokról.

MILYEN FOLYAMATOK ÖSZTÖNZIK AZ ADATALAPÚ MEZŐGAZDASÁG FEJLŐDÉSÉT ÉS TERJEDÉSÉT? Az Európai Unió fenntartható mezőgazdaságra és élelmiszeriparra való áttérést célzó terve a zöld megállapodás, vagyis a Green Deal, amivel mostanában elég sokat foglalkozom. Világosan le van írva benne, hogy 2030-ig 20 százalékkal kevesebb műtrágya és 50 százalékkal kevesebb növényvédőszer-kijuttatás elérése a cél. Ennek megvalósítása, megjelenítése és bizonyítása úgy a legegyszerűbb, ha hagyjuk a gépeinket információkat rögzíteni, az adatokat pedig kinyerjük belőlük és szükség szerint felhasználjuk azokat a termelésben és az adminisztrációban is. A műtrágya- és a növényvédőszer-felhasználás csökkentését viszont a jelenlegi termelési szintek megtartásával csak precíziós gazdálkodási megoldásokkal lehet megvalósítani – mondta Borsiczky István.

mindenkinek tanulnia kell, aki nem akar pénzt veszíteni. A szabályozás erős katalizátor lesz ehhez, a tudás átadása viszont nehéz, és csak a szakmai konferenciákon nem lehetséges. Úgy kell megtanítani a gazdákat a gyakorlati precíziós gazdálkodásra, hogy gyakorlatilag kéz a kézben fejlődjenek és tanuljanak új dolgokat az oktatók és a tanulók. A fejlődés oka tehát adott, az EU-s szabályozás ösztönzi a folyamatot. A feladatra pedig összesen 9 év van, így értelmet nyert a készülődés, mert hamar elszállnak az évek, és a kihívás minden Európában termelő gazdálkodó előtt egyszerre magasodik majd.

HOGYAN LEHET EREDMÉNYESEN ÁTADNI A PRECÍZIÓS MEZŐGAZDASÁGHOZ SZÜKSÉGES ISMERETEKET?

https://ec.europa.eu/info/strategy/priorities-2019-2024/european-green-deal_hu

A helyspecifikus gazdálkodást a gyakorlatban kell megtapasztalni, úgy szerezhető igazán érvényes tudás. Az ismeretek átadása komoly kihívás, úgy gondolom, a leghatékonyabb egyesével meglátogatni a gazdálkodókat, megnézni a gép- és eszközállományt. A helyszínen aztán sokról kiderül, hogy amire azt hitte, hogy precíziós eszköz, az valójában nem is az, vagy pedig hiányzik belőle a szoftver licenckulcsa. A termelők nagy része tud róla, mi kell a technológiához, mik a lehetőségek, de a rendszert működtetni kell, aminek a megtanulása nem egyszerű. Nagyon sok, gyakorlati tudással felvértezett tanítóra és tanárra van szükség, akik első körben a szaktanácsadókat, a szakmérnököket és a vállalkozó kedvű gazdákat képzik ki, hogy általuk tudás- és hatástöbbszörözést lehessen elérni. Összességében viszont nem biztos, hogy a felsőoktatás elegendő ehhez. Úgy gondolom, hogy egyéb tanfolyamokra is szükség van, amivel hatékonyan és célzottan el lehet érni a gazdálkodókat, mert a termelők jelentős része nem tud elmenni szakmérnöki képzésekre.

A Green Deal nagyon fontos aktualitást ad az agrárdigitalizációs folyamatnak, kényszerítő erejű lesz, amihez hirtelen és szinte egyszerre kell felnőnie az ágazat összes szereplőjének. Ugyanis az új támogatási rendszerben például várhatóan be kell mutatni majd az eredményeket a gazdálkodási folyamatok változtatásáról és kijuttatási terveket kell tudni készíteni és végrehajtani. Így az agrárdigitalizáció az ágazatban kivétel nélkül mindenkit érint,

Az eredményességhez a saját tapasztalataim szerint az kell, hogy a kereskedők ne csak eladják a gépeket, hanem a gazdák segítséget kapjanak a beüzemelésnél,

Borsiczky István

GREEN DEAL

TÁMOGATÓK

89


ADATGYŰJTÉS ÉS ADATVAGYON

és az egész folyamat alatt foglalkozzanak velük. A független és a márkákhoz kötődő szaktanácsadók is nagyon fontos szerepet töltenek be a folyamatban, nekik is haladniuk kell a gépek és a programok fejlődésével, ismerniük kell a programok, a gépek, az eszközök és a megoldások működését. A helyzet azért is nehéz, mert a legújabb technológia elsőként mindig a kereskedőnél van, másodsorban a gazdánál és csak utána kerül be az oktatási intézményekbe. Így az is előfordul, hogy elavul, mire odakerül.

AZ ADATGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS A KEZDETI LÉPÉSEK Az adat alapvetően a gazdálkodóé, annak gyűjtése az ő feladata. Az adatfeldolgozás folyamata pedig egy bizalmi kapcsolat a termelő és a szolgáltató között. Elsőként a farmmenedzsment szoftver használatát érdemes megtanulni, szerencsére több, jobbnál jobb magyar nyelvű program is van a piacon, amiket folyamatosan fejlesztenek a gazdák igényei szerint. Ezek segítségével aztán az adattároló rendszerből azt vesz ki a termelő, és azt használ, amit akar. Így jön létre az adatokból a gazdaság visszanézhető múltja, ahol tendenciákat lehet látni, amiből elemzéseket lehet végezni és amik alapján döntéseket lehet hozni. A második lépésben csakis olyan eszközöket érdemes venni, amik kompatibilisek a farmmenedzsment rendszerekkel és a gazda tudásával, képességeivel egyaránt. A munkacsúcsoknál ugyanis a szervizszolgáltatásokhoz hasonlóan sokan akarnak egyszerre segítséget, ezért előny, ha a gazdának, vagy egy arra kinevezett munkatársnak mélyreható ismeretei vannak az általa működtetett rendszerről.

90

I. RÉSZ – EZÉRT KINCS AZ AGRÁRADAT

Harmadikként nagyon fontos a gépkezelés magas szintű megtanulása, mert a precíziós gépek nem egyszerű berendezések. Teljesen meg kell ismerni a tudásukat és a határaikat. Innentől már magabiztosabban lehet alkalmazni a precíziós megoldásokat. A helyspecifikus gazdálkodás eszközei közül a két legfontosabb a megfelelő műtrágyaszóró és permetezőgép, ezekkel lehet a legegyszerűbben megfelelni az Európai Unió által kijelölt szigorú támogatási feltételeknek. Végül van egy tévhit, amit szívesen oszlatok el: egy fontos szempontból a kisebb, közepes méretű gazdaságok nincsenek hátrányban a precíziós mezőgazdaság technológiájának megvalósításában a nagyokkal szemben. Az információátadást sokkal gyorsabban tudják megvalósítani, és sokszor jóval hamarabb tudnak reagálni a változásokra, mint a nagyobbak. Érdemes tehát mindenkinek idejében átgondolnia, miket kell fejlesztenie azért, hogy teljesíteni tudja az EU-s elvárásokat, így támogatáshoz jusson, és a lehető leghatékonyabban gazdálkodhasson – mondta István.

ZÁRÓ GONDOLATOK A FOLYTATÁSRÓL Márciusban folytatjuk az adatalapú gazdálkodás összefüggéseinek és értelmének bemutatását. Sorozatunk következő részében a növényvédelem és a kijuttatás-technológia izgalmas kérdéseivel és gyakorlati megoldásaival foglalkozunk majd. Az összeállítást az AGRO NAPLÓ felkérésére Csurja Zsolt óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök készítette. Amennyiben kérdése van a megjelenő témával kapcsolatban, kérjük írja le a Facebook-oldalunkon megjelenő aktuális cikknél hozzászólásban. www.facebook.com/agronaplomagazin


Stresszhelyzetek kivédése a LAJTAMAG szójafajtáival A különféle környezeti anomáliák okozta növényi stresszfaktorokat nemcsak a termőterület helyes megválasztásával, a megfelelő kemikáliák alkalmazásával, a jó agrotechnikai eszközök használatával csökkentheti a gazda, hanem a megfelelő fajtaválasztással is, ezzel kezdődik az egész védekezési folyamat. Ma már a nemesítés képes olyan fajtákat előállítani, amelyek egy vagy több adott negatív helyzethez jobban képesek alkalmazkodni, és ezáltal biztosabban tudnak teremni. Nem feltétlenül az a legjobb fajta, amely optimális körülmények között nagyot képes teremni, hisz a szántóföldön közel sincs mindig optimális környezet. Sokkal fontosabb a termésstabilitás. Az a fajta, amelyik a különféle stresszhelyzetekkel megbirkózik, végül sokkal jobban tud állományban teljesíteni. Tehát a stabil termőképesség a jó és rosszabb feltételek mellett is az, amitől igazán jó fajta a fajta. A tenyészidő helyes megválasztása különösen fontos. Az ország északi részében a 00 és 0 éréscsoportú fajtákat javasoljuk, bár az utóbbi években a déli területek gazdái is előszeretettel veszik ezen rövidebb tenyészidejű fajtákat, hisz így biztosabb a betakarítás, mivel az őszi nagy esők elkerülhetők. Ezek a fajták is hordozzák genetikájukban a 4 tonna feletti terméspotenciált, mégis nagyobb biztonsággal termeszthetők, mint egy hosszú tenyészidejű fajta. A Balaton vonalától délre működnek deszikkálás nélkül az I éréskategóriájú fajták. Ezeket északra semmiképp nem javasoljuk, mert nem érnek be és sokszor még deszikkálással is nehézkes betakarítani a termést. A 000 fajták az egész ország területén vethetők másod- és fővetésben egyaránt. A szója esetében különösen fontos az erőteljes kezdeti fejlődés, hogy az állomány mielőbb takarja, árnyékolja a talajt. A cégünknél forgalmazott fajták rendkívül erőteljes kezdeti fejlődéssel bírnak, így nagy az állomány gyomelnyomó képessége. Fontos, hogy figyeljünk arra, hogy elágazó fajtáinkat szélesebb sortávon termesszük, a nem elágazó fajtákat tömöríteni kell. A szélesebb sortáv alatt a 45 vagy akár a 75 cm-t értjük. A tömörítés esetében a gabona vagy maximum a dupla gabona sortávra gondolunk. A Lajtamag Kft. a szójavetőmag-előállításban és -értékesítésben is meghatározó szerepet játszik, fajtaválasztékunk lefedi a magyarországi érésidőbeli igényeket.

A 00 csoport időbeli első képviselője a RGT Stumpa, amely szinte a 000 kategória végére tehető. Sokan választják őszi árpa után másodvetésbe. Kimagasló a fehérjetartalma, amelyet a feldolgozó üzemek extra felárral honorálnak (42–44%). Fővetésben a 2020-as évben Hobolon 3,65 t/ha termésátlagot értünk el vele 20 ha átlagában. Az ES Mentor jól ismert 00-ás fajta, jó beltartalmi paraméterekkel, és magas terméspotenciállal. Csányoszrón és Csákánydoroszlóban 3,6 t/ha átlagterméssel takarították be. A Bettina szintén a 00-ás csoport képviselője. A Lajtamag Kft. legújabb genetikáját képviseli. Kezdeti fejlődése rendkívül gyors. Magas ezermagtömeg és világos köldökszín jellemzi, valamint közkedvelt az első virágemelet magassága miatt, ami 12–16 cm. Szörényben és Héderváron 4 t/ha termésátlaggal termett 30 ha átlagában. Az Albenga, amely a 0-ás kategória legeleje termésidőben, talán a legstabilabban termő fajtánk. Köldöke sárga, ezért a humán felhasználásra is alkalmas. Betegségellenálló képessége kimagasló. Az idei évben 40 ha átlagában Segesden 4,3 t/ha termésátlaggal, és kimagasló beltartalmi értékekkel jött. Az I-es kategóriát képviseli az RGT Steara, amelyet elsősorban a déli megyékre javasoljuk. Jó állóképessége és elágazóképessége kiemelendő. Hercegszántón 4,4 t/ha átlaggal termett 30 ha-on.

A megfelelően kiválasztott fajtát megfelelő módon kell feldolgozni, kezelni, hogy megőrizzük a mag csíraképességét. A vetőmag oltása során a Bradyrhizobium japonicum  baktériumot visszük fel a mag felületére, amely a szója gyökerével szimbiózisban él. Ez a baktérium képes a légköri nitrogén megkötésére, ami a növény számára így felvehető lesz. A Bradyrhizobium japonicum évekig életképes marad a talajban, és a termést és a nyersfehérje-tartalmat is növeli. A szója eredményes termesztéséhez tehát kulcsfontosságú lépés a szójavetőmag oltása. Különösen azokon a területeken, ahol már régen, vagy még soha nem volt termesztve. A szója csírázóképességének megőrzése érdekében az oltás legjobb módja, ha azt modern, üzemi körülmények között végezzük. A Lajtamagnál az oltással egy menetben általában a magok védelme érdekében egy gombaölős csávázóanyagot is feljuttatunk a vetőmagok felületére. A Lajtamag Kft.-nél lehetőség van többféle vetőmag alapanyag előállítására is. Fő profiljaink egyike az aprómagok, ezen belül mustár, olajretek, facélia valamint a homoki zab és a pohánka, ami a tavaszi vetésű kultúrákat illeti. Fajtáinkról bővebben a területi képviselőinktől érdeklődhet.

Kollégáink elérhetőségét a www.lajtamag.hu/elerhetosegeink oldalon találhatja.

91


Egy sikeres szójanemesítési program fajtái Nagy elismerés, ha szójagenetikák az AGROmashEXPO-n kapnak díjat. A Karintia BŐTERMŐ SZÓJAVETŐMAGJAIT nem csupán a rangos különdíjak miatt érdemes kipróbálni.

Hogy kiknek ajánljuk a SIGALIA-t? Akik a termésstabilitásra helyezik a hangsúlyt, továbbá a kezdő szójásoknak, hiszen az erős kezdeti fejlődésével és a nagyobb gyomelnyomó képességével az esetleges gyomirtási problémák a SIGALIAVAL könnyebben korrigálhatóak.

A hazai gazdák részére is már elérhető ABACA (000), AVENIDA (00-0), AGENDA (00-0) és SANDOKAN (I) genetikákkal 10 fölé bővült a Karintia fajtakínálata, így az ország egyik legnagyobb szójaportfóliójával állunk az Ön rendelkezésére. A koraiság ismét biztonságot jelentett. Az extrém intenzív kezdeti fejlődéssel rendelkező szuperkorai fajtánk használatát a várhatóan kései vetésű helyekre fővetésben és másodvetésre is ajánljuk. ABACA (000) a legfrissebb 3,98 tonnás Nébih kísérleti eredményeivel fővetésben is bizonyítja létjogosultságát. Az átlag feletti olaj- és fehérjetartalommal rendelkező ABACA fajtával a várhatóan 51% vagy azt meghaladó PROFAT-tartalommal értékesíthetjük a termést. Az ABACA (000), VIOLA (000) és SULTANA (000) szuperkorai hármasfogatunkat az AGROmashEXPO termékverseny 2020-ban elismerő díjjal jutalmazta. A Karintia a SIGALIA (00) fajtával vált ismertté a hazai szójapiacon. A BIO gazdaságok által is kedvelt Sigalia termőképesség tekintetében stabilan, az átlag felett teljesít. A Nébih kísérleti eredmények alapján éréscsoportjában 2018-ban 106,6%-kal, 2017-ben 104,9%-kal, 2016ban 116%-kal, 2015-ben pedig 110%-kal a standard fajták átlaga felett teljesített. A két dobogós hellyel is büszkélkedő Sigalia a 00 éréscsoportnak is az egyik legkorábbi képviselője.

Vetőmag és műtrágya üzletágunk 06 94 572 054 | 06 30 958 0029 92

A Mauthner cégcsoportunk közreműködésével létrejött eredményes szójanemesítési programnak köszönhetően évről évre bővítjük Pannon régióra nemesített fajtakínálatunkat. A 3. éve a hazai piacon elérhető ANGELICA (00) és hasonló tudású párja, az ATACAMA (00) korai fajtáink nagy biztonsággal a kukorica előtt kerülhetnek le a földről. A Nébih-EREDMÉNYEK pedig magukért beszélnek.

NEMZETKÖZI TERMÉKFEJLESZTÉSI DÍJ Kiemelkedő genetikai tudást elismerve, az AGROmashEXPO-n, az ÍGÉRETESEN TELJESÍTŐ szójafajtánknak ítélt megtisztelő díjat a rangos zsűri. A NEMZETKÖZI TERMÉKFEJLESZTÉSI DÍJJAL 2019 óta az ANGELICA (00) bőtermő fajtánk büszkélkedhet. Az akár 4–5 tonna feletti termésátlagokra és az akár 7 tonnát meghaladó Nébih kísérleti eredményre is képes ANGELICA (00) és a hasonló tudású bőtermő ATACAMA (00) termésstabilitásukkal segítik a gazdákat az eredményes szójatermesztésben. A Pannon régióra nemesített AVENIDA (00-0) és AGENDA (00-0) ÚJ genetikáink az idei évtől a már a hazai gazdák részére is elérhetőek. A nagy állóképességgel és erős oldalelágazással rendelkező AVENIDA és AGENDA fajtáinkat akár 75 cm-s sortáv vetésére is ajánljuk. A kiemelkedő betegségellenálló képességgel és magas PROFAT-tartalommal rendelkező, saját nemesítésű fajtáink vetését az egész ország területére ajánljuk. A két új genetikánk a 2019-ben 104,6% és 2017-ben 107,4%-kal a Nébih standard fajtaátlag felett

Termény üzletágunk 06 94 572 051

teljesítő REGALE (0-I) és a 2017-ben 109,8%kal a Nébih standard fajtaátlag felett teljesítő ATLANTIC (I) bőtermő fajtáink kihívója lehet. Nem bánta meg, hogy hosszú tenyészidejű szójafajtát vetett? Akkor próbálja ki a leghoszszabb tenyészidejű SANDOKAN (I) fajtánkat! A fajtakínálatunk új, ígéretes, déli országrészre ajánlott tagja az Atlantic, a Nébih országos kísérlet dobogós helyezettjének (2017., 109,8%, 3. helyezett) méltó utódjává válhat.

A KARINTIA A TERMÉNY ÉRTÉKESÍTÉSÉBEN IS SEGÍTI ÖNT A TELJES KÖRŰ KISZOLGÁLÁS egyre inkább felértékelődik. Előnybe kerül az a gazda, aki naprakész információkkal rendelkezik, gondoljunk csak az akár napi szinten jelentősen változó szójabab árakra. A Karintia az ország bármely pontján tud Önnek is segítséget nyújtani a gyors szállítással párosuló, korrekt áron történő terményvásárlásban, továbbá vetőmag, növényvédő szer és műtrágya beszerzésében is.

A szójatermesztéssel kapcsolatos legfrissebb információkról, fajtaleírásokról részletesen a www.karintia.hu honlapunkon olvashat. Területi kollégáink az ország bármely pontján állnak rendelkezésére. Keressen bennünket, szívesen adunk Önnek is ajánlatot.

Növényvédő szer üzletágunk 06 94 371 652


Szójafitnesz,

avagy szójatermesztés kicsit másképpen A Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület legutolsó évzáró rendezvényén (ami sajnos nem tavaly, hanem 2019-ben került megrendezésre) hangzott el az az előadás, amely kicsit rendhagyó módon közelítette meg ennek az igen fontos fehérjenövénynek a termesztését. Az biztos, hogy a címet olvasva nem sokan tudták elképzelni, hogyan „kerül a csizma az asztalra”, de később kiderült, hogy a párhuzam csupán egy szemléletváltás könnyebb megérthetőségét szolgálta. Mit takar a szójafitnesz? Az előadás három részre tagolódott: 1. a növényi fitnesz egyfajta meghatározása és a támogatására, fenntartására alkalmazható eszközök bemutatása, 2. a szója élettanának felvillantása, 3. a 2019-ben végzett üzemi kezelések eredményeinek bemutatása.

1. A FITOCENTRIKUS NÖVÉNYTERMESZTÉS ÉS A NÖVÉNYKONDICIONÁLÁS KAPCSOLATA A hagyományos növénytermesztési gondolkodásban sokszor táplálás ápolás pont a növény az, amit szem előtt tévesztünk. Gondoskodunk a tápNÖVÉNY lálásáról, az ápolásáról és a védelméről, de védelem egészség közben nem figyelünk arra, hogyan „érzi magát” a szója, milyen az erőnléti állapota – azaz a növényegészség kimarad! Pedig tudjuk jól magunkról, ha testileg-lelkileg rendben vagyunk, közérzetünk megfelelő, akkor a teljesítőképességünk is jobb – természetesen az adott környezeti feltételek mellett. Hiszen a növények esetében sem zárhatjuk ki az időjárási (pl. hőmérséklet, csapadék, szél) és természeti (pl. talaj, domborzat) körülményeket, de ezekre csak minimális befolyásunk lehet (pl. öntözés). A növények egészségének fenntartására és esetleges javítására viszont vannak olyan lehetőségeink, amivel érdemes élnünk, ha a körülmények ezt megkövetelik vagy lehetővé teszik. Miről is van szó? A növények egészségi állapotára a F.I.T.T. betűszócska elemeit felhasználva a következő jellemzők használhatóak: 1. F, mint feltöltve, azaz a számára szükséges anyagokból kellő mennyiségű áll rendelkezésre. A növényekre jellemző, hogy azokból az anyagokból képeznek raktárkészletet, amelyekre folyamatosan szükségük van (ilyenek például az aminosavak és a cukrok). A feltöltött állapot az alapja a megfelelő teljesítmény „leadásának” – és egyébként a környezeti hatásokra adott stresszválasznak is! 2. I, mint igényei kielégítve, azaz az egészséges élet feltételei (víz, élettér, fény, hőmérséklet, tápanyagok, CO2 stb.) adottak legyenek az életfolyamatok megfelelő szinten való működéséhez.

3.

4.

T, mint toleranciaképes, azaz önmaga is képes a megváltozott környezeti feltételekhez alkalmazkodni, illetve a külső hatásoknak ellenállni (stressztűrő képesség). Ez napjainkban egyre fontosabbá válik, többek között a szélsőséges időjárási jelenségek számának növekedése és az uniós növényvédő szer hatóanyag-kivonások miatt. T, mint természetes egyensúlyban van, azaz a természetben uralkodó elvnek megfelelően a szervezetnek az egyensúlyi állapota az, ami az optimális működés feltétele. A növény-egészségügyi kezelések célja a növények F.I.T.T. állapotának kialakítása és fenntartása. Ehhez ma már rendelkezésre állnak különböző eszközök, ezek egyik csoportját az ún. biostimulátor készítmények adják. A hazai törvényi szabályozás jelenleg három, az ún. termésnövelő anyagokhoz tartozó készítménycsoportot sorol ide: 1. a növénykondicionáló készítményeket, 2. a talajkondicionáló készítményeket, 3. a mikrobiológiai készítményeket.

Ahhoz, hogy megértsük ezeknek a termékeknek a felhasználhatóságát és elvárható hatását, a nemzetközi szakirodalomban megtalálható csoportosításukat is érdemes áttekinteni: • aminosavak és fehérjeszármazékok, • humin- és fulvosavak, • algakivonatok, • mikrobiológiai készítmények, • kisebb csoportok: – növényi kivonatok, – szintetikus stimulánsok, – hasznos nyomelemek (pl. Si, Se, Co, Na, Al, Ti). A hazai szakemberek ezeket a termékeket lényegében napi szinten használják, bár azok hatásmódjáról és alkalmazásuk elvárható eredményéről sajnos nagyon hiányos a rendelkezésre álló ismeretanyag. A termékkör sokszínűsége, és hogy pontos meghatározásuk még nemzetközi szinten sem megoldott, felmerül az igény egy, a gyakorlat számára is elfogadható és egyértelmű csoportosítás elkészítésére. (Tegyük hozzá, hogy a készítmények eredményes használatának nem kell feltétele legyen egy definíció megléte, de a biostimulátor szegmensben való eligazodást mindenképpen segítené. Ennek ellenére olyan országokban sem rendelkeznek ezzel, ahol pedig 30–40 éve stabil elemei a termesztéstechnológiának, pl. Spanyolországban vagy Olaszországban.) 93


94


A termékkörrel végzett nagyüzemi kezelések hatékonyságának vizsgálati eredményeit, a nemzetközi szakírók publikációit és a gyártó cégek (sajnos nem túl gyakori) szakmai ismertetőit felhasználva a következő (SZ.I.T.A.) hatásmódokat különböztetjük meg: szabályozó, irányító, támogató és aktiváló. Mit takarnak ezek a kifejezések? •

Az IRÁNYÍTÓ típusú anyagok (pl. hormontartalmú termékek) jellemzője, hogy a növény működését, annak irányát meghatározzák (kvázi kiadott parancsként). A növény azt teszi, amire az ilyen típusú készítmények őt tulajdonképpen kényszerítik. Ők a kormány (nem az a Kormány...). Ez a módszer akkor alkalmazható, amikor a szóját nagyobb teljesítmény elérésére késztetjük, mert a környezeti feltételek és adottságok olyan kedvezőek, hogy extra hozadéka lehet a kezelésnek, illetve ún. STOP-stressz helyzetben (pl. fitotoxicitás, fagy, jég), ha az egyéb körülmények optimálisak. A növény lényegében minden erőforrását és tartalékát a „parancs” végrehajtására fordítja, ezért legyengült állapotban, rossz kondíció mellett önmagában nem használhatók. Optimális időpontban és megfelelő módon alkalmazva látványos eredményt produkálhatnak. Az AKTIVÁLÓ biostimulátorok (pl. hasznos nyomelemek, szintetikus anyagok, humin- és fulvosavak) közé soroljuk azokat, amelyek nem találhatóak meg a növényi szervezetben, és az abba való bejutásuk valamilyen válaszreakciót vált ki abból. Ők a közlekedési hírek, amelyek nélkül el lehet jutni a célig, de figyelembe vételükkel például elkerülhetők a dugók vagy felkészülhetünk a kedvezőtlen útviszonyokra. Ezek a termékek módosíthatják a növényi működés irányát és mértékét is, de mindkét esetben megmarad a növény irányító szerepe, bár az aktiváló impulzus bizonyos keretek közé kényszeríti. Az ilyen típusú anyagok hatásáról főleg tapasztalati eredmények vannak, azaz nagyszámú vizsgálattal igazolják, hogy milyen módon változtatja meg a szervezet működését, illetve az ún. indukált szerzett rezisztencia kialakításában és a stresszmegelőzésben lehet még szerepük (pl. szilícium alkalmazása oxidatív stressz esetében). Felhasználásuk szintén hatással van a növényi erőforrásokra és tartalékokra, de már kisebb mértékben, mint azt az irányító termékeknél láttuk. A SZABÁLYOZÓ típusú készítmények (pl. humin és fulvosavak, aminosavak) a növény működésének fokát/mértékét befolyásolják, azt serkentik vagy gátolják. Ők a gáz és a fék. További jellemzőjük, hogy kémiai tulajdonságaik miatt (ún. amfoter jelleg, azaz egyszerre viselkedhetnek elektronfelvevőként vagy -leadóként) a sejteken belüli kémiai egyensúly helyreállítását segítik. Alkalmazásukkal lényegében finomra hangolható a növényi működés, drasztikus változások nélkül. Ezek a termékek a növényi erőforrásokat és tartalékokat csak minimális mértékben veszik igénybe. Hatásuk nem mindig látványos, de felhasználásuk kockázata ennek megfelelően minimális (nem „tudunk rosszat tenni” a növénynek). A TÁMOGATÓ típusú anyagokra (pl. mikrobiológiai készítmények, aminosavak, szervezetazonos növényi kivonatok) az jellemző, hogy felhasználásuk esetén „nem kérnek cserébe” semmit a növénytől, az szabadon rendelkezik a felkínált lehetőséggel, ami sokszor jelentős energiamegtakarítást jelent. Ezek az anyagok lényegében kiszolgálják a növény igényeit. Ők a BENZIN. Az élettani folyamatokat továbbra is a növény irányítja, megszabja azok mértékét is, de a készen kapott nyersanyagokat rögtön a számára legkedvezőbb módon tudja hasznosítani. Alkalmazásukkal felgyorsulnak a növénynek a környezeti hatásokra adott válaszai, illetve a különböző energiaigényes helyzeteken hatékonyabban és gyorsabban jutnak túl fejlődésük, növekedésük során.

2. A SZÓJA FONTOSABB FEJLŐDÉSI STÁDIUMAI A szója termesztésének jövedelmezőségét a megtermelt magok mennyisége (azaz a t/ha), minősége (azaz az olaj- és fehérjetartalom) és természetesen az értékesíthetősége, ára (azaz a forint/tonna) határozza meg – a termelési költségek levonása után. Ezekből a tényezőkből a költségek minimalizálása (ha lehetséges) és a hozam növelése az, amire a növénytermesztő szakembereknek lehetősége van. A növényélettani szemlélet ez utóbbira, pontosabban ez utóbbinak az összetevőire koncentrál. A termést a szója esetében (hasonlóan más kultúrákhoz) az ún. terméselemek határozzák meg: 1. a kikelt növények száma hektáronként (VE), 2. a termékeny ágak (fő és oldal) száma növényenként (V3-R6), 3. a levélemeletek száma áganként (csírázás-R5), 4. a hüvelyek száma levélemeletenként (V5-R6), 5. a magok száma hüvelyenként (R1-R6), 6. a magok mérete (tömege) és beltartalma (R5.5-R6.5). (A zárójelben lévő jelölések az adott terméselem kialakulásának és fejlődésének végpontjait mutatják, jelentésüket a következőkben ismertetjük.) Mivel a hektáronkénti hozam növelése önmagában „megfoghatatlan” feladat, könnyű belátni, hogy ha az azt meghatározó terméselemek nagyságát javítani tudjuk, az a végső termést is növelni fogja. A feladat tehát adott: határozzuk meg az egyes terméselemek kialakulásának időpontját, a folyamatokhoz szükséges optimális feltételeket, és biztosítsuk ezeket a szója számára: a kellő időpontban a megfelelő támogatást! A szója fejlődési stádiumainak meghatározása VE – a szikleveles állapot. A csírázás/kelés megindulásához kellő hőmérséklet, talajnedvesség és megfelelő minőségű magágy szükséges. Optimális körülmények között 48 órán belül megindul a csírázás, majd a kelés a sziklevelek megjelenésével zárul. Ezek raktározott tápanyagai biztosítják a csíranövény fejlődését a kelést követő 7–10 napig. Ebben a fázisban véglegesedik az 1. terméselem, a kikelt növények száma. VC – az elsődleges lomblevelek megjelenése. Az első levélpár egyszerű levelei átellenesen fejlődnek a száron. Ezt követően minden levél ún. hármasan összetett, és akkortól számítjuk a megjelenésüket, amikor a következő levélemelet levelein a levélélek már nem érnek össze, azaz kezdenek kiterülni. V1 – az első hármasan összetett levél megjelenése, az első levélemelet (nódusz). A levelek megjelenési üteme (az ún. fillokron) az 5. levélemeletig kb. 3–5 nap, majd ezután 2-3 nap. V2 – a második hármasan összetett levél (2. levélemelet) megjelenése. A nitrogéngyűjtő gümőcskék aktivitásának kezdete. V5 – az ötödik hármasan összetett levél (5. levélemelet) megjelenése. Két levélemelettel korábban, a 3. hármasan összetett levél kifejlődése után kezdődik meg az oldalágak fejlődése, amelyek maximális száma általában hat. Ebben a fázisban kezdődik meg a szár felső részén, a hónaljrügyekben a virágok differenciálódása (kialakulása). A levélemeletek lehetséges száma véglegesedik, de ezek nem mindegyike fejlődik majd ki a szója élete során. R1 – A virágzás kezdete, aminek jele, hogy valahol a főszáron megjelenik az első virág (általában a 3-4-5-6. levélemelet valamelyikén). A szójára jellemző, hogy öntermékenyülő, azaz a megtermékenyítéséhez nem szükséges sem szél, sem beporzó szervezet. A virágzás a hónalji virágfürtön lentről felfelé halad, a száron pedig lefelé és felfelé egyaránt. 95


Forrás: University of Nebraska-Lincoln (https://cropwatch.unl.edu/crop-infographics)

R2 – Teljes virágzás ideje, amikor a legfelső két levélemelet valamelyikén van nyíló virág. A növény ekkor teljes magasságának és az élettani érettség állapotában várhatóan meglévő levélemeleteinek kb. a felét érte el. Megindul a makroelemek (nitrogén, foszfor, kálium) és a száraz anyag gyors felhalmozása. R3 – A hüvelyek kialakulása akkor kezdődik, amikor a legfelső négy levélemelet egyikén az egyik hüvely hossza eléri az 5 mm-t. A hőmérsékleti anomáliák (hideg, hőség) és az aszály ebben az időpontban káros hatással van a hüvelyek számára, a magok számára és nagyságára. R4 – A hüvelyek megnyúlásának idején a legfelső négy levélemelet egyikén legalább egy hüvely hossza eléri a 20 mm-t. Ebben a fenológiai stádiumban kezdődik meg a magok fejlődése, és a hüvelyekben a száraz anyag felhalmozása. A végső termés szempontjából ez a legkritikusabb időszak! R5 – A szemtelítődés kezdetét az jelzi, amikor a legfelső négy levélemelet egyikén az egyik hüvelyben legalább egy mag hossza eléri a 3 mm-t. Energetikai szempontból ez a legérzékenyebb időszak, hiszen ekkor éri el a növény a maximális magasságát, kialakul a levélemeletek végleges száma, csúcspontjára jut a szárazanyag-beépülés (ez a minőség és a magok tömege szempontjából fontos). A gümőkben a nitrogénkötés intenzitása eléri a csúcspontját, majd gyorsan csökken. A szója víz- és tápanyagigénye jelentős mértékű. Megkezdődik a tápelemek átcsoportosítása a vegetatív részekből, és a növény teljes tápanyagigényének már csak 50%-át veszi fel a talajból. A szója már nem képes a káros környezeti hatások tolerálására, minden stresszhelyzet jelentős veszteséget okozhat a hüvelyek és a magok számában, illetve a magok nagyságában. R6 – A magok intenzív növekedésének időszaka, amelynek kezdetén a legfelső négy levélemelet egyikén a magok teljes szélességben kitöltik a hüvelyt. A szemtelítődés maximuma ebben a fázisban van, amelynek végén a hüvelyek szárazanyag-tartalma kialakul (6. terméselem). Megkezdődik a levelek intenzív hullása, csak ebben a fázisban 3–6 hármasan összetett levelét veszíti el a szója. R7 – Az érés kezdete, amikor a főhajtáson található hüvelyek egyike érett színűvé (cser vagy barna) válik. Az egyes magok szárazanyag-tartalma eléri végső szintjét, nedvességtartalmuk kb. 60%. Ebben az időszakban a környezeti hatások (stressz) már nem okoznak számottevő kárt, kivéve a fizikai sérülések nyomán fellépő terméscsökkenést (pl. szél, jég, magpergés). R8 – A teljes érettség állapota, amikor a hüvelyek 95%-a érett színű. További 5–10 kedvező időjárású nap után a magok nedvességtartalma 15% alá csökken.

3. AZ ÜZEMI VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI A 2019-es záró rendezvényen egy üzemi kezelés (Újmohács, Margitta-sziget 92 Kft.) illetve technológiai kísérlet (Hédervár, Lajtamag Kft.) eredményeit ismerhették meg a hallgatók. A vizsgálatok során a szója abban a fejlődési stádiumban kapott ún. támogató típusú kezelést, amikor az egyes terméselemeinek kialakulása történt. Újmohácson a virágzás elején és a virágzás félidejében volt a kezelés, aminek eredményeként minimális (+1%) terméstöbbletet mért a gazdaság: kezeletlen 3,79 t/ha; kezelt 3,83 t/ha). Héderváron három kezelést hasonlított össze az üzem: 1. az üzemi kontroll területen irányító típusú biostimulátor és komplex lombtrágyakezelés történt a virágzás elején – kontroll; 2. az egyik kísérleti területen az újmohácsi, kétkezeléses technológiát vizsgálták (egy kezelés a virágzás elején, egy annak félidejében) – kezelés 1.; 3. a másik kísérleti területen az első két technológia kombinációját alkalmazták – kezelés 2. Az eredmények: • növénymagasságban lényegi különbségek nem voltak; • biomasszatömeg tekintetében a kombinált kezelés (kezelés 2.) lett a legjobb, ezt követte az élettani támogatás (kezelés 1.), majd az üzemi technológia (kontroll); • a terméselemek (hüvelyszám, magszám) és a hozam szempontjából a kombinált kezelés magasan verte a két másikat, amelyek között lényegi különbség nem volt (1,54–1,57 t/ha-ral szemben a kombinált kezelés 1,95 t/ha, ami közel 25% többlet); A kísérletek tanulsága Az alkalmazott kezelések hatékonyságát befolyásolták többek a környezeti feltételek (pl. évjárat), a termőhelyi adottságok (pl. talaj), az alkalmazott agrotechnika (pl. talajművelés) vagy a fajta (genetika). A 2019-ben elvégzett kísérletek bizonyították a kezelések hatásosságát, de annak mértékét nem. Ennek meghatározásához több év és helyszín eredményei kellenek. A növénytermesztés feladata, hogy a szója élettani folyamatainak zavartalanságát és ellátását biztosítsa. A kritikus stádiumok és fejlődési szakaszok ismeretében célirányosan befolyásolhatók az egyes terméselemek, és növelhető a termés mennyisége, minősége és biztonsága. Szabó István Lektorálta: Mayerné Nemere Vera vezető

kutató-fejlesztő mérnök – Bonafarm-Bóly Zrt. 96


Kiváló szerb szójafajták az idei évtől már Magyarországon is! Szerbia vezető agráripari csoportja, a Delta Agrar 2011-ben vásárolta meg a több, mint 45 éves nemesítői múlttal rendelkező SELSEM nemesítőházat. A SELSEM Szerbia vezető szójanemesítője, nemzetközi szinten is erős pozíciókkal rendelkezik. Korszerű, GMOmentes fajtái Szerbián kívül jelen vannak az olasz, horvát, bosnyák, görög, román, moldáv, orosz és az USA piacain és idei évtől elérhetőek a magyar gazdák számára is.

MAESTRAL

Agronómiai jellemzők: legkorábbi fajtánk (tenyészidő 120–125 nap), (000/00) igen korai éréscsoport, termőképessége 3,5–4,5 t/ha. Fővetésre/másodvetésre egyaránt alkalmas.

• • •

A fajta jellemzői: magas termésre képes korszerű fajta (Iregszemcse 2020, 4,36 t/ha), erőteljes, gyors kezdeti fejlődés, szára erős, állóképessége kiváló, megdőlésre nem hajlamos. Kinek ajánljuk? Az ország középső, nyugati részén (Zala, Vas, Győr-MosonSopron, Veszprém, Jász-Nagykun-Szolnok), illetve az északkeleti megyékben (Borsod-Abaúj-Zemplén) gazdálkodók részére ajánljuk.

• • •

PASAT Agronómiai jellemzők: (00/0) korai éréscsoport, tenyészidő: 125–130 nap, termőképessége 3,5–4,5 t/ha. Fővetésre, megkésett, vagy másodvetésre is.

• • •

A fajta jellemzői: koraisága ellenére kimagasló termésre képes (Iregszemcse 2020, 4,6 t/ha), szára erős, megdőlésre nem hajlamos, nagyméretű, kerek szemek, minden termőhelyre ajánlott. Kinek ajánljuk? Középső országrészben (Zala, Vas, Győr-Moson-Sopron, Veszprém, Jász-Nagykun-Szolnok), illetve az északi megyékben (Borsod-Abaúj-Zemplén) gazdálkodók részére ajánljuk.

• • • •

DUKAT Éréscsoportjának vezető fajtája Szerbiában. Agronómiai jellemzők: (0) középkorai éréscsoport, tenyészidő: 130–135 nap, termőképessége 3,5–4,5 t/ha, másodvetésben 3–4 t/ha. Széles sortávra is (45 cm) vethető.

• • •

A fajta jellemzői: jó alkalmazkodóképességű, kiváló aszálytűrésű fajta,

• • •

kimagasló termésre képes (Mezőhegyes 2020, 4,57 t/ha), erőteljes kezdeti fejlődés, ökológiai gazdálkodásban is termeszthető. Kinek ajánljuk? Az ország déli megyéiben (Baranya, Somogy, Tolna, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád) gazdálkodók részére ajánljuk.

GORSTAK

Agronómiai jellemzők: leghosszabb tenyészidejű fajtánk (135–145 nap), (I) kései éréscsoport, termőképessége 3,5–5 t/ha. Nagyon jó termőképesség korai vetésnél is.

• • •

A fajta jellemzői: magas termésre képes megbízható fajta (Hobol 2020, 4 t/ha), erős gyökérzettel és stabil szárral rendelkezik, nagy számú elágazódást fejleszt, a rendelkezésre álló területet jól kihasználja, robusztus felépítésű, folyton növő fajta. Kinek ajánljuk? Az ország déli megyéiben, Baranya, Bács-Kiskun déli részén gazdálkodók részére ajánljuk.

• • • •

97


98


Ismét napirenden a madárinfluenza Legutoljára tavaly márciusban írtam cikket a témában, akkor Bács-Kiskun megyében a kórokozó egyik altípusának (H5N8) megjelenését igazolta a hatóság egy víziszárnyastartó telepen. Úgy tűnik, hogy 2021-ben is számíthatunk a baromfitartó telepek által rettegett, és komoly gazdasági kárt okozó betegség jelenlétére. Cikkem apropóját a közelmúltban ismét felbukkanó madárinfluenzáról szóló hírek adták – pulykatartó és tojótyúkállományokat érintett. Számos cikk született már a megelőző járványvédelmi intézkedések – mint leghatékonyabb eszköz – fontosságáról, de az eddigi tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy nem lehet elégszer ismételni az alapokat. Ha járványvédelemről van szó, a megfelelő telepi higiénia szerepe megkérdőjelezhetetlen a siker érdekében. Sok esetben a járványvédelem eszközei ugyan rendelkezésre állnak, de a napi szintű, folyamatos használatuk nem megoldott. A következő tényezőket a termelési periódusban és az állományváltások közötti időszakban is érdemes megvizsgálni, szabályozni, működtetni, szükség esetén korrigálni.

ÁLTALÁNOS HIGIÉNIA, NAPI TELEPI MENEDZSMENT A TERMELÉSI IDŐSZAKBAN A kórokozók jelentette veszély jelentősen csökkenthető a megfelelő telepi higiéniai körülmények kialakításával, konzekvens napi működtetésével. Célszerű a baromfitelepet más állattartó telepektől, településektől, természetes vízfelületektől, forgalmas utaktól távol létesíteni. Mivel a madárinfluenza terjesztői elsősorban a vadon élő madarak, ezért az állományokat a külső környezettől, és a vadon élő állatoktól a lehető a leghatékonyabban izolálni kell. Az állattartó telepet megfelelően magas és folytonos kerítéssel körbe kell keríteni, a kapukat pedig használaton kívül (mindig) zárva kell tartani. A telep területén rendszeres fűnyírást kell végezni, és megfelelő rendet kell tartani annak érdekében, hogy elkerülhessük a vadon élő állatok számára alkalmas fészkelő- és búvóhelyek létrejöttét. A baromfiállományokat zárt rendszerű épületekben kell tartani (pl. madárhálóval védett légbeejtők). Sajnos a madárinfluenza kórokozóját akár a teleptulajdonosok, telepi dolgozók is behurcolhatják (pl. lábbelin, ruházaton, személyes tárgyakon, gépeken, munkaeszközökön keresztül), ezért a jármű- és személyforgalomra mindenképpen kiemelt figyelmet kell fordítani, idegen gépjárművek csak a legszükségesebb esetben hajthatnak a telep területére. A gépjármű-fertőtlenítésre használható eszközök (pl. járműfertőtlenítő kapu és/vagy medence) épségét és működését rendszeresen ellenőrizni kell. A telep területét elhagyó, majd visszatérő gépjárművet is idegen járműként kell kezelni. Ügyelni kell a fertőtlenítőszer munkaoldatának rendszeres cseréjére (pl. esős-saras időjárási körülmények) és a téli időszakban az oldat fagymentesítését is biztosítani kell. A személyforgalom szintén kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon a telep mindennapi működése során. Csak előzetes bejelentkezést és regisztrációt követően lehet a szociális helyiségbe lépni. Az öltözőket fekete-fehér elveknek megfelelően kell kialakítani és a gyakorlatban működtetni (teljes civil ruházat cseréje, személyes tárgyak elhelyezése, és teljes befürdés). Minden kritikus helyen (telep bejárata, szociális helyiségek, istállók be- és kijáratai)

kéz- és lábbeli fertőtlenítési lehetőséget kell biztosítani igazoltan széles hatásspektrumú fertőtlenítőszerekkel és könnyen, egyértelműen használható eszközökkel. Az egyes istállókhoz saját kézi eszközöket kell biztosítani, melyeket az épületeken kívül tilos használni. A telepre bekerülő anyagokat, eszközöket (pl. szerszámok, tartalék alkatrészek, vegyszerek kannái) minden esetben fertőtleníteni kell. Az alomanyagot mindig fedett és zárt tárolóban kell elhelyezni és ráalmozás előtt hasznos lenne fertőtleníteni. Nem hanyagolható el a folyamatos és szakszerű rovar- és rágcsálóirtás sem. A takarmányt kizárólag zárt, a telepen kívülről tölthető silókba javasolt tölteni. A telepet biztos vízforrásból származó, ivóvízminőségű vízzel kell ellátni, melyet zárt rendszeren keresztül kell biztosítani. Az elhullott madarakat a telep kerítésvonalában kialakított, zárható hullatárolókban kell tárolni úgy, hogy azok ürítésekor ne kelljen a telep területére hajtania az elszállítást végző tehergépjárműnek. A legbiztonságosabb megoldás a saját hullaégető berendezés üzemeltetése.

ÁLLOMÁNYVÁLTÁS IDŐSZAKA, SZERVIZPERIÓDUS (KARBANTARTÁS-TISZTÍTÁS-FERTŐTLENÍTÉS): Az egyes állományok lehetőleg egyidejűleg – „all in – all out” elv szerint – települjenek és kerüljenek elszállításra. A szervizperiódusban elvégzendő munkafolyamatok első lépéseként az ivóvízrendszerből kell kitisztítani a biofilm réteget, majd a keletkezett trágyát el kell távolítani a padozatokról, illetve lehetőség szerint minél rövidebb időn belül (és minél távolabb) a telep területéről. Az istálló belső és külső felületeinek, berendezéseinek, kézi eszközeinek tisztítószeres tisztítása szintén kiemelt jelentőségű a fertőtlenítést megelőzően. A tisztítási folyamatot követően, de még a fertőtlenítési fázis megkezdése előtt kerülhet sor az épület felületi sérüléseinek, és a technológiai elemeknek a javítására, karbantartására is. Fertőtlenítésre kizárólag hatósági engedéllyel rendelkező, igazoltan széles hatásspektrumú (baktericid, virucid, fungicid), felület- és környezetbarát vegyszer használható a gyártó vagy forgalmazó által javasolt koncentrációban és töménységben. Ezek mellett a minimum követelmény, hogy az alkalmazott fertőtlenítőszernek az EN 14675 szabvány szerint, magas környezeti terhelés mellett is igazolt virucid hatékonysággal kell rendelkeznie. További előny, ha az adott fertőtlenítőszer rendelkezik független laboratóriumban elvégzett, igazolt hatékonysági teszttel a madárinfluenza kórokozójával szemben is. Litz Tamás

HAT-AGRO Higiénia Kft. 99


100


A takarmányadag táplálóanyagösszetételének hatása

a tejelő tehenek szaporodásbiológiai teljesítményére A tejelő tehenek energia- és táplálóanyag-ellátottsága számos ponton befolyásolja a szaporodásbiológiai mutatókat. Így pl. ismert, hogy az etetett takarmányadag energiatartalmának, a strukturális (pl. cellulóz, hemicellulóz) és a nem strukturális szénhidrátok (pl. keményítő, cukor) összetételének, a zsírforrások típusának (pl. full-fat magvak, hidrogénezett zsír) és zsírsavösszetételének (telített és telítetlen zsírsavak), a bendőben lebomló- és le nem bomló fehérjehányadnak (RDP, UDP), az aminosav-tartalomnak (pl. metionin, lizin, hisztidin) stb. nagy szerepe van ebben a folyamatban. Nem véletlen, hogy az embrióprogramokban alkalmazott takarmányozási megoldások is egyre gyakrabban kerülnek a kutatások középpontjába. Cikkünkben ismertetjük azoknak a legfontosabb táplálóanyagoknak a hatását, melyekkel befolyásolni tudjuk a szarvasmarhák reprodukciós teljesítményét. Ismert tény, hogy a tejelő tehenek ellés körüli időszakának tartási, takarmányozási és környezeti tényezői alapvető hatással lehetnek a tüsző és a petesejt fejlődésére. A szárazonállás, az előkészítés és a fogadó fázisokban alkalmazott takarmányozás telepi körülmények között például rövid időn belül többször is megváltozhat, aminek komoly hatása lehet nemcsak az anyagcsere-folyamatokra, hanem a petesejt fejlődésére is. Ez is oka annak, hogy az ellést megelőző időszakban egyre terjed az ún. egyfázisú takarmányozás alkalmazása (azonos takarmányadag etetése a szárazonállás teljes időszakában, természetesen alacsonyabb energiakoncentráció mellett). Az ovulációt megelőző időszakban az egyes hormonok, táplálóanyagok, anyagcseretermékek (pl. inzulin, glükóz) szintjének megváltozása a tejelő tehenek szervezetében befolyásolja a termékenyülési eredményeket és az embrió fejlődését. Irodalmi adatok támasztják alá, hogy a vér aktuális progeszteronszintje és ennek változása az ivari ciklus egyes szakaszaiban, továbbá az embriófejlődés korai időszakában jelentősen befolyásolja a szaporodásbiológiai paraméterek alakulását. A progeszteron magas koncentrációja kedvező hatású pl. a beágyazódásra és a vemhesség anyai szervezet általi felismerésére, így a korai embrióvesztés megelőzésére. Az elmúlt években végzett kísérletek eredményei azt mutatják, hogy a napi takarmányadag több részletben történő kiosztásával megelőzhető a vérplazma progeszteronkoncentrációjának csökkenése. Az utóbbi időben már a hazai tejelő tehenészetekben is megjelenő automatizált takarmányozási rendszerek (pl. takarmánykiosztó robot) ebből a szempontból is kedvező hatásúak lehetnek. A teljes értékű takarmányadag (TMR) etetést és hagyományos takarmánykiosztást folytató telepeken ugyancsak látható, hogy a takarmányozás gyakorlatának megváltoztatásával (napi többszöri etetés) javítani tudjuk a szaporodásbiológiai eredményeket. Ez különösen a nyári hőstresszes időszakban lehet pozitív hatású.

ENERGIA- ÉS SZÉNHIDRÁTELLÁTÁS A szakirodalomból ismert az is, hogy a tejelő tehenek energiaellátottsága hat a tüszők fejlődésére, az ovulációra és a termékenyülési eredményekre. Az ellés utáni negatív energia egyensúly (NEB) és az ezzel járó kondícióvesztés elhúzódó acikliás állapotot okoz és determinálja az ellés utáni első termékenyítés lehetséges idejét és sikerességét. A termékenyítéskori élősúly és kondíciópont (BCS), továbbá az ellés és az első termékenyítés közötti kondícióvesztés mértéke alapvetően befolyásolja a telepi körülmények között realizálható szaporodásbiológiai eredményeket (pl. fertilitás, vemhesülési arány, anovulációs állapot stb.). Az etetett abrak mennyisége és összetétele, továbbá az abrak:tömegtakarmány arány ugyancsak befolyásolja a petesejt és az embrió minőségét. Az ellést követően a nagyobb keményítőtartalmú TMR etetése pozitív hatással van a petefészek ciklikus működésére. A laktáció későbbi szakaszában viszont a nem strukturális szénhidrátokban (NSC) gazdag takarmányadag már egyértelműen negatív hatású a szaporodásbiológiai eredményekre. Az intenzív tejtermelés miatt etetett nagy keményítőtartalmú és csökkentett rosttartalmú takarmánykeverékek ezenkívül megnövelik a szubakut bendőacidózis (SARA) kockázatát, ami tovább rontja a telepi reprodukciós eredményeket.

NYERSFEHÉRJE- ÉS AMINOSAV-TARTALOM A takarmányadag nyersfehérje-tartalma, illetve a fehérjebevitel bendőben lebomló (RDP) és bendőben le nem bomló (UDP) hányadának hatása a tejelő tehenek szaporodásbiológiai eredményeire régóta kutatott terület. A túlzott fehérjetartalmú takarmányadag etetését, főleg akkor, ha a TMR vagy PMR (partial mixed ration, részleges takarmányadag) bendőben lebomló fehérjét (RDP)

101


ZSÍRFORRÁSOK, ZSÍRSAVPROFIL

nagyobb mennyiségben tartalmaz, a megnövekedett vérplazma karbamidtartalom miatt gyakran hozzák összefüggésbe a tejelő tehén gyenge szaporodásbiológiai mutatóival. Irodalmi adatok szerint a bendőben lebomló fehérjeforrások túlzott etetése megnöveli a vér karbamidszintjét, ami a fertilitás, illetve az embriók minőségének romlásával jár együtt. A rendelkezésre álló források arról számolnak be, hogy a megnövelt fehérjebevitel a luteális fázisban a magas progeszteronszintnek a méh mikrokörnyezetére gyakorolt támogató hatását befolyásolja hátrányosan és ezáltal az embrió fejlődésének feltételei romlanak. Más kutatási eredmények viszont azt jelzik, hogy a nagyobb nyersfehérje-tartalmú takarmányadag etetése (18% az etetett takarmányadag szárazanyag-tartalmában) kedvezőbb hatású az embrió minőségére, mint az alacsonyabb nyersfehérje-tartalmú (14% sz.a.) TMR etetése. Éppen ezért, az etetett takarmányadag összetételét több szempont alapján, együttesen kell értékelni, ugyanis az embrióminőség romlása leginkább az elégtelen energiaellátás és a túlzott fehérjebevitel együttes hatásának eredménye lehet. Számos hazai kutatás is igazolta, hogy bendővédett fehérjeforrások (pl. védett szója és -repce, lenmag stb.) szerepeltetése a takarmányadagban csökkentheti a két ellés közötti időt, továbbá pozitívan befolyásolja a vemhesülési eredményeket. A szarvasmarha takarmányok aminosav-ellátottságának és -kiegészítésének (natúr és bendővédett formában) a tejtermelésre és a tej összetételére gyakorolt hatása szélesebb körben kutatott téma, mint a szaporodásbiológiai és ezen belül az embriófejlődésre kifejtett hatásának vizsgálata. Érdemes megemlíteni, hogy az aminosav-ellátás javítása a tejelő tehenek takarmányadagjában nemcsak az embriófejlődésére pozitív hatású, hanem a tehenek fehérjeellátását is kedvezően befolyásolja, anélkül, hogy a vérplazma karbamid koncentrációja emelkedne. A vér karbamidkoncentrációjának növekedése közvetlen hatással lehet a tüszőérés végső folyamatára, illetve a petesejt érésére, emellett indirekt módon – a méh lumenében a pH csökkenése miatt – az embriófejlődés zavarát is okozhatja. A jelenleg rendelkezésre álló vizsgálatok szerint a zavartalan embriófejlődéshez a limitáló aminosavak (metionin, lizin, hisztidin) megfelelő koncentrációja szükséges, ami az etetett takarmányadag aminosav-kiegészítését indokolhatja. A bendővédett aminosavak tejelő tehenek szaporodásbiológiai teljesítményére gyakorolt hatásának vizsgálata az utóbbi időben került az intenzíven kutatott területek közé. A legtöbb pozitív eredményt (pl. embriófejlődés, amnionhólyag mérete) főleg többször ellett teheneknél a bendővédett metionin etetésekor figyelték meg.

102

Irodalmi forrásokból ismert, hogy a takarmányadag zsírtartalma, különösen annak zsírsavprofilja hatással van a tejelő tehenek szaporodásbiológiai teljesítményét befolyásoló hormonok képződésére. Ugyanakkor az egyes zsírsavaknak (pl. n-3 és n-6) a petesejt minőségére és az embriófejlődésre gyakorolt hatásáról lényegesen kevesebb információ áll rendelkezésre. Több vizsgálatban értékelték az energiakiegészítésként adott hidrogénezett zsírokat a szaporodásbiológiai teljesítményre gyakorolt hatásuk vonatkozásában. Ez több esetben nem hozott pozitív eredményt, viszont felhívta a figyelmet arra, hogy a zsírforrásokat nemcsak az energiaellátásban betöltött hatásuk alapján kell értékelni. Az egyes zsírforrásokban lévő zsírsavak ugyanis alapvető szerepet játszanak a koleszterin-, a szteroidhormonok és a prosztaglandin-szintézisben. A többszörösen telítetlen zsírsavakban (PUFAs) gazdag zsírforrások etetése (pl. bendővédett halolaj, lenmagdara, full-fat szója stb.) több vizsgálatban pozitív hatású volt a tejelő tehenek reprodukciós teljesítményére (pl. tüszőfejlődés, ivarzás, megtermékenyülés, progeszterontermelés, embriófejlődés, korai embrióveszteség mérséklődése stb.). A pozitív hatások az n-3 és n-6 zsírsavforrások esetén egyaránt jelentkeztek. Így pl. egy ellést követően végzett vizsgálatban az n-6 zsírsavakban gazdag zsírforrás etetésekor javult a vemhesülési % és csökkent a magzatburok-visszatartásos esetek száma. Egyes vizsgálatok arra hívják fel a figyelmet, hogy a bendőbeli (mikrobiális) biohidrogénezés következtében az n-3 és n-6 zsírsavforrások hatékonysága nem megfelelő mennyiségű alkalmazás (pl. alacsony etetési dózis) esetén csökken. A tejelő tehenekkel etetett takarmányadag zsírsavprofiljának vizsgálata a korszerű biotechnikai (embriótranszfer, ET) és biotechnológiai (Ovum Pick Up-OPU, In Vitro Embryo ProductionIVP) módszerek esetén ugyancsak vizsgálat tárgyát képezik. Bendővédett halolaj és extrudált lenmag etetésekor (n-3 zsírsavforrások) megállapították, hogy a kontroll (telített zsírsavakban gazdag, hidrogénezett zsír) zsírforráshoz képest az embriókinyerési arány kedvezőbb. A többszörösen telítetlen zsírsavak kedvező hatását a termékenyülési eredményekre és az embriófejlődésre szintén igazolták.

ÖSSZEFOGLALÁS A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a tejelő tehenekkel etetett takarmányadag energia-, szénhidrát-, fehérje-, aminosav- és zsírsavösszetétele a tüsző és az embrió fejlődését számos ponton befolyásolja. Kifejezett hatásuk van a reprodukciós mutatókra (ivarzási tünetek, fertilitási mutatók, vemhesülési %, korai embrióveszteség alakulása stb.). A szaporodásbiológiai és embrióprogramok sikerességét – többek között – befolyásolhatja a vérplazma karbamidtartalma, a limitáló aminosavak (lizin, metionin, hisztidin) megfelelő koncentrációja a méh lumenében, továbbá az etetett adag zsírsavprofilja, a koleszterin-, a szteroidhormonok és a prosztaglandin szintézisben betöltött szerepük miatt. Ennek ellenére az ellentmondásos adatok miatt további vizsgálatokat célszerű végezni a gyakorlat számára. Dr. Papp Péter1 – Dr. Tóth Tamás2

1 Agrofeed Kft. Széchenyi István Egyetem, Agrár- és Élelmiszeripari Kutató Központ

2


A mikotoxinok hatása a szarvasmarhák szaporodásbiológiájára A magas tejhozamú tehenek egyre gyakrabban mutatnak reprodukciós zavarokat világszerte. Ellés után nem vemhesülnek időben, ami hosszabb tejelési időszakhoz, rosszabb takarmányértékesítéshez és alacsonyabb napi tejtermeléshez vezet. Ezek egyik oka a takarmányok mikotoxin-szenynyezettsége lehet, mely az idei év tömegtakarmányaiban jelentős mértéket ölthet. A tehenek magas szintű termeléséhez fontos, hogy a tápanyagok hatékonyan felszívódjanak a bélből, valamint a hatékony májműködés képes legyen ezeket metabolizálni és eljuttatni a szövetekhez. A szarvasmarhák abrak- és tömegtakarmányában található, májfunkciót is csökkentő mikotoxinok negatívan befolyásolják a tehenek energiaegyensúlyát, csökkentik a takarmányfelvételt, befolyásolják az immunrendszer működését és direkt hatásukkal is rontják a szaporodási mutatókat. A méhfertőzések kialakulásánál egyes baktériumos vagy vírusos megbetegedések gyengítik az immunrendszert, mely ezek után nem képes megvédeni a méhet. Ugyanakkor a rossz immunműködés a mikotoxinokkal szennyezett takarmány hatására is kialakul-

hat (aflatoxin, DON, T-2, ochratoxin A), mely szintén méhfertőzésekhez vezethet. A gyenge méhinvolúció általában a csökkent májfunkció eredménye. Ennek oka lehet egy zsírmáj szindróma, vagy akár a májat károsító mikotoxinok is (aflatoxin, dezoxinivalenol és T-2). Ugyanakkor a mikotoxinoknak közvetlen hatása is van a méhre, a zearalenon ösztrogén szerű hatást fejt ki, ezzel méhfertőzéseket és hüvelygyulladást eredményezhet. Az energiamérleg felborulásánál a legfontosabb tényező a májfunkciók csökkenése. A máj működésének a hatékonysága zavart szenvedhet egyes mikotoxinok miatt (aflatoxinok, DON, T-2 és ochratoxin A). A másik tényező a nem megfelelő tápanyagellátás, amely adódhat a csökkent takarmányfelvételből, valamint a tápanyagok elégtelen felszívódásából, melyeket különböző mikotoxinok is okozhatnak (DON, fumonizinek, T-2). Az ivarszervek direkt károsodása általában mikotoxinokkal kapcsolatos. Elsősorban a zearalenon felelős ezért, de az ergot alkaloidok és a trichotecének (DON, T-2, DAS, HT-2) is szerepet kaphatnak.

A zearalenon, korábban taglalt hatásai (méhfertőzés és hüvelygyulladás) mellett, a fogamzási arányt is csökkenti. Hatására terméketlenség, vetélés, tőgybimbó-megnagyobbodás, tőgyváladékozás, magzatburok-visszamaradás, herefejlődési zavar, alacsony spermatermelés és még sok más probléma is előfordulhat. A mikotoxinok szaporító szervrendszerre gyakorolt közvetlen károsításait, vagy az energiaegyensúlyon, májműködésen és bélkárosító hatáson keresztüli közvetett hatásait hatékonyan csökkenthetjük – az EUban egyedüliként toxinellenes megoldásként regisztrált – Mycofix® termékkel, mellyel egyrészt enzimekkel elbontjuk a zearalenont, a trichotecéneket és a fumonizineket; megkötjük a köthető toxinokat (aflatoxin, ochratoxin, ergot-alkaloidok stb.); valamint a növényi és algakivonatok keverékével a korábban bejutott toxinok hatásait semlegesítjük; így segítve a szaporodásbiológia javítását is! További információkért keresse a BIOMIN Magyarország Kft. kérődző szaktanácsadóját: Csatádi Gábor +36 70 431 5809

103


104


III


IV

Profile for Agro Napló

Agro Napló 2021. februári lapszám  

Advertisement
Advertisement
Advertisement