Issuu on Google+

1

Navigációs rendszer és interaktív térkép a Budai várba látogató érdeklődők számára iskolás kortól

FEDD FEL TITKAIT!


TARTALOM 01

A BUDAI VÁR

03

02

KONCEPCIÓ

04

03

HELYSZÍNEK

06

HADTÖRTÉNETI MÚZEUM

08

SZENTHÁROMSÁG TÉR

10

SZENT GYÖRGY TÉR

12

04

KIEMELT PONTOK

16

05

A TÉRKÉP

20

06

LÁTVÁNYTERVEK

22

07

HASZNÁLAT

26

1


01 A BUDAI VÁR


A tatárjárás után IV. Béla király fallal körülvett várat építtetett a mai Várhegy területén az esetleges további tatár támadások ellen. A polgári lakosság szívesen telepedett meg a védelmet nyújtó királyi szálláshely körül. A királyi palota főként Zsigmond uralkodása (1387-1437) alatt lett igazi uralkodói székhellyé. Mátyás (1458-1490) nem annyira új épületek emelésével, mint inkább a meglevők szépítésével, és a reneszánsz stílus meghonosításával szerzett európai hírnevet. Mátyás halálával véget ért a budai vár fénykora. A gyönyörű gótikus-reneszánsz királyi palota és a Várnegyed 1686-ban pusztult el, amikor az egyesült keresztény seregek hónapokig tartó ágyúzás után visszafoglalták Budát a törököktől. A visszafoglalás után a várnegyednek 616 lakosa volt csak, szemben a Mátyás-kori kb. 8.000-rel. 1703-ban Buda ismét szabad királyi város lett, és lassú fejlődésnek indult. 1873-ban Pest, Buda és Óbuda egyesítésével megalakult az új főváros és ennek keretében a Vár nagyobb hangsúlyt kapott. Új kormányhivatalok épültek, megkezdték a királyi palota bővítését, újjáépült a Mátyás-templom és ekkor emelték a Halászbástyát is. A második világháború végére a Várnak minden háza megsérült, legtöbbje lakhatatlanná vált, a királyi palota teljesen kiégett. Az újjáépítés után a királyi palota számos múzeumnak ad otthont.

3


KONCEPCIÓ

02 A budai vár hatalmas történelmi, irodal-

A KINCSKERESÉS minden gyerek számá-

mi, és művészeti tudástárnak a színtere,

ra olyan izgalmat jelent, ami szinte bármit

szinte minden egyes épülete műemlék, ut-

játékká tud tenni. A fogalom maga pedig

cáit végigjárva hihetetlen mennyiségű in-

kimondottan illik a vár atmoszférájához:

formációra bukkanhat az ember.

rengeteg kincset rejt magában, akár szel-

Projektem alapötlete egy személyes élményből

lemi akár kulturális, akár a szó valós értel-

származik. Első látogatásom a várban általá-

mében vett kincsről beszélünk.

nos iskolás koromban történt egy osztályki-

A teljes várnegyed 1987 óta szerepel az

rándulás keretein belül. Azóta is, ha a várban

UNESCO Világörökség része listáján Bu-

járok, inkább érzem magam kirándulónak,

dai várnegyed címen, amely magába foglalja

afféle turistának, mint helyinek, nem tudtam

mind a déli részen fekvő Budavári Palotát,

sohasem teljesen magamévá tenni. Projektem

mind az északi részen elterülő lakónegye-

így első sorban iskolásoknak szól, osztályki-

det. Az itt található házak szinte mind-

rándulásoknak, vagy olyan gyerekeknek, akik

egyike műemléki értéket képvisel, nem is

maguk szeretnék felfedezni a vár legfonto-

beszélve az olyan építészeti és kulturális

sabb látnivalóit egy játék keretein belül.

értékekről, mint például a Mátyás templom,

Koncepcióm az volt, hogy egy tájékozódási

vagy a Halászbástya. Emellett olyan gyűj-

rendszert és egy útvonalat adjak a várba

teményeket is találhatunk is, amelyek saját

látogató gyerek kezébe, amely elvezeti

építészeti értékükön kívül más kincseket

őt a fontosabb pontokhoz, felkelti az ér-

is rejtenek, mint például a Magyar Nemze-

deklődését, illetve valami motivációt ad a

ti Galéria, vagy az Országos Széchenyi

különböző látványosságok felkeresésé-

Könyvtár, amyelyek hazánk és Európa mű-

hez. Ezt egy olyan interaktív módszerrel

kincsinek igen fontos darabjait őrzik.

szeretném elérni, amely fizikailag bevonja

Projektem ezen kincsek felfedezésére ad

őt a helyszín megismerésébe, amely kör-

lehetőséget egy olyan interaktív módsze-

nyezetkímélő, és hosszabb távon is fenn-

ren keresztül, amely fizikai kontaktusba

tartható lenne külső helyszínen.

hozza a látogogatót a helyszínnel.

4


„A FROTTÁZS (francia: „dörzsölés”), képzőművészeti technika valamely anyag felületi textúrájának érzékeltetésére. Az anyagra, például fára, egy darab papírt helyeznek, és puha ceruzával vagy - például vörösréz esetén - zsírkrétával átdörzsölik. Ugyancsak frottázsnak nevezik az elért hatást, ill. magát a művet. A frottázst XX. századi művészek, kiváltképp Max Ernst és a szürrealista mozgalom más tagjai alkalmazták. Számukra gyakran szolgált kiindulópontul gondosabban kidolgozott kompozíciók, például festmények, kollázsok készítéséhez.” Emellett

a

frottázs

technika

minda-

nnyiunkban idéz gyerekkori emlékeket, hiszen ez az egyik legegyszerűbb képalkotó módszer. Mindenki satírozott már ét pénzérmét, vagy jelenítette meg a fa, a kő, a csempe különböző faktúráját a papíron azoknak átsatírozásával. Ezáltal a frottázs technika nagyon kézenfekvő és természetes alapul szolgál a projekt interaktív természetéhez. Emellett olyan fizikai kapcsolatot hoz létre a helyszín és a látogató között, amely megkívánja a közelséget, az adott felület megérintését, és ezáltal könnyebbé teszi annak megismerését és megjegyzését is.

5


HELYSZÍNEK

03

6


A projekt alapvető célja a teljes várnegyed

HADTÖRTÉNETI MÚZEUM

bejárása, számtalan műemlékének megmutatása és a fontosabbak megismertetése. A teljes útvonal több, mint 2km-es távolságot jelent, amely során lehetőség, sőt szükség van olyan főbb kulcspontok kijelölésére, amelyek alkalmat adnak, a tájékozódás-

SZENTHÁROMSÁG TÉR

ra, pihenésre, találkozásra. Ez különösen fontos lehet iskolás csoportok esetében, hiszen ha a gyerekek önállóan, vagy kisebb csoportokban haladnak végig területen, és szükségük van azokra a kijelölt pontokra, ahol újra egyesülhetnek. Ennek alapján három olyan pontot jelöltem ki a Vár területén, ahonnan tetszőleges sorrendben bejárhatóak a vár különböző részei, a déli Palota és az északi lakónegyed, valamint a kettő

SZENT GYÖRGY TÉR

között található számos műemlék.

7


HADTÖRTÉNETI MÚZEUM

ORSZÁGOS LEVÉLTÁR TALÁLKOZÓPONT HADTÖRTÉNETI MÚZEUM MÁRIA-MAGDOLNA TORONY

8


tány a helyiek által használtutca, utca,ahol ahol főlegfőleg a helyiek által használt

A Tóth 40. 40. számszám alatt alatt találTóthÁrpád Árpádsétány sétány

mint műemlékek találinkább lakóházak, inkább lakóházak, mint műemlékek találhatóhatóak, ezért ez a negyed valószínűleg ak, ezért ez a negyed valószínűleg legcsenlegcsendesebb ésnyugodtabb része. desebb ésnyugodtabb része. Éppen ezért jó Éppen ezért jó kiindulópontnak tartom a kiindulópontnak tartom a Vár bejárásához. Vár bejárásához.

található Hadtörténeti Múzeum a vár ható Hadtörténeti Múzeum a vár északi északi részének egyik legfontosabb részének egyik legfontosabb pontja, iskolás

pontja, iskolás csoportokszámára kicsoportokszámára kitűnő találkozóhey az tűnő találkozóhey az előtte tlálható előtte tlálható tér, hiszen a múzeumot szinte tér, hiszen a múzeumot szinte minden minden csoport felkeresi. A Tóth Árpád sécsoport felkeresi. A Tóth Árpád sétány

9


SZENTHÁROMSÁG TÉR

MÁTYÁS TEMPLOM SZENT ISTVÁN SZOBOR SZENTHÁROMSÁG SZOBOR HALÁSZBÁSTYA TALÁLKOZÓPONT

10


A Szenthátomság tér Budapest egyik legré-

szintén alkalmas, sőt szükséges egy pihenő-,

gebbi és legszebb tere, a mai napig a Várne-

találkozópont létrehozása itt. A Mátyás

gyed szíve és központja. Mind földrajzilag,

templom melletti park tökéletes helyszínül

mint közlekedés szempontjából (itt áll meg

szolgál ehhez, hiszen ez az egyetlen nyugal-

a várbusz) mind látnivalók szempontjából

mas és biztonságos terület egy gyerekcso-

a bejárandó terület centrumát képezi, így

port számára a központban.

11


A Szent György tér a vár déli részének köz-

valamint a Palota megtekintéséhez. Emellett ez

pontja lehet, ide érkezik a Budavári Sikló,

a leglátványosabb panorámapont a Duna illetve

illetve itt található egyik oldalról a Palota ka-

Pest felé, valamint közlekedés szempontjából

puja, a másik oldalról a Sándor -palota. Ezzel

is jó adottságú a tér (néhány gyalogút, valamint

tökéletes kiindulópontul szolgál a Palota és

a Sikló is ide vezet.

annak látnivalói (MNG, OSZK) bejárásához,

12


SZENT GYÖRGY TÉR

VÁRSZÍNHÁZ SÁNDOR-PALOTA BUDAVÁRI SIKLÓ TALÁLKOZÓPONT BUDAI PALOTA

13


15


17


KIEMELT PONTOK

04

18


MAGYAR NEMZETI GALÉRIA A magyarországi képzőművészet dokumentáló és bemutató legnagyobb közgyűjtemény. Önálló múzeumként 1957 óta működik. Jelenlegi helyére, a Budavári Palota épületébe 1975-ben költözött.

ORSZÁGOS SZÉCHENYI KÖNYVTÁR Magyarország nemzeti könyvtára. Feladata a magyar és magyar vonatkozású írott kulturális örökség gyűjtése, feldolgozása, megőrzése és hozzáférhetővé tétele a kéziratos kódexektől a nyomtatott dokumentumokon keresztül az elektronikus kiadványokig.

BUDAVÁR SIKLÓ Különleges vasút, amely Budapest I. kerületében a Budavári Palota megközelítésének egyik eszköze, Budapest Duna-parti látképének szerves részeként 1987 óta az UNESCO Világörökség listájában is szerepel, mint Budapest Duna-parti látképének egyik meghatározó szelete.

SÁNDOR-PALOTA Eredetileg a Sándor család otthona volt. 1867ben Andrássy Gyula miniszterelnök ötlete nyomán a magyar állam előbb kibérelte, majd 1881-ben végleg megvásárolta kormányrezidenciának. 2003 óta Magyarország mindenkori köztársasági elnökének rezidenciája.

VÁRSZÍNHÁZ 1763-ban épült, mint karmelita templom és kolostor, csak 1787-ben alakították át színházzá. Ez volt az első állandó színház Budán. Ez az egyetlen olyan 18. századi magyarországi színházépület, amely ma is játszóhely.

19


LABIRINTUS A magyarországi képzőművészet dokumentáló és bemutató legnagyobb közgyűjtemény. Önálló múzeumként 1957 óta működik. Jelenlegi helyére, a Budavári Palota épületébe 1975-ben költözött.

SZENTHÁROMSÁG SZOBOR Az 1691-es pestisjárvány során a polgárok fogadalmat tettek, hogy ha a járvány elmúlik, szentháromság-szobrot állítanak hálából. A járvány véget ért, és a szobrot 1706-ban fel is állították.

MÁTYÁS TEMPLOM A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt, de Mátyás-templomként emlegetett épület az I. kerületben található. Koronázások, királyi esküvők színhelye volt. Gótikus stílusban épült, többször átalakították, mai neogótikus alakja a XIX-XX. század fordulóján készült el.

HALÁSZBÁSTYA Csúcsos süvegű kőtornyai a hét magyar honfoglaló vezért szimbolizálják. A régi budai várfalak helyén a Mátyás-templom átépítésével is megbízott Schulek Frigyes tervei alapján épült 1895 és 1902 között, neoromán stílusban. A neve arra utal, hogy a középkorban a várfalnak ezt a részét a halászok céhe védte.

GELLÉRT ÉS JULIANUS BARÁT Antal Károly szobrászművész műve Julianus és Gerhardus barátot ábrázolja, akik II. Endre király parancsára útra keltek, hogy felkutassák az őshazában maradt magyarokat.

20


TÁNCSICS UTCA 9. A magyarországi képzőművészet dokumentáló és bemutató legnagyobb közgyűjtemény. Önálló múzeumként 1957 óta működik. Jelenlegi helyére, a Budavári Palota épületébe 1975-ben költözött.

BÉCSI KAPU A középkorban Szombat-kapunak is hívták, mivel szombati vásárokat rendeztek a belső falainak előterében. Állítólag Toldi Miklós fegyverei díszítették a belső kaput. Buda felszabadulásának 250 éves jubileumára (1936) készült el a jelenleg is álló várkapu, melynek inkább szimbolikus jelentősége van.

MÁRIA MAGDOLNA TORONY A 13. században építették, első említése 1257ből való.1541 után az egyetlen templom volt, melyet a törökök meghagytak keresztény imahelynek, ám csak 1596-ig, azután dzsámivá alakították. 1698 után a ferenceseké lett, 1792-ben itt koronázták meg I. Ferenc királyt. 1817 után helyőrségi templom lett.

HADTÖRTÉNETI MÚZEUM A budapesti Hadtörténeti Levéltárban a magyar hadtörténelmi emlékekkel együtt felgyűjtött muzeális tárgyakból jött létre a Hadtörténeti Múzeum 1918-ban. 1922-től önállósult, önálló múzeumi épületet később kapott. Az 1847-ben klasszicista stílusban épült Nádor laktanya nyugati szárnyát 1926-tól alakították át Hadimúzeum céljára. Majd az 1920-as évek végén, ill. az 1930-as években költöztek be. A második világháború idején a múzeum gyűjteményének kétharmada elpusztult.

21


TÉRKÉP

05

22


A térkép maga egy olyan tárgy lehet, amely már önmagában is értéket képvisel, információt hordoz, valamint megőrzi a kirándulás emlékét. Az út során egy olyan szubjektív térkép hozható létre, ami pontosan azokat a helyeket jeleníti meg, amelyeket a térkép tulajdonosa bejárt. Hiszen a Palotánál a Palota rajza, a Mátyás templomnál a templom, a Mária-Magdolna toronynál pedig a torony épületének formája jelenik meg, és emelkedik ki. A vörös formák jelzik a kiemelt épületeket, ahol a navigációs pontokat lehet keresni, a táblákat, ahol az épület rajzát le lehet satírozni. Mivel a térkép önmagában szinte használhatatlan lenne, a csomaghoz tartozik még egy kréta, amelynek segítségével meg lehet jeleníteni a formákat. A kréta színe arany, amely illik a Vár királyi jellegéhez, illetve a kincskereső térkép kifejezéséhez.

23


LÁTVÁNYTERVEK

06 A kiemelt pontokon olyan információs pon-

hatszög formát, színvilágot és arculatot,

tok elhelyezése szükséges, amelyek nem

valamint hasonló technikával helyezhető-

csupán tájékozódási és találkozópontul

ek működésbe, mint az összes többi tábla: a

szolgálnak, hanem irányt is mutatnak. Ezek-

tárképet a tartóelemekre illesztve, és a fe-

ből a pontokból tetszőleges irányba járható

lületet az aranykrétával átsatírozva a láto-

be a vár teljes területe, így mindenképp szük-

gató megtudhatja a helyes útvonalat, amely

ség van egy ajánlott űtvonal megmutatására.

elvezeti majd a különböző pontokig. A sötét

Erre szolgálnak azok az információs felü-

felület 297x420 mm, a térkép méretével

letek, amelyek követik a térképen jelzett

megegyező nagyságú.

24


hadtörténeti múzeum

museum of military history

25


MAGYAR NEMZETI GALÉRA

BUDAI PALOTA

26


BÉCSI KAPU

Az egyes pontokon elhelyezett táblák hasonló forma- és színvilágot követnek, mint a kulcspontokon elhelyezett információs felületek. Minden kiemelt épület a térképen egy-egy vörös folttal van jelezve, amely az átsatírozás után az épület tetejét jelképezi majd. Ezeken a jelzett pontokon kereshetőek az információs táblák, amely helyszínenkét 2 táblát jelentenek. Az első (bal oldali vagy felső) táblára mindig a térkép felső részletét kell ráhelyezni, ez mutatja meg az épület alakját és helyét. A bal oldali, vagy alsó táblára a térkép alsó részét kell ráilleszteni, amelyen az adott műemlék nevét egészíthetjük ki a betűk hiányzó elemeinek rásatírozásával. A két tábla tetszőleges - az adott helyszínhez illő- elrendezésben isfelszerelhető.

27


HASZNÁLAT

07 A térkép helyes használatát a falon található táblán lévő tartóelemek segítik. A megfelelő felület megtalálásához a térképen található lyukakat az ugyanolyan számú tartófelületre kell helyezni, amely ezáltal biztosítja a tökéletes illeszkedést. Mivel nincs két ugyanolyan osztású felület, nem téveszthető el a oldalak párosítása.


A vár nagyon fontos szerepet játszott mindig is a történelemben, látta Budapest különböző korszakait, és emléket állított nekik. A tartórudakon látható számok öszszeadásának segítségével beazonosítható, milyen korszakban játszott szerepet az adott műemlék. A kapott eredmény az adott műemlék neve melletti körbe írható. 01 Tatárjárás

06 02, 03

02 Mátyás kora

07 04, 05

03 Török hódoltság 08 02, 03, 04, 05 04 Reformkor

09 01, 02, 03, 04, 05

05 XX. század

01

02

04

01+02+04= 07

Az emlékmű egyszerre kapcsolódik a reformkorhoz, és a XX. századhoz.


MOMe 2011 Jekli Ă gnes

32


Public art in the Buda Castle - magazine