Közösségi kertektől az élhető városokig

Page 1

DE MK ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK SZAKDOLGOZAT KÖZÖSSÉGI KERTEKTŐL AZ ÉLHETŐ VÁROSOKIG 2022

KÉSZÍTETTE SZŰCS ÁGNES



TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS ................................................................................................................ 3 ÁZSIA .................................................................................................................................................. 4 AFRIKA ÉS AMERIKA ....................................................................................................................... 8 HORTUS CONCLUSUS ......................................................................................................................... 10 PETER ZUMTHOR SERPENTINE PAVILON ................................................................................... 12 MEL CHIN REVIVAL FIELD ........................................................................................................... 13 MODERN KÖZÖSSÉGI KERTEK ........................................................................................................17 ÁLTALÁNOS .......................................................................................................................................... 18 AMERIKA .............................................................................................................................................. 20 NEW YORKI RADIKÁLIS MOZGALMAK – ..................................................................................... 22 TREE CORPS ....................................................................................................................................... 22 GREEN GUERILLAS ........................................................................................................................... 24 ANGLIA - KERTVÁROSOK................................................................................................................ 26 KUBA...................................................................................................................................................... 28 JAPÁN ................................................................................................................................................... 30 KERTEK FAJTÁI ................................................................................................................................ 34 KONCEPTUÁLIS PARKOK .................................................................................................................37 SUPERKILEN

BIG, TOPOTEK1, SUPERFLEX ......................................................................... 38

HIGH LINE PARK Diller Scofidio + Renfro, Piet Oudolf, James Corner ... 41 POCKET PARKOK ................................................................................................................................ 44 A VÁROSI SZABAD TEREK ELŐNYEI .......................................................................................... 46 A VÁROSI PARKOK ÉS KERTEK HÁTRÁNYAI ............................................................................ 48


2|Oldal VÁROSI ZÖLDFELÜLETKEZELÉS ................................................................................................... 49 WEKERLE TELEP .................................................................................................................................50 OTI KERTVÁROS-ALBERTFALVA ....................................................................................................52 SZEGED .................................................................................................................................................54 DEBRECENI KERTSÉGTÖRTÉNET ....................................................................................................56 DEBRECEN KÖZPONT..........................................................................................................................58 DEBRECENI SZABAD TEREK...................................................................................................... 60 FORRÁSOK .......................................................................................................................................... 62 KÉPJEGYZÉK ..................................................................................................................................... 66


TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS


4|Oldal

ÁZSIA A városi kertek egyáltalán nem újkeletű szerveződések. Ezek már az ókorban – lényegében mióta az ember városokban él – is jelen voltak. De ekkoriban inkább az önellátás eszközei voltak, míg napjainkban ez a szerepe háttérbe szorult. A kezdeteket i.e. 3500-ra, Mezopotámiába tehetjük. Azért ekkor kezdhetett betelepülni a városba a farm, mivel a települések növekedésével egyre nagyobb problémát jelentett azoknak élelemellátása a külterületekről. A korabeli városok főbb összetevő elemeit írásos, rajzi elemekből és régészeti feltárásokból állíthatjuk össze. Összességében mivel egy nagymértékben a vallás köré szerveződő társadalomról beszélünk, így természetes, hogy az akkori városképet és elrendezést főképpen a zikkuratok, templomok uralták, emellett pedig hangsúlyosak voltak az ezek mellett elhelyezkedő paloták. A városban kialakított kertek kezdetekben ezekhez a meghatározó elemekhez kapcsolódtak. Nem voltak mindenki által bejárhatóak, lehetett reprezentatív, vallási vagy termelési funkciójuk is. Legismertebb ebből a korból származó városi kert a babiloni függőkert. Mely Diodorus Siculus kutatásai alapján Nabukodonozor király építtette a honvágytól szenvedő perzsa feleségének. De későbbi kutatások azt bizonyítják, hogy a függőkert Nabukodonozor uralkodása előtt mintegy 100 évvel épült és még csak nem is Babilonban helyezkedett el, hanem attól 400 km-re Ninivében. Feljegyzések alapján ennek a kertnek a különlegessége az volt, hogy nem az ott honos növényekkel volt betelepítve, hanem a környező leigázott területekről származó növényekkel. Ezek egyfajta győzelmi trófeák is voltak. Valószínűleg ez volt az első leginkább a látvány és reprezentativitás miatt épült kert (kirimahu), viszont lehetett egy kísérleti funkciója is. Így a még a helyileg szinte ismeretlen gyümölcsöket és zöldségeket próbálhatták meghonosítani.


[1. kép]


6|Oldal

A perzsa birodalmat az arabok hódították meg és átvették a perzsa műveltséget, többek közt a kertkultúrát is, amit azután továbbfejlesztettek, így jöttek létre a mór kertek. Az öntözés biztosította, hogy az új arab városokban villák és azokhoz tartozó, gazdag kertek létesülhettek, kutakkal, vízmedencékkel. Az uralkodói paloták szinte minden esetben a folyó mellett épültek, mellettük szabályos geometriájú, tengelyes felépítésű kertekkel. A palota belső termei és a kert között oszlopcsarnokos előcsarnok épült, s így a kert és az épület szorosan összekapcsolódott egymással. A kertekben a víz minden formája fontos szerepet kapott, medencék, szökőkutak, csatornák egész rendszerét építették ki. A vízrendszer nemcsak a kertet, hanem a termeket is behálózta, mintegy összefűzve egymással a belső és a külső tereket. A kerteket mindig falakkal vagy épületekkel határolták, zártak, részben a klimatikus előnyök miatt, részben a kultikus hagyományok folytán, ahogy ez a perzsa kerteknél már korán kialakult. Csak a kalifák kiterjedt parkjai épültek magas fekvésű folyóparton, ahol egyszerre megoldható volt a zártság és a tájra nyitott kilátás. A kerti utakat és a belső udvarokat márványlapokkal burkolták, lugasokkal árnyékolták, és edényes növényekkel rendezték be. Gyepfelületet ritkán, de annál több virágágyást és illatos cserjékkel beültetett felületeket alkalmaztak. Ezeket kőszegéllyel emelték ki a burkolatokból, ami kemény, határozott rajzolatot adott az alaprajz mértani formáinak. A kertet tagoló térfalként ültettek cserjéket, sövényeket, amiket határozott formára nyírtak. A mór kertek közül a legismertebb és a legjobb állapotban maradt fenn a Granadában a 14. században épült Alhambra Palotaegyüttes, amely szellős termekből, azokhoz kapcsolódó udvarkertekből álló építmény. A palota magaslaton épült, jó kilátással a környező tájra, mégis falakkal határolt, zárt egységet képez, a perzsa-arab hagyományoknak megfelelően.


[2. kép]


8|Oldal

AFRIKA ÉS AMERIKA Ezek után mintegy ezer évvel később már Egyiptom területén is megjelentek városi farmok. Leginkább termelésre voltak létesítve, főként gyümölcsfákat és dióféléket telepítettek. Számottevően ezen kívül a kertek csak valamilyen módon a szakralitáshoz kötődő területen jelentek meg. Érdekes még megfigyelni az ókori inka és azték kerteket. Az 1400-as években épült Machu Picchu egy különleges keveréke különböző palotáknak, templomoknak, lakóházaknak és mezőgazdasági teraszoknak. Ezt az érdekes elegyet maga a környezet, az Andok kelthette életre, hiszen a hegyi környezetben (2430 m magasságban) már kifejezetten bonyolult egy város ételellátásáról gondoskodni. A külső ellátottság nem lehetett opció, így szükséges volt a városon belül létrehozni az önfenntartáshoz szükséges farmokat. Az azték civilizáció kertjeit is főképpen a környezeti adottságok definiálták. A gyorsan növekedő azték városoknak ellátásra volt szüksége, már nem volt elég a szárazföldöni teraszos termelés. Az élelmiszerellátás biztosítására csinampákat, úszó szigeteket hoztak létre sekély vizű tavakon. Először fa cölöpökkel körbekerítették a területet, majd azt sárral töltötték fel, így alakították ki ezeket a mesterséges szigeteket. Gyakran, a sziget mesterséges alapjának megerősítése érdekében a szélek mentén fákat telepítettek, melyek szövevényes gyökérzete stabilitást adott a talajnak. A szigetek között széles csatornákra volt szükség, hogy a termelési területek kenuval megközelíthetőek legyenek. Előnye, hogy egy szezonon belül többször is beültethetőek, valamint, hogy a talaj nem merül ki. A folyóvíz állandó ásványianyagutánpótlást nyújt a talajnak. Mexikóváros közelében, Xochimilco-ban még mindig használják ezt a technikát. Jelenleg 2200 hektáron kb. 80 család termeszt növényeket ilyen módon ezen a környéken, viszont az általuk megtermelt zöldségek és gyümölcsök rendkívül kelendőek az ottani éttermek között.


[3. kép]


10 | O l d a l

HORTUS CONCLUSUS A mai kertek és parkok őse a hortus conclusus, azaz a körbezárt kert. Alapvetően eredetét a Bibliára vezethetjük vissza, azaz az Édenkertre, és a kiűzetésre, de komplexebben vizsgálva több gyökerét is meg kell vizsgálnunk. Az ókori Egyiptom, Mezopotámia, Perzsia fejedelmi kertjei mennyei oázisnak számítottak egy olyan területen, ahol a mostoha természeti körülmények miatt az öntözött területek jelentették (és jelentik ma is) az életteret, az elhatárolt, dúsan beültetett virágos kertek pedig védettséget, biztonságot sugalltak. E falak mögé zárt, csatornákkal átszelt pihenőkertek mintáját követték a későbbi muszlim példák is, amelyek a Koránban leírt mennyei kertek, a gyönyörök kertjét szimbolizálják. A második fejlődési vonal az európai klasszikus hagyományhoz kötődik: az ókori görögöknél, majd a római birodalomban a kertek kétszeresen is falon belülre, a városok falain belül a ház belsejébe költöztek. A harmadik irányt, amely az európai hortus conclususok fénykorához kötődik, a középkori kertek, elsősorban kolostorokhoz kapcsolódó, változatos funkcióval rendelkező kertegységek jelentik. A reneszánsz beköszöntével a fallal körülzárt zárványszerű kertek kora is véget ért. A hortus conclusus fogalma mintegy aláhúzza a kert alapvető sajátosságát, miszerint a kert a bekerítés révén válik el környezetétől, így lesz táj-töredék helyett sajátos koncepcióval, funkcióval és szerkezettel rendelkező önálló térkompozíció. Korlátozott kiterjedésénél fogva, mint az építészeti és természeti elemeket magába foglaló, komplex műalkotás az ideális táj sűrített, tömörített, szimbolikus megjelenítésére törekszik. A zárt kertet építészeti objektumként is kezelhetjük, s nemcsak azért, mert általában maga is épületekhez kapcsolódik és/vagy épületkomplexumok részét képezi, hanem hangsúlyos kerete miatt is, amelynek révén a héj és a befoglalt tér viszonya kiemelt jelentőséget kap.


[4. kép]


12 | O l d a l

PETER ZUMTHOR SERPENTINE PAVILON Egy kiváló mai példa a hortus conclususra Peter Zumthor 2011-ben készült Serpentine Pavilonja. A kert külsőleg teljes mértékben egy masszív, sötét látszatot kelt, ugyanis a külvilág felé fekete tömör falakkal kommunikál, melyeket csak pár helyen tör meg a bejutásra szolgáló nyílásokkal. Az installáció körbezárt területére belépve a szemlélőben még nem enyhül az az érzés, hogy ez egy elutasító, nyomott, kényelmetlen hely, hiszen a belső kellemes tér és a külvilág közé az építész egy sejtelmes, szűk, sötét folyosót tervezett. Ez a tömörülés adja meg azt a keretet, melyben az ember átlényegülhet a megérkezés előtt, abbahagyja a beszédet, fókuszál. Majd a szabad térbe ebben az állapotban megérkezve kezdi el felfedezni a nyitott teret. Ez egy hely az elvonulásra, megnyugvásra. A központi kert körül végig egy pad húzódik, melyre leülve szemlélhetjük a bent történő eseményeket. Ez egy városi tér, mégis egy teljesen elzárt világ érzetét kelti. A kert kialakítását Piet Oudolf, holland kerttervező alkotta meg. A tervező egyfajta ellentétet képezett a nagy külső parkkal. A külső egy rendezett, gondosan karbantartott szabad tér és zöldfelület, míg a körülzárt terület rendkívül biodiverz és buja kialakítású. Mégis ez a buja kialakítás nem sarkallja a látogatókat nyüzsgésre, hanem inkább a megfigyelésre tereli a hangsúlyt. A kintről még fenyegető hatású fekete falak és tető most egy homogén hátteret adnak a belső térnek, nem hivalkodnak, csak a környezettől finoman leválasztják az általik létrehozott világot. A koncepció kezdeti szűkössége után felpillantva a végtelen szabadságot láthatjuk, melyet a befelé lejtő tetők, mint egy festményt, körbefogják az eget.


[5. kép]


14 | O l d a l

MEL CHIN REVIVAL FIELD Mel Chin alkotásai mind egy-egy kihasított természettöredék. Nincs ez másképp az 1990-ben készült Revival Field nevű konceptuális alkotásával sem, melyet Rufus Chaney kutatóval együtt terveztek meg. Először teljesen külön dolgoztak, a kutató egy megoldást keresett a nehézfémekkel szennyezett föld effektív megtisztítására, míg a művész egy természetet segítő, a szennyezés problémájára reflektáló alkotást szeretett volna létrehozni. Tehát a művésznek szüksége volt valakire, aki segít megalapozni az alkotás hasznosságát, a kutatónak pedig egy kontrollkertre volt szüksége, mivel annak hivatalos és költséges felállítására semmilyen támogatást nem kapott. A közös munkájuk eredményeképpen egy kísérleti zárt kert jött létre, mely már a hortus catalogi - egykori fűszeres és gyógynövénykertek - jelenkori megfelelője. Az előző példához hasonlóan itt sem csak egy lehatároló elem jelenik meg, hanem kettő. Így az installáció három részre tagolódik. Egy végtelen külső egységre, mely akár, mint egy massza veszi körbe a szigorúan négyzetes külső héjat. A belső és külső határoló szerkezet között egy átmeneti kontrollzóna található, melyet a területre jellemző növényekkel telepítettek be. A belső, kör alaprajzú lehatárolás pontosan a külső mértani közepén helyezkedik el. Itt már nem őshonos növények kerültek telepítésre, hanem olyanok, melyek képesek felszívni a talajban található nehézfémeket úgy, mint a cink, kadmium és ólom. Ezeket szimmetrikusan négy nagyobb mezőben helyezték el, és két különböző kísérleti eljárással vizsgálták őket. A kert szerkesztettsége reflektál annak kísérleti mivoltára, mivel szögegyenesen ellentétben áll a természetben tapasztalható véletlenszerűséggel. A megvalósult lehatárolt tér a kutatói munka és a művészet együttműködésének remek példája. .


[6. kép]


16 | O l d a l


MODERN KÖZÖSSÉGI KERTEK


18 | O l d a l

ÁLTALÁNOS A modern közösségi kertek kialakulása mindig valamilyen válsághelyzethez volt köthető. Az 1800-as évek végén az ipari forradalom miatt az addig mezőgazdaságban dolgozó munkások nagy része már nem kapott munkát vidéken, így új munkalehetőség reményében a városokba költöztek, ugyanis ekkor nagy mennyiségű gyárat létesítettek. A nyugodt vidéki életet felváltotta a megnyugvásra képtelen, nagy lakósűrűségű, szociális problémákkal küzdő városi közeg. A tömeges beköltözés miatt a városok lakossága robbanásszerűen növekedni kezdett. Ezzel egyenesen arányosan az életszínvonal csökkenésnek indult, nagy arányú munkanélküliség és elszegényedés jellemezte ezt az időszakot. Egyre nagyobb problémát jelentett a slum-ösödés. Olyan mozgalmak indultak, mint a ”kertet a szegényeknek”, vagy a ”veteményest a munkásoknak”. Ennek következtében a városok művelhető parcellákat ajánlottak fel az elszegényedett rétegeknek. Így megtermelhették a saját maguk ellátására elegendő zöldséget és gyümölcsöt. Különös, hogy Németországban ettől az általános indítéktól eltérő célt fogalmaztak meg a ”Schreber mozgalom” követői. A végkitűzés az ő esetükben az volt, hogy a kisgyermekek számára minél több növényekkel telepített, mozgásra helyet adó felületet tudjanak biztosítani a városon belül. A Schreber által kidolgozott” szisztematikus gyógyító gyakorlatok” azonban nem bizonyultak pozitív hatásúnak. Gyermekein is alkalmazta módszereit, viszont azok mindegyikénél valamilyen mentális betegséget diagnosztizáltak a későbbiekben, egyikük pedig öngyilkos is lett.Az első valódi közösségi kertek Németországban viszont internacionális kertek voltak. Az országba bevándorlók helyi környezetbe integrálódását volt hivatott elősegíteni világháborúk következtében azonban a Németországban kialakuló közösségi kerteknek is megváltozott a szerepe, egyre jobban a termelés irányába mozdultak el. Így fejlődtek tovább városi veteményeskertekké, ún. Kleingartenekké.


[7. kép]


20 | O l d a l

AMERIKA Amerikában az 1900 évek elején jöttek létre a Szabadságkertek (Liberty Gardens). Ez egy propagandakampányként indult, miszerint így minden egyes amerikai lakos hozzájárulhat a háború sikeréhez, ha saját maga által termeszti a megélhetéséhez szükséges élelmet. Legalábbis a hivatalos álláspont ez volt. Egyébként az USA csak üzleti lehetőséget látott a nagyüzemi mezőgazdasági termékek felszabadításával. Magas áron az élelmiszerhiánnyal küszködő Európába exportálhatta termékeit. 1918-ra már 5,3 millió városi foglalkozott kertészkedéssel, így előállítva az Egyesült Államok zöldség- és gyümölcstermesztésének 44%-át. Az első világháború utáni gazdasági válság miatt a lakosság viszonylag nagy része mélyszegénységbe süllyedt. Ezért indította el a kormány a Relief gardens nevű kezdeményezést ezzel is harcolva a szegénység és éhezés ellen. De jelentősége egy újabb funkció megjelenésében is rejlik. Ezek a kertek ugyanis már nem csak a fizikai szükségletek kielégítésére voltak hivatottak, de a szellemi jólétet, a háború utáni sokk kezelését is támogatták. Újfajta közösségek kialakításával egyfajta regeneratív helyekké fejlődtek. A 40-es években viszont Amerika csatlakozott a második világháborúhoz és az előzőekben is tárgyalt Szabadságkertekhez hasonló működési elvű és hátterű Győzelmi kertek (Victory Gardens) alakultak. Újra a termelés hatékonysága, és az önfenntartás került a középponti szerepbe. Ezzel a projekttel egy majdnem a Szabadságkertekkel megegyező termelési mennyiséget tudtak elérni, 1943-ra a 20 millió Győzelmi kert az USA termelésének 41%-át tette ki. Viszont a háború után ezek a kertek szinte azonnal eltűntek.


[8. kép]


22 | O l d a l

NEW YORKI RADIKÁLIS MOZGALMAK – TREE CORPS A 1960-as évektől napjainkig a megmaradt közösségi kertek profilja jelentősen átalakult, funkciójuk a közösség szolgálata felé hangsúlyozódott, ahogy már a Relief Gardeneknél is láthattuk. A háborúk után a városi lakosság nagy része a könnyebb megélhetés reményében elhagyta otthonát, hogy a vidéken próbáljon megélni, ahol megtermelheti az élelmét. Így New Yorkban hatalmas mennyiségű elhagyatott és összeomlott épület volt, főleg a város kevésbé frekventált környékein. Az egyik legszegényebb kerület Bedford-Stuyvesant volt, ami egy ún. vörös körzetnek számított. Ez azt jelentette, hogy a város által kevésbé támogatott környék volt. Nem csak a közbiztonság és életszínvonal volt sokkal rosszabb itt akkoriban, de ezek a vörös körzetek sokkal kevesebb zöldfelülettel rendelkeztek a többihez viszonyítva. Ez nem csak esztétikai okokból volt probléma, hiszen a sűrűbb növényzet pozitívan befolyásolta volna a levegőminőséget és a hőmérsékletet a körzetben. Ezért az egyik ottani lakos, Hattie Carthan létrehozott egy Tree Corps nevű szervezetet. Mellyel kevesebb, mint 10 év alatt 1500 fát ültettek a területben. Majd ebből a kezdeményezésből kiindulva a kerület öreg magnóliafáját védve jutott hozzá Carthan három lebontásra ítélt épülethez, melyben később iskolát nyitott az ottani gyermekek részére. Érdekes, hogy attól még, hogy ez a környék nagyon szegény és hátrányos helyzetű volt, itt mégsem az élelmiszertermelést látták megoldásnak, hanem a környezet és a zöldfelületek rendbetételét. Így egy hosszabb távon biztosítva az életszínvonal emelését, nem csak hirtelen átmeneti megoldást találtak.


[9. kép]


24 | O l d a l

GREEN GUERILLAS Ugyanebben az időben alakult meg a Green Guerillas csoport is New Yorkban. Ők ’radikálisabban’, de mégis békésen alakították a városi környezetet. Az elhagyatott telkekre vetőmagbombákat dobtak be, melyek következő évben kivirágoztak, ezzel is enyhítve a városi környezet sivárságát. Az előzőekben említett Tree Corpsszal ellentétben nekik kezdetben nem volt legális hozzáférésük egyik általuk használt telekhez sem, csak önkényesen tisztították meg és foglalták el azokat. A város először ellenezte ezt az illegális területfoglalást. De a sajtó bevonása miatt zöld utat engedtek a kezdeményezésnek, és havi 1 dollárért kiadták a Green Guerillas szervezetnek a telket. Ez a csoport főként a közösségi szerepvállalása miatt lett érdekes.Nem csak a puszta létfenntartás érdekében használták a kertet, de tudatosan közösséget is építettek. Workshopokat, közös eseményeket tartottak, megosztották egymással tudásukat. Ezután 1974-85 között több, mint 1000 közösségi kert létesült New Yorkban, melyekből jelenleg több, mint 500 jelenleg is működik. Jelenleg több nagyvárosban is működnek ehhez hasonló csoportok. Például Budapesten a Zöldítsük ki Budapestet mozgalom, aminek az a célja, hogy minél több fát telepítsünk a városban, viszont a parkolók és használatban lévő felületek számát nem csökkenthetjük. A mai emberek szívesebben élnek olyan nagyvárosban, ahol rengeteg zöldfelület veszi őket körül, és szívesen tesznek is ezért. Mára Budapesten is több közösségi kert működik, melyeket lakóközösségek, kerületek vagy különböző független szervezetek alapítottak.


[10. kép]


26 | O l d a l

ANGLIA - KERTVÁROSOK Az angliai közösségi kertek kialakulása nagyban hasonlít az amerikai mintára. Időben tekintve szinte teljesen egyszerre fejlődtek, az ok-okozati összefüggések is kifejezetten összekapcsolódnak. Ugyanúgy jelen vannak az első világháború után a Szabadságkertek, ahogy a második világháború után a Győzelmi kertek is. Anglia azért kényszerülhetett önellátásra, mert túlságosan is a gyarmataira támaszkodott, és nem volt berendezkedve önellátásra, a velük szembenálló felek pedig elvágták szinte minden kereskedelmi útvonalát. Angliát tárgyalva fontos még megemlíteni Ebenezer Howardot, aki 1900-ban adta ki To-morrow: A peaceful path to real reform című könyvét, mely új kiadása ma már a Garden Cities of to-morrow címet viseli. Ezekben a könyveken egy újszerű városkialakítási módot vázol fel, a kertvárosokat. Ahogy az ezredfordulón a közösségi kertek kialakulásakor is, ebben az esetben is az ipari forradalom negatív hatásai voltak a változás szükségességének katalizátorai. Egy jobb, élhetőbb környezet kialakítása volt a cél és a zsúfoltság, a slumösödés elkerülése. A koncepciót egy 3 mágnes nevű diagrammal szemléltette, melyek felvázolják a városok, a vidék és a kertvárosok, azaz város-vidékek előnyeit és hátrányait. Ez alapján a legjobb választás a kertvárosok, hiszen ez a kialakítás magában foglalja mind a város, mind a vidék előnyeit. A maximum lélekszámot 32000 főben határozta meg, ez után szükséges új várost alapítani. Ezek egy nagyobb lélekszámú központi város köré szerveződnek, a köztük elterülő területek pedig mezőgazdasági művelés alá vontak. Ilyen módon több várost is alapított, először Letchworth Garden Cityt, majd Welwyn Garden Cityt, melyek a második világháború utáni városlétesítéseknek mintául szolgáltak. Angliában több, mint 30 ilyen város létesült.


[11. kép]


28 | O l d a l

KUBA Kuba a hidegháború idején monokultúraszerűen cukornádat termesztett és szállított a szocialista országokba, melyekért cserébe kőolajat és más árukat kapott. Majd 1990-ben a Szovjetúnió feloszlásával Kuba elvesztette legnagyobb kereskedelmi partnerét. Az ország rendkívüli gazdasági válságba került, a terményeiknek egyszerűen nem volt felvásárlója, az USA-val pedig az érvényben lévő embargók miatt nem kereskedhetett, ennélfogva egyik pillanatról a másikra egy teljesen kirekesztett országgá vált. Ez volt a kezdete a kubai ételválságnak, a lakosság elkerülhetetlenül éhezni kezdett. Kezdetben csak az élelmiszerekhez való hozzájutás jelentett problémát, majd a későbbiekben már a takarmány és az üzemanyag is hiánycikké vált. Ezért korlátozták a munkagépek és különböző segédeszközök használatát a mezőgazdaságban. Ez volt az a pont, ahol a kormánynak felül kellett vizsgálnia a mezőgazdaságban alkalmazott módszereit, mert a megszokott módon már nem tudta előállítani a szükséges élelmet, így támogatta azokat a kezdeményezéseket, melyek a hagyományos vegyszermentes termelésen alapultak. A városokban ebben az időszakban jelent meg a gerillakertészet, mely működőképesnek bizonyult. A kormány elismerte ezek hatékonyságát és a meglévő nagy gazdasági területeket kisebb egységekre bontva osztotta szét a lakosság között. Mi több, napjainkban a városokban különböző tanfolyamokat is indítanak azoknak, akik ilyen termelési módszerrel akarnak gazdálkodni. Ez a kezdetben önkényes területfoglalás szolgált alapul a ma is működő kubai mezőgazdasági rendszernek.


[12. kép]


30 | O l d a l

JAPÁN Japánban a városi földterületek rendkívül magas ára miatt a parkok, és kertek számára már nem jut elég használható hely. A kertek, zöld közösségi terek kialakítása ebben az estben nem lehetséges a megszokottak szerint, hiszen minden talpalatnyi terület intenzív hasznosításra kerül. Míg más városokban egy apró, utcaszerű telket minden további nélkül használatba vehet egy közösség, Tokióban minden bizonnyal rövid időn belül beépítenék. Ennélfogva szükség volt egy újfajta elgondolásra, hogy hogyan is lehetne egy ilyen sűrű városi szövetbe visszahozni a természetet. Ez a lapostetők átértelmezéséhez vezetett. Nem egyedi eset, hogy nagyobb épületegységek, bevásárlóközpontok tetején zöldfelületeket létesítenek. Így volt ez a Tokió belvárosában elhelyezkedő Takashimaya Nihombashi bevásárlóközpont esetében is. Maga a központi épületrész 1932-ben épült, majd ehhez kapcsolódóan még két egység jött létre. Érdekessége, hogy az 1950-es években egy elefánt lakott a tetőn lévő egyik felépítményben, mely ma is megtekinthető. Megközelítőleg 6000 m2-es lapostetejének tetőkertté alakítása 2019-ben történt meg, azóta a három nagy épületegység összekötéseként szolgál. Tokióban jelenleg ez az egyik legnagobb tetőpark, mely nem termelésre, hanem kikapcsolódásra szolgál. Viszont termőkertekre is találunk itt épületben elhelyezett példát, példának okáért a Pasona Group központi irodaépületét, mely az előbb említett példától két utcányira található. A cég mezőgazdaságban érdekelt, így megpróbálták a termékeket az irodai dolgozóiknak is közelebb hozni. Ez egy, a legkorszerűbb termelési technológiákat használó, 10.000 m2 területű beltéri gazdaságot eredményezett. A cél viszont nem csak az ott dolgozókra terjedt ki, hanem az aktív álláskeresőkre is. Ezzel szerették volna népszerűsíteni a munkavállalást az ágazaton belül. Remélték, hogy ezzel a high-tech városi farmmal több embert vonzhatnak be a termelésbe.


[13. kép]


32 | O l d a l

Az épületben szinte mindenhol termőterületekkel találkozhatunk, még egy-egy pad ülőfelülete alatt is folyik a növénytermesztés. A fényhiányt napot helyettesítő megvilágítással pótolják, a hőmérsékletről is külön gépészet gondoskodik, így minden ott termesztett növénynek az azoknak megfelelő közeget tudják biztosítani. Ezek mellett a feltételek mellett több, mint 100 fajta növényt termesztenek az épületben. Viszont ami ebben az esetben jót tesz a növényeknek, az nem tesz túl jót a környezetnek. Az épületnek hatalmas energiafelhasználása van, így fenntarthatónak és gazdaságosnak semmiképpen nem nevezhető. Inkább az a célja, hogy megtanítsa az itt dolgozókat a mezőgazdaság fontosságára, és kihasználja a japán gazdálkodók új generációjának kreativitását és lendületét. A belső zöldfelület viszont sokkal élhetőbb, barátságosabb helyszínné teszi az irodai környezetet. Azonban egy még érdekesebb példával is szemben találhatjuk magunkat Tokióban. Nem csak növénytermesztés történik épületen belül, de állattartás is. Ugyancsak a Pasona Group által üzemeltetett Otemachi Bokujyo-n, azaz az Otemchi Farmon, mely egy felhőkarcoló 13. emeletén található, közvetlenül a Pasona központja mellett. Az állatok élőhelyeit érdekes módon itt nem a természet keretezi, hanem a földtől plafonig tartó üvegfalak. Ezek kombinációja elég szürrealisztikus hatást kelt. Ezeken a projekteken kívül a Nishikasai megálló környékén a magasvasút vonala alatti kihasználatlan területeket vették birtokba. Az itt megtermelt zöldségeket minőségi éttermek vásárolják fel, nagy rájuk a kereslet. Ginza városrészen a tetőkre méheket telepítettek. Összességében elmondható Japán, azon belül főképpen Tokió közösségi kertjeiről, hogy az országra alapvetően jellemző magas technológiai háttérrel dolgoznak, míg a világ többi táján leginkább a hagyományos termesztés a számottevő. Ez érthető is, ha azt tekintjük, hogy ezeknek a japán városi gazdaságoknak a fenntartása rengeteg energiát, és háttértechnológiát igényel, melyeknek fenntartása rendkívül kényes és költséges.


[14. kép]


34 | O l d a l

KERTEK FAJTÁI Ahogy az előzőekben is láthattuk, különböző fajtájú városi kertek léteznek, a használók igényeitől függően. Ezek lehetnek egyszerű veteményeskertek, melyek a létfenntartás eszközei, ugyanakkor ezt kiegészítve, vagy éppen elhagyva lehet akár szociális, közösségi, rekreációs, vallási kertekről is beszélni. A legelső típusok között a templomkerteket említhetjük. Ezek legtöbb esetben a valláshoz tartozó hagyományokhoz híven kerültek kialakításra. Ahogy a zikkuratok estében az isteneknek való áldozati rituálékhoz termesztettek virágokat, úgy akár a zsinagógák körül megtalálható erősen szimbolikus jelentésű zsidó kertek is a vallás kifejezésére, kiterjesztésére szolgálnak. Viszont a valláshoz kapcsolódó szerzetesi rendekben sokkal profánabb funkciója volt a telepített kerteknek. A fő profiljuk egyszerűen az önellátás volt. Nem vallási, hanem létfenntartási szempontból megközelítve juthatunk el a kialakult modern városi farmokhoz, válságkertekhez. Ezek csak egyszerű veteményesként működnek, és mindig valamilyen válsághoz köthető a létrejöttük. Célja az elszegényedett rétegek önfenntartása. Nem egyedi eset, ha a kezdetekben egy-egy ilyen válságkert illegálisan, önkényes területfoglalásként indul A termelést kiegészítheti, vagy teljes egészében fel is válthatja a közösségi funkció. Ebben az esetben beszélhetünk az előbbi esetében közösségi kertekről vagy az utóbbi esetében közösségi parkokról. Ezeknek a funkcióknak a megoszlása teljes egészében a kialakult közösségek preferenciájától függ. Fontos, hogy ezekben a közösségekben nagyrészt vagy időseket vagy fiatal kisgyermekes családokat találunk. Az idősebb rétegek számára a közösségi kertek az elmagányosodás megelőzését is jelenthetik. Sokaknak vagy túl távol él a családja, vagy már teljesen egyedül maradtak. Egy ilyen közösségbe való bekerülés lehetőséget adhat nekik a kapcsolatteremtésre másokkal, csökkentheti az időskori depresszióra való hajlamot.


[15. kép]


36 | O l d a l

Míg a fiatal gyermekes családoknak így van lehetőségük megismertetni gyermekeikkel a termelési folyamatokat, hiszen egy lakótelepen nevelkedett gyermek nem feltétlenül találkozik annyit a természeti környezettel, mint más környezetben élő társai. A közös munka pedig együttműködésre, kompromisszumkészségre tanítja őket. A kertek betölthetnek különböző edukációs funkciókat is, ezeket a kerteket iskolakerteknek nevezzük. Egyre kevesebbet tudunk az általunk fogyasztott zöldségek és gyümölcsök eredetéről, mint az iparosodás előtti időkben. Ezt környezeti amnéziának nevezik. Az iskolakertek ezt az elvesztett tudást tudják pótolni. A városi kertek nem csak a korosztályok között tudnak kapcsolatot teremteni, de a különböző kulturális rétegek között is. Többször is megfigyelhető a történelem során, hogy egy-egy tömeges bevándorlás után az integráció elősegítésére interkulturális kertek alakultak. Ezek különlegessége pontosan ebben a kultúrakavalkádban rejlik. Minden ember hoz egy kis darabot a saját kultúrájából a kertbe, legyen szó akár bizonyos területekre jellemző növényekről, vagy éppen építési technikákról. Leginkább Németországban és Amerikában figyelhetőek meg. Ugyancsak a társadalomba való integrálást segítik a szociális kertek, viszont itt nem kulturális különbségekről beszélhetünk, hanem megélhetési szakadékokról. A valamilyen anyagi problémákkal küzdő emberek megsegítésére jöttek létre ezek a kertek. Ezek mindig nagyobb léptékűek, hogy az adott művelők ebből profitot tudjanak előállítani, így elősegítve integrálódásukat. Egy különleges, de egyre nagyobb jelentőséget kapó kertfajta a kórházkertek, vagy terápiás kertek, az ún. healing gardens. Kutatások bizonyítják, hogy egy használható, jól megtervezett park jobban előmozdítja a betegek gyógyulását, mintha egy elhanyagoltabb, rideg környezetben töltené a beteg az időt Szükségszerűség, a helyhiány hívta életre a tetőkerteket is. Ezeknek nagyon nagy jelentősége van a városok hőháztartásában is.


KONCEPTUÁLIS PARKOK


38 | O l d a l

SUPERKILEN BIG, TOPOTEK1, SUPERFLEX

A Superkilen nevű park 2012-bben nyílt meg Dániában, egy etnikailag különösen változatos területen. A park egy példája annak, hogy hogyan lehet egy területet élhetőbbé tenni úgy, hogy nem csak a zöldfelületi arány növelésére helyezik a hangsúlyt, hanem a terület maximális kihasználtsága is szem előtt van tartva. Itt nem a növénytermesztésről beszélünk, hanem a művészet megjelenéséről is A környéken mindösszesen megközelítőleg 60 különböző etnikum éli mindennapjait. Ez a diverzitás viszont nagy belső feszültségekhez, szociális problémákhoz vezetett. A környéken kiugróan magas volt a bűnözés és rongálás. A park ezeket az ellentéteket volt hivatott enyhíteni, szükség volt egy olyan térre, amelyet mindenki a magáénak érezhet, nem csak a bevándorlók, de a már alapvetően itt élő lakosság is. A környék fejlesztésével az egyre magasabb szociális pozícióba került, ma már egy olyan tér van az egykor elhanyagolt tér helyén, melyben egységesen mindenki otthon érezheti magát. Ezzel egy internacionális közösség jött létre, mely nagyban hozzájárul a bevándorlók könnyebb integrálódásához. A tervezési helyszín egy hosszan elnyúló, alulhasznált városi szövetrész volt. Ezt három, funkcionálisan és megjelenésben is elkülönülő egységre tagolták, de ezeknek mégis van egy közös vonásuk, a környezetüket tükrözik vissza. Ez egy teljesen alapvető tájépítészeti koncepció mentén alakult ki. Ahogy a kínai tradicionális kertek leképezik a hegységeket, a japán kertek a tengert, úgy a Superkilen a körülötte jelenlévő sokszínűséget adja vissza. Egyfajta talált tárgyak gyűjteménye jött itt létre ennek végeredményeképpen. A környéken megtalálható minden nemzetiséghez tartozik legalább egy tárgy a téren, melyek mindegyikéhez tartozik egy magyarázó ábra, hogy pontosan melyik kultúrához is kapcsolható. Van itt Los Angelesi edzőpark, Izraeli csatorna, kínai pálmafa vagy éppen katari és oroszországi fényreklámok.


[16. kép]


40 | O l d a l

A tervezés végig a környéken élők bevonásával történt, így mindenki egy folyamat részesének érezhette magát, bárki hozzájárulhatott az ötleteivel a park alakulásához. A végső forma három részből áll, melyek különböző domináns színekkel is jelennek meg, ezek a zöld, a fehér és a piros. A fehér és a piros zöldfelületi kezelésében megegyezik. Ezeknél a zöld foltok szigetszerűen vannak kialakítva, míg a zöld egység esetében sokkal intenzívebben jelennek meg. A legurbánusabb és legnyüzsgőbb a piros kialakítása. A szín koncepciója itt olyan erős, hogy az erős pirosat még a növények zöld foltjai sem törik meg, ugyanis azok is vörös színűek. Itt a főszerep a mozgásé, az eseményeké. A térre nyíló sportcsarnok meghosszabbításaként is szolgál, a térrészen több aktív funkció is helyet kapott. Ezen kívül a városi nyüzsgést tükrözendő ezen a részen városi piactér is működik. Érdekessége, hogy nem egy egyenes mentén van lezárva a tér, hanem határai elmosódnak, keverednek a környezettel. Ez nem csak a járható burkolatokban mutatkozik meg, hanem a teret körülölelő homlokzatok használatában is, Attól, hogy a teret egy épület lezárja, még nem jelenti azt, hogy ott véget is kell érjen. Többször nem csak a vízszintes felületek, de a homlokzatok is a tér kihasznált részét képezik. A középső fehér részen a főszerep a pihenés, lényegében ez egy nagy kiülős placc fogyasztási lehetőségekkel. Itt a nyüzsgést és a változatosságot az elhelyezett berendezések és növények származási sokfélesége és a burkolat kanyargó mintázata adja. Van itt marokkói szökőkút, török pad, japán cseresznyefák, brazil bárszékek, bolgár piknikasztalok stb. A teret egyik oldalról egy utca határolja, viszont az észak-keleti oldalán egy nagy mesterséges domb választja el a következő, zöld egységtől. A zöld egység a sportokról és játékokról szól. Ez az összetartozás, és a megegyezés szimbóluma. Mivel a sportokban a szabályok teljesen egyértelműek, így nem számít az egyén származása, a játékban mindenképpen részt tud venni. A szín itt is meghatározó, nem csak a növények, de a burkolatok is zöld színűek.


[17. kép]


42 | O l d a l

HIGH LINE PARK Diller Scofidio + Renfro, Piet Oudolf, James Corner

A High Line Park New York Manhattan városrészén helyezkedik el, összesen 1,6 km2 terjedelemben. Az összhossza 2,33 km, tehát egy lineáris parkról beszélünk. A tervezési terület történetének megismeréséhez egészen 1900-ig kell visszamennünk. A századforduló előtti megközelítőleg 50 év rengeteg vonatbalesete után a város a további balesetek elkerülése érdekében magasvasút kiépítését indítványozta. Az első működő magasvasút 1933-ban indult, majd 1941re már az egész vasúti közlekedés ilyen úton történt. Viszont ez nem sokáig volt működőképes, mivel a szállítmányozást akkoriban egyre inkább kamionokkal oldották meg, így 1960 környékén a legdélebbi szakaszt már el is bontották, 1990re pedig az egész magasvasúti közlekedés megszűnt. Az addig még nem lebontott részeket New York polgármestere felszámolásra ítélte, de egy 1999-ban alakult civil szervezet, a Friends of the High Line az elbontás helyett annak parkká történő átalakítását szorgalmazta. A kezdeményezés egy hasonló francia példa alapján történt (Promenade Plantée), majd a High Line átadását követően (2009, 2011, 2014, 2019) több hasonló átalakítás is elkezdődött az USA-ban. A magas park a nyugati 14. utca és a Gansevoort Street találkozásától a nyugati 34. utcáig terjed, a 30. utcánál nyugatra kanyarodik. Összesen mintegy 20 tömböt lehet zavartalanul sétálni. Ez nagyban meggyorsítja a gyalogos és az autós forgalom haladását, valamint a gyalogosok számára egy sokkal biztonságosabb közlekedési útvonal alternatívát is szolgáltat. A parkba több, mint 10 bejáraton lehet feljutni. A park különböző szakaszai különböző koncepcióval rendelkeznek. A tájépítész a Vitra múzeum parkját is tervező Piet Oudolf volt, aki szokásához híven nagy biodiverzitású növényszigeteket álmodott meg. Összesen megközelítőleg 120 növényfajt láthatunk a park végigjárása során. Egyes részeken kortárs művészeti alkotásokkal, máshol pedig a múltat idéző régi sínpárokkal találkozhatunk.


[18. kép]


44 | O l d a l

POCKET PARKOK A poket parkok leginkább olyan területeken jönnek létre, ahol a terület nagyon drága. Gyakran találkozhatunk velük kis szabálytalan területeken, mint mondjuk parkolók, elhagyott telkek, belváros. Általánosságban véve méreteik nem haladják meg az 1-3 telek nagyságot. Első megjelenése Európában történt a második világháború utáni időszakban. Ekkor a hiányos erőforrások miatt minél egyszerűbb és kisebb beavatkozásokkal kellett megoldani a városrehabilitációkat. Így több alkalommal a lebombázott épületek helyén szabad parkokat létesítettek. Igaz nem kis léptékben, de hasonló helyzetben alakult ki a debreceni Nagyállomás előtti Petőfi tér is a bombázások után. Tehát a belvárosi területeken a zsebparkok gyakran a városrehabilitációs erőfeszítések részét képezik azáltal, hogy az alulhasznosított vagy leromlott tereket élénk közösségi javakká alakítják át. Más szempontból a városban megtalálható élővilágnak ökológiai támaszul szolgálhat egy-egy ilyen minipark. Egy kiemelkedő példa a New Yorkban megtalálható Paley Park, mely a Stork klub egykori helyén található. Különlegessége abban áll, hogy mindössze 390 m2 teljesen körülépített területről beszélünk. Viszonylag nagy burkolt felületekkel rendelkezik, de mégsem kelti betondzsungel hatását. Elszórtan az egész területet fák törik át, viszont ezek laza lombkoronájuknak köszönhetően mégsem rekesztik ki a napfényt. A környező falfelületek is egyet kivéve mind zöld növényzettel befuttatottak. Az egy kivétel pedig maga a park legkülönlegesebb eleme. Egy 6,1 m magas vízesés. Azonban ezt a tervezők nem csak látványelemnek szánták. A folyamatosan lezúduló víztömeg egy olyan háttérzajt kelt, mellyel kellemesen leplezhetővé válik a városi közlekedés zaja.


[19. kép]


46 | O l d a l

A VÁROSI SZABAD TEREK ELŐNYEI A városi szabad terek előnyeit hosszan sorolhatnánk. Ezek közül csak az általam leglényegesebbnek ítélteket szeretném részletezni. Egyértelműen a legfontosabb pozitív hozadék a szabad tereken megjelenő zöldfelületeknek, hogy nagyban hozzájárulnak a városi levegő tisztításához. Az alkalmazott növények – természetesen az adott fajtára jellemző mennyiségben – képesek megkötni a légkörben található, emberre károk anyagokat, ezzel egy élhetőbb atmoszférát teremtve. Emellett napjainkban már felismert probléma a városi hőszigetek nagy hőtermelése. A burkolt járófelületek sokkal nagyobb mértékben képesek felmelegedni, így több hőt is vernek vissza a környezetüknek, mint a növényzettel fedett felületek. A városi hőmérséklet szabályozása sokkal hatásosabb a zöldfelületek megfelelő elhelyezésével és mennyiségével, mint bármely más módszerrel. A városban élők komfortérzetét is növelhetik a megfelelően kialakított szabad terek. Nem csak azért, mert barátságosabbá és biztonságosabbá teszik az adott környéket, ahogy a Superkilen park esetében is láthattuk, hanem mert a környezetük zajterhelését is csökkentik. Egy- egy park létesítése esetén teljes útszakaszok alakulnak át, csökkentett forgalommal vagy akár gépjárműforgalommentesen működnek tovább. Megfelelő növényelhelyezés és kiválasztás esetén a természet mintegy zajszűrő védőrétegként is funkcionálhat. Nem emberközpontú megközelítés esetén pedig az állatvilágot is nagyban segíti egy közösségi kert, park vagy szabad tér. Ez ugyanis a madaraknak és más városi élőlényeknek egy biztonságos bázist nyújthat. Virágzó növényekkel telepítve akár a méheket is segíthetik.


[20. kép]


48 | O l d a l

A VÁROSI PARKOK ÉS KERTEK HÁTRÁNYAI A városi kertek alapvető hátránya, hogy értékes belvárosi területek válnak általa hihetetlenül alulépítetté, ami befektetési szempontból nem előnyös. Várhatóan ezek a területek beépítésre kerülnek a későbbiekben, hiszen a tulajdonos a bevételének elvesztegetéseként élheti meg ezen területek üresen hagyását. A közösségi kertek üzemeltetési nehézsége is kifejezetten hátráltathatja annak hosszútávú fennmaradását. A még nem kialakul közösségek egy-két év után könnyen szétszélednek, lemorzsolódnak. Ez kifejezetten akkor probléma, ha a kertre a parcellát bérlő nem lát rá. Egyszerűen elvesztik az érdeklődést a kert iránt akár az odautazás nehézségei miatt is. Kialakítás szempontjából közterületre kilógóan nem lehet termő fákat, bokrokat telepíteni higiéniai és esztétikai kérdések miatt, ezért a kert közterülettel határos részei kihasználatlanok maradhatnak. A megfelelő növényválasztás nem csak az előbb említettek miatt fontos, hanem egészségügyi vonzatai is lehetnek. Ugyanis ezek a termőfelületek nagyban emelik a környék pollenkoncentrációját, így problémát okozhatnak egyes pollenallergiával küzdő egyéneknek. A lopás veszélye is fennáll, ha a közterülethez közel helyeznek el parcellákat. Így a nehéz munkával megtermelt javak egy része kárba is veszhet, igazán demotiváló hatással bírhat a parcella tulajdonosára. A kerteken kívül eső városi szabad terek a rossz tervezés miatt kerülhetnek hátrányba. Ahogy a Superkilen esetében is láttuk, az előzetesen a helyén lévő alulhasznált terület elősegítette a környék slumösödését. Egy kihasználhatóbb koncepció mentén létrehozott szabad tér viszont rendkívüli módon emelheti a környék presztízsét.


VÁROSI ZÖLDFELÜLETKEZELÉS


50 | O l d a l

WEKERLE TELEP A 1800-as éveket éljük mikoris már Budapesten is dübörgött az ipari forradalom . Sok vidéki ember kezd felköltözni a nagyvárosban , jobb élet és magasabb fizetést remélve .A lakosság rohamos növekedése miatt beköszöntött a lakáshiány a fővárosban . A megoldást jó 100-évvel később 1900-ban a Wekerle -telep jelentette. Még mielőtt a város kialakításának nekikezdtek volna, első lépésben telepítettek a közelbe egy mészhomoktéglagyárat, mely kiszolgálhatta a későbbi építkezéseket. A városrész kialakításban nagy szerepet játszott az Ebenezer Howard által kidolgozott kertvároskoncepció. Ezáltal a telep a Garden City movement egyetlen magyar példája. A kialakításban fontos szerepet játszott , hogy a vidékről érkező emberek hozzá voltak szokva a saját kerthez és ez fontos szerepet töltött be az életükben . A beköltözendő lakók tervípusok alapján választhattak házat. Összesen 48 féle lakóházat találhatunk meg a telepen . Azért, hogy minél jobban sajátjuknak érezhessék új lakóhelyüket a környezetet úgy alakították, hogy abban minél inkább a vidéki életforma tükröződjön. Ennélfogva nagy szerepet játszott az élhetőség és nagy zöldfelületi arány a tervezésnél. A telepen és a szomszédos köztereken közel 50.000 fát telepítettek. A lakótelep közepén egy gondozott, nagy kiterjedésű park található. A közterületeken elhelyezett fákon kívül még 16.000 gyümölcsfa is helyet kapott, melyeket a lakók magánudvarán helyeztek el. Megjegyzendő tény ezzel kapcsolatban, hogy a telepgondnokság, tehát egy viszonylagosan külsősnek számított szervezet segített az ide települő embereknek zöldíteni és fenntartani a saját kertjüket. Muszáj megjegyeznem , hogy a mai napig fontos szerepet tölt be az ott élők részre létrejött közösségek . Az első pillanattól kezdve jelen voltak különböző civil szerveződések, melyek a mai napig egy lüktető közösségi életet tesznek lehetővé az itt élők számára


[21. kép]


52 | O l d a l

OTI KERTVÁROS-ALBERTFALVA Barát Béla és Novák Ede korábban részt vettek a Wekerle-telep főterének tervezésében, az albertfalvai„‘Kertváros”, másik nevén „Parkváros” telep tervein visszaköszönnek ott szerzett tapasztalataik. A telepet az Országos Társadalombiztosító Intézet lakásépítési programjának keretében, adókedvezmények igénybevételével, jövedelemnövelő olcsó befektetési szándékkal építtette saját dolgozói részére. A Fehérvári út mentén, a Duna egykori árterében az úttal és a folyóval párhuzamos utcák szervezik, a merőleges utcák tagolják a telepet. A hosszan futó utcák mentén, azonos alaprajzi kialakítással földszintes sorházak sorakoznak, a sorozatot a végeken kétszintes házak zárják. A telep középpontjában a közösségi funkciókat szervező tér áll. A több ütemben tervezett beépítés első, egyetlen megvalósult üteme 1929-ben készült el, többségében két,- kisebb arányban három,- és négyszobás lakásokkal. A tervezők a páronként összeforgatott boltíves tornácos bejáratok ritmusával egységes arculatot hoztak létre. A lakásokhoz előkert, hátrafelé konyhakert kapcsolódik.


[22. kép]


54 | O l d a l

SZEGED 1879 -Szegedet szinte teljesen elpusztította egy nagy árvíz. Az 1879-es árvíz előjelei már az előző év végén érezhetőek voltak, a magas tiszai vízállás, a feltorlódott jégtömbök előrevetítették. A katasztrófa helyszínén I. Ferenc József is látogatást tett, mikor megjegyezte: Szeged szebb lesz, mint volt. A király látogatásának híre bejárta a hazai és nemzetközi sajtót, a hazai támogatás mellett 35 ország nyújtott segítséget Szeged újjáépítéséhez. Az építési rendszabályok mellett húszféle mintaterv is készült, amik a legegyszerűbb igényeknek is megfeleltek. „Ennél jobbat mindenkinek, de egyszerűbbet senkinek nem volt szabad építenie.” – emelte ki Lechner. Az újjáépítés megkezdése előtt már kiemelt prioritásként kezelték a város fásításának kérdését. A közfelhívásra összesen több mint 300 000 facsemete, díszfák és gyümölcsfák egyaránt érkeztek. A sivár város két körútjának és hat sugárútjának befásításán kívül hat sétányt létesített Lechner, az újszegedi park és a Széchenyi tér virágágyása is ekkor készült el. Az árvíz után készülő városalaprajzokon már jól látszik a Lechner által betervezett 23 park helyzete és kiterjedése. Bár Szeged a katasztrófa előtt is bővelkedett zöld parkokban, az új tervek kifejezetten nagy gondot fordítottak a megrongálódottak helyreállítására és újak tervezésére is. 1908-ban már 43 ha parkosított felülettel rendelkezett a város. Ekkor Budapest 72 db parkja 401 ha területet foglalt el. Debrecen a parkok számában ekkoriban lemarad az előzőekben említettektől (9 db), viszont területében magasan túlszárnyalja őket (1364,1 ha). Ami viszont nagyon feltűnő Szegedet tekintve, hogy maga a belváros bőségesen ellátott nagy kiterjedésű zöld parkokkal, valamint kihasznált városi parkokkal egyaránt. A belvárosban mintha nem is utcáról utcára haladna az ember, mikor ott jár, hanem egymásba átfolyó, működőképes terek szövevényében, ahol ugyanúgy jól érezheti magát a fiatalabb és idősebb korosztály is.


[23. kép]


56 | O l d a l

DEBRECENI KERTSÉGTÖRTÉNET A négy égtájat összekötő utak találkozásánál több falu összeolvadásából létrejött Debrecen településtörténete a honfoglalás utáni évszázadokban alig ismert. Annyi biztos, hogy a tatárjárás utáni évtizedekben kezdett kiemelkedni a környékbeli falvak közül. A város neve 1235-ben olvasható először egy egyházi okiratban. Debrecen 1361-ben kapott mezővárosi címet. Ettől kezdve gyorsabb fejlődésnek indult, és már a 16. században működő kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkezett. Az itt élők főképpen állattartással foglalkoztak, és számottevő mezőgazdasági területekkel rendelkeztek. Debrecenben a 17-18. században a szálláskertesólaskertes településforma volt jellemző. A hosszan elnyúló telkek hátsó részén, túl a gazdasági udvaron, dúsan termő szőlők és gyümölcskertek voltak a 18. század végétől kezdve. A kertségek területe 1000 holdat tett ki. A lakosság növekedésével egyre kisebb területre szorultak vissza a kertek, és az újabb utcák nyitásával lassan beépültek, ez arra késztette a várost, hogy az a város árkán túl létesítsen megfelelő területet a szőlők, gyümölcsösök és veteményesek számára. Így alakultak ki a várost övező kertségek. Az 1760-80-as években 15 ilyen kertség ölelte körbe a várost. Nagy részük szőlőskert volt. Nemcsak gazdasági hasznot hoztak, hanem a város levegőjét is tisztították. A városvezetés sokáig nem engedélyezte a lakóházlétesítést ezekben a kertségekben, viszont a lakosságszám gyors növekedése miatt az emberek kénytelenek voltak ezeken a területeken építkezni. Debrecen sok városrésze még a mai napig is magán viseli egykori kert nevüket. Előzőekből kiindulva értelmet nyer Debrecen mai park és szabad térkialakítása. A fejlődés során először mindenki hatalmas kertekkel rendelkezett, így a közös parkok létrehozása nem volt szükséges, majd a későbbiekben meglévő magánhasználatú zöldfelületek egyre jobban kiszorultak a lakott területen kívülre, viszont a belterületeken egyre nagyobb helyet foglaltak el a közlekedés színterei


[24. kép]


58 | O l d a l

DEBRECEN KÖZPONT Jelenleg Debrecen belterületének nagy része beépített. A zöldfelület aránya nem éri el az 1%-ot. Azonban ennek a kevés zöldfelületnek a nagy része borzasztóan elhanyagolt állapotú. Ez kifejezetten a lakótelepek zöldfelületeire vonatkozik. Valamint a belvárosban figyelembe véve a zöldfelületek alacsony arányát és a nagy gépjárműforgalmat, elmondhatjuk, hogy ezek kombinációjának egészen komoly negatív egészségügyi következményei vannak. Ha csak Debrecen belvárosát tekintjük, már a 2001-től sétálóutcaként működő Kossuth téren is feltűnik a zöldfelületek alacsony aránya és egyhangúsága. A tér kifejezetten kevés típusú növénnyel gazdálkodik, nem modern. Ezzel szemben a burkolt felületek aránya nagyon nagy, ami részben érthető, hiszen a vásárokat, rendezvényeket itt szokták megrendezni, viszont, ha nincsen semmilyen esemény, akkor a tér teljesen kiüresedik. A jelenlegi városfejlesztések nagy része nem segíti elő a belváros élhetőbbé tételét, részben éppen ellenkezőleg. Az egyirányúsítással, új körút kialakításával a város egyre jobban a külsőbb területek felé terelné a nagyobb mértékű autósforgalmat, ami mindenképpen előnyös a belváros zajterhelése, és levegőszennyezése szempontjából. Viszont ezeknek a fejlesztéseknek van egy kifejezetten nagy hátulütője, ugyanis az útszélesítésekkel és a környező telkek maximális beépíthetőségével a zöldfelületek aránya rendkívüli módon lecsökkent. A kiskörút mentén létesülő társasházaknak szinte vagy egyáltalán nincs semmilyen zöldfelületük, a földszinten parkolók, vagy az épületet kiszolgáló kiegészítő funkciók helyezkednek el, csak elvétve találunk kirakatokat is. Ez azért jelenthet problémát, mert így a belváros mentén kialakult egy olyan területsáv, mely sem kiszolgálófunkciókkal, sem kikapcsolódásra helyet adó, zajterhelést és levegőszennyezést csökkentő zöldfelületekkel nem rendelkezik. Viszont pozitív példaként hozható a nemrégiben átalakított Dósa Nádor tér, és a Csapó utcai virágpiac átalakítása. A földfelületek biodiverzitásának mértéke külön kiemelendő az előbbi esetében, mely a Zöld város program keretein belül valósult meg.


[25. kép]


60 | O l d a l

DEBRECENI SZABAD TEREK Jelenlegi terek között elvétve akad közvetlen kapcsolat. Ezek szinte mindegyike önállóan működik. Úgy helyezkednek el a város szövetében, mint kis úszó szigetfoszlányok a víz felszínén. Szükség lenne ezeknek a foszlányoknak a minőségi gyalogos összekapcsolására, hiszen ezeket a tereket legtöbbször jármű nélkül, vagy kerékpárral vesszük igénybe. Ehhez viszont városi kezdeményezésre is szükség van, amit Debrecenben a Zöld város program jelent. A program célkitűzése, hogy főképpen a panelek környezetében található mára már elhanyagolt közös használatú tereket felújítsák és a mai igényekhez alakítsák. Már a Vénkert, Sestakert, Libakert, Dobozi kert szabad területeit átalakították, mely során új közösségi terek kerültek kialakításra, a zöldfelületek revitalizálva lettek és a közösségi kertek is megjelentek. Emellett több kisebb tér is átalakításra kerül úgy, mint az előbb említett Dósa Nádor tér és a mellette elhelyezkedő virágpiac sétánya. Ez a két, egymás környezetében lévő átalakítás kiváló példája annak, hogy két nem funkcionáló teret hogyan lehet megfelelően összekapcsolni és élhetővé tenni. A Zöld város program egyik legnagyobb beruházása a Petőfi tér teljes átalakítása. Itt a szabad tér kialakulásának története is érdekes, ugyanis ez soha nem volt szándékoltan parkként kialakítva. a park helyén valaha lakóházak álltak, s bár a tér akkor is létezett, jóval arrébb volt. Népkertnek hívták, területe is jóval kisebb volt, mint ma. Mielőtt 1944. június 2-án az amerikai csapatok bombázták a várost, a régi Nagyállomás épülete még több méterrel bentebb állt a maihoz képest. A bombázások után azonban nem építették vissza a lakóépületeket, hanem szabad térként működött tovább a terület, mely a belváros legnagyobb egybefüggő zöldfelületét alkotja. A város szabad téri szövetébe kapcsolódás érdekében megfontolandó lenne egy gyalogos tengely kialakítása, mely a Nagytemplomot a Nagyállomással köti össze


[26. kép]


62 | O l d a l

FORRÁSOK Rosta Gábor, Közösségi kertek, szomszédsági közösségek, városi mezőgazdaság, Városi kertek egyesület, 2013 Balogh Péter István - A szabadterek szerepváltozása a nagy európai városmegújításokban, doktori értekezés, Budapest, 2004 Maggie Lilith, Élelmiszereink jövője: Közösségi kertek és fenntarthatóság, 2014 ln: https://www.researchgate.net/ {online} https://www.researchgate.net/publication/305865260_The_future_of_our_food_Co mmunity_gardens_and_sustainability (Letöltés dátuma: 2022.03.09.) Nicole Rogge, Kollektív cselekvés elmélete és a városi kertek, 2020 ln: https://opendata.unihalle.de/ {online} https://opendata.unihalle.de/bitstream/1981185920/32935/1/Dissertation%20Rogge %20ULB.pdf (Letöltés dátuma: 2022.02.20.) Edna A. Robidas, A közösségi kertészkedés és a felhatalmazás közötti kapcsolat: A los-angelesi kertek vizsgálata, 2017 ln: https://scholarworks.calstate.edu/ {online} https://scholarworks.calstate.edu/downloads/f1881p15c (Letöltés dátuma: 2022.02.20.) Joseph Zaanan Tellschow, Közösségi kertészkedés: Kertészkedés: előnyökre összpontosító stratégiák, 2012 ln: https://digitalscholarship.unlv.edu/ {online} https://digitalscholarship.unlv.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=2351&context=thes esdissertations (Letöltés dátuma: 2022.03.10.)


Shanon C. Kearney, A közösségi kert, mint a közösségi szerepvállalás eszköze: Tanulmány a közösségi kertekről Hampden megyében, 2009 ln: https://scholarworks.umass.edu/ {online} https://scholarworks.umass.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1447&context=theses (Letöltés dátuma: 2022.04.17.) Noelle Corrigan, Közösségi kertészkedés, motiváció és egészségügyi előnyök, 2011 ln: https://arrow.tudublin.ie/ {online} https://arrow.tudublin.ie/cgi/viewcontent.cgi?article=1022&context=comlinkoth (Letöltés dátuma: 2022.02.15.) Andrew Flachs, Gondolkodtató ételek: A közösségi kertek társadalmi hatása a Cleveland környéki térségben, 2010 ln: https://escholarship.org/ {online} https://escholarship.org/content/qt6bh7j4z4/qt6bh7j4z4.pdf?t=q9nsd8 (Letöltés dátuma: 2022.03.12.) Julia Thomas, A közösségi kertek szerepe, 2020 ln: https://digitalcommons.conncoll.edu/ {online} https://digitalcommons.conncoll.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1016&context=si p (Letöltés dátuma: 2022.03.12.) Esther J. Veen, Közösségi kertek városi területeken: Kritikai reflexió arról, hogy milyen mértékben erősítik a társadalmi kohéziót és nyújtanak alternatív élelmiszert, 2015 ln: https://edepot.wur.nl/ {online} https://edepot.wur.nl/345279 (Letöltés dátuma: 2022.03.12.)


64 | O l d a l

Ebenezer Howard, A holnap kertvárosai - A "Holnap: Békés út a valódi reformhoz" második kiadása, 2014 ln: https://www.gutenberg.org/ {online} https://www.gutenberg.org/cache/epub/46134/pg46134-images.html (Letöltés dátuma: 2022.03.12.) Grown from the Past: A Short History of Community Gardening in the United States ln: https://communityofgardens.si.edu/ {online} https://communityofgardens.si.edu/exhibits/show/historycommunitygardens/vaca ntlot (Letöltés dátuma: 2022.03.12.) Ancient garden history – Mesopotamia, 2019 ln: https://plantspeopleplanet.org.au/ {online} https://plantspeopleplanet.org.au/o1/k1/k2/k8/ (Letöltés dátuma: 2022.03.12.) Shaun Pett and Leila Ashtari - PHOTO ESSAY: The Last Floating Farms of Mexico City, 2019 ln: https://modernfarmer.com/ {online} https://modernfarmer.com/2019/12/photo-essay-the-last-floating-farms-ofmexico-city/ (Letöltés dátuma: 2022.03.12.) Feike de Jong and Gustavo Graf - A Mexican Village Where Aztec-Era Agriculture Remains, 2018 ln: https://www.bloomberg.com/ {online} https://www.bloomberg.com/news/articles/2018-02-15/a-mexican-village-whereaztec-era-agriculture-remains (Letöltés dátuma: 2022.03.12.) Green Guerillas történeti áttekintés ln: https://www.greenguerillas.org/ {online} https://www.greenguerillas.org/history (Letöltés dátuma: 2022.03.12.)



66 | O l d a l

KÉPJEGYZÉK 1. kép 2. kép 3. kép

4. kép 5. kép

6. kép 7. kép 8. kép 9. kép

10. kép 11. kép

12. kép

Szemiramisz függőkertje (Jardines Colgantes de Babilonia) - Babilon https://vilssa.com/los-jardines-colgantes-de-babilonia Alhambra Palace, erőd és palota – Granada, Spanyolország https://www.wikiwand.com/hu/Alhambra A Chinampas vízrendszer szelvényének perspektívája. A rendszer körkörössége, fenntarthatóságának megjelenítése. https://circularwaterstories.org/tag/lake-basin/ Peter Zumthor – Serpentine Gallery Pavilion 2011 – London, Egyesült Királyság https://www.are.na/block/12765708 Peter Zumthor – Serpentine Gallery Pavilion 2011 – London, Egyesült Királyság https://i.pinimg.com/originals/da/08/91/da0891ee4a7811da1abf9344fc01dc49.jp g Revival Field – Újjáéledés mező – Mel Chin – St. Paul, Minnesota https://art21.org/read/mel-chin-revival-field/ New Roots Community Farm – Bronx, New York, USA https://www.rescue.org/announcement/new-roots-community-farm-display „Will You Have a Part in Victory?” poszter az 1. világháború idejéből https://ohiomemory.org/digital/collection/p16007coll51/id/798/ A Neighborhood Tree Corps egyik tagja egy utcai fát locsol BedfordStuyvesantban az 1970-es évek elején. https://urbanomnibus.net/2019/03/the-truth-about-trees/ Liz Christy a Lower East Side-i kertjében, 1975 https://www.nycgovparks.org/about/history/community-gardens/movement Ebenezer Howard hol-napi ábrája: Békés út a valódi reformhoz – To-morrow, 1898 https://placesjournal.org/article/edward-bellamy-urban-planning/?cnreloaded=1 Példák a városi gazdálkodásra – Havanna, Kuba


13. kép 14. kép 15. kép

16. kép

17. kép

18. kép

19. kép 20. kép

21. kép 22. kép 23. kép

https://www.cityscope.media/post/how-prateek-tiwari-the-living-greens-istransforming-the-urban-farming-scenario-across-india Városi mezőgazdasági létesítmény – Tokió, Japán http://konodesigns.com/pasona-o2/ Otemachi Ranch – Pasona Inc. – Tokió, Japán https://www.globalaginvesting.com/pasona-inc-otemachi-ranch-of-tokyo/ Közösségi kert a belvárosi betondzsungel közepén: Kisdiófa Kert https://funzine.hu/2021/02/04/eletmod/budapesti-komposztterkep-mit-mierthogyan-es-hol-komposztaljunk/ ’Superkilen’ park Koppenhága központjában – Dánia BIG / Superflex / Topotek 1 https://landezine.com/urban-revitalization-superkilen-by-topotek1-bigsuperflex/ ’Superkilen’ park Koppenhága központjában – Dánia – BIG / Superflex / Topotek 1 https://www.elledecor.com/it/viaggi/a29595940/copenaghen-cosa-vederearchitettura-contemporanea/ High Line magasvasúti közpark - Manhattan, New York, USA https://www.architectureartdesigns.com/rtf-announces-the-results-forrethinking-the-future-architecture-awards-2020-for-excellence-inarchitecture-design/ Paley ’Pocket’ Park, Midtown Manhattan, New York City https://land8.com/nyc-landscape-architecture-travel-series-5-paley-park/ Dalston Curve Garden városi oázis – Hackney, London, Egyesült Királyság https://www.dezeen.com/2020/09/20/dalston-curve-garden-hackney-videoopen-house-london/ Wekerletelep, Budapest, Magyarország https://www.wikiwand.com/hu/Wekerletelep Budapest Albertfalva https://hu.wikipedia.org/wiki/Wekerletelep Szeged távlati képe a Víz előtt – Lechner Tudásközpont


68 | O l d a l

24. kép 25. kép 26. kép

http://szegedfolyoirat.sk-szeged.hu/2019/06/21/dioszegi-szabo-pal-az-egeszorszagnak-szive-megdobbent/ Debrecen távlati fotó https://mapio.net/pic/p-3944191/ Debreceni Főtér – légifotó https://www.orszagalbum.hu/debrecen-madartavlatbol_p_101844 Debreceni Dósa Nádor tér https://visitdebrecen.com/hu/hot-now/atadtak-az-ujja-varazsolt-dosa-nadorteret/



70 | O l d a l