Page 1

II. évf. /1.szám

Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok kiadványa

2014/1.

Kedves Olvasó! Második lapszámunkban teret kap az elmúlt év értékeinek bemutatása. Néhányat visszaidézünk a 2013-as év legérdekesebb ÁPB programjai közül. Sok más mellett nagyinterjúnkban válaszokat kapunk a foglalkoztatás aktuális kérdéseire, megismerhetjük a 2014. év első ágazati bér- és szociális megállapodását, beszámolunk a vízügyi ágazatban köttetett többmunkáltatós kollektív szerződésről, bepillantunk az ESCO program egyik magyar szakterületére és áttekintjük a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának aktualitásait. Kellemes olvasást Kedves Olvasó!

/A TP Hírlevél korábbi számai elérhetőek itt/ A TPO Hírlevél készítői

Foglalkoztatáspolitika - közelről - dr. Modori László, foglalkoztatásért felelős helyettes államtitkár válaszol Milyen területekért felel Ön, mint helyettes államtitkár? Foglalkoztatásért felelős helyettes államtitkárként – mivel az oktatásért és képzésért felelős helyettes államtitkári tisztség nem került betöltésre – a foglalkoztatás mellett a szakképzésért és felnőttképzésért is én felelek, aminek őszintén szólva még örülök is, mivel a foglalkoztatáspolitika és az oktatáspolitika – különösen ami a szak- és felnőttképzést illeti – sok szállal kapcsolódik egymáshoz. Hogyan látja a szociális párbeszéd helyzetét, az Ágazati Párbeszéd Bizottságok működését, fejlesztési lehetőségeit és a kollektív szerződések alakulását Magyarországon, mint az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsának kormányoldali képviselője?

1


II. évf. /1.szám

Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok kiadványa

2014/1.

A Kormány 2010-től változtatásokat hajtott végre az országos érdekegyeztetés, a háromoldalú konzultációk rendszerében a szociális párbeszéd hatékonyabbá tétele, megújítása, szélesebb alapokra helyezése, a szociális partnerek egymás közti egyeztetése szerepének növelése érdekében. Az újjászervezést ott hajtotta végre a Kormány, ahol ez az érdekegyeztetés megelőző 20 évének tapasztalatai alapján szükségessé vált. Ahol azonban az érdekegyeztetés, a munkaügyi kapcsolatok működését, működtetését a meglévő „….érdemes kiemelni, keretek között is biztosíthatónak, megerősíthetőnek vélte, ott nem kezdeményezett változtatást. Ezen meggondolások alapján hogy a bérnövelési került sor a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT), ajánlás 3,5%-os illetve a versenyszférában leginkább érintett munkaadói és mértéke gyakorlatilag munkavállalói szövetségek bevonásával a Versenyszféra és a megegyezik a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) megalakítására, minimálbér és a míg a párbeszéd más fórumai, mint például a közszféra garantált bérminimum érdekegyeztető fórumai, vagy a versenyszférában működő január 1-jei kötelező kétoldalú Ágazati Párbeszéd Bizottságok esetében nem történt átalakítás. emelésének százalékos Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok (ÁPB) a hazai szociális mértékével. Ez egy párbeszéd viszonylag új formációi, amelyek összekötő nagyon könnyen láncszemet jelentenek a makroszintű párbeszéd és konzultáció, értelmezhető üzenet, valamint a munkahelyi kollektív tárgyalások között, hiszen a VKF a ugyanakkor stabilan biztosítják egy-egy ágazaton belül a magasabb szociális partnerek, az ágazati munkáltatói érdekképviseletek és bérkategóriákban, tehát a szakszervezetek közötti folyamatos kommunikáció a teljes bérskálán lehetőségét. Ugyanaz a szemlélet jelenik meg az ÁPB-k működésében, mint amit az új Munka Törvénykönyve is ugyanolyan mértékű megtestesít, nevezetesen hogy a lehető legtöbb kérdésben a béremelést ajánl, mint szociális partnerek állapodhassanak meg és a közösen ami a legkisebb bérek kialakított szabályokat kollektív szerződésbe foglalhassák. tekintetében az év elején A Kormány – a Nemzeti Munkaügyi Hivatalon keresztül – kötelezően megvalósult.” 2014-ben is a korábbi évek gyakorlata szerint támogatja az ágazati párbeszéd bizottságok intézményrendszerét, melyben a kormányzati szerepvállalás kettős. Egyrészt a kormányzat részt vállal az ÁPB-k működésének koordinálásában, másrészt infrastrukturális és adminisztratív segítséget nyújt a párbeszéd bizottságok számára és állami pénzügyi támogatást biztosít az ÁPB-k szakmai programjai megvalósításához. Idén a támogatás összege – az előző évekhez hasonlóan – 120,9 millió Ft. Az erről szóló megállapodást az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa (ÁPBT) munkáltatói és munkavállalói ügyvivői, valamint az NMH főigazgatója idén januárban írta alá. A bipartit ÁPB-k, valamint a tripartit bizottságok munkájában (ÁPBT, Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság, Ügyvivői Testület, Pénzügyi Bizottság, Szakértői Testület) a Kormány a jövőben is a már megszokott módon kíván részt venni. Az ÁPBT és az Ügyvivői Testület munkájába közvetlenül is bekapcsolódom, mint a kormányzati oldal egyik ügyvivője. Az Ügyvivői Testület korábbi ülésén a szociális partnerek felvetették az ÁPB-kről szóló törvény (ÁPBtv.) módosításának szükségességét. Szerintük az ÁPBtv.-ben található jelenlegi

2


II. évf. /1.szám

Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok kiadványa

2014/1.

szabályozás a gyakorlatban inkább hátráltatja, mint előmozdítja a kollektív szerződések kiterjesztését. Megállapodtunk abban, hogy az ÁPBT munkáltatói és munkavállalói oldalának szakértői áttekintik az ÁPBtv-t és észrevételeiket, javaslataikat eljuttatják hozzám. A mai napig ilyen javaslat nem érkezett, a szabályozás módosításának tekintetében tehát jelenleg a "labda a szociális partnerek térfelén pattog". Az észrevételekre, javaslatokra a kormányzati oldal továbbra is nyitott. A Kormány és a szociális partnerek DR. MODORI LÁSZLÓ együttműködésére épül a kollektív szerződések Születési idő: 1975 SZAKMAI TAPASZTALAT: kiterjesztésének rendszere, amelynek keretében a felek kérése alapján lehetőség van ÁPB-ben, illetve 2011– 2013 Fejér Megyei Kormányhivatal azon kívül kötött kollektív szerződések 2009 – 2011 Országos Környezetvédelmi, kiterjesztésére. A kollektív szerződést ilyen Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 2006– 2009 Önkormányzati és esetben az illetékes ágazati miniszter véleményének kikérése után, a társadalmi Területfejlesztési Minisztérium párbeszédért felelős miniszter (NGM) az ágazatba 2005– 2006 Magyar Terület-és Regionális Fejlesztési Hivatal főtevékenység alapján besorolt valamennyi 2004 – 2005 Igazságügyi Minisztérium munkáltatóra kiterjesztheti. Meg kell azonban 2001– 2004 Környezetvédelmi és Vízügyi állapítanunk, hogy a szociális partnerek az ágazati Minisztérium megállapodások kötésének, illetve annak 2000– 2000 Gazdasági Minisztérium kiterjesztésének lehetőségével csak rendkívül TANULMÁNYOK: csekély számban éltek. A kollektív szerződések 2006 Jogi szakvizsga száma és aránya elég alacsony, és az elmúlt 2002 Közigazgatási szakvizsga időszakban nem következett be áttörés abban sem, 1996–1999 ELTE ÁJK hogy az ágazati kollektív szerződések túlsúlyba 1994-1996 Miskolci Egyetem ÁJK kerüljenek a munkahelyi kollektív szerződésekkel NYELVISMERET: ANGOL, szemben. Ennek az okai nagyon sokrétűek, úgy NÉMET, vélem, hogy elsősorban a történelmi hagyományok határozzák meg ennek a két szintnek a viszonyát, amelynek a meghaladására ugyanakkor megvan a lehetőség. Azt is látjuk, hogy a gazdasági válság a szociális partnerek dolgát is megnehezítette, könnyebb kollektív szerződést kötni konjunktúra idején, így reméljük, hogy a beinduló növekedés hatására az ágazati kollektív szerződések száma is növekedni fog. Kérem, értékelje a 2014. évre megkötött országos bérajánlást. Ismeretes, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) tavaly december 20-án került aláírásra a 2014. évi bérmegállapodás, aminek egyik eleme a keresetek átlagosan 3,5%-os növelésére vonatkozó ajánlás. Az ajánlás elfogadásának időpontját nagyon kedvezőnek lehet értékelni. Fontos ugyanis, hogy a vállalkozások az üzleti terveik összeállításához időben értesüljenek arról, hogy az országos munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek, valamint a kormány képviselői milyen béremelést látnak célszerűnek általában, átlagosan megvalósítani. Úgy gondolom, a 2014. év tekintetében az előző év végéig tető alá hozott megállapodás e szempontból időben megszületett. Így a helyi, valamint az ágazati bértárgyalásokhoz – amelyek jellemzően az év első hónapjaiban zajlanak – már rendelkezésre állt az országos bérajánlás. Természetesen

3


II. évf. /1.szám

Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok kiadványa

2014/1.

nagyon fontos az ajánlás tartalmának értékelése. Először azt érdemes kiemelni, hogy a bérnövelési ajánlás 3,5%-os mértéke gyakorlatilag megegyezik a minimálbér és a garantált bérminimum január 1-jei kötelező emelésének százalékos mértékével. Ez egy nagyon könnyen értelmezhető üzenet, hiszen a VKF a magasabb bérkategóriákban, tehát a teljes bérskálán ugyanolyan mértékű béremelést ajánl, mint ami a legkisebb bérek tekintetében az év elején kötelezően megvalósult. Kiemelendő továbbá, hogy a 3,5%-os bérajánlás teljesülése esetén a reálbérek emelkednek, mivel az adórendszer változatlansága mellett a bruttó béremelésekkel azonos mértékben növekednek a kézhez kapott nettó bérek is, az infláció pedig a kormányzati előrejelzés szerint ennél alacsonyabb, 2,4%-os lesz. Az infláció alacsony szinten tartásában jelentős szerepet játszik a több ütemben megvalósult, illetve megvalósuló rezsicsökkentés, amely minden munkavállaló számra előnyös és közvetlenül érzékelhető. A VKF-ben kötött megállapodás szerint mindhárom aláíró fél egyetért azzal, hogy a munkahelyek megőrzése és a foglalkoztatás bővítése elsődleges fontossággal bír. Az elfogadott ajánlás szerint a bérek emelését nem lehet függetleníteni a vállalkozások gazdasági helyzetétől, és nagyon fontos kitétel, hogy a bérek emelése nem vezethet munkahelyek megszűnéséhez. Milyen lépéseket tervez a Kormány a foglalkoztatás javítása érdekében és hogyan lehet ma definiálni a foglalkoztatáspolitikát Magyarországon? A foglalkoztatáspolitika iránya alapvetően nem fog változni, továbbra is azok az alapelvek maradnak érvényben, amelyek a foglalkoztatáspolitikát jellemezték az elmúlt időszakban. Elsődleges marad a versenyszféra foglalkoztatás-ösztönzése, amelyre a korábbinál lényegesen többet fog fordítani a Kormány az elkövetkező 2014-2020-es tervezési időszakban. Az uniós források mintegy 60%-át szeretnénk gazdaságfejlesztésre felhasználni, amellyel a hazai kisés középvállalkozások verseny- és munkahelyteremtő képességét kívánjuk javítani. A segély helyett munkát elv szellemében változatlanul az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre kívánjuk helyezni a fő hangsúlyt a segélyezéssel szemben. Az aktív támogatások pedig döntően a hátrányos helyzetű munkaerő-állomány alkalmazási költségének csökkenésén keresztül segítik elő a foglalkoztatás bővítését. Kiemelten kezeljük a fiatalok munkapiaci helyzetének javítását. A 2014-2020 közötti európai uniós költségvetési időszakban Magyarország a foglalkoztatási célokra rendelkezésére álló 600 milliárd forint egyharmadát a 15-24 éves fiatalok munkaerő-piaci helyzetének javítására szeretné fordítani, amellyel mintegy 150 ezer fiatal munkába állását tudjuk elősegíteni. Az Ifjúsági Garancia Programmal összefüggésben a Kormány a fiatalok vállalkozóvá válásának támogatására 6,9 milliárd forintot bocsát rendelkezésre. A jelenlegi foglalkoztatáspolitikát leginkább az jellemzi, hogy az általános, de kismértékű járulékcsökkentés helyett jelentős mértékű, célzottan felhasznált támogatásokkal segíti a munkaerőpiacon elhelyezkedési nehézséggel szembesülő munkavállalói rétegeket. Vannak-e és ha igen, kérem említsen egyet-kettőt érintőlegesen azokból a programokból, amelyek átképzéssel, továbbképzéssel igyekeznek felkarolni a munkaerőpiacra vagy a munkanélküli létbe szorult állampolgárokat.

4


II. évf. /1.szám

Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok kiadványa

2014/1.

Jelenleg is tart a téli közfoglalkoztatást kiegészítő képzési program, amelynek keretében eddig több mint 96 ezer fő álláskereső került bevonásra. Mindez példa nélküli, korábban sosem történt meg ilyen jelentős létszámban az álláskeresők képzése. A közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzési program célja, hogy a közfoglalkoztatási rendszert kiegészítve kompenzálja a téli hónapokban a közfoglalkoztatási lehetőségek beszűkülését és az érintettek foglalkoztatásán és képzésén keresztül segíti elő az elsődleges munkaerő-piacra való visszatérést, ami a programok egyik kiemelt prioritása. A tanfolyamok megvalósítására teljes egészében uniós forrásból, a TÁMOP 2.1.6 „Újra tanulok!” kiemelt projekt keretein belül kerül sor, a képzésekre 24 Mrd Ft áll rendelkezésünkre, ami tartalmazza a program lebonyolítás szakmai megvalósítási költségeit, valamint szükséges esetben az utazási költségeket is. A téli közfoglalkoztatást kiegészítő képzési program öt pillérre épülő szerkezetet alkot, a tanfolyamok az alábbi csoportokra bonthatóak:  alapkompetenciákat biztosító képzés – 48 ezer fő;  az előzőhöz kapcsolódóan az érettségizettek kompetenciafejlesztése 700 fő;  OKJ-s képzés – 22 ezer fő;  program akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező (betanító) képzés – 25 ezer fő;  hatósági jellegű képzések – 300 fő;  alapfokú iskolai végzettség (7-8. osztály) megszerzésére irányuló képzés – 200 fő. A fenti jelentős programon kívül is számos esetben biztosítunk képzési lehetőséget, többségében OKJ-s, illetve betanító jellegű tanfolyamokat indítunk el. A munkaügyi központok által országosan nyújtott képzési támogatásnak köszönhetően 2011-ben 44 ezer, 2012-ben 48 ezer, 2013-ban 72 ezer fő álláskereső képzését támogattuk. Közkedveltek a szociális gondozó- és ápoló, CNC forgácsoló, szakács, fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő vagy éppen az élelmiszer-és vegyi áru eladó tanfolyamaink, de jelentős létszámban vesznek részt az álláskeresők különböző szintű angol, illetve német nyelvtanfolyamon is. Meyer Herta

M i ni mál bé r é s gar antál t bé r mi ni mum 2014 - be n 2013-ban a minimálbér összege bruttó 98 000 forint, a garantált bérminimum pedig bruttó 114 000 forint volt. 2014-ben így alakulnak a számok: MINIMÁLBÉR 2014 összege teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetén Havi bér elszámolása figyelembe vételével 101.500 forint Heti bér figyelembe vételével 23.360 forint Napi bér elszámolása figyelembe vételévek 4.670 forint Órabér elszámolása figyelembe vételével 584 forint

5


II. évf. /1.szám

Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok kiadványa

2014/1.

GARANTÁLT BÉRMINIMUM 2014 összege teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetén Havi bér elszámolása figyelembe vételével 118.000 forint Heti bér figyelembe vételével 27.160 forint Napi bér elszámolása figyelembe vételévek 5.430 forint Órabér elszámolása figyelembe vételével 679 forint

Rövid ismertető az ESCO programról Készségek/kompetenciák, képesítések és foglalkozások európai osztályozása (ESCO) Az Európai Bizottság az érdekeltekkel együtt dolgozik a készségek, kompetenciák, képesítések és foglalkozások európai osztályozási rendszerének (ESCO) kialakításán (ESCO=Készségek/Kompetenciák, Képesítések és Foglalkozások Európai Osztályozási Rendszere). Milyen előnyökkel jár az osztályozási rendszer a polgárok számára? Egy efféle osztályozási rendszer első hallásra talán nem tűnik túl hasznosnak az emberek mindennapi élete szempontjából. Az ESCO osztályozási rendszernek – bár valóban nem közvetlenül áll majd a polgárok rendelkezésére – mégis gyakorlati haszna lesz számukra. Az ESCO az online eszközök javítása szempontjából jelent majd nagy segítséget. Az osztályozási rendszer különleges és innovatív jellemzői lesznek például, hogy többnyelvű lesz, a készségekre összpontosít, és harmadik felek szoftvereivel is használható, nyílt formátumban lesz elérhető. Ezáltal az online állásközvetítő portálok, pályaválasztási tanácsadó eszközök és a tanulási lehetőségeket tartalmazó adatbázisok értékes alkotóelemévé válik. E fejlesztések rendkívül kézzelfogható előnyökkel járnak majd az álláskeresők, az állást váltók, a tanulni vágyók és a munkaadók számára. A rendszer célja, hogy az EU Tagállamai számára egységes foglalkoztatási kódrendszer, egységes foglalkoztatási taxonómia jöjjön létre, amely következménye képen jelentősen nőhet a munkaerő közvetítés hatékonysága a Tagállamok között. Ennek kidolgozásához nemzeti szakértőket vonnak be.

6


II. évf. /1.szám

Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok kiadványa

2014/1.

Az EU Bizottság 2017-ig a gazdaság valamennyi (28) ágazatát le kívánja fedni az ESCO osztályozási rendszerrel. A projekt 2011-ben kezdődött. Hogyan segíthet az embereknek az ESCO munkát találni külföldön? Az internetes álláskereső honlapok általában egy osztályozási rendszert használnak és egynyelvűek. A különböző, különösen a más országban működő portálok között nehézkes az adatcsere, így aztán nem könnyű megfelelő külföldi állást találni. Ilyenkor jelent segítséget az ESCO, amely többnyelvű lesz, és rajta keresztül lehetővé válik a különböző informatikai rendszerekben tárolt szakmai önéletrajzok és álláshelyek cseréje. Az ESCO segítségével az olyan álláskereső portálokon, mint az EURES – Az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portálja az érdeklődők valamennyi uniós tagállam álláslehetőségei Dr. Gonda Zsolt TPO osztályvezető között kereshetnek. A betöltetlen állások esetében pedig olyan álláskeresőket is ajánlhat a rendszer, akik más nyelven írták meg önéletrajzukat. Az álláskeresők könnyebben találhatnak munkát más európai uniós tagállamokban, és a munkaadók is könnyebben toborozhatnak tehetséges munkavállalókat külföldről. Miért kell osztályozási rendszerrel jellemezni az álláslehetőségeket és az embereket? Nem mind egyediek? A foglalkozási kategóriák közötti határvonalak napjainkban egyre elmosódottabbak, és a szakmák is kevésbé szabványosítottak és egységesek, mint korábban voltak. Az egyes munkákhoz szükséges készségek akár ugyanazon a szakmán belül is nagymértékben eltérhetnek. Az egyazon szakmán belüli álláslehetőségek gyakran eltérőek a munkakörnyezet, a munkahely nagysága, a felhasznált eszközök és anyagok, valamint a végtermék szempontjából. Ez az oka, hogy az ESCO az egyéni készségek és kompetenciák osztályozására összpontosít. Célja annak megismerése, mely készségekkel rendelkeznek az adott személyek, és mely készségekre van szükség az egyes állások betöltéséhez. Az internetes álláskereső portálok megtalálhatják egy adott álláskereső egyéni készségeihez leginkább illeszkedő állásokat. Ha azonban nem sikerül a készségeikhez tökéletesen illeszkedő álláslehetőséget találniuk, az álláskeresők az ESCO segítségével megtudhatják, milyen további készségekre lenne még szükségük; ez pedig továbbtanulásra és további képzési lehetőségek keresésére ösztönözheti őket. Az oktatási és szakképzési rendszerek szintén a készségközpontú megközelítéshez igazodnak. A képesítések bemutatásakor a bemeneti tényezők (pl. a tanulással töltött idő) helyett most már inkább a tanulók által megszerezhető ismereteket, készségeket és kompetenciákat ismertetik. Ezt az európai képesítési keretrendszer (EKKR) is tükrözi. Az oktatási és képzési intézmények ezentúl a készségekre vonatkozó, az ESCO által alkalmazott terminológiával is jellemezhetik az általuk nyújtott képesítéseket. Ennek eredményeképpen a képesítések átláthatóbbak lesznek, az oktatási intézmények pedig könnyebben kapnak visszajelzést a munkaerőpiacról, így

7


II. évf. /1.szám

Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok kiadványa

2014/1.

könnyebben igazíthatják ahhoz programjaikat. Ezáltal mind a munkaerőpiacon, mind az oktatási és képzési szektorban az egyéni készségeket és kompetenciákat tartalmazó profilokra helyeződik a hangsúly. E közös hangsúlyváltás eredményeképpen csökken a távolság az oktatás/képzés és a munka világa között. Az ESCO lehet e két világ közös nyelve, javítva a közöttük zajló kommunikációt. Hogyan épül fel az ESCO? Az ESCO osztályozási rendszer a következő három, egymással összefüggő pillérre támaszkodik majd: 1) foglalkozások; 2) készségek és kompetenciák; 3) képesítések. A rendszer többnyelvű lesz, és olyan idevonatkozó, nemzetközi osztályozási rendszerekhez és keretrendszerekhez kapcsolódik majd, mint a NACE, az ISCO és az EKKR. A rendszer minden érdekelt fél számára díjmentesen lesz hozzáférhető a jelenleg fejlesztés alatt álló ESCO portálon keresztül. Hogyan fejlesztik az ESCO-t? Az ESCO fejlesztése egyelőre még korai szakaszban tart. Első verziója 2013. októberben jelent meg. A rendszer ezt követően is folyamatosan fejlesztés alatt áll. Az ESCO fejlesztését A Foglalkoztatás, a Szociális ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága és az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság koordinálja – mindkettő az Európai Bizottsághoz tartozik. Az ESCO fejlesztésében az Európai Bizottságot különböző érdekelt felek, külső szakértők, és az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (CEDEFOP) támogatják. Az ESCO irányítási struktúrája biztosítja, hogy az érdekeltek valamennyi csoportja beleszólhasson az ESCO alakításába. Az ESCO ágazatonkénti ún. Referencia Munkacsoportokba a piac valamennyi szereplőjét involválja a projekt: Köz-, és privát foglalkoztatási szolgálatok Szociális partnerek Nemzeti oktatási, képzési és minősítési hatóságok és intézmények Ágazati Szakképzési Tanácsok Humán erőforrás menedzsment, toborzó és karrier meghatározó szakértők Statisztikai és kutatási intézmények Osztályozási rendszerek szakértői Nemzetközi szervezetek, mint pld. ILO, OECD A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Társadalmi Párbeszéd Osztálya valamennyi ÁPB-be tartozó érdekképviseletnek felhívta a figyelmét az ESCO programban való részvétel fontosságára tekintettel arra, hogy a hazai ÁPB-kben folytatott munka szinte minden elemében érinti az ÁPB-k tevékenységét. A Társadalmi Párbeszéd Osztály mindent megtesz annak érdekében,

8


II. évf. /1.szám

Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok kiadványa

2014/1.

hogy az ÁPB-ket alkotó érdekképviseletek részvételét erősítse az ESCO programban annak érdekében, hogy a magyar szociális partnerek véleménye is figyelembe vételre kerüljön és beépüljön az új európai osztályozási rendszerbe, melynek végső eredménye az EU valamennyi Tagállama számára elérhetővé válik. AZ NMH/TPO keretei között már 3 olyan ESCO Referencia Csoport működik, ahol a Hivatal által delegálva 3 munkatárs részt vesz a projektben, ezek a Textil-,Ruházati,Bőripari=TEXTAN Munkacsoport, a Bányaipari=MINI Munkacsoport és az Információtechnológiai-, Hírközlési Munkacsoport. A munkacsoportok negyedévente tartanak üléseket Brüsszelben, az ülések között pedig folyamatos kapcsolattartás zajlik a szakértők között. A szakértők két minőségben vehetnek részt a munkában: „kormánytisztviselőként” vagy „privát szakértőként”. Ez utóbbiak költségeit (repülőjegy, szállás, napi ellátmány) a projekt utólagosan visszatéríti. A Hivatal által kiküldött kormánytisztviselők repülőjegy költségét téríti meg a projekt. 2014. év folyamán további ágazatokat lefedve indítanak Referencia Munkacsoportokat. Az alábbi lista tartalmazza azokat a Referencia Munkacsoportokat, amelyek már létrejöttek, vagy létre fognak jönni.

2011-ben indult

2012-ben indult

2013 áprilisában indult

1., Mezőgazdaság, Erdészet, Halászat (Az EU-27-ben a foglalkoztatottak 5% -a. Adat: 2011. év harmadik negyede) 2., Vendéglátás és Turizmus (4,9%) I- Szállás és Élelmiszer- szolgáltatás N79 - Utazási iroda, Utazásszervezői szolgáltatás és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek 3., Humán-egészségügyi és szociális tevékenységek (10,4%) Q Humán-egészségügyi és szociális tevékenységek 4., Textil-, ruházati-, bőr-, cipő-és kapcsolódó termékek gyártása (1,2%) C13 Textilgyártás C14 Ruházati cikk gyártás C15 Bőr és egyéb kapcsolódó termékek gyártása 5., Nagykereskedelem, kiskereskedelem, bérlet és lízing G Nagykereskedelem és kiskereskedelem, motorbiciklik és motorok javítása N77 Bérlési és lízing tevékenység 6., Állatorvosi tevékenység M75 Állatorvosi tevékenység 7., Bányászat és nehézipar (1,1%) B Bányászat és kőfejtés C19 Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás C24 Fémalapanyag ipar 8., Élelmiszer, ital és dohány ipar (2,3%) C10 Élelmiszeripar

9


II. évf. /1.szám

Megalakulásuk folyamatban van

Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok kiadványa

2014/1.

C11 Italipar C12 Dohányipar 9., Művészet, szórakoztatás és szabadidő (1,6%) R Művészet, szórakoztatás és szabadidő 10., Szállítás és raktározás (5,1%) H Szállítás és raktározás N82.92 Csomagolás 11., IKT szolgáltatás (2,0%) J61 Telekommunikáció J62 Komputer programozás és tanácsadás J63 Információs szolgáltatás 12., Oktatás (7,1%) P Oktatás 13., Elektromos berendezések, számítógép-, elektronikai- és optikai termékek gyártása (1,4%) C26 Számítógép-, elektronikai- és optikai termékek gyártása C27 Elektromos berendezések gyártása 14., Közlekedési eszközök gyártása (1,8%) C29 Gépjárművek, pót- és félpótkocsik gyártása C30 Egyéb közlekedési eszközök gyártása 15., Üzleti ügyintézés (3,4%) M69 Jogi és pénzügyi szolgáltatás M70 Székhelyhez kapcsolódó tevékenységek, vezetői tanácsadás M73 Reklám és piackutatás N82 Adminisztratív és egyéb kiegészítő tevékenységek 16., Építőipar (7,4%) F Építőipar 17., Energia-és vízellátás, csatornázás és hulladékgazdálkodás (1,5%) D35 Villamosenergia-, gáz-, hőellátás és légkondicionálás E Vízellátás, csatornázás és hulladékgazdálkodás, kármentesítés 18., Személyi és adminisztratív szolgáltatás és a magánbiztonsági és nyomozói tevékenység (5,6%) S95 Számítógép, személyi és háztartási cikkek javítása S96 Egyéb személyi szolgáltatások T97 Háztartási alkalmazottakat foglalkoztató munkáltatók tevékenysége T98.2 le nem fedett, személyes használatra háztartási cikkek előállítása N78 Vállalkozói tevékenység N80 Biztonsági és nyomozói tevékenység N81 Épület- tájépítészet 19., Tudományos és műszaki tevékenység (2,2%) M71 Építészeti és mérnöki tevékenység, műszaki vizsgálat, elemzés M72 Tudományos kutatás és fejlesztés M74 Egyéb professzionális kutatói és műszaki tevékenység

10


II. évf. /1.szám

Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok kiadványa

2014/1.

20., Élvezeti cikkek gyártása, kivéve az élelmiszer / ital / dohány / textil / ruházat / bőr (1,1%) C31 Bútorgyártás C32 Egyéb gyártóipar T98.1 le nem fedett, személyes használatra háztartási cikkek előállítása 21., Fafeldolgozás, papír- és nyomdaipar (1,3%) C16 Fa és fából, parafából készült termékek gyártása, kivétel bútoripar; fonottárúk gyártása C17 Papíripar és papírból készült cikkek gyártása C18 Nyomtatási és sokszorosítási ipar 22., Vegyipar (2,4%) C20 Vegyi anyagok és termékek gyártása C21 Gyógyszerészeti termékekhez és gyógyszerészeti készítményekhez alapanyag gyártása C22 Gumi- és műanyag gyártás C23 Egyéb nem fém ásványi anyagok gyártása 23., Fémfeldolgozási termékek, kivéve gép és berendezés (1,7%) C25 Fémfeldolgozási termékek, kivéve gép és berendezés 24., Gép és berendezés gyártás, kivéve elektromos berendezések (2,0%) C28 Máshova be nem sorolt gép és berendezés gyártás C33 Gép és berendezés javítása, szerelése 25., Média (0,9%) J58 Kiadói tevékenység J59 Film-, video-, televízió-műsor gyártása, hangfelvétel és zenei kiadói tevékenység J60 Program és műsorszolgáltatás 26., Pénzügyi, biztosítási és ingatlan szolgáltatás K Pénzügyi és biztosítási tevékenység L Ingatlan szolgáltatás 27., Közigazgatás és közbiztonság és tagság szervezés O Közigazgatás és közbiztonság, kötelező társadalombiztosítás S94 Tagság szervezői tevékenység U Nem besorolható szervezetek és testületek (A Foglalkoztatás, a Szociális ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatóságának tájékoztatása alapján)

11


II. évf. /1.szám

Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok kiadványa

2014/1.

A LIG A S za ks ze r ve ze te k munkája a z ága zati kol l e ktí v sze r ző dé sköté s e l őse gí té se ér de ké be n A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája 2013 szeptemberében elindította „A munkáért!” című projektjét, mely 1,6 milliárd forint támogatással valósul meg az Új Széchenyi terv keretében. A projekt konzorcium vezetője a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA Szakszervezetek),konzorciumi partnerek a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ). A projekt főcélja a szociális párbeszédben és konzultációban résztvevő szervezetek

kapacitásának megerősítése és együttműködésének elősegítése, azért, hogy az érintett szervezetek hatékonyan és felkészülten tudják képviselni a munkavállalók és munkáltatók érdekeit, valamint képesek legyenek eredményesen becsatornázni véleményüket, javaslataikat a munkaügy és a szakpolitika alkotásfolyamatába, illetve a döntéshozatalba. A kollektív szerződés (KSZ) pillér feladata az ágazati és egyéb kollektív szerződések megkötésének támogatása, lefedettségük körének szélesítése, valamint a meglévő KSZ-ek megfelelő alkalmazásának elősegítése. Ennek érdekében 26 főből álló országos érdekvédelmi tanácsadói hálózatot alakítottunk ki. Tanácsadóink segítségével a projekt eljut a jelenleg nem szervezett munkavállalókhoz, a kollektív szerződéssel nem rendelkező munkahelyeken dolgozó munkavállalók, munkáltatók széles köréhez egyaránt. Megyei érdekvédelmi tanácsadóink fő tevékenysége a kollektív szerződések megkötésének támogatása és kiterjesztésük elősegítése. Szakembereink felkeresik a területükön működő kisés középvállalkozásokat, a helyi munkáltatók és munkavállalók megismerése érdekében. A KSZ-szel már rendelkező munkahelyeken tanácsokat adnak a meglévő szerződés aktualizálásához, a többi munkáltatót pedig megismertetik a kollektív szerződés előnyeivel, annak érdekében, hogy minél több helyen szülessen új KSZ. Ágazati tanácsadóink feladata a Társadalmi Párbeszéd Osztály (Nemzeti Munkaügyi Hivatal) keretében létező Ágazati Párbeszéd Bizottságok munkájának megismerése, az eddig elért eredmények feltárása, az ágazati kollektív szerződések tanulmányozása. A cél minél több ágazati kollektív szerződés megkötése. Tanácsadóink a feldolgozott anyagok eredményei alapján széleskörű tanácsadást tudnak nyújtani

12


II. évf. /1.szám

Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok kiadványa

2014/1.

azon ágazatok együttműködő szervezeteinek, amelyek nem rendelkeznek még ágazati kollektív szerződéssel. Ezenfelül a LIGA szakemberei összehangolt fejlesztő munkával megalkotják a kollektív szerződések közös alapját, amely mintegy sablonként szolgál minden konkrét szerződéshez. A kollektív szerződések – azon túl, hogy a foglalkoztatás részletes szabályait lefektetik – segítenek abban, hogy a munkaerőpiacot uraló egyenlőtlenségek elsimuljanak. Elősegítik a rendezett munkaügyi kapcsolatokat, hozzájárulnak a munkabékéhez, lehetővé teszik a munkafeltételek rugalmas, az egyes munkáltatók szükségleteihez alkalmazkodó szabályozását, valamint tehermentesítik a jogalkotást. Meyer Herta (A LIGA ágazati tanácsadói elérhetőek a + 36 1 / 321 5262 telefonszámon vagy a www.liganet.hu honlapon.)

Vi l l amose ner gi a - i par i Bér é s Szoc i ál is M e gál l apodás 2014. é vr e A Villamosenergia-ipari Alágazati Párbeszéd Bizottság (VÁPB) 2014. február 20.-i ülésén a tárgyaló Felek – a Villamosenergia-ipari Társaságok Munkaadói Szövetsége (VTMSZ), valamint az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (EVDSZ), és a Bánya- és Energia-ipari Dolgozók Szakszervezete (BDSZ) – megállapodtak, és aláírták a 2014. évi Villamosenergia-ipari Bér és Szociális Megállapodást. A Megállapodás előzményei: A 2014. évi ágazati bér és szociális megállapodás kérdéseiről a szociális partnerek négy ÁPB ülés (január 23.; február 6.; február 14,; február 20,;) keretében folytattak tárgyalásokat. Az első három ülésen a tárgyaló Felek nem tudtak megállapodni, ezért kérték a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat (MKDSZ) közreműködését. A február 20.-i ülésen a tárgyalások sikerrel zárultak. A Felek a Megállapodást a Villamosenergia-ipari Kollektív Szerződés vonatkozó pontjai, továbbá a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának a 2014. évi minimálbérről és a garantált bérminimumról, valamint a keresetnövelési ajánlásról szóló megállapodása figyelembe vételével kötötték meg.

13


II. évf. /1.szám

Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok kiadványa

2014/1.

A Megállapodás fő pontjai: - a megállapodást kötő Felek kiemelt fontosságúnak tartják, hogy a helyi bértárgyalások során a munkahelyek megőrzését tekintsék elsődlegesnek, úgy, hogy ennek során a foglalkoztatás biztonságát és a szakmai színvonal emelését kiemelten kezeljék - a Felek azt ajánlják a társaságcsoport, vagy helyi szintű szociális partnereknek, hogy – üzleti helyzetüktől függően – a 2014.évi bér és szociális megállapodások megkötése során törekedjenek arra, hogy a keresetek reálértéke 1,1%-al növekedjen. - a megállapodó hogy a vagy helyi

Felek rögzítik, társaságcsoport, szintű 2014. évi

bértárgyalások során állapodnak meg az Dr. Szilágyi József (EVDSZ); Dr. Janka Mária (E-ON); Rabi Ferenc (BDSZ) inflációkezelés módjáról. (Helyi szintű megállapodásban kell rögzíteni a várható infláció mértékét, amelynél az Országos Bérmegállapodásban rögzített 2,4%-os inflációs érték vehető figyelembe.) - rögzítésre kerültek a 2014. január 1-től alkalmazandó ágazati bérminimum értékek az Ágazati Bértarifa Rendszer (ÁBTR) 4 bérosztályban, - megállapodtak az egy főre jutó jóléti szociális költségmutató minimális értékéről (Ft/fő/év) a megállapodás hatálya alá tartozó társaságok esetében. A Megállapodás részét képezi a Villamosenergia-ipari Ágazati Kollektív Szerződésnek, és a Felek együttesen kérik annak kiterjesztését. Meyer Herta

Többmunkáltatós kollektív szerződés a vízműveknél Mintegy másfél éves előkészület, egyeztetés után újra van többmunkáltatós KSZ a víziközmű ágazatban. A korábban, 1996-ban elfogadott többmunkáltatós KSZ a Mt. változás és az ágazat átalakulása miatt is elvesztette jelentőségét. Aktualizálására és újrakötésére volt ugyan szándék, de a munka nagysága miatt egyre jobban látszott, hogy célszerűbb és egyszerűbb új alapokon megalkotni a jelenlegi feltételeknek jobban megfelelő újat.

14


II. évf. /1.szám

Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok kiadványa

2014/1.

Más oldalról a többmunkáltatós KSZ javítgatása mellett a helyi KSZ-ek szerepe fölértékelődött. A tulajdonosokban, működési feltételekben, méretben stb. eltérő cégek és a náluk működő szakszervezetek számára is egyszerűbb volt helyben szabályozni a munka világa dolgait, mint várni, hogy a magasabb szintűbe bekerüljenek a helyi igények. A víziközmű szolgáltató cégek integrációja során, azok számának drasztikus csökkenése és a működési feltételek egységesülése miatt a középszintű keret megállapodás megalkotása és elfogadtatása ismét reális célként jelent meg. Ennek első lépése a többmunkáltatós szerződés aláírása. Huszonhárom év után a víziközmű-szolgáltatás területén új, többmunkáltatós kollektív megállapodás született egységes foglalkoztatási rendszert magába foglalva. A többmunkáltatós kollektív szerződést az öt túlnyomóan állami tulajdonú szolgáltató mellett két, nagyobbrészt önkormányzati tulajdonban lévő társaság is aláírta 2013. december 18-án, Budapesten. A korábbi, 1996-ban elfogadottal ellentétben az már az új Munka Törvénykönyve előírásaival is összhangban van, figyelembe veszi az integráció miatt megváltozott szolgáltató társaságok jellemzőit és alkalmas a későbbi kiterjesztés megvalósítására is. Az előkészítő munka 2012. januárjában kezdődött el és számos megbeszélés, vita során alakult ki a munkaadók és munkavállalók szempontjából is elfogadható változat. Az érdekek különbözősége mellett nehezítették a megállapodást a válság máig tartó Fürjes József VKDSZ elnök és Dr. Fónagy János hatásai, a tulajdonosi elvárások, a államtitkár működési feltételek nehezedése és még sok más is. Ebben a helyzetben a LIGA közreműködése és kapcsolatrendszere felgyorsította a folyamatokat. Meghatározó szerepe volt az eredményességben a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak és személyesen dr. Fónagy János államtitkárnak úrnak is. Egyszerűsítette a tárgyalásokat, hogy a munkaadók dr. Jelent Tamást, az ÉDV Zrt. vezérigazgatóját kérték fel állandó képviselőjüknek. A munkavállalók részéről Fürjes József, a VKDSZ elnöke vállalta a folyamatos egyeztetést. Végül a hét munkaadó és a kilenc szakszervezet kompromisszumot tudott kötni minden területen és Winkler Tamás MAVÍZ elnök közreműködésével megszülethetett a többmunkáltatós kollektív szerződés. Az aláírók: a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt., a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt., az Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt., az Északdunántúli Vízmű Zrt., a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt., valamint az Alföldvíz Zrt. és a Bácsvíz Zrt.. A kollektív szerződés kiterjed egyebek mellett a munkaviszony létesítése, illetve a csoportos létszámleépítés

15


II. évf. /1.szám

Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok kiadványa

2014/1.

szabályaira, a munkaidőkeretekre, a pihenőidőkre, a munka díjazásának szabályaira, a pótlékokra, a jóléti és a szociális juttatásokra is. Ádám Róbert János

Szociális

Párbeszéd

Új ki hí v ások a m e gv ál t ozot t m unkaké pe ss é gűe k fogl al kozt at ása t e rül e té n - Interjú Balogh Zoltánnal a Rehabilitációs Párbeszéd Bizottság Munkaadói Oldalának Társelnökével, a Védett Szervezetek Országos Szövetsége (VSZOSZ) elnökével A Rehabilitációs Párbeszéd Bizottság (RPB) különleges helyzetben van az Ágazati Párbeszéd Bizottságok között. Mennyiben más ez a fórum, mint a többi? A megváltozott munkaképességű személyekkel való törődés össztársadalmi feladat és foglalkoztatásuk sem egy szektorban valósul meg, ezért létrehozása is csak ágazatközi jelleggel történhetett meg. A középszintű érdekegyeztetést szabályozó törvény szerint elnevezésünkben sem szerepel az ágazati szó. Működésünk az EU-ban egyedülálló és példaértékű valamennyi tagország számára. A foglalkoztatási rehabilitáció Magyarországon sajátos helyzetben van. A közép szintű érdekegyeztetési rendszer kialakításánál már jól kitapintható volt, hogy a munkaadói és a munkavállalói oldal inkább együttesen küzd a jogalkotókkal a megfelelő állami

16


II. évf. /1.szám

Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok kiadványa

2014/1.

szabályozásért és a rendszer működtetéséért, mintsem hogy a munkaadói és a munkavállalói oldal közötti ellenérdekek egyeztetésére kerülne sor. Ön nem csak az RPB társelnökeként meghatározó a szakterületen. Mióta foglalkozik a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával? Saját érintettsége kapcsán először építészmérnökként kerültem kapcsolatba a mozgásfogyatékosokkal, majd ezen a területen különféle segítő és szakmai munkákat végeztem. 1988. február 1-től a nyíregyházi székhelyű START Vállalat jogutódjaként működő START Rehabilitációs Foglalkoztató és Intézményei Közhasznú Nonprofit Kft. első számú vezetőjeként, vezérigazgatóként dolgozom. Hosszú évekig különböző országos szintű foglalkoztatási, szociális és fogyatékosügyi szervezetek tagjaként, jelenleg a MEOSZ ellenőrző bizottságának elnökeként, 25 éve a VSZOSZ-ben alelnökként és közel másfél évtizede már elnökeként tevékenykedek. Az elmúlt közel 30 év számos gyakorlati és elméleti tapasztalata ide haza és nemzetközi szinten a szakmában számos ismeretszerzést tett lehetővé számomra, melyet természetesen környezetemnek, beleértve a Debreceni Egyetem Nyíregyházi Egészségügyi Karát is, címzetes főiskolai docensként adok tovább. Jelentősen megváltoztak az elmúlt években a szakmai hátteret és a működést meghatározó törvények. Melyek voltak a legfontosabb változások? 2012. évtől a megváltozott munkaképességű személyek ellátó rendszerének teljes átalakítása, - mely tulajdonképpen az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltöttek esetében helyén való volt -, a munkaképes korú állampolgárok esetében pedig a komplex vizsgálat körülményei, szabályozásai új helyzetet teremtettek nem csak a dolgozók pénzügyi ellátásában, hanem a foglalkoztatásukhoz nyújtott állami támogatás nagyságrendjében is. Az utóbbi jelentős mértékben csökkent, de közben újabb kedvezmények is életbe léptek. Ezek a változások új helyzet elé állították azokat, akik korábban egy megszokott és meghatározott nagyságrendű rokkantsági ellátásban (nyugdíjban) részesültek. Jelenleg mindazok, akik úgynevezett komplex minősítésen estek át, mely az orvosszakmai véleményezésen túlterjeszkedően foglalkoztatási rehabilitációs és szociális szakértést is nyújt, új helyzetet teremtettek. Hogyan tudott alkalmazkodni a szakma az új feltétekhez? A korábbi évek szabályozásai két nagy csoportra osztották a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását szervezetten végző társaságokat. Ez bizonyos érdekellentéteket szült, melyet a jelenleg hatályban lévő szabályozások úgy oldottak fel, hogy minden olyan gazdasági társaság (2013-ban és 2014-ben is) több mint 300 úgynevezett akkreditált szervezetként pályázati úton elnyert támogatás segítségével működik, ahol ezek a támogatások minden nyertes számára egy főre vetítve egyforma nagyságrendűek. A jelenlegi szabályozás

17


II. évf. /1.szám

Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok kiadványa

2014/1.

valószínűleg további átgondolásra szorul, részben a munkavállalók készségének, képességének, elveszített egészségének függvényében, részben azon többlet költségeknek a hatására, melyek például a szállítások, autópályadíj használat és sok-sok egyéb esetben új többletköltségként jelentek meg. Ezek ország centrumától való távolság függvényében növekednek. Számos szervezet gazdasági segítséget vár – egyesek ténylegesen ellehetetlenültek, a védett műhelyeknek, foglalkoztatóknak pedig a számukra alkalmas állami megrendelés jelentene közvetlen segítséget. Bizonyára speciális hatásai voltak az Mt. megváltozásának is. A jelenleg hatályos szabályozások érdekes korlátokat állítottak fel. Ebben a kategóriában, ahol elvárás, hogy a megváltozott munkaképességű személyek komplex minősítéstől számított 36 hónap lejártát követően lehetőség szerint a nyílt munkaerő-piacra legyenek kihelyezhetőek (tranzit foglalkoztatás) a napi foglalkoztatás legmagasabb mértéke a 4 órát nem haladja meg, ellenkező esetben az ellátást elveszíti. Érdekes módon ez a foglalkoztatási időkorlát nem vonatkozik azokra, akik a komplex minősítés alapján a nyílt munkaerő-piacra vélelmezhetőn állapotuk miatt nem helyezhetők ki, tehát úgynevezett tartós támogatással foglalkoztathatók. Melyek a szakterületet és a szociális párbeszédet érintő legjelentősebb kihívások? Talán erre a kérdésre a legbonyolultabb a válasz, hiszen én egy egészen nagy munkaadói csoport választott tisztségviselője vagyok. A kihívások, az eltérések régiónként, megyénként, térségenként, szervezetenként is eltérőek. Ezért két dolgot mégis kiemelnék. Az egyik, hogy nem biztos, hogy a legsúlyosabb egészségkárosodások esetében is a foglalkoztatásnak a Munka Törvénykönyve szerinti szerződéssel és annak a kötöttségeivel kellene eleget tenni. Szakmailag teljesen indokolt volna jó néhány betegcsoport esetében egy olyan liberálisabb megoldás, mely nem szigorú törvényi, jogszabályi előírásokra hivatkozik, melyet az esetek túlnyomó többségében az érintett nem képes kellő tudatossággal kezelni. A másik speciális a rehabilitációs kártya és a rehabilitációs hozzájárulás jelentős nagyságrendje hozzájárult a foglalkoztatotti létszám növekedéséhez. A munkaerő-piacon minden bizonnyal pozitív diszkrimináció a rehabilitációs kártyák alkalmazása, melynek eredményeként - meghatározott nagyságrendig – a szociális hozzájárulási adót nem kell megfizetni. Hogyan látja a jövőt? A kérdésre értelemszerűen az első válaszom egy nagyon-nagyon régi sláger töredék „a jövőt nem sejthetem”. A másik válaszom lehetne, hogy sem kávézaccból, sem kártyából, sem gömbből nem tudom megmondani. A leghitelesebb válaszom pedig az a fajta bizalom, mely szerint úgy gondolom minden kormány a gazdasági helyzet függvényében megfelelő emberi körülményeket fog biztosítani mindazok számára, akik valamiféle hátránnyal vagy egészségügyi hiánnyal kénytelenek életüket élni.

18


II. évf. /1.szám

Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok kiadványa

2014/1.

Egy dolog teljesen biztos – a tartós támogatással foglalkoztathatók munkahelyei – minimum jelentős korszerűsítésre szorulnak, az anyagi ráfordítások elkerülhetetlenek. Talán liberálisabban kell meghúzni azt a határvonalat is, ahol az megváltozott munkaképességű munkavállaló munkaadóját közvetlenül támogatni indokolt. Ismerve a többi ágazati párbeszéd bizottság munkáját, nyugodtan mondhatjuk, hogy nemzetközi munkájuk kiemelkedő. Mennyire tudják hasznosítani a külföldi tapasztalatokat? A magyar szaktudás, a tapasztalatok segítettek-e más országok jó gyakorlatának kialakításában? A magyarországi megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását, ha szakmának, szaktudásnak nevezzük, nem csak a VSZOSZ-nek és ezen keresztül az RPB-nek, hanem Magyarországon a jogalkotóknak az új szabályozásokhoz a belföldi tapasztalatokon túl kiemelkedő segítséget jelentettek – különösen az unióhoz való csatlakozás időszakától - akár az európai, akár a tengerentúli tapasztalatok. Jelenleg is óriási érdeklődéssel figyeljük az Európai Unióban (közismertebben Brüsszelben) folyó előkészítő és jogalkotói munkálatokat annak érdekében, hogy a nemzeti sajátosságok az érdekérvényesítésben a lehető legnagyobb hatékonysággal jelenjenek meg. A Rehabilitációs Párbeszéd Bizottság számára óriási könnyebbséget jelentene annak a szinte betarthatatlan és követhetetlen bürokráciának az egyszerűsítése, melyet az irányító szervek a középszintű érdekegyeztetéstől elvárnak. A nemzetközi tapasztalatok megismerése rendkívül fontos (lenne) az államháztartás számára (is) ezért párbeszéd bizottságunk komolyabb támogatást igényel. Ádám Róbert János

„Együtt erősebbek vagyunk” Interjú Szabó Istvánnéval a HVDSZ2000 elnökével, a Rehabilitációs PB és a Településszolgáltatási ÁPB társelnökével Az elmúlt években sok minden megváltozott a korábbiakhoz képest. A törvényi változások a településüzemeltetésben dolgozókat is jelentősen érintették. Az első ilyen a munka törvénykönyvének változása volt. Hogyan értékeli ezeket az érintett ágazat szakszervezeti vezetőjeként?

19


II. évf. /1.szám

Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok kiadványa

2014/1.

A 2010. évi kormányváltást követően rengeteg jogszabályt, törvényt és rendeletet hozott az Országgyűlés. A Munka Törvénykönyve volt az első, ami a munkavállalók, így a szakszervezetek életét is negatívan befolyásolta. Demonstráció-sorozat indult, hogy megakadályozzák a hatályba lépést, kisebb módosításokat sikerült kicsikarni az eredeti sokkoló verzióban, de közel sem mondhatjuk a jelenleg érvényben lévő Mt.-t munkavállalóbarátnak. Tapasztalatunk az volt, hogy nem mernek „Folyamatosan bővítjük a tiltakozni, kivonulni a dolgozók az utcára, a szolgáltatásaink körét: a jelenlegi munkaerőpiac nagyon kevés szakmában jogi képviseleten kívül nyújt alternatívát a munkáltatói szankciók üdülőket és önsegélyező esetére: a dolgozók féltik a munkahelyüket. A pénztárt üzemeltetünk, munkavállalók egyre elkeseredettebbek, a biztosítást kötünk szakszervezetek egyre erőtlenebbek lettek. tagjainkra, kedvezményes Kerestük a kormány képviselőit, ágazatunk banki szolgáltatásokat és sajátosságaiból fakadóan az önkormányzatokat, a mobilflottát vehetnek cégvezetéseket. A településüzemeltetéssel igénybe, kedvezményfoglalkozó cégek nagy része önkormányzati vagy kártyát kapnak, mellyel vegyes tulajdonú volt, több helyen „holdingosodás” olcsóbban vásárolhatnak, indult, emiatt a menedzsment az önkormányzat reakcióit valamint külön a figyelte, amikor a városvezetés engedett a megyékben igény szerint megkeresésnek és tárgyalóasztalhoz ült, a kialakított kedvezményeket cégvezetések is megtették ezt, enyhülni látszott az vehetnek igénybe ágazatra nehezedő nyomás, hiszen hosszú meggyőzés tagjaink.” után úgy tűnt, partnerként és nem ellenfélként kezelnek minket. A partnerség ezek szerint egy eredményesebb időszakot hozott? Az örömünk korainak bizonyult, hiszen a Távhő és a Hulladék törvény csak ezután került napirendre, és érdekegyeztetés nélkül, szakmai észrevételek figyelembevétele nélkül változott, ami ismét felkorbácsolta a kedélyeket az érdekkörünkben. Több változás egyszerre sújtotta a munkáltatót, mint pl. központilag szabályozott díj, lerakási díj, engedélyeztetési eljárások stb., több esetben a működést veszélyeztette. A gazdasági válság továbbra is éreztette hatását, a megszorítások a cégeket is elérték, ami több helyen azt eredményezte, hogy az adójogi változások miatti bérkompenzáció is nehézkes volt, a bérfejlesztés emellett több helyen szóba sem jöhetett. A kormányzati intézkedések erősítették a munkáltató és munkavállalói érdekképviseletek együttműködését, a rendelkezésünkre álló fórumokon való együttes megszólalást. Cél a munkahelyek megőrzése, a foglalkoztatás további biztosítása, a gazdasági szervezetek fennmaradásához szükséges kompenzáció kérése. De nem értünk el eredményt. Ma túl vagyunk egy rezsicsökkentésen, és látjuk a törekvést a terület államosítására. Mindezek további változásokat jelentenek a munkáltatók működésében és hatással lesz a szakszervezeti munka átformálására is.

20


II. évf. /1.szám

Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok kiadványa

2014/1.

A rezsicsökkentés ugyan a lakosság számára pozitív színben tüntette fel az intézkedéseket, de a közüzemben dolgozók életét befolyásolta: bérfejlesztés a legtöbb helyen minimális, elbocsátások, létszámleépítések több helyen is voltak, viszont az egyértelmű, hogy a szolgáltatás színvonala viszont nem csökkenhetett, nőtt az egy főre eső munka mennyisége. A kéményseprő szolgáltatásban csökkentették legradikálisabban a díjakat, ami a cégek bevételét olyan mértékben csökkentette, hogy az élőmunka igényen alapuló szolgáltatás működtetése veszélybe került. A cégek tönkremennek, nem tudnak talpon maradni, a katasztrófa védelem jelöli ki helyettük, melyik cég végzi el a szolgáltatást, persze állami támogatással. Ahol működnek a cégek a kéményseprők 1,5-2 ember munkáját végzik, miközben folyamatosan ott a bizonytalanság, hogy talán másnap már, be sem kell menniük dolgozni. A dolgozók leterhelten, bizonytalanságban végzik a munkájukat nap, mint nap, és ez nem csak a kéményseprőkre, hanem a teljes települési ágazatra elmondható. Mit tehet, mit tehetett az egyre nehezedő körülmények között a szakszervezet? Folyamatosak a tárgyalások a tisztségviselőink és a menedzsment között. A cél az egyeztetés, megegyezés, kompromisszum. Az év vége az üzleti tervek készítésének időszaka, ezután jönnek a bérfejlesztéssel kapcsolatos tárgyalások, amit a korábban említett rezsicsökkentés nagyban befolyásol. Mindent megteszünk azért, hogy minél jobb pozícióhoz juttassuk a tárgyalások során a munkavállalói oldalt, jogi segítséget és képviseletet biztosítunk, amennyiben erre szükség van a tárgyalások során, viszont van olyan cégvezető, akinél többet jelent a helyi szakszervezeti vezetővel kialakított közvetlen kapcsolat, mint bármilyen sztárjogász. A tárgyalásokon felkészült, független munkatársaink vesznek részt, az alapszervezeti titkár mellett, őt segítve, és átvállalják a konfliktusokat a tisztségviselőkről. Sokat jelent nekünk, hogy a HVDSZ már az előző vezetés során tagja volt az egyeztető fórumoknak, már abban az időben is részt vett és a mai napig tagja a Településüzemeltetési Ágazati Párbeszéd Bizottságnak, és az MSZOSZ tagszervezeteként tájékoztatást kapunk a 2012-ben létrehozott Versenyszféra Konzultatív Fórumában hozott döntésekről, információkat kapunk a várható változásokról és a fennálló helyzetről, közvetlen kapcsolat alakul ki a cégvezetés és köztünk. Mindannyian egy hajóban evezünk, hiszen a közüzem – menedzsmentestől, munkavállalóstól, infrastruktúrástól – azért van, hogy a szolgáltatás minősége a lehető legmagasabb legyen, viszont ahogy említettem, a munkavállalók

21


II. évf. /1.szám

Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok kiadványa

2014/1.

túlhajszoltak, fáradtak és elégedetlenek. Gyakran az emberileg lehetséges munka mennyiségének a határát súrolja az általuk elvégzett feladat, nagy eséllyel gondatlan károkozás lehet a vége, a kárt pedig a munkáltató megfizettetheti a vétkessel. Az új MT szerint ez komoly összeg, több havi munkabér lehet. Ez a családi kassza összeomlását is eredményezheti, az egyébként sem túlfizetett munkavállaló alól kicsúszhat a talaj. A HVDSZ folyamatosan méri fel a tagjai körében, hogy milyen szolgáltatásokkal enyhíthetnénk a terheiken, így jutottunk például a felelősségbiztosításhoz is, ami az ilyen gondatlan károkozások során nyújt segítséget a tagjainknak. Ön 2010. óta a HVDSZ2000 elnöke. Milyen tervekkel, célokkal indult ebben az új pozícióban és milyen eredményeket értek el? A 2009 novemberében elfogadott 2010-2015-ig érvényes programját még az előző vezetés idején fogadtuk el, mely az „Aktív jelenlét” címet viseli. Ennek pillérei az érdekképviseletérdekvédelem, szolgáltatás, oktatás és kapcsolatok. A programban vállaltuk, hogy „gyűjtő és szolgáltató” szervezetként folytatjuk ezt a stratégiát. A településszolgáltatásban és a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásában az érdekegyeztetés és képviselet meglévő országos, régiós és helyi szintjeinek fejlesztése akkor is és most is cél. A munkahelyi érdekegyeztetés, a bérek és juttatások megóvása, a bérfejlesztések kiharcolása mind hozzátartozik egy hatékony szervezet munkájához. A stabil és kiszámítható jogszabályi környezet kialakításáért küzdünk a Településüzemeltetési Ágazati Párbeszéd Bizottságban, valamint a Rehabilitációs PB-ban. Cél, hogy a területünkön minél több Kollektív Szerződés legyen, az új Mt alkotóinak ajánlása is ez. Előkészítjük az ágazati KSZ-t. Átrendeztük a szervezeti felépítésünket, rövid idő alatt, gyorsan tudnak döntést hozni a testületek, a munkahelyi alapszervezetek mellett kialakítottuk a területi alapszervezetek rendszerét, 2010ben Nógrádban, Csepelen, Tatabányán és Komlón már működött, ahová mindenki beléphet. Mivel gyűjtőszervezet vagyunk, kisvállalkozások alkalmazottjai, vállalkozók, háztartási alkalmazottak, eddig nem szervezett emberek is beléphetnek, de főként megszűnő munkahely esetén, munkanélkülivé váláskor irányítjuk a dolgozókat a területbe. A területi szervezetekben is minden szolgáltatásunkra jogosultak a tagok. Ma már van területi alapszervezet Győr-Moson-Sopronban, Csongrád és Bács-Kiskunban, Tatán, Salgótarjánban, Hajdú-Biharban és Békésben is. A legfontosabb cél: a tagszervezés, és ehhez a terület megtalálása. A szakszervezetek jövője, az érdekképviseleti munka függ a fiatalok megnyerésétől, ezért 2010-ben létrehoztuk a HVDSZ 2000 ifi tagozatát, akik tevékenyen részt vesznek a munkában: a HVDSZ arculatváltásának mozgatórúgói voltak, rendezvényeink szervezésében általában ők vállalják a legnagyobb szerepet, emellett középvezetői szinten is többen töltenek be közülük pozíciót. A civil törvény változásai miatt alapszabály-módosítás történt, és mint említettem

22


II. évf. /1.szám

Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok kiadványa

2014/1.

egyszerűsítettük a szervezeti felépítést, kialakítottuk a régiós rendszert, a vezetők főállású dolgozóink. Folyamatosan bővítjük a szolgáltatásaink körét: a jogi képviseleten kívül üdülőket és önsegélyező pénztárt üzemeltetünk, biztosítást kötünk tagjainkra, kedvezményes banki szolgáltatásokat és mobilflottát vehetnek igénybe, kedvezmény-kártyát kapnak, mellyel olcsóbban vásárolhatnak, valamint külön a megyékben igény szerint kialakított kedvezményeket vehetnek igénybe tagjaink. Örömünkre szolgál, hogy 3 konföderáció megegyezésének eredményeként létrejött a Magyar Szakszervezeti Szövetség 2013 decemberében, sokat várunk ettől a hatalmas lépéstől. Jelentős összeget nyertek az elmúlt év végén a TÁMOP-pályázaton. Mennyiben könnyíti meg céljaik elérését a támogatás? A szakszervezeteknek – ha fejlődni akarnak – nem szabad csupán tagdíjra alapozni, a fejlesztések érdekében szükséges más forrásokat is megkeresni, hogy a tagjaink igényeit felmérve bővítsük a szolgáltatásaink körét, rendezvényeket szervezhessünk, más szervezetekkel tárgyalóasztalhoz ülhessünk és megállapodásokat kössünk azért, hogy növeljük a taglétszámunkat, hatékonyabbak és ütőképesebbek legyünk, hiszen EGYÜTT ERŐSEBBEK VAGYUNK! Ebben segít nekünk ez a pályázat. Ádám Róbert János

SZÍNES ÁPB HÍREK; TITKÁRAINK MESÉLIK…

Hírek a Turizmus -Vendéglátás ágazatból

- Jó higiéniai gyakorlat A Turizmus-Vendéglátás ÁPB munkavállalói oldala jelentős szerepet vállalt a vendéglátó-ipari termékek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszerbiztonsági feltételeiről szóló a 62/2011. (VI.30.) VM rendelet elkészítésében. 2013-ban kiadásra került A vendéglátás jó higiéniai gyakorlata útmutató a Turizmus-Vendéglátás ÁPB aktív részvételével, majd az ÁPB ezt követően aktív szerepet vállalt az útmutató alkalmazását segítő képzéssorozat megszervezésében is. Az ÁPB tagjai jelentős számban részt vettek a képzéseken. ÁPB titkár: Kalmár Zsófia

23


II. évf. /1.szám

Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok kiadványa

2014/1.

Magyar alelnök a FoodService Europe-nálA Turizmus-Vendéglátás ÁPB munkaadói oldala 2013. november 29-én részt vett a Food Service Europe (Szerződéses Közösségi Étkeztetők Európai Szövetsége) közgyűlésén. A Food Servicce Europe-nak fennállása óta első ízben lett magyar vezetője, miután a VIMOSZ jelölésére Párkai Zsoltot, a Sodexo Magyarország Kft. ügyvezetőjét, a Sodexo kelet-középeurópai vezérigazgatóját választották alelnökké a brüsszeli közgyűlésen.

- 30 éves az EFFAT-HOTREC társadalmi párbeszéd30 éves az EFFAT-HOTREC (HORECA) társalmi párbeszéd – A Turizmus-Vendéglátás ÁPB-nek, a HORECA társadalmi párbeszéd aktív résztvevőjének delegációja decemberben Ünnepségen vett részt Brüsszelben az évforduló alkalmából a társadalmi párbeszéd plenáris ülés előestéjén. EFFAT: European Federeation of Food, Agriculture and Tourism Unions – Élelmiszeripari, Mezőgazdasági és Turizmus Szakszervezetek Európai Szövetsége HOTREC: Hotels, Restaurants and Cafés in Europe (A HORECA is ebből jön) – Hotelek, Éttermek és Kávéházak Európai Ernyőszervezete

Osztrák tanulmányúton a Gépipari ÁPB 2013. szeptember 4-6. között a GÁPB tagszervezetei részéről 15 fő vett részt az osztrák Pro-Ge meghívására egy bécsi tanulmányúton.

ÁPB titkár: Dr. Kelemen Blanka

A PRO-GE, az osztrák Munkaerő-piaci szervezet (AMS), Fém és Gépipari Szövetségnél - Szövetségi Gazdasági Kamara, a HörbigerVentilwerke GmbH &Co KG cég közreműködésével szervezett munkatalálkozók, eszmecserék, üzemlátogatás során a Gépipari ÁPB küldöttsége megismerkedett az osztrák szociális partnerek tevékenységének, együttműködésének formáival és gyakorlati módszereivel, valamint a szak-, és felnőttképzés alkalmazott formáival.

A munkatalálkozókon a szociális partnerek képviselői, szakértői bemutatták és kifejtették együttműködésük alapelveit, formáit. Szemléletes, és tanulságos előadások hangzottak el, konzultációk folytak a fogadó szervezetek képviselőivel.

24


II. évf. /1.szám

Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok kiadványa

2014/1.

Út az ágazati megállapodáshoz címmel szervezett konferenciát a VASAS Szakszervezeti Szövetség 2013. november 21-én Kecskeméten a GÁPB támogatásával és részvételével. A konferencia célja szakemberek bevonásával az volt, hogy áttekintést nyújtson a konferencia résztvevői számára a Kollektív Szerződések (KSZ) Munkatörvénykönyvében való szabályozásáról gyakorlati példákon keresztül illusztrálva a tipikus hibákat vagy éppen a jó gyakorlatot. A konferencia első előadója Pallagi Gyula volt, aki előadása keretében beszélt általánosságban a KSZ és a kiterjesztett KSZ közötti alapvető különbségekről illetve az ágazati kollektív szerződés módosításáról a Munka törvénykönyve 2013. évi változásaival összhangban. Második előadóként a Gépipari ÁPB titkára, dr. Kelemen Blanka tartott előadást GÁPB munkájáról, és a GÁPB munkáját segítő Társadalmi Párbeszéd Osztály tevékenységéről. Végül harmadik előadóként Dr. Fodor T. Gábor munkajogász, vezető jogász előadását hallgathatták meg a résztvevők az alábbi témákban: A Munka törvénykönyve szabályozása, mint általános kollektív munkajog, szakszervezetek, kollektív szerződés, mit lehetne szabályozni a KSZ-ben?, gyakorlati kérdések.

X. Magyar Munkajogi Konferncia A Postai-, a Kohászati - és a Magánbiztonsági ÁPB is részt vett a 2013.október 15-17. között Visegrádon megrendezett X. Magyar Munkajogi Konferencián, melyet a Complex Kiadó Kft. RODIN Felnőttképzési Üzletága szervezett. A RODIN Felnőttképzési Üzletág a törvényelőkészítő, gazdaságirányító szervezetekkel, tudományos műhelyekkel, minisztériumokkal kialakított jó kapcsolata révén biztosította a hiteles információk továbbadását. A konferencia szakmai programja logikusan felépített, átlátható volt. Kiemelt témakörök a 3 napos konferencia tervezett napirendjéből: Egy év után – vélt és valós értelmezési problémák az új Mt. gyakorlatában; jogok és kötelezettségek a munkaviszonyban; a munkaidő szervezése a gyakorlatban; adalékok a munkaerőkölcsönzéshez; a munkáltató kárfelelőssége és a munkavédelem; korlátozások és tilalmak a munkaviszony megszűntetésekor; a távolléti díj számításának rejtelmei; az életkor jelentősége a munkajogi szabályozásban és gyakorlatban; pódiumvita munkaügyi bírósági ítéletekről; eltérő szabályozási lehetőségek az új Mt.-ben. A konferencia előadásai összességében hasznos információkat nyújtottak a résztvevők számára.

25


II. évf. /1.szám

Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok kiadványa

2014/1.

Kiadvány a megváltozott munkaképességűek alkalmazásáról

ÁPB titkár: Ádám Róbert János

Az RPB (Rehabilitációs Párbeszéd Bizottság) munkaadói oldala saját költségén elkészíttette a rehabilitációs foglalkoztatást meghatározó jogszabályok alkalmazását segítő kézikönyvet és nyomdakész állapotban az RPB titkárságának rendelkezésére bocsátotta azzal, hogy az éves költségvetésében tervezetteknek megfelelően annak ezer példányban történő nyomdai kiadását biztosítsa. Ennek nyomdai munkáit az NMH nyomdájában kívánták elvégeztetni.

A kiadvány jelentős mértékben segíti valamennyi jogalkalmazó, így a Magyar Államkincstár, az NRSZH ellenőrei, az RSZSZ-ek, NAV és különösen a rehabilitációs foglalkoztatást végző munkaadók, illetve érdekképviseleti szerveik egységes jogértelmezését és alkalmazását. A további jogszabály módosítások és országos hatáskörű szervek különböző állásfoglalásai és iránymutatásai alapján szükségessé válhat a kiadvány kiegészítése, az érdemi munka segítése érdekében, melyhez célszerű az RPB-n belül megfelelő pénzügyi forrást biztosítani. A kiadvány fő témája a rehabilitációs foglalkoztatás kormányzati céljai, az új rendszer felépítése, az ellátási rendszer jogszabályi háttere, fogalmai, gyakorlata. Ismerteti a megváltozott munkaképességű személyek ellátási formáit, azok feltételeit, a munkáltatói akkreditáció kérdéseit, a költségvetési támogatások szabályait és végül pedig a hivatkozott jogszabályokat. A kiadvány írói a szaktárca felkért szakemberei, akik aktívan részt vettek a jogszabályok kialakításában és az ágazat érintettjeinek vitáin. Fontosabb témakörök: A rehabilitációs foglalkoztatás kormányzati céljai az EU 2020-ig szóló stratégiájával összhangban A rehabilitációs rendszer megújulása Jogszabályi háttér, alapfogalmak és értelmezése Megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatási rendszere A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációja Az ellenőrzés szabályai és szankciói A költségvetési támogatás általános szabályai Tranzit és tartós foglalkoztatásra kiírt keret és éves támogatási szerződés szabályai Mellékletek: A rehabilitációs foglalkoztatást meghatározó jogszabályok és iratminták.

26


II. évf. /1.szám

Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok kiadványa

2014/1.

I n f o r má c i ó t e c h n o l ó g i a , k o m m u n i k á c i ó P á r b e s z é d Bizottság A Bizottság az éves munkatervében elfogadott, az európai informatikai képesítési keretrendszerek hazai adaptációját előkészítő szakértői munkaértekezletet szervezett 2013. november 19-én. A szakértői munkaértekezlet célja volt a hazai gazdaság versenyképességének és a hazai foglalkoztatás növelése érdekében az IKPB szakértői közreműködésével az európai informatika ágazati képesítési keretrendszerek bemutatása, adaptálása az MKKR fejlesztők részvételével. Az előadásokat követő vitákban a résztvevők megállapodásra jutottak abban, hogy: ÁPB titkár: Dr. Albert Judit

A jelenleg folyó MKKR fejlesztések nem veszik figyelembe a már kifejlesztett európai szakmai, képzési szervezetek által elfogadott informatikai képesítési keretrendszert, illetve az IKPB szervezeteinek ezen a területen, az európai partner szervezetekkel közösen végzett sikeres, gyakorlat orientált fejlesztéseit. - az IKPB tagszervezeteinek érdekérvényesítő tevékenységével el kell érni, hogy 20142020. tervezési időszak elején a globális igényeknek megfelelő informatikai ágazati képesítési keretrendszer kerüljön részvételükkel kialakításra. Az eCF –nek megfelelő átfogó, átjárható és átlátható informatikai képesítési keretrendszer (IKKR) lehetővé tenné a munkaadók, munkavállalók/tanulók/szülők és képzők jobb együttműködését az informatikusok iránti kereslet kielégítésében, a foglalkoztatás bővítésben; - a munkaadói, munkavállalói és képzési szakemberek felhívták a figyelmet, hogy az MKKR projekt eredmények csak validálási szakaszában történő szakértői részvétel késő, már kezdettől be kellene vonni őket a közös munkába. - a jelenlegi egyéni szakértői alkalmazás helyett meg kellene teremteni az IKPB tagszervezeteivel kötendő szakértői munka intézményi feltételeit; - a globális munkaerőpiacon jelentkező jól képzett informatikusok iránti kereslet kielégítése nemzetgazdasági feladat, ennek érdekében a szakigazgatás és a szociális partnerek részéről összehangolt akciók szükségesek (pl. tehetség gondozás kiemelt folytatása IKT szektorban, a gyakorlat-orientált képzés munkahelyi feltételeinek megteremtése, az idegen nyelvi képzés-, a társas kompetenciák fejlesztése, a felsőoktatásban lemorzsolódott hallgatók szakképzés, az informális tudás beszámításán alapuló egyéni tanmenet biztosítása stb.). - Az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződés (ÉÁKSZ) módosításával kapcsolatos, korábban megkezdett tárgyalások, szakértői egyeztetések eredményeképpen 2013. február 27.-én aláírásra került az ÉÁKSZ.

27


II. évf. /1.szám

Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok kiadványa

2014/1.

- Az egyeztetésekben az aláíró munkáltatói és munkavállalói Feleken túl folyamatosan és aktívan részt vettek az ágazatban jelen lévő egyéb, a bizottság munkáját támogató munkáltatói szervezetek és szakmai szövetségek is. Az egyeztetéseken az ÉÁKSZ aláírására jogosult feleken túl az IPOSZ képviselői is részt vettek, s szövegszerű javaslataikkal hozzájárultak a kollektív szerződés kialakításához. Az ÉÁKSZ 3. sz. mellékleteként elkészült az építőipari ágazati bértarifa megállapodás. A bizottság a jogszabályi változások figyelembevételével elkészítette a 2013. évi éves munkaidőkeret ajánlását (ÉÁKSZ. 4. sz. melléklet) is, mely – elsősorban a szektor 90%-át alkotó kis és középvállalkozások számára – a gazdálkodást, az éves tervezést segíti. Az ÉÁKSZ mellékleteként szereplő ajánlásokat a bizottság a honlapján közzétette, valamint rendezvényein felhívta rá az érintettek figyelmét.

AJÁNLÁS a 2014. évi minimális építőipari rezsióradíjra Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi Törvény 2013. július 1-én hatályba lépő 62. § (2) bekezdésének felhatalmazást ad az építésügyért felelős miniszternek, hogy az Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlásában a tárgyévre megállapított építőipari rezsióradíj mértékét rendelettel állapítsa meg.

LXXVIII. 6. pontja Építőipari minimális

A magyar építési piacon gyakran tapasztalható, hogy az ajánlattevő építőipari cégek kirívóan alacsony áron pályáznak egy-egy munkára. Az aránytalanul kockázatos, irreálisan alacsony ár az egyik kiváltó oka az építőipari lánctartozásnak, a feketemunkának, mely így végső soron pedig tönkreteszi a tisztességes vállalkozások piaci esélyeit. Az irreálisan alacsony ár fogalmát nem rendezte kellően eddig egy jogszabály sem a közbeszerzési pályázatokra vonatkozóan és semmilyen jogforrás nem definiálta pontosan 2013. április 9-én jelent meg a 61. sz. Magyar Közlönyben az Építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011.(XII.23.) Kormányrendelet módosítása. Ez a Kormányrendelet hivatott arra, hogy szabályozza az aránytalanul alacsony ár ajánlatkérői vizsgálatát, ezért a rendelet kiegészült az ajánlatban alkalmazott minimális rezsióradíj vizsgálatára vonatkozó paragrafussal. Az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság felkérésére az ÉVOSZ szakértői kiszámították a 2014. évi építőipari minimális rezsióradíj mértékét, melynek

28


II. évf. /1.szám

Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok kiadványa

2014/1.

alapját egyrészt az ÉVOSZ tagszervezeteinek és további vállalkozásoknak 2013. évi mérlegét megalapozó tényadatok bekérése és feldolgozása, valamint a 2014. évben alkalmazandó szakmunkás alapbér (garantált bérminimum - 118.000 Ft) és annak járulékai képezték. A szakértői vélemény alapján az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság 2014-re vonatkozó ajánlásában 2.446 Ft/óra minimális építőipari rezsióradíjat határozott meg, mely ÁFA nélkül értendő. További info: (a honlap linkje) NFSZ TPK Nyitóoldal / Ágazati Párbeszéd Bizottságok / Ágazati Párbeszéd Bizottság ÁPB / Építőipari ÁPB / Dokumentumok

Tudta Ön…? Kiterjesztett ágazati kollektív szerződés ma a Villamosenergia-iparban, a Turizmusvendéglátásban, valamint az Építőiparban van. Az alábbi táblázatban leírt tevékenységek kiterjesztett ÁKSZ esetében ezekhez az ágazatokhoz, illetve alágazathoz kapcsolódnak. A sütőipari szakágazati kollektív szerződés kiterjesztése 2013. augusztus 14.-i hatállyal visszavonásra került. A többi ágazat KSZ lefedettségét az alábbi diagram mutatja. Ahol van többmunkáltatós megállapodás is, azt külön föltüntettük. Mint látható a lefedettség a néhány százaléktól

a 60 % feletti értékekig változik. Az egymunkáltatós országos lefedettség 25 % körüli, a többmunkáltatósok esetében pedig 11 % körüli ez az érték. A nagyobb cégeknél jellemző a kollektív szerződés megléte, holott a kisebb cégeknél, vállalkozásoknál sok esetben nagyobb szükség lenne a kiegyensúlyozott munkaügyi kapcsolatokra, melyek egyik fő biztosítéka a kollektív megállapodás.

29


II. évf. /1.szám

Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok kiadványa

KSZ lefedettség (%) a versenyszférában ágazatonként

2014/1.

Egymunkáltatós Többmunkáltatós

70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00

(Forrás: NMH - Munkaügyi Kapcsolatok Információs Rendszer)

30


II. évf. /1.szám

Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok kiadványa

2014/1.

Mesterségük címere: munkaügyi mediátor - a munkaügyi mediátorok képzése – - Meyer Herta – Múltkori számunkban bemutatkozott a Munkaügyi Közvetítő és Döntőbíró Szolgálat (MKDSZ), mint a magyarországi alternatív konfliktuskezelés intézményesített fóruma. Számos feladatai mellett (közvetítés, tanácsadás, stb.) az egyik legnagyobb hangsúlyt ezen intézménynél is az utánpótlás képzése kapja. De milyen muníciót ad a felvételi magas elvárásainak megfelelő szerencsés kiválasztottaknak a szervezet? Erről beszélgetek dr. Kovács Gézával, az MKDSZ igazgatójával. - Honnan ered a szó, mediáció? A mediáció, vagy közvetítés egy speciális konfliktuskezelési módszer, amelynek lényege, hogy a két fél vitájában mind a két fél közös beleegyezésével egy semleges harmadik fél jár közben. A szó is innen ered: mediare, azaz középen állni, egyeztetni, békéltetni. Ez a harmadik, semleges fél a mediátor. - Milyen kritériumoknak kell megfelelnie egy munkaügyi közvetítőnek? Elsősorban nagyon jó kommunikációs érzékének és képességnek kell birtokában lennie annak, aki ezt a mesterséget akarja bírni, hiszen sokszor nagyon kiélezett, feszült szituációkban kell tudni megszólítani mindkét felet. Emellett felsőfokú végzettséggel lehet jelentkezni a pozícióra. Természetesen munkaügyi ismeret, illetve a munka világának ismerete, esetleg az ezen a területen eltöltött idő csak előny lehet. A munkaügyi moderátoraink folyamatos és rendszeres képzésben vesznek részt, hogy mindig naprakész ismeretekkel és képességekkel álljanak rendelkezésre a megrendelőknek. Képzésük mindig kiemelt hangsúlyt kapott az MKDSZ szakmai tevékenységében. A szolgálat szervezeti működési és eljárási rendje erről így rendelkezik: „A felkészítés, a képzés célja elméleti és módszertani segítséget adni a listára felkerült közvetítőknek és döntőbíróknak ahhoz, hogy az önként vállalt konfliktuskezelési feladataikat minél eredményesebben láthassák el.”

31


II. évf. /1.szám

Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok kiadványa

2014/1.

Úgy tudom, öt évenként van felvétel a szolgálat soraiba. Ez jelenti azt is, hogy aképzési idő is öt év? Pontosan, az 5 évhez illeszkedik a szolgálat képzési stratégiája, amelynek megvalósítását az éves képzési tervek szolgálják. A ciklus első időszakának legfontosabb eleme az ötnapos alapképzés, amelyet – hagyományosan – az amerikai FMCS mediátor-trénerei biztosítanak, de amely képzés licencét megkapta a magyar szervezet. A következő 3 év képzési anyaga a tudás elmélyítését szolgálja, valamint gondoskodik a mediátori kompetenciák kifejlesztéséről, a jártasságok, ismeretek és készségek bővítéséről. Az MKDSZ fennállásának 16 éve alatt összesen 5 alkalommal tartott 4-5 napos alapképzést; 42 alkalommal tartott legalább 2 napos tréninget, és mintegy 30 egynapos képzést szervezett mediátorainak. A képzéseknek nemcsak a színvonala magas, de mindegyik jó hangulatban telik, és – természetesen – a csapatépítő hatásuk is fontos.

Dr. Kovács Géza MKDSZ igazgató

Az MKDSZ képzési stratégia 2010 – 2014 Kiindulópontok  Tendencia: a mediáció szakma, amit csak felkészült mediátor végezhet.  Az MKDSZ működési szabályzata előírja, hogy a listára felkerült személyek mediációs képzési folyamaton kell, hogy átessenek, míg a listán szerepelnek.  Ugyanez a szabályzat az igazgató feladatai között nevesíti képzések, továbbképzések szervezését. Előzmények  

 

A szolgálat 1997 és 2010 között összesen mintegy 35, hivatalosan regisztrált képzési programot bonyolított le. A képzések túlnyomó része tréning volt (jellemzően 2 naposak, de például az ötévente megtartott alapképzések időigénye minimálisan 4 napos volt). A képzések kisebb hányada félnapos volt, amikor is egy-egy szakmai téma feldolgozása történt meg. (pl. munkajogi szabályozás változása). A képzési programok az évek során kicsiszolódtak, számos olyan program került megtartásra, amelyek szakmailag beváltak, a résztvevők körében elismerést arattak, szakmai értékük nem vitatott, tehát indokolt benntartásuk a képzési palettán. A képzési programok feldolgozása megtörtént, ezen túlmenően a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium részére is megküldésre került abból a célból, hogy a minisztériumi közvetítői lista aktualizálása során figyelembe vehető legyen.

32


II. évf. /1.szám

Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok kiadványa

2014/1.

A jelen helyzet kihívásai  A közvetítőkre vonatkozó általános szakmai képzettségi követelmények meghatározásra kerültek a 63/2009. sz. IRM rendeletben. Az ebben foglalt szabályokat mindenképpen figyelembe kell venni a képzési programok összeállítása és lebonyolítása során.  A szabályozás egyik következményeként új helyzet állt elő a mediációs „képzési piacon”. Felértékelődnek az akkreditált képzések, leértékelődnek a minisztérium által el nem ismert képzések.  2010. évben az MKDSZ listáján nyilvántartott közvetítők száma csaknem megduplázódott a korábbi időszakhoz képest. Az új tagok körében a képzési részvételi igény és tényleges aktivitás kimagasló a korábbi időszakhoz viszonyítva. Magyarán: minden korábbinál nagyobb belső igény van képzési programok iránt.  Ezzel szemben: 2011-ben a képzésre fordítható anyagi erőforrások mértéke csökkent az előző évhez képest. Ez a két tényező összevetve azt jelenti, hogy az egy főre eső támogatás mértéke jelentősen csökken.  Számolni kell azzal, hogy a szolgálat tevékenységi köre bővülhet (pl. a döntőbíráskodás intenzívebb alkalmazásával, az egyéni vitákban történő részvétel lehetőségének megteremtésével, vagy a tanácsadási tevékenység iránti igény növekedésével). A kihívásokra adható válaszok, kitörési pontok a képzés területén       

Indokolt lényegesen megnövelni az akkreditált képzési programok arányát. Törekedni kell a standardnak elfogadott képzési programok akkreditálására. Az egyes – költségesebb – tréning programokon résztvevők körének kialakításakor prioritásokat kell meghatározni. Újra kell gondolni a részvételi (szakmai és anyagi) feltételeket. Új típusú képzési programok beindítását kell előkészíteni. Újra kell gondolni, milyen körből és milyen tematikával kívánjuk igénybe venni a képzési szolgáltatásokat. Új típusú (tehát nem tréning-jellegű) képzési formák támogatása (pl. szakirodalom igénybevétele, valamint tapasztalat-átadó módszerek alkalmazása, mentori rendszer kimunkálása és működtetése.

A megvalósítás célszerű irányai   

Törekedni kell arra, hogy elsősorban akkreditált, a miniszteri rendelet kritériumainak megfelelő képzési programok legyenek megtartva. Meglévő partnereinket ösztönözni kell, hogy a bevált programok (tréningek) akkreditálását végezzék el. Új partnerekkel történő kapcsolatépítés során az akkreditált képzések igénylésére kell fektetni a hangsúlyt.

33


II. évf. /1.szám

Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok kiadványa

2014/1.

Az MKDSZ képzési szerkezete alapvetően három szintű: 1. alapszint vagy belépő szint Az alapszintű képzések célja, hogy a mediátorok megismerjék a mediáció folyamatát, működését, szabályait. Elsajátítsák a gyakorlásához szükséges módszereket, technikákat. Fejlesszék hozzáértésüket. 2. gyakorló szint vagy emelt szint A gyakorló szintű képzések célja, hogy a mediátorok elmélyítsék felkészültségüket. Fejlődjenek módszereikben, kompetenciáikban. 3. szenior szint vagy „mester” szint A mester szintű képzések célja, hogy a mediátor maradéktalanul kibontakoztassa tudását, saját fejlődésének és lehetőségeinek „csúcsára” jusson fel. A három szint standard képzéseit kiegészítik eseti, rövidebb időtartamú egy-egy témakörhöz kapcsolódó szakmai programok, esetleg meghívott szakértővel. 

A tréningek résztvevőivel kapcsolatban az alábbi prioritások alkalmazása javasolt: o a korábban általános díjmentességet felváltja az önrész-kategória bevezetése, amennyiben az adott képzés az MKDSZ számára költségterhet jelent; o a tréningeken való részvétel feltétele az alapképzés abszolválása (ez nem vonatkozik az ún. 3. kategóriás, rövidebb időtartamú, szakmai programokon való részvételre!); o a részvételt illetően prioritást élveznek azok a tagok, akik aktív közvetítői vagy/és tanácsadási vagy/és PR munkát végeznek a szolgálat javára és képviseletében; o akik korábbi képzési programokon aktivitást tanúsítottak.

Fel kell mérni a szolgálat tagjainak képzői (tréneri) potenciálját, és támogatni/ösztönözni kell a tréneri aktivitás erősítését. Fel kell tárni a képzési programok anyagi megalapozásának lehetséges külső forrásait.

A képzési stratégia lebontása éves szintekre: 2010 – az új lista éve Legfontosabb az újonnan felvettek számára az alapképzésen való részvétel. 1. Tematika: mediációs alapkészségek elsajátítása. Időtartam: 5 munkanap. Résztvevők: az újonnan felvettek. 2. Csapatépítő, ismeretátadó tréning. Tematika: közösségépítés, MKDSZ szabályok és eljárások megismerése, szervezeti kultúra átvétele.

34


II. évf. /1.szám

Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok kiadványa

2014/1.

Időtartam: 2 munkanap Résztvevők: az újonnan felvettek. 3. Tematika: készségfejlesztő tréning gyakorlott mediátorok számára. Időtartam: 1 munkanap Résztvevők: gyakorlott mediátorok 2011 – az alapok lerakásának éve Legfontosabb: az újonnan felvettek szakmai ismereteinek megalapozása, fejlesztése, valamint a régi és az új közvetítők közötti kapcsolatok erősítése. 1. Tematika: mediációs alapkészségek elsajátítása. Időtartam: 4 munkanap. Résztvevők: az előző, 5 napos tréningen részt venni nem tudó újonnan felvettek. 2.

Tematika: prezentációs tréning. Időtartam: 2 munkanap Résztvevők: az MKDSZ tagjai.

3.

Tematika: kommunikációs tréning 1. Időtartam: 2 munkanap Résztvevők: az MKDSZ tagjai.

4.

Tematika: kommunikációs tréning 2. Időtartam: 2 munkanap Résztvevők: az előző tréningen részt venni nem tudó MKDSZ tagok. 4. Speciális tréning Tematika: mediátori készségfejlesztés Időtartam: 2 munkanap Résztvevők: az MKDSZ tagjai.

2012 – 2014 – a tudás, ismeretek elmélyítésének időszaka Legfontosabb: a megszerzett mediációs jártasságok, ismeretek, készségek stabilizálása, továbbfejlesztése. A pénzügyi lehetőségek függvényében: évente legalább 5 tréning, amelyeken elsősorban a speciális ismeretek elsajátításán, illetve a már megszerzett tudás stabilizálásán van a hangsúly.

35


II. évf. /1.szám

Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok kiadványa

2014/1.

A fenti célokon túlmenően a tréningek tematikái között az alábbiak kapnak helyet:  konfliktuskezelés  kommunikáció  tárgyalástechnika  munkajogi ismeretek A tréningek időtartama: 1-2 munkanap. Résztvevők: az MKDSZ tagjai, egyéni tudásszint-felmérés alapján szelektálva. 2015, májusig bezárólag (ekkor jár le az ötéves megbízatás). A ciklus utolsó évében képzési programot nem tervezünk. A középtávú képzési stratégia éves szintű bontása évente aktualizálásra kerül. Az első szint az alapképzés, ezt az amerikai Federal Mediation and Arbitration Service trénerei tartják. Rögtön a ciklus kezdetekor kerül rá sor és 5 napon át tart, összesen 60 óra terjedelemben. A részvétel a szolgálat tagjai számára kötelező. Az alapképzés tematikája: Célkitűzések: 1. az alábbiak jobb megértése: 1.1. mi akadályozza a hatékony konfliktuskezelést és vitarendezést? 1.2. a konfliktus dinamikája 1.3. a konfliktuskezelés különböző módjai 1.4. a vitarendezési eljárások köre 1.5. a legjobb tárgyalások gyakorlat 1.6. a közvetítési eljárás 1.7. a közvetítők alapvető készségei és viselkedésmódjai 2. nagyobb szakértelem a következők tekintetében: 2.1.1. közvetítés viták esetén 3. a következők ismerete: 3.1. közvetítő és békéltető szolgáltatások 3.2. ILO egyezmények és ajánlások 3.3. a közvetítés etikája A képzési program felépítése 1. nap Bemutatkozás és a tanfolyam áttekintése A konfliktus dinamikája A konfliktuskezelés és vitarendezés során alkalmazott megközelítési módok és eljárások Bevezetés a közvetítésbe Esti házi feladat visszajelzések

36


II. évf. /1.szám

Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok kiadványa

2014/1.

2. nap A visszajelzések áttekintése A szociális párbeszéd, ILO egyezmények és ajánlások, az FMCS gyakorlata A tárgyalásos módszer a tárgyalás és közvetítés közötti kapcsolat tárgyalási gyakorlat a tárgyalás kimenetele különböző tárgyalási stílusok az álláspontok és igények elkülönítése a tárgyalók dilemmája a tárgyalás útján elért megállapodás alternatíváinak jelentősége a különböző tárgyalási stílusok költsége és haszna hogyan érhető el a legnagyobb mértékű kölcsönös haszon és az optimális rendezés? Visszajelzések 3. nap A visszajelzések áttekintése A közvetítési eljárás mi is az a közvetítés? a közvetítési modell a közvetítési eljárás lépései közvetítési szerepjáték gyakorlati megvalósítás esti házi feladat Az eddig tanultak lezárása 4-5. nap Bevezető a közvetítési eljárás (folytatás) közvetítési szerepjáték ötletbörze közvetítési szerepjáték kapcsolódási pontok a tárgyalás során készségfejlesztés a közvetítők által használt készségek mások befolyásolása mások hatékony meghallgatása magyarázó körülírás az indulatok kezelése a tekintély megőrzésének elősegítése a közvetítő a társadalomban a közvetítők erkölcsi szempontjai szerepjáték összefoglalók

37


II. évf. /1.szám

Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok kiadványa

2014/1.

Zárás A gyakorló szint tréningjei:  Nehéz helyzetek a mediációban, nehéz mediációs helyzetek 

A mediációs szerződés

A mediáció specifikumai

Érzelmek kezelése, avagy az érzelmi intelligencia szerepe a mediációban.

Mediációs esettanulmányok feldolgozása

A szenior szint tréningjei:  Az egyéni mediációs stílus kialakítása 

Mediációs esettanulmányok feldolgozása

A mediáció pszichológiája

A nyerő-nyerő helyzet pszichológiája

A tréningek mellett még más tanulási módszerek is alkalmazottak, ezek azonban nem kötöttek a ciklus egyes időszakaihoz. A két legfontosabb:  „shadow mediátor” képzés, azaz konkrét eseten dolgozó mediátor mellett lehetőséget kap esettel még nem rendelkező „junior”mediátor részvétele a vitarendezési folyamatban. 

Mentori rendszer működtetése, azaz a gyakorlott, nagy tapasztalattal rendelkező mediátorok egyéni program alapján segítik a junior” mediátorok ismereteinek bővítését, tapasztalataik megismerését és átvételét.

(Mediáció, HVG ORAC Kiadó, 2013.)

38


II. évf. /1.szám

Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok kiadványa

2014/1.

VAN képünk hozzá……...  (Fotók a Fürdőszolgáltatás SzakÁPB, a Viziközmű ÁPB, a Gépipari ÁPB, a Közúti Közlekedési Szolgáltatók AlÁPB és a Rehabilitációs PB programjairól)

39


II. évf. /1.szám

Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok kiadványa

2014/1.

Ágazati Párbeszéd Bizottságok és a működésükért felelős kollegák Dr. Gonda Zsolt Évinger Ágnes Ádám Róbert János

Dr. Albert Judit Kalmár Zsófia Meyer Herta

Brunner Andrea

Osztályvezető Koordinátor Víziközmű ÁPB, Fürdőszolgáltatás SzakÁPB, Nyomdaipari ÁPB, Településszolgáltatási ÁPB, Rehabilitációs ÁPB Építőipari ÁPB - ÉPÍTŐANYAGIPARI ALÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG Információtechnológia és Kommunikáció PB Kereskedelmi ÁPB, Turizmus-vendéglátás ÁPB Vegyipari ÁPB, - GYÓGYSZERIPARI ALÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG Villamosenergia-ipari ÁPB Vasútiszállítási ÁPB Közúti ÁPB Élelmiszeripari ÁPB, -

Vujkov Krisztina

Mezőgazdasági ÁPB, Légiszállítási ÁPB Bányaipari ÁPB, Könnyűipari ÁPB, Magánbiztonsági ÁPB, -

Dr. Kelemen Blanka

HÚSIPARI ALÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG SÜTŐ- és ÉDESIPARI SZAKÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG

MAGÁNNYOMOZÓI ALÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG BIZTONSÁGTECHNIKAI ALÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG SZEMÉLYBIZTONSÁGI ALÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG

Postai ÁPB Faipari, Bútoripari és Erdészeti ÁPB, Gépipari ÁPB, Kohászati ÁPB

IMPRESSZUM Főszerkesztő: Bálint István Lektor: Molnárné dr. Nagy Ágnes Lapigazgató: dr. Gonda Zsolt Szerkesztő Bizottság – tagjai: dr. Albert Judit, Brunner Andrea, Kalmár Zsófia, dr. Kelemen Blanka, Vujkov Krisztina Vezető szerkesztő: Meyer Herta Tördelőszerkesztő: Ádám Róbert János A TPO Hírlevél része az NMH Hírlevélnek. A közlésre szánt anyagokat szerkesztett formában jelenítjük meg. Az írásokat és véleményeket, javaslatokat a gondazs@lab.hu címre várjuk.

40

Tpo 2014 1 száml  
Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you