Page 1

actadekossuth.info@gmail.com

2012 óta

Acta DE Kossuth A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumának iskolaújsága

I/7. szám, 2013.03.31.

Tartalom 1. 1848 2. Aktuális: Végzős bál, A víz világnapja, Interjú a hetedikesekkel 3. Hagyományőrző: Húsvét; Sándor, József, Benedek, Nőnap 4. Sütihadjárat 5. Hagyaték az utókornak 6. Sport: ISU Rövidpályás gyorskorcsolya vb

A könyvtárban elérhető nyomtatott formában is!

7. Természettudományos rovat: Bényei Éva 8. Így írunk mi 9. Impresszum

1


Acta De Kossuth

Aktuális

"A népek tavasza" - 1848: forradalmi hullám EurópábanEurópa első polgári forradalmának az 1640-től a XVII. század végéig a Brit-szigeteken lejátszódó eseménysorozatot tekintjük, melynek következtében létrejött Anglia alkotmányos monarchiája. A kontinensen azonban továbbra is az abszolutisztikus államalakulatok maradtak a meghatározóak, a döntő változás 1789-ben, Párizsban történt: a "nagy" francia forradalom sokkal radikálisabbnak mutatkozott, szellemisége áthatotta egész Európát. A "Szabadság, Egyenlőség, Testvériség" hármas jelszavával fémjelezett törekvés azonban hamar a csőcselék terrorjába, a guillotine rémuralmába torkollt. A zavaros politikai helyzet Napóleon tekintélyelvű egyeduralmához vezetett: a francia fegyverek Európa többi része ellen fordultak, a konfliktus addig soha nem látott mértékű károkat okozott mind az élőerőben, mind az anyagiakban. Talán a legnagyobb csorba mégis az addig fönnálló világrenden esett: bár 1815-re a koalíció seregei tönkreverték Párizs, 1793: koronás fő a vérpadon Napóleont, ezt megelőzően a Grande Armée katonái keresztülmasíroztak Európán, Ibériától Moszkváig, az északnémet területektől egészen Itáliáig. Megvalósult a forradalom exportja, a polgári eszmerendszer a földrész minden szegletébe eljutott. A nagyhatalmak azonnal fölismerték az ebben rejlő veszélyt. Európát ekkor döntő többségben abszolút monarchiák alkották: a Habsburgok Duna menti államalakulata, az óriási területű Orosz Birodalom, illetve az egyre nagyobb szerephez jutó, nagy katonai hagyományokkal rendelkező Poroszország. Nekik értelemszerűen nem 2

2.


Acta De Kossuth

Aktuális

volt érdekük a változás, ahogy az alkotmányos, de a kontinentális erőegyensúlyra törekvő Angliának sem. Az 1814-15-ben megrendezésre került bécsi kongresszuson a Török Birodalmat kivéve az összes európai állam képviseltette magát, a tanácskozás legfőbb célja pedig a régi rend bebetonozása volt. Franciaországban megtörtént a Bourbon-ház restaurációja, az egyes államok pedig kölcsönös segítségnyújtási egyezményt kötöttek: egymás rendelkezésére bocsátják a haderejüket, ha valamelyikük területén polgári forradalom robbanna ki. A Szent Szövetség rendszere Európa XIX. századi történelmét végig meghatározta, és döntő szerepet játszott a XX. századi ellentétek kialakulásában is. A azonban

polgárság egyre

szerepe inkább

nyilvánvalóvá vált, a középkori A bécsi kongresszus alapokon nyugvó társadalmi rendnek immáron nem volt létjogosultsága, a tekintélyét egyre többen kérdőjelezték meg. Az 1820-as illetve az 1830-as években Európa-szerte több elszigetelt forradalmi megmozdulásra került sor, azonban a Szent Szövetség jól bevált katonai rendszere mindet vérbe fojtotta. Magyarország a Habsburg monarchia részeként a maga útját járta az időszakban. A nemesség egyre nagyobb része állt a liberális és nacionalista jegyeket hordozó reformok mellé, a bécsi udvar - I. Ferenc császár, majd Metternich kancellár - állította akadályok ellenére. Széchenyi István gróf az 1825-27-es pozsonyi rendi gyűlésen fölajánlotta birtokainak egyéves jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására, 1830-ban pedig Hitel című művével útjára indította a nemzetünk számára rengeteg pozitív változást hozó reformkort. Pest-Budán - elsősorban Vörösmarty érdemeinek köszönhetően Gróf Széchenyi István, a "legnagyobb magyar"

3

3.


Acta De Kossuth

Aktuális

kialakult a szervezett magyar nyelvű irodalmi élet, Széchenyi rengeteget tett a magyar ipar fölzárkóztatásáért. Az 1831-es koleralázadás ráébresztette a nemességet arra, hogy szükség van a jobbágyság beemelésére a nemzetbe, szükség van a Széchenyi által szorgalmazott önkéntes örökváltság elfogadására. Az uralkodó az 1830-as francia forradalom, illetve a zempléni koleralázadás hatására kénytelen volt 1832-36-ig terjedően újabb országgyűlést összehívni Pozsonyban. A rendi gyűlésnek mind az alsó-, mind pedig a fölsőháza ekkor már nyíltan a reformok mellé állt. Metternich kancellár hatására a gyöngeelméjű Ferdinánd császár berekesztette az országgyűlést, és több vezető magyar politikust köztük báró Wesselényi Miklóst, Kossuth Lajost, illetve az országgyűlési ifjak döntő hányadát koholt vádak alapján börtönbe záratott. A magyar rendek ellenállása miatt azonban Metternich Metternich hercege, a kénytelen változtatni a politikáján: amnesztiát reformok kérlelhetetlen hirdet, engedményekre kényszerül. Az 1839-40-es ellenzője országgyűlésen Magyarország nemessége - nobilitas Hungariae elfogadja az önkéntes örökváltságot, kihirdeti a váltótörvényt, a szabad iparűzési törvényt, és dönt a zsidóság emancipációjáról. Magyarország hivatalos nyelve a magyar lesz (az 1836. évi III. törvénycikk alapján), az államalapítástól számított latinnal szemben. A fordulat éve 1848 volt. Forradalom lángolt föl az egész kontinensen. Európa utcáin alig fél évszázaddal a Bastille jelképes bevétele után, most újra barikádokat emeltek az utcakövekből, liszteszsákokból, fölborított szekerekből. Párizsban, Palermóban, Bécsben, Pest-Budán, Berlinben. A februári forradalom Párizsban - a történelemben először vörös zászló a barikádon 4 4.


Acta De Kossuth

Aktuális

Bebizonyosodott, hogy a Szent Szövetség politikája fönntarthatatlan, nem időszerű. Összeomlott a konzervatív, a feudalizmusban gyökerező rend. A lázongások februárban Párizsból indultak. A Bourbon monarchia ismét - immáron végleg - megdőlt, kikiáltották a Második Köztársaságot. Bécsben március 13-án tört ki a forradalom, Pest-Budán 15-én vonultak utcára az emberek. Egyedül itt nem folyt vér. Egész Európának szüksége volt a részben liberális, részben nacionalista átalakulásra. A változások hosszú történelmi folyamatokban gyökereztek, nem csak úgy hirtelenjében "találták ki" őket. Szükség volt a polgári szabadságjogok deklarálására, a hatalom nagyobb fokú megosztását biztosító alkotmányokra (a hatalom megosztása mindig az európai tudat egyik meghatározó eleme volt). A megmozdulásokra általánosságban véve jellemző volt, hogy elsősorban közösségi, nem pedig egyéni szabadságjogokat követeltek. A kontinens közepén a legfontosabb törekvés a nemzeti egység - németek, olaszok -, keleti felén pedig a nemzeti függetlenség magyarok, lengyelek volt. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kovácsolta össze a magyar nemzetet, ekkor léptünk be az Európát alkotó kultúrnépek hosszú sorába. '48-'49 már nem egy volt, a múltban többször lezajlott, a középkori hagyományoknak megfelelő rendi felkelések közül, mint Bocskai-fölkelés, vagy

az az

1604-05-ös A schwarz-rot-gold, a német 1703-11-es egység szimbóluma Rákóczi-szabadságharc. 1848. március 15-én az első magyar polgári forradalom robbant ki, a magyarság egésze - a jobbágyi származásútól egészen az arisztokratáig - lépett föl a függetlenégért a Habsburg önkény szemben, és állt vállvetve a trikolór zászló alá.

A független Magyarország huszárai Tápióbicskénél rohamoznak 5

Simon Bálint 10.a 5.


Acta De Kossuth

Aktuális

Interjú a bálkirálynővel és a bálkirállyal Iskolánk március 1-jén tartotta a minden évben megrendezésre kerülő végzős bált. Idén az eseménynek az ÁSZ Rendezvényház biztosította a helyszínt. A bálon részt vehetett a tanári kar, a 11. és 12. évfolyamos diákok valamint kísérőik. Változatos programok tették élvezetessé az estét. A bál a Valcer táncstúdió nyitótáncával kezdődött meg. A fellépők még a tanárokat is felkérték egy tánc erejéig. Antal Sára és Muzsnay Anna szólót énekelt emellett felléptek hip-hop táncosok is, akik között több kossuthos diák is volt. A végzős osztályok mindegyike korábban összeállította a saját videóját a közösen átélt évek emlékeiről, kirándulásokról és az iskolában töltött „unalmas” hétköznapokról. Egy-egy kép megtekintése után az egész társaság nagy nevetésben tört ki, amely megalapozta az est jó hangulatát. Ezt tovább fokozta, hogy a programok között együtt táncolhattak a tanárok és a diákok is, egyaránt jól érezve magukat. Az est csúcspontjaként megválasztották a bál királynőjét és királyát. A jelenlévők elmondása alapján a szervezők a lehető legtöbbet hozták ki az estéből és a fellépők csak még élvezetesebbé tették az egészet. 6

6.


Acta De Kossuth

Aktuális

A bálkirálynőt, Jónás Pannit kérdeztük a bálról: - Mivel tagja vagyok a diákönkormányzat vezetésének, így én is rész vettem a szervezésében Deres Teodórival együtt. Emiatt egész nap izgultam, hogy nem fogom magam jól érezni a bálon, de végül el tudtam magamat engedni és az ott létem alatt már nem terhelt a tudat, hogy bármi baj történhet. A bál összességében zökkenőmentesen ment, ha mégis felmerültek kisebb problémák azok megoldásában Nagy Robi is sokat segített. Szerintem a műsor is nagyon jól sikerült. - Az, hogy én lettem a bálkirálynő nagyon meglepett, tényleg nem számítottam rá és nagyon jól esett, feldobta az estémet. - Úgy gondolom, hogy ahhoz, hogy valakit bálkirálynőnek válasszanak fontos a nyitottság és a közvetlenség. Petrényi Jancsival, a bálkirállyal is beszélgettünk: - Nagyon jó volt a bál, ilyen csak egyszer van az életben és örülök, hogy egy ilyen színvonalas rendezvényen vehettem részt. A diákok mellett a tanárok is felszabadultak voltak és ez nagyban hozzájárult az est hangulatához. - Nagyon jól esett, hogy engem választottak meg bálkirálynak. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy meglepett, mivel ahogy azt ti is láthattátok kampányprogrammal készültem a bálra. - Szerintem akkor lesz valaki jó bálkirály, ha mindenkivel van egyegy közös sztorija és könnyen ismerkedik az emberekkel. Nemes Barbara Féki Zsuzsanna 10.c 7

7.


Aktuális

Acta De Kossuth

A VÍZ VILÁGNAPJA A világnap megünneplését az 1992. évi Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferencián kezdeményezték. Ennek hatására az ENSZ március 22-ét nyilvánította e nappá, felhívta a kormányok, szervezetek és magánszemélyek figyelmét a víz fontos szerepére életünkben. Cél, hogy óvjuk, védjük környezetünket, s ezen belül a Föld vízkészletét. A Föld felszínének 70 %-át víz borítja, de az összes vízkészletből csak 2%-ot tesznek ki az édesvizek. Ennek legnagyobb része a sarki jégtakarók és gleccserek jegébe fagyva, illetve felszínalatti rétegvíz és mélységi formájában van jelen. A folyóvizek, az édesvízi tavak, a talajvíz, a légkörben található vízpára alkotja a fennmaradó részt. A vízhiány az emberi biztonság három alaptényezőjét fenyegeti: az élelmiszer-termelést, a környezet egészségét, valamint a társadalmi és politikai stabilitást. Az élet minőségének javítása és a társadalom biztonsága szempontjából nagy lehetőségeket nyújt a vízháztartás fenntartható kezelése. Számtalan országban okoz problémát a tiszta víz hiánya, a szárazság által sújtott területek nagysága egyre nő. A vízhiányos országok lakossága közel fél milliárdról 3 milliárdra nőhet. A sótalanítás lehet az ivóvíz előállítás egyik módja, de ebben problémák adódhatnak. A természeti katasztrófák következtében további embertömegek ellátását kell palackozott vízzel megoldani - gondoljunk csak az idei földrengésekre Haitin, vagy Chilében. A tiszta víz hiánya a katasztrófáktól függetlenül is rendszeresen vezet járványok kialakulásához. A fertőzött víz okozta hasmenéses megbetegedésekben évente mintegy 1,8 millió ember hal meg, az áldozatok 90 százalékát pedig az öt év alatti gyermek teszik ki. Emellett több millió gyermek szenved a gyakran végzetes tífusztól, vérhastól, bélférgektől és a kolerától. 8

8.


Acta De Kossuth

Aktuális

Ahhoz, hogy a jövőben is mindenkinek jusson tiszta ivóvíz, hogy megmaradhassanak a folyók és tavak, erőfeszítéseket kell tennünk vizeink megóvásáért, állapotuk javításáért. Ezt célozza meg az Európai Unió Víz Keretirányelve, amely kimondja, hogy a tagállamokban 2015-ig jó állapotba kell hozni a felszíni és felszín alatti vizeket, és fenntarthatóvá kell tenni ezt a jó állapotot. A hazai vizek állapota nem elég jó. Jelenleg, sokmilliárdos vízminőségjavítási, csatornázási, szennyvízkezelési programok zajlanak Magyarországon. Az állam igyekszik mindent megtenni, amire képessége van, azonban felszíni vizeink tisztábbá tételéért, a felszín alattiak minőségének megőrzése érdekében mindannyian tehetünk valamit minden egyes nap. Nemcsak a Víz Világnapján, hanem mindig, amikor megnyitjuk a csapot, és mikor kihúzzuk a lefolyó dugóját. Matkó Nikolett Biri Tímea 10.c

9

9.


Acta De Kossuth

Hagyományőrző

Húsvéti népszokások A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a Julián-naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. Egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22 és április 25-e közé. Húsvétkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását és ilyenkor köszöntjük a tavaszt, a természet újjáéledését is. Húsvéti népszokások, tavaszi népszokások Szinte minden népnél rengeteg szokás kötődik a húsvéthoz még a kereszténységet megelőző időkből, hiszen a tavaszt, a természet újjáéledését évezredekkel ezelőtt is megünnepelték. Éppen ezért sokszor fedezhető fel ellentmondás a húsvéti motívumokban és népszokásokban. Böjti játékok A negyvennapos böjt a keresztény egyházban a húsvéti előkészület ideje, amelyet Jézus 40 napi böjtölésének és kínszenvedésének emlékére tartanak. Ilyenkor nemcsak a hús fogyasztása volt tilos, hanem a lakodalom, bálozás, zenés mulatságok is tiltva voltak. Böjt idején gyóntak, áldoztak, az egymással haragban lévők pedig igyekeztek kibékülni. Karikázás Az ifjúság körében az étkezési, szórakozási, mulatozási tilalmak ellenére jellegzetes szokások, játékok alakultak ki, amelyeket főként böjti vasárnapokon végeztek. Ilyen volt például a körtánc jellegű karikázás, a csárdás jellegű színalázás vagy az ún. mancsozás, amelyben magasba dobott golyókat kellett eltalálni olyan ütőkkel, melyeket legények faragtak a nekik tetsző leányoknak. Barkaszentelés Jézus Jeruzsálembe vonulásának emlékünnepe a húsvét előtti, ún. virágvasárnap, vagy latin elnevezése szerint pálma vasárnap. A 6. századtól kezdve ekkor körmeneteket tartottak, ahol a pálma az időjárási 10 10.


Acta De Kossuth

Hagyományőrző

viszontagságok mellett a különféle varázslásoktól is megvédett. Nálunk ezt a szentelt pálmát helyettesíti a barka. Itt is megfigyelhető, hogy bár egyházi eredetű a virágvasárnapi barkaszentelés, de a szentelt barkát felhasználták rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés, villám elhárítására is. Kiszehajtás, villőzés Virágvasárnapi jellegzetes szokás szerint egy szalmabábut többnyire menyecskének öltöztettek. A kisze vagy más néven banya a tél, a böjt, a betegség megszemélyesítője, amelyet a lányok énekelve végigvittek a falun, majd pedig vízbe hajítottak vagy elégettek. A kisze öltöztetéséhez és viteléhez különböző hiedelmek fűződtek: aki öltözteti vagy elsőnek felkapja, nemsokára férjhez megy, vagy ha véletlenül visszafordul A kisze (banya) elégetése a banya, akkor joggal lehet tartani attól, hogy visszajön a betegség a faluba, vagy rosszra fordul az idő. Miután levetkőztették és vízbe hajították vagy elégették, a lányok vizes szalmacsomóval dörgölték az arcukat, hogy ne legyenek szeplősek, és hogy egészségesek maradjanak. A kiszehajtás után sok helyen a villőzés következett. A lányok villőnek nevezett faágakkal járták a házakat, ezeket a faágakat felszalagozták, olykor kifújt tojással díszítették. A kisze kivitele a tél kivitelét, a villő behozatala pedig a tavasz behozatalát jelképezte.

11

11.


Acta De Kossuth

Hagyományőrző

A nagyhét szokásai Rómában nagycsütörtökön megszűnik a harangozás, és legközelebb nagyszombaton szólal meg újra. Liturgikus eredetű szokás a nagycsütörtöki lábmosás és a pilátuségetés, amikor egy Pilátust jelképező szalmabábut égetnek el. Nagycsütörtököt zöldcsütörtöknek is nevezték, és a jó termés reményében spenótot főztek. Nagypéntek Jézus kereszthalálának napja, a böjt és a gyász ideje. Ezt a napot a népi babona szerencsétlennek tartotta, amikor tilos volt mindenféle állattartással, földműveléssel kapcsolatos munka, ilyenkor nem gyújtottak tüzet, nem sütöttek kenyeret, nem fontak, nem szőttek. Azonban úgy hitték: aki nagypénteken napfelkelte előtt megfürdik, azon nem fog majd a betegség. Nagyszombati tevékenységnek számított a féregűzés, amely az egész nagyhéthez kötődő nagytakarítás része, de ugyanígy e nap szokása volt a ház körülseprése, hogy a boszorkányokat, kígyókat, békákat elhajtsák. Jellegzetes szertartás volt ilyenkor a tűzszentelés, keresztelő víz szentelése.

Vízszentelés Erdélyben

Ételszentelés Húsvétvasárnap ünnepli a kereszténység Jézus feltámadását. Ehhez a naphoz is munkatilalom kapcsolódott: nem sepertek, nem főztek, nem hajtották ki és nem fogták be az állatokat. Már a 10. század óta húsvéti szertartásnak számít a sonka, bárány, kalács, tojás, bor megszentelése a templomban. A húsvéti bárány Jézust jelképezi. A tojás az élet, az újjászületés jelképe. A sonka a paraszti élet gazdasági és kultikus rendje szerint vált jellegzetes húsvéti étellé. Sok helyen használták mágikus célokra a szentelt ételek maradékait: a kalács morzsáját a tyúkoknak adták, hogy sok tojást tojjanak, máshol pedig tűzbe vetették a maradékot, hogy a túlvilágiaknak is jusson a szentelt ételből.

12 12.


Acta De Kossuth

Hagyományőrző

Locsolás Alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. Eredete a keresztelésre utal, valamint arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat a zsidók locsolással akarták elhallgattatni. A népszokások szerint a férfiak ilyenkor sorra járták a házakat és különböző énekek, versek kíséretében locsolták meg a nekik ezért cserébe tojást adó lányokat.

Tojásfestés A tojásdíszítés hagyománya egészen az ókorig nyúlik vissza, és ez a szokás a kereszténység elterjedése után is fennmaradt. A tojás volt az egyik legősibb áldozati étel, egyszerre jelképezte az életet és az újjászületést. Formája szintén kivételes, hiszen az egyik legtökéletesebb a természetben. A világ számos pontján tulajdonítanak nagy jelentőséget neki, és már az ókori Perzsia, Egyiptom és Róma területén a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott ünnepségek legfontosabb ételeinek elkészítéséhez használták a tojást, szimbolizálva a természet erőinek újraéledését. A kereszténység elterjedésével a tojásnak már más jelentést is tulajdonítottak. A sírjából feltámadó Krisztust szimbolizálta. A tojások vörös színe pedig Jézus Krisztus vérének, az emberiség megváltásának lett a jelképe. 13

13.


Acta De Kossuth

Hagyományőrző

Egyéb szokások Húsvétvasárnapra virradó éjszaka volt szokás a Jézuskeresés, amikor meg kellett találni a faluban elrejtett Krisztus szobrot. A húsvéti határjárás célja egyházi jelentése mellett a tavaszi vetések mágikus védelme volt. A zöldágjárás a természet megújulását jelképező énekes játék volt, a kakaslövés pedig farsanghoz, lakodalmakhoz és aratáshoz is köthető népi szokás, de a húsvét egyik jellegzetességének is számított. Kerekes Regina 10.c

14 14.


Acta De Kossuth

Hagyományőrző

Sándor, József, Benedek Az egész magyar nyelvterületen közismert időjárási regula: „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget!” A Bács megyei Topolyán a három jeles nap együttes megfigyeléséből vontak le következtetéseket. Úgy tartották, hogy ha ezekben a napokban kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem süt ki, akkor hosszú, lucskos őszre lehet számítani. Sándor napja (március 18.) Sándor napján érezhetjük igazán a tavaszi meleget. E napot a bukovinai magyarok a zab és árpa, Jászdózsán a fehér bab vetőnapjának tartották. Ha ekkor szép volt az idő, jó termésre számítottak. József napja (március 19.) A három jeles nap közül szokásokban és hiedelmekben a leggazdagabb József napja. A bukovinai magyarok körében ez a nap ünnep volt, a tavasz első napjának ünnepe, munkatilalommal. Szlavóniában úgy tartották, hogy József napkor mindenkinek meg kell fürdenie és tiszta fehérneműt vennie. Dunaszerdahelyen József napja az iparosok ünnepe volt. Céhes zászlóikkal vonultak a templomba. A hagyomány szerint a madarak megszólalnak ezen a napon. Ehhez a naphoz fűződik időjárás- és termésjóslás, sőt haláljóslás is. Az Alföldön úgy vélik, ha szivárvány látható, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros sáv bő bortermést ígér. Az Ipoly menti falvakban a József napi rossz idő sok halottat jelent abban az esztendőben. Göcsejben e napon terelték ki először a marhákat a legelőre. Ha az időjárás még nem kedvezett, akkor is kihajtották az állatokat ezen a napon, és csak később kezdték el a rendszeres legeltetést. Ekkor engedték ki először a méheket. A néphit szerint, ha a méhek sűrűn kitelepednek a kas, vagy 15

15.


Acta De Kossuth

Hagyományőrző

kaptár szájára, akkor jó idő lesz. A gólyák is ekkor térnek vissza hosszú útjukról, és ha érkezésükkor piszkos a tolluk, abból bő termésre, a fehér tisztaságukból pedig szűk esztendőre lehetett következtetni. Medvesalján azt tartották, hogy József napkor kell elkezdeni a szántást, mert akkor jó termés várható. Az Ipoly menti falvakban úgy emlékeznek, hogy József naptól már mezítláb jártak a gyerekek.

Benedek napja (március 21.) Benedek napján a század eleji göcseji adatok szerint zsírt és fokhagymát szenteltek, melynek azután gyógyító erőt tulajdonítottak. Szeged környékén a Benedek napon ültetett hagymát Bertalan napján szedték fel, utána a háztetőre rakták, ahol hét nap érte a napsugár és hat éjszaka a harmat. A bukovinai székelyek úgy vélték, ha ezen a napon dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár. Féki Zsuzsanna 10.c

16 16.


Acta De Kossuth

Hagyományőrző

Nőnap A nemzetközi nőnap a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja, amelyet 1917 óta (Magyarországon 1948 óta) minden év március 8-án tartanak. A nők jogai és a nemzetközi béke napját 1977-ben tette hivatalos ünneppé az ENSZ-közgyűlés. Erről a napról a fiataloknak is más jut az eszükbe, de a középkorúaknak és az idősebbeknek is. A mai fiataloknak egy-egy szál virág, esetleg csokor, kedveskedésként egy-egy apró ajándék, amellyel tiszteletüket fejezik ki a Nő irányába. A többi korosztálynak mást idéz elő, s az igazi eredetével is tisztában vannak. Ez az ünnep egy több évszázados eseménysornak köszönhetően jött létre. Mary Wollstonecraft: Vindication of the Rights of Women (A nők jogainak védelme) című, 1792-ben megjelent könyvével kezdődött, ekkortól kezdve beszélhetünk feminista mozgalomról. Ez folytatódott a 20. század elején a szüfrazsett megmozdulással, melynek egyik legendás alakja Emmeline Pankhurst volt, és aki így foglalta össze küzdelmeik céljait: „„Mi azért harcolunk, hogy eljöjjön az idő, amikor egy születendő kislány egyenlő A nők jogainak védelme esélyekkel vág neki az életnek, mint fiútestvérei.” (1792) Sokan azt hinnénk, ők elértek mindent azzal, hogy sikerült az akkori politikai eliten keresztülverniük (szó szerint, hiszen céljaik érdekében gyújtogattak és bombákat robbantottak) a követeléseik jelentős részét, mint például a tanuláshoz és a szavazáshoz való jog. Azonban tudnunk kell, hogy a feminizmus a 20. század közepén újra felerősödött, és ezt jelentősen befolyásolta Simone de Beauvoir: Le Deuxième Sexe Emmeline Pankhurst (A második nem, 1949) című könyve. Ezt az úgynevezett második feminista hullámot a különbségek feminizmusának nevezik. Ekkor a fő a cél egy amolyan „finomhangolás” volt, hiszen a főbb jogokat már kivívták 17

17.


Acta De Kossuth

Hagyományőrző

a szüfrazsettek, de például a bérkiegyenlítésért, vagy a politikában való egyenlő részvételért való csatájuk még a mai napig is zajlik. Az első nemzeti nőnapot 1909. február 28-án tartották az Egyesült Államokban. Nemzetközivé tételét szintén Clara Zetkin javasolta a II. Internacionálé VIII. kongresszusán 1910. augusztus 28. és szeptember 3. között. A határozatot elfogadták, de a megemlékezéssel kapcsolatban pontos dátum nem született. 1911. március 19-én Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban tartottak először nemzetközi nőnapot. A március 8-ai végleges dátum 1917-ben alakult ki, amikor Oroszországban ezen a napon a nők Clara Zetkin kenyérért és békéért tüntettek. Négy nappal később, II. Miklós cár lemondása után új, polgári kormány alakult, mely szavazójogot adott a nőknek. Magyarország a nőnapi felhíváshoz először 1913-ban csatlakozott, amikor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott. A következő évben, 1914-ben már országszerte rendezvényeket szerveztek. A Rákosikorszakban a nőnap ünneplése kötelezővé vált, és az eredetileg különböző időpontokban rendezett nőnapot 1948-tól szovjet mintára március 8-án tartották meg. A rendszerváltás után a nőnap Magyarországon is elvesztette eredeti hangulatát, helyette már csak a virág és csoki ajándékozása dominál. Tippan Elizabet 10.c

18 18.


Acta De Kossuth

Aktuális

Interjú a hetedikesekkel Kíváncsiak voltunk, hogyan látják új diákjaink a Kossuthot, és milyen új élményekkel gazdagodtak eddig.

7. a

7. b

Hogy érzitek magatokat a Kossuth Gimnáziumban? Petra: Főképp a barátok és az egész légkör miatt nagyon jól érzem magam itt. Berci: Nagyon jól, a sulinak van egy sajátos hangulata, amit egyből érzel, ha belépsz. Örülök, hogy ide járhatok. Gabi: Szerintem az osztályközösségünk nagyon jó. Sok mindenkit ismertem korábbról, így az ismerkedéssel nem volt gond. Feri: Én Nádudvarról jöttem, és jóformán nem ismertem senkit, de úgy érzem, hamar megtaláltam a helyemet. Kolisként pedig sokkal nagyobb az önállóságom, amit nem bánok.

Mi volt eddig a legnagyobb élményetek? Menci: A fecskehét, ami tényleg elérte a célját, összehozta az osztályunkat.

19

19.


Acta De Kossuth

Aktuális

Judit: A legjobb program szerintem is a fecskehét volt, a pizsamanap különösen tetszett. Petra: Az Arany Fakanál főzőversenyt is nagyon élveztük, és a slambuccal megnyertük az első díjat. Feri: Emellett Mikulás-bulit is tartottunk, és farsangot is szerveztünk.

Hogy álltok az osztálykirándulás szervezésével? Judit: Én már nagyon várom az osztálykirándulást. Az úticél még nincs meg, de azt már tudjuk, hogy három napra mehetünk. Petra: Nálunk mindenki csinál egy rövid prezentációt, és majd közösen döntjük el, hogy hova szeretnénk menni.

Mit gondoltok, mi hozta össze az osztályt? Tomi: Ha konkrétan meg kellene nevezni valamit, azt mondanám, hogy a közös tesiórák. Ott garantáltan vannak közös poénok.

Mekkora a váltás a tanulás szempontjából a régi iskolátok és a gimnázium között? Tomi: Nem igazán érzek különbséget, nyilván többet kell tanulni, de a tanárok nagyon segítőkészek. Menci: Az egyedüli nehézség, hogy sokkal nagyobb önállóságot várnak el tőlünk, mint általánosban, például a jegyzetelésben. Számotokra mitől különleges a Kossuth? Feri: Tetszik, hogy hetedikesként gimnáziumba járhatok. Berci: Sok barátom jár ide, így velük minden nap találkozhatok, emellett új emberekkel is megismerkedhettem. Tomi: Az épületek nagyon szépek, és az oktatás is érezhetően erősebb, meg persze a társaság is nagyon jó. 20 20.


Acta De Kossuth

Aktuális

Menci: Kiskorom óta különlegesnek tartom ezt az iskolát. Anyukám révén sokat voltam itt, és örülök, hogy ide járhatok. Gabi: A zene különlegesen jó nagyszünetben, hangulatot varázsol a termekbe. Judit: Legjobban az épületek tetszenek. Elképesztő, milyen nagy ez az iskola! Köszönjük a válaszokat.

Tomi,Menci,Petra

Berci, Feri, Gabi, Judit

Interjúalanyaink: 7.a: Buri Tamás Erdei Emerencia Gyarmati Petra Andrea 7.b: Czina Ferenc Kozák Bertalan Kupa Judit Lesnyák Gabriella

Barta Réka Gulyás Gréta 10. a

21

21.


Acta De Kossuth

Sütihadjárat

Mert sütni jó! „sütihadjárat”, 3. rész Rövidke idő elteltével itt a tavaszi szünet és a húsvét. Hogy senki ne maradjon új receptötletek nélkül, ami a húsvéti sütögetést illeti, és hogy legyen egy kis olvasnivaló is amíg sütőben van a süti, leírtam a beszélgetésemet Szandival. Ha eddig figyelmesen olvastad az újságot, akkor már tudhatod ki ő, de ha nem, az se baj, mert most néhány dolgot megtudhatsz róla és a csodás süteményeiről is. Érdemes kipróbálni ezeket a recepteket, mert biztosan sikerül elkápráztatni a család minden tagját a süticsodákkal. És íme, a beszélgetés és a receptek: Milyen finomságokat tudnál ajánlani egy húsvéti sütéshez? Őszintén szólva, nem szoktam hagyományos sütiket készíteni húsvétra. A hagyományos alatt a kalácsot illetve a püspökkenyeret értem. Így más fajta recepteket ajánlanék, amelyek szerintem vendégváróknak tökéletesen megfelelnek. Először is a zserbót, mely szerintem a legünnepibb süti a világon. Személyes kedvencem, nagyon szeretem ez a desszertet, így mindig várom az ünnepeket, mikor ez kerül az asztalra.

22 22.


Acta De Kossuth

Sütihadjárat

A zserbó nem az egyszerűségéről, hanem az ízéről híres, amiért megéri a fáradozás. http://sutni-jo.blogspot.hu/2011/11/zserbo.html A másik sütemény a Néró-szelet, melynek tavaszi színei az ünnepeket idézik. Nagyon egyszerű az elkészítése, így akár a kevésbé tapasztaltak is könnyedén elkészíthetik.

23

23.


Acta De Kossuth

Sütihadjárat

http://sutni-jo.blogspot.hu/2012/05/nero-szelet.html A harmadik pedig egy „sütésmentes” süti lenne, mely a Raffaello golyó nevet viseli. Könnyedén elkészíthető, ráadásul az íze nagyon hasonlít az eredeti Raffaellóhoz.

24 24.


Acta De Kossuth

Sütihadjárat

http://sutnijo.blogspot.hu/2012/03/raffaell o-golyo.html

A sütemények receptjei Szandi blogján megtalálhatók: http://sutnijo.blogspot.hu/ Hogy döntöd el, hogy éppen mit sütsz? Mikor hogy jön a sütési kedv. Van, amikor rám jön az, hogy kísérleteznék. Olyankor előveszem a receptkönyveket, és azokból sütök. Persze mindig szeretek kicsit variálni. Olyan is van, hogy a családnak vannak bizonyos kívánságai, amelyeket szívesen teljesítek. Ezek általában a régi sütemények elkészítését jelentik. Mennyi idődet veszi el egy-egy ilyen nagyobb sütibűvészkedés? Hú, ez attól függ, hogy épp mit sütök. Ha tortáról van szó, akkor akár a fél napomat is. Annyira még nem vagyok rutinos, így a fondant-nal való munka nálam kicsit elhúzódik – főleg a díszítés, de próbálok ezen javítani. Kisebb sütik akár 1 óra alatt is készen vannak.

25

25.


Acta De Kossuth

Sütihadjárat

Hát ilyen tortákhoz nem csoda, ha idő kell! (http://sutni-jo.blogspot.hu/2012/01/vajkremes-meggyes-torta.html ) Ez egy újabb alkalom arra, hogy megbizonyosodjunk Szandi tehetsége felől. Reméljük, még rengeteg recepttel elhalmoz bennünket. Jó kedvet és sok sikert kívánunk Szandival a sütéshez mindenkinek, aki belevág. Papp Eszter, 10.c

26 26.


Acta De Kossuth

Hagyaték az utókornak

HAGYATÉK AZ UTÓKORNAK -avagyTanári aranyköpések kézikönyve

„A diákoknak joga van a nem tudáshoz és a nem tanuláshoz, de nekem meg jogom van egyest adni.” Bíró Lajos Tanár Úr „Olyan vagy, mint a rendőrségen a kisebbségi: Ű ütött elűszür!” Fazekasné Kovács Judit Tanárnő „Valaminek be kellene öltözni a farsangi bulin…részeg embernek is be lehet…viszonylag gyorsan és egyszerűen.” Új Imre Tanár Úr „Embereknél is volt olyan, hogy az ikrek közül az egyik fekete, a másik meg sárga volt. Az is egy jó buli lehetett! ;)” Dr. Krakomperger Zsolt Tanár Úr „Én nem tudom…Vannak ilyen pszichés tüneteim! Amikor elfordulok, mindig hangokat hallok!” Fazekasné Kovács Judit Tanárnő „Mivé válik a béka, ha megcsókolja a királylányt? Hát persze, hogy királylánnyá!...Jaj bocsánat, dehogyis!” Dr. Futóné Monori Edit Tanárnő „ - Az a csoki honnan van? - Én nem tudom…Nekem hozták a fiúk, de gyanús volt, mert mindenki a WC-ből jött ki.” Muzsnayné Murai Enikő Tanárnő „Olyan vérfürdőt rendezek, hogy pénteken csak gumicsizmával lehet majd bejönni a terembe.” Pankotai László Tanár Úr

27

27.


Acta De Kossuth

Hagyaték az utókornak

A diákokAt sem kell félteni… - diák csemege „- Ádám, sorolj fel a környezetedben zöld dolgokat! - Hát…például Dani pólója, a fák…ja a NaturAqua-s ásványvizem kupakja. - És az ásványvized kupakja mitől vagy miért zöld? - Azért, mert enyhén szénsavas.” „- Amikor a termetekbe belépek, olyan melegség tölt el. Lehet a sárga színek miatt, ha ti is mosolyogtok, akkor pedig még jobb! Bár a fizika is olyan jól menne, mint a mosolygás… Megoldható ez? - A mosolygás igen.”    (nekünk is legtöbbször ennyi megy ;)) „- Szerintetek mi a különbség a szerves és a szervetlen kémia között?? A szervetlen kémiát még nyolcadikban tanultátok. Ez alapján mondjatok példákat! - De akkor mit tanultunk tavaly? :O”

Köszönjük a 12.c osztálynak!

28 28.

Varga Dóra 10.c Antal Sára 10.c


Acta De Kossuth

Természettudományos

Interjú Bényei Évával Bényei Éva, 11.B . Ez a név ismerősen csenghet március 15.-éről vagy az évzáró ünnepségekről. A sok tudományos versenyeredmény mellett több is van. Igazi kutatás, kemény munka és szenvedély, aminek meg is van az eredménye: Évi Bali szigetén képviseli országunkat, négy magyar diákkal együtt az Ifjú Kutatók Nemzetközi Konferenciáján, az ICYS-en (International Conference of Young Scientists). Többek közt erről a konferenciáról és a terveiről beszélgettünk, de szóba került a továbbtanulás is. T.I: Mesélj a konferenciáról! B.É.: Az Ifjú Kutatók Nemzetközi Konferenciája idén ünnepli 20 éves jubileumát. 20 évvel ezelőtt fehéroroszok és magyarok alapították ezt a versenyt, mely az elején orosz, napjainkban már a legismertebb nemzetközi nyelven: angolul folyik. Magyar részről Dr. Rajkovics Zsuzsa, a szervezet elnöke és Dr. Illy Judit főtitkár a kulcsfigurái az eseménynek. A kezdeti egyedüli fizika után ma már több tantárgyból is megmérettethetik tudásukat az ifjú diákok például biológiából, informatikából, matematikából. Én a biológiához tartozom, annak is az élettudományi ágához (Life Science). T.I: Mik a követelmények, mit díjaznak a versenyen? B.É.: A versenynek két része van, egy magyarországi és egy nemzetközi. A magyarországi válogatóra bárki jelentkezhet, aki gimnáziumba jár, alsó korhatár gyakorlatilag nincsen (a legfiatalabb részvevő eddig egy 12 éves indonéz diák volt). A nemzetközi konferencián a felső korhatár 18 év. A végzett kutatásból és annak 10 perces magyar majd utána 5 perces angol prezentálásából áll az első forduló. A diákoknak számítaniuk kell 29

29.


Acta De Kossuth

Természettudományos

diszkusszióra és kérdésekre a kutatásukkal kapcsolatban, arra is fel kell készülni. T.I: Milyen élményeid vannak a mostani versenyről? B.É.: Színvonalas volt és szoros, 12 diák jelentkezett. Az egyetlen hátulütője a dolognak az, hogy 1 ember csak egy projekttel nevezhet. A költségeket az állam fizeti. Volt egy előzetes jelentkezési lap, amit ki kellett tölteni, bemutatni a kutatást röviden, forrásokkal, ábrákkal, képekkel. T.I: Mivel jelentkeztél? B.É: Kutatásaimat a Debreceni Egyetem Genetika és Biokémia tanszékén végeztem, genetikával foglalkoztam. T.I: Miért pont a genetika? B.É: A genetika mindig is érdekelt, úgyhogy elmentem egy megbeszélt találkozóra, a tanszékre ahol azt mondták, hogy még túl fiatal vagyok az ilyen kutatatáshoz. Egy arra járó PhD hallgató oda jött hozzám és mondta, hogy ő és néhány többi hallgató genetikával foglalkoznak és felajánlotta, hogy csatlakozzam a csapatukhoz. Ekkor ismertem meg a jelenlegi mentorom Dr. Bálint Bálint László-t, ő volt a csapat koordinátora. A kutatatással egy versenyen arany minősítést értünk el, ami nagy sikernek számít. Így kerültem bele a vérkeringésbe. T.I: Visszatérve a versenyre, bekerültél a nemzetközi fordulóra. Hogyan tovább? B.É: Öten jutottunk be magyarok a nemzetközi konferenciára, ami Balin kerül megrendezésre április elején. T.I.: Jól tudom, hogy már tavaly is bejutottál a nemzetközi fordulóba? B.É: Igen, tavaly Hollandiában tartották a „döntőt”, bár aki oda eljut az már nyertes. Ezüstéremmel jutalmaztak. 30 30.


Acta De Kossuth

Természettudományos

T.I: Mi a várható program Balin? B.É: A konferencia egy megnyitóval kezdődik, utána 2-3 nap tömény tudomány és előadás (mosolyog), szekciónként olyan 20-26 angol nyelven. Persze vannak alternatív közösségi programok, elvégre nem mindennap jut el az ember Balira! T.I: Nem lehet szó nélkül hagyni a másik kiemelkedő eredményedet, bejutottál a La Femme: 50 tehetséges magyar fiatal mentorprogramjába is. B.É: Igen, az eddigi verseny-, és pályázateredményeimmel pályáztam. Ide több mint ezer 30 év alatti magyar fiatal jelentkezett, onnan 80 embert választ ki a tehetségkutató tanács. Végül 50-en kapnak mentort, aki maga is példakép és a fiatalnak nyújt ösztönzést és támogatást. T.I: Ki lett a mentorod? B.É: A mentorom Horváth Magyary Nóra a K&H Bank menedzsmenttel kapcsolatos ügyvezető igazgatója, tehát nem szakmai mentor, ami jó, mert rengeteget tanulhatok tőle például, hogy hogyan kell szakszerűen nyilatkozni, tálalni dolgokat. T.I: Mit vársz ettől a programtól és a kutatástól, mi a fő cél? B.É.: Népszerűsíteni a genetikát, megismertetni az emberekkel. A saját vonatkozásomban pedig a látóköröm szélesítése, a kommunikáció és menedzsment megismerése. T.I: Hogy állsz a továbbtanulással? B.É: Természettudományokkal szeretnék foglalkozni. Kutatóorvosként képzelem el magam jelenleg, bár nálam nem lehet tudni. Az ötlet mindig változik, az irány homályos, de biztos.

31

31.


Acta De Kossuth

Természettudományos

Kedves Diáktársak, Tanárok, Olvasók! Mindenki maga dönti el, mit von le következtetésként, mit vesz inspiráló példának és mit akar az életétől. Az ilyen tehetséget és hozzáállást nem szabad figyelmen kívül hagyni, tanulni kell belőle, megérteni és erőt meríteni. Azt hiszem, elmondhatom, hogy az egész iskola nevében gratulálunk Évi sikereihez és kívánunk neki további eredményekben és élményekben gazdag munkát! Hadd búcsúzzak a kedvenc idézetemmel: „A tudás nem elég; azt alkalmaznunk kell. Akarni nem elég; tennünk is kell.” J. W Goethe

Tóth Imola

32 32.


Acta De Kossuth

Sport

ISU Rövidpályás Gyorskorcsolya Világbajnokság

Az ISU Short Track Világbajnokság 2013. március 8-10-ig került megrendezésre Debrecenben. 34 ország 168 versenyzője nevezett a világbajnokságra, köztük 5 olyan ország is, melyek a legutóbbi shanghai világversenyen nem indultak. A versenyzők nyilatkozása szerint is igen sikeres volt a hétvégi megmérettetés, hiszem saját bevallásuk szerint, szinte soha nem fordul elő, hogy ennyi néző előtt versenyezzenek, bár ez nagyban segítette is őket a jó szereplésben.

Nekem, mint ex korcsolyázónak hihetetlen jó élmény volt ismét átélni a versenyt, még ha csak a nézőtérről is. Sajnos Magyarországon nem túl népszerű sportág, azonban a világbajnokságra mégis rendkívül sokan eljöttek szurkolni a magyar csapatnak! Maguknak a versenyzőknek is kellemes meglepetés volt a nézőközönség, mert így ők is jobban tudtak teljesíteni a jégen a nagy szurkolás közepette. A versenyről a videók megtekinthetők a webrádióban! 

33

33.


Sport

Acta De Kossuth

A magyar csapat A magyar csapat az ország néhány nagyobb városának és a fővárosnak a short track-eseiből áll össze. A sportág űzői Debrecenből, Budapestről, Szegedről, Jászberényből, Tatabányából, Szegedről, Pécsről és Komáromból érekeztek. Ma már közülük többen Pesten edzenek, nem pedig abban a városban ahol pályafutásukat kezdték. Versenyzők:

Nők: Heidum Bernadett: Több Világ-és Európa-bajnokságonmár, illetve az Olimpián is részvett már. Legjobb helyezései: -2010-ben váltó 5. hely (Olimpia) -2010 váltó és 500 méteren 6.hely, összetettben 17. (Világbajnok) -2010-2012: 1 arany-, 5 ezüst-, 3 borzérem (Európa-bajnokság) Keszler Andrea: Sérülés miatt a tavalyi vb-n nem tuott indulni, de ebben az évben megmutathatta magát, mint eredményes magyar korcsolyázó. Legjobb helyezései: -2010 váltó 5.hely (Olimpia) -2009 váltó 6.hely (Világbajnokság) -2009 váltó 1 hely, 2011 egyéni 2.hely, 2012 3. hely -2012 500 méteren 3. hely (Európa-bajnokság) 34 34.


Acta De Kossuth

Sport

Kónya Zsófia: A csapat legfiatalabb női tagja mindössze 18 éves és már közel 10 éve annak, hogy először pályára lépett. Legjobb helyezései: -2011 válltó 6.hely 2013 1500 méteren 8. hely (Junior világbajnokság) -2013 váltó 4.hely (Európa-bajnokság) Tóth Patrícia:A debreceni világbajnokságon kitűzött célja, hogy a váltó csapatával minél jobb helyezést érhessen el. Legjobb helyezései: -2011 váltó 6. hely , 1000 méteren 9.hely összetettben 11. hely (Junior világbajnokság) - 2012 váltó 3. hely (Európa-bajnokság)

Lajtos Sandra: Sok más sportágot kipróbált a gyorskorcsonya előtt, de kezdeti lelkesedése igazán ez iránt a sportág iránt maradt életben. Legjobb helyezései:-2002-ben a mezőny legfiatalabbjaként az Olimpián (15 évesen!!) 1000 méteren 19. helyezést ért el. - 2011 öszetett 19. hely (Világbajnokság) -2011 váltó 2. hely, 500 méteren 5. hely 2006 és 2012 3. hely (Európa-bajnokság) Darázs Rózsa: Egyik valóra vált álma, hogy Torinóban és Vancouverben is csapattag volt. Legjobb helyezései: -2010 váltó 5.hely (Olimpia) -2009 váltó 6.hely (Világbajnokság) -2009 váltó 1. hely (Európa-bajnokság)

Férfiak: Oláh Bence: A 7 éves korától gyorskorcsojázó Bence Szegedről a hazai vb-n magából a legjobbat hozza ki. Legjobb helyezései: -2009 váltó 6. hely (Junior világbajnokság) - 2011 váltó 6. hely (Európa-bajnokság)

35

35.


Acta De Kossuth

Sport

Lóth Dávid Manó: 1993-tól foglalkozik komolyan sportággal. 7 évesen azt nyilatkozta, hogy nagyon szereti a rövidpályás versenyzést, mert gyorsan lehet menni és jó nagyokat lehet esni.  Legjobb helyezései: -2005, 2006, 2007, 2008 váltó 6.hely (Európai-bajnokság) Nagy Konrád: Nagyon örül, hogy bekerült a csapatba és nagy reményekkel indul neki a versenynek. Ő az egyedüli, aki Debrecenben kezdte a korcsonyázást. (velem együtt) Legjobb helyezése: -2009 váltó 6.hely (Junior világbajnokság) Burján Csaba: A sportágban legjobban a száguldást élvezi. Kezdetektől fogva rengetetg videót nézett a világhírű versenyzőről. Célja, hogy ő is kiváló korcsonyázó legyen. Legjobb helyezései: -2011 váltó 4. hely (Junior világbajnokság) -2013 váltó 3. hely (Európa-bajnokság) Liu Shaolin Sándor: A világbajnokságon egyéniben szeretne valamelyik távon az első 8 közé kerülni. Legjobb helyezései: -2011 váltó 4. hely , 2013 1000 méteren 3.hely (Junior világbajnokság) -2013 váltó 3 hely, öszetett 9. hely (Európa-bajnokság) Béres Bence: Első pillantásra beleszeretett a sportágba. A vb-n a váltóval szeretne az első 4 közé kerülni. Legjobb helyezései: -2011 váltó 4. hely (Junior világbajnokság) -2009 és 2013 váltó 3.hely (Európa-bajnokság) Knock Viktor: 7 évesen kezdte el veersenyszerűen űzni a sportágat.Korcsonyázás közbe úgy érzi, mintha szállna a jégen és számára ez az érzés nem hasonlítható össze semmivel! Legjobb helyezései: -2006 1500 méteren 5. hely, 2010 1000 méteren 21. helyezés (Olimpia) -2007-ben 1000 méteren 7.hely, összetettben 11. (Világbajnokság) - 2007 váltóban és 1520 méteren 2. hely 2009 500 méteren 2.hely, öszetettben,1000 méteren 1500 méteren és váltóban 3.hely 2013-ban váltóval 3. hely (Európa-bajnokság) 36 36.


Sport

Acta De Kossuth

Eredmények 500 méteren: férfiak: 1.Liang Ven-hao (Kína) 41.905 mp 2. Viktor An (Oroszország) 41.995 3. Freek van der Wart (Hollandia) 42.027 8. Knoch Viktor 29. Liu Shaolin Sándor nők: 1.Vang Meng (Kína) 43.718 mp 2. Park Szung Hi (Koreai Köztársaság) 43.852 3. Fan Ko-hszin (Kína) 44.202 25. Keszler Andrea 34. Heidum Bernadett

1500 méteren: férfiak: 1.Szin Da Vun (Koreai Köztársaság) 2:27.062 perc 2. Kim Jun Dzse (Koreai Köztársaság) 2:27.101 3. Charles Hamelin (Kanada) 2:27.209 31. Liu Shaolin Sándor Knoch Viktort kizárták  nők: 1.Park Szung Hi (Koreai Köztársaság) 2:23.634 perc 2. Sim Szuk Hi (Koreai Köztársaság) 2:23.755 3. Marianne St-Gelais (Kanada) 2:24.694 25. Heidum Bernadett 28. Keszler Andrea

37

37.


1000 méteren: férfiak: 1.Szin Da Vun (Koreai Köztársaság) 1:30.374 perc 2. Sjinkie Knegt (Hollandia) 1:30.406 3. Charles Hamelin (Kanada) 1:40.094 18. Knoch Viktor 20. Liu Shaolin Sándor nők: 1.Vang Meng (Kína) 1:31.549 perc 2. Jorien Ter Mors (Hollandia) 1:31.609 3. Elise Christie (Nagy-Britannia) 1:32.281 6. Heidum Bernadett 22. Keszler Andrea

Összetettben (Superfinal) férfiak: 1.Szin Da Vun (Koreai Köztársaság) 89 pont 2. Kim Jun Dzse (Koreai Köztársaság) 55 pont 3. Charles Hamelin (Kanada) 39 pont 24. Knoch Viktor 26. Liu Shaolin Sándor

nők: 1.Vang Meng (Kína) 68 pont 2. Park Szung Hi (Koreai Köztársaság) 58 pont 3. Sim Szuk Hi (Koreai Köztársaság) 55 pont 20. Heidum Bernadett 25. Keszler Andrea A VB első napján 1500 m, második napján 500 m, harmadik napon 1000 m és a Superfinal (3000m) kerül az egyéni versenyben megrendezésre.

38 38.


Sport

Acta De Kossuth

A Superfinal-ba a három táv (1500m, 500m, 1000m) utáni döntőponttal rendelkező első 8 helyezett jut. A pontozás a döntőkben 3421-13-8-5-3-2-1. Aki a 4 távon a legtöbb döntőpontot szerzi, az lesz a világbajnok.

A felszerelésről Kötelező a bukósisak, a vágásbiztos kesztyű és futóruha viselete, valamint sípcsontvédő, nyakvédő, a futóruhába épített térdvédő. Sokan viselnek szemüveget is, a hihetetlen nagy sebesség (40km/h) miatt, hogy szemük ne száradjon annyira ki egy-egy futam végére, azonban ez nem kötelező.

A sportolók saját maguk élezik korcsolyájukat, melynek lap éle van. Általában minden futam után használják az élező gépet, így természetesen mindenkinek van saját gépe. Az élezéshez külön köveket használnak. Az általános élezéshez egy nagy és hosszú élező követ, amelynek két oldala van, illetve a további élezéshez különböző úgy nevezett „sorjázó köveket”, melyekre azért van szükség, hogy az alig 1,25 mm vastagságú pengék végeiről leszedjék az élezés során keletkezett sorját. Ez azért is fontos és azért is igényel nagy odafigyelést, mert ha ez rajta marad, komoly baleseteket okozhat a jégen, ugyanis a pálya apró hibáiba beleakad. Egyébként, ha ilyen hiba csúszik be, akkor a kemény palánk helyett az egész pályán körberakott védőmatracoknak ütközünk, amelyek felfogják a becsapódásokat. A védőmatracok 20 és 40 cm-es többrétegű, légkamrás szivacsréteggel bélelt matracok. (Nekem is van még kezdő gyorskoris időszakomból erre egy példám, amikor nem volt rendesen lesorjázva a pengém és az egyik futamban a 39

39.


Acta De Kossuth

Sport

kanyarban kicsúsztam és nekiestem a palánknak, így sajnos a dobogós helyem is ugrott abban a számban.) Azok a korcsolyások, akik már komolyabb versenyekre (pl.: Európa bajnokságra, világbajnokságra) is járnak, azok már nem az előre legyártott korcsolyacipők közül válogatnak, hanem inkább egy, a lábukra öntött cipőre ruháznak be, amelyek speciális technikával, karbonból készülnek. Antal Sára 10.c

40 40.


Acta De Kossuth

Így írunk mi

Gönczi Annamária: Aranykalitka Egy állatkereskedés pont útba esik nekem reggelente. Nyaranta az apró állatokat kirakja a tulajdonos az ajtó mellé. Én pedig fájó szívvel nézegetem a nyuszikat meg hörcsögöket, míg meg nem veszi őket valaki. Most túl hideg van ahhoz, hogy bármi kint legyen. Nem is szoktam megállni. Általában, de a boltos két napja kitett egy hatalmas kalitkát a kirakatba. Színes tollú - gondolom én trópusi - madarakkal töltötte meg. Megbabonáztak. Hallgatom a szűnni nem akaró csicsergésüket, a töretlen, állandó röpködésüket szájtátva csodálom. Olyan boldogok. Mintha nem tudnák, hogy létezik világ az álarany ketrecen túl. Bájosak egytől egyig. Csupa szín, csupa különböző alak. Megfigyelni képtelenség őket, jó, ha pár pillanatra megkapaszkodnak a rácson, hogy aztán újra szárnyra kapjanak. Irigylem őket. Irigylem és vágyom rájuk. Ha tehetném, kalickástul megvenném az egész csapatot. Persze erre nincs lehetőség… Mindig megvárom az etetést, addig maradok. A tulajdonos megjelenik a kirakatban, rám mosolyog; már megszokott az elmúlt két napban; majd cserepes kezét a kalitka fölé tartva elkezdi pergetni a rácson át a magvakat. Általában így szokott lenni. A madársereg is tudja ezt, mint egy hatalmas színes test indul meg felfelé, szájait éhesen tátogatva. Azonban valaki előre szól a boltból és az öreg hátra fordul. Tenyerét összezárja. Ő is szereti azt az életteli látványt, mikor erejük nem kímélve repülnek az ételért, gondolom, nem akar lemaradni róla, ezért. Egyetlen magocska esik csak ki a tenyeréből. Van a seregben egy kismadár. Apró, világoskék színű. Mivel könnyebb a többinél, könnyebben röppen fel és hamarabb. Ő kaparintja meg. Az öreg még mindig beszél. A madárka zsákmányával a földre száll. Le akarja nyelni. Ekkor támadnak rá a többiek. Megannyi hatalmas test tapossa, csípi őt. Az édes csicsergés vad lármává aljasodott. Teljesen ellepik őt. Egy nagy, zöld madár megkaparinthatta a magot, mert felröppen. Néhány utána. A nála kisebbek lent maradnak, inkább tovább rugdossák a kék kismadarat. 41

41.


Acta De Kossuth

Így írunk mi

Az öreg visszafordul, rájuk kiabál, habár már felesleges. Egyik kezéből kiesnek a magok, mikor benyúl, hogy szétválassza a verekedőket. Az aláhulló magvak láttán maguk is szétrebbennek. Az öreg szitkozódva borítja be közéjük másik kezének tartalmát is. Minden madár eszik már. Kivéve egy. A kis kék madár véresen, összetörve fekszik a ketrec alján. Aprócska mellkasa épp csak emelkedik. Egy, a ketrec aljára esett, magocskáért nyújtja csőrét, de egy vörös madár elmarja tőle. A kismadár fejét a koszos aljra ejti. Beléptem a boltba. Megvettem őt…

42 42.


Acta De Kossuth

Így írunk mi

Simon Bálint: Villon után, szabadon "A romlás vagyok, a hanyatlásvégi Róma" (Verlaine) Epigramma a Kárpátok sziklafalára "Úr vagyok, kit nem véd jog, se fegyverek", Pénzem, s koronám tisztára nem mossa Legyilkolt inkák vagy malájok vére, Földem legjava bitorló kezekben, Anyámat pap, de atyám lelkész áldja. Azt nem tudom mi volt őseim hite, Taposott rajtam fél világ serege, Szulejmán vagyok, és vele Dzsingisz kán. Vagy Basta, és nevem hét földvár nyögte? Vagy Károlyi, és kétszer törtem zászlót? Hódító vagyok, áruló, de hős is, Mélybe húztam a félholdas lobogót, Nándorfehérvárnál. Majd tüzes trónon Égtem, mint Johanna Rouen piacán, De nem a burgund bakó, nem is a pestis, Hanem a honfivér tépte húsomat, S rágcsálta csontom évszázadokig. És midőn kétszer, a fekete sereg, Vagy hajdúim élén Bécs alatt álltam, Mindannyiszor a méreg mutatta meg, Hogy hol a helyem e forró világban. Magyar vagyok. Tág cím parányi néphez, Bennem mind a vér, amely földemért folyt. Sorsom mint a főnix, hol magasba kél, Lánggal ég, hamvad, ki nem alszik soha, Érzi, míg hite, addig tart hazája. Célom sem több, mint magyarnak maradni, Embernek, polgárnak, európainak, Megbocsájtani és sosem feledni, Pillanatnak élni, hinni századoknak. Debrecen, 2013.03.29. 43

43.


Acta De Kossuth

Így írunk mi

Ballada Simonról, akit holnap akasztanak Polgártársak, tudjátok jól: Széles e világon nincsen Rosszabb a langyos konyaknál. Mit tegyek hát, vasam sincsen, Elegem van a kártyából, S végeztem az angyalomnál... Igyál Simon, mondá az Úr: Így lőn a vak világosság. A kurvát olajban főzték, Pierre-t, a vörös Coquillard-t Most húzzák a Montfaucon-ra. Mikor megfeszült a kötél, Vihogott a vad csőcselék, S nem gondolt sóadóra. Lázadj Simon, mondá az Úr: Köpj nagyot a rút világra. Elhagyom talán a várost, Végre egyszer nagyot teszek, Lesz pénzem, hogy újra fussak. Kifosztom a Léger mellett Meung püspökét, s a kolostort, Sötét éjjel el nem kapnak... Rabolj Simon, mondá az Úr: Gyónd meg jámbor papjaimnak. Vártak engem a zsandárok Orléans-nál vasdoronggal Ütöttek, s béklyóba vertek. Faragják már szorgalommal Szálfából a serény ácsok Bitóm, melyre holnap kötnek. Lógjál Simon, mondá az Úr: Táncolj bátran frank népemnek. Debrecen, 2012.07.12. 44 44.


Acta De Kossuth

Így írunk mi

Sanzon a másnapról Három kocsmát végigittam, Három határt végigjártam, Gyalog, lovon, villamoson, Szelek szárnyán, szép hajnalon.

Montmartre alatt, Párizs mélyén, Sötét utcák macskakövén, Abszint oldja most bánatom. Mámoromban magam látom.

Minden reggel, minden éjjel, Meghalt bennem úri kedvvel, Hazám, hitem, szép szerelmem, Minden kincsem: becsületem.

S mikor másnap varjak szárnyán, Körberöpít banyák hátán, A tér fölött egy halk angyal, Ezt üvöltöm büszke daccal:

Hű voltam én a világhoz, Az emberhez, a királyhoz, De nem kellett szolgálatom. Pusztuljon hát minden álmom!

Ha örül most szép Cilea, Hogy így szenved hódolója, Legyen boldog, én nem bánom, Lesz még ünnep a világon! Debrecen, 2013.03.30.

Chorea macchabaeorum Szellővel csavargok az Árpád téren, Izzadt kék ingem a testemre fagyott. Sötétség lehel rám a nyári fényben, Dúdol a lélek, és mégis halott. Az útkereszten táncra kér a Halál, Cinkos búmat képébe röhögöm. Csuklón ragad, s parkettjére cibál, Legyintek csak, tovább nem vesződöm. Ki levegőt vesz rohad az ég alatt, Ami szent nekem, ez a romlottság, S mikor megcsap a dohos fuvallat, Gyűlöllek mindig, csalárd tisztaság.

Lehetek bárki, a görnyedő Faust, Nem vagyok több, mit a sárba vetek. Megátalkodott és magával hazug, Méltóságom, ha arcomba köpnek. Verjetek náddal, mossátok kezetek, Krisztus nem vagyok, hanem Barabás. Tudjátok viszont, mikor fölszögeztek: Pokol a világ, nincs föltámadás. És ha átkozódom, nézz a keresztre, Velem sóhajt, Villon az apostol. Locsolj egy kortyot emlékezetemre, Ecce homo, ne félj a Haláltól.

Debrecen, 2012.07.07.

45

45.


Acta De Kossuth

Így írunk mi

Közjáték (részlet) Gótok vagyunk, vagy vandálok? Ezt kérdezem rég. A népvándorlás útjáról Letértünk, még szép. Nem érdekel, hogy az Isten Latin vagy görög, Százmillió büszke német Képünkbe röhög.

Fölszívódtam az országban Két égtáj között: Nem láttam a nagy értelmet Hitregénk mögött. Magyarok és kunok nyila Szívemen talált, Néma Kárpátoknak ölén Így leltem hazát. Debrecen, 2012.07.06.

Geyer fekete hada mi vagyunk (Wir sind des Geyers schwarzer Haufen) Hogy hiteles maradjak, át akartam élni azt az érzést, amit csak Mészöly és Faludy mesterek tudhattak magukénak, amikor Villont fordították ófranciáról. Az egyetlen bökkenő az volt, hogy nem tudok franciául. Maradt a német. Kevésbé lírai nyelv, ami jól tükröződik Villon korának német nyelvű verseiről, és az azt földolgozó későbbi német versekről is. Lényegében zsoldosdalok, fölgyújtott várakról, és legyilkolt tömegekről regélnek. Az alábbi német mozgalmi dal 1918-1919 táján keletkezett, és az 1525-ös német parasztháború eseményeit dolgozza föl. Magyar fordítása már van, Gábor Andor követte el a második világháború után. Jelentősen átpolitizáltra sikeredett, nagy tartalmi eltérésekkel. Sőt, verstanilag sem korrekt, a szótagszámot több helyen nem tartja. Igyekeztem korrigálni.

Geyer fekete hada mi vagyunk, sej, haj, hahó, nemest, s apátot ölni indulunk, sej, haj, hahó. Vállvetve, előre, lángkakas száll ma a tetőkre! Urunk, a mennyben halld meg sóhajunk, könyörgünk hát, álszent papokkal meg nem alkuszunk, könyörgünk hát. Vállvetve, előre, lángkakas száll ma a tetőkre! 46 46.


Acta De Kossuth

Így írunk mi

Vezérünk Geyer Flórián, kóborlovag, bocskor a címer zászlaján, vért, és sisak. Vállvetve, előre, lángkakas száll ma a tetőkre! Míg Ádám ásott, s Éva font, könyörgünk hát, nemesebb akkor melyik volt? könyörgünk hát. Vállvetve, előre, lángkakas száll ma a tetőkre! A nemesember porontyát, sej, haj, hahó, pokolra küldjük, jó'ccakát, sej, haj, hahó. Vállvetve, előre, lángkakas száll ma a tetőkre! A kisasszonynak éjszaka, sej, haj, hahó, biz' nem lesz úrhölgyi sora, sej, haj, hahó. Vállvetve, előre, lángkakas száll ma a tetőkre! A Szentírás parancsolhat, sej, haj, hahó, nem templomok és várfalak, sej, haj, hahó. Vállvetve, előre, lángkakas száll ma a tetőkre! A császár nem hallgatott ránk, sej, haj, hahó, magunk ítéltünk így tehát, sej, haj, hahó.

47

47.


Acta De Kossuth

Így írunk mi

Vállvetve, előre, lángkakas száll ma a tetőkre! Egyenlőséget és jogot, sej, haj, hahó, nem váltságot s kiváltságot, sej, haj, hahó. Vállvetve, előre, lángkakas száll ma a tetőkre! Rabszolgák többé nem vagyunk, sej, haj, hahó, igazságot szolgáltatunk, sej, haj, hahó. Vállvetve, előre, lángkakas száll ma a tetőkre! Tűz alá vettük Weinsberget, sej, haj, hahó, kardélre hánytunk sok nemest, sej, haj, hahó. Vállvetve, előre, lángkakas száll ma a tetőkre! Ők tönkreverték seregünk, sej, haj, hahó, s halálosan éheztünk, sej, haj, hahó. Vállvetve, előre, lángkakas száll ma a tetőkre! A fölkelésünk elbukott, sej, haj, hahó, de unokánk majd győzni fog, sej, haj, hahó! Vállvetve, előre, lángkakas száll ma a tetőkre! Német mozgalmi dal, 1919; magyarra fordította Simon Bálint, 2013.02.20.

48 48.


Acta De Kossuth

Így írunk mi

Gönczi Annamária: Fekete zászló 4. fejezet - Most már biztos. Kijön a rendőrség – ült le Feri és Flóra mellé Aladár. – Sőt valami olyasmit hallottam, hogy lesznek, akik itt is maradnak. - Várható volt – csóválta a fejét Feri. – Az arzént már nem lehet balesetnek titulálni. - Edina hol van? – kérdezte Aladár. Flóra gondosan kerülte Feri tekintetét, mikor válaszolt. - Valahol itt. Az angol háziját ment megcsináltatni… Mikor Aladár már elment, akkor néztek csak egymásra. - Lassan a végére értünk ennek is – mondta Feri elégedetten. Szemükkel követték a fiút. Flóra nem tévedett, Edina éppen Karcsi mellett ült. - Edina mindig azzal a sráccal csináltatja a háziját? – kérdezte Feri rosszallóan. - Igen, de Karcsi nagyon okos, nem jelent neki problémát! –védte barátnőjét Flóra. - Tetszik neki Edina, mi? –kérdezte Feri gúnyosan mosolyogva. - Igen, gondolom – ismerte el Flóra. Persze azt mindketten tudták, hogy a görbe hátú, beesett arcú, folyton karikás szemű fiú labdába se rúghat Aladár mellett. - Edina meg gátlástalanul kihasználja – dőlt hátra Feri. Mosolya már inkább volt megvető, mint gúnyos. - Ez nem igaz! – csattant fel Flóra. – Oké, ez igaz, hogy megcsináltatja vele, de cserébe ő is segít neki… - Persze – mosolygott a fiú, de a szemével mintha fel akarta volna Edinát nyársalni. - Miért gyűlölöd ennyire? –kérdezte Flóra csüggedten. Úgy tűnt Feri észbe kapott ettől. - Ő gyűlöl engem – mondta érzelemmentes hangon. Nem lehetett tudni csak túl jól palástolja a keserűségét, vagy tényleg nem érdekli. - Miért gyűlölne? – kérdezte Flóra. Költői kérdés volt, békítőnek szánta, de a fiú válaszolt. - Azt tőle kell megkérdezned... Flóra megcsóválta a fejét. Ennek semmi értelme. Emlékezett rá ugyan, hogy Edina, aki ódákat zengett Aladárról egyáltalán nem találta 49

49.


Acta De Kossuth

Így írunk mi

helyesnek Ferit. Flóra épp fordítva volt ezzel, de ez az ő ellentétük volt nem Edináé és Ferié. Ők csak morognak egymásra emiatt az ügy miatt, de túlzás gyűlöletről beszélni… - Most megbántottalak – értelmezte félre Feri a lány hallgatását. - Nem, dehogy… Most, hogy kijön a rendőrség, mi abba hagyjuk? – kérdezte. A folytatást és az előző fejezeteket itt találjátok meg: http://actadekossuth.blog.hu/

50 50.


Acta De Kossuth

Így írunk mi

Simon Bálint: A filozófus Rövid történetem ajánlom azoknak a továbbiakban emlegetett gazdag embereknek, akik a felhőkarcolók tetején ülnek, és a pénzüket számolják. Nézzenek le, és csináljanak egy kis történelmet. Azon a keddi napon kitört a tavasz, és egész délután sütött a nap, ezért a jó időre való tekintettel elhatározta, hogy gyalog megy haza. Viszont pont arra jött a 16-os busz, mely csak óránként járt, és nem kerülte meg a Dobozi lakótelepet, ezt az ajánlatot pedig nem utasíthatta vissza. Miután letette a táskáját, levetette a kabátját, és valami egyszerűbb ruházatot öltött, szinte rögtön elő is vette a naplóját, hiszen azt, hogy a 16-os busszal utazott haza, föl kellett jegyeznie, ennek hírértéke volt. A toll azonban nem fogott. Vagy a papír volt zsíros. Nem, a papír nem lehetett zsíros, hiszen mindig ügyelt rá, hogy csak tiszta kézzel nyúljon hozzá. Igen, minden a toll hibája volt. Nagy nehezen fölírta a dátumot, majd kegyetlenül és tényszerűen neki is kezdett - mindig ilyen volt ő maga is. "Ma megjött a tavasz, a régen várt vendég (...) Hazafelé véletlen pont elértem a 16-os buszt, ami nem kerüli meg a Dobozi lakótelepet, és csak óránként jár..." Ekkor letette a tollat, és elgondolkodott. Rajta kívül egy öregember utazott az emlegetett járaton, de erről nem írt, mint ahogy annyi más aznap történt eseményről sem. Emberek vették körül egész nap, de neki fontosabb volt a busz száma és útvonala. Embereket tett a tollvonások megtagadásával nem létezővé, viszont megörökítette az elkövetkezendő évezredeknek, hogy a 16-os busz milyen meglehetősen ritkán jár. Jól van ez így? Minden bizonnyal... vagy mégse. Tényleg ezért ült olyan hirtelen lelkesedéssel az íróasztalhoz? Ez lett volna a legfontosabb élménye? Tragédia A teljes művet itt olvashatjátok: http://actadekossuth.blog.hu/

51

51.


Acta De Kossuth

Szerkesztők: Hacsi Ágnes Nagy Zsófia Pálinkás Dóra Simon Bálint Tóth Imola Új Eszter Dorottya Antal Sára Biri Tímea Féki Zsuzsanna Gönczi Annamária Kerekes Regina Nemes Barbara Papp Eszter Varga Dóra Matkó Nikolett

Tippan Elizabet Felelős szerkesztő: Dr Kiss Gabriella

Technikai szerkesztő: Tippan Elizabet Grafikus: Mezei Sándor

Irodalmi szerkesztő: Simon Bálint

5252.

Impresszum

I. évfolyam, 7. szám  

Az Acta DE Kossuth első évfolyamának hetedik, 2013. márciusi száma.

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you