Page 1

Árpád ébredése, illetve Schenk Belizár című drámáját mutatták be. Ez a meglehetősen dísztelen, egyemeletes épület közadakozásokból épült fel. Első igazgatója Bajza József volt. Pesten ez volt az első magyar teátrum

1837 augusztus 22-én nyitotta meg a kapuit a Pesti Magyar Színház a mai Astoriánál a Múzeum körút és a Rákóczi út nyitóelőadásban A sarkán. Vörösmarty

Lámpaláz Köszöntő

Haza vagy Melinda?

Gyilkosság a palotában Bánk bánja?!

Kritikus Hangok

Megnyílt a Pesti Magyar Színház

Szilágyi Veronika, Szilágyi Zsófia


2.

Köszöntő

Gergely Kitti

Kedves Olvasó! Üdvözöllek ebben a misztikus világban, ahol az irodalom és a modern technika csodálatosan keveredik egymással, egy varázslatos újság lelkébe zárva. A nevem Kocsis Máté. Én vagyok ennek a projektnek a vezetője és a Lámpaláz egyik főszerkesztője. A következőkben pár mondatban tolmácsolom a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium 10. C osztály által megvalósított „Ez nem felesleges dráma!” címet viselő munkánk lényegét. Elsősorban szeretnélek körbevezetni, abban a különleges univerzumban, amelyben az elmúlt pár hónapban éltünk. Második irodalmi projektünkként, valami újat akartunk alkotni, a „Magyar villanykörte – avagy a Magyar felvilágosodás (digitális) múzeuma”- hoz képest. Így jött az ötlet egy olyan újság megszerkesztéséhez, amelyben a Harry Potter világát idéző stílusban egyesül az irodalom tudása és az IKT eszközök lenyűgöző használata. Mindennek az alapja a csoportmunka, a meghökkentő, egyedi ötletek, és az irodalom ezen témájának magas szintű ismerte volt, melyet mentorált és felügyelt Fegyverneki Gergő tanár úr. Mindez remek hangulatban, és szervezett körülmények között valósult meg, mivel az egész osztály részesévé vált, és lelkiismeretesen el is végezték munkájukat. Biztosan kíváncsi vagy arra, miként formálódott az újság. Kérdésedre megkapod a választ. A téma, stílus és csapattársak kiválasztása után minden csapat kapott valamilyen feladatot, melyet határidőre kellett teljesíteniük. Miután ezek sikeresen elkészültek, kaptunk egy tudásanyagot, amiből már felépíthettük az újságot, melynek egyik különlegessége, hogy a képek mozognak benne. Ezt a problémát Szakál Vince Abosa oldotta meg, egy program megírásával. Mindezek után már csak fel kellett állítani a végső formát, amelyet Szücs Lilla és jómagam valósítottunk meg. Kedves Olvasó! Célunk mindvégig az volt, hogy egy kis színt vigyünk a hétköznapi, tantermi órákba, és egy innovatív módszer alkalmazásával dolgozzuk fel az irodalom ezen anyagát, a Bánk bánt. Így hát létrehoztunk valamit, amit rajtunk kívül senki más nem tudott, a Lámpaláz című interaktív újságunkat, ahol a képek megmozdulnak, sőt a cikkek mellett azok a furcsa kis négyzetek, a QR-kódok további érdekességeket rejtenek, ha azokat beolvassuk a mobilok QR kód olvasó alkalmazásával. Kellemes olvasást kívánok. Remélem, tetszeni fog legújabb IKT-s vállalkozásunk. Kocsis Máté

2017. április 5.


3.

Himnusz Istenem, tekints le ránk! Látod milyen lett szép kis hazánk? Kérlek téged, hogy nyújtsd kezeidet. Hisz oly sokat szenvedtünk, épp eleget.

Fogjunk össze s álmaink megvalósulnak, A hazánk testén ejtett sebek begyógyulnak. Most kell, hogy cselekedjetek! Fogjatok össze, ne veszekedjetek!

Szenvedtünk régen s most is, Átjárt rajtunk török, tatár, pestis. '48, Trianon és '56, De itt vagyunk, mert az ég valamit akarhat. Soká tartott, míg ideértünk, Sokan azt hitték, hogy mindent elfelejtünk. Ott volt nekünk Erdély, Felvidék. De jöttek a gonoszok s mindet elvitték. Őrvidék, Vajdaság, Kárpátalja, Emlékeinket ott hordozza, magában tartja.

Nincs mitől félnünk, hisz velünk vagy Istenem, Akaratunkat véghez visszük mindenen. Nem állíthat meg minket se szél, se vihar, Nem kell más ehhez csak erős férfikar. Szebbé, jobbá tesszük gyönyörű szülőföldünket, Visszaszerezzük az elrabolt helyünket, völgyünket. Legyenek céljaink, merjünk álmodni, Nem fogunk senki előtt megalázkodni. Nem rúghatnak már belénk, mint egykor régen, Hisz velünk van az Isten, ott fent az égben.

Ébredj fel népem, tedd meg most! Közösen, együtt tiporjuk el az összes gyalázatost! A múlt elmúlt, nézzünk hát előre! Épp itt az ideje, tegyünk hát érte! Állj fel, légy büszke!

Ó Istenem add meg hát nekünk, Figyeld és óvd minden egyes lépésünk! Ki legyen a kiválasztott, a hős? Mert a jelen elég sivár, felhős.

S tegyük kezünket a szívünkre!

Egyed Judit, Berecz Réka, Kotora Dóra 2017. április 5.

Groholy Levente


4.

Haza vagy Melinda? Interjú a tündéri láncok nagy mesterével, a Bánk bán írójával, Katona Józseffel

számában még csak meg sem említették a pályamunkámat.

Mikorra

készült el a Bánk bán végső

változta?

M

1819 májusában. A tervek szerint ősszel a

Honnan jött az ötlet a romantikus nemzeti

Mi volt a célja a tragédia megírásával?

ilyen út vezet egy vándortémától a nemzeti romantikus drámáig? Hogyan keletkezett a mű? Mi inspirálta az írót és hogyan formálta meg a tragédia karaktereit? Vajon mit üzen a mű? Erről beszélgettünk Katona József magyar íróval, a Bánk bán szerzőjével, miután a Zanza.tv oldalon végleg meggyőződtünk nagy tehetségéről.

dráma megírásához?

Döbröntei

Gábor szerkesztette az Erdélyi

Pesti Magyar Színházban mutatták volna be a drámámat, de a cenzúrán fenn akadt. Csak a könyv kiadását engedélyezték, de a színházi bemutatását nem. Ennek az is oka lehetett, hogy a magyar színtársulat 1818-ban országszerte jelentős sikereket ért el eredeti magyar művekkel, például Kisfaludy Károly vígjátékaival, illetve Esküvés és Ilka című drámáival.

Német

nyelvű színdarabok és műfordítások

Múzeum nevű folyóiratot. Az első lapszámban figyeltem fel egy jó pályázatra, amelyben magas jutalmat ígértek eredeti színmű megírásáért. Az 1815-ben megírt drámám csak egy alap volt a későbbi változathoz.

helyett magyar nyelvű művet szántam a teátrum rajongóinak. Azért választottam a középkori történetet, II. András feleségének meggyilkolási körülményeit, hogy így allegorikusan mutathassam be napjaink sorsproblémáit, a Habsburg-elnyomást.

Hogyhogy? Bárány Boldizsár recenziójában élesen bírálta

Mesélne arról, hogyan indul a cselekmény?

a művemet. Igen komolyan vettem ezeket, hiszen Bárány maga is drámákat, másrészt én is készültem az eredeti szöveg átdolgozására. Ez eredeti szöveg majd’ 2500 sorából csak 344 maradt meg. Gondolhatja, foglalkoztatott a mű alaposan, dolgozni akartam rajta, hiszen az Erdélyi Múzeum 1818-as utolsó 2017. április 5.

A dráma világában megbomlott a harmónia. Gertrudis férje, Endre távollétében visszaél hatalmával. A magyar urak helyett saját meráni nemeseit juttatja pozíciókhoz. Az udvarban pedig dőzsölés folyik, míg a magyar nép nyomorog.


5. A király távollétében az országért a nádor, Bánk bán felel. Ő az országot járva saját szemével látja a mély szegénységet. A zendülő magyar nemesek Petur vezetésével titokban hívják haza Bánkot, hogy álljon az élükre. A visszatérő nagy úr először hűségre inti a magyar urakat, de miután meghallja, hogy a jelszó Melinda, teljes cselekvésképtelenné válik a lelkében dúló vihar miatt. Ez érthető, hiszen fiatal hitvesét, Melindát Ottó, a királyné öccse ostromolja, s mindezt Gertrudis egyik szavával inti, a másikkal biztatja romlott fivérét.

Mi a mű legnagyobb konfliktusa? A haza és Melinda is veszélyben. Bánkot mindkettőhöz „tündéri láncok” kötik. Ha védi a hazáját Gertrudisszal szemben, akkor hűtlen a királysághoz. Ez a közember, a nádor problematikája. Ha a családját kiszolgáltatja a királyné bosszúálló híveinek, az a magánemberé. Akkor is magánemberként cselekedne, ha Gertrudon mint kerítőnőn állna bosszút. A nádori szerep viszont kizárja a magánember érdekeit. Megállapíthatjuk, hogy a konfliktus nemcsak az egyes személyek között jön létre, hanem Bánk lelkében is. Önmagával áll konfliktusban. Ezért hezitál, indulatai kikitörnek belőle. Ez vezet az igazi tragédiához.

Bevallom, amikor olvastam a könyvét, nem tudtam eldönteni, hogy konfliktusos vagy középpontos drámával álltam szemben.

Ez

nem az Ön hibája. Sőt! Nagyon jó

megfigyelő. Ha igazából végiggondoljuk, 2017. április 5.

láthatjuk, hogy a drámám egyszerre konfliktusos és középpontos dráma is egyben. A mű első négy felvonása konfliktusos dráma. Az akciók, a szereplők tettváltásai viszik előre a cselekményt. Ez főként Gertrúd és Bánk között megy végbe, de az alapellentétet további konfliktusok árnyalják. Az ötödik felvonástól a dráma: cselekményben szegény, egy erkölcsi kérdés megítéléséről szól. Az eleinte magabiztos Bánk szembesül tettének törvénytelenségével: a gyilkosság vádja alól a haza védelme sem menti fel. Végleg összeomlik halott felesége láttán, akit Ottó öletett meg. A büntetés számára irgalom lenne: lélekben már halott. A király belső konfliktusok árán mondja ki a végső szót: „Magyarok! Előbb mintsem magyar hazánk – előbb esett el méltán a királyné!”

II.

András feleségének 1213-as meggyilkolása vándortéma, mások is felhasználták ötletként. Ön milyen forrásokat használt művéhez a képzelőerején túl?

Igen, már a nagy híres történetíró Antino Bonfini is megemlíti az esetet krónikájában, de az általam ismert és fordított német drámákból is átvettem, ez azonban a mű eredetiségén nem változtat, inkább érdekessége a drámámnak, amely szerintem időtálló kérdéseket feszeget, a későbbi

Korok emberei is sokat tanulhatnak belőle, ha elgondolkoznak egy-egy jeleneten.

Kecskeméti Krónikás


6.

A rejtély nyomában

Készítette: Bedő Gábor Áron

Vízszintes:

Függőleges:

4 . A királyné 5. A Bánk bán műfaja 7. Ennek a szervezetnek a felhívására született meg a mű

1. A teljes mű ősbemutatójának helyszíne 2. Ottó kezdeti segítője 3. Bánk felesége 6. A mű szerzőjének születési helye

2017. április 5.


7.

Indulat és Szeszély elegondoltak már, milyen lehet a színjátszás? Milyen lehet belebújni valamilyen más személyiségű ember bőrébe? Egy kis időre hátunk mögött hagyni a jelent, és gondolatba elutazni egy másik világba, időbe. Ezekről kérdeztük a Bánk Bán legelső színészeit. Bartha Jánost Kántorné Engelhardt Annát. - Milyen érzés volt belebújni Bánk Bán bőrébe? – kérdeztem elsőnek a mű főszereplőjét, Bartha Jánost - Tulajdonképp, mikor megtudtam, hogy én fogom e csodálatos mű főszerepét játszani, nagyon megörültem. Utána, mikor már láttam a szerepet, kicsit megrémültem tőle… - Hogy hogy? - Hát… mikor elolvastam, hogy micsoda küzdelmek folynak a műben, és nem csak a külvilágban, hanem magában Bánkban is, akkor eltöprengettem azon, hogy meg fogom tudni én ezt valósítani? De végül, hála Istennek, sikerült fel vennem ezt a helyzetet, és sikerült megoldanom. - Igen ez látszott is a darabon, hogy jól tudta kezelni a helyzetet. És milyen nehéznek bizonyult Bánk személyiségét eljátszani? - Bánk személyisége épp olyan összetett, mint a története. Indulatos, szeszélyes és olykor durván bánik Melindával, miközben nagyon szereti. Az is a harc benne, hogy a haza vagy Melinda. És ezt a kettőséget nehéz eljátszani, de megoldottam valahogy. Majd Bartha János után Kántorné Engelhardt Annát kérdeztem: - Milyen volt egy kis időre a „gonosz” szerepét játszani? - Érdekes volt, egy zsarnoki uralkodó bőrébe bújnom. Azt a látszatott kelteni, hogy jó királyné vagyok, közben meg nagyravágyóan próbálni a magamévá tenni az országot, és minden rossznak a hátterében én mozgattam a fonalakat. Reméljük ezekkel az interjúkkal segítettünk Önöknek elképzelni, milyen is lehet színésznek lenni. 2017. április 5.

Szabó Bence S.

Szilágyi Veronika

B


8.

A nap kérdése: Sipos Kolos: „Nekem nagyon tetszett a mű. A vége kicsit vontatottá vált, de annak is volt jelentősége. Összességében körülbelül ennyit vártam ettől a műtől. Viszont fontosnak tartom kiemelni, hogy a jelmeztervezők fantasztikus munkát végeztek!”

Pindzsulya Zoltán: „Fenntartásokkal vártam ezt az előadást. De ahogy elkezdődött ez a remekmű, rögtön minden kételyem szertefoszlott. Az a belső konfliktus, ami Bánk bánban végig ott lappang a műben, és ahogyan az lezáródik a végén, az egyszerűen zseniális. Elképesztően örülök, hogy részese lehettem annak, ahogyan ez a csodálatos mű debütál a nagyközönség előtt. Örök emlék marad.”

„Elképesztően örülök, annak, „… a jelmeztervezők fantasztikus munkát végeztek.” hogy részese lehettem…”

Hogyan tetszett a tegnap bemutatott Katona József: Bánk Bánja?

Bedő Gábor Áron:

Madarász Máté, Sipos Kolos, Gacsályi Bence, Horváth Roland

érdemeiből, összességében úgy gondolom, megérte megnézni. Úgy gondolom, hogy ez a dráma még 160-170 év múlva is a magyarórák szerves részét fogja képezni.”

2017. április 5.

„Néha elméláztam…”

„A történet maga nagyon tetszett, de a színpadi előadásban örültem volna, ha kicsit nagyobb pörgés van. Néha elméláztam, mert vontatottá vált a történet. Bár ez kicsit visszavesz a mű


9.

Kedves Olvasó! Katona József portréján összekeveredtek a szavak. A feladat áthúzni azokat, amelyek nem illenek az íróra vagy a művére!

Jó, ha tudod... Könnyű összekeverni Solomot és Myska bánt Melinda rokonaival, Simonnal és Mikhállal. Szintén gyakran felcserélik Izidórát Izórával (Az ember tragédiájában Éva neve Izóra a konstantinápolyi színben), illetve Gertrudist Gertrúddal (az utóbbi Hamlet anyja). A Bánk bánban a hosszabb nevek szerepelnek: Gertrudis, Izidóra. 2017. április 5.


10.

Kritikus Hangok Drága Hölgyeim, kedves Uraim!

B

izonyára önök is olyan izgalommal telve érkeztek Katona József drámájának első bemutatójára, akárcsak jómagam. Hatalmas tömeg volt kíváncsi a Bánk Bán című színpadra vitt alkotásra. A színházban alig lehetett egy tűt leejteni, pedig nem kis teremről beszélek, Drága Olvasóim! A kulisszás színház hatalmas belső terét a több réteg felhúzható, festett függöny, mely az egyes színek háttereként szolgált, még jobban elmélyítette. A fényárban úszó színpad túlvilági látványt nyújtott a különböző, mozgó lógódíszletekkel. A hölgyek a legszebb, legdivatosabb ruhakölteményeiket öltötték magukra, az urak büszkén feszítettek zakóikban, és kackiás bajuszt pödörtek erre a fényes estére. (Milyen szépek is voltak! Igaz, Hölgyeim?) Mindenki megjelent aznap, nem csak a művészetek elszánt hódolói. Nem túloznék, Drága Olvasóim, ha azt mondanám, nem is csak egy egyszerű színi bemutató volt, de társadalmi esemény is egyben.

Viszont elég a fecsegésből, térjünk is rá cikk középpontjára, magára a műre. Katona József műve 1819-ben jelent meg, de csak tegnap este került színpadra. A főszerepben Bartha János úr volt látható, mint Bánk Bán, és legyünk őszinték, minden jelen levő hölgy szívét megdobogtatta a jó kiállású, arany hangú férfiú. Mindazonáltal, mint mindenki, ő sem lehet tökéletes. Hangjának irdatlan ereje néhány színben indokolt volt és karakteréhez hű, viszont az már annyira nem volt lenyűgöző, mikor a gyengédebb, könnyedebb jelenetekben is ugyan ezt az orgánumot alkalmazta a tisztelt művész úr. Biztos vagyok benne, hogy nem csak én voltam az egyetlen a nézőtéren, aki olykor-olykor a füléhez kapva inkább kellemetlennek találta az indokolatlan hangerőt. Mindezen problémáktól eltekintve Bartha úr nagy sikert aratott a szerepében.

Mint Ottót egy újabb, olvadozó hölgyeket maga után hagyó, fiatalembert lehetett látni Egressy Gábor képében. Világos, göndör fürtjei, fiatal arca és kissé törékeny alkata igazán jó alapanyagot szolgáltatott a szerelmes Ottó eljátszására. Viszont vele sem lehetett teljesen megelégedve a nézőtér, mivel nem csak a karaktereik voltak ellentétesek Bartha úrral, de a hangjuk és annak ereje is. Míg a fentebb említett úriember hangjába a csillár is beleremegett, addig Egressy úrnak inkább elveszett a nagy térben. A hangerővel egy harmadik színésznek is meggyűlt a baja, viszont a Petur bánt alakító Szentpétery Zsigmond annál ügyesebben korrigálta a problémát a színmű további részében. (A közönség legnagyobb megkönnyebbülésére.)

2017. április 5.


11.

További szerepekben a következő művészek voltak láthatók: Demjén Mihály - Miksa, Kubay Pál - Simon, Hazslinyi Ferenc - Solom. Áttérve a hölgyekre, Gertrudis királyné szerepében Kántorné Engelhardt Anna volt látható. A színésznő, mindenki tudja, aki látta már valaha, nem sorolható az angyali szépségű nők közé, sőt ezen még tömött alkata sem segít. Mindazonáltal a mélyről fakadó, természetes méltóság, ahogy tartja magát és a leheletkönnyű kecs, ami a formás karjaiba és mozgásába szorult, elvarázsolja a nézőjét. Ehhez mérten a királyné szerepében is tündökölt, és nagy sikert aratott.

A másik méltóságos hölgye az estének Déryné Széppataki Róza volt, aki Melindát testesítette meg. Szó szerint, mivelhogy a drámában megírt Melindát mindenki egy tündéri szépséggel és karcsú alakkal megáldott fiatal (hangsúly a fiatalon, Drága Olvasóim) nőként képzelte el, ezzel ellentétben egy idősödő, teltebb és nem éppen ideál szépségű asszony játszotta. Ezen rendesen meglepődtem, és van is egy híresztelés, hogy miért nem egy fiatal szépség kapta a szerepet. Azt hallottam a szerző gyengéd érzelmeket táplál a szóban forgó hölgy irányába. De legyintsünk a pletykákra, foglalkozzunk az előadással. Igaz, hogy Déryné asszony korban nem felelt meg a szerepének, de nagy, ártatlanul csillogó szemei, könnyed, szinte táncos mozdulatai és fület gyönyörködtető, csilingelő hangja visszahozta a fiatalságának illúzióját. Így hát nem maradt el a sikere Melindaként sem. Egy apróbb szerepben még megemlíteném Pályné Botos Karolinát, aki Izidóraként lépett színpadra az este folyamán, és le is aratta a maga babérjait.

Mindent összegezve egy sikeres előadást tudhat maga mögött a társulat, a darab végén a nézőtér felállva tapsolt. Egységes volt az egyetértés abban, hogy Katona József egy maradandó értéket alkotott, és hogy a Bánk Bán minden korszaknak szolgálhat valami tanulsággal. Ezekkel a gondolatokkal zárnám szóáradatomat, remélem szerzett néhány kellemes percet Önöknek, Drága Olvasóim.

Alázatos szolgáljuk, Az Író Kisasszony

2017. április 5.


12.

Körbe jártam szép hazámat… éhezik. Miért az idegenek uralkodnak rajtunk? - kérdezik. Tisztességem elvesztése a legnagyobb csapás, Számomra megbocsáthatatlan bűn a megcsalás.

Szilágyi Veronika

Körbe jártam szép hazámat, a népem

Drága Melindámat elcsábították! Ki a felelős ezért? Kiderítem, s mindent megteszek a becsületemért! Nem lehet itt árulás, hisz a haza mindenek előtt Melinda, család, becsület döntenem kell mielőbb.

Hazám és népem érdekeit kell szemem előtt tartani, Nem kérdés, hogy a hon és nőm közül miként kell választani. A király helyetteseként nem lehet más a dolgom, Mint szerető hazámért életem árán is harcolnom.

Tündéri Láncok

Sokszor gondolkoztam már azon, Hogy családom sorsát elfogadom, De hisz létezésem értelme és elmúlásom rémképe, Épp ezért lehet, hogy nem kéne.

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem jutott még eszembe, Hogy lesz, amikor majd a Melindám itt hagy végleg örökre Épp ezért lehet a mottó: a haza mindenek előtt Ha közben életem értelme egy irányba egybenőtt.

Groholy Levente Segíts istenem jól választani, Hogy sikerüljön az igazságot feltárni. Szegény Melindámat meggyalázta a királynő testvére, Talán ezért leltem feleségem holttestére?!

Szabó Bertalan Jusztinián, Pintér Áron 2017. április 5.

Fekete Zalán


13.

Bánja-e Bánk bán?

A

Bánk bánnal beszélgettünk.

hírekből értesülhettünk róla, hogy Bánk magyar főúr tisztázatlan körülmények között meggyilkolta II. Endre király feleségét, Gertrudis királynét. Az egész Magyar Királyság lángban ég, hogy megtudja az igazságot. A Lámpaláz oknyomozó riporterének - Zajácz Annának - köszönhetően exkluzív interjút olvashatunk a bántól.

Mit éreztél, amikor megölted a királynét? Szomorúságot és dühöt. Az országjárásom során láttam, hogy a népem milyen mélyszegénységben él, láttam, hogy a merániak a palotában miként mulatoznak. Úgy éreztem, hogy muszáj tennem ez ellen. Az utolsó löketet Ottó megjelenése adta. Gertrudis közre működése miatt Melinda közelébe tudott férkőzni és így megszégyeníteni a kedvesem. Ezek az érzések kavarogtak bennem akkor.

Megbántad a tetted vagy helyesnek érzed? Nagyon ambivalens érzéseim vannak ezzel kapcsolatban. Azért, mert ezt cselekedtem megszegtem a hűségem és a király ellen fordultam. Mind emellett helyesnek is érzem. Gertrudisnak bűnhődnie kellett. Egyébként is ő volt az, aki először tőrt ragadott.

Jogos önvédelem volt szerinted?

2017. április 5.

Igen, így gondolom. Gertrudis volt az, aki először nekem támadt. Én előtte közöltem vele a borzalmakat, amiket elkövetett.

Mit váltott ki belőled a feleséged halálának híre? Meg akarod bosszulni? Ez a kérdés még most is felkavar. Nem hiszem, hogy valaha meg tudok békélni. Elképzelni se tudom, hogy Ottó miért tette ezt. Nem akarok bosszút állni, de szeretném, hogy Ottó megkapja a megfelelő büntetését. Csak az vigasztal, hogy kisfiam, Soma velem van, és néha látom benne Melindát.

Miután bevallottad, hogy megölted a királynét, mit hittél, mi lesz a fiaddal? Belegondoltál, hogy talán szülők nélkül kell felnőnie? Reméltem, hogy nem rajta fognak bosszút állni. Ő igazán nem tehet semmiről. Anyja elvesztése miatt csak én maradtam neki. Ha velem is történne valami borzalom, el se tudom képzelni, hogy mi történne Somával. Nem szeretném, ha egyedül kéne felnőnie. Utolsó csepp véremig fogok érte küzdeni.

Vígh Barbara, Zajácz Anna


14.

QR Quise Start

Cél

Azt hallottuk… „Melinda! és mindég Melinda! - szent Név! égi s földi mindenem javát Szorosan egybe foglaló erős Lánc, úgy elomla törhetetlen élted, Hogy abból a gazoknak is jutott?” „De hát Melinda! oh! hát a haza! Itten Melindám, ottan a hazám A pártütés kiáltoz, a szerelmem Tartóztat.” 2017. április 5.

„Jó név. Pokolbeli Tűz ége csontjaimban s a királyné Aludni ment - álmos volt.” „Épülj fel! Izmosodj meg, gondolat! Veled épül ismét csak fel, örök lenyugodtam Felett, megéledő becsületem!” „ Nézd, uram, e csüggedést! - Király, A büntetés már ennek irgalom.”


15.

Bűnügyi Hír

K

edves olvasóink, örömmel közöljük önökkel, hogy újságunk egy exkluzív hírt kapott elsőként a végrehajtó szervektől. A közelmúltban érdekes körülmények között elhalálozott királynénk, Gertrudis.

Amit tudunk: Bánk bán nádorunk egyik éjszaka hangosan veszekedett a királynénkkal zárt ajtók mögött, majd mikor sikerült kinyitni az ajtót, a királynő holtan feküdt a földön, egy tőrrel a hasában. Lehet, hogy nem a legjobb uralkodónő volt, de nem érdemelt halált. A király maga döntött a sorsa felől.

Mi lehetett az indíték? Gertrudis, mint magán embert és mint nádort is megsértette

2017. április 5.

a bánt. Igaz az elsőben kicsit tisztázatlan a szerepe. Nem tudni, hogy mennyire biztatta öccsét, Ottót arra, hogy a bán feleségét altatózza be és tegye a magáévá. A másik, az egyértelmű, kitúrta a Bánkot a nádori szerepéből. De az igazi kérdés, hogy vajon melyik miatt tette azt, amit tett.

Összegző elemzés: Valahol nyílván jogosan tette, és a királyné megérdemelte a büntetést, de nem a halált. És a sors iróniája, hogy a bánknak a történtek után éppen az élet a legnagyobb büntetés, mivel feleségét és fiát meggyilkolták (az elsőszámú gyanúsított az Otto, de nem tudjuk biztosan). Így mind a ketten megkapták a büntetésük.

Fazekas Gergő A.


16.

Lámpaláz – Impresszum Főszerkesztő: Kocsi Máté és Szücs Lilla Főszerkesztő-helyettes: Gacsályi Bence Kreatív tanácsadó: Vigh Barbara és Szücs Lilla IKT-tanácsadó, applikáció fejlesztő: Szakál Vince Abosa Újságírók: Szabó Bence Sándor, Szilágyi Veronika, Szücs Lilla, Vigh Barbara, Zajácz Anna, Fazekas Gergő A., Linczer Norbert Szépírók: Groholy Levente, Fekete Zalán Reformkori idővonal: Csatári Fruzsina Bánk bán idővonal: Szabó Marcell Reformkori gondolattérkép: Domokos Marcell Színházas gondolattérkép: Szücs Lilla QR-kódoló: Kunkli Balázs Multimédiakészítők: Gacsályi Bence, Madarász Máté, Sipos Kolos, Horváth Roland, Berecz Réka, Egyed Judit, Kotora Dóra, Szabó Jusztinián, Pintér Áron Mémszerkesztők: Vigh Barbara, Horváth Petra, Sass Boglárka Illusztrátor: Gergelyi Kitti, Szilágyi Veronika, Szilágyi Zsófia, Pindzsulya Zoltán, Nagy Szabolcs Keresztrejtvények: Bedő Gábor Áron Kiadja: a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium 10. c. osztálya Felelős kiadó: Fegyverneki Gergő Megjelent: 2017. április 05-én az Ez nem felesleges dráma! A Bánk bán értelmezésétől az IKTeszközökkel támogatott közös tudásépítésig bemutató órára és digitális módszertani work shop-ra. E-mail: magyarprojektek@gmail.com A címlapfotó forrása: http://bit.ly/2mW1wHC

2017. április 5.


17.

Mai Meme

Poén Percek

Petúr és Bánk bán a wifizónában beszélget az okos mobiljaikat nyomkodva.

Bánk: Nem csatlakozik a Vigh Barbara, Horváth Petra, Sass Boglárka 2017. április 5.

készülékem a netre. Mi a jelszó?

Petúr: Melinda.

Lámpaláz  

A Lámpaláz című interaktív irodalmi újságot a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium 10.c osztályos tanulói készítették az Ez nem felesleges drá...

Lámpaláz  

A Lámpaláz című interaktív irodalmi újságot a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium 10.c osztályos tanulói készítették az Ez nem felesleges drá...

Advertisement