Dumtsa Jenő Városfejlesztési Stratégia 2007. by Szentendre NET

DUMTSA JENŐ VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA „Szeretett Magyar hazánk minden törvényhatósága, minden városa és községe, minden egyes polgára hazafias érzülettel elődeink szellemében eljárand, biztosítva van drága hazánk jövője.” (Dumtsa Jenő)

Készítette: dr. Dietz Ferenc

2007

polgรกrmester

Tartalomjegyzék I. STRATÉGIAALKOTÁS...............................................................................................................8 1.) Hogyan készült a „Dumtsa Jenő Városfejlesztési Stratégia”?..................................................8 1.1. Hogyan született meg a Dumtsa Jenő Városfejlesztési Stratégia koncepciója?..................8 1.2. Dumtsa Jenő, a stratégia elnevezésének ihletője, mentora..................................................9 1.3. Milyen forrásokból merítettünk célkitűzéseink meghatározásakor?...................................9 1.4. A Stratégia mint „alapdokumentum”................................................................................10 2.) Szentendre „ma”!....................................................................................................................11 3.) A célok rendszere...................................................................................................................14 3.1. Átfogó cél..........................................................................................................................14 3.2. Stratégiai célok..................................................................................................................14 3.3. Prioritások.........................................................................................................................14 3.3.1. A művészetek kiemelt szerepe.......................................................................................14 3.3.2. Az életminőség javítása..................................................................................................15 3.3.3. A kistérség motorja........................................................................................................16 4.) Igazodási pontok.....................................................................................................................16 4.1. EU-stratégia.......................................................................................................................16 4.2. Országos stratégia.................................................................................................................16 4.3. Agglomerációs stratégia....................................................................................................17 4.4. Regionális stratégia...........................................................................................................17 4.5. Kistérségi stratégia ...........................................................................................................17 4.6. Települési koncepciók.......................................................................................................17 5.) Céljaink elérésének módja......................................................................................................17 6.) A végrehajtás eszközei...........................................................................................................18 6.1. Források (pályázat, vállalkozói tőkebevonás, önkormányzati bevétel növelése).............18 6.2. A végrehajtás kapcsolódó eszközei..................................................................................18 6.2.1. Összehangolt munka......................................................................................................19 6.2.2. Megfelelő szakértelem...................................................................................................19 6.2.3. Összefogás a lakossággal...............................................................................................19 7.) Szentendre „holnap”!..............................................................................................................19 II. „A KULTÚRA VÁROSA”.........................................................................................................21 1.) Központban a kultúra!............................................................................................................22 2.) Ulcisia Castra..........................................................................................................................22 3.) Óvárosi rekonstrukció.............................................................................................................23 4.) A Templomdomb mint kulturális örökség..............................................................................24 5.) Malom Művészeti Negyed .....................................................................................................24 6.) Régi művésztelep....................................................................................................................24 7.) Állandó helytörténeti kiállítás.................................................................................................25 8.) „Civil-, és kisebbségi ház”......................................................................................................25 9.) Kulturális kapcsolatok............................................................................................................25 10.) Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum ...........................................................................25 11.) A turizmus fejlesztése...........................................................................................................26 III. „OKOS VÁROS”.......................................................................................................................27 1.) „Iskolaváros”..........................................................................................................................28 2.) „Felnőttképzés”.......................................................................................................................29 3.) „Szentendreiség” a nevelésben...............................................................................................29 4.) Esélyegyenlőségi terv.............................................................................................................29 3

5.) Összehangolt fejlesztés...........................................................................................................29 6.) „Kézben tartott városfejlesztés”.............................................................................................30 7.) Pályázati lehetőségek..............................................................................................................31 8.) Vezérprojektek........................................................................................................................32 9.) Regionális és központi szervek...............................................................................................32 10.) „Szentendrei tájékoztató füzet”............................................................................................33 11.) A gazdasági élet fellendítése................................................................................................33 IV. „ZÖLD VÁROS”.......................................................................................................................34 1.) Környezeti szemléletmód.......................................................................................................35 2.) A levegőminőség javítása.......................................................................................................35 3.) A zöldfelület megóvása..........................................................................................................36 4.) A patakok karbantartása.........................................................................................................36 5.) Duna korzó..............................................................................................................................37 6.) Pap-sziget................................................................................................................................37 7.) Bányatavak rekreációja ..........................................................................................................37 8.) A környezeti terhelés csökkentése..........................................................................................38 9.) Tehermentesítő út és kis híd...................................................................................................38 10.) Energiahatékonyság..............................................................................................................39 11.) Panelrehabilitáció.................................................................................................................39 12.) Szennyvízcsatornázás...........................................................................................................39 13.) Hulladékszállítás...................................................................................................................40 14.) Új köztemető.........................................................................................................................41 V. „MEGÚJULÓ VÁROS”.............................................................................................................42 1.) A fiatalok összefogása............................................................................................................43 2.) Akadálymentesítés..................................................................................................................43 3.) Játszóterek és játszóházak.......................................................................................................43 4.) Helyi sport..............................................................................................................................44 5.) Közbiztonsági program...........................................................................................................45 6.) Katasztrófavédelem................................................................................................................45 7.) Bükkös parti találkozóhely.....................................................................................................46 8.) Szociális védőháló .................................................................................................................46 9.) A foglalkoztatás elősegítése...................................................................................................46 10.) A hajléktalanszálló bővítése.................................................................................................47 11.) Bérlakásprogram...................................................................................................................47 12.) Szakorvosi rendelőintézet.....................................................................................................47 13.) Szűrővizsgálatok...................................................................................................................48 14.) A Hivatal működése.............................................................................................................49 15.) Elektronikus ügyintézés .......................................................................................................49 16.) Korszerű költségvetés ..........................................................................................................50 17.) Médiakapcsolatok.................................................................................................................51 VI. „EGYÜTTMŰKÖDŐ VÁROS”...............................................................................................54 1.) Együttműködő testület............................................................................................................55 2.) Egészségügyi szakellátás .......................................................................................................55 3.) Szociális alapszolgáltatások ...................................................................................................55 4.) Kultúra, oktatás.......................................................................................................................55 5.) E-közigazgatás........................................................................................................................57 6.) Belső ellenőri feladatok .........................................................................................................58 7.) Közbiztonság..........................................................................................................................58 8.) „Jegyzői klub”........................................................................................................................58 9.) Civilek bevonása.....................................................................................................................58 4

10.) Kistérségi találkahely............................................................................................................59 11.) Az együttműködés távlati lehetőségei..................................................................................59 Utószó..............................................................................................................................................61

Előszó

Mi jut eszünkbe Szentendréről? Mindenkinek mást és mást jelenthet. Valakinek az otthona, valakinek megélhetést és munkahelyet nyújt, valaki csupán ellátogat ide megnézni a látványosságokat. De abban bizonyára legtöbben hasonlóan gondolkodunk, hogy Szentendre egy gyönyörű, különleges adottságokkal rendelkező Duna-parti város, ahol érdemes álmodni. Tervszerűen kell fejleszteni városunkat: az értékeit nem csupán megőrizni, hanem kiaknázni, hogy még több lehetőség teremtődjön, szellemiekben és anyagiakban gazdagabb, színesebb városunk legyen. Célunk egy dinamikusan fejlődő, kreatív szellemű város megteremtése, mely nem csupán önmagában működőképes, hanem együtt „lélegzik” a környező településekkel. Ennek megvalósításához szükséges egy jól átgondolt, több szintet felölelő, de egymással szerves egységet alkotó városfejlesztési stratégia megfogalmazása, mely több ciklusra is átnyúlva határozza meg a fejlődés lehetőségeit. Tekintettel arra, hogy a Dumtsa Stratégia szakemberekhez és laikusokhoz egyaránt szól, szükségesnek tartottuk a prioritások meghatározása mellett, közérthetőbb nyelven, a képzelőerőt jobban megmozgató szlogenekkel jelölni terveinket: a „kultúra városa”, „okos”, „zöld”, „megújuló”, „együttműködő” város! A város fejlődésének kijelölt útját az említett öt szlogen hűen tükrözi. Ezek köré csoportosítva azon fejlesztési elképzelések tekinthetőek röviden át, melyek hosszú távú megvalósulását kiemelten fontosnak tartja az Önkormányzat. Egy város életében elengedhetetlen, hogy zöld felületei bővüljenek, parkjai, fái ápoltak legyenek, és ezzel szoros összefüggésben a környezetvédelmi kérdések megoldását kiemelten kezelje. Nem tekinthetünk el a nagyobb fejlesztési, beruházási konstrukciók mielőbbi megvalósításától, ld.: kerékpárút, gát, csatornázás, vállalkozói park létesítése. A fejlődés útja elképzelhetetlen jól szervezett hivatal nélkül, ahol szakértelemmel és elkötelezettséggel végzik a dolgozók munkájukat, és a külső szervekkel, hatóságokkal, más településekkel hatékonyan tudnak együttműködni. Önkormányzatunk több fórumot is kialakított a város lakóival való konzultációra. A városrészek összejövetelei, megbeszélések az egyesületekkel, a különböző ügyekben szervezett lakossági és vállalkozói egyeztetések a jobb döntések lehetőségét teremtették meg. A cél nem csupán a Hivatal és a lakosság közötti párbeszéd megteremtése, hanem a települések közötti – kistérségi szintű kommunikáció kiszélesítése. A régiókban gondolkodó világban – a helyi sajátosságok és autonómia megtartása mellett – a kistérség nyújtotta lehetőségeket messzemenően ki kell aknáznunk. A bizalmi elv érvényesülése, a város és a kistérség érdekeinek szem előtt tartása az alapja a város fejlődésének. A Szentendre első polgármesterének nevével fémjelzett Dumtsa Jenő Városfejlesztési Stratégia a képviselők, a hivatali dolgozók, a város szakértői és a várostársak véleményét tükrözi. Legyen ez a közös munkával készült cselekvési program az együttes cselekvés iránymutatója!

A Stratégia egyhangú elfogadásával alapot teremtünk a hosszú távú, több cikluson keresztül megvalósítani kívánt célkitűzésekhez, a nagyobb beruházások, koncepciók tervezéséhez, amely alapja a közös fejlődésnek. Nem az a célunk, hogy minden részletre kiterjedő, aprólékos cselekvési programot állítsunk fel, hanem hogy egy több ciklust is felölelő iránymutatást határozzunk meg, melynek alapján az egyes ciklusokra lebontható, részletezhető és ütemezhető cselekvési programok elkészíthetők. dr. Dietz Ferenc polgármester

I. STRATÉGIAALKOTÁS „A terv semmi, a tervezés minden!” (Ismeretlen szerző)

1.) Hogyan készült a „Dumtsa Jenő Városfejlesztési Stratégia”? 1.1. Hogyan született meg a Dumtsa Jenő Városfejlesztési Stratégia koncepciója? Egy részletes, a korábbi ciklusprogramoknál konkrétabb terv kidolgozása nem lehet egy ember feladata. Fontos, hogy abban egy közösség, a szentendrei polgárok jövőképe megjelenjen, hiszen Mi élünk ebben a városban, Nekünk – az itt élő polgároknak – kell „megálmodnunk”, hogy milyen jövőt szeretnénk Szentendre városának, összekapcsolva törekvéseinket a környező települések elképzeléseivel. Másrészt egy több évre szóló városfejlesztési stratégia megalkotása nem egynapos feladat. Az alapkoncepciónak érlelődnie, fejlődnie kell, megfűszerezve mások gondolataival, elképzeléseivel is. Így a stratégia kidolgozása már elkezdődött akkor, amikor az új Képviselőtestület megalakult. Sőt, már előtte is megfogalmazódtak olyan célok, amelyek megvalósítását ma is fő feladatnak tekinthetjük. Stratégiaalkotás kronológiai áttekintése: 2006. márciusában megszületett az elképzelés, hogy szüksége van a városnak olyan programra, amelynek a megvalósításával Szentendre sokadik virágzását élheti. Ezt a tervet segítették a városi konzultációkon elhangzott ötletek is. A városfejlesztési stratégia elemei már akkor körvonalazódtak: épített, művészeti és környezeti értékek megóvása, kulturális és közművelődési hagyományok ápolása, együttműködés. Ezeket az értékeket hangsúlyosnak tartottuk már akkor is, ezekre a város fejlesztésében támaszkodhatunk, és a stratégiába beleilleszthetjük őket. Elhangzott, hogy szükséges megvalósítani egy hosszú távú tervet, mely a „Dumtsa Jenő Városfejlesztési Stratégia” elnevezést kapná. A 2006. áprilisi közmeghallgatás napirendjén szerepelt, hogy melyek a hosszú távú elképzelések a város életében. Az ötletek, városfejlesztési tervek csokorba szedésével, szlogenek köré csoportosításával (ld: „tiszta, zöld város”, „nyitott város” stb.) már ekkor kialakult egy jövőkép. A célkitűzések meghatározásakor azt is fontosnak tartottuk, hogy legyen a kialakuló jövőképnek egy kontrollja, melyet a Képviselő-testület, illetve a civil társadalom testesít meg. A 2006. októberi választás után folytattuk azt a munkát, amit már tavasszal elkezdtünk. A koncepcióban helyet kaptak olyan célkitűzések is, melyek az újonnan megválasztott képviselők ötleteiből építkeztek, illetve a Polgármesteri Hivatalban szerzett tapasztalatok eredményeként születtek. Továbbvittük azt a megkezdett munkát, melynek célja az ügyfelek számára minél több utat nyitni a Hivatal felé, illetve olyan fórumokat létrehozni, ahol véleményüket, javaslataikat megtehetik, ahol „együtt kommunikálhat” a lakosság a Hivatallal. Ennek szellemében még márciusban elhelyeztük a Városházán Szentendre Városkönyvét. Majd az ügyfélszolgálatot, illetve 8

az ingyenesen hívható „zöld számot” is elkezdtük működtetni. Említést érdemel a „Városháza házhoz jön” márciustól októberig tartó fórumsorozat is. A sort lehetne még folytatni, ezek csupán kiragadott elemei a koncepciónak. Az őszi közmeghallgatáson már részleteiben is sokkal kidolgozottabb, kiforrottabb városfejlesztési stratégiáról beszéltünk. Arról, hogy városunknak „zöldnek”, „okosnak”, „fiatalnak” – ehelyett később a „megújuló” jelzőt kapta – és a „kultúra városának” kell lennie. A koncepció az ötlet megszületésétől máig, még ebben a pillanatban is tovább fejlődik és bővül – az élethez igazodik. A négy szlogen így kiegészült egy ötödikkel, az „együttműködő város” szlogenjével, hiszen nem feledkezhetünk meg arról, hogy nem lehetünk egy kis „sziget” a fejlődés útján, csak a környező településekkel közösen alkothatunk egy egészet. 1.2. Dumtsa Jenő, a stratégia elnevezésének ihletője, mentora Egy írás gondolatiságáról – legyen az hosszabb könyv, vagy csak éppen pár oldalas esszé – legtöbbet a címe árul el, mely figyelemfelkeltő, gondolatébresztő, a tartalom tömörített kifejeződése. „Dumtsa Jenő Városfejlesztési Stratégia”. Miért lett pont ez a címe a város életét befolyásoló és meghatározó koncepciónak? Ki is volt valójában Dumtsa Jenő? Szentendre első polgármestere, akinek nevéhez fűződik a várossá nyilvánított Szentendre első három évtizedének virágzása, az új hivatali rend felállítása, a város pénzügyi helyzetének stabilizálása, odafigyelés a város lakosságára. Munkássága valódi határkő. Az új idők kezdete, Szentendre városi történetének nyitánya. Dumtsa Jenő méltán válhat a jelen korban megalkotott, és a jövőre vonatkozó városfejlesztési stratégia mentorává. Fontosnak tartom, hogy a város történetének alapköveit lerakó nagyszerű és kiemelkedő egyéniségek gondolatai megjelenjenek a Dumtsa Jenő Városfejlesztési Stratégiában. Így dr. Antolik Arnold egykori polgármester szavai is olvashatóak, melyet a „Mi volt Szentendre és mi lehetne” című művében fogalmazott meg. 1.3. Milyen forrásokból merítettünk célkitűzéseink meghatározásakor? Szükségesnek tartottuk, hogy mindaddig, amíg az önkormányzati feladatellátás egyes területeit – közbiztonsági, oktatási, egészségügyi, ifjúsági stb. – átfogó városi koncepciók nem készülnek el, addig a Dumtsa Jenő Stratégia elkészítésével is várjunk, hiszen ezek adaptálása elengedhetetlen ahhoz, hogy szakszerű stratégiát alkossunk. Forrásnak tekintettük a szentendrei hagyományokat, Szentendre történetét, a múlt tapasztalatait. Felhasználtuk a korábbi szentendrei ciklusprogramok anyagait is, hiszen ezek szintén ugyanazt a célkitűzést akarták megvalósítani: városunk fejlődésének előmozdítását. Megfigyeltük, hogy más városok (Esztergom, Miskolc), a kistérségi települések hogyan képzelik el jövőjüket, és ezen elképzelésekből is próbáltunk hasznos, Szentendre javát szolgáló, és megvalósítható ötleteket a ciklusprogramba beépíteni. 9

Építkeztünk a szentendrei I. EU Gazdasági Nap, a I. Városmarketing Konferencia, az I. Civil Nap tapasztalataiból. Ezeken értékes információk hangzottak el olyan szakemberek előadásában, akik által kitekinthettünk más városok, a kistérség, az ország életébe, illetve a nemzetközi kapcsolatok menetébe. Szakmai fórumokat szerveztünk annak érdekében, hogy megismerjük a város szakembereinek, jeles képviselőinek véleményét, javaslatait. A Szentendre Városfejlesztő Közhasznú Egyesület pozitív és építő kritikájával sokat segített a tervezet továbbgondolásában. Egyeztetéseket folytattunk a képviselőkkel, a Hivatallal, illetve egy külső cég pénzügyi átvilágításának anyagát is felhasználtuk az elképzeléseink „papírra vetéséhez”. Az említett forrásokból merítve alkottuk meg a saját elképzeléseinket, terveinket. A már említett kiemelt célfeladatok meghatározásakor figyelemmel voltunk a már meglévő, és folyamatban lévő projektekre, illetve a Képviselő-testület által elfogadott vezérprojektekre, amelyekből igyekeztünk csokorba gyűjteni a megvalósításra váró feladatokat a szlogenek mentén. Az elmúlt ciklusokra elfogadott programokhoz képest egy részletesebb és bővebb ciklusprogramot készítettünk elő, mellyel azt kívánjuk kifejezni, hogy fontos feladat a hosszabb távú stratégiai döntések meghozatala is. A Dumtsa Jenő Városfejlesztési Stratégia gondolatmenetén végighúzódik az új kihívásokat, lehetőségeket kreatívan kihasználó magatartás, a megújulásra törekvés. Területeinek meghatározásánál elsősorban a saját belső adottságokra összpontosítottunk, de a külső piaci, keresleti rendszer elvárásai alapján értékeltük őket, figyelembe véve a versenyképesség, a munkavégzés hatékonyság fokozásának a lehetőségeit. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt sem, hogy Szentendre a Dunakanyar települései között is különösen fontos szerepet tölt be mint a kistérség központja. A „kultúra városa”, „okos”, „zöld”, „megújuló”, „együttműködő” város! A város fejlődésének kijelölt útját az említett öt szlogen hűen tükrözi. A városfejlesztési stratégiában ezen öt alapelvet határoztuk meg, ezek köré csoportosítottuk azon feladatokat, melyek megvalósulását kiemelten fontosnak tartjuk. A külső feltételek megváltozása – elsősorban az a tény, hogy Magyarország az Európai Unió tagja –, valamint a belső feltételek alakulása szükségessé és lehetségessé teszik a város és a kistérség megújulását. A megújulás egyszerre jelenti a kedvezőtlen folyamatok megállítását és a kedvező folyamatok, az új fejlődési pályára való átállás elindítását, felgyorsítását. A megújulás folyamata megkezdődött. Éppen ezért a fejlesztés egyik legfontosabb eleme Szentendre város és a kistérség településeinek összehangolt fejlesztése, a települések közötti kapcsolati hálók erősítése. Ezen belül kiemelt jelentősége van annak, hogy Szentendre Város és a Kistérség többi településeinek fejlesztési stratégiái együtt, egymással összhangban készüljenek. 1.4. A Stratégia mint „alapdokumentum” A Dumtsa Jenő Városfejlesztési Stratégia, mint alapdokumentum egyik fő funkciója, hogy segítse a város, az önkormányzat, a hivatal, a kistérségi települések arculata, tevékenysége, identitása közötti összhangot, közreműködjön egy jobb és hatékonyabb megjelenésben, hogy gazdasági 10

lehetőségeit felfedezve, azokat jövőnket megalapozó forrássá fejlessze, hogy rendezvényeink és kapcsolataink magas színvonalúak legyenek, és partnerek legyünk egyes feladatok menedzselésében. Amíg a stratégiaalkotással kapcsolatos szervezési és gondolkodási munka eredménye egy szellemi termék, addig a település fejlesztése e koncepció megvalósulása által, konkrét programokban, beruházásokban, a település életminőségét kézzelfoghatóan javító akciók útján valósul meg. A fejlesztési terv a teendőket tartalmazza, ezeket azonban ütemezni kell. Fontos, hogy a tervezési és a végrehajtási folyamat során elválasszuk egymástól a stratégiaalkotást, illetve a stratégia által javasolt fejlesztést. A városfejlesztési stratégia – elfogadását követően – segítséget nyújthat, illetve kiindulási alapot adhat a pályázatokon történő indulásnál, az uniós források lehívása érdekében, valamint a ciklusprogram fejezeteit felhasználva inspirálhatjuk a lakosságot. A Hivatal városfejlesztési szakembere számára is olyan dokumentációt jelent, amely egyfajta „iránytű” a városfejlesztési feladatok megvalósításához.

2.) Szentendre „ma”! Szentendre város demográfiai adatai A 2006. évhez viszonyítva megállapíthatjuk, hogy a város népessége 24020 főről, 25 000 főre nőtt. A lakosságszám 2006. év végén Férfiak 11 399 fő 47,1%

Nők 13 586 fő 52,9%

Összesen 24 985 fő 100%

0–18 éves 5 615

19–60 éves 15 137

61 éven felül 4 233

Minden városfejlesztési stratégia alapja, hogy reálisan lássuk a tényleges helyzetet. Mi a kiindulópont, melyek a „jelen városának” legfontosabb paraméterei? Csak úgy alkothatunk városfejlesztési stratégiát, csak úgy tudjuk meghatározni a jövőben elérni kívánt céljainkat, ha a város pozitív és negatív tulajdonságait egyaránt ismerjük. A céljaink eléréséhez szükséges eszközrendszert csak ezt követően tudjuk optimálisan hozzárendelni a feladatok megvalósításához. Ismernünk kell a város fejlődésének lehetséges módjait, és ehhez elengedhetetlen, hogy felmérjük a társadalmi élet különböző színtereit, felépítését, a város demográfiai mutatóit, földrajzi elhelyezkedését, gazdasági helyzetét, infrastruktúráját, kapcsolódását a kultúrához, művészetekhez, a foglalkoztatás lehetőségeit, a közbiztonság helyzetét stb. Városunkat alapvetően építészeti és környezeti szépségei, hagyományai, térségi vezető szerepe, pozitív megítélése, pezsgő kulturális közélete, az oktatási struktúra sokszínűsége jellemzi. 11

Szentendre fekvéséből adódó helyzete egyedülállóan kedvező. Szentendre a kistérség települései között speciális funkciókat tölt be. Elsődleges erőközpontként különleges igényeknek, elvárásoknak kell megfelelnie. A térség turisztikai, gazdasági, kulturális lehetőségei adottak, mégis a város, a régió fejlődése relatív mértékben elmaradt a lehetőségeitől, természeti adottságai nyújtotta potenciáljai részben kihasználatlanok maradtak, mondhatnánk azt is, hogy a város „képességei alatt teljesít” az ország hasonló adottságokkal rendelkező településéhez viszonyítva. A városunkban és a térségben letelepedettek, a népesség számának fokozatos emelkedése a lakások számával és a szolgáltatások minőségével szemben támasztott igények növekedését hozza magával, ami az egyik legnagyobb kihívás, amivel Szentendrének, illetve a kistérségnek szembe kell néznie. A kistérségben meginduló mobilitás növekedésével párhuzamosan, illetve arányosan az infrastruktúra fejlesztését is el kell végeznünk a megfelelő egyensúly megtartásával. Sajnos ma e téren jelentős lemaradásaink vannak. Többnyire hiányosak vagy nem megfelelőek a szolgáltatások. A túlterhelt közlekedési kapcsolatok mai állapotukban nem képesek kiszolgálni a várost sem a gazdaság, sem a társadalom szempontjából. Az útjaink számos helyen rosszak, szinte járhatatlanok, a gyalogosok – idősek, kismamák – számára helyenként nincs megfelelő járda kiépítve. A köztisztaság megóvása is egyre több gondot okoz, különösen a turisztikai szempontból fontos belváros környékén. Ahogy azt már az előszóban is említettük, Szentendre elsősorban a kultúrájáról, művészetéről, idegenforgalmi vonzerejéről nevezetes. A „festők városa” ma már inkább a múlt dicsőségéből él, és az infrastrukturális hiányok miatt nem tudja azt a minőséget nyújtani, mely elvárható lenne a „kultúra városától”. A város és a térség lakosságnövekedésének megfelelően nőtt az oktatás szerepe is. Szentendre sem statisztikailag, sem megítélés szempontjából nem veszítette el térségi vezető szerepét. Ám a jelenlegi oktatási struktúra kinőtte a város hagyományos oktatási rendszerét. A forráshiány miatt az alapellátásra fordítódik minden energia, és háttérbe szorul a felsőoktatás megteremtésének, meghonosításának stratégiája. Ha felmérést készítünk Szentendre megítéléséről, általában az alábbi vélemények fogalmazódnak meg a városlakókban, az idelátogatókban: Szentendréről szólva a Duna, a mediterrán hangulat, a barokk óváros és a délszláv hangulat mellett a legtöbben a képzőművészetet emelik ki. A művészet élvezete, a turistalátványosságok megtekintése mellett fontosnak tartják az emberek, hogy közben komfortosan érezzék magukat. Így például a nyilvános vécék kialakítása a városban az idelátogató vendégek számára alapvető kérdés, mások pedig internetes csatlakozást keresnek. Nagy számban panaszkodnak a HÉV-végállomás rendezetlenségére, a hiányzó információs táblákra, amelyek a belvárost jelölnék. Sokan jelezték, hogy nem tudnak kijutni a Skanzenbe, mert oda-vissza igen ritka a buszjárat csakúgy, mint a menetrendszerű hajóközlekedés. Akadtak ritkább, de fontos felvetések: szükség lenne kerékpáros térképre, illetve kerékpárszervízre, megfelelő akadálymentesítésre az épületek megközelítéséhez. A gépkocsival érkezők tanácstalanok a parkolási tarifa megfizetésének módjával kapcsolatban, sokan nem találják a parkolóőrt, ezért szándékuk ellenére is fizetés nélkül távoznak. Persze sorolhatnánk még az igényeket, kéréseket, melyek mind-mind megoldásra várnak.

A város erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és a veszélyforrásokat összefoglalva: ERŐSSÉGEK Kulturális hagyományok Történelmi belváros, műemléki város Erős lokálpatriotizmus Budapest közelsége Nemzeti park közelsége, természeti értékek Duna-parti település Termálvíz

GYENGESÉGEK Közutak állapota Nagy átmenő forgalom Szálláshelyek hiánya Tőkehiány Kevés parkoló a belvárosban Idény jellegű (főszezoni) koncentráltság) Leromlott állapotú a HÉV-állomás és környéke Korszerűsítésre szoruló közvilágítás a belvárosban Romló közbiztonság Idegen nyelvű feliratok és tájékoztatás hiánya Elkerülő út hiánya (túlterhelt 11. főút)

Nemzetiségi kultúra jelenléte és ápolása Jó megközelíthetőség Magas egy főre eső SZJA Alacsony a szociálisan hátrányos helyzetű réteg aránya Alacsony munkanélküliség A város világviszonylatban is ismert A kistérség központja Kiterjedt testvérvárosi kapcsolatok Jó színvonalú szolgáltatási infrastruktúra Kerékpárút-hálózat Vásárlási lehetőségek széles spektruma Tourinform-iroda a városban Jó szennyvízhálózat Fejlett ipari kultúra, szakképzett munkaerő Magas lakossági kezdeményezőkészség (civil szervezetek magas száma) Nagyszámú alkotóművész jelenléte Galériák, múzeumok, éttermek, hangulatos kávézók Mediterrán hangulat, örökölt turisztikai vonzerő LEHETŐSÉGEK Termálvízkészlet, természeti kulturális vonzerő hasznosítása Társadalmi párbeszéd fejlesztése E-közigazgatás fejlesztése Racionális gazdálkodás, pályázatok elérése A városi humán erőforrás hatékonyabb kihasználása Tudatos és kistérségi alapon szervezett turizmus Megújuló energiaforrások használata Kistérségi együttműködés Elkerülő út építése Továbbfejleszthető márkanév Kihasználható közművelődési és kulturális programok Egész évben mozgatott városi és kistérségi közönség Intenzív, folyamatos és kreatív kommunikáció Törekvés a rendszeres „címlapra” kerülésre Erősebb és bővebb testvérvárosi kapcsolatok és csereprogramok Piaci igényeket és réseket megtaláló, karakteres, összefüggő program- és rendezvénykínálat

közhasznú munkavégzés kihasználatlan Romló műszaki állapotú épületek (közintézmények, bérlakások) Csökkenő telephelykínálat Alacsony tőkeerejű vállalkozások Illegális szemétlerakók Jelentős lakossági passzivitás Elmaradt fejlesztések és rehabilitáció

VESZÉLYEK A történelmi belváros esztétikai rombolása Árvízveszély Az utak, épületek állapotának romlása Kevés pénz jut a fejlesztésekre Adósságcsapda Elégtelen kommunikáció A város intézményfenntartó képessége a költségvetési támogatások csökkenése miatt gyengül Rossz döntési mechanizmus A megteremtett „márkanév” elhalványul Elégedetlen látogatók, elmaradó bevételek Kimozdíthatatlan passzivitásba merülő helyiek Elvész a lényeg Egyre több és versenyképesebb település „hagy le bennünket” Kimaradhatunk a nemzetközi vérkeringésből Csökkenő állami támogatás

3.) A célok rendszere 3.1. Átfogó cél Szentendre legyen egy olyan mikro-regionális központ, mely kulturális gazdagságával, művészeti hagyományaival, természeti szépségeivel, a kistérségi együttműködéssel sajátos, mediterrán jellegű városarculatát erősíti, vonzerejét növeli.

3.2. Stratégiai célok A jövőkép felvázolásán, a magasabb rendű cél meghatározásán túl szükséges a jól körülhatárolható, stratégiai célok rögzítése. Olyan stratégiai célokat képzeltünk el, melyek üzenete mindenkihez – lakossághoz, szakértőkhöz, a város jelenlegi és későbbi vezetőihez – egyaránt eljut, kortól, gondolkodástól, politikától függetlenül. A stratégiai célok egyben szlogenek is, hogy az egyes fejlesztendő területek érthetőek és könnyen megjegyezhetőek legyenek. A városfejlesztést az alábbi öt stratégiai cél mentén kívánjuk megvalósítani. – Szentendre legyen a kultúra városa! – Szentendre legyen okos város! – Szentendre legyen zöld város! – Szentendre legyen megújuló város! – Szentendre legyen együttműködő város! 3.3. Prioritások Az átfogó cél, valamint a stratégiai célok megfogalmazását követően a város fejlődésének legfontosabb prioritásait kell meghatároznunk. Nem szabad elvesznünk a részstratégiákban, a vágyott jövőalternatívák halmazában, ezért szükséges kevesebb, de átfogóbb, a lényeges elemeket ötvöző, komplexebb célok megfogalmazása. Az egyes célterületeket ezen szempontok alapján kell kidolgoznunk a mindenkori adott lehetőségek függvényében. A stratégiai célok egyes részcéljaiból építkezve, az alábbi prioritásokat határoztuk meg. 3.3.1. A művészetek kiemelt szerepe Nincsen gazdag kultúra színvonalas városi közművelődés nélkül. A helyi lakosok számára elérhető mindennapos művelődési programok erősítik a lokálpatriotizmust, a kötődést. Megszokottá teszik a magasabb művészet jelenlétét egy településen, mert akik szakkörök, tanfolyamok, városi rendezvények állandó résztvevői, helyi civil és kulturális egyesületek tagjai, azok számára a kiemelt események látogatása hétköznapivá válik. Az ilyen közösség kisugárzását érzik azok is, akik látogatóba érkeznek Szentendrére. Ilyen város hitelesebben tud értékeket képviselni, vendégül látni, osztozni a turista örömében. Abba a városba megy szívesen a jó vendég, ahol azt látja, hogy nélküle is életben tartják azokat a szokásokat, amelyekre ő is kíváncsi. 14

A közművelődés igényes közönséget teremt, ezért fontos feladata, hogy a jövő generációi számára is nyújtson a hagyományokra építkező, de korszerű programokat. Az énekkarban, tánckörben, diákszínpadon, városi rendezvényeken nevelkedő fiatalból pár év múlva fizetővendég lesz. Rövid távon törekedni kell arra, hogy az európai színvonalú tárlatok kiegészülhessenek olyan, magas színvonalú társművészeti ágak megjelenésével, amelyek a kiállítások elsőbbségét nem veszélyeztetik, sőt emelik azok színvonalát, látogatottságát. A MűvészetMalom utcafrontján felszabaduló helyiségekben, az udvaron olyan agóra jöhet létre, amely a közönség fogadására és vendéglátására, könyvbemutatókra, aukciókra, kávé és bor melletti beszélgetős időtöltésre kiválóan alkalmas. Mindezek csak úgy valósulhatnak meg, ha az egyes kiállítások, rendezvények tervezését hosszú évekre előre garantálni tudjuk, hogy a tematikus társrendezvényeket időben megtalálhassuk hozzájuk. A kultúra, művészet mint elsődleges érték meghatározása számos feladatot – pl. a belváros rekonstrukciója, a Malom Művészeti Negyed kialakítása, a múzeumokkal, különösen a Skanzennel történő együttműködés – jelöl ki számunkra. A kultúrán keresztül vezet az út a többi prioritás meghatározásához. A kultúra virágzásához ugyanis a hátteréül szolgáló infrastruktúrát, intézményeket, köztereket, közszolgáltatásokat, oktatást – azaz az életminőséget is javítani kell, hogy az emberek a mindennapi munka mellett, életszínvonaluk javulásával kedvet kapjanak a kultúra, a kikapcsolódást jelentő művészetek gondtalan élvezetéhez. 3.3.2. Az életminőség javítása A tudatos városfejlesztési stratégia – melynek megvalósításával megfelelő hátteret tudunk biztosítani a lakosság számára – elsődleges célja az életminőség javítása. Jelentősen hozzájárul az életminőség javulásához és a környezet minőségét is javítja a fenntartható, elérhető és megfizethető közlekedés, mely koordinált kapcsolatot biztosít a városkörnyéki közlekedési hálózatokkal. Külön figyelmet kell fordítani a közlekedési módok összekapcsolására, beleértve a kerékpáros, gyalogos, vízi közlekedés infrastruktúráját is. A műszaki infrastruktúra – különösen a szennyvízkezelés, a vízszolgáltatás, a közüzemi szolgáltatások – továbbfejlesztést igényel, alkalmazkodva a változó szükségletekhez, a magas színvonalú városi életforma jövőbeli követelményeihez. A fenntartható közüzemi szolgáltatások alapvető feltétele az energiahatékonyság, a természeti erőforrások gazdaságos kihasználása és üzemelésük gazdasági hatékonyságának biztosítása. A lakóházak műszaki felújítása meghatározó szerepet játszhat az energiahatékonyságban és a lakók életminőségében. Különösen a panel – előre gyártott technológiával készült – épületek tekintetében fontos ezen alapcélok megvalósítása (ld.: panelrehabilitáció). A legjobb feltételeknek megfelelő, teljesítőképes infrastruktúrahálózatok, valamint az energiatakarékos épületek alacsonyabb költségeket jelentenek a lakók és a vállalkozók számára egyaránt. Fontos az átgondolt területi és várostervezés, mellyel megakadályozhatjuk a város túlzott mértékű terjeszkedését, a területhasznosítás és a spekulatív fejlesztés ellenőrzésével. A városrészekben a lakás, foglalkoztatás, egészségügy, oktatás, szolgáltatás és a rekreációs funkciók vegyes használatának stratégiája különösen hozzájárul a fenntarthatósághoz. 15

A jól tervezett városfejlesztés elősegítheti a gazdasági növekedést úgy is, hogy nem jár nagyobb környezetszennyezéssel, sőt segítheti a környezet minőségének javulását. Új, környezetkímélő vállalkozások elterjedését kell elősegíteni. 3.3.3. A kistérség motorja A hazai közigazgatás rendszerének legdinamikusabban fejlődő egysége köztudottan a kistérség. A költségvetési törvényben éppúgy, mint az egyes ágazati jogszabályalkotásban és a megjelenő pályázatok rendszerében is egyre hangsúlyosabb szerep jut a többcélú kistérségi társulásoknak. A Szentendrei kistérség, amely tizenhárom dunakanyari és pilisi település munkáját igyekszik összehangolni, a legrégebbi társulások egyike. Az együttműködés különlegessége, hogy a térség településszerkezetéből adódóan gyakorlatilag minden szinten sor kell, hogy kerüljön az érdekegyeztetésre. Szentendre mint a kistérség központja sok szolgáltatást befogad, vonzáskörzetébe egészen kis települések is tartoznak. Ugyanakkor több mikrotérség is létrejött (Szentendrei-sziget, Pomáz és a szomszédos települések), ahol a közoktatási és a szociális ellátás terén is egyre bővül az együttműködés rendszere. Szentendre mellett vannak tehát kistérségünkben kisebb városok, nagy, közepes méretű és egészen kis községek is. Kiemelt jelentősége van ugyanakkor az együttműködésnek a szomszédos társulásokkal is, hiszen a Dunakanyar szempontjából, a Pilis hegyei irányában, vagy a budapesti agglomeráción belül is szoros kapcsolatrendszerre van szükség. Szentendre, illetve a többcélú társulás eddig is kezdeményezője volt minden együttműködésnek, és a továbbiakban is élen kíván járni az érdekegyeztetési csatornák fejlesztésében.

4.) Igazodási pontok A tudatos, előre megtervezett városfejlesztés során fontosak a támpontok. Mivel a tervezés komplex feladat, fontos, hogy megvizsgáljuk összhangját egyéb stratégiákkal, koncepciókkal. 4.1. EU-stratégia Elengedhetetlenül fontos, hogy a helyi szintű stratégia tervezésekor megvizsgáljuk azt, hogy az elérendő célok rendszere hogyan illeszkedik a magasabb szintű stratégiák hierarchiájába, hiszen ezen magasabb irányvonalakhoz, stratégiákhoz való igazodás a célunk. Csak úgy tudunk céljaink mögé biztos hátteret, illetve konkrét anyagi támogatást nyerni, ha illeszkednek az Európai Unió által megfogalmazott irányelvekhez. 4.2. Országos stratégia A hierarchia második szintjén a nemzeti stratégiákat kell megvizsgálni, és célszerű a városstratégia pontjait ennek alárendelve meghatározni. Így például a település rendezési tervének meghatározásakor tekintettel kell lennünk az országos rendezési tervre is.

4.3. Agglomerációs stratégia A település közvetlen agglomerációs kapcsolódási pontjait, szűkebb keresztmetszeteit is meg kell vizsgálni, hiszen az agglomerációhoz való tartozás sajátos városstratégiát követel meg. Így például a Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepció és Stratégiai Program meghatározó a városi stratégia alkotásakor. 4.4. Regionális stratégia Ahogy egyre kisebb területi egységek felé haladunk, úgy kell egyre jobban a helyi sajátosságokat figyelembe venni a stratégiai célok meghatározásakor. Szentendrének a közép-magyarországi régió településeként a Közép-magyarországi Operatív Program törekvéseihez kell igazodnia. 4.5. Kistérségi stratégia Szentendre városfejlesztési stratégiájának meghatározásakor nem elegendő csak a város szempontjából előnyös célokat figyelembe venni, meghatározni, hanem az egész térség vonatkozásában kell gondolkodnunk. Ehhez az szükséges, hogy a tizenhárom települést felölelő Kistérségi Társulás egy közös, minden település számára elfogadható, a helyi sajátosságokat is figyelembe vevő stratégiát alkosson. Fontos a térségi kohézió erősítése, a kommunikáció, az együttműködés irányvonalának meghatározása. Vannak olyan projektek, melyek megvalósítását több települést, vagy akár az egész kistérséget mozgósítva érdemes végrehajtani, legyen az például kerékpárút vagy közös hulladék-lerakóhely létesítése. Egy újfajta munkamegosztást kell megvalósítani a térség települései között, azok hatékony kapcsolati rendszereinek megteremtésével. 4.6. Települési koncepciók A városi koncepciók meghatározására azért van szükség, hogy a különböző fejlesztési tervek részletesen jelenjenek meg. A Dumtsa Jenő Városfejlesztési Stratégia elsődleges célja a legfontosabb – minden területre kiterjedő – városfejlesztési irányvonal meghatározása. Ez alapján jelenik meg a tényleges – részterületekre kiterjedő – megvalósítási modell az egyes koncepciókban, mint például: közlekedési koncepció, környezetvédelmi koncepció, belvárosi koncepció, ifjúsági koncepció, sportkoncepció, közbiztonsági program.

5.) Céljaink elérésének módja A stratégiakészítés során azt kell szem előtt tartani, hogy a település vonzerejét növeljük, mind a lakosság, mind a gazdálkodó szervezetek részére, hiszen az egyes települések vonzerejük alapján lesznek a térség fejlődésének motorjai. A tervezés során azt kell végiggondolni, hogy mik azok a lakók számára közép- és hosszú távon otthonos környezetet teremtő célkitűzések, melyek a vállalkozások számára is teret adnak a kibontakozásra. Ha sorra vettük a stratégiai célokat, beillesztettük a stratégiák hierarchiájába, akkor a megvalósítás „hogyanjára” kell koncentrálnunk. A Dumtsa Stratégia távlati célokat tűz ki, mintegy 10–15 évre adva jövőképet a lakosságnak, a 17

város vezetésének, a vállalkozói rétegnek, a civil szervezeteknek stb. Ezekhez ragaszkodnunk kell abban a munkában, mely a településünket hosszú távon is versenyképessé teszi. A hosszú távú jövőkép előrevetítése után szükséges egy adott politikai vezetéshez rendelt – négyéves ciklusra vonatkozó – programot meghatározni. A végrehajtás már csak konkrét, ütemezett, egyéves periódusokra lebontott cselekvési ütemterv alapján képzelhető el, és kezdhető el. A városfejlesztés nem lineáris tevékenység, ami a tervezés és a megvalósítás után befejeződik, hanem ciklikus, állandó önvizsgálatot igénylő, soha véget nem érő folyamat, ahol egy ciklust – az ötlet felmerülésétől a megvalósításig – több fázisra lehet bontani. Mivel a hosszú távra – 10–15 évre szóló – stratégia megfogalmazásakor előre nem látható tényezőket nem tudunk számba venni, ezért fontos a stratégia évenkénti felülvizsgálata és ellenőrzése ahhoz, hogy költségvetéssel alátámasztott, felelősökkel megjelölt célokról beszélhessünk. Jelen dokumentum alapján négyéves, illetve éves cselekvési ütemtervet kell meghatározni.

6.) A végrehajtás eszközei Mi kell ahhoz, hogy egy nagyszabású, nagyobb értéket meghaladó beruházás az ötlet kitalálásától eljusson a megvalósítás fázisába? Céljaink többsége a szükséges anyagi források hiánya miatt hiúsul meg: hiányzó tervek, tanulmányok és építési engedély, likviditási problémák, információhiány stb. akadályozzák a megvalósítást. Fontos ezért a tervezés során a célokhoz eszközöket is rendelni, átgondolni a cél megvalósíthatóságát.

6.1. Források (pályázat, vállalkozói tőkebevonás, önkormányzati bevétel növelése) Az Önkormányzatnak – megfelelő anyagi fedezet hiányában – olyan forráslehetőségeket kell felkutatnia, melyek részben lehetővé teszik az elképzelt feladatok, célok megoldását. Éppen ezért a Stratégiában kihangsúlyoztuk mindazon pályázati lehetőségeket is, melyek hosszú távon megoldást jelenthetnek a kiemelten kezelt feladatok megvalósításához. Meg kell nyernünk az egyes projektek megvalósításához a tőkeerős vállalkozói réteg támogatását, valamint meg kell vizsgálnunk a koncessziós megállapodások lehetőségeinek területeit. Ahhoz, hogy elegendő pénzügyi forrással rendelkezzünk feladataink ellátásához, bevételeinket is szükséges növelni. 6.2. A végrehajtás kapcsolódó eszközei Céljaink megvalósításakor sokszor nem elegendő a megfelelő anyagi forrás, hanem a feladatot megfelelően menedzselni kell. Adott esetben a nem önkormányzati döntést igénylő célok megvalósítása során az illetékes szervekkel való hatékony együttműködés a kulcs.

6.2.1. Összehangolt munka Az előkészületi fázisban azonosítani kell a problémát, a szükségletet vagy törekvést, valamint felbecsülni, mely érdekeltek bevonására van szükség a megoldáshoz. Ezt követően jön a figyelemfelkeltés folyamata, mely során fel kell kutatni az esetleges támogatókat, és meg kell próbálni meggyőzni a döntéshozókat. A siker sokszor az új kapcsolatrendszerek kialakításán múlik a különböző szereplők, magán- és közösségi szektorok, szervezetek, valamint a megvalósításban résztvevők és az ötletgazdák között. 6.2.2. Megfelelő szakértelem Egyes projektek szakszerű megvalósítása, a hatékonyabb, gazdaságosabb módszer kiválasztása az erre szakosodott szakértők bevonásával történhet. 6.2.3. Összefogás a lakossággal Céljaink megvalósításának hatékony eszköze a lakosság bevonása is. Ehhez elengedhetetlen a tájékoztatás, az önkéntes közösségi munkára való ösztönzés. Ennek egyik módja lehet a szóbeli tájékoztatás lakossági fórumok és szakmai konferenciák szervezésével, illetve az írásbeli tájékoztatás az újságok, honlap valamint kiadványok útján. Amennyiben eljut az emberekhez a stratégia üzenete, a megvalósítás fontossága, akkor önkéntes alapon szerveződő kezdeményezésekkel is segíthetjük a feladataink megvalósítását, mint például szemétgyűjtési akciók vagy fásítási, virágültetési programok, és nem utolsósorban a fejlesztési társulások ösztönzése stb. A köztisztaság megóvása, környezetünk szépítése vagy a közbiztonság megteremtése elsősorban a lakosságon múlik. Tudatosítani kell az emberekben az értékeink megőrzésének fontosságát, és ezt már a nevelésben, oktatásban el kell kezdenünk.

7.) Szentendre „holnap”! A stratégiában meghatározott elsődleges célunk és prioritásaink megvalósításával megteremtődik a gazdasági, társadalmi stabilitás, a kereslet és kínálat egyensúlya. Szentendre kistérségi találkahelyként összekötő kapocs lesz a települések között. Európai színvonalú várossá növi ki magát, ide vonzza a turistákat, a művészetek, a kultúra kedvelőit. Az itt élők számára színvonalas, teljes körű közszolgáltatások nyújtása válik lehetővé, minden társadalmi réteg megtalálhatja a számára legmegfelelőbb szolgáltatási típust, olyan tereket hozunk létre, ahol elindulhat a közös gondolkodás. A fizikai és kommunikációs akadálymentesítés megvalósulásával a hátrányos helyzetűek is bekapcsolódhatnak az információáramlásba. A közúthálózat felújításával, bővítésével, az elkerülő út, valamint a Szigetmonostorral összekötő kis híd megépülésével új lehetőségek nyílnak a közlekedés terén, melyek lehetővé teszik a humán erőforrás áramlását is. A turizmus színvonalának emelésével, az ide látogatók számának növelésével Szentendre hírnevét öregbítjük, és a turisták által eljuttatjuk más országokba, más tájegységekre, ami még több vendégforgalmat eredményez. Ezzel a helyi és a városon kívüli vállalkozások tőkebefektetési 19

kedvét is növeljük, ide vonzzuk. A gyógyszálló megvalósulásával nem csupán turisztikai fontosságú beruházást hajtunk végre, hanem új munkahelyeket is teremtünk, ami a Szentendrén létrehozott wellness és gyógymasszőr szakképzést elvégző fiatalok számára kiváló gyakorlati és munkalehetőség. A közoktatás, közegészségügy fejlesztésével, bővítésével, munkahelyteremtéssel vagy a foglalkoztatás elősegítésével a lakosság általános közérzetén javítunk, és megteremtjük az életminőségük javulásához szükséges körülményeket. A közbiztonság javításával – amit térfigyelő kamerák, hatékony polgárőrség és közterület-felügyelet felállításával, a rendőrséggel való fokozottabb együttműködéssel, a fiatalság nevelésével kívánunk elérni – elősegítjük a lakosság komfortérzetét, nyugalmát. A sport támogatásával, infrastruktúrájának fejlesztésével mind a fiatalok, mind az idősebbek számára kitűnő kikapcsolódási lehetőségeket teremtünk. A versenysportágakban jeleskedő sportolók számára teret adunk a felkészülésre a minél jobb versenyeredmények eléréséhez. Sportolóink Szentendre hírnevét eljuttatják a világ minden tájára. Az oktatási szerkezetátalakítás és az „iskolaváros” fejlesztési program pozitívan hat a diáksportra és a környezeti nevelésre. Az új uszoda megépülése új sportágak indítását teszi majd lehetővé. A múzeumokkal, galériákkal való hatékonyabb együttműködés rendezvényeink időbeni összehangolását teszi lehetővé, ami nagyobb érdeklődést, látogatottságot eredményez. Az elérendő cél: városunk és a vele szervesen összefüggő kistérségi települések fejlesztése, amely gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból kiegyensúlyozott, integrált stratégiánk alapján. Külön kiemelendő a gazdasági helyzet stabilizálása, a versenyképesség növelése, a meghatározó, egyedi arculat megőrzése és európai színvonalra emelése, a tevékenységbeli összhang, együttműködés megteremtése annak érdekében, hogy a lakosság boldogabb és kiegyensúlyozottabb legyen.

II. „A KULTÚRA VÁROSA” „Szentendrén éltem és Szentendrén alakítottam ki a festészetemet, azt a valamit, amiért nekem érdemes volt küzdenem és élnem. A Szentendrén látott dolgokban, a természetben látott jelenségekben igenis élet van, művészet van. Élnek azok a formák, színek, vonalak, amelyeket csak festő vehet észre.” (Barcsay Jenő)

Sokszor halljuk, hogy Szentendre a kultúra, a művészetek, a festők városa. A Szentendrén élők és az ide látogatók művelődési és kulturális szükségleteinek figyelembevételével, a lehetőségek és hagyományok alapján, egységes alapelvek szerint szükséges meghatározni az Önkormányzat közművelődési tevékenységét, annak szakmai és finanszírozási elveit, az ellátás feltételeit és módját. A közművelődéshez való jog gyakorlását közérdeknek, a közművelődési tevékenységek támogatását közcélnak tartjuk. A közművelődést olyan értékhordozó közösségi tevékenységnek kell tekinteni, amely a lakosság életminőségét javíthatja, ezért fontos az önkormányzati feladatvállalás, és a megvalósításban részt vevő intézmények és szervezetek támogatása is. A város lakóinak soknemzetiségű összetétele 200–250 éve ad egy speciális atmoszférát, mely a földrajzi adottságok mellett jelentős szerepet játszott abban, hogy mintegy százhúsz éve vonzza a képzőművészeket. A történelmi belváros épületeinek állapota méltatlan a város múltjához, értékeihez. A belváros épületállományában, éppen a védettség miatt igen jelentős az önkormányzati tulajdonúak száma. Nagy részük szociális bérlakásként „hasznosított”. Az erősen amortizálódó, rossz összetételű lakásállomány nem illeszkedik az igényekhez, fenntarthatósági követelményekhez. A Belvárosi Koncepció irányvonalát végigjárva kell dönteni a bérlakások értékesítéséről, illetve a felújításukról vagy a funkcióváltásról. Úgy kell megújítani őket, hogy a régi, az értékes megmaradjon, de élettel telítődjön.

1.) Központban a kultúra! Szentendre neve önmagában védjegy. Jól ismert településnév hazánkban és határainkon túl egyaránt. Vonzó célpontja a letelepedni vágyóknak, az üzletembereknek, a turistáknak, az ihletet kereső művészeknek. Gazdag nemzetiségi hagyományai, kulturális öröksége és környezeti adottságai, az itt élő művészek és követőik értékessé, színessé teszik Szentendrét. A természeti és épített örökségéről –Duna, Pilis, barokk belváros –, az élő szerb-dalmát kulturális hagyományokról (pl. templomok, zene), képzőművészeti kiállítóhelyeiről, galériáiról, múzeumairól híres város mit tud nyújtani a ma emberének? Milyen eszközökkel újulhat meg városunk, hogyan tehetjük még vonzóbbá Szentendrét az ide látogatók számára? Mindezekre a kérdésekre jelen fejezetben adunk választ és iránymutatást. Ahhoz, hogy a város kulturális élete középpontban maradjon, fontos az intézményi hátteret is megfelelően biztosítani. Erre gondolva hoztuk létre a Szentendrei Közművelődési Kht.-t mint új szentendrei kulturális központot. A Szentendrei Közművelődési Kht.-nál a közművelődési és kulturális funkciók egyben maradnak, sőt bővülnek, de a hatékonyabb, gazdaságosabb működést a költségvetési szerv nonprofit szervezetté alakítása biztosítja. Az intézmény közművelődési feladatait meg kell őrizni, mert Szentendre elsősorban a szentendreieké. A városnak továbbra is biztosítania kell a forrásokat, de lehetőséget kell adni, hogy e forrásokat az intézmény szükség esetén más, nyereségérdekelt tevékenységből származó bevételből kiegészítse, fokozatosan növekvő mértékben. A város kulturális és művészeti tevékenysége meghatározóan jelenjen meg, legyen olyan szellemi központ, kulturális tervezőműhely, amelyben Szentendre kulturális stratégiájának szakmai alapjai megszületnek, s mindezek hasznosan szolgálják a közművelődés mellett a vendégforgalom növelését, továbbá Szentendre sikeres azonosíthatóságát a települések versenyében. Elkerülhetetlen folyamat, hogy az önkormányzat az alapfunkciók meghatározása és finanszírozása mellett a Kht. számára lehetővé tegye, hogy működésének biztosítása és bővítése mellett piaci szereplővé is váljon, kulturális területen szerződéseket köthessen, együttműködhessen más piaci szereplőkkel, külső forrásokat vonjon be, s ezeket a plusz bevételeit visszaforgathassa alapfeladatai finanszírozására.

2.) Ulcisia Castra Szentendre város közigazgatási területén fekszik Ulcisia Castra, a római kori romterület. Szentendre belvárosának megújító fejlesztése során elsődleges feladat, hogy olyan élettel teli közösségi helyeket, tereket alkossunk, ahová az emberek elmennek, és szívesen töltik ott a szabadidejüket. A belvárosi koncepcióban már megfogalmazott közterületi fejlesztési projektek között kapott helyet a római romterület rehabilitációja, amely új lehetőséget teremt a minőségi vendégforgalom számára. A „történeti belváros” kihangsúlyozásával, fejlesztésével Szentendre városa a látogatók számára vonzóbbá tehető. 22

Hosszú távon a fentebb megfogalmazott célt szolgálná Ulcisia Castra – római kori katonai tábor – feltárása, emellett megvalósulhatna Szentendre helytörténetének, képzőművészetének méltó bemutatása is. A fejlesztés Pest Megye Önkormányzatának többcélú projektje, mert lehetővé teszi a Pest Megyei Múzeumok központi épületének kialakítását is. Pest megyével együttműködve tudjuk megvalósítani fenti céljainkat.

3.) Óvárosi rekonstrukció Szentendre gazdag országos és helyi védelemben részesülő építészeti örökségekben, de az épületek jelentős része önkormányzati tulajdonban van. Állapotuk romlik, ezért, ezért felújításuk elengedhetetlen. Az óvárosi rekonstrukció különösen fontos, mert ez adja a város arcát, ennek kapcsán azonosulnak a városlakók és a turisták Szentendre városával. Közterületek megújítása (Duna korzó, Dumtsa Jenő utca, további utcák, sikátorok, egyéb közterületek, közparkok, parkolók) – –

A Duna korzó, a Lázár cár tér és a kapcsolódó közterületek felújítása, önálló turisztikai látványosság kialakítása Együttműködés a nem önkormányzati tulajdonú, de közterületként működő területek tulajdonosaival (Templomdomb-rekonstrukció)

Belvárosi önkormányzati épületek felújítása a közterületi felújításokkal párhuzamosan (teljes, részleges-, illetve homlokzatfelújítás) − − − − − − −

−

A Dumtsa utca sétálóutcává alakítása A Fő tér – Duna korzó tömbrehabilitációja A Bogdányi utca, Lázár cár tér, Duna korzó, Görög utca tömbrehabilitációja További utcák, szűk sikátorok burkolatmegújítása, felszíni vízelvezetése A hagyományos építészeti stílusok és utcaképek megőrzése, védelme Az esztétikai rombolás (pl. graffiti a falakon, utcabútorok tönkretétele) megelőzése, visszaszorítása érdekében a közterületek ellenőrzése A kulturális értékek és hagyományok ápolása. Az épített környezettel kapcsolatosan a térségi, helyi kulturális programok, rendezvények, kiállítások, vendégszereplések, helytörténeti kutatások szervezése, támogatása célfeladat A szentendreiek otthona „lakható város” legyen. Ennek egyik eleme a belváros polgári jellegének erősítése (a lakófunkció fokozatos átalakításával, üzletek kialakításával), műemléki jelentőségű területeinek megóvása Minőségi lakóhelyek, nagyobb telkek kialakítása teljes közművesítés mellett, illetve a vegyes – önkormányzati és magán- – tulajdonok megszüntetése

Az önkormányzat egyik vezérprojektje az óváros rekonstrukciója. Megvalósítása pályázat útján és vállalkozói tőkebevonással történhet.

4.) A Templomdomb mint kulturális örökség Szentendre idegenforgalmi „látványosság”, évente több ezer turista megfordul itt. Kulturális és európai örökség, ezért fontos a védelme, rekonstrukciója, hiszen a város kiemelkedő és központi részén helyezkedik el. A Templomdombot úgy kell kezelni, mint a belváros többi nevezetes turistalátványosságát, és elő kell mozdítani a fejlesztését. A Templomdomb egyházi, a feljáró pedig önkormányzati tulajdonban van, ezért együtt kell működni a Római Katolikus Egyházzal. A 2006. augusztusában kialakított ideiglenes támfal létrehozása szükséghelyzet volt. A műszaki megoldásokra hatástanulmány készült, ennek ismeretében kell az érintett terület fejlesztését elvégezni. Vezérprojektjeink közé emelése is azt hangsúlyozza, hogy a figyelmet rá kell irányítani, és el kell érni, hogy a Fő tér mellett közkedvelt látványosság legyen.

5.) Malom Művészeti Negyed A MűvészetMalom hagyományos képtár-múzeumi funkciót tölt be. Azt a kulturális örökséget, mely nagyban hozzájárult a város ismertségéhez és fejlődéséhez, ápolni és fejleszteni kell, oly módon, hogy a városrehabilitációt összekötjük a város évszázados kulturális üzenetével. A kulturális idegenforgalmi szerep erősítésével elő kell segíteni egy interaktívabb „látogatóközpont”, eseménytér kialakítását a MűvészetMalom hagyományos képtár-múzeumi tevékenysége mellett, környezetében pedig elsősorban a művészeti igények kiszolgálását kell lehetővé tenni. Feladatok: − a MűvészetMalom épületének rekonstrukciója és fejlesztése − a MűvészetMalom mögötti ingatlan parkká alakítása (Malom Park) − a Lázár cár tér átalakítása − környező utcák, épületek felújítása

6.) Régi művésztelep A régi művésztelep adottságai kiválóak, azonban funkcióját már kinőtte, szükségessé vált a rekonstrukciója. A művésztelep ősparkja külön érték, melyet őrizni kell, hogy továbbra is a nyugodt alkotói légkört biztosító tér legyen. Olyan alkotó teret hozzunk létre, ahol különböző, a projektbe partnerként bevonandó országok helyet biztosíthatnának saját művészeiknek. Mind városfejlesztési, mind kulturális szempontból kiemelten hangsúlyos a művésztelep felélesztése annak érdekében, hogy a kívánt kulturális turisztikai vonzerőt elérjük, és az EuroArt-tag Szentendre művészeti élete is megfelelő teret kapjon. A Nemzetközi Művésztelep-koncepció lényege a meglévő épületek átalakítása, rekonstrukciója, újak építése, a kapcsolódó közterek felújítása, átalakítása.

7.) Állandó helytörténeti kiállítás Szentendre város és a térség történetét bemutató, átfogó helytörténeti kiállítás jelenleg nem létezik. Elő kell segíteni az új szentendrei célcsoportok (diákok, régi és újabb városlakók stb.) felkutatását és megnyerését. Az eddigi, elsősorban képzőművészeti tárgyú kiállítások mellett az identitást és lokálpatriotizmust erősítő, élményszerű elemekkel gazdagított, közönségbarát helytörténeti kiállításokat kell rendezni, a nézők által ma már nagyon igényelt enteriőrök, „élőképek” bemutatásával. Szükséges kelléke ennek a város történetét feldolgozó monográfia elkészítése.

8.) „Civil-, és kisebbségi ház” A civil szervezetekkel való együttműködés jelenleg eseti jellegű. Tovább kell folytatni az ún. „civil fórumok” szervezését, és a különböző témákban történő közös gondolkodást. A civil szervezetek célja, hogy hozzájáruljanak az ország gazdasági és társadalmi modernizálásához, európai integrációjához, továbbá – a kohézió erősítésével – az innovációs és kulturális szint emeléséhez. Ezt lehetővé kell tenni számukra. Önkormányzatunk nemcsak általánosságban törekszik partnerségre a város civil és kisebbségi szervezeteivel, hanem számukra a valódi kezdeményezés lehetőségének megteremtését tűzte ki célul, a jövőbeni fejlesztések kapcsán. Nagyobb figyelmet és támogatást kapjon a társadalmi aktivitás, a közösségek és a civil szektor fejlesztése, megerősítése, a társadalmi megújulás és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés biztosítása. A civil és kisebbségi szervezetek részvételének növekedését szorgalmazzuk az önkormányzati közfeladat-ellátásban is. A fenti célok megvalósításához szükség van a megfelelő szakmai fórumok létrehozására, az összefogás ösztönzésére különböző eszközökkel (pl. tanácsadó testületekbe való bevonásuk), a civil és kisebbségi szervezetek tájékoztatása (pályázatokról, programokról).

9.) Kulturális kapcsolatok Szentendrén vannak olyan nem önkormányzati fenntartású intézmények, szervezetek, melyek általában csak megyei jogú városokban találhatóak. Ilyen pl. a Pest Megyei Könyvtár, a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, illetve Szentendrén található a Szabadtéri Néprajzi Múzeum. Ezen intézmények adottságait fontos kiaknázni, illetve tartalmi együttműködést kiépíteni velük. Fontos a Szentendrén már meglévő hagyományokra építő múzeumok lehetőség szerinti támogatása. A kultúra átszövi a városi élet minden területét: az idegenforgalom, a civil kapcsolatok, a nemzetközi kapcsolatok, az oktatás, nevelés területén számos ponton segíti a város fejlődését.

10.) Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szentendrén országos hírű turisztikai látványosságnak helyet adó, hazánk népi hagyományait, 25

kézművességét bemutató skanzen található. A Szabadtéri Néprajzi Múzeumba turisták ezrei érkeznek nap mint nap, a Skanzenben olyan rangos rendezvényeket tartanak, ahová az ország, sőt a világ minden tájáról érkeznek látogatók. Az Önkormányzatnak tehát a rendelkezésére álló eszközökkel támogatnia kell a Prima Primissima díjat is elnyert Szabadtéri Néprajzi Múzeum működését. A díj elnyerése is mutatja, hogy a szentendrei Skanzen az ország legjobb, legelismertebb múzeumainak egyike: a magyar néphagyományok, a kultúra, a népművészeti értékek bemutatásának magas színvonala a legkiválóbb múzeumok rangsorába emelte. Éppen ezért fontos, hogy a Szentendre város hírnevét is „öregbítő” Skanzen, és az ott megrendezett nívós események tovább éljenek. Tovább kell építenünk a meglévő jó kapcsolatot, a kölcsönös együttműködést.

11.) A turizmus fejlesztése Szentendre turizmusa nem választható el Budapest idegenforgalmától, de ez nem jelenti azt, hogy a városnak alárendelt szerepet kellene játszania a fővároshoz képest. Jelen pillanatban azonban Szentendrét csupán kirándulóhelyként tartják számon, amelyet egy egész napos fővárosi városnézés, vagy dunakanyari kirándulás keretébe illesztenek be. A fenti elgondolások alapján egyrészt a közkedvelt turisztikai helyekre kell figyelnünk, másrészt olyan kapcsolódási pontokat, területeket is találnunk kell, melyek idevonzzák az embereket. Szentendre – a Dunakanyar többi településével együttműködve és saját érdekeit szem előtt tartva – több célcsoport igényeit kielégítheti: a nagyváros környéki szabadidős kínálat, gasztronómiai, sport- és kulturális turizmus fejlesztésével, valamint az ezekhez kapcsolódó infrastruktúra létrehozásával. Fejlesztendő területek a turizmus kapcsán: − − −

− − − − −

Már meglévő turistalátványosságok növelése: a Fő tér és környékének rehabilitációja Az idegenforgalom által érintett terület kiterjesztése a belváros egyéb részeire, pl. a Templomdombra, Rab Ráby térre, Duna korzóra A vendégváró város arculat kialakítása, a minőségi turizmus erősítése: pl. a Tavaszi Fesztivál, a Szentendrei Nyár rendezvényeinek bővítése, népszerűsítése, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum fejlesztése, szoros együttműködés kialakítása, Árpád-kori leletek bemutatása, szerb-dalmát építészeti, egyházi emlékek bemutatása stb. Új célterületek fejlesztése, pl. konferenciaturizmus: konferenciaközpont létrehozása, víziturizmus, termálturizmus: jachtkikötő, csónakkikötők és csónakházak létesítése, Papszigeti termálkút kialakítása, uszoda, szálloda létrehozása stb., ökoturizmus: a szigetek bevonása, a vízpartok és hegyvidéki területek fejlesztése, Hosszabb idejű itt-tartózkodás elérése, a szezonális jelleg kiegyensúlyozása, együttműködés a kistérség településeivel

III. „OKOS VÁROS”

„Kölcsönös együttmunkálkodásra képes emberek nélkül nincs tervszerű munka – ha terv van is. Szentendre csak úgy lehet valami, ha mi szentendreiek, legalább a legfontosabb kérdésekben megértjük egymást. És ez csak kölcsönös önkorlátozással és türelemmel érhető el, amit, ha mi magunk között nem tudunk megteremteni, valóban céltudatos és közérdekű munkát nem várhatunk.” (Dr. Antolik Arnold)

Egy város életének szervezése csak okosan, jól átgondoltan és megfelelő szakértelemmel képzelhető el. Ez egyúttal úgy valósítható meg, hogy meg kell keresnünk azokat a fórumokat, szakembereket, akik korrekt és szakszerű segítséget tudnak nyújtani az önkormányzati feladatok ellátásában és a célkitűzések megvalósításában. Ennek eszköze egyrészt a civil szervezetekkel való együttműködés és jó kapcsolat kiépítése a felettes szervekkel. Másodsorban meg kell teremtenünk a megfelelő szakképzettséggel rendelkező „utánpótlást” is. Így már az alapoknál el kell kezdeni a képzésbe, oktatásba épített reform-szemléletmódot, valamint a hátrányosabb helyzetű gyermekek felzárkóztatását is. E fejezetben kiemelt helyet foglal el az iskolaváros címszó. Városunk oktatása gazdag, sokszínű. A hagyományos struktúrát az utóbbi években felváltotta az új utakat kereső, dinamikus szemléletmód. Új típusú iskolák jöttek létre, új pedagógiai programok készültek, új fenntartók léptek színre. Az állami oktatás monopóliumát felváltotta a helyi igényeket, sajátosságokat szem előtt tartó struktúra. Fontos szerepet kap a verseny, a szülői igényekhez való alkalmazkodás. A város és a térség lakosságnövekedésének megfelelően nőtt az oktatás szerepe is. Mind statisztikailag, mind megítélés szempontjából Szentendrén a térségi feladatellátás egyre fontosabbá válik.

1.) „Iskolaváros” Szentendre a Dunakanyar–Pilis térség központja. A város mind létszámában, mind területi elhelyezkedésében folyamatosan növekszik. A gyarapodó oktatási struktúra gazdagítja a települést, az idevonzott diákok, kreatív és programalkotó oktatók hosszú távon nagyon pozitív hatást gyakorolnának a városra. Az ennek feltételét jelentő intézményrendszer kapacitását, kihasználását, felújítását, bővítését szükséges számba venni, hiszen a működtetés és fenntartás pénzügyi hátterét is biztosítani kell. Egyre nagyobb számban költöznek Szentendrére fiatal és középkorú családok, és velük együtt óvodás-, illetve iskoláskorú gyerekek is, ezért elengedhetetlen az oktatási intézmények fejlesztése. A nem önkormányzati fenntartású intézményekkel, valamint a már meglévő speciális oktatási intézményekkel pedig (pl. Petzelt, Kiképző Központ) tovább kell építeni a jó kapcsolatot és az együttműködést. Egy település jövőjét alapvetően meghatározza a gyermekek képzésének színvonala, az iskolarendszer kialakítása, az iskolai tananyag minősége, az, hogy a diákok milyen kurzusokon vehetnek részt, illetve milyen idegen nyelvi képzésekre van lehetőségük. Nagyban befolyásolja a diákok későbbi elhelyezkedési lehetőségeit, illetve a város hírnevét is öregbíti, ha iskoláiból olyan fiatalok kerülnek ki, akik képzettségük, tehetségük okán kiemelkednek a társadalomból. Prioritást igényel a tehetséggondozás és a különböző okok miatt hátrányos helyzetbe került gyermekek felzárkóztatása. A városunkban működő nevelési tanácsadó szolgálat széleskörű munkájával biztosítani kell a szükséges szakmai feladatellátást, és ezáltal a rászoruló, ezen belül a hátrányos helyzetű, pl. beszédhibás gyermekek ellátását, felzárkóztatását. A kötelező városi feladataink – az óvodai nevelés és az általános iskolai nevelés-oktatás – zökkenőmentes, színvonalas ellátására törekszünk. Ennek alapfeltétele az intézményeink működéséhez szükséges tárgyi, személyi feltételek biztosítása. Városi szinten – az egyéb intézményfenntartókkal is együttműködve – biztosítani kívánjuk az átlátható, egyben átjárható iskolarendszer kiépítését, mely elősegíti a tehetséges és kevésbé tehetséges gyermekek képességeinek fejlesztését, teljesítményük növelését. A speciális problémák kezelésére ugyancsak szeretnénk több figyelmet fordítani. Egyedi kezdeményezésként ajánljuk az ún. „családon belüli erőszak kérdésének korai kezelése” ismeretanyag beépítését az iskolai képzésbe, és erősíteni kívánjuk a gyerekek figyelmének felkeltését a téma iránt A nemzetközi támogatás, segítség lehetőségét is fel kell kutatni ennek megvalósításához. Át kell tekintenünk a város oktatási koncepcióját és az iskolák pedagógiai programját a szülők, pedagógusok bevonásával. Intézményeink épületeinek állapotán és technikai felszereltségén is javítani kívánunk. Fontos a művészetoktatás további erősítése, különböző művészeti szakok, művészi ágak idetelepítése, ezáltal az infrastruktúra is gyarapodik, pl. koncertterem, színházak, klubok, galériák létrehozásával. A másik fő terület a szakképzés fejlesztése. A közép- és felsőfokú szakképzés az országos oktatási-fejlesztési programban kiemelten támogatott terület. Törekedni kell a felsőfokú 28

oktatás meghonosítására Szentendrén. A középiskolai oktatási rendszer áttekintését követően meg kell találnunk azokat a területeket, melyek bővítésével, továbbfejlesztésével az iskolából kikerülő gyermekek munkalehetőségei is gyarapodnak. A II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban például folyhatna olyan képzés, mely wellness, gyógymasszőr stb. szakmai ismereteket ad a diákoknak. A gyakorlat megszerzésére a kistérségi települések wellness szolgáltatást is nyújtó szállodáiban, panzióiban volna lehetőség. A cél a középiskolai szakmai képzés OKJ-s képzéssé történő átalakítása.

2.) „Felnőttképzés” A globalizáció okozta folyamatos társadalmi változások egyre fontosabbá teszik a felnőttoktatás szerepét. Fontos tennivaló a felsőoktatás programszerű vonzása, csábítása Szentendrére. Városunkban nagy szerepet kaphatna a meglévő eredményekre alapozva a felnőttoktatás fejlesztése. Az „egy életen át tartó tanulás” ezáltal a jövő nemzedékének életmódjává válhat. Oktatási, továbbképzési központok létrehozásával, tanfolyamok, pedagógus továbbképzések szervezésével megteremthetjük ennek feltételeit.

3.) „Szentendreiség” a nevelésben Az oktatáson, képzésen túl, de azzal szoros összefüggésben kiemelten fejleszteni kell a „szentendreiség” tudatot, a lokálpatriotizmust a nevelésben. Célunk a Szentendrét ismerő és szerető diákok nevelése, a hagyománytisztelet kialakítása bennük – helytörténeti, múzeumpedagógiai foglalkozások, előadások, versenyek stb. szervezése által. A törődés és nevelés, a természeti és épített környezet értékeinek megismertetése révén a céltalan, sodródó fiatalok vandalizmusa is csökkenthető. Fontos továbbá a szentendreiek előtérbe helyezése a városi projektek megvalósítása során, így különösen a szentendrei vállalkozók, iparosok bevonása a fejlesztésekbe.

4.) Esélyegyenlőségi terv Elsősorban az önkormányzat feladata garantálni a településen a különböző nemzetiségek, népcsoportok, korcsoportok, társadalmi csoportok – így például a kisgyermeket egyedül nevelő szülők – esélyegyenlőségének megteremtését (pl. „krízislakás”). Másodsorban, mint tudjuk, előnyt jelent a legtöbb pályázatnál, ha a pályázat megvalósítása elősegíti az esélyegyenlőség minél hatékonyabb érvényesülését. Ennek megfelelően cél, hogy külön esélyegyenlőségi terv készüljön a településre vonatkozóan.

5.) Összehangolt fejlesztés A Képviselő-testület által meghatározott „vezérprojektek” egybefüggő és komplex rendszert alkotnak, magukba foglalva a különböző irányú lakossági és vállalkozói szándékok megjelenítését. Az elképzelések széttöredezésének és szétforgácsolódásának megakadályozása 29

céljából fontos a különböző városfejlesztési projektek összehangolása. A vezérprojektek biztosíthatják azokat a kitörési pontokat, amelyek mentén a város elindulhat egy fejlődési vonalon. A dinamikus városfejlesztés összetett feladat. Az adott városfejlesztési projekt több részterületet is magában foglal, melyek egymástól elválaszthatatlan részeket alkotnak. A párhuzamosan több szálon futó fejlesztési irányvonalak meghatározásán túl fontos azok összekapcsolása, a városfejlesztés komplex rendszerként történő kezelése. Ennek megfelelően az alábbi városi koncepciók kerültek, kerülnek megalkotásra: − − − − − −

Belvárosi koncepció Sportkoncepció Biztonságos város közlekedési program Szentendre város környezetvédelmi programja Ifjúsági koncepció Egészségügyi koncepció

A városfejlesztés komplex területeinek összehangolásán túl fontos az eltérő települési eljárások, gyakorlatok közelítése, egységesítése, például a belterületbe vonási eljárás egységességének megteremtése kistérségi szinten.

6.) „Kézben tartott városfejlesztés” Az összehangolt városfejlesztést, a kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítását, a természeti és az épített környezet összehangolt fejlesztését Szentendre településrendezési tervei és helyi építési szabályzata kell, hogy megalapozza. Már a 2001-ben elfogadott Városfejlesztési Stratégia megfogalmazta a „kézben tartott városfejlesztés” alapelvét a népességszám- és területnövekedés mérséklése céljából, annak érdekében, hogy a város élhető és működtethető legyen. A Képviselő-testület a lakóterületi fejlesztéseket – ütemekre bontva, területileg lehatárolva, sorrendjüket rögzítve és időbeli széthúzásukat biztosítva – öt területegységben határozta meg. E területeken minőségi lakóhelyek kialakítása a cél: nagyobb telkek kijelölése teljes közművesítés feltétele mellett, ami az ingatlantulajdonosok feladata, a városnak pedig a lakók ellátásának feltételeit (a megfelelő intézményrendszert: óvoda, iskola, szakorvosi ellátás…) kell biztosítania. Megoldandó feladatok, szempontok a szabályozási terv felülvizsgálata során: az útterületek, feltáró utak (köztük az elkerülő, illetve tehermentesítő út) nyomvonala, a korábban tervezett útszélesítések indokoltsága (egyben a megvalósíthatóság kidolgozása), az M0-ás kapcsán létesítendő kis híd forgalmi csomópontjainak kialakítása, az üdülőövezetek lakóterületté átminősíthetőségének vizsgálata, az ezzel kapcsolatos feltétel- és követelményrendszer meghatározása, a lakóövezetté alakítás ütemezése. Ezzel párhuzamosan megkezdődhet a különböző fejlesztési elképzeléseket – melyek projektgazdája sok esetben nem maga a város – segítő, a lehetőséget magalapozó, az építési jogokat megteremtő szabályozási tervek készítése, melynek során az önkormányzat a településrendezési szerződés eszközével tudja a város egésze számára az adott fejlesztést hasznossá tenni.

A Pap-sziget és a bányatavak térsége is a szabályozást követően tud majd életre kelni. E két területen feladat a megfelelő befektetői partner, illetve fejlesztő megtalálása, és a város által eddig csak körvonalaiban, a területhasználat jellegében meghatározott fejlesztési elképzelés elmélyítése.

7.) Pályázati lehetőségek A rendelkezésre álló, kevés számú saját forrás bevonása mellett főként pályázati lehetőségek kiaknázásából nyerünk támogatásokat. Jól megtervezett és jól előkészített fejlesztési-beruházási elképzeléseket szeretnénk megvalósítani. Ehhez azonban szükség van olyan témakörök kiválasztásához, amelyek nemcsak önmagukban, de egy komplex városstratégia részeként is megállják a helyüket. –

Nem hagyhatóak figyelmen kívül a városban már kialakult hagyományok és a város távlati célkitűzéseiként megfogalmazott tervek sem. A tervekből, elképzelésekből kiindulva megvalósulásukat, a fedezet megteremtése céljából, pályázatokon történő indulással is lehet erősíteni, támogatni.

–

A hazai kezelésű európai uniós források, a norvég, a svájci és a lichtensteini alap mellett közvetlenül a brüsszeli és számos hazai forrás is elérhető.

–

Azonban az is fontos, hogy elképzeléseink találkozzanak a lakosság véleményével, a városban megjelenő, de számunkra nem látható fejlesztési csoportokkal és a különböző területek stratégáival, és az ötletből projektté érjenek. Együttes erővel, közösen egyre több pályázatot adhatunk be, illetve a későbbiekben egyre több projekt, fejlesztés valósulhat meg., Számba kell venni azokat az ingatlanokat, amelyekre még csak igényt nyújtottunk be (pl. a volt Duna Klub Hotel, az izbégi laktanya, a Lajos-forrás menedékház), illetve amelyek kapcsán a Helyi Építési Szabályzatban meghatározó szerepet játszhat az önkormányzat (pl. a volt szovjet laktanya, a Katonai Főiskola északi teleknyúlványa), és pályázati szempontból végig kell gondolni a velük kapcsolatos lehetőségeket.

Kiemelten fontos, pályázati úton támogatandó területek − − − − −

− − − − − − −

A lakosságot érintő szociális szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése (pl. a középületek akadálymentesítése) Közoktatási intézmények infrastruktúra- és eszközfejlesztése Egészségfejlesztő tevékenység ösztönzése, városi közösségi terek létrehozása (pl. Életmód Központ és Ifjúsági Ház) A turisztikai vonzerő fejlesztése, dunakanyari Duna-program (pl. csónakház létrehozása) Helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak cél jellegű decentralizált támogatása (pl. Okmányiroda, ügyfélbarát rendszer kiépítése, a közvilágítás korszerűsítése, a ravatalozó felújítása) Régión belüli közlekedési kapcsolatok fejlesztése (pl. a kerékpárút-hálózat) A régió külső elérhetőségét javító közlekedési infrastruktúra fejlesztése Közmunkaprogram Települési központok fejlesztése, az identitás erősítése (Fő tér program) Települési önkormányzati, szilárd burkolatú, belterületi közutak burkolat felújítása Tehermentesítő út megépítése Térfigyelő rendszer kiépítése a belvárosban 31

− − − − − − − − − − − − − −

Testvérvárosi programok megvalósítása A régió ismertségét növelő turisztikai kiadványok készítése A honlap fejlesztése, tartalmának feltöltése Részvétel a Virágos Magyarország programban „Ovi-suli” – a közoktatási intézmények beruházásainak támogatása Informatikai berendezésekre, minőségbiztosításra vonatkozó fejlesztések Tourinform Iroda fejlesztése EU-s ifjúsági programok megvalósítása EU-kultúrák közötti párbeszéd Buszmegállók és parkolók fejlesztése, utasforgalmi tájékoztató rendszer fejlesztése a dunai közlekedés mint alternatív közlekedési útvonal fejlesztése „Tiszta Város” program Megújuló energiaforrások, energiahatékonysági szempontok, pl. világítás- és fűtéskorszerűsítési program „Zöld” kampányok a természetért

8.) Vezérprojektek 1. Óvárosi rekonstrukció 2. Templomdomb 3. Árvízvédelem 4. Intermodális csomópont 5. Pap-sziget 6. MűvészetMalom 7. Úthálózat-fejlesztés (tehermentesítő út) 8. Intézményellátás (SZEI, óvoda-iskola) 9. Környezetbarát beruházások (szennyvízcsatornázás, hulladékszállítás) 10. Bérlakásprogram 11. Vállalkozási park 12. Bányatavak rekreációja Egyéb kiemelt – nem önkormányzati, de Szentendrén megvalósuló – fejlesztési területek, melyekre az Önkormányzat különösen nagy hangsúlyt kell, hogy fektessen: 1. Volt honvédelmi ingatlanok (pl. az izbégi laktanya) ingyenes önkormányzati tulajdonba kerülése 2. Green Hill filmgyár létrehozása Szentendrén 3. A Pest Megyei Könyvtár épületének fejlesztése (koncertterem, színházterem) 4. A Castrum feltárása, a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága új épületének kialakítása

9.) Regionális és központi szervek Ahhoz, hogy a megvalósításra váró projektek ténylegesen és sikeresen létrejöjjenek, elengedhetetlenül fontos a hatékony együttműködés a felettes szervekkel (pl. Középmagyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal), illetve az egyéb döntéshozó szervekkel..

Szükséges felvenni, továbbépíteni a kapcsolatot pénzügyi- és európai uniós szakértőkkel, pályázatírókkal és minden, a döntéshozatali folyamatba bekapcsolódó – minisztériumi, regionális szintű – szervezettel. Az összehangolt munka és együttműködés eredményeként időben juthatunk fontos stratégiai információk birtokába. Szükséges az együttműködés az egyéb hatósági szervekkel (pl. ÁNTSZ) is mindazon feladatok ellátásához, melyek nem tartoznak önkormányzati, illetve államigazgatási hatósági hatáskörbe. (Például határozottabb fellépésre van szükség a fiatalkorúak alkohollal és droggal való kiszolgálásának megakadályozására, valamint a nemdohányzók védelméről szóló törvény betartatására.)

10.) „Szentendrei tájékoztató füzet” A „Szentendrei tájékoztató füzet” egy olyan együttélési szabályokat tartalmazó füzet, amely röviden, közérthető nyelven tartalmazza a város lakóira vonatkozó legfontosabb „együttélési” szabályokat. Így például a helyi rendeleteink tartalmát (pl. a lomtalanítás, az állattartás szabályai, a zajrendeletünkben megengedett zajkeltés szabályai, a segélyek, támogatások rendszere, kisgyermeküket egyedül nevelő szülők lehetőségei), valamint egyéb közérdekű információkat, elérhetőségeket. A „Szentendrei tájékoztató füzet” folyamatosan aktualizálva lenne, és terveink szerint évente jelentetnénk meg és terjesztenénk a város lakói között, hogy legalább egy példány jusson minden háztartásba.

11.) A gazdasági élet fellendítése A helyi vállalkozások számának növekedésével egyre nagyobb az igény arra, hogy a gazdasági élet szereplői egy külön a számukra kialakított iparterületen szolgálják ki ügyfeleiket, illetve végezzék napi tevékenységüket, egy olyan területen, ahol a kibocsátott zaj és a teherforgalom nem zavarja a lakosság nyugalmát. Feladatok címszavakban: – – –

a gazdasági infrastruktúra fejlesztése ipari övezetek fejlesztése, vállalkozópark létrehozása új iparágak meghonosodását szolgáló infrastrukturális fejlesztések, a befektetésösztönzés, befektetésmarketing működtetése

A cél a gazdaságfejlesztés, az innováció, a tudásintenzív ágazatok fejlesztése, a kis- és középvállalkozások infrastruktúrájának, valamint a településgazdálkodásnak és a közszolgáltatásnak a fejlesztése. Az iparterület kialakítása, fejlesztése a Szentendrei Ipartestület és Kamara együttműködésével történik. A befektetés ösztönzése az innovatív tevékenység támogatásával teremtődhet meg.

IV. „ZÖLD VÁROS”

„Tudjátok, merre van Szentendre? Ez a kis város a Duna jobb partján fekszik, Buda, Visegrád és Esztergom között ... Gyönyörű táj! A városka előtt a Kis-Duna, szemünk előtt termékeny falvakkal teleszórt sziget: azon túl a Nagy-Duna, amott egy római kőhíd maradványai. A városka mögött és bal oldalán csupa szőlőskert, meg gyönyörű hegyek ... Aztán az a szép völgy Szentendre, Pomáz és Buda között, mint valami óriás amfiteátrum ... Gyönyörű táj, gazdagság, jó bor, pompás víz. Akarsz ennél többet?” (Ignjatovics Jakov)

A környezetvédelem olyan kiemelt és központi feladat, amelyet folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Országos és EU környezetvédelmi programok keretében minden település – térség – igyekszik megfogalmazni saját, helyi adottságait is figyelembe vevő környezetvédelmi programját, stratégiáját. A település környezetének megóvása nagyon összetett feladat. Nem csupán a természeti táj, hanem az épített környezet is idetartozik, valamint számos olyan terület, mely közvetve befolyásolni tudja a környezetünket. Az ember és a természeti környezet közötti egyensúlyt harmonikus viszonyuk teremtette meg. Az ember bőven vett a természet terített asztaláról, ám igyekezett is fogyasztását pótolni, alkalmat adni és engedni az élővilágnak a regenerálódásra. Ezt az egyensúlyt kell megközelítenünk, helyreállítanunk.

1.) Környezeti szemléletmód Abban, hogy az állampolgárok szemléletmódját befolyásolni tudjuk, fontos szerepe van a tájékoztatásnak, az információátadásnak. Helyi rendeleti szinten kell szabályozni a Nyilvános Környezeti Adatbázis (NYKA) készítését, mely a jelentős környezetterheléssel és környezeti igénybevétellel működő gazdasági társaságokról, a környezet állapotáról és annak emberi egészségre gyakorolt hatásáról, a Képviselő-testület környezeti munkájáról (jegyzőkönyvek, határozatok) szól. A helyi és térségi környezet- és természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek elérhetőségét is ismertetni kell az NYKA-ban, illetve az adatbázist elérhetővé kell tenni mindenki számára Szentendre hivatalos honlapján. Az első lépés a társadalom tájékoztatása a környezet-egészségügyi kérdésekről. Második lépésben környezet-egészségügyi akcióprogramot készít az önkormányzat a nemzeti és a megyei környezetegészségügyi akcióprogram alapján. Az „Egészségbarát település” cím megpályázásával tovább erősíthetjük az egészség megőrzésének szemléletmódját. A környezeti, környezetvédelmi, környezet-egészségügyi, nevelési és szemléletformálási híreket, információkat el kell juttatni az írott és elektronikus sajtóba, a médiába. A helyi értékeket ismerő és tisztelő, környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése érdekében fontos az óvodás és iskolás korúak környezeti szemléletmódjának kialakítása, hiszen ez a korosztály még nagyon fogékony és befogadóképes. Egyik eszközünk lehet települési környezetvédelmi akciók, programok (pl. fásítás) szervezése. A diákok identitásának erősítése a település múltjának, kulturális, természeti, és építészeti értékeinek megismertetése érdekében, „Az én városom” című ismeretanyag oktatásának bevezetése az általános iskolákban. Felnőttek részére nyilvános előadások rendezése. Fontos a környezetvédelemmel kapcsolatos programok, rendezvények, kiállítások, versenyek, vendégszereplések és helytörténeti kutatások szervezése, támogatása. Javítani kell a természeti területek állapotát. Az összes, helyi védelemre érdemes természeti terület és emlék kapjon védettséget. A természetközeli területek arányát növeljük úgy, hogy a degradálódott területeket rehabilitáljuk.

2.) A levegőminőség javítása A felgyorsuló infrastrukturális fejlődés hatásaként a levegőszennyeződés is felerősödik. Ahhoz, hogy az infrastruktúra fejlődésével is lépést tartva, de annak negatív hatásait visszaszorítva tudjon a város továbbélni, szükséges ezen terület tervszerű átgondolása az alábbiak szerint. A levegőminőség javítása a zöldhulladék-égetés által okozott levegőterhelés csökkentésével érhető el hatékonyan. A cél, hogy a komposztált zöldhulladék aránya érje el legalább az 50%-ot. A levegő szennyezettségének folyamatos figyelemmel kísérése, illetve rendszeres térségi mérése (hatósági és iskolai mérésekkel). Szükséges tájékoztatni a lakókat a levegő minőségéről és annak közegészségügyi hatásairól. A közlekedési eredetű levegőszennyezettség a legjelentősebb összetevő, ezért szükséges a káros hatások mérséklése érdekében mezővédő erdősávok, útmenti fasorok, zöldterületek kialakítása, karbantartása, illetve a város legnagyobb terhelésű útjának, a 11-es főút városon átvezető 35

szakaszának tehermentesítése. – – –

A gazdasági területek körül (iparterületek) a jelentős mértékű porterhelés csökkentése érdekében „zöld gyűrű” telepítése szükséges. A sárfelhordás miatt száraz időszakban a levegő porterheltsége magas, így a burkolattal ellátott utak és a földutak találkozásánál célszerű „sárrázókat” telepíteni. Korszerű köztisztasági berendezések beszerzésével a rendszeres, minőségi úttisztítás szintén csökkenti a porterheltséget.

3.) A zöldfelület megóvása Fontos lenne a lakossági tudatformáló növénytelepítés, ld.: „Virágos Szentendréért” mozgalom elindítása. A lakosság faültetési kedvének növelésével, akciók szervezésével elérhetjük a zöldfelület növekedését. A közterületi zöldfelületek aránya alacsony, ezért helyes célkitűzés a zöldfelület állapotának javítása, megőrzése, ezáltal kellemesebb, egészségesebb környezet kialakítása. Közparkok létesítéséhez megfelelő területeket kell kijelölni, tervet készíttetni. Emellett a már meglévő parkjaink helyreállítása, karbantartása is nagyon fontos feladat. Szükséges az utcák, terek fásítása, fasorok, sövények telepítése (70%-ban ős- és tájhonos fafajok és bokrok, mellékutcákban régi gyümölcsfajták ültetése), a parlagfű-mentesítés és az allergiafenyegetettség csökkentése. A téli sózás a fákat és a gépjárműveket is károsítja, ezért célszerű áttérni a környezetbarát síkosságmentesítésre az utakon (pl. homok, kőzúzalék), és a lakosságot is ösztönözni kell hasonló jellegű anyagok használatára.

4.) A patakok karbantartása A környezetvédelem egyik részterülete a folyóvizek, tavak, medrek karbantartása, élővilágának megőrzése, a természetes állapot megóvása. A vízfolyások és árterületek élővilága az emberi tevékenység hatására egyes szakaszokon elszegényedett. Fontos ennek ellensúlyozása patakrevitalizáció, mocsárrehabilitáció (eredeti mederviszonyok és part menti területek helyreállítása az ár- és belvízvédelmi előírások figyelembe vételével) útján. A természeti értékek egyre nagyobb pusztulásának, a gyomosodásnak, a vizes élőhelyek állapotromlásának megakadályozása érdekében fontos a természetközeli állapot visszaállítása, az élőhelyek védelme, a vízminőség javítása, ugyanakkor az árvízi veszélyeztetettség csökkentése. Ez a patakok és mellékágaik fenntartható kezelésével, rehabilitációjával érhető el. A környezetvédelmi célkitűzések között szerepel az ökológiai szemléletű, fenntartható vízgazdálkodás elősegítése, a felszíni és a felszín alatti vizek terhelésének csökkentése, a felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai minőségének javítása, az előírt kötelező szabványokhoz igazítása. Ezt a szemléletmódot általánossá kell tenni a város életében, mivel a megfelelő minőségű víz biztosítása, helyes vízgazdálkodás folytatása egyik alapfeladata az önkormányzatnak. 36

Az eddigi sikeres civil kezdeményezések folytatása és támogatása mellett nagy figyelmet kell fordítani a folyó melletti ipari és kommunális terhelés csökkentésére, az önkormányzat hatósági ellenőrzésének és tulajdonosi felelősségének növelésére.

5.) Duna korzó A korábbi árvizek nagy károkat okoztak a városban és a kistérségben egyaránt. Szükség van a város árvízvédelmi töltéseinek megerősítésére, átépítésére. Ezen a területen célszerűnek látszik a kistérségi szintű fellépés és egy kistérségi szintű katasztrófavédelmi központ felállítása. Az árvízvédelem és a Duna korzó megújításának egyik lehetséges forrása a Duna-program. A Duna korzóra elfogadott terv alapján, a pénzforrások függvényében fel kell újítani a korzó környezetét, tekintetbe véve az árvízvédelemmel és a közlekedéssel kapcsolatos igényeket is.

6.) Pap-sziget A Duna szentendrei ágában egy kis sziget húzódik, a: Pap-sziget. A mintegy tizenkét hektáros, ősfákkal borított terület az érintetlen „földi paradicsom” benyomását kelti a 11-es főközlekedési út tőszomszédságában. A sziget kitűnő lehetőséget nyújt idegenforgalmi beruházás, turisztikai központ kialakítására. Az ehhez szükséges források előteremtése, valamint a fejlesztések megvalósításának folyamatos figyelemmel kísérése érdekében bevettük a Pap-szigeti projektet a vezérprojektek közé. A megfelelő mennyiségű termálvíz kitermelése érdekében megindult az előkészítés. − − − − − − − − − −

Termálhotel-gyógyszálló építése neves szállodalánc üzemeltetésében Konferenciaközpont építése Wellnessközpont, élményfürdő, strand építése Hajó- és jachtkikötő kialakítása a hajózási ágban Csónakkikötő építése vízi turisták számára a holtágban A kerékpárút fejlesztése, árvízvédelmi feladatok megoldása Zöld park kialakítása a sziget közterületein szabad civil használattal Új gyalogos-kerékpáros híd építése a szárazföldről A jelenlegi híd felújítása Az eliszaposodott Pap-szigeti kis Duna-ág kotrása, revitalizációja

7.) Bányatavak rekreációja A bányatavak környéke az egyik legnagyobb összefüggő zöld felület, ennek megőrzése és jó célra fordítása kiemelt feladat. A zöldfelület ilyen jellegű hasznosítása komplex teret biztosíthatna a szabadidősportnak, járulékos szolgáltatásokkal kiegészítve.. A HÉSZ-ben is meghatározott cél – a bányatavak sportrekreációja – mint általános célkitűzés megvalósításának elősegítésére a „bányatavak rekreációja” vezérprojekt szolgál. Fontos a projekt részletes, tervszerű kidolgozása, előkészítése a pontos irányvonalak meghatározásával, az anyagi források előteremtésével. Külön figyelni kell a környezet védelmével 37

kapcsolatos kérdésekre és a városlakók véleményének figyelembe vételére. Magánbefektetők bevonása, megnyerése is szükséges.

8.) A környezeti terhelés csökkentése A tömegturizmus növekedését nem követte az infrastruktúra fejlesztése. A vizes élőhelyek számára a legnagyobb veszélyt a kiszáradás és az emberi tevékenységek okozta szennyezés jelenti. Fontos feladatunk a közlekedés által okozott környezeti terhelés (zaj, rezgés, levegőszennyezés) csökkentése, a környezetbarát közlekedés arányának növelése minél több kerékpárúttal a fő közlekedési utakon, fa-, és cserjesorok telepítésével, a tömegközlekedés optimalizálásával, fejlesztésével. A közlekedés átalakítása a kötelező rendezőelvek mentén kell, hogy történjen: a közlekedők biztonsága, a járdák akadálymentesítése, a gyalogosok védelme, gyalogátkelőhelyek felújítása és építése, egyes területek forgalmának korlátozása, a tömegközlekedés fejlesztése, gyalogjárdák és kerékpárutak építése, a közlekedésben részt vevő járművek biztonsága, a járművek műszaki állapotát veszélyeztető utak és úthibák kijavítása, burkolatrekonstrukció, a parkolás rendezése. Fontos a közlekedés környezetének biztonsága, a forgalom élő és épített környezetet terhelő hatásainak csökkentése. Lényeges feladat a dunakanyari és pilisi kistérségi kerékpárút-hálózat kiépítése. A fő cél a biztonságos kerékpárutak kiépítése, tárolók tervezése, kialakítása, információs táblák kihelyezése, kerékpárral kapcsolatos szolgáltatások elősegítése. A távolabbi célok között szerepel a helyi kerékpárút csatlakoztatása a térségi és a nemzetközi kerékpárút-hálózathoz. Hatékony lehet szemléletformáló programok rendezése a kerékpározás népszerűsítésére (pl. a nemzetközi autómentes napon, szeptember 22-én stb.). A fásítás, bokrok, sövények telepítése a forgalmas közutak mentén összhangban áll a „zöldprogram”-ban megfogalmazott törekvésekkel, a zöldfelületek növelésével. Célunk a környezeti állapot javítása, önkormányzati intézkedési terv kidolgozása, a motorizáció visszaszorítása, a forgalomcsillapítás, az indokolt mértékű sebességkorlátozás, gyalogos zóna kialakítása, a közlekedésbiztonsági szempontból kritikus területek áttervezése, átalakítása, az egyre népesebb fiatal korosztály biztonságának megteremtése. A tervek között szerepel védett gyalogátkelőhelyek kialakítása az iskolák környezetében és a 11-es főút csomópontjainak átalakítása is. A tervezett „agglomerációs zajtérkép” a főváros, illetve a fővárosi agglomeráció településeire vonatkozik, azon területeket jelöli meg, ahol a túl nagy forgalom következtében az átlagosnál nagyobb a zajterhelés, illetve a környezetre gyakorolt káros hatás. A zajterhelési érték csökkentését célzó stratégia is készül, ami alapját képezi majd EU-s pályázatok beadásának, és az így elnyert összegből hatékonyabb védekezési, megelőzési programot tudunk megvalósítani.

9.) Tehermentesítő út és kis híd A lakosság és a közlekedés szempontjából fontos, hogy az ipartelep bővítésével párhuzamosan megkezdődjön a tehermentesítő út első ütemének tervezése és kivitelezése, amellyel a vállalkozói park a város érintése nélkül köthető a 11-es útra. 38

El kell érnünk a forgalom csökkentését a belső területeken. A cél a nyugati tehermentesítő út kialakítása az ipartelep, a lakótelepek és az üdülőterület megközelítése érdekében (középtávú cél), valamint a pismányi térség forgalmának levezetése a Sztaravodai úton keresztül a nyugati tehermentesítő útra. A Szigetmonostor és Szentendre között megépülő kis híd a Szentendrén keresztülmenő forgalomra fokozottan hat, ezért is fontos a tehermentesítő út megépítése, a 11-es főút terhelésének csökkentése.

10.) Energiahatékonyság Az energiafelhasználás csökkentése közvetve hatással van a környezetvédelmi terhelés csökkentésére, egyúttal az önkormányzatnak, illetve intézményeinek is költségmegtakarítást eredményez. A legalapvetőbb célok: –

– –

Az energiafelhasználás csökkentése és az energiahatékonyság növelése az önkormányzati intézmények energetikai átvizsgálásával és a vizsgálatban meghatározott célok megvalósításával, ami lehet lámpatestcsere, hőszigetelés, vagy akár teljes fűtésrekonstrukció is. Az energiagazdálkodással kapcsolatos információk átadása, ismeretterjesztés a lakosság, az építtetők, a létesítmények üzemeltetői körében. A fosszilis energiaforrások használatának csökkentése, a megújuló energiahordozók használatának elindítása, az alternatív energiaforrások népszerűsítése.

11.) Panelrehabilitáció Lényeges az iparosított technológiával épült lakóépületek energiamegtakarítást eredményező felújítása, illetve ezen lakóépületek gépészeti rendszereinek, berendezéseinek korszerűsítése, valamint a közvetlen környezetükben lévő utak, parkolók, játszóterek, parkok felújítása.

12.) Szennyvízcsatornázás A városfejlesztési stratégiában jelentős szerepe van a szennyvízcsatornázásnak. Az Önkormányzat által elfogadott „környezetbarát beruházások” vezérprojekt elemeként is megfogalmaztuk ezen terület fejlesztését. A város céljai között szerepel a közműfejlesztés. A háztartások jelentős része nem zárt rendszerű szennyvíztárolót használ, veszélyeztetve ezzel Szentendre patakjainak, talajvizének minőségét és közvetve a főváros ivóvízbázisát. Elsődleges feladat tehát a szennyvízcsatorna-rendszer továbbépítése, fejlesztése a hegyvidéki részeken, illetve újabb területeket is be kell vonni a csapadékvíz-elvezető rendszerbe (pl. Szentlászlói út, Kálvária út, Sztaravodai út). Megoldásra vár Pannóniatelep csapadékvíz elvezetése. Mivel ez mély fekvésű terület, zárt rendszerű csapadékcsatorna-hálózat megtervezése és kiépítése szükséges. A belvárosban rövid és hosszú távú célként szerepel a szennyvíz- és csapadékvíz-rendszer 39

szétválasztása. A környezetbarát beruházások között szerepel a csatornázás, szennyvíztisztítás Pismány, Szarvashegy, Petyina, Tyukös-dűlő, Boldogtanya területén. Szintén a környezetbarát beruházás címszó alatt kell felhívni a figyelmet a csapadékvíz elvezetésének szükségességére (felszíni erózió, földcsuszamlás megakadályozása), a térségi szennyvíztisztító telep korszerűsítésének feladatára (lefedés), valamint a VSZ Zrt. új kihelyezett zöldhulladék-kezelő, komposztáló telepének létesítésére. A „Környezetbarát beruházások (csatornázás, szennyvíztisztítás)” projekt célja Pilisszentlászló és Szentendre északi, északnyugati területének (Pismány, Szarvashegy, Tyukos-dűlő, Petyina, Boldogtanya településrészek) szennyvízcsatornázása, valamint a két település csapadékvíz elvezetésének megoldása. A teljesítendő célok között szerepel a szennyvízcsatorna-hálózat 100%-os kiépítettsége. A vízminőség és talajvédelmi program, valamint a vízgazdálkodási program keretében szükséges megvalósítani a szennyvízcsatorna-hálózat bővítését és a hálózatra való csatlakozás ösztönzését a talajterhelési díjról szóló rendeletben meghatározottak által. A talaj helyenként biológiai és kémiai szennyezéssel terhelt, ezért fontos a szennyező források felszámolása, a bolygatott területek rendbetétele, valamint a további szennyezés megelőzése. A település felszíni vizeinek terheltsége miatt fokozott ellenőrzésre, az illegális szennyvízbevezetés szankcionálására van szükség. A cél a csatornahálózatra való csatlakozással a szennyezés fokozatos felszámolása.

13.) Hulladékszállítás A megfelelő szintű és minőségű hulladékgazdálkodás egyre nagyobb problémát jelent. Az önkormányzat által elfogadott „környezetbarát beruházások” vezérprojekt részelemeként került meghatározásra a hulladékgazdálkodás gazdaságosabbá, hatékonyabbá és környezetbaráttá tétele. A hulladékszállítás kérdését kistérségi szinten lehetne a leghatékonyabban megoldani, lehetőleg a VSZ Zrt. mint üzemeltető bevonásával. A kistérség minden önkormányzata tagja a Duna–Vértes Hulladékgazdálkodási Társulásnak. Az együttműködés feltételeit, lehetőségeit kistérségi szinten is elő kell segíteni. A cél a hulladék, illetve a lerakásra kerülő hulladék mennyiségének csökkentése, komplex hulladékgazdálkodási rendszer kialakításával, a szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztésével. Az egy főre jutó hulladék mennyisége ne emelkedjen, illetve a szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége növekedjen. A megvalósítás eszköze lehet a korszerű hulladékgazdálkodási ismeretek bemutatása: a lakosság, valamint a vállalkozások és a döntéshozók tájékoztatása a szelektív hulladékgyűjtés fontosságáról. A szelektív hulladékgyűjtés elindítását az önkormányzat intézményeiben is meg kell valósítani, különös tekintettel az oktatási intézményekre. Ahhoz, hogy a szelektív hulladékgyűjtés általánossá és elterjedtté váljon az egész településen, 40

újabb gyűjtőszigetek kijelölése és létrehozása szükséges, illetve egyéb módon is ösztönözni kell a szelektív hulladékgyűjtést. A kommunális eredetű zöldhulladék fokozottabb hasznosítása érdekében térségi komposztálótelep létrehozását tartjuk fontosnak. Így a zöldfelületek kialakítása során (fásítás, füvesítés) felhasználható a komposztált zöldhulladék. A településen több illegális hulladéklerakó van, melyek szennyezik a talajt és a vizeket, pusztítják az élővilágot. A cél a nagyobb hulladékelhelyezési fegyelem kialakítása, a szennyezés megelőzése, amit az illegális szemétlerakás megakadályozásával (pl. tiltó táblák elhelyezése, fokozott ellenőrzés, illetve büntetés) érhetünk el. Ehhez el kell végezni az illegális hulladéklerakók előzetes felmérését. Ennek érdekében célszerű csatlakoznunk a „Tájsebészet” elnevezésű országos programhoz, melynek tagjaként hatékonyabban tudjuk a fentieket megvalósítani. Segíteni kell a lakossági veszélyeshulladék-gyűjtési akciók szervezését. A veszélyes hulladék gyűjtésére szolgálnának a kihelyezendő szárazelemgyűjtő tartályok az iskolákban, közintézményeinkben. A hulladékudvar működésének beindításáról tájékoztatni kell a lakosságot, és oda kell figyelni az ingyenes lakossági hulladéklerakás feltételeinek biztosítására. Célszerű speciális, „kutyaürülék” gyűjtésére alkalmas edényzet kihelyezése is. A tisztább környezet elérése érdekében elengedhetetlen a lakosság folyamatos tájékoztatása, ellenőrzése, szankciók alkalmazása az edényzet használatára vonatkozó szabályok betartatása érdekében. A zöldhulladék hasznosítása fontos, ezért kerti komposztálók kialakítására kell ösztönözni a lakosságot a lerakóba kerülő kommunális hulladék mennyiségének csökkentése érdekében, és ezt a fizetendő díjban is érvényesíteni kell.

14.) Új köztemető Az új köztemető területének kisajátítása már megtörtént, és meghatároztuk a tervezési program minimumát. A törvényben előírt minimumfeltételek teljesítésével az a célunk, hogy minél hamarabb megnyíljon az új köztemető.

V. „MEGÚJULÓ VÁROS” „Aki informál, az transzformál” (Hamvas Béla)

Ebben a fejezetben olyan célkitűzések olvashatók, melyek megvalósításával egy fiatalos igényű, korszerű és rugalmas, a modern követelményekhez igazodó és felzárkózó városi önkormányzat jöhet létre. Ahhoz, hogy városunk Magyarországon és külföldön egyaránt a kor szellemével haladó – de a régmúlt örökségeit is megtartó – szellemiségű várossá nője ki magát, fontos alapjaiban átgondolni a város működését, és ezen belül a Hivatal és intézményeinek rendszerét, az „együttélés szabályainak” korszerűsítését és a jövő útjaként kijelölt elektronikus közigazgatás megteremtésének feltételeit. A XXI. század önkormányzata szolgáltató és ügyfélbarát intézmény, de manapság nem egyszerűen ügyeket kell intézni, hanem a várost menedzselni is kell. Az információ sosem látott jelentőséggel bír. Az információ hatalom. Alapvető feladat az információ eljuttatása a város lakosságához a tudatosan felépített kommunikáció során. Az önkormányzat és a lakosság viszonyában kiemelten fontos az információ oda-vissza áramlásának biztosítása. A folyamatosan megújuló várospolitika csak így képzelhető el.

1.) A fiatalok összefogása A városban lakó fiatalok elsődleges céljuknak tekintik, hogy otthon érezhessék magukat Szentendrén, ne kényszerüljenek szabadidejüket a fővárosban eltölteni. Ennek érdekében olyan közösségi tereket kell létrehoznunk, ahol a fiatalok kellemes környezetben megismerkedhetnek egymással, színvonalas programokon vehetnek részt, élhetik mindennapjaikat. Ezen célok elérése érdekében összehívtuk az ifjúsági szervezetek és a diákönkormányzatok képviselőit, elmondhatták gondolataikat a fiatalok igényeiről és a város jövőjéről. Kérdőíves formában a városi ifjúság szélesebb rétegeinek véleményét is meghallgatjuk, emellett a kutatás feltérképezi a 14 és 26 év közötti szentendrei fiatalok élethelyzetét, életmódját, céljaikat és a városhoz való viszonyukat. Ezen folyamat lezárásaként elfogadásra kerül a város ifjúsági koncepciója, amely hosszabb távon meghatározza a város feladatait a fiatalok számára fontos területeken. – –

–

Szükséges Ifjúsági Tanács létrehozása, hogy a fiatalok is beleszólhassanak a városi ifjúságot érintő kérdésekbe. Létre kell hozni egy ún. „Ifjúsági Házat.” Ez a ház helyet teremtene a városban működő ifjúsági szervezetek irodáinak, rendezvényeinek, valamint beszélgetési, szórakozási, internetezési, illetve sportolási, kultúrálódási lehetőséget biztosítana. Szentendre megújuló honlapján biztosítani kell az ifjúsági programok hirdetését és az ifjúsági szervezetek bemutatását, ezzel is elősegítve a szentendrei ifjúsági programok megismerését és a fiatalok közösségeinek fejlődését. Érdemes átgondolni a belváros közelében egy szabadidő- és pihenőpark kialakításának lehetőségét, ahol pihenni, beszélgetni, tanulni és sportolni is lehet.

2.) Akadálymentesítés Törvény írja elő az akadálymentesítést. Ez a fizikai, szellemi és érzékszervi fogyatékkal élők számára olyan környezet kialakítását jelenti, mely segíti korlátok nélküli közlekedésüket, tájékozódásukat és általában minden olyan tevékenység elvégzését, amelyben fogyatékosságuk miatt akadályoztatva vannak. A város és a kistérség lakossága naponta intézi ügyeit a Polgármesteri Hivatalban, és állandóan visszatérő probléma a Polgármesteri Hivatal, a középületek, intézmények kerekesszékkel való megközelíthetetlensége. A fogyatékkal élők számára biztosítani kell az esélyegyenlőséget, az állampolgári jogok gyakorlását és az információhoz való hozzáférés lehetőségét. Fontos, hogy a városban megvalósuljon mind a fizikai, mind a kommunikációs akadálymentesítés.

3.) Játszóterek és játszóházak Figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű gyerekek bevonására a különböző szabadtéri programokba – különösen olyan családoknál, ahol nem megoldott a gyerekek folyamatos felügyelete, illetve szabadtéri foglalkoztatása – hozzájárulva ezzel egészséges fejlődésükhöz. Ennek egyik eszköze lehet pl. az ún. „máltai típusú játszótér és játszóházak” kialakítása. Ezen program lényege, hogy a Máltai Szeretetszolgálattal közösen az Önkormányzat olyan játszótereket hoz létre, illetve üzemeltet, ahol a szabadidő hasznos eltöltésére alkalmas ifjúsági programok szervezhetők.

Fontos ugyanakkor a már meglévő játszóterek karbantartása, korszerűsítése is az EU szabványoknak megfelelően.

4.) Helyi sport Az egészséges életmód azt is jelenti, hogy a városlakók életének – legyen az bármilyen korosztály – kulcsfontosságú tényezője a sport, ezért különösen fontos a sportolási lehetőségek biztosítása, és az, hogy a város polgárait aktívan bevonjuk a sportéletbe. Az elmúlt időszakban az állam szerepvállalásának csökkenésével és ugyanakkor a tőkeerős szponzorok hiánya miatt az anyagi gondok éreztetik hatásukat a magyar sportéletben. A sport ma már médiajelenség is, üzlet, eszköz arra, hogy a várost népszerűsítse. A versenysportok eredményei útján Szentendre pozitív hatást érhet el a városmarketing, a városkép, a társadalmi kapcsolatok erősítése területén, és az ifjúság számára húzóhatást jelenthet a gyermek- és ifjúsági sport (pl. iskolai testnevelés, diáksport, utánpótlás-nevelés) és a szabadidősport felé is. Az iskolai testnevelés és diáksport szilárd alapot jelent, amelyre a sport más ágazatai is épülhetnek, ezért a jövőben ennek feltételeit erősíteni kell. Az önkormányzat a helyi sporttevékenységet az alábbi fejlesztések megvalósításával tudná támogatni. – –

–

– –

–

Sportlétesítmények fejlesztése, meghatározott nemzeti sportszabvány alapján új sportlétesítmények építése. A város vezetésének fel kell venni a kapcsolatot a megyei sportvezetéssel annak érdekében, hogy közösen tudjunk pályázatokon indulni, illetve egyéb módon együttműködni a sporttal kapcsolatos kérdések, feladatok megvalósításában. Bővíteni kell a sportolási lehetőségeket beruházási tőkével (sportcsarnok építése többfunkciós épület kialakításával, esetleg konferenciatermek kialakításával is), illetve a sportot kedvelők számára szükséges lenne megvalósítani egy olyan „mobil” lelátót, hogy a mai kornak megfelelően lehessen fogadni a szurkolókat a különböző sportrendezvényeken (pl. a Móricz Zsigmond Gimnázium tornatermében). A célok között szerepel az óvodai testnevelés feltételrendszerének és a megvalósuláshoz szükséges szakmai erőforrásoknak a fejlesztése, gyógytestnevelési rendszer kialakítása, a szabadidősport feltételrendszerének megteremtése, irányítása. A szervezési feladatok intézményrendszerének megteremtése: a Polgármesteri Hivatalon belül, a jegyzői kabinetben közoktatási és sportreferens koordinálja a sportfeladatok ellátását, valamint a Képviselő-testület Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága és a Sport Munkacsoport látja el e feladatokat. Létre kell hozni egy „sportszakmai tanácsadói kört”, melynek az lenne a feladata, hogy segítse a városvezetés sporttal kapcsolatos döntéseit. Városi Sportegyesület létrehozása, a városi sportcélú ingatlanok hasznosítása, sportkoncepció és sportrendelet megalkotása, ennek alapján cselekvési program, ütemterv készítése a feladatok végrehajtásához. A csónakházprogram elsődleges célja a dunai vízi- és sportélet fellendítése, a Dunakanyar idegenforgalmi kínálatának kiszélesítése. A megépülő csónakház a 44

kerékpárúttal és a parkolóval, illetve a később átgondolás tárgyát képező egyéb kereskedelmi és sportcélú létesítményekkel kibővítve újabb „központja” lehet a városnak.

5.) Közbiztonsági program Az Önkormányzat egyik leglényegesebb célkitűzése a biztonságos lakóhelyhez való jog, az életminőséget javító közbiztonság megteremtése. Ki kell dolgozni egy közbiztonsági stratégiát, ami alapján meghatározzuk a közbiztonság hatékonyabb megteremtéséhez szükséges szervezési feladatokat, valamint a megvalósítás feltételeit. Biztosítanunk kell mindenki számára azt a komfortérzetet, hogy biztonságban élhet városában, és biztonságban nevelheti fel gyermekeinket. Ehhez az szükséges, hogy „rendet teremtsünk” a városban: – fokozottabban figyeljük a köztereinket – pl. térfigyelő kamerák telepítésével, – a közterület rendjét, kulturáltságát, tisztaságát elősegítő objektumokat létesítünk, – a rendőrséggel, a polgárőrséggel, a Biztonságos Városunkért Közalapítvánnyal, a Hivatal munkatársaival együttműködve akcióprogramokat szervezünk a szabálytalanságok felszámolására. – A közbiztonság javításához nagyban hozzájárulhat a szabálysértési, környezetvédelmi és más hatóságokkal való tervszerű együttműködés, a munka összehangolása a rendvédelmi szervekkel. – A közterület-felügyelet munkáját hatékonysági szempontból újragondoljuk, szükség szerint átgondoljuk a feladat ellátásának kistérségi szintre emelését. – A közlekedés biztonságának fokozása (a forgalmi rend ésszerű átszervezésével, lassító elemek kiépítésével, sebességkorlátozás alá vont területek kijelölésével). A bűnözés megelőzésében való érdemi szerepvállalás mind erkölcsi, mind anyagi szempontból megtérülő befektetés.

6.) Katasztrófavédelem A katasztrófavédelmi feladatok hatékonyabb, szervezettebb ellátása érdekében szorgalmazni kell a Tűzoltóság, a Katasztrófavédelmi Felügyelőség, a Mentők és a Rendőrség összehangolt munkájának kiépítését. Át kell gondolni egy ún. Kistérségi Katasztrófavédelmi Központ létesítésének megvalósítását. A gyorsabb munkavégzés, katasztrófaelhárítás érdekében a lakosságot folyamatosan tájékoztatni kell a veszély esetén értesítendő szervek elérhetőségeiről, a teendőkről. Fontos, hogy minden – önkormányzati és nem önkormányzati fenntartású – intézmény falán, jól láthatóan elhelyezett tájékoztató legyen a katasztrófaelhárításban részt vevő szervekről, illetve az értesítendők köréről. Az önkormányzatnak a rendelkezésére álló eszközökkel támogatnia kell a Szentendrei Tűzoltóságot.

7.) Bükkös parti találkozóhely Pályázati alapból fel kell újítani a Bükkös parton lévő régi Egészségházat, melynek szolgáltatásai kibővülnének, így életmódközpontként ifjúsági ház funkciót is betöltene, ifjúsági, civil és kisebbségi szervezetek használhatnák. Az intermodális csomópont megvalósulásával az egészségügyi szakfeladatok átkerülnek az új egészségügyi központba.

8.) Szociális védőháló Az elmúlt időszakban jelentősen átalakult a szociális támogatások rendszere. Ahol a törvény lehetővé tette az úgynevezett maradékjövedelem elvű támogatási rendszert, kiegészítve a vagyoni és a valós élethelyzet vizsgálatával, ott ez azt eredményezte, hogy a valóban rászorultak kapnak támogatást. Ez a módszer a méltányosság gyakorlásának normatív lehetőségét is elősegíti. Külön figyelmet kell fordítani a különböző támogatási formák összehangolására. A szolgáltatások társadalmi kontrollja érdekében, a betegjogok érvényesülésének helyi garanciájaként az alapellátásért felelős önkormányzatnak biztosítania kell a lakosok közérzetének, valamint létbiztonságának javítását. Mind az egészségügyi ellátás javítása, mind a szociális támogatás igénybevételének biztosítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a szentendrei lakosság szegényebb rétege is biztonságban érezze magát. A szociális ellátás biztosításának alapelve a jogosultság alapos vizsgálata, a jogosulatlan igénylők minél hatékonyabb kiszűrése. Fontos, hogy a lakosság, illetve a rászorultak tudják, hogy milyen feltételek mellett vehetik igénybe az önkormányzat szociális ellátását, ezért megfelelő tájékoztatásra van szükség. Ezt a célt szolgálja az ún. „szociális kalauz” megjelentetése, melyhez a lakosság ingyenesen jut hozzá. A füzet összefoglalóan tartalmazza a segélyek fajtáit, a hozzájutás feltételeit, illetve egyéb hasznos információkat, pl. az óvodákról, iskolákról. A jogszabályváltozások függvényében kell évente felülvizsgálni és újranyomtatni. A meglévő intézmények esetében is javasolt a feladatok kistérségi szinten történő megvalósítása. Egyes esetekben cél lehet nem állami fenntartók bevonása az ellátásba, pl. a hajléktalanszálló esetében az intézmény átadása karitatív szervezetek részére.

9.) A foglalkoztatás elősegítése A városnak hozzá kell járulnia a lakosok életminőségének javításához, és ehhez elengedhetetlen a munkalehetőségek növelésére való törekvés. Erősíteni kell a foglalkoztatáspolitikát, a munkaerőpiaci politikát. Feladatunk jobb feltételekkel és eszközökkel megerősíteni a helyi gazdaságot és ezáltal a helyi munkaerőpiacot, különösen a szociális gazdaság támogatásával és lakosságbarát szolgáltatások nyújtásával. Sok ember nem teheti meg azt, hogy válogat a munkákban, hozzá kell látni ahhoz a munkához, amit az adott körülmények között igenis meg lehet csinálni. Miután a kiadások fedezése néhány családnál a legalapvetőbb életszükségletekre nézve is kezd problémát jelenteni, gyorsan és döntő módon kell határozni. A bajokkal merni kell szembenézni, és aki elvesztette munkáját, keresetét,

iparát, az ne várja a jobb időket, ne kergessen ábrándképeket. Nem szabad addig gondolkodni, amíg az utolsó bútort is el kell adni, hogy teljen lakbérre, élelemre stb. Kitűnő lehetőség a fenti problémák akár átmeneti, akár hosszabb távú megoldására a közmunkaprogramban való részvétel. A jövőben is alkalmazni szükséges, és bővíteni az így végezhető feladatok körét. A közmunkaprogram lehetőségeinek szélesítésével kiadásokat tudunk megtakarítani. Szentendre a főváros vonzáskörzetében elhelyezkedő városként elmondhatja magáról, hogy a munkanélküliek aránya kisebb, mint más régiók városaiban. Az üzletek, vállalkozások virágzása mellett sajnos egyre nehezebb aktív és hatékony közhasznú munkát végző munkaerőt találni, figyelembe véve az alacsony bérezést is. Sajnos az elmúlt időszakban egyre általánosabbá vált az a tendencia, hogy a „közhasznú munkás” által végzett munka leértékelődött az emberek tudatában. A Szentendrén élő munkanélküliek számára nincs kellő ösztönzés arra vonatkozóan, hogy elmenjenek közhasznú munkát végezni, inkább ún. „feketemunkát” vállalnak a magasabb jövedelem reményében. Fontos a szemléletváltás, erősíteni kell a leértékelődött közhasznú munka jellegét, jelentőségét. Ezzel lehetőséget kapnának a munkanélkülivé vált emberek arra, hogy visszajussanak a munkaerőpiacra, illetve a szociális, egészségügyi ellátás terén is nagyobb biztonságot jelentene számukra a feketemunkát végzőkkel szemben. A közhasznú munkavégzést az emberek számára vonzóbbá tesszük, és a munkavégzés folyamatosságának megteremtésével igyekszünk segíteni az arra rászorulóknak. Így a munkanélkülivé vált emberek társadalomba való visszatalálását is elősegítjük, és eközben az Önkormányzat feladatkörébe tartozó és a közösség számára hasznos munkát látnak el (például köztisztasági munkát).

10.) A hajléktalanszálló bővítése Szentendrén gyakran problémát jelent a hajléktalanok megfelelő helyen, kulturált környezetben történő elhelyezése. Bár működik a városban hajléktalanszálló, azonban az ellátás csak az éjszakai órákra szól, napközben a hajléktalanoknak el kell hagyniuk az épületet. A feladatok sorába fel kell vennünk a nappali melegedő kiépítését. Gondot okoz továbbá, hogy a nők számára még ez a lehetőség sem biztosított. Megoldandó feladat tehát a nők elhelyezése is, és az ehhez szükséges feltételrendszer megteremtése, illetve utcai hajléktalangondozó létesítése.

11.) Bérlakásprogram Feladataink között szerepel a város bérlakásállományának felmérése és a bérlakások hasznosítási lehetőségeinek felkutatása, illetve a belvárosi, önkormányzati, szociális bérlakások fokozatos felszámolása, az ingatlanok piaci alapon történő hasznosítása, és ezzel együtt bérlakások építése, épülettömbök rehabilitációja. A fentiek megvalósításához a pályázati lehetőségek mellett a magántőke bevonása is szükséges.

12.) Szakorvosi rendelőintézet A Szentendre Szakorvosi Rendelőintézet mintegy huszonöt kilométeres sugarú körzetben látja el a szakorvosi feladatokat. A demográfiai előrejelzések szerint az ellátandó lakosok száma töretlenül növekedni fog. Ahhoz, hogy a szakorvosi rendelőintézet hosszú távon biztosítsa Szentendre és 47

vonzáskörzete számára a korszerű, színvonalas járóbeteg-szakellátást, valamint a dolgozók számára a biztonságos munkakörülményeket, át kell gondolnunk a tennivalókat. A projekt megvalósításával („intézményellátás” vezérprojektünk keretében) korszerű, színvonalas szakellátás biztosítható, mely több tízezer ember orvosi ellátását oldja meg. Az egészségügyi ellátás racionalizálása keretében a Rendelőintézetet a belvároson kívül eső helyszínen, tömegközlekedéssel jobban megközelíthető helyen, a HÉV-végállomás közelében létesítendő egészségügyi centrumban helyezhetjük el. A fő feladat az egészségügyi ellátás korszerűsítése Szentendre és a Kistérség vonatkozásában, a kistérség ellátásának javítása, az ezzel kapcsolatban felmerülő problémák megoldása. E területen a kistérségi szintű fejlesztés és együttműködés az egyik legfontosabb irányvonal.

13.) Szűrővizsgálatok Az egészségügy városi szerkezete nagy vonalakban már kialakult. A SZEI szakmai feladatai szorosan összefüggenek a lakosságszám várható változásaival, a korösszetétellel, valamint a morbiditási és mortalitási mutatókkal. Fel kell használni az ÁNTSZ legfrissebb adatait és a Környezetegészségügyi Akcióprogramban foglaltakat a további tervezéshez. Egészségügyi koncepcióban kell meghatározni a háziorvosi ellátást, a szakrendelések műszerparkjának felújítását, a röntgen digitalizálását, az ügyeleti rendszert, az egészséges életmódra nevelés lehetőségeit (pl. egészségtan mint tantárgy bevezetése, tömegsportok, iskolai testnevelés, az egészséges életmód népszerűsítése), a tüdőszűrő vizsgálatok, a fogászati szűrés és egyéb szűrések biztosítását, valamint kiterjesztését a betegségek kiküszöbölése, megelőzése érdekében. Az új szakrendelések bevezetését – gyermekpszichológus, pszichoszomatikus ambulancia, onkológia, endokrinológia, érsebészeti szakrendelés, egynapos sebészet, infúziós kúra ambuláns kezelésként – szintén rögzíteni kell az egészségügyi koncepcióban. A népesség növekedésével, a bővülő feladatokkal párhuzamosan új háziorvosi körzet kialakítása is célszerű lenne. A háziorvosi és védőnői szolgálattal, a foglalkozás- és iskola-egészségüggyel is folyamatosan egyeztetni kell a tennivalókat. A szakorvosi ellátás fejlesztését az érdekeltekkel közösen kell megvalósítani. A Képviselő-testület illetékes bizottságával, valamint az Egészséges Városért Közalapítvány segítségével és véleményének kikérésével, a lakosság, civil szervezetek, szakemberek, orvosok, intézmények bevonásával, együttműködésével olyan döntések hozhatók, amelyek ésszerűen és minden érintett által elfogadottan javíthatják az ellátás rendszerét, feltételeit. A fenti célkitűzések megvalósítása során is fontos lenne a kistérségi településekkel történő együttműködés, a közös gondolkodás. Egy minden igényt kielégítő, modern rendelőintézet csak ún. zöldberuházással valósítható meg. Ésszerű volna az új szakorvosi rendelő mellett egy sürgősségi centrumot is kialakítani, a mentőállomással egy épületben elhelyezni és az egész intézményt egységes szervezetben működtetni. 48

14.) A Hivatal működése Célszerűségi okokból szükségessé vált a hivatalok, intézmények szervezetének átalakítása, újragondolása. Szentendre város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala az EU-hoz való fölzárkózás, anyagi forrásainak bővítése, illetve a hatékonyabb kistérségi együttműködés reményében új irányvonalat szeretne képviselni. Ez a törekvés azzal jár, hogy az újonnan felmerülő, illetve többletfeladatok ellátása érdekében a Hivatal struktúráját át kell alakítani. A szervezeti átalakítás célja: az Önkormányzat költségtakarékosabban, emellett hatékonyabban szeretné ellátni feladatait – hivatali, illetve intézményi szintű szervezeti átalakítással, a jogszabályi keretek biztosítása mellett. A „városkönyv” Hivatalban történő elhelyezésével, „zöld szám” működtetésével, ügyfélszolgálat kialakításával az ügyfelek érdekeit kívánjuk előtérbe helyezni. A végcél a fiatalos és dinamikus Hivatal kiépítése, mely képes igazodni az ügyfelek állandóan változó igényeihez, illetve fel tud zárkózni az EU követelményeihez. Hosszú távon célszerű kialakítani a KESZ-t (Kincstári Elszámoló Szervezet). Ez egy önkormányzati szinten teljes körű kiskincstári rendszer (a Pénzügyi Elszámoló Hivatal + a Polgármesteri Hivatal) együttműködésével jönne létre. Feltétele, hogy az Önkormányzat pénzügyi-gazdasági helyzete stabilizálódjon, ami után a megújult gazdasági szervezet már képes lesz az ésszerű működésre.

15.) Elektronikus ügyintézés A szervezeti, intézményi átalakítás elvégzése után, illetve azzal párhuzamosan célunk a korszerűbb, lendületesebb munkavégzés technikai feltételeinek a megteremtése is. A modern technikai háttér természetesen könnyíti a feladatok ellátását, azonban az új technikai eszközök beszerzése önmagában nem elegendő, az igazán célravezető egy koncepcionálisan új rendszer kiépítése. Olyan hálózatra van szükség, amely átfogja a kistérség településeinek adatbázisait, és komplexen kezeli a különböző feladatokat. A jövő útja valóban a modernizációban rejlik, azonban azt oly módon kell elérni, hogy az összetett önkormányzati feladatköröket jól és könnyen lehessen kezelni, segítve az ellátást. Erre hivatott a kistérségi szintű e-közigazgatás létrehozása. Az e-közigazgatás kiépítésének céljai: − A Dunakanyari és Pilisi Önkormányzatok Kistérségi Társulása részére olyan kistérségi információs rendszer létrehozása, amely a helyi adottságokat és célokat figyelembe véve képes egységes rendszerben kezelni a térség problémáit és lehetőségeit, így megalapozza a közös célok megvalósítását. − A társulást alkotó önkormányzatok szolgáltató jellegének erősítése, az állampolgárok és az üzleti élet szereplőinek minél gyorsabb, hatékonyabb tájékoztatása, „kiszolgálása”. − A működési és döntéshozatali folyamatok támogatása, az átláthatóság megteremtése, a közérdekű adatok hozzáférhetővé tétele. Reményeink szerint az e-közigazgatás bevezetésével az ügyintézési folyamat – bizonyos idő elteltével – könnyebbé, gyorsabbá és átláthatóbbá válik, és az elektronikus ügyintézés széles 49

körben elterjed. Elengedhetetlen, hogy minden ügyfél, felhasználó pontosan tudja, hogy a portálon melyik ablakot nyissa meg ahhoz, hogy a megfelelő adatbázishoz eljusson. Elengedhetetlen a lakosság folyamatos oktatása, tájékoztatása e témakörben. A komplex rendszer megértése és eljuttatása az ügyfelekhez hosszabb folyamat.

16.) Korszerű költségvetés Szentendre jó gazdasági adottságokkal rendelkezik. Földrajzi helyzete, Budapest közelsége, az egyedi, vonzó városkép, a természeti és kulturális környezet, a művészeti imázs együttesen komoly gazdasági potenciált jelentenek. Ugyanakkor sokkal rosszabb helyzetben van, mint más Budapest közeli települések, mert nagyon kevés könnyen hasznosítható, saját tulajdonú földterülettel rendelkezik. Bár aktív a gazdaság, a vendéglátás a szürkegazdaság része, ezért a város bevételei elmaradnak a gazdasági potenciáltól. Egyes forrásokból, melyekből az államnak jelentős bevételei származnak, a városnak pályázatok útján csak kevés jut vissza. Szentendre város Önkormányzatának gazdasági, pénzügyi helyzetét évek óta kedvezőtlen tendenciák jellemzik. A negatív irányú változások az elmúlt években állandósultak. Az önkormányzat állandó likviditási gondokkal küzd, az éves költségvetések évről évre – a hitelképesség mértékét elérő – hiánnyal kerülnek elfogadásra. A folyamatosan növekvő, áthúzódó terhek miatt az önkormányzat problémái erősödnek, a finanszírozási gondok egyre nagyobbak, mivel a mindenkori feladatellátás forrásigénye gyorsabban nő, mint a központilag biztosított támogatások. Ugyanakkor az önkormányzat nem rendelkezik a feladatok nagyságrendjéhez képest számottevőnek tekinthető stabil bevételi forrással, így a saját bevételek növekedéséből nem tudja fedezni a költségvetési hiányt. Az elérendő cél, olyan működtetési és gazdálkodási rendszer kialakítása, mely a feladatok tekintetében rugalmas rendszert határoz meg, ami folyamatosan képes kielégíteni az igényeket, képes alkalmazkodni a forrásváltozásokhoz, miközben az alapfeladatok ellátását nem veszélyezteti, az egyéb vállalt tevékenységek pedig a források mennyiségének megfelelő színvonalon, előre tervezhető módon legyenek elláthatók. Ahhoz, hogy az önkormányzati működés és az azt lehetővé tevő gazdálkodás folyamatosan fenntartható legyen, szükséges olyan stratégiák kialakítása, amelyek biztosítják a gazdasági alapokat, vagy rámutatnak azokra az irányvonalakra, amelyekkel meg lehet teremteni a központi források kiegészítését és egyben hatékony koordinációját. Ahhoz, hogy az önkormányzat folyamatosan finanszírozni tudja a feladatait, elkerülhetetlen a bevételszerzési igény akár saját bevételek, akár támogatások formájában, akár kölcsönből vagy átvett forrásokból. A helyi adóztatásnak kiemelkedő szerepe van a települési önkormányzatok, így Szentendre önkormányzatának anyagi megalapozásában, nemcsak a forrás biztosítása, az önkormányzati gazdálkodás feltételeinek megteremtése, hanem társadalompolitikai jelentősége miatt is. A városnak szüksége van egy – a városvezetés igényeit, elképzeléseit is tartalmazó – új helyi adókoncepcióra.

Az adóztatás célja a forrás biztosítása az önkormányzat feladatainak ellátásához, de célja az is, hogy a város lakossága a város fejlődése és az önkormányzat által nyújtott szolgáltatások színvonalának növelése érdekében anyagilag is vállaljon részt a források bővítésében. A közös teherviselés érdekében megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az adóellenőrzések lefolytatására, a hátralékok beszedésére. −

–

– –

–

Az önkormányzatnak a kintlévőségek érvényesítését következetessé kell tennie, és adóellenőrzéseket kell végeznie elsősorban külső megbízottakkal először szúrópróbaszerűen, majd ellenőrzésterv alapján a jelentősebb vállalkozók vonatkozásában. Folytatni szükséges olyan jellegű eszközértékesítéseket is, melyek képesek a költségvetés bevételi forrásait kiegészíteni, de ennek egy átgondolt gazdálkodási koncepcióra kell épülnie. A kölcsönforrások igénybevétele ne a hiányt finanszírozza, hanem kötődjön valamely fejlesztési célhoz, programhoz. Piaci alapokra kell helyezni az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak bérbeadását, hasznosítását a helyi rendeletek módosításával. Ide tartozik a bérlakásprogram kiemelt kezelése (ez a vezérprojektek egyike). El kell indítani a kiskincstári rendszerhez közelítő intézményfinanszírozást, amely az intézményrendszer átalakítását is magával vonja.

A szűkös anyagi forrásokra való tekintettel fontos közösen áttekinteni az önkormányzat kötelező – törvényben meghatározott – feladatainak anyagi fedezetét és a nem kötelező, azaz önként vállalt feladatokat, valamint azok pénzügyi forrásait. Cél az önként vállalt feladatok ellátásának újragondolása abból a szempontból, hogy elegendő fedezettel rendelkezünk-e azok színvonalas, hatékony elvégzéséhez, nem veszélyeztetve a kötelező feladatok ellátásának minőségét. Ennek előkészítése érdekében szükséges külön helyi rendeletet alkotni, melyben elkülönítve rögzítésre kerülnének a kötelező feladatokon felül az önkormányzat által vállalt és vállalható, nem kötelező feladatok.

17.) Médiakapcsolatok Nagyobb figyelmet kell arra fordítani, hogy a városban, a Hivatalban, a térségben zajló eseményeket, rendezvényeket stb. megfelelő módon kommunikáljuk a médiában. A ma emberét percenként több száz információ és inger éri. Ebből a napi több ezer ingerből a híradó, a színes bulvármagazinok válogatják ki számukra a hírértékkel bíró üzeneteket. Ennél minden ember többre vágyik. Szentendre agglomerációs helyzetéből adódóan nem elégedhet meg a lokális média informálásával, távolabbra kell látnia. A helyi média szerepe vitathatatlan, hiszen ezen keresztül érjük el a helyi lakosságot, és adunk hiteles képet számukra a Hivatalban és a városban zajló eseményekről. Élve az információs technológia adta vívmányokkal a legújabb technikát is igénybe kell venni. Pozitív üzenettel bíró hírekkel, rendezvényekkel jelen kell lenni a sajtóban. Ne csak a Hivatal, a város ontsa magából a híreket, hanem érkezzen a felhasználói oldal felől a lakosság részéről visszajelzés. Legyen párbeszéd, tudjuk, mit szeretne a lakosság. Ezért kezdeményeztük az év folyamán a településrészekre és témákra lebontott közmeghallgatásokat, városkönyvi bejegyzéseket, és a honlapunkon is egyre több a társadalmi párbeszéd kezdeményezése. E kezdeményezéseket folytatnunk kell. 51

Egy tudatos és jól felépített kommunikációs stratégia mentén Szentendrét a köztudatban tarthatjuk. Ki kell aknázni a szentendrei neves személyekkel – művészekkel, sportolókkal, zenészekkel stb. – való kapcsolatainkat, annak érdekében, hogy a médián keresztül népszerűsítsék városunkat. Különböző városházi rendezvények alkalmával (gazdasági nap, városmarketing konferencia) megszólítottuk a város és a térség különböző célcsoportjait, így adva választ az aktuálisan felvetett és köztudatban forgó kérdésekre. Elengedhetetlenül fontos minden településen a lakosság megfelelő tájékoztatása. Ennek eszközei a városi újság (SZEVI), Szentendre város hivatalos honlapja (www.szentendre.hu), a városházán kihelyezett hirdetőtáblák, illetve a helyi médiával való kapcsolattartás (pl. Gondolat Tv). Színes, változatos, folyamatosan megújuló honlap Elengedhetetlen, hogy az információk megfelelően áramoljanak, eljussanak a célcsoportokhoz, a lakossághoz, a leendő ügyfeleinkhez. Ahhoz, hogy a lakosságot bevonjuk a városi életbe, hogy bekapcsolódhassanak a városi „vérkeringésbe” szükséges, hogy napra készen tájékozódhassanak a különböző eseményekről, rendezvényekről, konferenciákról. Az elavult, nehézkes tájékoztatási lehetőségek (mint pl. a faliújság) mellett a korszerűbb és könnyebben elérhető fórumokat részesítsük előnyben. A lakossági tájékoztatás egyik fontos eleme a városi honlap (www.szentendre.hu). A települések külvilág számára történő bemutatása, nevezetességeik megismertetése, a fontosabb városi rendezvények helye és ideje, illetve minden más közérdekű információ többek között a városi honlapon olvasható. Éppen ezért létfontosságú a dinamikusan fejlődő, színes tartalmú és könnyen megérthető szerkezetű, bárki által megfelelően kezelhető honlap, mely tükrözi a város arculatát. Fontos feladat a honlap új megjelenési formájának kialakítása, a folyamatosan jelentkező új igényeknek megfelelő fejlesztése. Elengedhetetlenül fontos a honlapunk áttekintése abból a szempontból is, hogy megfelel-e az e-közigazgatás feltételrendszerének. Az önkormányzat lefoglalta a „szentendrecity.eu” domain nevet, ami új perspektívákat nyit elsősorban a nemzetközi kapcsolatok építése terén, tekintettel arra, hogy az „eu-domain” névvel más országok számára jobb elérés biztosítható az interneten. Szentendre és Vidéke Az Önkormányzat tájékoztatási eszköze a Szentendre és Vidéke című hetilap. Feladatunk megteremteni és elősegíteni annak feltételét, hogy az önkormányzati döntésekről (rendeletekről, határozatokról), előzményeikről és következményeikről pártatlanul és teljeskörűen tájékoztassa a lap a jövőben is a lakosságot, továbbá biztosítani és erősíteni kell az igényes, színvonalas és színes tájékoztatás formáját. Fontos, hogy a sajtó minél több kulturális eseményről, sportrendezvényről hírt adjon, s ezzel erősítse a közéletben való részvételi arányt, illetve közzétegyen minden egyéb olyan közérdekű információt, közleményt stb., mely a lakosság számára elengedhetetlen a megfelelő tájékozódáshoz.

Rádió, televízió A médiával való kapcsolattartás eszköze a televízióval való együttműködés (pl. Gondolat Televízió, Dunakanyar Televízió, Endre Tv, Kalász Tv stb.). A cél a fontosabb hírek eljuttatása azon polgárokhoz, akik a média ezen eszközét részesítik előnyben. A tévé, rádió feladata a képviselő-testületi ülések közvetítése, a városi, önkormányzati események rendszeres felvétele. A helyi rádiókkal és televíziókkal jó kapcsolatot kell kiépíteni és fenntartani a megfelelő tájékoztatás biztosítása érdekében. A feladat minél szélesebb médiapaletta fenntartása esetleges önkormányzati támogatással, szerepvállalással.

VI. „EGYÜTTMŰKÖDŐ VÁROS” „Egyedül félszárnyú angyalok vagyunk, csak úgy tudunk szárnyalni, ha

s összekapaszkodunk.”

(Ismeretlen szerző)

A tizenhárom települést magába foglaló Dunakanyari és Pilisi Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulásában, illetőleg annak irányító testületében – a Kistérségi Társulási Tanácsban – vezető szerepet tölt be Szentendre városa. A kiemelt területeken – így a közoktatásban és a szociális ellátás területén – már javában zajlik az ellátórendszer átalakítása, és sorra köttetnek azok a megállapodások, melyek a központi normatív támogatások optimalizálása okán szükségessé váltak. A további társulások ösztönzésében a városnak kiemelt szerep jut, hiszen sok szolgáltatás tekintetében Szentendre befogadó helye lehet a kistérségben forráshiánnyal küzdő önkormányzatok egyes feladatköreinek. De a későbbiekben létrejövő intézményi társulásoknak is helyet adhat a város, ezzel további munkahelyeket teremtve a lakosság számára. Összességében fontos, hogy a város ne az egyszerűbbnek kínálkozó feladatátadás módszerét kövesse, hanem egy jól megfontolt stratégia mentén éljen a térségi domináns szerepéből adódó lehetőségekkel, és vállaljon olyan feladatokat is, melyek rövid távon ugyan több szervezőmunkát igényelnek, de hosszú távon megerősítik a város pozícióit nemcsak kistérségi, de megyei, sőt akár országos szinten is. Lényeges feladat a kistérség egyben tartása, s ennek egyik eszköze a kistérségi társulás operatív, önálló költségvetési egységként működő munkaszervezete. Az alábbiakban a térségi közszolgáltatás biztosításáról, összehangolásáról, fejlesztéséről lesz szó, valamint az egyes települések önkormányzatainak teljesítőképességét meghaladó önkormányzati feladatkörökről, a közszolgáltatási rendszer közös, illetve térségi rendszerének kialakításáról. A cél az intézményrendszer integrálása, illetve egyes közigazgatási (államigazgatási) feladat- és hatáskörök hatékonyabb ellátása a kistérségi együttműködés keretében.

1.) Együttműködő testület Nagyon fontos, hogy a testület tagjai a város, a kistérség érdekeit szem előtt tartva hozzák meg döntéseiket, ugyanis bármilyen jószándékú kezdeményezés, ötlet csak akkor válhat kész tervvé, illetve csak akkor tudjuk megvalósítani, ha a kölcsönös bizalom és együttműködés jegyében járunk el. Ezért az egyik legfontosabb feladat a „közös hang” megtalálása, mind a testület tagjai, mind a lakosság és a képviselők között. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele az információk megfelelő áramlása, a testületben ellentétes politikai érdekeket képviselők hatékony együttműködése és kommunikációja. A szükséges bizalmi légkör kialakítása azonban nemcsak a polgármester és az elnök, hanem valamennyi képviselő felelőssége.

2.) Egészségügyi szakellátás A kistérségen belül megvalósítandó célkitűzések ehhez a szakágazathoz kapcsolódóan, például: − A kistérségi önkormányzatok egészségügyi feladatokat ellátó bizottságai alakítsanak ki élő kapcsolatot egymással, és egy összefogó, koordináló bizottság létrehozásával segítsék a szakterületek képviselőinek munkáját. − Szűrővizsgálatok – különösen a fogászati szűrés – gyakoribbá tétele. − Kapcsolatteremtés a kistérségi háziorvosi és szakellátást nyújtó intézmények között (pl. számítógépes fejlesztéssel). − A mobil városi szűrővizsgálatok rendszeressé tétele. − A hordozható műszerek kistérségi szintű beszerzésének szorgalmazása. Az egészségügyi reform kapcsán a hangsúly áttolódik a járóbeteg szak- és alapellátásra. A lakossághoz közelítjük az egészségügyi, szociális és egyéb ellátási feladatokat, úgy, hogy a lakóhelyekhez közeli ellátóhelyeket és szolgáltatásokat hívunk életre.

3.) Szociális alapszolgáltatások Az egyszerű, lakosságszám arányban juttatott támogatást hamarosan felváltja a szigorúan rászorultság alapon fizetendő normatíva, de egyre inkább előtérbe kerül a feladatellátásra koncentráló szemlélet is. Mindezek sarkallják a kistérséget, hogy megfontolt stratégia mentén kezdje meg és folytassa a felkészülést az amúgy is csökkenő források minél hatékonyabb kihasználása érdekében. Szentendre élenjáró szerepet töltött be eddig is a területen, és ezt még fokozhatja további intézményi társulások ösztönzésével és ezek helyi működtetésével. A szerződéskötések – jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás, támogatószolgálat – megtörténtek, azonban feladatunk ezen területek továbbfejlesztése, az együttműködés magasabb szintre emelése.

4.) Kultúra, oktatás Hasonlatosan a szociális ellátórendszer átgondolásához a közoktatásban is sürgető feladat egy komplex stratégia kidolgozása, mely már rövid távon is növekményt eredményezhet, de hosszabb távon bizonyosan kulcsa az egyes intézmények fennmaradásának és az oktatási színvonal emelkedésének. 55

A munkaerőpiaci igényekhez igazított, több szinten folyó oktatási és szakképzési rendszer kialakítása és folyamatos korszerűsítése akár kistérségi szinten is beindítható, de legalábbis fontos lenne felvenni a kapcsolatot megfelelő oktatási intézményekkel, és lerakni az együttműködés alapjait az elkövetkező időszakban. Kistérségünk így elérhetné azt, hogy mind több és több szakdolgozat, kutatás és PHD-értekezés témája, vagy egy-egy projekt konkrét helyszíne lenne, ami újabb publicitást jelentene a térségnek. Együttműködés kulturális területen, közös ünnepek szervezése, kapcsolatok építése A kistérségi kulturális együttműködés keretében megvalósítandó irányvonalak: – Egymás hagyományainak tisztelete – Kisebbségek-nemzetiségek ünnepe – Egymás ünnepein való részvétel, ezekről egymás értesítése – Kulturális összefogás kistérségi szinten, közös ünnepek szervezése (ld.: Ister Napok, Kistérségi Diákfesztivál) – Közös nyári ünnepek, rendezvények, búcsúk, bálok szervezése a sokszínű kulturális kistérségi arculat megőrzése, egymás hagyományainak megismerése érdekében – Törekedni kell az elfeledett (illetve ismert, de fel nem használt) régi mondák, legendák, mesék, híres emberek történeteinek felelevenítésére és feldolgozására, melyek lehetővé teszik a helyi rendezvények különleges vonzerejének felfrissítését Bár a térség kulturális-művészeti szempontból sokszínű, a cél közös: – hagyományápolás, ezek átörökítése a jövő generációjának – közös kiadványok elkészítése, ld.: Barangoló című kiadvány, kistérségi eseménynaptár elkészítése – a kultúra megjelenítésének egységessége Hálózatépítés: szélesebb körű kommunikáció Szentendre kistérségi központi szerepéből, agglomerációs helyzetéből és egyéb speciális adottságaiból (kultúra, művészet) kiindulva a regionális és nemzetközi szintet sem lehet elhanyagolni. A hálózatépítés (networking) a városban a következő szinteken folyik. A helyi szintű hálózatok megléte adott. A civil szervezetek, egyesületek, alapítványok, vállalkozók, idegenforgalmi szakemberek, önkormányzati intézmények, nevelési-oktatási intézmények stb. hálózata egy rég kialakult rendszer része. A velük történő kapcsolattartás, kérdések és válaszok ismerete elengedhetetlen, így ők a hálózatépítés első szintjét és alapját képezik. Szentendre a Dunakanyari és Pilisi Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulásának körzetközpontja. Ilyen szempontból a város a térséghez tartozó tizenhárom település gazdasági, kulturális, művészeti, oktatási, egészségügyi, szociális, közigazgatási, közlekedési, idegenforgalmi stb. centruma. Kiemelt feladatunk, hogy a térség érdekeinek előmozdításáért lobbizzunk különböző regionális és országos fórumokon. A területfejlesztés következő szintjei a megye és a régió. Korábban meglévő és újonnan alakuló kapcsolatok ápolásával a városi információk gyorsabban jutnak majd el hivatalunkhoz. 56

A következő szervezetekkel, fórumokkal való jó kapcsolat kiépítésével lehetőségünk nyílik érdekérvényesítési eszközeink jobb igénybevételére: − − − − − −

Pest Megye Közgyűlése Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács Dunakanyari Térségfejlesztési Tanács Magyarországi Önkormányzatok Szövetsége Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége

Ezen kapcsolatok és funkciók révén lehetőség nyílik a nyitásra a térségen túlra is. Így kerül Szentendre kapcsolatba Gödöllővel, Esztergommal, Budaörssel, Váccal. A Magyar Történeti Városok és Térségek Szövetségének tagjaként pedig a város történelmi részeinek és európai kulturális örökségének megőrzésére és felújítására törekszünk. Nagyon fontosak az itt kialakított kapcsolatok, hiszen ezek vezetnek el a következő, az országos szintű kapcsolatok kialakításának lehetőségéhez. Szentendre tagja a különböző önkormányzati és kistérségi érdekérvényesítő szervezeteknek (TÖOSZ, MÖSZ) is. Nemzetközi szinten elsősorban a testvérvárosi partnerség a döntő. Az évek alatt kialakított kapcsolatok fejlesztése és több területre történő kiterjesztése ma az önkormányzat kiemelt feladata, hiszen számos európai uniós pályázat és projekt megvalósítása válik lehetővé ezek által. Fontos, hogy a város különböző projektek kapcsán és vállalt partnerségben együttműködjön nemzetközi szervezetekkel, pl. EuroArt, Intelligent Energy Europe program. Emellett arra törekszünk, hogy a különböző országok külképviseleteivel (pl. Kína, Japán, Amerika stb.) felvegyük a kapcsolatot és pilot-projektek helybeni megvalósításával növeljük a lakosság életminőségét. Szívesen fogadunk delegációkat Brüsszelből (ESZGB) és más országokból.

5.) E-közigazgatás A lakosság részéről egyre nagyobb igény, hogy interneten keresztül bekapcsolódhassanak a hivatali ügyintézésbe úgy, hogy ne kelljen elmenni otthonról, elegendő legyen bekapcsolni az otthoni számítógépet, és pár kattintással elintézhetőek legyenek a hivatalos ügyek. Mi szükséges ennek megvalósításához? Az e-közigazgatás kistérségi szinten történő kiépítése már folyamatban van. Teljeskörű megvalósulásával biztosított lesz az informatikai háttér. Az elektronikus ügyintézés használatára vonatkozó legfontosabb információkat el kell juttatni az emberekhez olyan közérthető formában megfogalmazva, hogy mindenki számára világossá váljon, hogy mi is az elektronikus közigazgatás lényege. Fontos, hogy mindenki tudja, hol, milyen feltételekkel, mely hatósági területeken alkalmazható az elektronikus ügyintézés, és mik a szabályai. A hazai e-közigazgatás világában Szentendrének lehetősége lehet egy egészen kimagasló szerep megszerzésére is, hiszen a kormányzati elképzelésekben éppen a mi térségünkhöz hasonló 57

területek szerepelnek, mint a további fejlesztések alapjául szolgáló szerver – úgynevezett ASP központok – potenciális befogadója. Amellett, hogy egy ilyen újabb, milliárdos beruházás munkahelyeket is teremt, óriási presztízst jelentene Szentendre és a kistérség számára.

6.) Belső ellenőri feladatok A cél a Kistérségi Társulás keretén belül megvalósuló belső ellenőri feladatok minél hatékonyabb, szakszerűbb, a településekkel folytatott tapasztalatcserére épülő ellátása. A feladat a kistérségi települési önkormányzatok és intézményeik vonatkozásában ellátandó belső ellenőrzések minél szélesebb körben való kiterjesztése, az információcsere. Nemcsak a legszükségesebb vizsgálatokra kerülhet sor, hanem további olyan átvilágítások is napirendre kerülhetnek, amit a törvényi szabályozás nem tesz feltétlenül szükségessé.

7.) Közbiztonság Megfontolandó a közterület-felügyeleti, polgárőri feladatok elvégzésének kistérségi szintre emelése. A társulásos forma hatékonyabb és költségtakarékosabb, gazdaságosabb feladatellátást tesz lehetővé.

8.) „Jegyzői klub” A jegyzői klub – a települési jegyzők nagy megelégedésére – jelenleg minden, kistérséget érintő kérdésben havi rendszerességgel összeül. Feladatai között szerepel, hogy a jegyzők minden olyan jogszabályi változást átgondoljanak, melyek a hivatalok feladatait, a hatósági ügyintézést érinthetik. A közös gondolkodás során keressük a törvény keretei között a legmegfelelőbb és leghatékonyabb megoldásokat a módosítások gyakorlatban történő végrehajtására, és egyes területeken törekszünk a jogalkalmazás egységesítésére.

9.) Civilek bevonása Minél szélesebb körben szükséges a civil szervezetek bevonása azokba a tanácsadó testületekbe, fórumokba, melyek kihatással lehetnek a város, a kistérség életének, így különösen kultúrájának, művészetének, hagyományainak, sportéletének alakítására. A városokban hatékonyan működnek civil szervezetek, melyeket be kell vonni a közös projektek megvalósításába, illetve fontos, hogy a civil szféra véleményét is megismerje a város vezetősége. A különböző városházi rendezvények keretében (pl: EU Gazdasági Nap, I. Városmarketing Konferencia, Civil Nap) a gazdasági szféra képviselőivel, a civilekkel, a városi élet közszereplőivel folytatott konzultációk során megismerkedtünk egymás fejlesztési ötleteivel, illetve tervezett beruházásaival, az együttműködés lehetőségeivel. Együtt kell működnünk nem csupán a civil szervezetekkel, hanem a kisebbségekkel, az egyházakkal, alapítványokkal, sportegyesületekkel, állami intézményekkel (pl. a Tiszthelyettesképzővel) és a városunkban élő közéleti személyekkel, szakértőkkel is.

Szentendrén a Városi Közművelődési Tanács, a Művészeti és Műemlékvédelmi Tanács, a Tervtanács, a Kistérségi Egyeztető Fórumok az önkormányzat feladatainak ellátását segítik a civilek bevonásával. A megalapozottabb és szakszerű döntések előkészítése érdekében a jövőben fokozottabban szükséges bevonni a civileket a munkába.

10.) Kistérségi találkahely A szentendrei HÉV végállomás az agglomeráció északi térfelének, azaz a Dunakanyar és a pilisi térség lakóinak átszállóhelye. A munkaképes lakosság jelentős része a fővárosba ingázik nap mint nap. El kell érnünk, hogy megfelelő színvonalú legyen a HÉV környéke, komfortos érzés legyen a kistérség „kapuján”, Szentendrén átutazni, itt tartózkodni. Kiemelendő fejlesztési célok: − Kistérségi központok telepítése (térségi alközpont) − Szentendre Szakorvosi Rendelőintézet áttelepítése − Önkormányzati funkciók telepítése – ügyfélszolgálat, okmányiroda − Kereskedelmi szolgáltató beruházások (városrész megújítás) ösztönzése − Kistérségi zöldségpiac létesítése A beruházás az alábbi fejlesztéseket tartalmazza: − A pályaudvari épületek megújulása − Parkolók az utazóközönségnek (P+R) − Közpark fejlesztése, revitalizációja

11.) Az együttműködés távlati lehetőségei A kistérségi, sőt az azon messze túlmutató együttműködésekben óriási lehetőség rejlik. A szoros értelemben vett közigazgatás területén is rengeteg olyan lehetőség kínálkozik, ami amellett, hogy jelentős költséghatékonyságot eredményez, egyben Szentendre fejlődését is messzemenően segítheti. Szükség van tehát további intézményi társulások létrehozására. Az önkormányzati munkának el kell szakadnia a kizárólag reagálni képes megközelítéstől, és előrelátó, a kellő rugalmasságot is megengedő stratégiai szemlélet meghonosítására van szükség. Az újszerű szemlélet elengedhetetlen feltétele annak, hogy egy város, egy kistérség valódi partnerévé válhasson az üzleti, pénzügyi, befektetői szférának, amire viszont egyre nagyobb szükség lesz a szűkülő források miatt. Ez a felfogás bizonyára mozgatórugója lesz az együttműködésnek, és már most látható, hogy a jól felfogott közgazdasági érdeken felül ez a feltétele a pályázati lehetőségek megragadásának is. Álljon tehát Szentendre az élére ennek a folyamatnak. Legyen kezdeményezője és befogadója az olyan projekteknek, mint amilyen egy térségi médiahálózat kiépítése, egy gazdaságfejlesztő centrum létrehozása, a dunai hajózás újraindítása vagy éppen egy Európában is egyedülálló kulturális központ megalapozása. A város és a térség adottságai kivételesek, a lehetőség tehát megvan e nagyratörő tervek megvalósítására. A kistérségi társulási megállapodásban szereplő, a feladatellátás rendszerébe tartozó térségi feladatok:

− − − − − − − − − − − −

Területfejlesztéssel megvalósuló feladatok Közoktatási szakmai szolgáltatás kistérségi szintű működtetése (pl. nevelési tanácsadás) Egészségügyi alapellátás Települési szilárd hulladékgyűjtés, tárgyi feltételek biztosítása Gyepmesteri feladatok ellátása Önkormányzati szintű belső ellenőrzés ellátása Közbeszerzési eljárások szervezése és lebonyolítása Szociális, gyermekjóléti és családsegítő szolgálat működtetése Helyi közlekedés és közútkezelés Szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás Környezetvédelem, ivóvízvédelem, utak fenntartása Tűzoltóság tevékenységének megszervezése, ellátása

Jelenleg kistérségi hatáskörben működő önkormányzati feladatok: − − − − − − −

Közoktatás szakmai szolgáltatás egyes feladatai Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Támogató szolgálat Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat (nyolc település tekintetében) Belső ellenőrzés Mozgókönyvtári feladatok Szúnyoggyérítés

A kistérségi társulás nyitott minden olyan feladat ellátására, melyek a kistérség érdekeit szolgálják, mint pl.: − − − −

Közös energiafelhasználás Útépítés Mobiltelefon-használat Banki szolgáltatások stb.

Utószó „Szentendre úgy szolgálhatja a kort, úgy illeszkedhet be a világ harmóniájába, ha megőrzi karakterét. Csak annyi alakítást, javítást kíván, amennyit egészsége megkövetel. Miként a jelen a múlt köveit – a jövő is őrizze meg ezt a sok tornyú, sok nyelvű, de egy akaratú, remekmívű várost.” (Szakonyi Károly: Szentendre képei, 1985 – részlet)

Számos feladat vár még az Önkormányzatra, és ezek minden egyes apró mozzanatát nem lehet leírni. Sokszor a feladatok megoldása, megvalósítása során merülnek fel újabb ötletek, javaslatok, melyek talán még hatékonyabb, célszerűbb és gazdaságosabb eszközök lehetnek. Azonban szükséges egy általános, a város fejlesztésére vonatkozó irányvonalat meghatározni, és ennek megfelelően egy stratégiát kidolgozni ahhoz, hogy ne ötletszerűen, hanem tervszerűen tudjunk munkához látni, illetve azt folytatni. A Dumtsa Jenő Városfejlesztési Stratégia megalkotásával még nem zártuk le a munkát, hiszen a városfejlesztés egy gördülő tervezés, a változó életkörülményekhez folyamatosan alkalmazkodó terv, melyet minden évben felül kell vizsgálnunk, részletes cselekvési programot kell hozzá alkotnunk. A mi programunk a városé, nem külső szakértők által összeállított anyag. Köszönjük a megalkotásában részt vevőknek – várostársainknak, civil szervezeteknek, a Képviselő-testület tagjainak, a Hivatal munkatársainak, szakértőknek – a segítő együttműködést, a konstruktív javaslatokat, melyekkel hozzájárultak ahhoz, hogy a Dumtsa-program a „MI STRATÉGIÁNK” legyen!