Horizont Zarándoklat: Szarajevó, Mostar, Međugorje (2)
Mostar – a fények városa Benyomásokkal gazdagon szálltunk fel a buszra. Teli hassal, meg egy kis szuvenírral a hátizsákokban hagytuk el Szarajevót. Csak most vettem észre a Szarajevót körülölelő dombokat, ahova húsz évvel ezelőtt félelemmel néztek az itteniek. Oda, ahonnan hosszú ideig kíméletlenül lőttek a városra, szórva a halálos golyókat, gránátokat. Nađ Éva
A buszon a mellettem ülő társamnak megmutattam a fényképezőgépemmel
– mint valamilyen ráadást – csak fokozta a Neretva folyó völgye, melyen buszunk haladt át. A folyó sajátos friss türkiz-zöldes
termet láttam, ennyire egyszerűen berendezve, tudván, hogy szent helyről van szó, különleges érzés töltött el – talán mély tiszteletnek
Jablanica és a nevezetes Neretva-híd. Itt forgatták a „Bitka pri Neretvi” című ismert jugoszláv háborús filmet is. készített fotókat a városról, s közben egyre erősebben arra gondoltam, hogy Szarajevóba még vissza kell jönnöm. Pontban akkor el is döntöttem, hogy ide még visszajövök! Szarajevóból Mostar felé indultunk. Mostarban is (hasonlóan, mint Szarajevóban) a kelet és nyugat találkozása kísérhető szemmel szinte mindenütt, az orientális és az európai kultúra, művészet érintkezése. Természetesen nem autópályán haladtunk a „fények városa” felé, hanem kacskaringós utakon – jaj, de szép helyeken jártunk! A természet a Dinári-hegységben is most kezdett ébredezni, s ameddig elláthattunk csak erdők mindenütt e hegyes-völgyes tájon és a meredek szürke sziklás falak. Ezt a csodás kilátást
20
színével pompássá tette a festményt. Mivel Mostar felé tartottunk, a Neretva melletti utazást „introként” (bevezetésként) magyaráztam magamnak, hiszen még csak most jön Mostar! Csakhogy mire Mostarba, Hercegovina legnagyobb városába érkeztünk, nagyon eleredt az eső. És mire leszálltunk a buszról, még jobban esni kezdett. A zuhogó eső nem tántorított el bennünket a városnézéstől, amit néhány utcán áthaladva a ferences Szent Péter és Pál-bazilikában kezdtünk. A bazilika belülről úgy nézett ki, mintha most állt volna renoválás alatt (lehet, hogy éppen felújították?). A templom falai csupaszok voltak, csak egy nagy kereszt állt a szerény oltár mögött, a padok egyszerűek. Amikor ekkora
és tisztaságnak nevezném. A polgárháborúban, 1992ben, lerombolták a bosnyák horvátok katolikus templomát, amit a háború után újraépítettek, de nagyobbra
az előzőnél: a templom tornya magasabb, mint volt, s eléri a 107 métert. A török uralom következtében Mostarban sok dzsámi is látható, a pravoszláv templom ma (még) romokban áll, de a városnak van zsidó temetője is. Az időjárás miatt sajnos kevés szabadidő állt rendelkezésre, így nagyjából valójában csak elsuhantam Mostar legjelentősebb látnivalói mellett. Felmentem a Neretva feletti Öreg-hídra (Stari most), s szólóban csináltam egy gyors kört az Óvárosban is, s futottam is a csoportunk után, mely már elindult a busz felé. A városból annyit láttam, hogy tudom, mi miatt kell még visszajönnöm. Például: szeretnék gyönyörködni az Öreg-hídban, rajta ülve hallgatni a mellettem elhaladókat, lábujjaim végét a világos, türkiz Neretvába mártani... A történelemből tudni, hogy korábban ezen a helyen fahíd állt, láncokkal összekötve, melyek az évek során elhasználódtak.
Amikor a törökök elfoglalták Mostart, a láncos-híd források szerint már tényleg nagyon rossz állapotban volt, ezért 1557-ben kőből „új” hidat kezdtek építeni. A munkálatok kilenc évig tartottak, a köveket a halvány „tenelija” helyi mészkőből faragták, ami a nap helyzetétől és erejétől függően változtatja színét. A legenda szerint I. Szulejmán megfenyegette Mimar Hajrudin építészt, hogy amennyiben a híd a fa támasztékok eltávolítása után nem áll meg, megöleti. Mivel az építész maga is bizonytalan volt a híd stabilitását illetően, azaz maga sem hitte el, hogy a híd nem omlik össze, elkezdte ásni saját sírját. De a régi Öreg-híd 427 évig állt összekötve a Neretva két partját, az embereket és az időt. A hidat először „Megkövült Holdnak” nevezték el elegáns szépségének köszönhetően, hamar szimbolikus jelentőségűvé vált, amit csak megerősített az a misztikus légkör, ami az
Nincs olyan, akit ne ragadna meg e festői, lenyűgöző látvány Mostarban, felhős időben is. N É P Ú J S Á G 2 013 . m á j u s 16 .