dűlő019 - szöveggyár 2015

Page 1

1

2015019


A Műút Szöveggyár 2015-ös tábora (Miskolc, Vasgyár, 2015. július 2–5.) résztvevőinek írásai Szövegek: Dobány Péter | Hegedüs Benjámin Jutas | Miklya Csanád Máté | Nemes Luca | Purosz Leonidasz | Rákóczi Zoltán | Szegedi Fanni | Szilágyi Sára | Szurdi Panni | Vas Máté | Vida Kamilla Fényképek: Szöveggyár archívum dűlő a műút irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat önálló tartalmú digitális melléklete szerkeszti: kabai lóránt kkl@muut.hu logo, layout, design: Tellinger András telli@chello.hu kiadja a Szépmesterségek Alapítvány Miskolcon felelős kiadó: Kishonthy Zsolt a megjelenést támogatja a Nemzeti Kulturális Alap ISSN 2062-4409 http://www.muut.hu/dulo http://www.facebook.com/muutfolyoirat http://twitter.com/muut_folyoirat


„Évek óta járunk vissza ide, a Zónába. Guberálunk. Nem tudom neked megmondani, hogy miket. Azt tudom, hogy egyesek már állítólag eljutottak a Gömbig. Penészes, törött, eklóga-koponyákat, keserű avasi mámort, másnapos varjakat, a komor feltámadás titkát. Rókák salakdombról salakdombra. Jönnek az új rablói a nyárnak és fogalmam nincs, mit fogunk mondani nekik. Ők mit keresnek, ők mit találnak majd a Zónában. Meglátjuk. Valamit mindenki talál. Ezt-azt, majd meglátjuk, viszi majd mindenki magával, ahogy gólya viszi a fiát. Már várjuk őket, barátom, biztos is. Már várjuk őket.” (Zemlényi Attila: A komor feltámadás titka, Litera, 2015. június 29.)

„Hangozzék akár megvetendő módon szentimentálisnak, mindeddig a szakmai programok mellett az együttlét diszkrét és titokzatos bája, a másikra való odafigyelés, feltétel nélküli érdeklődés, empátia és szeretet volt az, ami a legerősebben összetartotta a tábor résztvevőit, és bár nem hiszek holmi előérzetekben, megérzésekben, úgy sejtem, most sem lesz nagyon másképp.” (kabai lóránt: Ötödször, Litera, 2015. június 30.)

„Ebből a steril belvárosból vágtatok haza, hogy holnap beköltözhessek ötödszörre is a Vasgyárba. Ott egész másfajta a lassúság, csend sincs igazán, inkább feszülten hallgat az egész. Beköltözünk a Vasgyárba, hogy új kezekkel simogathassuk majd fényesre az ismerős rozsdafoltokat. Látom is magunkat, ahogy ülünk a tonnás állványzatok alatt, amik néha megnyikordulnak. Mi pedig megint próbáljuk megfejteni a vas nyelvét: az ércek nyögését, a kohómunkások kiáltásait.” (Polák Péter: Másfajta lassúság, Litera, 2015. július 1.)

„A gyár kapujában megállít a biztonsági őr. Névsorírás, aki kész, bemehet, a többiek próbálnak belesni, meglátni valamit ebből a kétszáz hektáros romból. Forró fémmel kiöntött termeszvár. Ma viszont más. Ma vidám kis falu, nem nehezül a látogatóra hatalmas tömegével. Érezni, hogy ha lassan is, de megmozdul ez a nagy állat. Elnyeli a tégla- és salakfalakat a növényi burjánzás. Mindenhol dolgozókba botlunk, szikrák, munkazaj.”

(Szenderák Bence: Forró fémmel kiöntött termeszvár, Litera, 2015. július 2.)

3


„ezután egy kis chill, úgy tűnik, két évvel ezelőtti központunk, az újraértelmezett buszülésekből álló placc, most egy földbe vesző vasúti sínre korlátozódik. ismét megállapítom, hogy ez a hely maga a sztalker: folyamatosan változó. ja, meg hogy nagyon királyak a srácok, mind tehetségüket, mind bármi mást tekintve.” (Borda Réka: minden thug life, Litera, 2015. július 3.)

„El se tudnánk Lórival rontani őket. Kompaktok, mint egy vadiúj mercédesz, szépen csillognak, tudnak egy csomó mindent, tele vannak extrákkal. Elképesztő jó volt, amit a Sopotnik Zoli kérésére kipattintottak laza ujjgyakorlatként magukból. Kvázi — sose gondoltam, hogy leírom ezt a szót — szívatós feladat, ami az volt, hogy áltudományos miniesszét kellett írniuk, az előző napjukról itt, a Gyárban. Úgy megoldották ezt az áldokuthrillert vagy mit, hogy ne tudd meg. Elegánsan, viccesen, bájosan, odamondósan, és amit még akarsz. Hol álmélkodtam, hol meg szétröhögtem, de semmi túlzás, semmi szokásos gyermekmanír, amiben csak és kizárólag a dohány és az alkohol a főszereplők, mint egyedüli bizonyítékai a felnőttlétnek, és persze az összes megveszekedett írótábornak. Finom, jól adagolt irónia és önirónia, csipetnyi drámai spéttel, pont úgy, ahogy még jólesik, kis tejszínnel, egy kockacukorral.” (Zemlényi Attila: Ünnepnapok a szarvasgyárban, Litera, 2015. július 4.)

„Eljött ez is, ennek a vége is, motyogom három körül magam elé, amikor megébredek, alvászavarom kiválóan segíti naplóírói kötelezettségem; mintha hallanék megtévedő visszhangokat is, alighanem még most fekszenek le a Szöveggyár-veteránok, mintha őrségváltás lenne, holott lassan ők váltanak le. Persze nyilván nem eszik olyan forrón, de valóban úgy éreztem már péntek délután, amikor a Sopotnik Zoltán adta feladat parádés megoldásait felolvasták, eléggé készen vannak, én már nem sokat tudok mondani nekik az írásról. Szombaton fokozódott ugyanez az érzés, amikor Lakatos István tartott műhelyfoglalkozást — de azért a kéziratfalra ragasztott verseikhez bőszen jegyzeteltem, ahogyan majd’ mindenki más is, olyik papír valóban »sündisznós« lett a sok kommentártól. Most távozunk egy évre, mert ismét csak nem kérdés, hogy jövőre folytatjuk, csak egy kis csendet hagyunk itt magunk után.” (kabai lóránt: Vasgyári hajnal, Litera, 2015. július 5.)

4


A 2015-ös Szöveggyár-tábor programja Délelőtti film

Délutáni és esti előadás, szeminárium, műhelymunka Tábornyitás; a kéziratfal elkészítése

július 2. (csütörtök)

Terepbejárás, műhelymunka, kreatív szövegírási feladatok Papp Dénes zenés versestje Műhelymunka, kreatív szövegírási feladatok

július 3. (péntek)

Andrej Tarkovszkij: Sztalker

Sopotnik Zoltán előadása és műhelyfoglalkozása Lenin Kohászati Slam — Bájer Máté, Barcsai László, Irlanda Kristóf, Irlanda Máté + slam workshop és verseny

július 4. (szombat)

Csáki László – Bánóczki Tibor: Az ifjúság megnyugtat

Műhelymunka, kreatív szövegírási feladatok Lakatos István műhelyfoglalkozása Jenei László előadása

július 5. (vasárnap)

Lukáts Andor – Egressy Zoltán: Portugál

Műhelymunka, kreatív szövegírási feladatok Táborzáró felolvasás a Szöveggyárveteránok jelenlétében

5


Kéziratfal Még 2012-es táborunkban alakítottuk ki azt a gyakorlatot, hogy a résztvevők jelentkezéskor beküldött szövegeit A/3 méretben kinyomtatva a projektszoba falaira ragasztjuk, s innentől mindenki szabadon véleményezheti, jegyzetelheti, kommentálhatja azokat. Ennek előnye egyfelől a viszonylagos időbeli szabadság: nem azonnal kell reflektálni az olvasottakra-hallottakra, a tábor teljes időtartama rendelkezésre áll, így akár többször vissza lehet térni egy-egy íráshoz, lehet egymás kommentárjaira reagálni; másfelől a szóban nehézkesebben megnyilvánulók is teret kaphatnak így. Mindemellett természetesen további személyes megbeszélések, konzultációk, élő műhelymunka is folyt a táborvezetőkkel, illetve a korábbi táborok résztvevői közül meghívott három mentorral, Borda Rékával, Polák Péterrel és Szenderák Bencével. Az alábbiakban a kéziratfal „eredményei”, a táborban kapott vélemények, tanácsok, javaslatok nyomán újraírt versek olvashatók.

6


Dobány Péter 7


Aladdin Hát ez már nettó giccs, barokkos, örvénylik és négyszáz csomóval pörgeti magát a szőnyege, nem lesz már többféle vény nélkül kapható gyógyszere, talán a maláta altató párlata segít a kis perzsa körhintán, és addig örüljön, amíg van mit fehér lapokra féltranszban kihányni, eltelik pár perc, pár év és majd elillan: ételszag, seggszag a meggyűrt ágyneműből, vékony szőrszálakból szőve a lélek is szellőzik: vigye ki, hordja be, elölről kezdheti, nézze csak, körhinta még ez is.

Nuvel vaque „Frantzúz lecon közepett” (W. S.)

fény szője át a langyos kisszobát huzat legyen gépzaj tavaszi röntgen mindenik porszem lészen túlexponált ha betűz a fehér fény olvasson engem legyek az ágyneműn kócos kis kokszinell hasamon feküdjek csillogjon verniszázs hátamról olvasson hályogos porszemmel anyajegyeket hétpettyes breile-irást a lebegő vaque fény az UV-ujjú hajnal ázom a huzatban álmodjam menetszél kotyogj petit matin keserűn sok tejjel nem hívnak sehogy sem minek is neveznél árnyam a parkettá széthulló röntgenakta dől a huzat be az ajtón apa nyitva hagyta


Hegedüs Benjámin Jutas 9


Őrtorony Nem esik nehezemre elképzelni, hogy világinak neveznek a hátam mögött, mert olyan lehetek nekik, akár egy farfekvéses gyerek:

hogy szemléltesse, milyennek tartja a halált. Emlékszem arra az időre, nem volt régen,

most születne meg, seggel a fény felé. Szerintük egy igaz vallás van, minden más tévútra visz, vagyis a gyehennába.

ma már napoknak tűnik. Néha nehéz volt hozzám szólni, elmentem szobám végébe, leültem az ágyra,

Persze vannak kivételek. Dzsungelben nőttél fel, és nem találkoztál misszionáriussal, vagy neveltetésed miatt

és befogtam fülemet, bárkik is beszéltek a nappaliban. Tízéves koromban voltam utoljára a díszes gyülekezetben,

zárkóztál el tőlük, hamis papok befolyása alatt landolt kiadványuk a kukában. És ott lenne még az erős megbánás.

de nem hagy nyugodni, ami kénszagtól bűzlő lehet, bár mindig zöld gyepnek képzeltem el, a közelben nincsen fa,

Én hittem nekik, ők voltak egyedüli barátaim. Szerették apám előadásait, az egyiken gyertyát fújt el,

kivéve a vörösesbarna kerítést. Kapu nem vezet a kertből, ahová nem tudom, honnan, de kisétál az ember.

10


Miklya Csanád Máté 11


szekunder Végül a boncasztalon végzed, a kés könyörtelensége emlékeztet, értelmetlen az egész. Apádtól örökölt megfelelési kényszer üldöz, kimondatja veled: Játsszunk ismerkedőset? A fal felé fordulva rám hagyod a boncmester szerepét. Az instrukciókat belém égetted, izzad a tenyerem, teszem a dolgom, ne mozogj. Apád jár a fejemben, nekem is meg kéne felelni neki? Pihenő kell, kézmosás, valami kurva kifogás, ott hagylak félig nyúzva. a csap is értem köp, eldugult kagyló, megint itt rekedünk, visszamegyek hozzád. Már alszol, jó neked. Álmatlanságomban történetünk elvesztett végét keresem, saját farkába harapó kígyó, holnap kezdhetjük az egészet elölről, magunkat keresve. Vergődésünk által keltett hullámok egymást simogató gyűrűi döbbentenek rá, már megtaláltuk.

12


oktogon 1. Egyszer csak megjelentek az udvaron, azóta befelé figyelnek, halkan vonaglanak, táncuk ősi, reflexszerű. Egymásra borulnak, rá az ablaküvegre, bemocskolnak kívülről mindent. Kinyitod az ajtót, beáramlik az, mi eddig kint volt. Rájuk kacagsz. Ez az én népem. Vége a negyvenéves vándorlásnak. 2. Futsz a parkban, mögötted a falka. El akarnak kapni, félig nyúzott róka, jó lehet még valamire. Üvöltök utánad, figyelmeztetnélek. Nem hallod. Pedig ott a tábla: Fűre lépni tilos. 3. Sohasem dugtam még zsidóval — mondod szó nélkül térdre rogyva egy kocsma közepén — lábamat mosod — 4. Képet készítenék rólad. Tempera helyett olaj. Fantáziaszülemény vagy csupán, agyam teremtménye, könnyen módosítható. Nem létező színek, árnyalatok játéka, hiátust képző. Kétdimenziós, a festék hamis egymásra pakolása ecsettel, egy elfuserált játék.

5. Megtaláltad édesapa egyik régi pólóját. A pincében kutakodtál, régi életemet kerested. Dohos póló. Néhol lyukas. Kérdés nélkül eltulajdonítottad. 6. Rám zárod az ajtót. Belekavarodsz saját csapdáidba. A cigányokra, gójokra, zsidókra fogod az egészet. Félsz. Félig nyúzott róka. 7. Népedből nyolcan válnak ki, egy elcseszett hét-szentség. Szobád falára másznak, bele a fejedbe. Visznek magukkal.

13


primer észak aluljáróaljban visszanézel: másszuk meg a Taigetoszt! felszínességed nálam tanultad. dél vonzat nélkül vándorlunk. hagyjuk meg a fecskéknek a déli irányt és az őszt. közép egy harmadik személynek szánt sajtburgert hagyok a földön kutyaszar helyett. kelet elmúltál tizenhat. elfogadottá válik mással a libabőrtánc. nyugat január huszonhetedikén utcazenefeszt három cigánytól a nyugatiban.

14


Nemes Luca

15


Tengerparton

Napon

Megállsz fölöttem. Hangodból hosszú és csilingelő láncokat fonok, hogy a nyakam köré tekerjem őket. Szavakká rendezem az üvöltésedet, és megbélyegzem vele magamat. Arcra borulok. Várom, hogy megragadd a láncokat, és felemelj vagy megfojts velük; hogy a hangod általad vájjon belém, és nélkülem váljon szavakká. Várom, hogy magadnak követelj, mint a szelet és a tengert. Irtózatos zúgásba fulladok.

Miféle ember lettem, hogy nem bántottatok: napos homokban állok, porló szobor vagyok. Kigördülnek belőlem, hagyom, hogy fussanak — a könnyű, sárga szemcsék; lefutnak, porlanak. Kezem szövetté foszlott, és lassan szétszedem. Saját magam se tartom. Vonaglom. Nincs kezem. Széthulló homlokomnak apró darabjait fújtam, söpörtem össze. Kifáradt vágyait halmokba rendezgettem, és nézem, mint a nap; még mindig gyűjtögetve a vízióimat.

16


Purosz Leonidasz 17


A turistalány

mániákusan fényképez. Ha lát valamit, amit réginek hisz, előveszi a gépet, és kattint. A párjával van — olyan fiú, aki eljegyezte őt, aki néha azt játssza, hogy behajol a képbe. A lány szereti a barátját, szereti benne, hogy Sopronit iszik; átcsempésztek a határon tíz dobozzal. Na ne szórakozz már, mondja nevetve, és arra gondol, hogy tulajdonképpen mindig is egy alkoholista férjre vágyott, olyanra, aki nem érti őt, de jószívű, a gyengébbeket nem bántja, és az erősebbek mind a barátai. Nyaranta utazni fognak, gondolja, a barátját nem érdekli a kultúra, de az ő kedvéért elmennek majd múzeumba is; a fiú a parton beáll focizni a görögök közé, magyarul kiabálja nekik, hogy passzolj már, és ő kedvesen ki fogja nevetni ezért, és napozni fog. …Tégy magadévá, suttogja este; jól esik neki az idegen mondat utóíze, és jól esik az erős férfitest. (Szeretkeztünk, meséli otthon a barátnőinek.) Úgy élvezem Görögországot, mondja, a fiú pedig szisszent még egy Sopronit — ez az utolsó hang, amit a szomszéd szobából hallok.


Purosz Leonidasz én vagyok. Ha ezt olvasod, már azt is tudod, hogy költő vagyok. Ha ezt olvasod, költő vagyok. Mert a megjelenés előtt bizony nincs élet: az UFO is az észleléstől lesz UFO. …Most épp arra gondolok, hogy csinálok egy kötetet, Az ismerőseim — ez lesz a címe, de ha nem, majd átírom ebben a versben is. Téged zavar a kikacsintás? Ne légy naiv, az alanyi költészet legtöbbször csalás: az intimitás illúziója. A lemeztelenedés perverz gyönyöre, de vetkőzés közben ki a mellet, be a hasat, épp csak egy picit. Helyes: tetszeni kell. Mintha egy színész magát alakítaná. …Szeretek focizni például. Kit érdekel? Kevesebbet akarok beszélni magamról, és azt akarom, hogy ezt mások is tudják.

19


Rรกkรณczi Zoltรกn 20


Idea álmomban chipset ettem minden rossz volt szomjas vagyok fázom nincs szőr a kabátomon most borotválkoztam világ szélén állok nem merek közelebb menni tégla vagyok a falban hol vagytok eltűnt a cement fekete autóban ülök nem olvasok nehogy hányingerem legyen könyvet égetek agatha christie holttest a könyvtárszobában fulladozok pinokkió vagyok letörött az orrom vissza akarom növeszteni ördög ügyvédje vagyok skizofrén perelte be én én 2+2=5 2+2=5 2+2=5 2+2=5 tabu tabu tabu…ta buta buta ördögöt felfestik királyt felkenik mercedes-jelet látok valamire emlékeztet csukott szemmel nincs tériszony cápa vagyok farsangon embernek öltöztem uszonyom miatt megijedtek leláncolt ember barlangi tűztől füstmérgezést kap És várja, hogy a barlangszáj vegyen egy nagy kulcsnyi levegőt, csak annyit: 2+2=4.

21


Szegedi Fanni 22


Adopt Ne válasszunk magunknak csillagot? Kérdeztem talán tavaly, akkor jegyeztem meg a neved — nem a Vénuszra mutattál. Két héttel később kiderült, hogy szűz vagy, ennek pedig nem én tulajdonítottam a nagyobb jelentőséget. A döntésed már rég elaludt a Földről nézve azóta. Esténként néha azért még fel-felpillantottam: valamikor felrobbant, valamerre elhullott, és lemaradtam az utolsó fotonokról. Legutóbb, mikor rólad meséltem, nem jutott eszembe a neved. Azt mondjuk már jogosan vehetted volna magadra. De szeretném tudni, pontosan mikor hunyt ki a csillagunk. Hogy te akkor mire gondolhattál, mert valószínűleg valóra vált. Mégis egy bolygót kellett volna örökbe fogadnunk.

23


Szilรกgyi Sรกra 24


Ellentétek Még csak most kezdődött az április, de már tél van — kanócba kötött emberek lábnyoma az avarban. Töltőtollat akarok karácsonyra, de még tűz rám a nyári nap. Cinkékre vágyom, de látom még a költöző madarakat. Szerelmes vagyok az életbe, nincsen olyan, hogy szép, elázok, mint a füstös salátalepke, ha a hajnal széjjeltép.

25


9 karakter Azt hallottam, sírnom kéne gyötrelmemben. Remegnie a számnak pár sós könny alatt. Azt hallottam, össze kéne omlanom. De egyszerűen nem tudok a sebeimre koncentrálni. Az orvosoknak csak egy szám vagyok a kórlapon. 9 karakterből álló kód ez az egész purgatóriumi lét. Kihúzom a katétert a hasamból, félrecsúsztak a szótagok, gyors pittyegés. Ha összpontosítanék a fájdalomra, talán elviselhetetlen lenne.

26


Szurdi Panni 27


nem rajtad A gyomrod benne hosszú órák kavargó füstje lecsapódott kátrányból épült utak hajléktalanokkal akik odaköltöztek Az együttérzésből tövig rágott körmöd kis magnéziumfoltokkal amiket néha próbálsz lekaparni hátha nem veszed észre hogy egyoldalúan táplálkozol papírt eszel keserű nyomdafestékkel A csöveseid részegíti helyetted neked csak sorra dőlnek ki A gyomrodban

28

A gerinced órák óta mozdulatlan beleforradsz ebbe a görnyedésbe A hajad egyre csak nő míg végül eltakar teljesen mire körbefon Az éjszakából nyár lesz és nem rajtad múlik rajtad csak az idő látszik múlni mialatt várod A reggeli A nap legfontosabb étkezése úgyhogy valami avantgárdot zabálsz két pofára pedig meg sem tudod emészteni pánikra semmi ok majd kijön ahogy bement nem épül a szervezetedbe talán korán is lenne ahhoz


budai fonódó villamoshálózattá lettünk külön-külön koszosak és fűszagúak bárki gondol ránk csak megszokásból teszi vagy mert épp egy szovjet utódállamban játszódó low budget sci-fit néz de ugye milyen szépen hangzunk együtt kár hogy nem járunk rendesen

29


Vas Máté 30


Üvegház (1) Ideje nagy részét egy üvegházban töltötte siklók, leguánok és látszólag üres terráriumok előtt. Iskolás csoportoknak és turistáknak magyarázott a párában éneklő madarakról, amiket egy hétig nem is látott, lehet, csak képzelte őket: ahogy a szentek kúsztak elő egy barátja előtt, ki hidak alatt nyelte a zacskóba szorult vegyszereket. Ez a látomás rögzült, pedig nem is vele esett meg. Csak a falevélként vonat elé hulló barát. Elrozsdásodott az emlék, vasmorzsalék.

(2) Harmadik napja nem alszik, fekszik oldalt majd hanyatt de apja hiánya így is nyomja. Amíg kamionsofőr volt, gyakran emlegette fel, egy galamb csontjai mint ropognak a kerekek alatt. Hetvenévesen megtért, onnan figyelme a benső mérlegre irányult, találgatta, az átimádkozott napok hogy billentik egyik serpenyőt a feltámadás felé. A másikban lila bányatavak nyíltak, mint anyja bőrén. Ott nedvesedtek a pamut felsők alatt, a férfi tudta, ez mélyvíz, csak úszóknak. Így hát beszéd helyett csak számonkérés és kegyelem függőhidait emelték két tekintet között.

Mint azok a régi képek, a festő a kaméleonok ötféle színváltásából keverte a mezőt és az eget. Ezek mind hangulatok, a hüllő félelme, öröme és rejtőzködő szándékai. Mástól hallott róla, de elképzelni, ahogy az öröm bealkonyul, és a gyönge szél mélyzöld félelmet legyezget…

Néha besegít a terráriumok mosásában, összesepri a rámpákon összegyűlt madárürüléket. Ideje nagy részét az üvegházban tölti, de legalább álmában van munkája és kihez szólnia. A gyermekeinek egyre többször hozza fel indokként a bevásárlást. Ilyenkor órák hosszat álldogál az utcasarkon, levedli magáról a felelősséget, ahogy a felhőktől pikkelyes ég levedli a szürke esők terhét.

Ezekről mesélt, szakadatlan.

Apja esténként kígyónyakú sörösüvegek felett magyarázott galambokról és hitről — később, neki már elkoptak, nem jutottak szavak. A buszon a koszovói menekültekkel szemez, nekik az ország átjáró, de nekem ebben az átjáróban kell talpon maradni. Üres zsebeit túrja, pirkad és forrong a hidegvér, a körúton meg sem áll az üvegházig, megy addig, míg mellkasában egy elgázolt megváltó kísért.

31


Nekropolisz Emlékei megkapták a selyemzsinórt. Hajnalodott, a váróterem kéklő falai akváriumot vetítettek köré. Fuldoklott, de már megszokta. Alkalmazkodik, ahogy a szülei nem, az épülő szocializmus féltéglái alatt. Várakozott, a mosdóban egy apját feljelentő kétéltű pislogott rá. A kopoltyúk eleven fésűi vörös nedvet eregettek. Bútorrá lett fenyvesek közt fogadták: Aláírt, mesélt, mint egy zavart régész, aki a feltárt koporsókba feküdt — majd társainak magyarázni se kellett. Tűszúrás volt az egyetértésük. A kötelesség nyálkája védte, viszlát, ősközeg. Megbánást hajtogatni… minek? Ez az ingovány otthona mostantól. A zsilipek törött szárnyai engedtek: az állam öbleiben minden vita, félreértés és önkény hordalékká lett. Még utoljára elolvasta. Befalazta a szerepköröket, majd a fekete autó jelent meg előtte, purgatórium, és száműzött apja, anyja légkört átrendező könnyei. 89 után bőre száraz, a halrajok öklei elkerülik. Idegen közegben áll ellen, de meddig. Széken áll, hurok a nyakban, de sejti, a lámpa úgy se tartja meg. Túl sokszor gyónta meg magának ahhoz, hogy mindez elég legyen a túléléshez.

32


Vida Kamilla 33


kereszthuzat apám egyszer azt mondta, hogy az igazság hasonlít az ötöslottóra, az ábécé betűinek teljesen véletlenszerű kombinációja. csak nyerni nem lehet vele semmit. ha úgy vesszük, te azzal a történettel vagy egyenlő, amit majd elmesélek másoknak rólad. például azt az esti veszekedést. te szexelni akartál, én meg nyomtatni. kifogyott a patron, a kérdés így hamar eldőlt. szóval ezek a történetek színekké és szavakká tömöríthetőek és rájöttem, hogy az is lefesthető és az is kimondható, ami nem létezik. és hogy ebből is az következik, hogy történet akkor is van, ha te nem vagy. ebből a szempontból tehát mindegy, hogy a papír mögött, amit most a kezemben tartok, te bújsz meg, vagy a levegő. osztottam, szoroztam, számoltam a környezetszennyezéssel, a nagyvárosi szmoggal, és így is a levegő nyert. majd néha visszakullogsz. csak nézel. nem kellett festőnek lennem hozzá: a szemed a beszáradt temperástubusok nyílására emlékeztetett, mert sötét és gusztustalan és valódi. de azt mondtam, hogy festő vagyok, jobban hangzott. jobban is figyeltél, és ha szerelmes nem is lettél belém, összejöttünk, mert te is hányszor elképzelted már, ahogy a legjobb barátnődnek súgod a telefonba, hogy „miután lefestett, megdugott.” elmentem, vettem patront, hogy ha majd jössz, akkor bizonyíthassak, hogy ennek ellenére is. persze nem kullogsz vissza. pont most nem. fogadjunk, olyasmiket gondolsz, hogy „tartásod van”. maradok inkább a levegővel teli szobában és apámmal scrabble-özök.

34


Áltudományos miniesszék Sopotnik Zoltán provokatív esszéjének (Közhely a mentén, Műút portál, 2015. augusztus 14.) felolvasása után azt a feladatot adta táborozóinknak, hogy írjanak áltudományos miniesszét az itt töltött első napjukról.

35


Dobány Péter

Az abszurd és a groteszk esztétikai minőségének megjelenése K. Isten Az ifjú Péter szenvedései c. alkotásában

Amint már említettem, a gulliveriádákra jellemző módon a Szöveggyár akár a költők szigeteként is értelmezhető, ahova Péter minden erejével igyekszik beilleszkedni. A szerző az önreflexió eszközével is él, melyben konkrétan a groteszk karakteralkotásra reflektál. Vida Kamilla a sínen ülve, magával ragadó cinizmusával vágja Péter arcába: „hát ne akarjál már még költő is lenni, bazmeg.” Össze nem illő elemként említhető még Péter és az ágyas házipálinka is, mely 1:1 arányban komikus, 1:2 vagy magasabb arányban azonban mélyen tragikus hatást vált ki. A részlet zárlata rezignált kép, melyben Péter a részeg nevetések és SZ. P. messziről meg-megszakadó hüppögésében és K. L. kérdőjelbe hajlott alvó alakjában némi metaforikus jelentést is felfedezni vél, így önkéntelenül ő is kérdőjelbe csavarodván inkább úgy dönt, hogy megejt egy egészségügyi hányást, és a rákóczis üveg helyett inkább a paprikáskruplis bográcsot fogja meghúzni, később pedig aludni tér. A mű folytatása a holnapi napra várható. Kérdés, lehet-e még fokozni ezt a tökéletes stílusgyakorlatot, vagy ha nem, merre folyik tovább K. Isten bizonytalan hosszúságú alkotása.

A világ(irodalom) egyik és egyetlen meghatározó alkotója, legismertebb művésznevén K. Isten (de ismert még: pálinka, szex, fű, kabai lóránt) a XX. sz. tizedik tizedében fordult látványosan a groteszk és az abszurd felé. A részben vagy egészben össze nem illő elemeket explicit módon összeházasító stílus egyik legszemléletesebb műve Az ifjú Péter szenvedései, mely 1996. októberi száma óta heti rendszerességgel, folytatásokban jelenik meg a Magyar Országban. Az általam kiemelni és elemezni kívánt rész ugyan csak töredéke a tetemes alkotásnak, azonban minden kétséget kizáróan ebből a műből már maroknyi bekezdés is reprezentatív. A 2015. július eleji számban megjelent részlet az ifjú Péter ún. szöveggyári kalandozásain keresztül ábrázolja — a gulliveriádák mintájára — az emberi esetlenséget és balfaszságot néhol a groteszk, néhol pedig az abszurd esztétikai minőségét segítségül hívva. Főhősünk, Péter már karakterisztikájában magában hordozza a komikus hatást kiváltó ambivalenciát. Péter és a férfiasság például alapvető paradoxon. Eufemizmussal élve: Péter légies mozdulatai és nagy amplitúdójú affektálása borostájával és biológiai nemével szintetizálva az ősköcsög mintapéldányát testesíti meg.

36


Hegedüs Benjámin Jutas

Mért kezdődött a Szöveggyár-tábor 2015-ben július másodikán?

A július másodika arab számokkal leírva 07.02. 7+2=9. A kilenc négyzetszám. A négyzet egy geometriai alakzat. A geometria egy szó és előtagja Földet jelent. A Föld egy bolygó, a naptól számított harmadik. A három egy szám, aminek négyzete a kilenc, a kilenc négyzetgyöke három. A gyökvonás matematikai művelet. A matematika tudomány. A tudomány műveléséhez gondolkodni kell, gondolkodni fáj, ne csináljunk olyat, ami fáj, tehát olvasom ezt tovább. A tovább előrébb van, mint visszább. Az előre progresszív dolog. A progresszív metál egy zenei műfaj. A zene lehet hangos és halk. A halk a hangos ellentéte. Az ellentét alakzat. Az alakzat az irodalomtudomány által használt fogalom. A Szöveggyár-tábor egy irodalmi tábor.

37


Miklya Csanád Máté

Szenzációs lelet a Miskolci vasgyárban, mely az egész történelemírásról alkotott képünket megreformálja!

tékben összehányt mosdóban megtalálható, sehogyan sem odaillő barna faszekrény keltette fel a figyelmemet, illetve az onnan áradó avasi keserű és rothadó gyümölcs [cefre — a szerk.] szaga. Amikor túravezetőnk nem figyelt, kinyitottam a szekrényt és nem hittem a szememnek! Pont olyasfajta leletet találtam, amelynek a felkutatására az életemet szenteltem. Egy erősen savasnak és mérgezőnek kinéző folyadéktócsa közepén egy fiatal költő (homo alcoholuspoetus) friss, de (a folyadéknak hála) csontig lemart tetemére bukkantam. A csontváz genetikai bizonyítékkal szolgált arra, amit mindig is sejtettem, mégpedig hogy a költők/írók nem evilági faj, hanem a homo reptillius (siriusi gyíkember) fizikai jellegzetességeit hordozzák magukon.” Kedves olvasóink, azt hiszem, hogy ezen túl teljesen más perspektívából kell tekintenünk „szeretett” művészeinkre. Ki tudja, mik a titkolt szándékaik? Haikukkal, szabadversekkel és páratlan rímpárokkal tervezik megszerezni az agyunk feletti kontrolt? A Hihetetlen Ezotéria Magazin beszámolóját olvashatták.

A méltán híres asztrofizikus, exkatona, idegenekkel foglalkozó kutatási projektek legendás vezetője és ausztrál nemzeti hős, a 43 éves Dr. Jonathan Starwatcher Magyarországon töltött utazása során döntött úgy, hogy meglátogatja a miskolci Vasgyárat, amelynek azon fő nevezetessége mellett, miszerint a bipoláris, addikciókra igencsak hajlamos, pszichiátrián kezelendő, alkoholista és deviáns ifjú írók és kevésbé ifjú de szintén bipoláris, addikciókra igencsak hajlamos, pszichiátrián kezelendő, alkoholista és deviáns mentoraik gyűlnek össze évente, hogy irodalmi műhelyüket tartsák meg, a régi, kommunista időkbeli kohászati központként betöltött szerepe eltörpül. A fizikus helyszíni beszámolója következik: „Megigézett a hely szelleme. Kifejezetten felcsigázott, és később kutatásaim során is felhasználtó DNS-mintát adott bizonyos, legendás K. Lóránt gyanús kinézetű főztjének maradéka, illetve a különböző helyeken széthagyott, alkoholtartalmú folyadékok tárolására alkalmas üvegeken és üvegekben található, kellően baljós, váladékszerű folyadék. Éppen vasgyári körtúránkon voltunk, amikor a legendás, írók által használt, és jelentős mér-

38


Purosz Leonidasz

Az írók táborosítása

A XX. század utolsó harmadában egy meghökkentő, első hallásra talán nyomasztó kezdeményezés látszik kibontakozni: a mindeddig magányos írók elkezdik megszervezni saját közösségeiket, mely cél segítése végett ún. írótáborokat hoznak létre. A tendencia töretlen marad, a táborok pedig mára gyakorlatilag elárasztják Magyarország sűrűn lakott, kedvező körülményekkel kecsegtető élőhelyeit. A faj legkedveltebb csomópontja manapság a miskolci Vasgyár, ahol ezekben a percekben is keményen dolgozó kisemberek és pihenni vágyó fiatalok között építgetik nehezen átlátható, hierarchikus viszonyokon alapuló közösségüket a művészek. Az írók világát mélyebben vizsgálva azonban különös felfedezésre jutunk: szigorúan empirikus úton vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a táborokban semmilyen nemű alkotómunka nem folyik. Az írók figyelme az első pillanattól kezdve tevékenységükhöz semmilyen szempontból nem köthető elfoglaltságok felé irányul; szinte mindegyi-

kük kiemelt figyelmet szentel például az alkoholfogyasztásnak, amely tevékenység napjaik felét kitölti. Szélsőséges esetekben bizonyos egyedek olyan szinten eltávolodhatnak az írástól mint olyantól, hogy szövegek olvasására kifejezett undorral reagálnak. Megállapíthatjuk tehát, hogy az írótáborok hatására az írásra való hajlandóság jelentős mértékben csökken. Meglepő, ám annál fontosabb megfigyelés ez, amelyet talán érdemes lenne a gyakorlatban is hasznosítani. Az emberiség évezredeken keresztül küzdött a művészet, a szánalomra méltó zavarosság, a dögletes exhibicionizmus ellen, most azonban úgy tűnik, akár belátható időn belül megnyerhetjük a harcot — éppen az írók fegyverét fordítva maguk ellen. Meggyőződésünk, hogy minden lehetséges eszközzel támogatnunk kell a művészek önszerveződését, hogy azok minél kevesebbet írjanak; sőt akár további találkozókat is szervezhetnénk nekik. Logikusnak tűnik, hogy a végső megoldás a teljes íróság táborosítása lehet.

39


Rákóczi Zoltán

Az univerzum Lokális Galaxiscsoportjának Tejútrendszer nevű galaxisában, az egyik külső spirálkarban lévő apró naprendszer harmadik bolygója, a Föld Európa nevű kontinensének közepén, Magyarországon, a Budapest nevű főváros peremén, a XV. kerületben reggel fél nyolckor a nyári szünetben az ingerküszöb szignifikánsan lecsökken, ha fel kell kelni. Ugyan lehet, hogy ez egy országos mintán is alkalmazható lenne, mindenesetre biztos, hogy az ingerküszöb változása fordítottan arányos a káromkodások számával. (Lásd még Orbán Viktor a magyar nép körében végzett kísérleteit.) Egy későbbi kutatásomból kiderül, hogy a vonaton kalauz szájából elhangzott „Köszönöm szépen!”-ek száma eltér az utasok unalomfaktora növekedésének ellenében meghatározott értéktől, a szavak előfordulása pedig szignifikánsan monoton. Újabb mérési eredményem, hogy a kohó szóval elsüthető szóviccek száma egy idő

után facepalm-mém alakú mintázatot rajzol ki. A kutatás egyik nem várt eredménye, hogy a Family Guy című világhírű sorozat Miskolcon játszódik, a Quahogban. A váratlan összefüggés nem koholmány, Purosz Leonidasz szandálban végzett terepmunkájának eredménye. A nap esti szakasza gyümölcsöző része volt a kutatásnak, nagy mintával dolgozhattam a véralkoholszint és a viselkedés összefüggéseinek vizsgálatában. Először kiderült, hogy bizonyos egyének alkohol hatására mélyreható tudományos diskurzusba kezdenek. Az egyik alanynál ez a „jó?” és az „oké”, a megértés felmérését végző kérdések ugrásszerű növekedésével jár, ez néhol a mondatvégi írásjel helyett funkcionált. Más egyedek alkohol hatására a szavak szótagszámának repetatív számolgatásába kezdtek. Később kiderült, hogy ezt a pampam célból tették. Összességében a nap eredményesnek tekinthető, főleg a száz töltött cigi kizsákmányolásának tekintetében.

40


Bárki itt lehet: — hol van a bárki, — ott jön a bárki, — itt van a bárki.

Szegedi Fanni

Áltudományos esszé

A mennyiséget jelölő névmások (mekkora, mennyire, an�nyira, ennyire…) szintén alapeszközök. Minél egyszerűbb, hétköznapibb egy egész pampam, annál magasabb hírértékkel rendelkezik. Vegyük például azt, hogy „kétkezi munka”. Egyszerű, mindennap előfordulhat, és jelentésében vagy eredeti formájában nem sérül, ha pampamra használjuk. A gyakorlati pampamnak is vannak sablonjai, mondjuk maga a pampam. Azon kívül egyes keresztnevek is ide sorolhatóak, és ezek pont azért sablonok, mert a megszólítások nem tényleges részei a magyar nyelvtanban a mondatoknak. Konkrét sémaszavak például a „nigger” és a „baszd meg”.

A pampam egyrészt olyan verbális állandó, amely kifejezi egy lezárás teatralitását tragikomikus szinten. A szapphói strófa negyedik, azaz adoniszi sorának toldása két ütemmel. Verbális, mert teljes egészében csak dallammal éri el a kívánt értéket. Szolmizációs hangokkal leírva az első „pam” egy mi, a második pedig egy ti. Állandó, hiszen bármikor használható tipológiai adottságának köszönhetően. Teátrális, mert titokzatos, és ez abban rejlik, hogy nincs önálló jelentéstartalma, az adoniszi kólon többi része határozza meg; akár egy viszonyszó, úgy viselkedik. Pont emiatt tragikomikus, mert a drámai rejtélyességét enyhítendő emelkedő dallammal énekelhető. Másrészt gyűjtőneve a mindennapokban felfedezhető időmértékek kiemelésének is.

A gyakorlati pampam két kategóriára osztható, tényleges pampam és rétegzett pampam. A tényleges pampam-kólonnál pampamot éneklünk. Maradjunk a fent említett manufakturális példánál. Az a szószerkezet teljes, tehát nem kíván kiegészítést jelentésében, ezért egyszerűen és hírértékvesztés nélkül kaphat pampamot. Kétkezi munka, pampam.

Az adoniszi kólon ritmusképlete, mint tudjuk, tá-ti-ti-tá-tá. Ha az utolsó két szótagot (a pampamot) nem mondjuk, az elméleti pampam, ha pedig hozzádaloljuk, az gyakorlati. A magyar nyelvben léteznek olyan tudományosan elfogadott elméleti pampam-szavak, szószerkezetek és kifejezések, melyek időmérték szempontjából nem hírértékűek, mert nincs bennük semmi szerves kötődés a versláb folytatásához. Mint például: — hol van a, — ott jön a, — itt van a.

A rétegzett pampam egy teljes adoniszi kolón, dallammal és két hosszú szótaggal, megfelelő ritmussal és új kifejezésekkel. Hírtéke ennek a legnagyobb, jelenleg felfedezés alatt állnak, egyelőre keveset ismerünk belőlük. A pampam létjogusáltságának és felbecsülhetetlen fontosságának legtökéletesebb szemléltetője: Áltudományos esszé.

41


Szilágyi Sára

A tökéletes paprikás krumpli

A tökéletes paprikás krumpli elkészítéséhez 5 dolog szükséges. Az első hozzávaló egy vasgyár közelsége, ugyanis a levegőben fennmaradt kohászati lecsapódások fűszer formájában automatikusan hozzáadódnak az ételeinkhez, ezzel páratlan ízkombinációt kölcsönözve az amúgy is igazán ritka paprikás krumplihoz. A második a listánkon a megfelelő társaság. A megfelelő társaság pedig nem épülhet fel másokból, csak a bűnmentes életet élő, disztichonkedvelő költőkből. Beszerzésük igen könnyű. A következő tétel az idő, hiszen nem mindegy, mikor főzzük illetve fogyasztjuk nemes és különleges ételünket. A megfelelő napszak az éjjelre korlátozódik. Az elkészítés ilyenkor lényegesen egyszerűbb, ugyanis a szakács nem

érez majd bűntudatot a krumpliba került cserebogarak, fűszálak és bükkerdők miatt sem, hisz egyszerűen nem tud róluk. Egyértelmű elem az éhgyomor, mivel az óra lassan az éjfélt üti, és az ebédre kapott édes levesen kívül nem emlékszünk semmire a napi élelmiszerbevitelből, meg persze biztos, hogy a vacsoraszendvicsünket ellopták. Az éhgyomor mellé vesszük a boldogságot is, mivel páratlan illuminált örömünkben az sem érdekel, ha igazából 600 kiló hagymát főztek az üstben. Mindenhogy tökéletes. A fent említett hozzávaló beszerzése szerencsére rendkívül könnyű, hisz a helyi „Öntöd-e” nevű gótikus stílusban épült kocsmában folyékony boldogságot csapolnak. (Ja, meg egyébként nem árt a krumpli sem.)

42


Szurdi Panni

Adott tizenhárom fő üli körül az asztalt. Az élők sorából elsőként távozó személy meghatározása „n”, azaz az ös�szes lehetséges eset megadásával, majd ezek szűkítésével, valószínűségének kiszámításával tapasztalati úton és tudományos alapokra támaszkodva, a gyakoriság szempontjából statisztikailag legkedvezőbb eset kiválasztásával történik. A népi babona rutinját alapul véve, miszerint a tizenhárom fő ülő állapotának felvétele pillanatától számított időintervallumot megszakító — tehát az először felálló — személy fog először megmurdelni. Az imént említett periódus átlagosan 10–12,4 perc közé esik, ezalatt az idő alatt a WHO és a WTO adatait összevetve átlagosan személyenként 0,3 liter, átlagosan 11% alkoholtartalmú ital a fogyasztási ráta, a nemek arányát tekintve a tizenhárom főből nyolc nő. A nyolc nőből átlagosan egy terhes, a várandósok vizelettartási funkciója az eredetinél 2,7-szer gyengébben teljesít, ergo a születendő gyermek

A) árva lesz, vagy B) egyedülálló apa neveli. „B”, azaz gyakoribb esetben értelemszerűen két lehetőséggel számolunk a nemek tekintetében. Iteratív esetben ismét nőnemű egyeddel van dolgunk, akinek így az UNICEF világszintű felmérése szerint 73%-os esélye van arra, hogy nem fejezi be a közoktatásbeli tanulmányait (ez 1,5-szer több, mint az ideális családmodellben nevelkedő gyermekeknél). Ezen gyermekek közül százból nyolcvanegy dohányos lesz, 63 súlyos alkoholproblémákkal küzd majd, 54,5 nem tud mély emberi kapcsolatokat kialakítani, csupán 38 fog minimálbér felett keresni, ebből a 38ból pedig 21, tehát több mint a fele szexmunkás és/vagy a szervkeresedelemben helyezkedik el. Nem vettük azonban számításba, hogy a tizenhárom fős asztaltársaságból feltehetően minimum tízen ismerik a babonát, ebből átlagosan három babonás — így megvárják, míg más áll fel az asztaltól.

43


Vas Máté

Vasgyári természetbúvárok feljegyzései

A vasgyári hutyutyu kizárólagos élettere a gyár, azon túl a Föld nevű bolygó. Kutatóink az alagsorban bukkantak nyomukra, fura vonzalom hajtotta őket az Anonim Gyíkemberek gyűléséig, melyet a hitetlenség táplált. Itt készült az a videófelvétel, melyen megfigyelhetjük, ahogy háromszög alakban vonulnak, míg a vezérhím középen pislog és egy kolompot ráz, tudniillik itt nem különül el pásztor és nyáj, véleményük egy és oszthatatlan. Háziasításukkal első alkalommal Thomas Deutsch, a kígyóvállú büdösbogarak felfedezője próbálkozott meg. Habár a neves biológus terve megbukott, tanulmányai hasznos információikkal szolgálhattak e nemes fajt illetően. Kizárólag nagybetűs kommentekkel kommunikálnak, falkájuk méretes okfejtésekkel lobogtatja az indulat zászlaját, melynek árnyékában felaprózzák sérelmeik, jut elég mindenkinek, hisz annyi az ellenség, és amíg ellenállok, én is vagyok, sőt erősebb mint valaha.

Az ellenség először is idegen, nem hutyutyumorf életforma. Inkább olyan agyagos semmi. Persze megvan a közös fájdalom, és a kiosztott gondolatpengék, az önmagunkban vájkáló másfelé kapkodás. Dialektusuk bár nehézkes, abban ők is egyetértenek, hogy egyetlen nyelv közös, és az a zene. Kár, hogy ez hutyutyu nyelven annyit tesz: mindenki a Gyurcsány kottájából játszik. Kiömlött a reggeli cinizmusom, és ennek ellenére fel is kell majd kelni. Szóval ne keverjük a komoly etnológiát holmi dagályos izmusokkal. Be kell vallanom, valahol mélyen én is hutyutyu vagyok. Meg bennem dolgozik ez a fordított tériszony is. Úgyhogy ez a kolomp, bocs, pajtások, de dobozban marad. Maradok alázatos szolgájuk: Báró Altalänoschitas von Dummel

44


Vida Kamilla

A cserebogár–ihlet-elmélet

ún. írótól) kérdezték a lehetséges kiváltó tényezőket, 82 százalékuk az ihlet hiányát (jelentését keresse a vonatkozó szakirodalomban) nevezte meg, a maradék 18 százalék pedig megtagadta a válaszadást, vagy válasza a kutatás szempontjából irrelevánsnak mondható. Egy — neve elhallgatását kérő — kutatási résztvevő azt nyilatkozta: valószínűsíthetően megoldásra leltek egy véletlen folytán. A miskolci Vasgyárban, ahol a projekt főhadiszállása található, néhányan az M. melolontha (hétköznapi nevén: májusi cserebogár) fogyasztása után pár órával hirtelen jövő alkotókedvről tudtak beszámolni, melynek következményeképp nagyobb hatékonysággal gyártották a magyar irodalom termékcsaládba tartozó árucikkeket. A vizsgálatot vezető ún. költő-biológus felhívta a figyelmet, hogy bár az M. melolontha olyan kémiai anyagokat tartalmaz, melyek serkentik az emberi test ihletért felelős hormonjait, ezek az alkotóelemek a cserebogár kitinpáncéljában találhatóak, így hámozása nem javallott! Sajtóirodánkban ma kaptuk a hírt, hogy a magyar irodalom termékcsalád egyik új portékáját készítő egyesülés tagjai (az ún. slammerek) nyilatkozatukban megüzenték, nem hajlandóak részt venni a kutatásban, nézetük szerint az ún. költők, írók és műfordítók hirtelen feltörő alkotókedve csak rontaná a magyar irodalom gazdasági pozícióját, s elképzelhetőnek tartják, hogy ez a 2008-as világválsághoz mérhető eredményre vezetne.

Egy Miskolc környéki ún. költőkből, ún. biológusokból és ún. költő-biológusokból álló csoport megkezdte 2015. júliusában arra irányuló kutatótevékenységét, hogy a magyar irodalmat mint olyat eladható, gazdaságélénkítő termékcsaláddá formálja. Múlt heti cikkünkben ugyanis már olvasóink szeme elé tártuk komoly, megalapozott statisztikai adatainkkal, hogy a magyar irodalom rendkívüli módon terheli a magyar adófizetőket és nem hat élénkítően a GDP-re. A kutatás vezetője azt nyilatkozta, nem teljesen reménytelen a helyzet. A kormány nagyvonalú ajánlatot téve a szóvivőn keresztül reagált; amennyiben 3 hónap alatt 40 százalékos növekedést mutat a kereslet a magyar irodalomra és jelentős exporttermékké válik, akkor gyártását nem szüntetik be. Minden más esetben a magyar irodalom csak otthoni használatra, limitált mennyiségben, évi 100 oldalban készíthető fejenként. A háromvagy többgyermekes családok benyújthatnak a helyi okmányirodákban családtagonként plusz tíz oldalra vonatkozó kérelmet. A magyar irodalommal való bármilyen kereskedés vagy haszonszerzés ezentúl bűncselekménynek számít és otthoni mértéktelen készítése, használata és fogyasztása is súlyos jogi következményekkel járhat, négytől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. A kutatócsoport a projekt első fázisában azt vizsgálta, hogy mi lehet az oka a romló tendenciának. 400 magyar irodalmat gyártó szakembertől (tehát ún. költőtől vagy

45


Karakterrajzok Lakatos István interneten talált fotókat hozott magával — az azokon látható figurák karakterrajzait kellett táborozóinknak megírniuk.

46


Böllér Gyurika Gyurika tősgyökeres hentescsalád sarja. Egyke, anyukája másodállasban metróvezető. Minden figyelmet megkap, talán túl sokat is, kissé sérülten született. Anyukája épp a hentespultnál dogozott, mikor elfolyt a magzatvíz. Három hónaposan becézték először húsomnak, azóta ráragadt, osztálytásai az első iskolai farsang óta pedig sertéskének hívják. A kép a farsangra való készülődés közben született. A kisfiú későn szólt az ünnepségről, viszont nem akart szégyenben maradni, az utolsó este sürgősségi megoldásként az alattuk lévő húsbolt hűtőjéből improvizáltak egy Frédi-jelmezt. Gyurika remekül szórakozott. Gyurika szülei szeretnék, hogy folytassa a családi hagyományt, azonban Gyurika művészileg érzékeny, érdekli az írás. Serdülőkorában már nehezen viseli a folytonos féltést és figyelmet. Túlsúlya problémákat okoz, az orvosok egészséges életmódra intik. Gyurika nem sportol, a mozgás is nehezére esik. Iskola után a szobájába zárkózva napi 8 rántottkarajjal és sajtburgermenükkel kompenzálja hiányait. Az utolsó gimnáziumi évben sor kerül a szalagavatóra, ahol megismerkedik hasonló problémákkal küzdő évfolyamtársával, Olgával, aki habos islerrel kompenzál. Első, Hableány című szerelmes versét az Esőben publikálja. (Dobány Péter)

47


Levél József Levél Józsefet ritkán látni pipával, tíz éve leszokott a dohányzásról, de mikor ötvenévesen beiratkozott a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemre, hogy hogy katasztrófavédelmet tanuljon, elhatározta, ha summa cum laude lediplomázik, megjutalmazza magát egy pipával. Levél József gyűlöli a zsidókat, mert szerinte meghamisítják a történelmet, gyűlöli az orvosokat, mert úgy érzi, engednek a gyógyszercégek lobbijának, és gyűlöli a kommunistákat, mert az apja is az, akivel gyermekkorában sokat konfrontálódott, de minimális szinten kedveli az öreget, mert becsületes. Levél József kétszer volt házas, szerelmi kapcsolataira rányomta bélyegét, hogy folyton szeretőket tart. (Hegedüs Benjámin Jutas)

48


Lacika Harmincnégy éves péklegény, liberális beállítottságú melegjogi aktivista. Jelenleg Nyékládházán él nyugodt környezetben szeretett nagyanyjával kettesben. A munkáján kívül két szenvedélye van: szeretett kutyája, Aladár, akit a nyékládházi kétezerkilences horrorbaleset színhelyéről mentett meg és fogadott be (azóta Aladár, köszönhetően Lacika gondoskodásának és Lacika nagymamája libamájas kenyerének, jobban van), illetve Klárika, a falu tanítónője, akibe plátóian szerelmes, és amikor ideje van, verseket ír hozzá. (Miklya Csanád Máté)

49


Székhelyi Balázs — 27 éves; — édesapja egyetemi tanár az ELTE BTK-n, édesanyja grafikus; — ő maga az ELTE filmesztétika mesterszakán végzős hallgató; — összesítésben 4,3-as kreditindexet tudhat magáénak; — egyke; — zsidó származású, de ateista; — 18 éves koráig versenyszerűen pingpongozott, de megveti az élsportot; — 19 éves korában vesztette el a szüzességét részegen, a második lánnyal pedig párkapcsolatban él 22 éves kora óta, nemrég jegyezte el; — barátnője csúnyácska, de odaadó, Balázs sokszor gondolkodik, igazán szereti-e a lányt; — sokszor iszik, de általában csak sört, és soha nem részegedik le nagyon; — intelligens, valamennyire tehetséges is, de inkább középszerű; — jelenleg rendezvényszervező; — a barátai mind értelmiségiek; — 5 nyelven beszél; — elveiben liberális, világnézetében konzervatív; — LMP-szavazó; — hobbija a filmnézés és az utazás; — a művészfilmek mellett szereti az animéket és a szuperhős-tematikát; — kedveli a szado-mazo pornót, ám kicsit szégyelli is ezt; — másfél évet élt Berlinben; — kedvenc zenekara a Nirvana; — sosem verekedett; — néha arra gondol, szívesebben lenne fizikai munkás. (Purosz Leonidasz)

50


Névtelen hősünk orosz divatdiktátor, a man bun továbbfejlesztője, korábbi katona. Az ukrán válság alatt lemoshatatlan festékbomba áldozata lett, haját ezért le kellett vágnia, de elrontotta, így lett olyan, ahogy a képen is látható. A többi katonának megtetszett ez a viselet, mert azzal szórakozhattak, hogy ő egy szexbomba, aminek a haja a kanóca. Leszerelése után a hipszterek körében elterjedt a viselet, így lett a kanóchaj menő. (Rákóczi Zoltán)

51


Tress Klárika (41) Végzettségét tekintve technika szakos tanár, de sajnos jelenleg csak a napköziben felügyelhet. Édesanyjával él Nyékládházán, testvére nincs, legalább is nem tud róla. Kedvenc szabadidős zsírégető tréningje a zumba, és a jövő héten megy élete első szinkronúszó edzésére. A hétköznapokban elég magányos, a kollégáival áll mondhatni baráti kapcsolatban. Az iskolaigazgatóba szerelmes, de már hetek óta az informatikussal randizgatnak. Kétségbeesetten szeretne gyereket. Egyszer kezet fogott Lendvai Ildikóval, erre azóta is nagyon büszke. Több női magazin előfizetője, saját bevallása szerint a horoszkópok segítik ki nehéz napjaiban. Tanári fizetését néha szórólapozással vagy az édesanyjától kapott zsebpénzzel egészíti ki. Kedvenc étele a marhalábszár, bármilyen formában. Az alkoholt megveti, bár az iskolai rendezvényeken általában részeg. A képet az édesanyja készítette. (Szegedi Fanni)

52


Petra Fiatal korában a gimi dívája volt. Azóta erre az útra tereli a gyerekeit is, mindig ő van a középpontban a szülői értekezleten, és sajnos minden iskolai programon részt vesz. Szabadidejében szívesen facebookozik, és gyakran kér segítséget a lányaitól, mert az üzenetírás nagy nehézségeket okoz neki. Egy fájlt átküldeni elég komplikált dolog. De emellett szívesen kommentál a volt osztálytársnői képei alá olyat, hogy „milyen csinos vagy Marikám!” (Szilágyi Sára)

53


Tatjana Petrovna Ha az életéről kérdezzük, nem fogja tudni megmondani, hol és mikor született — árvaházban nőtt fel Privolnojéban. Űrhajós akart lenni, az első nő a Holdon, ám ez akkoriban elérhetetlennek tűnt számára, így elment a közeli termelőszövetkezetbe dolgozni; innentől hosszú ideig szerencsés fordulatok sora jellemezte életútját, ugyanis a kolhoznál megismerkedett az ifjú Mihail Gorbacsovval, aki azonnal beleszeretett. Az elért rekordtermés betakarításában való részvételért mindketten megkapták a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét, ám Mihail többre hivatottnak ítélte magát, így felutazott Moszkvába tanulni, és Tatjanát is vitte magával. A lány itt a műszaki főiskolán tanult, miközben letette a könnyűgépes pilótavizsgát, hogy ezzel is közelebb kerüljön dédelgetett álmához. Néhány évvel később felvételt is nyert egy Urál menti repülősiskolába. Mihail megkérte a kezét, és azt ígérte neki, ha feljebb kerül a ranglétrán, elintézi, hogy részt vehessen az űrprogramban, ám Tatjana nem tágított, egyedül akarta elérni kitűzött célját — valamint nem is igazán hitt Mihail előrelépésének lehetőségében —, így könnyes búcsút kellett venniük. Az űrprogramba sajnos nem választották be, így vissza kényszerült menni Moszkvába, ahol majd’ húsz évig az immár házas és párttitkár Gorbacsov szeretője lett. Nem különösebben volt szép, de megfontolt észjárása, tájékozottsága és humora hamar lehetővé tette, hogy beilleszkedjen a fővárosi munkáselit miliőjébe. Amikor azonban viszonyuk kitudódott, menekülnie kellett a vérszemet kapott feleség elől; csatlakozott a helyi maffiához, akik a rendszerváltozás előtt néhány évvel elhatározták, hogy Nyugatra szöknek, ám Magyarországon lényegesen egyszerűbbnek tűnt letelepedni, így végül Borsod megyét jelölték ki rettegésben tartott területüknek, ahonnan még az ukrán szervezetet is sikerült kiszorítani puszta jelenlétükkel. Tatjana kiöregedéséig nekik dolgozott, majd orosz kifőzdét nyitott Nyékládházán. Magyarul máig nem beszél, szabadidejében űrhajót tervez és műholdas felvételeket néz. (Szurdi Panni)

54


Edmund Edmundson Egy svéd nyugdíjas, aki korábban jegyellenőrként és önkéntes lélekbúvárként szolgált az állami vasutakon. Korábban pszichológus szeretett volna lenni, ám míg a továbbtanulás megvalósulatlan maradt, addig autodidakta képzése sikerrel jár. Így az utasok java az ellenőrzött bérletek mellé cserébe egy-egy rövid analízist is kapott. Hamarosan a Stockholm–Uppsala közti járatra páran kizárólag terápiás célzattal váltottak jegyet, problémáik súlyosságát tekintve oda, illetve vissza is. Edmundot gyerekkori megszállottság motiválta a lélektan terén. Arra vágyott, hogy egyszer egy mentális betegséget nevezzenek el róla. A kép is egy unokái körében megörökített exhibicionista pillanatot ábrázol. Álma végül halálos ágyán teljesült: az orvostudomány Edmundson-kórként jegyzi azt a betegséget, amikor valaki minden áron arra vágyik, hogy egy betegséget nevezzenek el róla. (Vas Máté)

55


Tóth Ildikó Idén érettségizett, eminens diák. Rendkívül céltudatos, felvételt nyert az ELTE jogászképzésére. Egészen kis kora óta alkotmánybírókent képzeli el magát. A történelem OKTV-n elért figyelemre méltó 46. helyezéséért édesapjától szilikonmelleket kapott ajándékba. Bartók-rajongó, a magyar kórusmozgalom lelkes tagja. Hívő katolikusként példaképe Szent István, kedvenc ünnepe augusztus 20. (Vida Kamilla)

56


Jelenetek Lakatos István második feladatában az előzőleg megrajzolt karaktereknek kellett találkozniuk, párbeszédbe elegyedniük és néhány kötelező mondatot kimondaniuk.

57


Böllér Gyurika és Levél József találkozása a Budapest Pride-on

Budapest, Pride Fesztivál. József ellentüntetésre tart. Gyurika szemben jön, fél disznót cipel a hátán, nehezen bírja, a lába elé néz. Nem veszi észre Józsefet, aki az új pipájával van elfoglalva. Összeütköznek, Gyurika elejti a disznót. Elszontyolodik. József: Á, pajtás, maga is jön dobálni a köcsögöket? Látom, jól feltankolt. Na, most mit bőg? Buzi maga? Csak azt nem mondja, hogy vonulni fog. Maga olyan rendes, erős csontú gyereknek tűnik, én is ilyen voltam a maga korában. Miért olyan bús? Gyurika: (hüppögve) Hát a disznó… József: Hát a farka csakugyan kacskaringós, de miért volna bús? Gyurika: Koszos lett a disznó. József: Koszosan is nagyot üt az! Majd megkérjük a Mártikát, hogy pörögjön be vele, aztán hadd szóljon. Kalapácsvető volt az NDK-ban, a hormonok miatt még át tudja hajintani a kordont. Gyurika: De ezt még fel kell nyesni, ezt a disznót. Ha nem rakja apa időben kamrába, megposhad. Aztán nem lesz karaj. József: Hálistennek már lehet ezt is. Akkor még fekete volt a vágás. Gyurika: Nem, tetszik tudni, a vágás az vörös, még kivéreztetve is. Ha megposhad, akkor néha kicsit be is zöldülhet. De feketét még nem láttam. József: Akkor te még csak gondolat se voltál, fiam. De minek akarod feldarabolni? Úgy csak maszatol. Így meg üt, mint a rosseb. Marika úgy hajintja át a kordonon, mint a kovbojok a lasszót. Szereted a kovbojokat? Gyurika: Igen.

József: Én voltam az egyetlen kovboj a veresegyházi általános iskola jelmezes mulatságán még ‘54-ben. Olyan kovboj-alkatra mintha ráöntötték volna azt a flanelt. Megboldogult anyám emlegette mindig, ő utálta a kovbojokat, mondta is, nem cowboy voltam, csak egy túlpörgetett anyagcseréjű kisfiú az imperialista kutyák maskarájában. Gyurika: Bácsi, tetszik tudni, vinnem kell a disznót, mer’ tönkremegy. A mama meg mérges lesz, ha nincs karaj. József: Ki a fene törődik a maga becses perszónájával, hanem hát az istállóban döglődik a legkedvesebb drága hámoslovam! Gyurika: Tessék? József: Műveletlen kölök. Ez egy közmondás. Kit érdekel az anyád, amikor a disznóval magasabb céljaink vannak? Enni lehet répát meg karalábét, a köcsögöt irtani kell. Most, mert ránkszakad az apokalipszis, meg a János jelenése, aztán lesz itt nemulass. Gyurika: És mi lenne, bácsi, ha nem a cucuval irtaná a köcsögöket? Vagy nem is irtaná, csak mondjuk kiabálna? Vagy azt sem? József: Ezt nem tehetem. Én vallásos meggyőződésből jöttem ide, és képtelen vagyok a bűnre. Gyurika: Az mi? József: Egy elv. Vannak elveim. Neked nincsenek, fiam? Gyurika: Nincsenek. Nekem csak egy fél cucum van, de annak tényleg nem kéne megromlania, bácsi, mert a mama elver. De a nagyinak biztosan van, neki mindene van, pikkelysömöre is, meg visszere. József: Szemtelen kölök! Takarodjál innét a picsába! Gyurika felkapja a fél disznót, szalad haza. Sötét. (Dobány Péter – Hegedüs Benjámin Jutas)

58


Székhelyi Balázs és Tóth Ildikó találkozása egy ruhaüzletben Ildikó: Mondd csak, hány kreditet vettél fel a félévben? Balázs: 32-t. Ildikó: Kevés. Maradunk. Balázs: Miért fontos ez ennyire? Ildikó: Én is most kezdek az egyetemen. Balázs: Igen? És mit fogsz tanulni? Ildikó: Alkotmányjogász leszek. Balázs: Ó, elég sok embert ismerek ám jogon. Ildikó: Tényleg? A Tóth Józsit is? Balázs: Persze. Ma reggel őt küldtem le kenyérért. Ildikó: Ne viccelj már, a Tóth Józsi azt mondta, fontos ember. Balázs: Beosztottam. Ildikó: Uramisten! Csak azt ne mondd, hogy HÖK-ös vagy! Balázs: Annyira HÖK-ös vagyok, hogy a rektor az albérlőm. Ildikó felsikít. Balázs: Figyelj, én be szeretnék menni, neked meg, úgy látom, tetszik ez a HÖK-dolog. Szerintem meg tudunk egyezni. Ildikó: Ha kitudódik, a köznép felhördül majd. Balázs: Karrier nem érdekel? Ildikó: Miért, be tudnál rakni engem is a HÖK-be? Balázs: Ahhoz, hogy berakjalak, először mást kell beraknom… Ildikó: Ám legyen! Balázs belógatja a farkát a lyukon. Ildikó: (elrévedve) Nehogy függő helyzetbe kerüljünk tőle. Akárha valami harcirányító komputer kibernetikus toldalékai volnánk… Balázs: Na jó, HÖK-ös akarsz lenni vagy nem? Ildikó: Akarok! Balázs: Akkor szopj már le! Megtörténik, aminek meg kell történnie. Balázsnak mindeközben eszébe jut a barátnője és halkan sírni kezd. Ildikó: Mi a baj? Balázs: Barátném, ez az én szívem rossz, nem tanulta még meg a jótételt pirulás nélkül elfogadni. Balázs sírva felhúzza a sliccét, majd el. (Purosz Laonidasz – Vida Kamilla)

Balázs guggolva, a derékmagasságban lévő lyukon keresztül tátott szájjal figyeli a tökéletes mellű lányt. Ildikó észreveszi, sikít. Balázs: Helló! Ne haragudj, csak bent felejtettem a fülkében a tanulmányom a Tarkovszkij tér- és időkezelése kollokviumomra. Ildikó: Nem most jöttem ám le a falvédőről! Balázs: De komolyan, ott van a sarokban. Le tudnál hajolni egy kicsit? Úgy, ott, kiváló. Nyugodtan olvass bele. Ildikó olvas. 5 perc csend. Enyhülni látszik. Ildikó: Te egyetemista vagy? Balázs: Mesterszakos. (csönd) Ide tudod akkor adni esetleg? Vagy tudod mit? Ne fáradj, bemegyek érte. Ildikó: Publikáltad ezt a szöveget valahol? Balázs: Az októberi Film és Életben jelent meg. Ildikó: Online vagy printelt? Balázs: (letörve): Online. Ildikó: Maradunk. Balázs: De most komolyan, ez egy nagyon fontos írás, csak még nem értették meg sokan, de például többek között azt a komoly filozófiai kérdést is fejtegeti, hogy ezekben a műalkotásokban Isten mint valamiféle transzcendentális jelenség, más és más módokon, az összes embernek különféle csatornákat nyitva juttat el egy, az anyagi valóságtól teljesen eltérő dimenzióba. Rengeteg potenciál van benne! Ildikó: Szóval akkor Jézus lényegében drogdíler volt. Balázs: Mondhatjuk így is. Ildikó: Vallásos vagy? Balázs: Nem, bölcsész. Ildikó: Maradunk. Balázs: Ne csináld ezt, kérlek…

59


Petra, a névtelen kanóchajú hős és Edmund Edmundson találkozása a vasúti kupéban

Névtelen: Ó, szia! Van itt szabad hely? Petra: Persze, persze, csak rakd föl a táskám, mert Gucci! Névtelen: Oké! Mi a véleményed a festett mexikói bajuszomról? Petra: Inkább szerezz egy intimtetkót, remélem, lekopik! Névtelen: Á, nem, Oroszországban a festékek nem kopnak le. Edmund: Ahogy az én emlékeim se koptak meg. Petra: Nézzétek rajtam a gyönyörű tigrisbundámat! Névtelen: Úgy megnyúználak! Edmund: A freudi analitika szerint ez kúl. Névtelen: Na, hagyjál már ezzel, én hindu vagyok és divatdiktátor! Apropó, hölgyem, tudta, hogy a kanóchajat én terjesztettem el a világon mindenhol? Petra: Ó, te híres vagy! Bejelölhetlek Facebookon? Névtelen: Oroszországban a Facebook be van tiltva. Petra: De hát aki nincs fent Facebookon, az nem is létezik! Edmund: Descartes szerint az létezik, aki gondolkodik. Petra: Ó, na gyere, athéni filozófusom. (Rákóczi Zoltán – Szilágyi Sára – Vas Máté)

60


Titkos napl贸k

61


Dobány Péter 1. nap Utazom. Nyíregyházától Miskolcig rövid az út, van még időm leplezetlenül A-ra gondolni. Ahogy megérkezem, Lóri támasztja a Tiszait (vagy Lórit támasztja a Tiszai), lassan befutunk mind. Nézem a várost, Kamilla szól, hogy olyan az arcom, mintha temetésen lennénk. Pedig nem is voltam még temetésen. A villamosút hosszú, szmogszagú ér végig a városon. Szivárgunk a sebbe. A szélén, ahol a portásbódé és a parkoló van, még más a levegő állaga, át kell buldácsolni a varas tornyok között egy kicsit mélyebbre, ahol már bele tudunk ragadni a gennybe. Egy többszáz hektáros holt vidék közepén tucatnyi pici ember tényleg úgy ragad, mint a szösz. Zöme idegenvezet. Körbejárjuk a Vasgyárat, szociolélektanról beszél meg életveszélyről, mérgezett földről meg permanens, évtizedes szomorúságról. Ebéd. A lencse édes, a szecsuáni magyaros, a rizs jó. A szövegek közben lassan kikerülnek a falra, mi meg a szállás melletti egyetlen árnyékos síndarabra. Dohányzunk, ismerkedünk, Kamilla pontos félmondatokban utál minden entitást, Panninak minden kedves, Fanninak meg minden mindegy. Délután Papp Dénes még gitározik kicsit, majd a csajok beszélnek a női költészetről mint olyanról. Én közben az árnyékommal játszom, ha jó szögben állok, az árnyékom túlnövi a lányokat. Kamilla válaszol, majd felolvas. Pontosan úgy hangsúlyoz, mintha 30Y-t énekelne, a harmadik sörben már elmerül ő is, meg a Kazinczy-érem. Megyünk az Öntödébe, a Vasgyár legfrekventáltabb vendéglátóipari egységébe. Csobog a fehér folyó meg a száraz rozé, és Fanni egyre jobban érti Polák Peti szingularitásról rögtönzött doktori disszertációját. Fanni ennek örömére úgy dönt, meghívja magát egy dupla Royalra, mire Lóriban felhorgadt a gourmet, és kiönti az egészet a kukába. Hogy ilyet ne, ha van Finlandia is, bazmeg. Tizenegykor zár a gyár. Tankolunk. Leó liptonja az avasi keserű, úgy is issza egészen hazáig. Az udvarban rendes fiúk főzik a Michelin-csillagos paprikáskrumplit, ami még pár pillanatra összébb tartja a morzsolódó társaságot. Valaki még mindig doktorál, egy buckán lány zokog, egy férfi kérdőjellé csavarodva gubbaszt, PP fejjel a bográcsban élvez. Szép prológ. 2.nap A második napon még viszonylag tartjuk magunkat a napirendhez. Reggelire szendvics és Tarkovszkij. Sztalker mélyfilozofál, Kamilla percenkét húzza meg egyetlen szerelmét, az 1,75-ös kólásüveget, Leó meg alszik. Sztalker után az ebéden nyammogunk, mint egy idősek otthona, meg az első kreatívírás-feladaton, ahol áltudományos miniesszében kell beszámolnunk az első napról. A rádióban is. Az árnyas sínek a második napra viragillatú lugassá, mannává, paradicsommá értékelődnek át, ott füstölünk. Kollektíve megértjük, hogy Bongo, az emeltdíjas SMS-szolgáltatás honnan tudhat ennyi mindent, és hogy Viola Szandra megdugásának milyen irodalmi vonatkozásai lehetnek (ha Viola Szandrát megdugják: az intertextualitás). Csanád lélektani körkérdése, miszerint megdugnád-e magad (endugnál) csak még inkább elmelyíti a témát (lásd: ha Viola Szandra endug, az irodalomelméleti szempontból mi?). Este megint Öntöde, Pannival és Leóval filterben és sörben kezdünk holdemezni, ami megint csak hamar kifújt a 11-es zárás miatt. Közben újból elő-előkerülnek Kamilla sváb katolikus családi legendáriumának gyöngyszemei. Az Öntödéből hazafelé megint azonnal oldódunk, Kamilla pedig a hatodik söre után élő sörnyitóvá változik, amivel rögtön elnyeri Borda Réka tiszteletét és fele királyságát. Az este megint a szobában végződik, Fanni és Leó adoniszi kólonokban oltják egymást rommá, Réka sztoikusan figyel, Csanád és Panni pedig egymásba gabalyodott lelküket próbálják kigubancolni. Reggelre talán sikerül.

62


3.nap Délben reggelizünk. Trógerként átaludjuk a reggeli vetítést. A kéziratfalon szaporodnak a megjegyzések, Fanni egyszer annyira meggondolta magát, hogy átlyukasztotta a papírt. Megint kreatívírunk, a szürreális orosz fészbuk nonplusultráinak alkotunk karaktereket. Nyékládházán összefutnak a szálak. Jenei László előadása után pedig iszunk. Nem sokat, csak épphogy megalapozzuk az Öntödét a Paradicsomban, rádöbbenünk, hogy Jézus valószínűleg ópiátfüggő volt, de minimum alkoholista. Az Öntödében Ancsa verscsokrot kapott, mi fröccsöket. Az utolsó este legalább annyira szürreálisra sikeredett, mint az orosz fészbuk nyékládházi technikatanárnőjének indokolatlan pucsítása a poshadt faliszőnyegre dőlve.

63


Vida Kamilla Július 2. Egy Purosz Leonidasz által szervezett medencés buli a KCSSK-ban pontosan olyan, ahogy elsőre elképzeli az ember. Ezzel a nulladik napi felütéssel kezdődött tulajdonképpen a Szöveggyár-tábor. Már jócskán elmúlt éjfél, mikor kellő diszkrécióval kitessékeltek bennünket a kollégiumból, így hát a legifjabb Miklyával és Szurdi Pannival üldögéltünk egy budapesti felüljárón és cigiztünk, három perc alatt nyolc különböző dolgot alapítottunk meg, valaki még sírt is talán, de aztán nem kellett sokat várni az éjszakaira. Éhséget éreztem, de tudtam, hogy pár óra és Miskolcon vagyok a Vasgyárban, nem pedig a 2014-es balatonszemesi JAK-táborban, és valljuk be, az éhség szempontjából ez megnyugvásra adott okot. Reggel tehát újra nekiindultunk, a vonatúton valaki a középkori portugál költészetről beszélt, Csanád fel-alá járt-kelt védjegyévé vált lógó ülepű nadrágjában, egy idős néni sóhajtozott és fintorgott ránk, nem tudjuk azóta sem, hogy mi lehetett a baj. Egyszer csak persze leszálltunk és a vonaton így helyreállt a rend. Zöme ismertette az ún. Vasgyár-fílinget, aztán felállt a kéziratfal, egész bájosnak tűnt a szövegek közötti megszeppent ténfergés. Szegedi Fanni alapvetően is szorongva érkezett, ugyanis (szöveghűen idézem) irodalomtáborban még nem, csak nyelvtantáborban volt. Papp Dénes zenés estje után az Öntödébe igyekeztünk, ahol megismertem a legjobb arc pultost, Ancsát és megszületett a katarzis is egy paprikás krumpli manifesztációjában. Július 3. Reggel a Sztalkerrel indítottunk, mondjuk nem mindenki. Erre a napra már világossá vált, hogy az udvaron a sínek között lesz a tábor gócpontja, ebéd után már megszokott módon megidéztük Viola Szandrát. Dékány Dávid pedig folyamatosan üzent valamit a távolból, így legalább tudtuk, hogy nem vesztettük el minden kapcsolatunkat a külvilággal. (Bár túlestünk a Sopotnik Zoli által adott első feladaton, az áltudományos esszéken, amelyekből pl. rövid metszetet kaptunk abból a tervezetből, mely az egész íróság táborosítását vázolta fel.) Már bátrabban üzengettünk a kéziratfalon és megérkezett a harmadik mentor, Borda Réka is (a másik kettő Szenderák Bence és Polák Péter), slam is volt, meg Öntöde. Július 4. A legfurcsább ébredéseim egyike volt, mikor Rákóczi Zoli a saját versét elemezte az ágyon ülve Vas Máténak és közben finoman akkordozott alatta gitárjával. A délelőtti film sajnos kimaradt, Miklya Csanád viszont heves közvéleménykutató munkálatokba kezdett. Felfedeztük azt is, hogy a Bongo telefonos szolgáltatás beszőtte a magyar irodalmi es kulturális életet. Lakatos István is hozott feladatot, úgyhogy ismét írtunk kreatívan, karaktereket formáltunk, egy orosz társkeresőről teljesen random módon gyűjtött fotók alapján. Este a buli áttelepült a szivacstengerbe, Leónak kidobtam a kezéből egy párnával az avasiját, persze véletlen volt, abszolút fejre céloztam, de gyorsan visszabújtam a szivacsok közé és azóta is azon bosszankodik, hogy ki lehetett. Ja, szóval én voltam, bocsi. Július 5. Lóri megkérdezte, hogy lesz-e napló. Most itt tartunk. Vagy majdnem itt.

64


Résztvevők

65


Dobány Péter Kilencvenhat októberében született Szegeden. Számos mániája nincs. Csak betűs van. Hegedüs Benjámin Jutas 1996. 12. 02-án születtem Marcaliban, Balatonlellén élek, Budapesten tanulok az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziumában. Kedvenc költőim Pilinszky János, Málik Roland és Kemény István. Második éve írok verseket. Először a Tiszta Szívvel című iskolaújságban publikáltam. Miklya Csanád vagyok. Ezerkilencszázkilencvennyolcban jöttem világra a Napfény városában. Azóta próbálok valamit kezdeni magammal inkább kevesebb, mint több sikerrel. Most mondhatnék egy sablonszöveget arról hogy mennyire szeretem a… hagyjuk. Rájöttem, hogy szuperképességem van a való életben. Senki sem ül mellém a buszon. Pedig tök kedvesen mosolygok. Lehet, hogy ez a baj… Pedig tééényleg. Izéke, hogy mi szeretnék lenni? Filozófus, de ez kitalálható. Ja, meg az írással is szeretnék foglalkozni, ja. Nemes Luca 1996-ban születtem, Szigetszentmiklóson élek. Majdnem bármit szívesen írok, de bemutatkozást éppen nem. Másokat könnyedén pakolok skatulyába, magamat kevésbé. Az a mások dolga. Purosz Leonidasz 1996. január 8-án születtem Szegeden első gyerekként, a család azóta újabb 3 fiúval bővült. 14 éves koromban kollégista lettem: Szentesen, a gimnázium irodalmi-drámai tagozatán tanultam. Jelenleg az ELTE magyar alapszakos hallgatója vagyok; írogatok, tanulgatok, dolgozgatok. Egyre jobban érdekel a slam poetry és a filmek világa, emellett a kocsmázás, a fesztiválozás és a foci tud lekötni — utóbbi játékosként és nézőként egyaránt. Verseim viszonylag gyakran jelennek meg különböző folyóiratokban, első kötetem pedig — ha minden jól megy — jövőre jelenik meg a FISZ gondozásában. Rákóczi Zoltán 1998-ban születtem, Budapesten élek. Szociológus szeretnék lenni és kutatással foglalkozni. Tavaly nyár óta írok verseket — ami fontos velem kapcsolatban, az onnan derül ki.

66


Szegedi Fanninak hívnak lassan 18 éve, jelenleg a fővárosi Weöres Sándor Gimnázium végzős tanulója vagyok. Általános első osztály óta érdeklődöm az irodalom iránt — passzívan és aktívan is. Gyakori látogatója és résztvevője vagyok slam poetry-rendezvényeknek, ennek köszönhetően kezdtem el foglalkozni komolyabban az írással. A jövőben filmekkel, versekkel és a magyar nyelvvel szeretnék esténként betakarózni. Születésem óta ugyanazzal a párnával alszom. A két kedvenc szavam a „trutyi” és az „ingyen”. Szilágyi Sárának hívnak, de utálom, ha Sárának hívnak. Most végeztem el a kilencedik évfolyamot egy békéscsabai gimnáziumban, szóval még 3 évet kell lehúznom 60 sorstársammal együtt. Érettségi után egy évet Ausztriában szeretnék tölteni és pénzt keresni. Persze a továbbtanulás is fontos, és lehet, hogy probléma, de egyelőre fogalmam sincsen, hogy pontosan milyen irányban fogok végül elindulni. Amikor 11 éves voltam, az unokanővérem foglalkozott dalírással, és úgymond ő ihletett meg, hogy először rímbe, aztán rímtelenségbe szedjem a gondolataimat. 13 évesen kezdtem el foglalkozni a versekkel több, de inkább kevesebb sikerrel, viszont fejlődtem, és egy túlbuzgó, de nagyon segítőkész könyvtáros nőnek hála lehetőségeim is voltak versenyekre, művészeti körökre, és előadásokra. Viszont az új művészetpárti barátaimat és a Szöveggyárat egy fiúnak köszönhetem a sulimból, akit a művészet által ismertem meg. Nagyon sokat köszönhetek neki, és boldog vagyok, hogy megismerhettem. Egyszerűen imádom a kíméletlen őszinteségét, valószínűleg nélküle még mindig „rímekbe erőszakolnék minden szót”. Ami azt illeti, szerintem a versekkel való kapcsolatom még a kezdő fázisban van, de szeretnék tanulni, javulni. Remélem lesz még a Szöveggyárhoz hasonló lehetőségem, és addig is tovább írogatom a metaforáimat az unalmas nyelvtanóráimon. Szurdi Panni 1997-ben születtem, Budapesten és Beatlesen nőttem fel, itt éldegélek, írogatok, slammelgetek. Kiskoromban pilóta szerettem volna lenni, meg balkezes. Jelenleg nincs ilyen határozott jövőképem. Vas Máté 1996, Szentes. Vida Kamilla vagyok, 18 éves, szeptembertől budapesti egyetemista. Zenészcsaládba születtem, testvérem nincs, a magyar vizslámat Akhilleusznak hívják. Szeretem a nehéz kérdéseket és a kólát.

67


68


Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.