Issuu on Google+

LENDAVSKE NOVICE

Lendva Község közleménye •14. évfolyam, 1. szám• 2011. II. 23.

Foto · Fotó: Tomaž Galič

Glasilo Občine Lendava • 14. letnik, 1. številka • 23. II. 2011

LENDVAI HÍRADÓ

V pričakovanju pomladi • Tavaszváró Skupnost in občani • Közösség és polgárok

Turizem in dogodki • Turizmus és események

Priznanji za dosežke na področju kulture Stran 4

Razstava Alfonsa Muche na lendavskem gradu Stran 14

Elismerések a kultúra terén kifejtett tevékenységért 5. oldal

Alfons Mucha kiállítása a lendvai várban 15. oldal

Šport • Sport

Naj športnik leta 2010 Stran 18 Az év sportolója 2010 18. oldal

Lendava Aktualno

Aktuális

Ob slovenskem kulturnem prazniku Povzetek županovega govora ob slovenskem kulturnem prazniku Za Slovence je kulturni praznik eden od tistih praznikov, ki je povezan z moč­ nimi nacionalnimi čustvi in kot takšen presega okvire kulture. Pomemben je za krepitev nacionalne zavesti, odnosa do jezika in kulture, odnosa do pretek­ losti, da se lažje oblikuje prihodnost. Na Prešerna in našo Zdravljico je vezan dogodek, ki se mi je močno vtis­ nil v spomin. Prijatelju sem za rojstni dan podaril madžarski izvod Prešernove pesniške zbirke z namenom, da bolje spozna nas in delček naše kulture. Nekaj časa ni bilo nobene reakcije, nato pa me je ob enem od srečanj vprašal, če je tekst Zdravljice hkrati tudi tekst slovenske himne. Odgovor je poznal, zato je hitro nadaljeval približno takole: »Samozavesten, močan in svetov­ ljanski je narod, ki se v svoji himni pos­veča drugim narodom, prijatelj­ stvu in miru. Velik človek je moral biti ta vaš pesnik, ki je z vinom in ob vinu oblikoval tako lepe misli.« Letošnja slovesnost ob slovenskem kulturnem praz­ niku se je pričela na lendav­s­kem gradu, ki je čvrsta utrdba kulture in likovne umetnosti. Zaposleni v tamkaj­ šnji galeriji in muzeju skrbijo za bogato kulturno dediščino ter organizacijo in izvedbo šte­ vilnih odmevnih projektov. Nudijo dom številnim do­ mačim in gostujočim umet­ nikom, prav tukaj je zaklad­ nica lendavske grafične šole in delavnica umetniškega odlivan­ja v bron. Letos bo Lendava gostila že 39. Med­ narodno likovno kolonijo in njen podmladek 16. Likovno kolonijo mladih umetnikov iz celega sveta.

14. letnik, 1. številka

Galerija – Muzej demonstrira moč kulturne ustvarjalnosti in njene dimen­ zije segajo globoko v srednjeevropski prostor. S projekti kot so Victor Vasarely, Oskar Kokoschka, Alfons Mucha, japon­ ska likovna umetnost, razstava hrvaških likovnih velikanov, morda tudi »Zsol­ nai« zavod dokazuje, da se s skromni­ mi sredstvi in v majhnem kraju lahko dosegajo odlični in odmevni rezultati. Bistvo uspeha je v kreativnosti, volji za uresničitev idej in v sodelovanju s šir­ šim evropskim prostorom. Če je grad utrdba kulture in umet­ nosti, potem je kulturni dom naš pravi »kulturni hram«. Že arhitektura je tista, ki te prevza­ me in spodbudi domišljijo. Obrnjena ladja, morda Noetova barka, ki jo je mojster Makovecz zasidral v pravem kraju – stičišču različ­ nih kultur. Kulturni dom s šir­ šo lokacijo, kamor sodita še sinagoga in mestni park, predstavljajo prestižno kulturno infrastruktu­ ro. Ta nam je v veliki meri spre­m enila naš vsakdan in odnos do kulture. Spod­b udila je kulturno ustvarjalnost lokal­ nega prebivalstva in priva­ bila številne gostujoče umetnike. Gledališki oder je postal mesto medge­ neracijskega dialoga in spodbudil delo gledaliških skupin, ki z lahkoto napol­ nijo dvorano. Mladi gleda­ liščniki Diáxinpad, nekoliko

LENDAVSKE NOVICE

Županov slavnostni govor ob kulturnem prazniku• A polgármester ünnepi beszéde. Foto · Fotó: Ladislav Šimon (FVKL)

2

manj mladi Kofetarji, lutkarska skupina Pupilla, in komorni pevski zbor Vita so postali blagovna znamka tega kraja in tega hrama. Ljubiteljska in bralska kultura sta del našega vsakdana. Povezovanja ob­ čanov v kulturnih društvih so postala nepogrešljiva oblika druženja, spodbu­ janja kulturne ustvarjalnosti, ohranjan­ ja kulturne dediščine in maternega jezika. Pomembno prispevajo k temu, da nas ne posrka vakum virtualnega sveta in komuniciranja. Po mojem globokem prepričanju sta globalizacija in virtual­ no funkcioniranje največja nevarnost za nacionalne kulture in medčloveš­ ke odnose. Upreti se jim ne moremo, lahko pa jih vsaj delno oblikujemo po svoji meri. Tako razumem prizadevan­ ja in poslanstvo multikulturne revije Lindua. Skupina zanesenjakov jo v so­ delovanju z občani uspešno oblikuje in izdaja. Gre za edinstven primer revije, ki jo odlikujeta spontanost in multikul­ turnost. Pomemben delež k oblikovanju kul­ turnega prostora dajejo tudi vrtci, šole, zavodi in mediji. Lendavska kultura je : • bogata – včasih bahava • prestižna – in hkrati dostopna • je šopek različnih kultur • živ primer multikulturnosti • je slovenska – in hkrati madžarska, pa tudi hrvaška, romska, judovska • je lokalna – in hkrati srednjeevrops­ ka • je učenka in hkrati učiteljica • je porabnik in hkrati ustvarjalec kulturnih dobrin • je odraz tistega, kar smo in pokaza­ telj tistega, kar želimo. Iskrena hvala vsem, ki oblikujete ta kulturni prostor.

LENDVAI HÍRADÓ

mag. Anton Balažek, župan

23. II. 2011

Lendva

Aktualno

Aktuális

A szlovén kultúrünnep alkalmából A polgármester beszédének összefoglalója A szlovének számára a kultúrünnep azon ünnepek egyike, amelyek erős nemzeti érzelmekkel vannak telítve, és mint ilyen túllépi a kultúra kereteit. Fontos a nemzeti tudat megszilárdítá­ sához, valamint a nyelvhez, a kultúrá­ hoz és a múlthoz való viszony miatt, hogy könnyebben alakulhasson a jövő. Prešerenhez és a Pohárköszöntő­ höz (Zdravljica) egy esemény fűződik, amely mélyen az emlékezetembe véső­ dött. Barátomnak a születésnapja alkal­ mából egy Prešeren-verseskötet ma­ gyar nyelvű fordítását ajándékoztam azzal a céllal, hogy jobban ismerjen meg bennünket és kultúránkat. Egy ideig nem történt semmi, majd az egyik találkozásunk alkalmából megkérdez­ te: a Pohárköszöntő egyben a szlovén himnusz szövege is? A választ ismerte, ezért gyorsan folytatta: „Öntudatos, erős és kozmopolita az a nemzet, amely a himnuszában más nemzetekkel, a barátsággal és a békével törődik. Nagy ember lehetett ez a poé­ tátok, aki a borról és a bor mellett ilyen szép gondolatokat költött.”

LENDAVSKE NOVICE LENDVAI HÍRADÓ Glasilo Občine Lendava Odgovorni urednik: Beata Lazar, Uredniški odbor: Mira Unger, Jutka M. Király, Klavdija Prša, Peter Orban in Aleksandra Kozak. Lektorja: Mira Unger (slovenski jezik), Nándor Böröcz (madžarski jezik). Oblikovanje: Peter Orban. Izdaja: Občina Lendava – Lendva Község, Glavna ulica 20, 9220 Lendava, tel: (02) 57 72 500, fax: (02) 57 72 509, e-mail: urad.zupana@lendava.si. Tisk: Tiskarna S-tisk d.o.o., Beltinci. Izhaja v nakladi 4200 izvodov. Vsako gospodinjstvo v občini prejme izvod brezplačno. Glasilo je prosto dostopno tudi na spletni strani Občine Lendava. Lendva Község közleménye Felelős szerkesztő: Lazar Beata, Szerkesztőbizottság: Unger Mira, Király M. Jutka, Prša Klavdija, Orban Peter és Kozak Aleksandra. Lektorok: Unger Mira (szlovén nyelv), Böröcz Nándor (magyar nyelv). Grafikai tervezés: Orban Peter. Kiadja Lendva Község – Občina Lendava, Fő utca 20, 9220 Lendva, tel: (02) 57 72 500, fax: (02) 57 72 509, e-mail: urad.zupana@lendava.si. Készül az S-tisk d.o.o., Beltinci nyomdában, 4200 példányban. A község minden háztartása díjmentesen kapja.

www.lendava.si

2011. II. 23.

A szlovén kultúrünnep idei meg­ ünneplése a lendvai várban kezdődött, amely a kultúra és a képzőművészet szilárd bástyája. A lendvai várban dol­ gozók gondját viselik gazdag kulturális örökségünknek és számos jó visszhangú projekt szervezői és lebonyolítói. A lendvai vár otthont nyújt számos hazai és külföldi művésznek, a lendvai grafikai iskola kincsestára és a bronzön­ tés műhelye. Lendva az idén már 39. al­ kalommal látja vendégül a Nemzetközi Művésztelepet, valamint az utánpótlás, a fiatal művészek, a 16. Nemzetközi If­ júsági Művésztelep résztvevőit az egész világból. A Galéria-Múzeum a kulturális alko­ tókészséget és dimenzióit prezentálja, melyek mélyre hatolnak a közép-euró­ pai térségben. Victor Vasarely, Oskar Kokoschka, Alfons Mucha, a japán képzőművészet, a horvát képzőművészek nagyjai, és ta­ lán a Zsolnay-projekt is azt bizonyítják, hogy szerény eszközökkel és kis telepü­ lésen is lehet kiváló és nagy visszhangot kiváltó eredményeket elérni. Ha a vár a kultúra és a művészet bás­ tyája, akkor a mi művelődési házunk a „kultúra temploma, szentélye”. Már az építészeti stílus magával ra­ gadja az embert és beindítja a képzelőe­ rőt. A fordított hajó, talán Noé bárkája, amelyet Makovecz mester a különböző kultúrák találkozóhelyén, az igazi he­ lyen horgonyzott le. A művelődési ház szélesebb környezetével, az egykori zsi­ nagógával és a városi parkkal egy presz­ tízsértékű kulturális infrastruktúrát képeznek. S ez nagymértékben hozzá­ járult mindennapjaink és a kultúrához való viszonyunk megváltozásához. Buz­ dította a helyi lakosság kulturális alko­ tókészségét és számos vendégszereplő művészt is idevonzott. A színpad a generációk közötti párbe­ széd helyszíne lett és a színjátszócsoportok ösztönzője, amelyek könnyedén meg­

LENDAVSKE NOVICE

3

töltik a művelődési ház termét. Az ifjú színjátszók, a Diáxínpad, a kevésbé fiatal „Kofetarji”, a Pupilla bábszínház, a Vita kamarakórus városunk és a művelődési ház márkajegyévé váltak. A műkedvelői és olvasói kultúra a mindennapok része. A polgárok a kultúr­egyesületekben tömörülnek, ame­ lyek a társalgás, a művészi alkotókészség buzdítói, a kulturális örökség és az anya­ nyelv megőrzésének szinte nélkülözhe­ tetlen formái lettek. Lényeges a hozzájárulásuk ahhoz, hogy a virtuális világ és kommuniká­ ció vákuuma ne szívjon fel bennünket. Mély meggyőződésem, hogy a nemzeti kultúrák és az emberek közötti kap­ csolatok legnagyobb veszélye éppen a globalizáció és a virtuális működés. Ellenállni teljesen nem tudunk, de részben alakíthatjuk magunkhoz. Ilyen­ nek érzem a Lindua, a multikulturális folyóirat törekvéseit és küldetését. Egy lelkes csoport a polgárokkal való együttműködésben sikeresen formálja és kiadja a folyóiratot, amely egyedi, s magában hordozza a spontaneitás és a multikulturalizmus jegyeit. A kulturális térség alakításához nagy mértékben hozzájárulnak az óvodák, is­ kolák, az intézmények és a média is. A lendvai kultúra: • gazdag – olykor hivalkodóan az • presztízsértékű – és egyben minden­ ki számára hozzáférhető • különböző kultúrákból kötött csokor • a multikulturalizmus élő példája • helyi – és egyben közép-európai • tanuló és egyben tanító • felhasználó és egyben a kulturális ja­ vak alkotója • lenyomata mindannak, amik va­ gyunk, s amikké szeretnénk válni. Őszinte hálám mindazoknak, akik alakítják kulturális térségünket!

LENDVAI HÍRADÓ

mag. Balažek Anton, polgármester

14. évfolyam, 1. szám

Lendava Skupnost in občani

Közösség és polgárok

Priznanji za dosežke na področju kulture Pripravila: Aleksandra Kozak, Občina Lendava

Slovesna prireditev v počastitev slo­venskega kulturnega praznika se je letos odvijala v petek, 4. februarja 2011. Slovesnost se je pričela že zgodaj popold­ne, in sicer z obiskom Barbare Miklič Türk, soproge predsednika Re­ publike Slovenije v Mestni hiši. Dogajanje se je nadaljevalo na len­ davskem gradu, z otvoritvijo odmev­ ne likovne razstave češkega slikarja in grafika Alfonsa Muche. Ob krajšem kulturnem programu sta ob odprtju razstave spregovorili še umetnostna zgodovinarka, Judita Krivec Dragan ter Barbara Miklič Türk, ki je razstavo tudi uradno odprla. Osrednja prireditev je bila sklenje­ na v gledališki in koncertni dvorani s pričetkom ob 18. uri. Po krajšem uvodu sta Prešernovi pesmi predstavili dija­ kinji Dvojezične srednje šole Lendava Katja Šimonka in Tina Šendlinger. V kulturnem programu so nastopili še Pi­ halni in harmonikarski orkester Glasbe­ ne šole Lendava ter harmonikar Denis Pozderec. Priznanji za uspešno delo na področju kulture sta izročila župan Ob­ čine Lendava in Barbara Miklič Türk. Letošnja dobitnika županovih priz­ nanj za dosežke na področju kulture sta: TJAŠA ŠIMONKA za uspešno delo na področju glasbe Tjaša Šimonka, je študentka 3. letni­ ka glasbene pedagogike na pedagoški fakulteti v Mariboru. Glasbeno pot je začela na lendavski glasbeni šoli, na od­ delku za klavir pri profesorici Hajnalki Magyar. V osmem razredu osnovne šole se je pridružila ženskemu pevske­ mu zboru Spominčice, ki se je kasneje pre­imenoval v Komorni mešani pevski zbor Vita, v katerem poje Tjaša že več kot sedem let. Prav tedanji Vitin zbo­ rovodja Jože Gerenčer jo je navdušil za poklic glasbenega pedagoga. Kot sred­ nješolka se je dalje glasbeno izobraže­

14. letnik, 1. številka

vala na glasbeni šoli v Murski Soboti, kjer se je pet let učila solopetja pri pro­ fesorici Gabrieli Bratina. Pred več kot dvema letoma se je pridružila vokalni skupini Bel Canto, ki deluje pod vod­ stvom profesorice Gabriele Bratina. V šolskem letu 2010/2011 je začela obiskovati še glasbeno šolo v Mariboru, kjer je učenka šestega razreda solopet­ ja na nižji glasbeni šoli pri profesorici Ljudmili Vekhovi. Poleg samostojnih nastopov se predstavlja tudi kot članica skupine Ethnotrip, ki deluje že skoraj dve leti. Novembra 2009 je sodelovala na diplomskem koncertu Tomija Buši­ noskega, kjer je pela v zboru. Poleg vseh samostojnih nastopov in koncertov se Tjaša predstavlja torej tudi kot članica skupine Bel Canto, zbora Vita in vokal­ ne skupine Ethnotrip, že trikrat pa smo ji lahko prisluhnili tudi na koncertih v lendavski sinagogi, in sicer dvakrat z moškim kvintetom Aeternum, letos ja­ nuarja pa je sinagogo napolnil koncert skupine Ethnotrip. Upoštevaje njeno mladost, energijo, znanje in trdno voljo, verjamemo, da se bo njena umetniška pot v prihodnje go­ tovo strmo vzpenjala.

likovnimi rešitvami Galerija – Muzej že 16 let privablja mlade iz skoraj vsega sveta, ki prihajajo na mednarodno li­ kovno kolonijo mladih – LindArt. Pred 10. leti je bila ustanoviteljica likovne kolonije v Porabju na Madžarskem, kjer je prevzela tudi strokovno vodenje. Obiskovalci si lahko v prostorih Galerije – Muzeja ogledajo odlično etnološ­ko razstavo Kultura hetiškega ljudskega tekstila. Delavci zavoda si vseskozi prizadevajo za vzgojno delo na področju likovne umetnosti in ohran­ janja kulturne dediščine med mladimi od vrtca do fakultete. Zelo domiselno so uredili podstreš­ no galerijo, ki pritegne številne obi­ skovalce. Strokovni delavci Galerije – Muzeja Lendava so že vrsto let zelo uspešni tudi pri popularizaciji umetno­ sti v lokalnem okolju. Dobitnikoma priznanj iskreno česti­ tamo z željo, da bi nas tudi v bodoče navduševala z umetniškimi užitki.

JAVNI ZAVOD GALERIJA – MUZEJ LENDAVA za izjemne dosežke na področju likovne umetnosti, za kakovost, raznolikost in dostopnost umetniškega ustvarjanja ter za ohran­janje kulturne dediščine. Galerijo – Muzej Lendava odlikuje zanimiv in atraktiven razstavni prog­ ram s spremnimi katalogi priznanih domačih, kakor tudi svetovno znanih umetniških ustvarjalcev, kot so Victor Vasarely, Oskar Kokoschka, Francoise Gilot, Alfons Mucha. Naslednje leto bo javni zavod obele­ žil 40-letnico Mednarodne likovne ko­ lonije Lendava, ki je 2. najstarejša likov­ na kolonija v Sloveniji. V okviru le-te pa so že šesto leto edinstveni po odlivanju v bron. S sodobnimi in presenetljivimi

LENDAVSKE NOVICE

4

Priznanji za uspešno delo na področju kulture sta izročila župan Občine Lendava in Barbara Miklič Türk. • A kultúra terén kifejtett tevékenységért járó elismeréseket Lendva Község polgármestere és Barbara Miklič Türk asszony adta át. Foto · Fotó: Ladislav Šimon (FVKL)

LENDVAI HÍRADÓ

23. II. 2011

Lendva

Skupnost in občani

Közösség és polgárok

Elismerések a kultúra terén kifejtett tevékenységért

Figyelembe véve fiatalságát, energi­ áját, tudását és szilárd akaratát, meggyő­ ződésünk, hogy művészi útja a jövőben még magasabbra ível.

A Galéria-Múzeum közintézetet ismert hazai művészek tárlatai mellett olyan külföldi művészek, mint példá­ A szlovén kultúrünnep alkalmából ul Victor Vasarely, Oskar Kokoschka, az ünnepi rendezvényre az idén pén­ Francoise Gilot és Alfons Mucha alko­ teken, 2011. február 4-én került sor. Az tásaiból válogatott attraktív és vonzó ünnepség kora délután kezdődött Bar­ kiállítási program jellemzi, amelyeket bara Miklič Türk, a köztársasági elnök kiállítási katalógusok is kísérnek. feleségének látogatásával a Városházán. A következő évben ünnepli a közin­ Ezt követően a lendvai várban Alfons tézet a Lendvai Nemzetközi Művészte­ Mucha, cseh festő- és grafikusművész lep 40. évfordulóját. Ez a művésztelep a kiállításának a megnyitója következett. második rangidős művésztelep Szlové­ A nemzetközi hírű kiállítás megnyitója niában, s keretein belül immár hatodik alkalmából rövid kultúrműsor, majd éve egyedülálló az országban a bronz­ Judita Krivec Dragan művészettörténész öntés tekintetében. A Galéria-Múzeum méltatása hangzott el a művészről és a korszerű és meglepő kép­ alkotásairól. A kiállítást Barbara zőművészeti megoldásokkal Miklič Türk nyitotta meg már 16 éve vonzza a világ hivatalosan. minden részéről a fiatal A szlovén kultúrünnep művészeket, akik a LindArtköz­­ponti ren­d ezvényére a ra, a nemzetközi ifjúsági lend­vai Színház- és Hangver­ művésztelepre jönnek. 10 seny­teremben került sor. Két éve az intézmény megala­ Pre­šeren-költeménnyel a Két­ pította Magyarországon a nyelvű Kö­zépiskola diák­lányai, rábavidéki művésztelepet, Šimonka Katja és Šendlinger amelynek szakmai vezetője Tina mutatkozott be a közön­ mindmáig. ségnek, a kultúrműsorban fel­ A látogatók a Galérialépett még a lendvai zeneiskola Múzeum helyiségeiben fúvós- és harmonika-zenekara, Šimonka Tjaša és Gerics Ferenc, a lendvai Galéria-Múzeum igazgatója. meg­te­kinthetik A hetési valamint Pozderec Denis har­ Tjaša Šimonka in Franc Gerič, direktor Galerije-Muzeja Lendava. Foto · Fotó: Ladislav Šimon (FVKL) népi textilkultúra című ki­ monikán. A kultúra terén kifej­ váló néprajzi kiállítást. Az tett tevékenységért járó elisme­ réseket Lendva Község polgármestere szólóének szakon Vekhova Ljudmila intézet dolgozói a képzőművészet és a és Barbara Miklič Türk asszony adta át. tanárnőnél. Önálló fellépései mel­ kulturális örökség védelme terén mind­ lett a már több mint két éve működő végig vállalják a nevelőmunkát az óvo­ Lendva Község polgármesterének el­ Ethnotrip együttes tagjaként is sze­ dásoktól az egyetemistákig. Nagyon ötletesen oldották meg a ismerésében részesültek: repel. 2009 novemberében részt vett Bušinoski Tomi diplomakoncertjén, Padlásgalériát, amely számos látogatót ŠIMONKA TJAŠA a zene terén ahol a kórusban énekelt. Tehát az önál­ vonz. A lendvai Galéria-Múzeum szak­ elért eredményekért ló fellépések és koncertek mellett Tjaša munkatársai évek hosszú sora óta ered­ a Bel Canto, a Vita kamarakórus és az ményesek a művészet népszerűsítésé­ Šimonka Tjaša a maribori pedagó­ Ethnotrip együttes tagjaként is szere­ ben a helyi környezetben. giai kar zenepedagógiai szakának har­ pel, valamint a lendvai zsinagógában Az elismerésben részesülőknek madéves hallgatója. Zenei tanulmányait is hallhattuk koncertjeit, kétszer az a Lendvai Zeneiskolában kezdte Magyar Aeternum férfi kvintettel, idén január­ szívből gratulálunk azzal a kívánsággal, Hajnalka tanárnő zongoraosztályában. ban pedig az Ethnotrip koncertje töltöt­ hogy a jövőben is lelkesítsenek bennün­ ket művészeti élvezetekkel! Az általános iskola nyolcadik osztályá­ te meg a zsinagógát.

Összeállította: Kozak Aleksandra, Lendva Község

2011. II. 23.

ban csatlakozott a „Spominčice” női kórushoz, amely később átalakult, s fel­ vette a Vita vegyes kamarakórus nevet, ahol már több mint hét éve énekel, és éppen a Vita vegyeskórus egykori kar­ mestere, Gerenčer Jože volt az, aki meg­ szerettette vele a zenepedagógusi hiva­ tást. Középiskolásként a Muraszombati Zeneiskolában folytatta zenei képzését, ahol szólóéneket tanult Bratina Gabriela tanárnőnél. Több mint két éve a Bel Canto vokálegyüttes tagja, akik Bratina Gabriela tanárnő vezetésével dolgoznak. A 2010/2011-es tanévtől a Maribori Zeneiskola hatodik osztályát látogatja

LENDAVSKE NOVICE

5

LENDVAI HÍRADÓ

14. évfolyam, 1. szám

Lendava Skupnost in občani

Közösség és polgárok

Delovna telesa občinskega sveta Pripravila: Jasna Bračič Szabó, Občina Lendava

Na podlagi določil Statuta občine in Poslovnika občinskega sveta ima občin­ ski svet občine Lendava naslednje od­ bore in komisije: • komisijo za mandatna vprašanja • komisijo za narodnostna vprašanja • komisijo za spremljanje romske prob­lematike • komisijo za pripravo statuta in pos­ lovnika ter za občinska priznanja • odbor za družbene dejavnosti, mla­ dino in šport • odbor za gospodarstvo, kmetijstvo in turizem • odbor za okolje in prostor • odbor za premoženje in finance. Občinski svet je s sklepom ustanovil še dve začasni delovni telesi. To sta Svet za preventivo in vzgojo v cestnem pro­ metu in Svet za varstvo uporabnikov javnih dobrin.

Člane odborov in komisij imenuje občinski svet izmed svojih članov in največ polovico članov izmed drugih občanov. Delo delovnega telesa vodi predsednik, ki ga člani izvolijo na prvi seji delovnega telesa. Predsednik delov­ nega telesa mora biti član občinskega sveta. Komisije in odbori občinskega sveta v okviru svojega delovnega področja in v skladu s poslovnikom občinskega sve­ ta obravnavajo zadeve iz pristojnosti občinskega sveta ter dajejo občinskemu svetu mnenja in predloge. Prav tako lahko predlagajo občinskemu svetu v sprejem odloke in druge akte iz svoje pristojnosti, razen proračuna in za­ ključnega računa proračuna ter drugih aktov, za katere je v zakonu ali v statutu občine določeno, da jih sprejme občin­ ski svet na predlog župana. V drugi polovici januarja so vsa de­ lovna telesa izvedla svoje prve seje, na katerih so bili izvoljeni predsedniki in

Nadzorni odbor Pripravila: Danijela Levačič, Občina Lendava

Nadzorni odbor občine je najvišji organ nadzora javne porabe v občini. V skladu z zakonom opravlja nadzor nad razpolaganjem s premoženjem občine, nadzoruje namenskost in smotrnost po­ rabe sredstev občinskega proračuna ter nadzoruje finančno poslovanje uporab­ nikov proračunskih sredstev. V okviru svojih pristojnosti ugotavlja zakonitosti in pravilnosti poslovanja ob­ činskih organov, občinske uprave, svetov krajevnih skupnosti, javnih zavodov, jav­ nih podjetij in občinskih skladov, kakor tudi drugih porabnikov sredstev občin­ skega proračuna in pooblaščenih oseb z občinskimi javnimi sredstvi in občinskim premoženjem ter ocenjuje učinkovitost in gospodarnost porabe občinskih javnih sredstev.

14. letnik, 1. številka

Nadzorni odbor ima sedem članov, ki jih imenuje občinski svet izmed občanov na podlagi predloga Komisije za man­ datna vprašanja, volitve in imenovanja. Člani odbora morajo izpolnjevati pogoje, ki so opredeljeni v Statutu Občine Len­ dava. Na prvi seji, ki jo skliče župan, se iz­ med članov odbora izvoli predsednik, ki predstavlja nadzorni odbor in sklicuje ter vodi seje. Letni nadzor odbor natanč­ no opredeli s svojim letnim programom dela. Tako je Nadzorni odbor Občine Len­ dava na svoji 2. seji, dne 09.02.2011 spre­ jel program nadzora za leto 2011. Delo nadzornega odbora bo v letu 2011 obse­ galo naslednje naloge: • nadzorni pregled zaključnega računa Občine Lendava za leto 2010 (vključ­ no s krajevnimi skupnostmi),

LENDAVSKE NOVICE

6

podpredsedniki posameznih delovnih teles, sprejeta pa so bila tudi izhodiš­ ča za pripravo programov dela za leto 2011, kateri bodo sprejeti na naslednji seji posameznega delovnega telesa. V mesecu februarju bo izvedena tudi seja občinskega sveta, na kateri bo predstavljen predlog proračuna občine za leto 2011, obravnavana bosta predlo­ ga odloka s področja sistemskega ope­ raterja distribucijskega omrežja zemelj­ skega plina, kakor tudi predlog odloka o ustanovitvi proračunskega sklada za stanovanjske zadeve občine Lendava in predlog programa lokalne samouprave za leto 2011. Občinski svet bo na seji obravnaval tudi predlog sklepa o sub­ vencioniranju cene storitev odlaganja preostankov predelave ali odstranjevan­ ja komunalnih odpadkov v letu 2011 in cene zakupnin za kmetijska zemljišča, imenoval pa bo tudi predstavnike v svete javnih zavodov, katerih ustanovi­ teljica je občina Lendava. • smotrni pregled izvajanja proračuna za leto 2011, • nadzorni pregled tekočega finančnega poslovanja ožjih delov občine, • nadzorni pregled tekočega finančnega poslovanja proračunskih porabnikov, • nadzorni pregled izvajanja gospodar­ skih javnih služb, • nadzor nad razpolaganjem z občin­ skim premoženjem, • obravnava zadev po sklepu občinske­ ga sveta ali župana, • izvedba nadzorov na pobudo člana nadzornega odbora, če nazorni odbor tako sklene ter • posodobitev Poslovnika nazornega odbora in uskladitev z občinskim sta­ tutom. Za opravljene nadzore bo nadzorni odbor izdelal in sprejel dokončna poroči­ la z mnenji in priporočili ter jih predložil občinskemu svetu in županu.

LENDVAI HÍRADÓ

23. II. 2011

Lendva

Skupnost in občani

Közösség és polgárok

A Községi Tanács munkatestületei Összeállította: Bračič Szabó Jasna, Lendva Község

A Község Alapszabályának és a Köz­ ségi Tanács Ügyrendjének rendelkezései alapján Lendva Község Községi Tanácsa az alábbi bizottságokat hozta létre: • Mandátumvizsgáló Bizottság • Nemzetiségi Bizottság • Roma kérdésekkel foglalkozó bizottság • Az Alapszabályt, az Ügyrendet és a köz­ ségi elismeréseket előkészítő bizottság • Társadalmi Tevékenységek, Ifjúsági és Sportbizottság • Gazdasági, Mezőgazdasági és Turiszti­ kai Bizottság • Környezetvédelmi és Területrendezési Bizottság • Vagyonügyi és Pénzügyi Bizottság A Községi Tanács határozattal továb­ bi két ideiglenes munkatestületet hozott létre. Ezek a Közúti és Baleset-megelőzé­ si Tanács, valamint a Közjavak Használó­ inak Védelmi Tanácsa.

A bizottságok tagjait a Községi Tanács saját tagjai, a tagok legfeljebb felét pedig egyéb polgárok közül nevezi ki. A mun­ katestület munkáját az elnök irányítja, akit a tagok a munkatestület első ülésén választanak meg. A munkatestület elnö­ kének községi tanácstagnak kell lennie. A Községi Tanács bizottságai munka­ területeik keretében és a Községi Tanács Ügyrendjével összhangban megvitatják a Községi Tanács hatáskörébe tartozó kérdéseket, valamint a Községi Tanács felé véleményt formálnak és javaslatokat tesznek. A Községi Tanácsnak elfogadás céljából a törvényben, illetve a község Alapszabályában meghatározott rende­ leteket és egyéb dokumentumokat java­ solhatnak, melyeket a Községi Tanács a polgármester javaslatára fogad el. Január második felében minden munkatestület megtartotta első ülését, amelyeken megválasztották az egyes munkatestületek elnökeit és alelnökeit, elfogadásra kerültek a 2011-es évre elő­

Ellenőrző Bizottság Összeállította: Levačič Danijela, Lendva Község

A község Ellenőrző Bizottsága a község közfogyasztásának legmagasabb szintű el­ lenőrző szerve. A törvénnyel összhangban ellenőrzést végez a községi vagyonnal való rendelkezés felett, továbbá ellenőrzi a közsé­ gi költségvetés rendeltetésszerű és célszerű felhasználását, valamint a költségvetési for­ rások fogyasztóinak pénzügyi gazdálkodását. Hatásköre keretében vizsgálja a köz­ ségi szervek, a községi igazgatás, a helyi közösségek tanácsának, a közintézetek, közvállalatok, községi alapok és a községi költségvetési források egyéb felhasználó­ inak, a községi közforrások és a községi vagyon kezelésére felhatalmazott sze­ mélyek ügyvitelének törvényességét és szabályosságát, továbbá értékeli a községi közforrások felhasználásának hatékony­ ságát és gazdaságosságát.

2011. II. 23.

Az Ellenőrző Bizottságnak hét tagja van, akiket a Mandátumvizsgáló, Választási és Ki­ nevezési Bizottság javaslatára a Községi Ta­ nács nevez ki saját tagjai közül. A bizottsági tagoknak teljesíteniük kell a Lendva Község Alapszabályában meghatározott feltételeket. Az első ülésen, melyet a polgármester hív össze, a bizottsági tagok kiválasztják maguk közül az elnököt, aki képviseli az Ellenőrző Bizottságot, valamint összehív­ ja és vezeti a bizottság üléseit. A bizottság az éves programjában pontosan meghatá­ rozza az éves ellenőrzéseket. Ezek szerint Lendva Község Ellenőrző Bizottsága 2011. február 09-én megtartott 2. ülésén elfogadta a 2011-es évre vonatko­ zó ellenőrzés programját. Az Ellenőrző Bizottság 2011-es évre vonat­ kozó munkája a következő feladatokra terjed ki: • Lendva Község 2011-es évre vonatkozó zárszámadásának ellenőrző vizsgálata

LENDAVSKE NOVICE

7

készítendő programok kiindulópontjai, amelyeket a munkatestületek soron kö­ vetkező ülésén fogadnak el. A Községi Tanács februárban meg­ tartja ülését, amelyen ismertetik a 2011-es költségvetési javaslatot, továbbá megvitatásra kerül a földgázhálózati for­ galmazó rendszer kezelésére vonatkozó rendeleti javaslat, a Lendva Község la­ kásügyi kérdéseivel kapcsolatos költ­ ségvetési alap létrehozására irányuló rendeleti javaslat, valamint a helyi ön­ kormányzat 2011-es évi programjavasla­ ta. A Községi Tanács ülésén megvitatásra kerül a 2011-es kommunális hulladékok feldolgozásából visszamaradt anyagok elhelyezési, illetve a kommunális hulla­ dékok eltávolítási szolgáltatási díjának támogatására vonatkozó határozati ja­ vaslat, valamint a földterületek bérleti ára. Az ülésen továbbá kinevezésre ke­ rülnek a képviselők azon közintézetek tanácsába, amelyeknek Lendva Község a társalapítója.

(beleértve a helyi közösségeket is), • a 2011-es költségvetés megvalósításá­ nak célszerűségi vizsgálata, • a község szűkebb részei pénzügyi ügy­ vitelének ellenőrző vizsgálata, • a költségvetési fogyasztók folyó pénz­ ügyi ügyvitelének ellenőrző vizsgálata, • a gazdasági közszolgáltatók tevékeny­ ségének ellenőrző vizsgálata, • a községi vagyonnal való rendelkezés ellenőrzése, • a Községi Tanács, illetve a polgármes­ ter határozata alapján vizsgált ügyek, • ellenőrzések végzése az Ellenőrző Bizottság tagjának kezdeményezésére, amennyiben az Ellenőrző Bizottság így dönt, valamint • az Ellenőrző Bizottság Ügyrendjének korszerűsítése és egyeztetése a községi Alapszabállyal. Az ellenőrzésekre vonatkozóan az Ellen­ őrző Bizottság a végleges jelentéseket, a véle­ ményekkel és ajánlásokkal együtt, elkészíti és elfogadja, illetve ezeket a Községi Tanács és a polg��rmester elé terjeszti.

LENDVAI HÍRADÓ

14. évfolyam, 1. szám

Lendava Kultura

Kultúra

Zveza kulturnih društev Lendava drugimi društvi ter izvajalci, prirejamo različne prireditve, delavnice in skupna srečanja. Prav na omenjenih srečanjih se je razvila zanimiva medgeneracijska Zveza kulturnih društev Lendava povezava, ki je zelo pomembna za pri­ (ZKD Lendava) deluje že od leta 1971 hodnost društev, kakor tudi za njihove in združuje 44 kulturnih, mladinskih člane. Tradicionalna je postala veliko­ in drugih društev. Društva delujejo na nočna razstavna prireditev Pirhi, vino območju UE Lendava v sedmih obči­ in velikonočni izdelki, ki bo letos od nah, in sicer v Lendavi, Črenšovcih, 14. do 17. aprila 2011 v sinagogi, kjer Turnišču, Odrancih, Veliki Polani, Do­ bodo razstavljeni izdelki članic ročnih brovniku in Kobilju. Z območja Občine del iz naših društev,kakor tudi vina Lendava pa je v ZKD povezanih 26 kul­ vinogradnikov iz našega vinorodnega turnih in drugih društev. okoliša. Lani so v mesecu maju, v gle­ Društva so aktivna in njihove de­ dališki in koncertni dvorani v Lendavi, javnosti zajemajo različna področja predstavila svojo bogato dejavnost kul­ ljubiteljske kulturne dejavnosti. Člani turna društva. Videli smo prekmursko, društev in društva med seboj sodelu­ madžarsko, hrvaško in romsko jejo, prirejajo skupne prireditve, folkloro,prisluhnili pevskim zbo­ pripravljajo različne delavnice in rom, ljudskim pevcem slovenskih srečanja, razstave, koncerte, izo­ in madžarskih pesmi ter tambura­ bražujejo svoje člane ter skrbijo šem iz hrvaškega kulturnega druš­ za ohranitev ljudskega izročila na tva. Tudi letos jim želimo ponu­ narodnostno mešanem območju. diti priložnost, da se predstavijo. Nekatera društva in njihovi člani Jeseni pripravljamo prireditev z dosegajo vrhunske uspehe v širšem naslovom Pokaži kaj znaš, kjer bi slovenskem prostoru in se uspešno se nam predstavili talentirani po­ predstavljajo tudi v tujini (KPZ Vita samezniki ali skupine. Lendava, KU-KUC Lendava, pevski Priložnosti je veliko, zato pri­ča­ zbor Društva upokojencev Lenda­ kujemo, da se nam kmalu pridru­ va, Hrvaško KD Pomurje iz Lenda­ žite. Ker so naše dejavnosti na kul­ ve, folklorna skupina iz Turnišča Predstavitev talentov (7. november 2009). • Tehetségek turnem področju raznolike, in ker v in Bistrice, mladinska in otroška bemutatója (2009. november 7-én). Foto · Fotó: Tomaž Galič njih sodelujejo različne generacije, gledališka skupina DOŠ1 Lenda­ Razen kulturnih prireditev ZKD se lahko v njih najde vsak od nas. To pa va ter ljudski pevci iz Doline, Čentibe, Petišovcev, Hotize, Turnišča, Gomilic, Lendava že več let izvaja različne študij­ pomeni, da v kolikor imate željo po pet­ ske krožke. Člane vseh društev vzpod­ ju, plesu, igranju in ohranjanju različ­ Trimlinov, Gaberja, in Kapce). ZKD Lendava skrbi za njihovo po­ bujamo in motiviramo k sodelovanju nega ljudskega izročila, vas vljudno va­ vezovanje, obveščanje, koordinacijo in in učenju ter predstavljanju študijskih bimo k sodelovanju, da bo naša in vaša po potrebi pomaga pri njihovem delu. krožkov. Letos želimo v študijskem kulturna dediščina živela še naprej. Prav tako pripravlja, skupaj s predstav­ krožek izpeljati anketiranje in zbiranje Lahko nas obiščete tudi na naši niki društev, različna kulturna srečanja, podatkov o naši kulturni dediščini. Pri­ delavnice, kulturne in druge prireditve, pravili smo anketne liste in na terenu spletni strani www.zkd-lendava.si, kjer boste našli seznam prireditev koncerte, razstave ročnih del. Posamez­ bomo zbirali potrebne podatke. Vabimo vse, ki Vam ni vseeno kak­ ZKD v letu 2011 in seznam druš­tev, na društva sodelujejo in pomagajo pri načrtovanih prireditvah in programih šna bo usoda še ohranjenega dragoce­ ki so povezana v ZKD. Prav tako nam ZKD Lendava. Razen medsebojnega nega ljudskega izročila, da se nam pri­ lahko pišete na naš e-naslov info@ zkd-lendava.si ali zkdlendava@gmail. sodelovanja med društvi aktivno sode­ družite. V prostorih sinagoge ter gledališke com, kjer bomo z veseljem sprejeli vaše lujemo tudi s šolami, vrtci, različnimi kulturnimi ustanovami in posamezniki in koncertne dvorane v Lendavi že več predloge, vprašanja, pohvale pa tudi let, skupaj s kulturnimi, mladinskimi in kritike. z našega območja.

Pripravila: Danijela HOZJAN, Predsednica ZKD Lendava • www.zkd-lendava.si

14. letnik, 1. številka

Že nekaj let sodelujemo v projek­ tu Teden vseživljenjskega učenja, kjer sodelujejo različna društva iz naše zveze in se predstavljajo z različnimi delavnicami in kulturnim programom, učenjem starejših in mlajših generacij. Tudi letos želimo s tem projektom na­ daljevati. Lani smo pripravili 20 delav­ nic, kjer so sodelovala naša kulturna društva. Teme delavnic so bile različne prireditve in izdelovanje raznovrstnih ročnih del. Tudi letos bomo v času od 21. do 23. februarja 2011 pripravili veli­ konočno delavnico z izdelovanjem pir­ hov in drugih velikonočnih izdelkov iz različnih materialov in s tremi različni­ mi tehnikami.

LENDAVSKE NOVICE

8

LENDVAI HÍRADÓ

23. II. 2011

Lendva

Kultura

Kultúra

Lendvai Művelődési Egyesületek Szövetsége

tatásról és a koordinációról, szükség szerint, segíti az egyesületek munkáját. Az egyesületi képviselőkkel együttmű­ ködve különböző művelődési találko­ zókat, foglalkozásokat, kulturális és

Összeállította: HOZJAN Danijela, a Lendvai Művelődési Egyesületek Szövetségének elnöke • www.zkd-lendava.si

A Lendvai Művelődési Egyesüle­ tek Szövetsége (ZKD Lendava) 1971 óta működik, és összesen 44 művelő­ dési, ifjúsági és egyéb egyesületet fog össze. Az egyesületek a Lendvai Köz­ igazgatási Egység hét községében, és­ pedig Lendván, Črenšovcin, Turniščén, Odrancin, Velika Polanán, Dobronakon és Kobiljén működnek. A Lendvai köz­ ség területéről a szövetséghez 26 műve­ lődési és egyéb egyesület tartozik. Az egyesületek tevékenysége a mű­ kedvelés különböző területein valósul meg. Az egyesületek között együttmű­ ködés folyik, közös rendezvényeket, kü­ lönböző foglalkozásokat és találkozókat, kiállításokat és koncerteket szerveznek, gondoskodnak a tagság képzéséről, va­ lamint a nemzetiségileg vegyesen lakott terület népi hagyományainak ápolásá­ ról. Néhány egyesület, illetve egyesüle­ ti tag kiemelkedő eredményeket ért el a szélesebb szlovén térségben és a hatá­ rokon túl is (Vita kamarakórus Lendva,

Művelődési egyesületek bemutatója • Predstavitev kulturnih društev. Foto · Fotó: Tomaž Galič KU-KUC Lendva, a Lendvai Nyugdíjas Egyesület énekkara, a lendvai Pomurje Horvát ME, a turniščei és bistricai folk­ lórcsoport, a Lendvai KÁI I. ifjúsági és gyermek-színjátszócsoportja, továbbá a völgyifalui, csentei, petesházi, hotizai, turniščei, gomilicai, hármasmalmi, gyertyánosi és kapcai népdalkör). A Lendvai Művelődési Egyesületek Szövetsége gondoskodik az egyesüle­ tek közötti kapcsolatokról, a tájékoz­

Művelődési egyesületek bemutatója • Predstavitev kulturnih društev. Foto · Fotó: Tomaž Galič

2011. II. 23.

LENDAVSKE NOVICE

9

egyéb rendezvényeket, hangversenye­ ket, kézimunka-kiállításokat szervez. Az egyesületek úgyszintén részt vesznek és segítik a Művelődési Egyesületek Szö­ vetsége által szervezett rendezvényeket és programokat. Az egyesületek közötti együttműködés mellett aktívan együtt­ működünk az iskolákkal, óvodákkal, a művelődési intézményekkel és egyé­ nekkel is. Már néhány éve részt veszünk az Élethosszig tartó tanulás hete című projektben, ahol a szövetségünkhöz tartozó egyesületek különböző fog­ lalkozásokkal és kulturális program­ mal, valamint a fiatalok és az időseb­ bek együtt-tanulásával mutatkoznak be. Ezt a projektet az idén is foly­ tatni kívánjuk. Egyesületeink tavaly 20 különböző műhelyfoglalkozáson vettek részt. A foglalkozások kere­ tén belül különböző rendezvényeket szerveztünk, illetve kézműves ter­ mékek előállításával foglalkoztunk. Február 21-e és 23-a között az idén is megszervezzük a húsvéti műhelyt, amely során hímes tojást festünk, illetve három különböző technika alkalmazásával, különböző anyagok felhasználásával készítünk húsvéti tárgyakat.

LENDVAI HÍRADÓ

14. évfolyam, 1. szám

Lendava Kultura

A Lendvai Művelődési Egyesületek Szövetsége a kulturális rendezvények mellett már évek óta szervez különböző tanulmányi szakköröket is. Az egyesü­ leti tagokat a tanulmányi szakkörökben való részvételre és tanulásra, valamint a szakkörök népszerűsítésére ösztönöz­ zük. Az idén tervbe vettük annak a ta­ nulmányi szakkörnek a lebonyolítását, amely során kulturális örökségünkről végzünk kérdőíves kutatást, illetve adatgyűjtést. Éppen ezért kérjük mind­ azokat, akik szívükben még őrzik a népi örökséget, osszák meg ezt velünk. A művelődési, ifjúsági és egyéb egyesületekkel együttműködve a lend­ vai zsinagógában és a Színház- és Hangversenyteremben már évek óta szervezünk különböző rendezvénye­ ket, foglalkozásokat és találkozókat. Éppen ezekből a találkozókból alakult ki az egyesületek és a tagság jövője

Kultúra

szempontjából rendkívül fontos nem­ zedékek közötti együttműködés. Hús­ vét előtt minden évben négynapos rendezvényt szervezünk „Hímes tojás, bor és húsvéti tárgyak” címmel, az idei rendezvényünk 2011. április 14-e és 17-e között lesz a zsinagógában, ahol kiállítást szervezünk egyesületi tagja­ ink kézimunkáiból, valamint bemutat­ juk a környékbeli borászok borait is. Tavaly májusban a lendvai művelődési központban megszerveztük a műve­ lődési egyesületek bemutatkozását, amelyen muravidéki magyar, horvát és roma néptáncosok, énekkarok, ma­ gyar és szlovén népdalkörök, valamint a horvát egyesület tamburazenekara is bemutatkozott. Ezt a rendezvényt az idén is szeretnénk megismételni, ősszel pedig egy tehetségkutató rendezvényt szervezünk, amelyen a született tehet­ ségeket kívánjuk bemutatni.

Mivel a művelődés különböző te­ rületein és különböző nemzedékek részvételével tevékenykedünk, nálunk mindenki megtalálhatja a számára megfelelő tartalmakat. Vagyis amen�­ nyiben Önök szeretnének énekelni, táncolni, játszani, netán részt venni a népi hagyományok őrzésében, csatla­ kozzanak hozzánk, hiszen így tudjuk ápolni és fenntartani közös kulturális örökségünket. Látogassanak el a www.zkd-lendava. si címen található honlapunkra, ahol megtalálják a Művelődési Egyesüle­ tek Szövetsége idei rendezvényter­vét, valamint a kötelékünkben mű­ködő egyesületek jegyzékét. Javas­lataikat, kérdéseiket, dicsérő vagy bíráló észre­ vételeiket pedig az info@zkd-lendava.si, illetve a zkdlendava@gmail.com emailcímre várjuk.

Knjižnica Lendava • Lendvai Könyvtár Literar ni večer · Irodalm i

est

Ženske v kraljestvu literature Nők az irodalom birodalmában Mesec marec je »mesec žensk« in ob tej priložnosti se vam bodo v čitalnici Knjižnice Lendava na literarnem večeru Ženske v kraljestvu literature z izvirno poezijo in proznimi deli predstavile lendavske ustvarjalke. Pridite in jim prisluhnite. Literarni večer bo v SREDO, 2. marca 2011, ob 18. 30. Március a „nők hónapja”, ez alkalomból a Lendvai Könyvtár olvasótermében a Nők az irodalom birodalmában című irodalmi est keretében eredeti versekkel és prózai írásokkal bemutatkoznak a lendvai alkotónők. Jöjjenek el és hallgassák meg őket! Az irodalmi estet 2011. március 2-án, SZERDÁN 18.30 órakor tartjuk meg.

Glavna ulica - Fő utca 12 • 9220 Lendava - Lendva • www.knjiznica-lendava.si

14. letnik, 1. številka

LENDAVSKE NOVICE

10

LENDVAI HÍRADÓ

23. II. 2011

Lendva

Turizem in dogodki

Turizmus és események

Lendava se spominja Sestavila: Beata Lazar, Občina Lendava

27. januar je mednarodni dan spo­ mina na žrtve holokavsta. Pred nekaj leti se je tudi Lendava pridružila dnevu spomina na žrtve, ki ga prirejajo povsod po svetu. Naš cilj je poleg spomina pred­ vsem izobraževanje in predstavitev gro­ zot preteklosti ter spodbujanje tolerance in razumevanja. V 2. svetovni vojni, v času grozot, so brez sledu izginile cele skupnosti. Spom­ ladi, leta 1944, se je tudi v Dolnji Len­ davi odigrala grozljiva drama. Judovsko skupnost našega mesta so kot z ostrim rezilom izrezali iz skupnosti, v katero je bila vpeta. Judje so prispevali h gospo­ darskemu razvoju mesta in so bili kultur­ no zelo razviti. Ustanavljali so denarne zavode, položili temelje za razvoj indus­ trije, trgovali so in del dobička iz svojih trgovin dajali v dobrodelne namene. Nemški tretji rajh je tudi v našem mestu izvedel „Endlösung”, dokončno rešitev, iztrebljenje Judov. Skoraj vsi so izgubili življenje v plinskih celicah Au­

schwitza. Nekaj Judov iz Lendave, ki so preživeli holokavst, se je poleg spoz­ nanja, da se njihovi družinski člani ne bodo vrnili, moralo soočiti tudi z dejst­ vom, da so njihove domove oropali. Ne le predmeti, med katerimi so preživeli svoje življenje, uničeni so bili tudi njiho­ vi osebni spomini. Posamezna fotografi­ ja, ki je ohranila spomin na družino, je pomenila pravo bogastvo. „Čas ohranja vse, vendar vse poble­ di, kakor tiste zelo stare fotografije, ki so bile posnete na stare kovinske ploš­ če... Tako zbledijo v času vsi človekovi

Spominska slovesnost na židovskem pokopališču • A lendvai zsidó temetőben tartott megemlékezés

Lendva emlékezik Összeállította: Lazar Beata, Lendva Község

Január 27-e a Holokauszt nemzet­ közi emléknapja. Néhány éve Lendva is csatlakozott a szerte a világban meg­ rendezett megemlékezésekhez. Célunk az emlékezésen túl elsődlegesen az ok­ tatás és a múlt szörnyűségeinek megis­ merése, valamint a tolerancia és a meg­ értés elősegítése. A II. világháborúban, a vészkorszak idején egész közösségek tűntek el nyom­ talanul. 1944 tavaszán Alsólendván is súlyos dráma játszódott le, városunk zsidó közösségét éles késsel vágták ki abból a közegből, ami addig szervesen összekapcsolódott. A zsidók hozzájárul­ tak a város gazdasági fejlődéséhez, nagy műveltséggel rendelkeztek, pénzintéze­

2011. II. 23.

spomini. A nekega dne pade od nekod svetloba, in spet zagledamo obraz.”- piše Sándor Márai. In takšna svetloba je spo­ minjanje. Lendava živi in se spominja. Župan Anton Balažek je na spominski slovesnosti, na židovskem pokopališču, opozoril na potrebo po prav takšnem spominjanju: „Če mislimo, da se grozlji­ va dejanja, storjena v preteklosti, danes ne morejo več zgoditi, se motimo. Tak­ šne bolne misli krožijo med nami tudi danes, le v drugačni obliki. Želim, da bi se mlada generacija že v vrtcih in šolah soočila s temi problemi in idejami, da bi se jim lahko pravočasno zoperstavila in ne šele takrat, ko bo prepozno, ko se bo že zgodilo.”

tet hoztak létre, megalapozták az ipar fejlődését, kereskedtek, és üzleteik nye­ reségéből jótékony célra is bőven jutott. A III. Német Birodalom tehát vá­ rosunkban is végrehajtotta az „End­ lösungot”, a végleges megoldást, a zsi­ dók kipusztítását. Szinte mindannyian Auschwitzban, a gázkamrákban veszí­ tették életüket. A Holokauszt néhány lendvai túlélőjének, a visszatérőknek nemcsak azzal kellett szembesülniük, hogy családtagjaik nem tértek haza, ha­ nem azzal is, hogy otthonaikat kifoszt­ va találták. Nemcsak tárgyaik, melyek között élték az életüket, hanem szemé­ lyes emlékeik is megsemmisültek. Egyegy fénykép, mely megőrizte a család emlékét, nagy kincsnek számított. „Az időben minden megmarad, de

LENDAVSKE NOVICE

11

olyan színtelen lesz, mint azok a na­ gyon régi fényképek, melyeket még fémlemezre rögzítettek... Így halványo­ dik el az időben minden emberi emlék. De egy napon fény hull valahonnan, s akkor megint látunk egy arcot” – írja Márai Sándor. És egy ilyen fény az em­ lékezés. Lendva él és emlékezik. Balažek polgármester a zsidó temetőben tartott megemlékezésen és koszorúzáson ép­ pen az emlékezés szükségességére hívta fel a figyelmet: „Ha azt gondoljuk, hogy a múltban megtörtént őrült tettek nem fordulhatnak elő ma is, tévedhetünk. Az ilyen beteges gondolatok ma is kö­ zöttünk keringenek, csupán másfajta csomagolásban. Azt kívánom, hogy az új korosztály már az óvodában és az iskolában is szembesüljön ezekkel a problémákkal, eszmékkel, hogy időben ellenük tudjanak szegülni, s nem akkor, amikor már késő, mert megtörténtek.”

LENDVAI HÍRADÓ

14. évfolyam, 1. szám

Lendava Foto panorama

Fotópanoráma

Prireditev S pesmijo in lepo besedo v novo leto. A Zenével és kedves szavakkal az új esztendőbe című rendezvény. Foto · Fotó: Tomaž Galič

Z otvoritve Turistične ceste Lendavske gorice. A lendvahegyi turisztikai út avatója. Foto · Fotó: Népujság

Skupščina predsedstva Pannon EGTC v Lendavi. A Pannon EGTC elnökségi ülése Lendván.

Maturanstki ples. Az érettségizők tánca. Foto · Fotó: Foto Šimonka

14. letnik, 1. številka

LENDAVSKE NOVICE

12

LENDVAI HÍRADÓ

23. II. 2011

Lendva

Foto panorama

Fotópanoráma

Dobitniki priznanj ob 50-letnici delovanja Športne zveze Lendava. Akik elismerést kaptak a Lendvai Sportszövetség 50 éves jubileuma alkalmából.

Spominska slovesnost na judovskem pokopališču ob svetovnem dnevu spomina na žrtve holokavsta. Holokauszt-napi megemlékezés a zsidótemetőben.

Nastop Pihalnega orkestra Glasbene šole Lendava ob slovenskem kulturnem prazniku. A Lendvai Zeneiskola fúvószenekarának fellépése a szlovén kultúrünnep alkalmából. Foto · Fotó: Ladislav Šimon (FVKL)

Županov obisk pri 100-letniku Jánosu Fehérju v Čentibi. A polgármester felköszöntötte Fehér Jánost, a község 100 éves polgárát Csentében.

2011. II. 23.

LENDAVSKE NOVICE

13

LENDVAI HÍRADÓ

14. évfolyam, 1. szám

Lendava Turizem in dogodki

Turizmus és események

Razstava Alfonsa Muche Povzetek iz kataloga o razstavi avtorice Judite Krivec Dragan Razstava del enega največjih umet­ nikov iz obdobja fin de siécla Alfonsa Muche je za Slovenijo pomemben do­ godek. Ne samo zato, ker se prvič sre­ čujemo z mojstrom, ki je v Parizu ko­ nec devetnajstega stoletja soustvarjal umet­niški slog art nouveau, temveč tudi zaradi soočanja z lastno dediščino iz tistega obdobja. Umetniško gibanje, poimenovano tudi kot secesija, jugendstil, liberty, nova umetnost, je bilo tako na vsebin­ ski kot formalni ravni izjemno razno­ rodno, v različnih obdobjih svojega ustvarjanja so mu pripadali nekateri največji umetniki dvajsetega stoletja, zato ima le malo skupnih potez. V findesiéclovskem Parizu, ki je bil središče vrvenja različnih idej, ekstra­ vagantnih družabnosti, izdajanja novih in novih manifestov, bohemske deka­ dence, odkrivanja podob florentinske­ ga neoplatonizma, prerafaelitov in ro­ mantikov, se je leta 1887 znašel češki slikar in grafik Alfons Mucha. S plakati za gledališke predstave z glavno zvezdo Sarah Bernhardt, eno od znamenitih muz art nouveauja, je v trenutku povzročil pravo senzacijo in postal eden od soustvarjalcev novega sloga, v začetku imenovanega celo Mu­ chov stil. Igralka je bila nad njim tako navdušena, da je zanjo še leta kasneje ustvarjal plakate, med drugim za Me­ dejo, Damo s kamelijami, Gismondo, scenografijo in celo kostume, ob tem pa se uspešno loteval naslovnic knjig in revij, ilustracij, reklamnih sporočil, raz­ ličnih plakatov, predlog za uporabne predmete in seveda portretov. Bil je mojster litografije in risbe, njegov motivni svet pa so naselili pred­ vsem nadzemsko lepi ženski liki in na­ rava v svoji neokrnjeni, skoraj rajski podobi. V Muchovem svetu, v katerem naj­ dejo svoje mesto tudi portreti, posta­ nejo prispodobe in alegorije, posebej

14. letnik, 1. številka

izvirne v povezavi z naravo, ki je druga priljub­ljena tema sloga art novueau. Stilizirani cvetovi, med katerimi je po­ sebej priljub­ljena perunika, imenovana kar cvet modernega sloga – pogosto jo najdemo tudi na plakatih Alfonsa Mu­ che, so odraz velikega zanimanja za bo­ taniko. Alfons Mucha je zagotovo najbolj znan in prepoznaven po svojih plaka­ tih, ki jih je ustvarjal s pomočjo grafič­ ne tehnike litografije, manj po portre­ tih, šele v zadnjem obdobju pa tudi po monumentalnih slikah z zgodovinsko in mitsko tematiko. Slovanska epopeja, serija dvajsetih podob velikega forma­ ta, ki govori o zgodovini češkega na­ roda in Slovanov, je danes shranjena v Morav­skem Krumlovu in je njegovo življenjsko delo, zanjo je porabil vrsto let, o njej je sanjal že od mladih dni. Razstava Alfonsa Muche iz zbirke dr. Zdeněka Třímala je odlična prilož­ nost, da obudimo spomin na zapuščino naših vesnanov, še posebej zato, ker le­

Alfons Mucha: L‘Estampe Moderne - Salome (1897), 54 x 41 cm. Foto · Fotó: Galerija-Muzej Lendava – Galéria-Múzeum Lendva tos mineva natanko sto let od izida pr­ vih slovenskih pravljic s sijajnimi ilus­ tracijami Gvidona Birolle. Pa tudi na nekdanjo povezavo s praško akademijo, kamor so še pred Zagrebom hodili štu­ dirat slovenski likovni umetniki in skozi njeno svetovljansko usmerjenost spoz­ navali umetniška gibanja pomembnih evropskih središč, zlasti Pariza.

Judita Krivec Dragan na otvoritvi razstave Alfonsa Muche v lendavskem gradu • Judita Krivec Dragan beszéde Mucha kiállításának megnyításakor a lendvai várban. Foto · Fotó: Miran Dominko (FVKL)

LENDAVSKE NOVICE

14

LENDVAI HÍRADÓ

23. II. 2011

Lendva

Turizem in dogodki

Turizmus és események

Alfons Mucha kiállítása a lendvai várban

Összefoglaló Judita Krivec Dragan művészettörténész kiállítás-ismertetőjéből Alfons Mucha, a fin de siecle korszak egyik legnagyobb művészének a kiállítá­ sa fontos eseménynek számít Szlovéni­ ában. Nemcsak azért, mert először ta­ lálkozunk a mesterrel, aki a 19. század végén Párizsban társalkotója volt az art nouveau művészeti stílusnak, hanem az akkori korszak saját örökségünkkel való szembesülése miatt is, amelyről még ma sem szóltunk elég nyíltan. A szecesszi­ ónak, júgendstílusnak, liberty style-nak nevezett művészeti mozgalom úgy tar­ talmi, mint formai szempontból igen sokszínű volt, hiszen a huszadik század legnagyobb művészei hódoltak ennek tevékenységük különböző korszakaiban, s ezért csak kevés közös vonása van. Alfons Mucha, cseh festő és grafikus 1887-ben a fin de siecle korának Pári­ zsában találta magát, amely különböző eszmék, extravagáns társadalmi élet, egyre újabb manifesztumok, bohém dekadencia, firenzei neoplatonizmus, preraffaeliták és romantikusok alakjai feltárásának a korát élte. Sarah Berhardt, az art nouveau híres múzsái egyikének főszereplésével rendezett színielőadás plakátjával Mucha egy csapásra valódi szenzációt okozott, az új korszak egyik társalkotójává vált, és a kezdetekben a stí­ lust róla is nevezték el. A színésznő olyan lelkes volt, hogy a művész később is ké­ szített számára plakátokat, többek közt a Médeia, a Kaméliás hölgy, a Gismonda

Alfons Mucha kiállításának megnyítása a lendvai várban • Ob otvoritvi razstave Alfonsa Muche na lendavskem gradu. Foto · Fotó: Miran Dominko (FVKL) című darabokhoz, valamint tervezett szcenográfiát és színpadi jelmezt, emel­ lett pedig sikeresen alkotott könyv- és folyóiratborítókat, illusztrációkat, rek­ lámszövegeket, különböző plakátokat, de tervezett használati tárgyakat és persze készített portrékat is. A litográfia és a rajz mestere volt, motívumvilágát pedig cso­ daszép női alakok és az érintetlen, szinte édeni természet ábrázolása uralta. Mucha világában portrék is megta­ lálhatók, de hasonlatokká és allegóriákká válnak, a természettel való összefüggés különös eredetiségében, amely az art nouveau irányzat második kedvenc té­ mája. A stilizált virágok – amelyek közt a nőszirom, az úgynevezett modern stílus virága a leggyakoribb, és gyakran fordul

Galerija-Muzej Lendava – Galéria-Múzeum Lendva Banffyjev trg - Bánffy tér · 9220 Lendava · Telefon: 00386 (0)2 578 92 60 Fax: 00386 (0)2 578 92 61 · e-mail: info@gml.si · www.gml.si Zimski odpiralni čas • Téli nyitvatartás: od 1. nov. do 31. marca • nov. 1-től - már. 31-ig ponedeljek – petek • héftő - péntek:

08.00 – 16.00

sobota – nedelja • szombat - vasárnap:

10.00 – 14.00

2011. II. 23.

elő Alfons Mucha plakátjain is – a bota­ nika iránti erős érdeklődést tükrözik. Alfons Mucha leginkább plakátja­ iról ismert és felismerhető, amelyeket litográfia segítségével alkotott. Kevésbé ismert portréiról, utolsó korszakában pedig történelmi és mítoszi tematikájú monumentális festményei lettek mű­

LENDAVSKE NOVICE

15

vészetének jellemzői. A Szláv eposzt, amely 20 monumentális festményből álló ciklus, és amely a cseh nép és a szlá­ vok történelmét tárja fel, ma Moravsky Krumlovban őrzik, és életműve legfon­ tosabb szeletének számít, hiszen hosszú éveken át készítette, amit már fiatalon megálmodott. Alfons Mucha kiállítása dr. Zdenek Trimal gyűjteményéből kitűnő alkalom arra, hogy felelevenítsük azon szlo­ vén festők, grafikusok és illusztrátorok emlékét, akik a 20. század első felében programszerűen törekedtek a leáldozó­ ban lévő grafika és illusztráció, valamint a szlovén népművészet megőrzésére (ún. „vesnani”), főleg azért, mert idén lesz pontosan száz éve, hogy megjelent Gvidon Birolla pompás illusztrációival a szlovén mesék első gyűjteménye. Továb­ bá a Prágai Akadémiával való kapcso­ latról sem szabadna megfeledkeznünk, ahol Zágrábot megelőzően folytattak tanulmányokat a szlovén képzőművé­ szek, és a világpolgári beállítottság által ismerkedhettek meg a jelentős európai központok, főleg Párizs művészeti irány­ zataival.

LENDVAI HÍRADÓ

14. évfolyam, 1. szám

Lendava Krajevne skupnosti

Helyi közösségek

Krajevna skupnost Gaberje Število prebivalcev: 600 Površina: 605 ha Predsednica Sveta KS: Elvira Vaupotič Göncz Naselje Gaberje leži na nad­ morski višini 163 metrov. Vas, ki je zgrajena v obliki kroga, obdaja na severu magis­t­ralna cesta Len­ dava-Murska Sobota, na jugu pa sledi naravnemu loku mrt­vice reke Mure. Odtod vodi odcep na jug, proti naselju Kolonija, ki je nastalo po prvi svetovni vojni, ko so prav tukaj, po agrarni reformi, naselili nove slovenske družine iz okoliških vasi, predvsem iz Odrancev. Tako je dotedanja madžarska vas postala Krajevni praznik • Gyertyánosi falunap. Foto · Fotó: KS Gaberje - Gyertyánosi HK dvojezična. Ker je reka Mura po­ gosto spreminjala svojo strugo, so na v bogatem kulturnem in družabnem nedeljek. V Gaberju je dolga leta de­ tem območju nastale številne mrtvice življenju. Najbolj aktivno je Kultur­ lovala tudi izpostava Upravne enote z značilnim živalskim in rastlinskim no društvo Zarja Gaberje, Nogometni Lendava, ki je vključevala naselja od svetom. klub Panonija in Prostovoljno gasilsko Hotize do Gornjega Lakoša, vendar Naselje Gaberje ima okrog 260 društ­vo, ki imajo svoj sedež v vaškem so jo lansko leto, zaradi premajhnega gos­podinjstev, s 600 prebivalci. Kra­ domu. Nogometni klub pa ima nove obiska, zaprli. V naselju deluje tudi enota Vrt­ jevna skupnost Gaberje je bila vpisana prostore in igrišče za vaškim domom. ca Lendava in izpostava Dvojezične v evidenco 30. septembra 1976. V prostorih ob vaškem domu se osnovne šole I. Lendava s tremi raz­ Za tu živečo narodnost je značil­ nahaja izpostava Knjižnice Lendava, no tesno sodelovan­je, kar se odraža ki je za obiskovalce odprta vsak po­ redi. Vaško kapelico, ki je bila postav­ ljena leta 1923, so leta 1995 prezidali v manjšo cerkev, ki so jo v letu 1997 posvetili karmelski materi Božji. Od­ tlej imajo v njej vsako nedeljo sveto mašo. Njena značilnost je leseni mo­ zaik, ses­t avljen iz 12.000 delčkov, ki predstavlja karmelsko mater Božjo z dvema angeloma. Krajevna skupnost vsako leto so­ deluje pri organizaciji dveh priredi­ tev, izmed desetih, in sicer pri vaškem dnevu in srečanju starejših občanov, ostale prireditve pa organizira lokalno Kulturno društvo. Krajevna skupnost Gaberje že pe­ tič sodeluje na srečanju vasi z imenom Gaberje-Gabrje, ki ga organizirajo vsa­ ko leto v drugem kraju. Vaške igre ob vaškem prazniku • Falujátékok. Foto · Fotó: KS Gaberje - Gyertyánosi HK

14. letnik, 1. številka

LENDAVSKE NOVICE

16

LENDVAI HÍRADÓ

23. II. 2011

Lendva

Krajevne skupnosti

Helyi közösségek

Gyertyánosi Helyi Közösség Lakosság száma: 600 Terület: 605 ha A helyi közösség elnöke: Vaupotič Göncz Elvira Gyertyános település 163 méteres tengerszintfölötti magasságban fek­ szik. A körhöz hasonló alapterületű falu északon a Lendva–Muraszombat főutat övezi, míg délen a Mura folyó holtágának természetes ívét követi. Innen van egy dél felé vezető leága­ zás a „Kolónia” (Kolonija) felé, mely település az első világháborút követő­ en keletkezett, amikor az agrárreform következtében szlovén ajkú családokat telepítettek ide a környező falvakból, főként Odranciról. Így az addigi ma­ gyar ajkú falu kétnyelvűvé vált. A Mura medrének megváltoztatása miatt holt­ ágak sokasága található e területen, jel­ legzetes állatvilággal és növényzettel. Gyertyános települést körülbelül 260 háztartás képezi majdnem 600 la­

kossal, a Gyertyánosi Helyi Közösséget 1976. szeptember 30-án jegyezték be. Az itt élő nemzetiségeket mostan­ ra már szoros együttműködés jellemzi, aminek következtében igen gazdag a kulturális és társadalmi élet. Igen ak­ tív a „Hajnal” Művelődési Egyesület, a Pannónia Labdarúgó Egyesület és az Önkéntes Tűzoltóegylet, amelyek a helyi faluotthonban székelnek. A lab­ darúgóegyletnek a faluotthon mögött találhatók az új helyiségei és a futball­ pályája. A faluotthon melletti épületben megtalálható a Lendvai Könyvtár ki­ rendeltsége is, amely minden hétfőn várja a látogatókat. Gyertyánosban évekig működött a Hotizától Felső­ lakosig húzódó települések részére a Lendvai Közigazgatási Egység hivata­ lának kirendeltsége is, amelyet a kicsi látogatottság miatt tavaly november­ ben bezártak. A településen a Lendvai Óvoda egysége is megtalálható, valamint az 1.

Sz. Lendvai Kétnyelvű Általános Iskola kihelyezett részlege három osztállyal. A faluban az 1923-ban épülő helyi kápolnát 1995-ben egy kisebb temp­ lommá építettek át, amelyet 1997-ben a Kármelhegyi Boldogasszony tiszte­ letére szenteltek fel, és azóta vasárna­ ponként rendszeresen istentiszteletet is tartanak benne. Jellegzetessége a 12.000, fából készült elemből készített mozaik, amely a Kármelhegyi Boldog­ asszonyt ábrázolja két angyallal. A helyi közösség az évi tíz rendez­ vény közül két rendezvény megszerve­ zésében vesz részt, ezek pedig a helyi Falunap, valamint az Idősebb polgárok találkozója, a többi esemény a helyi művelődési egyesületen belül kerül megszervezésre. A Gyertyánosi Helyi Közösség im­ már 5. alkalommal vesz részt a Gyer­ tyános nevezetű falvak találkozóján, amelyet minden alkalommal más-más településen szerveznek meg.

Felvonulás a gyertyánosi falunapon 2010. augusztus 21-én • Povorka ob krajevnem prazniku 21. avgusta 2010. Foto · Fotó: KS Gaberje - Gyertyánosi HK

2011. II. 23.

LENDAVSKE NOVICE

17

LENDVAI HÍRADÓ

14. évfolyam, 1. szám

Lendava Šport

Sport

Naj športnik leta 2010 rizirana športnica državnega razreda in članica Badmintonskega kluba Mladost. Na 1 A turnirju v Kungoti je osvojila 1. mesto v ženskih dvojicah ter 2. in 3. mes­ to v ženskih dvojicah v Mirni. Prav tako se je odlično odrezala na mednarod­nem turnirju v Lendavi.

Pripravila: Aleksandra Kozak, Občina Lendava

V sredo, 26.01.2011, je pod okriljem Športne zveze Lendava v gledališki in koncertni dvorani v Lendavi potekala prireditev Naj športnik leta 2010. Le­ tošnja prireditev je bila nekaj posebne­ ga, saj je od ustanovitve Športne zveze Lendava minilo že 50 let. Tako so bila poleg priznanj perspektivnim ekipam in športnikom leta, športnim delavcem leta, ekipi leta, športnici in športniku leta podeljena tudi priznanja športnim delavcem ob 50. obletnici delovanja Športne zveze Lendava. Priznanji za športnico in športnika leta sta podelila mag. Anton Balažek, župan občine in Bruno Pintarič, predsednik Športne zveze Lendava. Športnica leta je postala Sabina Magyar, ki je katego­

Prireditev Naj športnik leta 2010. Az év sportolója 2010 c. rendezvény.

Naziv športnika leta pa je pripadel Iz­ toku Utroši, ki je član državne repre­ zentance in kategoriziran športnik državnega razreda ter prav tako član Badmintonskega kluba Mladost. Izvr­ stne rezultate je dosegel na turnirjih v tujini in domovini. Bil je udeleženec evropskega prvenstva za posameznike, na turnirjih v Sloveniji je nanizal 5 pr­ vih mest in 3 druga mesta. Oba sta zelo ambiciozna in predana športu.

Az év sportolója 2010 laslabdaklub tagja. Kungotán, az 1A tor­ nán megnyerte az első helyet párosban, valamint a Mirnán szervezett tornán a 2. és a 3. helyet szintén párosban. Ki­ tűnően szerepelt a Lendván szervezett tornán is.

Pripravila: Aleksandra Kozak, Občina Lendava

A Lendvai Sportszövetség szervezésé­ ben 2011. január 26-án szerdán tartot­ ták meg „Az év sportolója 2010” című rendezvényt a lendvai Színház- és Hang­ versenyteremben. Az idei rendezvény kiemelkedett a többi sorából, hiszen pontosan ötven év múlt el a Lendvai Sportszövetség megalapítása óta. Így nem csak a 2010. év eredményes spor­ tolói és csapatai vehették át a kitünteté­ seket, hanem a Sportszövetség 50 éves jubileuma alkalmából elismerésben ré­ szesítették azokat az egyéneket is, akik az elmúlt időszakban kimagasló mun­ kát fejtettek ki a sport területén. Az év sportolóinak mag. Anton Balažek, a község polgármestere és Bruno Pintarič, a Lendvai Sportszövetség elnö­ ke adta át az elismerést. A nők körében Sabina Magyar lett az év sportolója, aki országos szintű sportoló, a Mladost Tol­

14. letnik, 1. številka

Az év sportolója cím Iztok Utrošát illet­ te meg, aki országos válogatott és szin­ tén a Mladost Tollaslabdaklub tagja. Kiváló eredményeket ért el a hazai és a külföldi versenyeken, részt vett az egyé­ ni Európa-bajnokságon, a Szlovéniában megrendezett tornákon pedig öt ízben az első, három ízben pedig a második helyet szerezte meg. Mindketten na­ gyon törekvő és odaadó sportolók.

Az év sportolója 2010 c. rendezvény. Prireditev Naj športnik leta 2010.

LENDAVSKE NOVICE

18

LENDVAI HÍRADÓ

23. II. 2011

Lendva

Šport

Sport

Lendavski nogomet labod ali grdi raček? Sestavil: mag. Anton Balažek, župan

Razmere v lendavskem nogomet­ nem prvoligašu spominjajo na prav­ljico o Grdem račku. V pravljici je iz grdega račka nastal lep labod, v našem prime­ ru pa bo iz laboda nastal grdi raček, če se zadeve kmalu ne uredijo. Do konca marca mora klub izpolniti pogoje za licenciranje, sicer bo jeseni tekmovan­ je nadaljeval v občinski ligi. Podobna usoda je pred leti doletela ljubljansko Olimpijo, delno pa tudi murskosoboško Muro. Kaj moramo in kaj lahko storimo, da se izognemo črnemu scenariju!? Radi se pohvalimo, da je Lendava zibelka slovenskega nogometa, saj ga igramo od leta 1903. V dolgoletni tra­ diciji je bilo veliko vzponov in padcev. Nogomet je kljub temu ostal in pred­ stavlja najmnožičnejšo športno panogo v lokalnem okolju, ki je deležna velike medijske pozornosti. Enega od strmih vzponov lendavskega nogometa bele­ žimo v zadnjih šestih letih, odkar klub uspešno nastopa v najelitnejšem držav­ nem prvenstvu. Dosežki na področju kulture in nogometa ustvarjajo pozitiv­ no sliko o lendavski občini in so primer, da se v majhnem okolju lahko dosegajo odlični rezultati. To nam je pomagalo, da smo postali razpoznavna turistična destinacija in okolje, v katerega ljudje z veseljem prihajajo. Težave, ki smo jim priče v nogometnem klubu so se poja­ vile dokaj nepričakovano in imajo lah­ ko resne posledice za lokalno skupnost in širše območje. Prav zaradi tega se postavlja vprašanje kako ravnati, kako naprej glede na tradicijo, masovnost, razpoznavnost in do sedaj merljive učinke!? Pri tem je treba upoštevati, da je kljub težavam bilo v klubu opravlje­ nega veliko dela in priznanje gre vsem tistim, ki so to delo opravili. Hkrati pa je potrebno opozoriti tudi na storjene napake in jih odpraviti. Klub se mora očistiti in si pridobiti zaupanje šport­

2011. II. 23.

ne in širše javnosti. Večina slovenskih športnih kolektivov, tudi nogometnih prvoligašev, se ubada z velikimi finanč­ nimi težavami tako kot NK Nafta, šte­ vilni problemi našega kluba pa izhajajo predvsem iz neurejenih odnosov v klu­ bu in okoli kluba.

b) Klub ni bil organiziran tako, da bi lahko samostojno funkcioniral in se težko odziva na nastale probleme. Pos­ ledice so naslednje: • klub je prevzemal obveznosti brez čvrstih zagotovil glavnega sponzorja, da bo zagotavljal potrebna sredstva, • poslovanje kluba je bilo v določenih segmentih netransparentno in brez ustreznega nadzora zainteresirane javnosti, • klub ni pritegnil zadostnega števila

Prizor z nogometne tekme NK Nafte • A lendvai Nafta FK versenyén. Foto · Fotó: Arhiv OL - LK archívuma Za uspešno sanacijo se je potrebno kritično soočiti s problemi,ki jih ni malo. a) Kljub več kot 60- letnemu sode­ lovanju Športno društvo NK Nafta ter podjetje Nafta nista uredila dolgoroč­ nih pogodbenih razmerij iz katerih bi lahko jasno razbrali medsebojne obvez­ nosti. Iz tako neurejenega stanja izhaja­ jo naslednji problemi: • odvisnost kluba od podjetja Nafte v finančnem, organizacijskem in vod­ stvenem smislu, • izguba finančne podpore glavnega sponzorja sredi tekmovalne sezone, kar je povsem paraliziralo klub, • medsebojni odnosi v podjetju se zrca­ lijo tudi na odnos do kluba, • podjetje izkazuje terjatve do kluba, čeprav je klub finančno povsem odvi­ sen od podjetja (kreditni odnos med klubom in podjetjem).

LENDAVSKE NOVICE

19

drugih sponzorjev ter ni zmanjšal svoje odvisnosti od podjetja Nafte, • nepravilnosti pri izplačevanju obvez­ nosti do igralcev so privedle do vi­ sokih davčnih obveznosti in blokade transakcijskega računa do poravnave teh obveznosti, • stanje, v katerem se klub nahaja, je vsaj na videz brezizhodno, kar povzro­ ča težave pri oblikovanju vodstva, ki bi izvedlo potrebno sanacijo ter težave pri pridobivanju novih sponzorjev. c) Znotraj kluba so prevladovali raz­ lični interesi in nesoglasja. Denarja je bilo razmeroma veliko, tako da so se v klubu znašli tudi tisti, ki jim je denar bil glavni motiv, šport pa nekaj, kar služi le- temu. Iz tega naslova izhajajo nasled­nji problemi: • proračun kluba je prekoračil dejan­ ske zmožnosti glavnega sponzorja in lokalnega okolja ter privedel do fi­

LENDVAI HÍRADÓ

14. évfolyam, 1. szám

Lendava Šport

nančne blokade, kar ogroža uspešno licenciranje in nadaljnji obstoj kluba, • klub mora poravnati stare dolgove, ki so na ravni enoletnih prihodkov in brez glavnega sponzorja zagotoviti sredstva za nadaljnje tekmovanje, • klub je postal prehodna postaja raz­ ličnih igralcev, trenerjev in funkcio­ narjev iz drugih okolij ob tem pa za­ nemarjal domači potencial, • vlaganja v podmladek so bila minimal­ na, rezultati teh selekcij pa porazni, • mediji so posameznike iz kluba po­ vezovali s športnimi stavami, kar je v javnosti omajalo ugled kluba, • praktično so opustili prostovoljno delo v klubu, masovnost članstva in amaterizem, kar bi bistveno zmanjša­ lo potrebe po zviševanju proračuna, • klub ni imel pričakovanega izplena iz naslova prodaje igralcev, tako da so le-ti zapuščali klub brez odškodnine, ki bi omilila finančne težave, • takšno stanje je dodatno omajalo ugled kluba in zaostrilo medsebojne odnose ter vprašanje odnosa posa­ meznikov do tega kluba, • obračunavanja so se iz kluba prenesla v lokalno okolje, manipulira se z in­ formacijami, posamezniki, navijači in zainteresirano javnostjo, kar dodatno zmanjšuje ugled kluba ter možnosti za sanacijo, ki si je nekateri ne želijo. d) Športna javnost in okolje se ni racionalno odzivalo na dogajanja v klu­ bu in okoli njega. Klub ni imel dovolj

Sport

razumevanja okolja za napore, ki jih je potrebno vlagati, da si lahko konkuren­ čen v tako masovno zastopani športni panogi. Razloge lahko iščemo v klubu, ki je funkcioniral zelo zaprto in v okol­ ju, ki je bilo preveč pasivno in se je zadovoljilo zgolj z gledanjem tekem in pavšalnim kritiziranjem. Napake so bile naslednje: • ob modernizaciji športne infrastruk­ ture je bilo potrebno zahtevati – po­ gojevati, da se uredijo dolgoročna pogodbena razmerja med klubom in podjetjem Nafta, • športna javnost bi morala reagirati na slabo delo s podmladkom in ne­ konkurenčnost Naftinih selekcij v slovenskem prostoru, • javnost bi morala zahtevati večjo od­ prtost in transparentnost pri delovan­ ju športnega društva. Kljub številnim problemom je klub jesenski del sezone tekmovalno uspeš­ no zaključil. Ne glede na finančne te­ žave imamo konkurenčno in pomla­ jeno ekipo za nadaljnje tekmovanje v prvi nogometni ligi. Klub postopoma zapuščajo tisti, ki jim je denar oziroma zaslužek bil glavna preokupacija. Kaže se interes za sanacijo stanja tako, da bo klub deloval predvsem v korist nogo­ meta in športa ter uskladil ambicije z dejanskimi zmožnostmi. To so spodbudni začetki reševanja nastalih težav s tem, da se pričenja pro­ ces v katerem mora klub okrepiti svojo

Tekma NK Nafta Lendava : NK Rudar Velenje • A Nafta FK versenyén. Foto · Fotó: Arhiv OL - LK

14. letnik, 1. številka

LENDAVSKE NOVICE

20

odgovornost do okolja, okolje pa mora pomagati klubu. Razmeroma hitro mo­ ramo najti odgovore na naslednja vpra­ šanja: 1. Bo klub s svojimi dejanji očistil svo­ je vrste ter si z dobrim in transpa­ rentnim delom povrnil zaupanje javnosti? 2. Bo podjetje Nafta ostalo glavni sponzor in poravnalo svoje obvez­ nosti ali pa se bo po 65. letih razšlo s klubom? 3. Bodo nogometaši in trenerji pristali na koncept amaterizma ali polpro­ fesionalizma, ki bi zmanjšal potreb­ na finančna sredstva in povečal nji­ hovo socialno varnost ob manjših prihodkih? 4. Bo zainteresirano gospodarstvo v sodelovanju z občino in upniki po­ magalo, da se pravočasno debloki­ ra račun kluba in omogoči njegovo nemoteno poslovanje ter prepreči izpad v občinsko ligo? Časa za iskanje odgovorov praktično ni. Občinsko vodstvo je doseglo politični konsenz, da bomo povečali obseg sred­ stev za financiranje športnih vsebin. To daje realne možnosti, da pomagamo sa­ nirati stanje v prvoligaškem nogometu ter spodbuja še večje ambicije v drugih športnih panogah zlasti v judu in bad­ mintonu, kjer so potenciali za še večje dosežke. Javnost moramo opozoriti, da se iz občinskega proračuna ne more fi­ nancirati nastopanje kluba v prvi ligi in le-ta ne more prevzeti vloge sponzorja. Občina bo vzdrževala športno infra­ strukturo, financirala delo s podmlad­ kom in sodelovala pri sanaciji opisanih razmer pod pogojem, da športni kolek­ tivi predstavijo svoje programe ter za­ gotovijo pogoje za njihovo uresničitev. Lendava ima lahko več »športnih labo­ dov«, če jih bomo znali spodbujati in jim konkretno pomagati pri doseganju ures­ ničljivih ciljev. Potrebna pa je tudi soli­ darnost med športnimi delavci in klubi. Občina in okolje bosta klubu lahko po­ magala samo v primeru, če klub uredi svoje notranje težave in se usposobi za izpolnjevanje svojega poslanstva.

LENDVAI HÍRADÓ

23. II. 2011

Lendva

Šport

Sport

Lendvai labdarúgás – csodálatos hattyú vagy rút kiskacsa? Összeállította: mag. Balažek Anton, polgármester

A lendvai labdarúgás körül kialakult viszonyok a rút kiskacsa meséjére em­ lékeztetnek. A történetben a rút kiska­ csa csodálatos hattyúvá alakult át, a mi esetünkben, ha csak hamarosan nem történik valami, a csodálatos hattyúból rút kiskacsa lesz. A klubnak március vé­ géig kell teljesítenie a licencezéssel kap­ csolatos feltételeket, ellenkező esetben ősszel a községi bajnokságban folytat­ hatja. Néhány éve a ljubljanai Olimpija és részben a muraszombati Mura is ha­ sonló helyzetbe került. Mit tehetünk, il­ letve mit kell tennünk, hogy elkerüljük ezt a sötét forgatókönyvet? Szeretünk eldicsekedni azzal, hogy Lendva a szlovén labdarúgás bölcső­ je, hiszen a sport 1903 óta jelen van a város életében. Az évtizedek alatt si­ kerek és kudarcok követték egymást. Ennek ellenére a helyi környezetben a futball maradt a legnagyobb média­ érdeklődést kiváltó, legtömegesebb sportág. Az egyik legnagyobb mérté­ kű felemelkedésnek éppen az utóbbi hat évben lehettünk szemtanúi, mióta a klub sikeresen szerepel az elit szint­ nek minősülő országos bajnokságban. A kultúra és a labdarúgás területén el­ ért eredmények pozitív képet alkotnak a Lendvai községről is, mintegy bizo­ nyítva, hogy kis közösségek is képesek kiemelkedő teljesítményre. Ez segített bennünket felismerhető idegenforgal­ mi desztinációvá, és olyan környezetté válni, ahova szívesen érkeznek a láto­ gatók. A labdarúgóklubban viszonylag váratlanul felmerült nehézségek a helyi és a szélesebb környezetben is komoly következményekkel járhatnak. A hagyo­ mányok, a tömegesség, a felismerhető­ ség és az elért eredmények alapján ter­ mészetesen felmerül a kérdés, hogyan tovább? A jelenlegi nehézségek ellenére nem szabad szem elől téveszteni, hogy a klubban komoly munka folyt, és hogy

2011. II. 23.

elismerés illeti mindazokat, akik ezt a munkát elvégezték. Ugyanakkor rá kell mutatni a hibákra is, és természetesen fel kell számolni ezeket. A klubnak meg kell tisztulnia, valamint vissza kell sze­ reznie a sportközvélemény és a széle­ sebb nyilvánosság bizalmát. A szlovén sportkollektívák, így az elsőligás foci­ csapatok is, a lendvai Nafta klubhoz hasonlóan, komoly pénzügyi gondokkal küzdenek, a mi klubunk problémáinak jó része pedig a klub és környezete ren­ dezetlen viszonyaiból származik. A helyzet sikeres szanálása érdeké­ ben kritikusan kell szembesülni a nem kevés problémával. a) A Nafta LE Sportegyesület és a Nafta vállalat közötti több mint 60 éves együttműködés ellenére nem történt meg a hosszú távú szerződéses viszo­ nyok rendezése és ezzel a kölcsönös kö­ telezettségek kijelölése. Ebből a rende­ zetlen helyzetből származnak az alábbi problémák: • a klub pénzügyi, szervezési és veze­ tési szempontból is függ a Nafta vál­ lalattól, • a klubot teljesen lebénította a fő­ szponzor támogatásának a verseny­ szezon közepén történő elveszítése, • a vállalat belső viszonyai lecsapódnak a klub iránti viszonyban is, • a vállalatnak követelése van a klub felé, noha a klub anyagilag teljes egé­ szében a vállalattól függ (a klub és a vállalat közötti hitelviszony). b) A klub szervezettsége nem teszi lehetővé az önálló működést, így csak nehezen tud reagálni a nehézségekre. A következmények pedig: • a klub anélkül vállalt kötelezettsége­ ket, hogy rendelkezett volna a szüksé­ ges források biztosításával kapcsola­ tos főszponzori szilárd garanciákkal, • a klub ügyvitelének bizonyos szeg­

LENDAVSKE NOVICE

21

Grb Nogometnega kluba Nafta Lendava A lendvai Nafta Labdarúgó Egyesület címere mensei nem voltak átláthatóak, hi­ ányzott az érdekelt nyilvánosság meg­ felelő ellenőrzése, • a klub nem keresett kellő számú egyéb szponzort, vagyis nem csökkentette a Nafta vállalattól való függőségét, • a játékosok iránti kötelezettségek hi­ bás teljesítése magas adóvonzattal, illetve a bankszámla zárolásával járt, • a klub jelenlegi helyzete kilátástalan­ nak tűnik, ami nehezíti a szükséges szanálást lebonyolító vezetőség felál­ lását, illetve problémákat okoz az új szponzorok biztosítása szempontjá­ ból is. c) A klubon belül különböző ér­ dekek és nézeteltérések merültek fel. Mivel viszonylag sok pénzzel rendel­ keztek, a klubban olyanok is előfordul­ tak, akiket elsősorban a pénz motivált, számukra a sport csak ezt a tényezőt szolgálta. Mindebből erednek az alábbi problémák: • a klub költségvetése túllépte a fő­ szponzor és a helyi környezet tény­ leges képességeit, és olyan pénzügyi blokádhoz vezetett, amely veszélyez­ teti a licencezést és a klub további fennmaradását, • a klubnak ki kell egyenlítenie a ko­ rábbi adósságait, ezek az éves bevé­ tel szintjén vannak, és a főszponzor nélkül kell biztosítania a további ver­

LENDVAI HÍRADÓ

14. évfolyam, 1. szám

Lendava Šport

Sport

senyben maradáshoz szükséges forrá­ sokat, • a klub a más környezetekből érkezett játékosok, edzők és tisztségviselők át­ meneti állomása lett, közben pedig elhanyagolta a hazai adottságokat, • az utánpótlásba történő befektetés minimális volt, így a csapatok ered­ ményei is lesújtóak, • a média a sportfogadásokkal hozta összefüggésbe a klub egyes tagjait, ami a nyilvánosságban a teljes klub tekintélyét megingatta, • a klubban gyakorlatilag teljesen meg­ szűnt az önkéntesség, a tömeges tag­ ság és az amatőr tevékenység, noha ezzel jelentősen csökkenthető volna a költségvetés mértéke, • a klubnak a játékosok átigazolásából sem érkezte be a várt bevételei, va­ gyis ezek kártérítés nélkül hagyták el a klubot, noha ezzel csökkentek volna a pénzügyi nehézségek, • ez a helyzet tovább rongálta a klub tekintélyét, továbbá kiélezte a belső viszonyokat, illetve rontotta az egyé­ neknek a klub iránti viszonyát, • ez a leszámolás-hangulat a klubból átterjedt a helyi környezetre is, ma­ nipuláció folyik az információkkal, egyénekkel, szurkolókkal és az érde­ kelt nyilvánossággal, ami tovább csök­ kenti a klub tekintélyét és a sokak ál­ tal óhajtott rendezés esélyeit.

• a sportnyilvánosságnak reagálnia kel­ lett volna az utánpótlással való hiá­ nyos foglalkozásra, és a Nafta csapata­ inak versenyképtelenségére a szlovén térségben, • a nyilvánosságnak nagyobb nyitott­ ságot és átláthatóságot kellett volna követelnie a sportegyesület működé­ sében.

vedelem mellett is növelné a szociá­ lis biztonságukat? 4. A községgel és a hitelezőkkel együtt­ működve segít-e a gazdaság a klub bankszámlájának időbeni felszaba­ dításában, ezzel pedig a zavartalan működés biztosításában, illetve a községi osztályba való visszaesés megakadályozásában?

A számos nehézség ellenére a baj­ nokság őszi idénye sikeresen zárult. Tekintet nélkül a pénzügyi gondokra, versenyképes és megfiatalított csapattal folytathatjuk a versenyt az első osztály­ ban. A klubot fokozatosan elhagyják azok, akik elsősorban a pénzkereseti le­ hetőséget látták benne. Nyitottság mu­ tatkozik a helyzet szanálására is, hogy az ambíciókat a valós lehetőségekkel egyeztetve a klub elsősorban a labdarú­ gást és a sportot szolgálja.

Válaszkeresésre gyakorlatilag nincs idő. A községi vezetésben politikai kon­ szenzus született, hogy bővíteni fogjuk a sporttartalmak finanszírozására szánt források összegét. Ezzel reális lehetősé­ geket teremtünk az első osztályú labda­ rúgás helyzetének szanálására, továbbá más sportágak, például a cselgáncs és a tollaslabda területén, ahol adottak a le­ hetőségek a még nagyobb eredmények eléréséhez. Fel kell hívni a nyilvánosság figyelmét, hogy a községi költségvetés­

d) A sportnyilvánosság és a környe­ zet nem racionálisan reagált a klubban és a körülötte zajló eseményekre. A klub nem részesült kellő megértésben azon törekvései kapcsán, amelyek által versenyképes lehetne egy ilyen töme­ gesen képviselt sportágban. Az okokat egyrészt a rendkívül zártan működő klubban, valamint a túlzottan passzív, csupán a mérkőzéseket kísérő és az ál­ talános bírálatokat kinyilvánító környe­ zetben lehet keresni. A hibák a következők: • a sportinfrastruktúra korszerűsítése során feltételként kellett volna ki­ szabni a Nafta klub és a vállalat közöt­ ti, hosszú távú szerződéses jogviszony rendezését,

A kialakult helyzet megoldása szem­ pontjából ez biztató kezdetnek tűnik, ebben a folyamatban viszont a klubnak erősítenie kell a környezete iránti fele­ lősségét, illetve a környezetnek is támo­ gatnia kell a klubot. Viszonylag hamar választ kell találni az alábbi kérdésekre: 1 Megtisztítja-e a klub saját sorait, jó és átlátható munkával visszaszerzi-e a nyilvánosság bizalmát? 2. Marad-e a Nafta vállalat a főszpon­ zor és teljesíti-e kötelezettségeit, vagy 65 év után szakít a klubbal? 3. Elfogadják-e a labdarúgók és az edzők az amatőrizmus, illetve a félprofesszionalizmus elvét, amivel csökkenthető a szükséges pénzügyi források összege és alacsonyabb jö­

14. letnik, 1. številka

A lendvai Sportpark• Športni park Lendava - Stadion NK Nafte. Foto · Fotó: Miran Dominko (FVKL)

LENDAVSKE NOVICE

22

ből nem tudjuk finanszírozni az elsőli­ gás szereplést és nem tudjuk vállalni a szponzori szerepet. Amennyiben a sport­ kollektívák bemutatják programjaikat és biztosítják a megvalósítási feltételeket, a község vállalja a sportinfrastruktúra kar­ bantartását, finanszírozza az utánpótlásnevelést és részt vesz a kialakult helyzet szanálásában. Megfelelő ösztönzéssel és a célok elérésének konkrét támogatásá­ val Lendvának több „sporthattyúja” is lehet. Szükséges persze a sportmunká­ sok és a klubok közötti szolidaritás is. A község és a környezet csak abban az esetben segít a klubnak, ha ez rendezi a belső nehézségeit és képessé teszi önma­ gát küldetése teljesítésére.

LENDVAI HÍRADÓ

23. II. 2011

Lendva

Prireditve

Galerija-Muzej Lendava · Galéria-Múzeum Lendva Banffyjev trg 1 - Bánffy tér 1, 9220 Lendava - Lendva Tel: +386 (0)2 578 92 60, Fax: +386 (0)2 578 92 61 E-mail: info@gml.si, www.gml.si

2011. II. 23.

LENDAVSKE NOVICE

Rendezvények

Zimski odpiralni čas · Téli nyitvatartás: od 1. nov. do 31. marca · nov. 1-től - már. 31-ig ponedeljek - petek · héftő - péntek: 08.00 – 16.00 sobota - nedelja · szombat - vasárnap: 10.00 – 14.00

23

LENDVAI HÍRADÓ

14. évfolyam, 1. szám

www.zkp-lendava.si

SI

Slovenski abonma Szlovén bérlet

J. B. P. Moliére:

Skopuh komedija 24. februar 2011 vígjáték ob 19.00 uri 2011. február 24-én, 19.00 órakor

Gledališka in koncertna dvorana Lendava Színház- és Hangversenyterembe, Lendva

Vljudno vabljeni v knjižnico

v sredo, 16. marca 2011, ob 18.30 uri,

Knjižnica Lendava Lendvai Könyvtár

na predstavitev knjige dr. Ferenca Toplaka z naslovom

Koza je bila pomembnejša Vojakova zgodba iz prve svetovne vojne. * * *

Szeretettel várjuk Önöket könyvtárunkba

szerdán, 2011. március 16-án 18.30-kor dr. Toplak Ferenc

A kecske volt a fontosabb Egy kiskatona története az I. világháborúban című könyv bemutatójára

Glavna ulica - Fő utca 12 • 9220 Lendava - Lendva www.knjiznica-lendava.si


Lendavske novice