2013 november 20. by Közgazdász

ALAPÍTVA 1951

LIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM | 2013. NOVEMBER 20.

MAGYARORSZÁG LEGRÉGEBBEN MEGJELENÔ EGYETEMI LAPJA

ÍGY KÉSZÜLT (2006-2013) Bálna, a Duna-part négyes metrója

A POLITIKA JÁTSZÓTERE Sport a politikában, politika a sportban

VIGYÁZAT, KAPITALIZMUS! Interjú a Forbes Magyarország fôszerkesztôjével

A kancellár A rektor és a kancellár közötti harmonikus együttmûködés és személyes kapcsolat kialakulása elengedhetetlen. Ha ez nincs így, az komoly problémákat okozhat. FOTÓ: HORVÁTH RÉKA

Rostoványi Zsolt, a BCE rektora

Kit rejt a másik talár? HAJAS ÁDÁM / FÔSZERKESZTÔ

Egyes országokban már jól mûködik, addig nálunk még csak most tesztelik a kancellári rendszert. De vajon kell-e ez nekünk?

ostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora kérésemre megosztotta velem a kancellári rendszerről alkotott véleményét. Maga Klinghammer István, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára is meglepődött az új felsőoktatási koncepció fogadtatásán. „Nagy ellenállásra számított az államtitkár úr, ehhez képest kicsit ő is meglepődött, mivel

nem volt ellenállás, sőt többen (köztük a Magyar Rektori Konferencia tagjai is) kifejezetten pozitívan viszonyultak hozzá” – fogalmazott a rektor. „Ami pedig a kancellári posztot illeti, kellő szakmai (közgazdasági, jogi, közigazgatási, menedzseri) tudásra van szükség a betöltéséhez. Ha valamelyik ezek közül hiányzik, akkor olyan ember kell mellé, aki tudja ebben támogatni, hiszen ez egy olyan komplex feladat, amelyre kevesen alkalmasak” – tette hozzá.

KÖZHÍR

13/A. § (1) Állami felsőoktatási intézményben az intézmény működtetéséért a kancellár felelős. (2) A kancellár felel a felsőoktatási intézmény gazdasági, pénzügyi, kontrolling, számviteli, munkaügyi, informatikai tevékenységéért, az intézmény vagyongazdálkodásáért ideértve a műszaki, létesítményhasznosítási, üzemeltetési, logisztikai, szolgáltatási beszerzési és közbeszerzési ügyeket is, irányítja e területen a működést [...] – fogalmaz a törvényi szövegezés. Ebből adódóan felvetődhet az a kérdés, hogy mi marad a rektornak ténylegesen, mint az egyetem első emberének? Milyen ügyekbe tud majd beleszólni, vagy azt mondhatjuk, hogy egy kancellár nagyobb hatalommal bíró személy lesz egy „autonóm” egyetem életében? A koncepció szerint a rektornál marad az oktatás és a kutatás. Azt is lehet mondani, hogy a gazdasággal, gazdálkodással és az itt felsoroltakkal kapcsolatos terheket leveszik a rektor válláról. És teljes mértékben a kancellár kezébe kerülnek ezek a hatáskörök, és a felelősség is – nyomatékosította Rostoványi. Ugyanakkor felhívta a figyelmünket: „azt hiszem, egyetlen dolognak nem szabad érvényesülnie: a párhuzamos és egymástól független struk-

túrának, vagyis a kettős irányításnak, kettős vezetésnek. Különös tekintettel kell lenni arra, hogy mindennek, minden oktatási és kutatási területnek van gazdasági, pénzügyi, gazdálkodási vonzata, aspektusa is. Ebből adódóan a kettőt nagyon nehéz különválasztani egymástól. Egyfelől nagyon pontosan el kell határolni azokat a tevékenységeket, amelyek a kancellárhoz, és amelyek a rektorhoz tartoznak, tehát kompetenciabeli kérdések, problémák ne vetődjenek fel. Másfélől a rektornak és a kancellárnak szorosan együtt kell működnie egymással, mert anélkül az egész rendszer elképzelhetetlen.” A koncepció úgy fogalmaz, hogy a rektor marad az egyetem első számú vezetője. Egyfajta „hierarchikus” viszonynak kell fennmaradnia a rektor és a kancellár között. Azokat a tevékenységeket, amik egy egyetem alapvető tevékenységéhez tartoznak (oktatás, kutatás) és az azokra vonatkozó stratégiát nyilvánvalóan a rektornak kell kialakítania. Ezt pedig csak úgy tudja elvégezni, ha a kancellár hatáskörébe tartozó legkülönbözőbb területekről is pontos információkkal rendelkezik, valamint bizonyos szempontból beleszólási joga van. A pénzügyi határt nyilván a kancellár szabja meg, ő dönt arról,

A CORVINUS EGYETEMNEK KIFEJEZETTEN POZITÍV TAPASZTALATAI VANNAK A GAZDASÁGI TANÁCSOK MÛKÖDÉSÉT ILLETÔEN, AMELYBE UGYANCSAK A MINISZTÉRIUMOK DELEGÁLTAK KÉPVISELÔKET, ILLETVE A GAZDASÁGI ÉLET SZEREPLÔI VETTEK RÉSZT. hogy meddig lehet költeni. A kancellár egyik hozadéka az lesz, hogy majdnem minden felsőoktatási intézményben lesz egy úgynevezett Fenntartói Testület, ahová a fenntartó miniszter fog embereket delegálni, akik minimum kéthavonta véleményezik a felsőoktatási intézmény éves költségvetését és éves beszámolóját, valamint a negyedéves beszámolókat és szükség esetén a tárgyévre elfogadott intézményi költségvetését. „Kérdés, hogy ez a fenntartó testület vajon valóban létre fog-e jönni? Ebben nem látok sok újdonságot, hiszen amikor a

Gazdasági Tanácsok létrejöttek, nagyjából hasonló feladatkört láttak el.” – tette hozzá. A rektor szerint akárcsak a kancellár, a fenntartói tesület esetében is nagyon sok függ a konkrét személyektől. „Ezt azért mondom, mert az elmúlt évekre visszamenőleg a Gazdasági Tanács esetében a Corvinus Egyetemnek kifejezetten pozitív tapasztalatai vannak a gazdasági tanácsok működését illetően, amelybe ugyancsak a minisztériumok delegáltak képviselőket, illetve a gazdasági élet szereplői vettek részt” – szögezte le Rostoványi Zsolt rektor.

Corvinus projekt – a kutatás jelenéért – a jövô kutatóiért Ez év ôszén mérföldkôhöz érkezett a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos képzést támogató projektje. Legtehetségesebb hallgatóink és kutatóink számára Corvinus Future néven programot hirdettünk, hogy a jelen kutatásai széleskörûen segítsék a jövô kutatóit.

program sikerét bizonyítja, hogy a pályázók jelentős része támogatásban részesült, többek között hazai- és nemzetközi konferencián való részvétel finanszírozásával, oroszlánrészt vállalva így a tudás-megosztás nyelvi, illetve távolságbeli akadályainak leküzdésében. A Budapesti Corvinus Egyetem és konzorciumi partnere, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közel 600 millió forintos támogatást fordít a tudományos képzés mûhelyeinek átfogó fejlesztésére. A projekt segítségével a Corvinus, mint a hazai felsőoktatás élvonalbeli intézménye kimagasló oktatási és képzési környezetet biztosít hallgatóinak, ezzel is megőrizve és erősítve évek óta vezető helyét a közgazdasági és üzleti, a

ÍGY KÉSZÜLT:

Bálna, a Duna-part négyes metrója PAPP GERGÔ

2006. február: A meghirdetett Új Budapest program vázolja a Közraktár átépítésének tervét. 2007. február 23: Demszky Gábor főpolgármester indítványozza, hogy magántőke bevonásával hasznosítsák a közraktárakat. 2007. június: A Porto Investment Hungary

LIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM | 2013. NOVEMBER 20.

társadalomtudományi, illetve az agrártudományi képzések terén. A program a TÁMOP 4.2.2/B-10/1-2010-0023 – A tudományos képzés mûhelyeinek átfogó fejlesztése a Budapesti Corvinus Egyetemen és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen címû pályázat keretében, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Kft. nyeri el az épületegyüttes 25 éves üzemeltetési és hasznosítási jogait. A tulajdonos a Fővárosi Önkormányzat, az építésziroda a hollandmagyar Oosterhuis and Lénárd. 2009. január 9: A Ferencvárosi Önkormányzat Építésügyi Hatósági Csoportja kiadja a komplexumra az építési engedélyt.

2009. március: A Fővárosi Önkormányzat átadja a munkaterületet. 2010. június: Bezavar a borsodi árvízhelyzet: az acélszerkezet gyártásával megbízott miskolci cég gyártócsarnokát elönti a víz, így egy ideig ott is szünetelnek a munkálatok. 2010 augusztus: Az eredetileg tervezett átadási időpont.

MAGYARORSZÁG LEGRÉGEBBEN MEGJELENÔ EGYETEMI LAPJA

KÖZHÍR

Nyomtatott utópia

HAJAS ÁDÁM / FÔSZERKESZTÔ

agyarország legrégebben megjelenő egyetemi lapját szerkeszteni komoly feladat. Meg kell felelni a 62 éves márka elvárásainak, közben pedig a legmenőbb trendeket követni, vagy még inkább egy fenntartható irányt mutatni korunk egyetemi médiacsoportjainak. A Közgazdász 54. évfolyamának 5. száma ezt kívánja szolgálni, új trendeket teremtve valami egészen újat mutatni a nyomtatott egyetemi lapok vezetőjeként. A Corvinus Média csapata a Corvinus Offline, az ország első felsőoktatási stílusmagazinja után a Közgazdász brandnek is megfelelő, korszerű szerkesztésű hírlapot ad most a kezedbe!

#egyetemihírek ˇ ANNA, ORBÁN PATRÍCIA KRISZTINA DŽUNIC

ÚJ VEZETÔK

Az október 28-án tartott ülésén új elnököt választott a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája. A gyűlésen 322 igen és 39 nem szavazatot adtak le a jelenlévők az egyetlen indulóra, Körösparti Péterre, aki így elengendő támogatást szerzett a tisztség elnyeréséhez. A Debreceni Egyetem hallgatója elődje, Nagy Dávid lemondása óta látta el az elnöki feladatokat, pozíciója a kinevezéssel lett hivatalos. Nagy korábban személyes okora hivatkozva mondott le posztjáról. Körösparti Kiss Dávidot, a BCE HÖK jelenlegi elnökét nevezte ki a HÖOK elnökhelyettesének. Kiss december 31-ig tölti be a BCE HÖK elnöki tisztségét, utódjának pedig Kocsa Norbertet választotta meg a BCE HÖK Küldöttgyűlése a 2014-es tanévre.

TUDOMÁNYRA FEL!

November 30-ig tart a Magyar Tudomány Ünnepe keretein belül rendezett, Velünk élő tudomány névre keresztelt programsorozat. Az összesen több mint száz rendezvény közül néhány a Corvinus szervezésében fog megvalósulni.

„NAGYON KÖSZÖNÖM, HOGY KÖZGÁZOS LEHETEK!” Ezzel a mondattal kezdte beszédét Ban Ki-moon, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára és immáron egyetemünk díszdoktorrá kitüntetett polgára. Az egyetemi szenátus a címet több évtizedes diplomáciai erőfeszítéseiért adományozta, amelyek a szegénység és az elnyomás felszámolására irányultak, és amelyet Őexcellenciája az ENSZ összes munkatársa nevében fogadott el. Kiemelte, hogy a nemzetközi szervezetnek és egyetemünknek közös célja van, mégpedig egy jobb világot teremteni.

2011. január: a Fővárosi Önkormányzat vizsgálni kezdi a beruházással kapcsolatos szerződéseket. 2011. április: a Fővárosi Közgyűlés döntése értelmében a főváros érvényesítheti kárigényét a Porto Investmenttel szemben, mivel utóbbi (az indoklás szerint) megszegte a szolgáltatási szerződést.

#havibelpol PAPP GERGÔ / FELELÔS SZERKESZTÔ

Gyurcsány Ferenc újra mozgásban. A baloldal Don Quijote-ja előbb az október 23-i rendezvényen döngölte földbe szónoki képességével az őt vendégül látó pártok vezetőit és a „demokratikus” „összefogást”, majd az InfoRádióban barchobázott az állítólag általa felkérni kívánt közös ellenzéki miniszterelnök-jelöltről. A függetlenséget megtestesítő Magyar Hírlap szerint ez a személy Lendvai Ildikó. Lendvai Ildikó szerint nem ő az. Közben a DK közelít az 5%-os parlamenti küszöbhöz, és ezzel próbálja meg kizsarolni, hogy ő lehessen az ellenzéki olajfa egyik ága, vagy legalább levele.

EGYÜTT-PM

Bajnai Gordonék is közelítenek az 5%-os küszöbhöz, csak ők felülről. Ha az Együtt-PM nem alakul párttá, hanem pártszövetség marad, az új választási törvény értelmében 10%-ot kell elérniük, esetleges kiesésükkel pedig kockázhathatják az ellenzéki összefogás (inkább vélt, mint valós) győzelmét. Közben Bajnai talán mégis bevenné a DK-t az összefogásba, ezzel kapcsolatban két feltételt szabott Gyurcsány Ferencnek, de igazából egyiknek sincs értelme.

JOBBIK

Még fiatalosabbá vált a Jobbik! A négy éve még apokalipszis-hangulatú videóval kampányoló radikálisok szívecskékkel és színesruhás szimpatizánsokat felvonultató kampányfilmmel próbálnak meg még több fiatalt megszólítani. Az újonnan életmódmagazinokra előfizetett elnökség így próbálja levetkőzni a pártra aggatott szélsőséges jelzőt.

LMP

Az LMP Schiffer Andrása, Schiffer András a budapesti 1-es választókerületben indul a Fideszes Rogán Antal és a Millás (Együtt-PM-es) Juhász Péter ellenében, titánok harca lesz tehát. A párt 2-3 százalék körül áll a közvélemény-kutatások szerint. Több információ nincs róluk a neten, még nem igazán melegedett be a kampánygépezet.

MSZP

A bajaivideógate-gate(-gate) után felerősödtek a pártban az öregítést követelő hangok. Fel is állítottak egy Vének Tanácsának csúfolt testületet, ahol a nagyobb tapasztalattal rendelkező, az MSZP-től egzisztenciálisan nem függő veterán szocialisták vitatják meg egyes videók valódiságát, majd továbbítják véleményüket Mesterházyék felé. A botrány hatására talán a pártelnök párton belüli befolyása is csökkenhet, és újra belső feszültségeket kelthet a nagy munka árán centralizált MSZP-ben.

FIDESZ-KDNP

Az ellenzéki térfélen történtekhez képest elég unalmas az élet a kormánypárt háza táján. A bajai időközivel rákanyarodtak a 2014-es választásokra, és megmutatták, mindent meg fognak tenni azért, hogy minden eddiginél negatívabb hangvételű kampányidőszakunk legyen. Emellett tovább folyik a rezsiháború, a januári 10%-os árcsökkentés után egy újabb 11% következhet. Ha így haladunk, 2018-ra mínuszban lesz a rezsiszámlánk. A rezsi szó pedig mindenki agyára fog menni.

2011. július 7: Az Állami Számvevőszék büntetőfeljelentést tesz ismeretlen tettes ellen a CET-hez kapcsolódó PPPkonstrukciós pénzek kezelésének ügyében.

Irodánál különösen nagy kárt okozó csalás és hivatali visszaélés bűntettjének gyanúja miatt. A nyomozás azonban már három nappal előtte megindult.

2011. augusztus 1: A Porto Investment Hungary Kft. büntetőfeljelentést tesz ismeretlen tettes ellen a Nemzeti Nyomozó

2011. augusztus 30: Az épület átadásával megbízott Porto Investment Hungary Kft. felmondja a Fővárosi

MAGYARORSZÁG LEGRÉGEBBEN MEGJELENÔ EGYETEMI LAPJA

Önkormányzattal kötött szolgáltatási szerződését. A cég a főváros által elkövetett súlyos szerződésszegésekkel indokolta döntését. 2012. január: Kikapcsolják az áramot az épületben. Így fűtés sincs, ennek következtében pedig tönkremehet a vízvezeték-rendszer.

2013. NOVEMBER 20. | LIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM

KÖZHÍR

#havikülpol

#havigazdaság

A KÉMKEDÉS IGAZI VESZTESE

DÜBÖRÖG AZ OTP RÉSZVÉNYPIACA

KÍNAI LENDÜLET ÁRA

SZINTE MEGÁLLHAT A PÉNZROMLÁS

NYEREGBEN OROSZORSZÁG

NÉMETORSZÁG A FEJLÔDÉS GÁTJA AZ USA SZERINT

SZÁNTÓ RÚBEN

KÁRÁSZ ISTVÁN

Továbbra sem csitul az NSA lehallgatási ügye. A kiszivárogtatás óta a botrány rendesen megtépázta Barack Obama és az USA jó hírét, és egyre inkább úgy fest, hogy alaposan alábecsülték Snowdent: képes volt éket verni a két nagy szövetséges, az Egyesült Államok és Németország közé, így már a transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodás is veszélybe került.

Kína már nem csak a szmoggal küzd napi szinten, hanem a terrorizmussal is. Sokak szerint Kína társadalmilag szinte már teljesen kettészakadt, a kommunista állam az elnyomó kisebbségpolitikájával és a nyersanyagban gazdag főként muszlim lakta területek kizsákmányolásával célkeresztet festett az iparilag gyorsan fejlődő, gazdag nagyvárosokra. A terrortámadások is jól mutatják, hogy a kemény katonai fellépésekkel a jelenlegi társadalmi problémákat nem lehet megoldani.

Vlagyimir Putyin sem tétlenkedik, most, hogy a Forbes szerint ő a legbefolyásosabb személy a Földön. A Japánnal folytatott békülő tárgyalások mellett a gazdasági függetlenséget áhító Ukrajnától próbál kicsikarni egy szabadkereskedelmi egyezményt, eddig sikertelenül, mivel Ukrajna továbbra sem tántorít EU-irányvonalától.

Miután a kormány benyújtotta devizahiteles mentőcsomagját, azonnal 2,2%-ot erősödtek az OTP részvények árfolyamai. A Fidesz mostani javaslata nem ró túl nagy terhet a bankszektorra, így érvényesült az a kialakult szakértői konszenzus, amely szerint a mostani nem lesz radikális lépés. Giró-Szász András kormányszóvivő szavai a november 4-i sajtótájékoztatón viszont arra engednek következtetni, hogy kormány tervei szerint ez korántsem a végleges megoldás, így okozhatnak még meglepetést a részvényeseknek.

Londoni pénzügyi elemzők 1% alá várják az éves pénzromlás összevetésében számolt inflációs ütemet hazánkban. A Goldman Sachs (GS) globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének közgazdászai Magyarországon a közműdíjak csökkenése miatt 0,6%-os tizenkét havi inflációval számolnak 2013 végén. A nagyobb londoni házak (JP Morgan, 4cast) szakértői is többségben 1%-os ütemet prognosztizálnak, és jövőre is 2% alatt várják a mutatót. Ez azt jelenti, hogy amíg a külső pénzügyi hangulat nem romlik, semmilyen nyomás nincs a Magyar Nemzeti Bankon, hogy az alapkamatot akár 3% alá is levigye.

A washingtoni pénzügyminisztérium jelentése szerint a német exportfüggőség visszafogja az euróövezet és a világ gazdasági kilábalását, mivel nem hagy teret a fejlődő országok növekedésének, és deflációs nyomást gyakorol ezáltal az adósságait visszafogó térségekre. A tanulmány szerint ez a politika hátráltatja az Európai Unión belüli viszonyok újjászervezését és a később csatlakozott államok integrációját. Michael Meister, a CDU parlamenti képviselője teljes mértékben visszautasította a vádakat, és felhívta a figyelmet arra, hogy nem a sikerekkel, hanem az USA adósságával kéne foglalkozni, amely valós veszélyt jelent az egész világgazdaságra.

E HAVI NONSZENSZ

Coelhót plagizált a bírónô GA

„A költô gyémántporos szemlélôdése bonyolult szakadékba dönt.”

BÁLNA, A DUNA-PART NÉGYES METRÓJA

FOTÓ: CINK.HU

HVG újabb plágiumbotrányt robbantott ki. Ezúttal a Fővárosi Törvényszék elnökhelyettese, Polgárné Vida Judit bukott le, amiért szellemi tulajdont lopott. Nem amerikai szerzőpárost, ahogyan Vlagyimir Putyin disszertációjáról hírlik, vagy bolgár tudós munkáit, akárcsak Schmitt Pál volt köztársasági elnök, hanem Paulo Coelho brazil és Jean Kittson ausztrál tollforgatók írásait idézte. A bírónő megható cikke a Kisbíró elnevezésű magazinban (melynek szerkesztőségében a kínos esetig a főszerkesztői

2012. március: Az elmaradt több mint 7,5 milliárd forintos kifizetés miatt pert indít az MKB Bank a Fővárosi Önkormányzat ellen. 2012. július 25: A Fővárosi Önkormányzat birtokba veszi a komplexumot. 2012. szeptember: Szakértői jelentés készül a CET rendbetételének költsé-

LIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM | 2013. NOVEMBER 20.

geiről. Az okok közt szerepel többek köztaz oldallépcsők megsüllyedése, a betonaljzatok rossz minősége és az üvegszerkezetek tartószerkezeteinek gyengesége. Az előterjesztés szerint az összeg nettó 968 millió és 1,6 milliárd forint közé esik. Közben felvetődik a kérdés, hogy miért költene a főváros pénzt a helyreállításra, amikor a kivitelezőnek

posztot töltötte be) jelent meg. Kollegáitól elnézést kért, és elismerte bűntettét. Saját magát az elnökhelyettesi székről való lemondásra ítélte. Az Országos Bírói Hivatalban beosztott bíróként dolgozik majd tovább. Javaslom, hogy legközelebb az Instant Coelho generátort (instantcoelho.com) használja. Az azonnali bölcsességeket nem kell lehivatkozni, viszont legalább annyira értelmetlenül, és fennkölten hangzanak. Búcsúzóul rányomtam az „újat kérek” gombra: „AZ ÖSVÉNY JÓZAN LELKE CSALÓDOTT ÉRZÉSEKBŐL MERÍT ERŐT.”

kellene javítania a hibákat, saját költségén. A Porto Investment szerint aránytalan az összeg. A felek továbbra is egymásra mutogatnak, közben a CET a magyar közbeszerzési viszonyok szimbólumává válik. 2012. október 12: A beruházó Porto Investment 12,5 milliárd forintra perli a fővárost.

MAGYARORSZÁG LEGRÉGEBBEN MEGJELENÔ EGYETEMI LAPJA

KÖZHÍR

Virtuális tantermek SZÁNTÓ RÚBEN, SZIGETI ANDREA

A jelenlegi informatikai szinten már nálunk is könnyen kivitelezhetô lenne Virtual Planet nevû, second life típusú program, amely keretében az egyetemi hallgatók és tanárok akár otthonról is részt tudnának venni az órákon.

FOTÓ: HORVÁTH RÉKA, CORVINUS HALLGATÓI BORKLUB

Gazdaságföldrajz és jövőkutatás Tanszék munkatársai éppen azon fáradoznak, hogy a virtuális szemináriumok és tantermek adta alternatív lehetőségeket sikeresen beépítsék az egyetemi élet mindennapjaiban. A sikeres bevezetéséről Dr. Tózsa István tanszékvezető elmondta, hogy ez egy óriási reputáció, ami tekintélyt adna az egyetemnek. Többek között elmondhatnánk, hogy Magyarországon, de még Közép- Európában is, mi lennénk az elsők, akik rendszeresen virtuális szemináriumokat tartunk. Nyilván az ISP-ben is elindulna néhány ilyen kurzus, ami a külföldi hallgatóknak is hasznos lehet, mert nem kellene ideutazniuk ahhoz,

hogy egy kurzust elvégezzenek. Természetesen nem mindegyik, de ha már egy-két kurzus így indulna, a világ minden tájáról megnövekedhetne a nálunk tanulók száma. Ráadásul olcsóbban is kínálhatná az ISP a kurzusainkat a külföldi hallgatók számára, mivel nem kell hónapokat Budapesten tölteniük. Elvégre is az utazás és lakhatás nem egy utolsó szempont. A tudományos, szakmai, didaktikai oktatás tekintélye is megnövekedne azzal, hogy ha az egyetem egy ilyen szolgáltatást el tudna indítani. A technológia mára már nem akadály, hiszen sok országban már sikeresen működnek hasonló programok, amik jó példával élen járva mutatják, hogy kezdeti ráfordítások, részletek kidolgozása

ellenére sokat profitálhatnak a részvevők. A tanszékvezető leszögezte vannak hátrányai is a rendszernek, mint például a két fő probléma a hallgatók azonosítása és figyelmük fenntartása. Ha ezeket sikeresen orvosolhatnák, olyan problémákat lehet felszámolni, amivel szinte minden egyetem küzd. „Didaktikai kérdés, hogy hogyan lehetne megoldani a figyelem fenntartásának kontrollját, tehát, hogy milyen időközként legyen látható interakció az avatárok között.” A teremgazdálkodásnak is nagyon jó ten-

Stílus, öröm, nyuszifül MÁKOS REBEKA

Az InStyle, a Joy, a Playboy és a Men’s Health magazinok fôszerkesztôi érkeztek egyetemünkre, hogy eláruljanak néhány kulisszatitkot munkájukról.

Corvinus BackStage névre keresztelt rendezvény november 6-án, szerdán este 6-kor kezdődött a C épület Nagyelőadójában. Szűcs Péter, Balogh Edina és Pantl Péter azonnal vidám légkört teremtve, készségesen válaszolt a beszélgetést vezető Kalamász Kevin kérdéseire. Sőt, rendhagyó módon a közönség tagjainak sem kellett az este végéig várniuk, időről időre lehetőséget kaptak a vendégek megszólítására. A főszerkesztők elárulták hogyan indult el pályájuk, és betekintést engedtek az egyes szerkesztőségek mindennapi életébe. Az is kiderült, hogy miért nincs az InStyle-nak vetélytársa a piacon, hogy honnan ismerhető fel egy Joy-lány, és hogy a Playmate-választás sem mulatságos, ha a jelentkezők nagy hányada nem rendelkezik tükörrel és önkritikával. Az új Corvinus Offline magazin megjelenése után a Marquard Média és a Corvinus Média újabb közös programja könyvelhető el sikerként. A BackStage közönsége jó hangulatban és ajándékokkal bőven felszerelve hagyta el a helyszínt az este végén.

2012. október 15: A Fővárosi Önkormányzat átvállalja a CET-hez kapcsolódó 800 millió forintos adósságot.

adatigénylésére sem hozza nyilvánosságra a jogerős és végrehajtó használatbavételi és forgalombahelyezési engedélyeket.

2013. január: Mélygarázs nyílik a CET alatt. A szerződések körül nincs minden rendben, a főpolgármesteri hivatal az Index többszöri, az információszabadságról szóló törvényre hivatkozó

2013. február: A CET eredeti tervezője, a holland Kas Oosterhuis és partnerei nyerik el az épület javítására kiiírt közbeszerzési pályázatot. A sajtótájékoztatón 41 pontban foglalja össze kifo-

MAGYARORSZÁG LEGRÉGEBBEN MEGJELENÔ EGYETEMI LAPJA

gásait az átterveztetett épület minőségi problémáiról. 2013. június: A kétes ügyek miatt már roszszul csengő CET megnevezést elveti a főváros. A komplexum új neve: Bálna 2013. július: Elkezdődik a CET üveghéjának rendbetétele. Egy szakértői vélemény szerint a

ne, ahogy szokták mondani, a változatosság gyönyörködtet, tehát ez valahol a jövő útja is. Természetesen a személyes konfliktust nem lehet negligálni, nagyon fontos a társadalmi, lokális és egyetemi kapcsolatokban is, de nyilván, aki amúgy is hiányozna így részt tudna venni az órákon. Ami a szemináriumokat illeti minden kötöttség nélkül elkezdődhetne a kezdeményezés bevezetése. Ez már csak egyetem vezetésén múlik, viszont sajnálatos módon manapság sokkal fontosabb problémák kötik le az egyetem figyelmét és energiáját.

Borklub! ORBÁN PATRÍCIA KRISZTINA

Ez év szeptemberében tartotta elsô összejövetelét a Corvinus Hallgatói Borklub, mely kezdeményezés a bor, mint gazdasági szereplô, hungarikum és mint élmény népszerûsítésére törekszik.

klub az alapvető tájékoztatás mellett izgalmas témák felvetése és elismert szakemberek meghívása révén igyekszik minőségi borkultúrát kialakítani, egyelőre csak egyetemünkön, a későbbiekben tevékenységüket egész hazánkra kiterjesztve. Előadásaikra a borok iránt szakmai és üzleti téren, valamint laikusként érdeklődőket egyaránt várják. A Borklub havonta jelentkezik, alkalmanként 90 perces programokkal. Az eddigi két alkalmon Mészáros Gabriella, a Borkollégium alapítója, valamint ifj. Szepsy Tamás, a Szent Tamás pincészet vezetője tartottak előadást. Legközelebb november 20án tartanak összejövetelt, amelyre – az előzőekhez hasonlóan – 2000 forintos belépőt kell váltani: az összeg szimbolikusnak mondható, hiszen amellett, hogy a borszakma krémjének egy oszlopos tagja fog előadni, pincészete termékeinek kóstolására is lesz lehetőség. És hogy ki ez a neves szakértő és üzletember? Török Imre érkezik majd a Borklubba, a Hilltop Pincészet egyik alapító-tulajdonosa, aki a magyar borok exportlehetőségeiről fog beszélni.

helytelen geometria, vízszivárgás és belső kondenzáció miatt van erre szükség. A javítás költsége nettó 400 millió forint. 2013. november 8: Megnyílik a kereskedelmi, kulturális, szórakoztató és vendéglátó centrumként aposztrofált találkozóhely és élménypont, a Bálna. Mindenki boldog.

2013. NOVEMBER 20. | LIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM

KÖZÉLET FOTÓ: RAJK LÁSZLÓ SZAKKOLLÉGIUM

Szabó Kálmán Tehetségprogram

– Beszélgetés Puskás Bencével, a program koordinátorával HOLJENCSIK SOPHIE

A Szabó Kálmán Tehetségprogram a Rajk László Szakkollégium ösztöndíjprogramja a felsôoktatásba lépô diákok számára. A tehetséges, de szûk anyagi forrásokkal rendelkezô fiataloknak nyújt segítséget sikeres továbbtanulásukban. Mikor indult a tehetségprogram? Az ötlet 2011-ben fogant meg, majd 2012 őszén indítottuk el a tehetségprogramot, amely Szabó Kálmán nevét viseli. Szabó Kálmán az egyetem volt rektora, nagy szerepe volt a szakkollégium megalakulásában; életpályája nekünk, Rajkosoknak a mobilitás szimbóluma. Mi váltotta ki az ötletet? A Rajk László Szakkollégium alappillérei közé tartozik a társadalmi érzékenység. Amikor a felsőoktatási keretszámok 2012ben megváltoztak, úgy éreztük, hogy az a korábbi tendencia, miszerint sok hátrányos helyzetű, tehetséges fiatal kiszorul az

egyetemről, még inkább felerősödik. Úgy gondoltuk, hogy mindez nem egyeztethető össze alapértékeinkkel, így létrehoztuk a tehetségprogramot azok számára, akiknek anyagi helyzete megnehezíti, netán ellehetetleníti a továbbtanulást. Mi a program lényege? Az első évben ösztöndíjat biztosítunk a diákok számára, amely az adott szak tandíjának megfelelő szabad felhasználású összeg. A támogatás mellett továbbá szervezünk nekik különórákat egyes tantárgyakból, mindemellett segítséget nyújtunk nekik bármilyen, diákéletet érintő kérdésben. A program első évében

többszörös túljelentkezés volt, hét hallgató részesült ösztöndíjprogramunkból. Milyen kötelezettségeik vannak a diákoknak? Az egyetlen kötelezettségük, hogy a félévek során 3,5-ös átlagkritériumot kell elérniük. Hogyan oldjátok meg a program finanszírozását? A program a magánszféra összefogásán alapul, különféle vállalati forrásból, illetve magánszemélyek felajánlásából fedezzük a diákok tandíját. Emellett a diákok toborzásában különféle szervezetekkel működünk együtt, mint a Tehetségpont és

az Arany János Program. Tehetségprogramunk támogatói a szeptember 13-án megrendezett díjátadón vehették át okleveleiket Rostoványi Zsolt, az egyetem rektora, Chikán Attila, a Rajk László Szakkollégium elnöke, Tardos János, a VOSZ társelnöke és Ilyés Márton, a szakkollégium igazgatója jelenlétében. A következő évi tehetségprogramra december 13-ig lehet jelentkezni, bővebb információt a www.szabokalmanprogram.hu-n, illetve a facebook.com/SzaboKalmanProgram oldalon találtok. A Tehetségprogram támogatók jelentkezését is várja.

Mi fán terem a SZISZ? VÖRÖS DÁVID

A Széchenyi István Szakkollégium (SZISZ) fô célja az egyetemi oktatást kiegészítve a reális, kritikus társadalomtudományi és közgazdaságtudományi felkészültség, gondolkodás és közmûvelôdés elôsegítése a szakkollégiumban és az egyetemen; a nyitott, innovatív értelmiségi szakemberré és a demokrata, autonóm közösségi emberré válás ösztönzése.

Kié az egyetem? A felsőoktatásban való részvételhez mindenkinek joga van, vagy privilégium? – a SZISZ-es szakkollégisták és a NIOK Alapítvány november 12-én megrendezett első közös Vitatér-beszélgetése során erre keresett választ. A beszélgetés alatt egyéb, felsőoktatással kapcsolatos fontos kérdések is felmerültek. Az elmúlt években Magyarországon komoly társadalmi-politikai kérdéssé vált a felsőoktatás anyagi oldala – a szakkollégisták

LIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM | 2013. NOVEMBER 20.

fontosnak tartják, hogy szélesebb egyetemi körökben is legyen tere a tartalmas, konstruktív párbeszédnek ebben a témában. A Vitatéren szabad a felszólalás, sőt, már jóval a konferencia előtt hozzá lehetett szólni a vita.nonprofit.hu oldalon található vitaindító anyagokhoz. Elsôs Kurzusaink Idén is tartunk Elsős Kurzusokat első- és másodéves érdeklődőknek. A jelentkezés már elkezdődött a 2013-2014. tanév őszi félévének Elsős Kurzusaira. Részletekért keressetek minket online a szisz.hu vagy ek.szisz.hu oldalon, vagy pedig Facebookon a www.facebook.com/ szechenyiszakkoli címen, illetve offline a Ráday kollégium második emeletén. A heti rendszerességgel tartott, kiscsoportos összejövetelek célja egyfajta „szakmai plusz” nyújtása, ám az egyetemi oktatástól eltérő keretek között. Nincs ZH vagy házi feladat, de annál több beszélgetés és közös gondolkozás, miközben lehetőség nyílik a Kollégium és a SZISZ-esek megismerésére is. Minden első- és másodévest szeretettel várunk – nincs szükség semmiféle előképzettségre, csak egy csöppnyi érdeklődésre! A SZISZ lehetőség. Élj velünk!

MAGYARORSZÁG LEGRÉGEBBEN MEGJELENÔ EGYETEMI LAPJA

FOTÓ: SZISZ, SZÖVEG: ELSÔS KURZUSOK

Kockázati Tôke Konferencia a SZISZ szervezésében A Széchenyi István Szakkollégium 2013. október 30-án rendezte meg Kockázati Tőke Konferenciáját a Budapesti Corvinus Egyetem Főépületének III. előadójában. A három kerekasztal-beszélgetés során a kockázati tőke világa iránt érdeklődő hallgatók hiteles forrásból tájékozódhattak az állami kockázati tőkefinanszírozásról és a hazánkban létrejött legizgalmasabb és legmeglepőbb befektetésekről. A konferencián az is kiderült, hogy manapság hogyan juthat tőkéhez egy start-up cég vagy akár már egy régóta működő, de gyors növekedés és fejlődés elé néző vállalat, amely nem feltétlenül banki hitelből szeretné finanszírozni működését.

KÖZÉLET

Egy melléknév a szakmám (kreatív) HOLCZINGER DÓRA

Mindenki álmodozik néha arról, hogy példaképe egyszer csak szembesétál vele. Jó hír a reklámszakmába törekvôknek, hogy ennek valószínûsége nem is olyan alacsony!

HOLJENCSIK SOPHIE

Az Antall József Tudásközpont New Yorkba delegál gyakornokokat. Pap Krisztina az elsôk között utazhatott ki, hogy szakmai gyakorlatát Magyarország Állandó ENSZ képviseleténél töltse el. Mikor indult ez a program? A programot 2013 nyarán indítottuk el. Az ügyintézés a külügyi főosztállyal azonban már januárban megkezdődött. Végül júliusban utazhattam ki New Yorkba, ahol hat hetet dolgoztam. Milyen feladataid voltak? Elsősorban általános gyakornoki feladatokat láthattam el. Bejártam ENSZülésekre, a Biztonsági Tanács egy-két ülésére, illetve egyes albizottságok, munkacsoportok munkájába láthattam bele, ahol jegyzeteket, összefoglalókat készítettem a kollégáim, illetve a Külügyminisztérium számára. Másodsorban részt vettem egy új projekt megszervezésében. 2012. december 17-én magyar kezdeményezésre született egy ENSZ közgyűlési határozat, amelynek értelmében szeptember 5-ét (Teréz anya halálának évfordulóját) a Jótékonyság Nemzetközi Napjának nevezték ki. Mivel a jótékonyság nap a magyar parlament kezdeményezésére jött létre, így annak megszervezése, előkészítése a magyar külképviselet feladata volt, amiben én is részt vettem. Hogy nézett ki ez a nap? A programokat az ENSZ központi épületében rendeztük meg, amelyen a nagy nyugati NGO-k képviselői vettek részt, és folytattak panelbeszélgetéseket két témakörben. Az egyik témakör a jótékonyság szerepe a víz és szanitáció terjesztésében volt. A másik témakör pedig a jótékonyság szerepe a szegénység felszámolásában, ahogy az előzőnél is, itt

szintén a világon létező nagy alapítványok (United Nations Foundation) és egyéb NGO-k képviseltették magukat. Miért esett a választás épp a víz és szanitáció kérdéskörére? Azért, mert Magyarország Állandó ENSZ képviselete felelős a 2015 utáni ENSZ Agenda fenntartható fejlődési céljainak kidolgozásáért, társelnökségben a kenyai állandó ENSZ képviselettel. Ez egy nagy külpolitikai siker Magyarországnak. A programban való részvételnek vannak kritériumai? Igen, hallgatói jogviszony kell, azaz MA-hallgatónak kell lenni a programban való részvételhez. Továbbá elvárás a felsőfokú angol nyelvtudás, amely mellett a francia előnyt jelent. Külképviseleti gyakorlatra bárki jelentkezhet, de rengeteg költséggel jár. Nekem az Antall József Tudásközpont nyújtott jelentős támogatást azzal, hogy repülőjegyem és szállásom költségeit is állta. Jelenleg van kint gyakornok? Igen, Megyeri Mirtill, aki decemberben tér vissza, ő az ENSZ legérdekesebb időszakába, a Közgyűlés időszakba cseppent bele. Ő is az Antall József Tudásközpont munkatársa. Folyamatos ez a program az Antall József Tudásközpontban? Igen, a program hosszú távú, Magyarország Állandó ENSZ képviselete a továbbiakban is várja a Tudásközpont gyakornokait, évente több hallgatót tudunk kiküldeni.

MAGYARORSZÁG LEGRÉGEBBEN MEGJELENÔ EGYETEMI LAPJA

lező olvasmány. Marcit nagyon fiatalon elismerte a szakma: számos magyar és nemzetközi díj büszke birtokosa, többek közt egy Cannes-i oroszláné. Hazatérte óta a Kirowski fiatal kreatívigazgatója (amely 2012-ben elnyerte az Év Ügynöksége díjat a Hipnózison). 2013-ban Cannes-ban előadóként képviselte Magyarországot, ahol arról mesélt, hogy bármilyen eséllyel is indulunk a nagyvilágba, kreativitásunkkal minden nehézségen túlléphetünk, és azzá válhatunk, akivé mindig is szerettünk volna. Ugyan ki más adhatna jó tanácsokat a pályára készülőknek, ha nem ő? Az előadás egyben az EVK és a KeX által rendezett Reklámkonferencia (november 25-27) záróelőadása, amely számos más magas színvonalú prezentációval is kecsegtet. Szó lesz többek között Google-innovációkról, érzékszervi marketingről és a magyar szeretetmárkák kihívásairól, a konferencia végén pedig a Púderben egy macifröccs mellett ismerkedésre is lehetőséged nyílik a hazai reklámszakma krémjével. A részletes programért és regisztrációval kapcsolatos információért lapozz a 19. oldalra!

FOTÓ: EVK, SZÖVEG: JEDLICSKA MÁRTON

Gyakornokként az ENSZ-ben

ovember 27-én 19.30-tól ugyanis az EVK Szakkollégium és a Kreatív Extra (KeX) jóvoltából a Corvinusra látogat Jedlicska Marci (Kirowski kreatívigazgató), aki hihetetlenül kalandos élettörténetét osztja meg velünk. Jedlicska Marci minden idők talán legfiatalabb kreatívigazgatója – mindössze tíz éve van a reklámszakmában. Már tiniként megjárt két nagy magyar ügynökséget (BBDO, Young and Rubicam), majd elvégezte a Miami Ad Schoolt, ahol kétszer volt Top Dog, az iskola legjobbja. Miközben több világhírű nemzetközi ügynökségnél is tapasztalatot szerzett a nagyvilágban (Saatchi & Saatchi – New York, SapientNitro – New York, Duval Guillaume – Brüsszel, Goodby Silverstein – San Francisco), saját blogot vezetett a reklámszakmában szerzett föld körüli tapasztalatairól. A mymiamiADvice.blogspot.hu-n fiatal, törekvő kreatívokat lát el hasznos backstage információkkal, jó tanácsokkal és inspirációval – bár a blogvezetést Marci már abbahagyta, a kreatívszakmába törekvőknek az oldal máig köte-

2013. NOVEMBER 20. | LIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM

CONNECTION

There’s almost no place to rather be! PATRÍCIA KRISZTINA ORBÁN

Condé Nast Traveler’s 1.3 million readers have recently chosen the bests in more categories: among others, hotels, airlines and cities also competed for the users’ precious votes. And the results?

he most suprising and – to us – the dearest list of TOP 25 had been created in the category cities, where Budapest has been announced 2nd. Now we have the right to say: Budapest is (almost) the best choice to be at! The website, Condé Nast Traveler is part of the United Kingdom’s leading publishing company, which features brands like Vogue or Vanity Fair. Their readers are the wealthiest, the most influential people from all around the world, and so the awards they give – unlike so many online rankings – matter. Besides their prestige, since the lists are created by people to whose opinion others adapt, they also always reflect on and represent (maybe predict) the newest trends. The conclusion of the list could be summarized like this: the most wellknown cities are becoming less interesting for travelers, who rather keep searching for more exciting and hidden beauties of the world. Conversely, the TOP 5 does not contain any city, which would evidently belong there. Charleston, South Carolina and San Sebastián, Spain are tied to the 5th place. Those two cities are similar in some ways (both of them have long, sandy beaches and tourists just love them), but generally speaking they couldn’t be more different. While Charleston is a real American, made-to-be-popular place, San Sebastián is unfairly neglected and natural. Right before them, as 3rd, we have Salzburg Austria, which – as many of you know – is a lovely city with undulating and adventorous landscape, often visited in winter. Florence, Italy and our beloved Budapest are tied to the 2nd spot, and they are anyways quite similar. However, Budapest is a typical big city, and Florence is rather

small, so saying: this Italian place is similar to some of the most charming parts of our capital would be the most correct. The winner this year is San Miguel de Allende, Mexico, the only South-American city on the list, therefore it pretty much is different than the others. It might as well be the exact reason why it has been chosen the best. An interesting fact is that some of the cities most people would have definitely ranked as part of TOP 3 just a couple of years ago, made it only to the 7th (Vienna), 22nd (Paris) or 24th (Barcelona) place. The diversity represented in the list and the surprising results both confirm that people no more only talk about it, but actually started to become bored with ordinariness and found a fair way to express it. So why is it fortunate that Budapest has been ranked on such an honorable place? Well, the city will now the most likely be hotter than ever! Students will not only choose Hungary to learn in, because they heard our education is good, tourists will not only come here for having heard of Budapest as the capital of Eastern Europe. They all will have a specific reason to see it: because it’s the 2nd coolest city in the world! Let’s just hope that our country can be mature and careful enough to utilize this excellent marketing element in the best way. OUR EXPERT OPINION ON BUDAPEST Anett Mogyorósi Has been studying and living in Budapest since 2012 I have always been coming to Budapest for entertainment: I started with zoo and the theme park, and then I began going partying there. Budapest is and will probably stay for me the most fun city in the world!

Among the best! ESZTER SZÉPLAKY

According to the Financial Times Business School Rankings, Corvinus University of Budapest stands at 68th place in the master course of Management and Leadership.

LIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM | 2013. NOVEMBER 20.

THEY ALL WILL HAVE A SPECIFIC REASON TO SEE IT: BECAUSE IT’S THE 2ND COOLEST CITY IN THE WORLD!

FOTÓ: WERNER VAN ALPHEN

Kellyn Wong Has spent a semester in Budapest as exchange student To have been in Budapest is by far one of the best experiences in my life. From the heritage sites to the pretty night view by the Danube river, there’s just so much this city has to offer! I am already missing the place and will definitely go back Budapest in the future! Dorottya Juhász Student of Corvinus (Communication and Media Science) I think that Budapest is a lot cheaper

t the top of the list the Swiss University of St Gallen can be found. On the so-called ’CEMS MIM’ − which is a joint programme of the world’s leading business training institutions – our university’s Faculty of Business Administration this year took 7th place. Now it is obvious that more and more

than other foreign countries’ capitals and that is one of the reasons why tourists like it. I personally have travelled to many places in the world, but Budapest is still my favorite. Kiki Fauzia Has been here for two weeks, works in the International Office I didn’t have too much time to form opinion about the city, but what I immediately noticed is how tradition and modernity combines and complements each other here so beautifully. I find Budapest a very interesting place.

people recognise the importance of management knowledge and leadership. This is confirmed by the fact that the maximum number of students started the Corvinus School of Management (CSM) Executive MBA course this semester in September. So do not forget: as you study at the country’s top economic university, your employment opportunities broaden in the world!

MAGYARORSZÁG LEGRÉGEBBEN MEGJELENÔ EGYETEMI LAPJA

CONNECTION

Mobility and integration in core ESZTER BÁRTFAI

The stage of international higher education has been undergoing a radical transformation regarding its order of magnitude and other particularities. Owing to the fact that there has been an intense pressure of competition coming from Asia, European universities need to make functional alterations regarding international aspects as well as their education offered to European pupils.

o meet these requirements, the European Commission has initiated a new strategy called “European higher education in the world”. This aims to provide university students with international skills, experiences and broad of mind that enable them to get occupation in any parts of the world, through international student exchange programmes and enhanced university partnerships. Furthermore, it also focuses retaining Europe’s international attractiveness in higher education among students. The re-structured Erasmus+, the EU’s new educational, training, youth and sport programme gives integrated financial support to any public and private sector organisations that actively take part in these fields. Independent from educational sectors, stakeholders can give in their application in three types of activity: individual mobility in education, project-based international collaborations in innovation and best practices, and support of reform processes in the EU’s educational policies. During the new strategy’s elaboration phase, the Commission’s genuine suggestion for its name was Erasmus for

All, but at the end it accepted Erasmus+ proposed by the Parliament. This title is plain for everyone in all languages and conveys two messages at the same time: the integration of several fields, and targeting to advance in international mobility and cooperation – explained Szabolcs Bokodi, Head of the Higher Education Unit in Tempus Public Foundation. The renewed Erasmus programme offers new and more possibilities for pupils. Thanks to the fact that students are entitled to foreign mobility for 12 months per training period, they have got more than one opportunity to apply. Moreover, the circle of destination countries is enlarged: apart from programme participators, students can choose from mobility partner states too. But this does not apply to internships in the first two semesters – Mr. Bokodi pointed out. In nowadays’ increasingly globalised world, becoming competitive in the labour market is getting more vital. To keep up with ever-changing international tendencies, it is worth grabbing every chance that helps avoiding lagging behind – especially, if there is a whole renewed programme for such aim.

MAGYARORSZÁG LEGRÉGEBBEN MEGJELENÔ EGYETEMI LAPJA

CO OE DE The secret of CoDe ZSOMBOR JUHÁSZ

What is the best formula for the perfect code? Well, the ingredients are easy to find. Take four countries, four top universities, a dozen of multicultural students with different academic backgrounds and a good program co-ordinator. The result is a master programme, called Comparative Local Development Studies. But who they are?

he programme is part of the Erasmus Mundus, which means that it came real through the cooperation of multiple European universities: University of Trento, of Regensburg, of Ljubljana and Corvinus University of Budapest. Since the beginning of the programme, over the last 10 years, more than 250 students have been involved from more than 40 countries. Originally, CoDe was a PhD-level programme but it became a fully accepted master’s degree programme from the 2011-2012 edition. Since that year Hungarian students are also eligible to participate. Three students in 2011, ten in 2012 and four this year started their first semester in Italy. Multiculturalism is one of the best features of this MA. The international community and the diversity of the academic backgrounds allow the participants to get an interdisciplinary view on local and regional issues. It is also important that not only the students but also the teachers are multicultural and all the lessons are seminars (and not classic lectures), which gives opportunity to students to interactively discuss their own thoughts. The programme structure is up-to-date: the subjects and the cases they work on are relevant and from the recent years. The main fields are sociology, economics and law, but the mixed fields are much more important in this case. For example:

if you feel like, that economics is not only about numbers and charts, but the social capital is important as well or you study sociology and want to know what legal processes you need to go through to create a project, then Master CoDe is you programme. Gaining a degree in this programme opens up many doors for the students. Both the academic-professional and the practice-based learning methods of CoDe are very well-appreciated and prestigious; most graduates of the programme are able to start to work in their own profession. To help participants, the programme encompasses a whole semester internship as well: during these few months, students can take a look inside outstandingly successful companies’ working processes and become enriched with irreplaceable experience. Master CoDe also has a twin programme, called Master JAMP – Joint African Master Programme -, which crosses the European boundaries and gives the possibility to African students to enter the training with their own cultural specificities. The most recent happening in the life of Master CoDe is, that the coordinator university has changed. Until 2013, University of Trento led the programme, but from this year Corvinus University of Budapest will take on this honourable role. And like this, our students now have greater opportunities than ever to get involved in international projects!

2013. NOVEMBER 20. | LIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM

KONTAKT

Wieso bekomme ich kein Geld für mein Studium? ALENA UNRAU

Vor einigen Monaten entschied ich, dass es an der Zeit wäre, zu erforschen, wie andere Länder Europas ihre Studiengänge aufbauen, und wie Universität und Staat ihre Zukunft in Form der Studenten verwalten und fördern.

Passau – Eine Heimat, ein Leben, ein Bier IVÁN MUCK

Eine Stadt, die am Zusammenfluss von Donau, Inn und Ilz ruht, besucht man gerne. Ob man eine Stadt, in der an jeder Ecke etwas Sehenswertes steht, besucht man wirklich ganz gerne.

s steht doch außer Frage, dass man eine solche Stadt, in der die besten Biersorten der Region gebraut werden, in der eine hervorragende Atmosphäre für Studenten zu finden ist und in der das historische Hochwasser mit einer unglaublichen Zusammenarbeit in einigen Monaten abgeschafft werdenkonnte, jederzeit aufsuchen würde. Die Teilnehmer des von der Corvinus Universität Budapest angebotenen Deutschsprachigen Studiengangs in Betriebswirtschaftslehre haben die Möglichkeit ergriffen, im Rahmen einer Studienreise Einsicht in Orte zu gewinnen, die sich auf ihre Denkart, Karriere, Zukunftsideen

MummertStipendium ESZTER KISS, Stipendiatin seit 2011

Großzügiges Förderprogramm für ein Masterstudium in Deutschland und für den Beginn der Karriere.

LIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM | 2013. NOVEMBER 20.

sicherlich ausgewirkt haben. Die Antwort darauf, wie die Arbeit im Hauptquartier von BMW abgewickelt wird, welche Biersorten in der zukünftigen Oktoberfest Stadt, Aldersbach unbedingt getrunken werden müssen, welche Gläser in Zwiesel aus festesten Materialien produziert werden, und warum es sich lohnt, ein oder mehrere Auslandsemester in Passau zu verbringen, haben wir durch diese Studienreise erfahren. Wenn auch du dich berufen fühlst, einen Teil deiner Studien von der am rapidesten entwickelnden Region Deutschlands beeinflussen zu lassen, und an solchen Studienreisen teilzunehmen, musst du dich nur beim DSG Büro anmelden!

ast Du schon darüber nachgedacht, Dein Masterstudium an einer anerkannten deutschen Universität zu absolvieren? Würdest Du gerne an einer Management-Ausbildung teilnehmen, die von Beratungsunternehmen und Trainer mit gutem Ruf gestaltet wird? Mit dem Mummert-Förderprogramm ist das alles möglich! Das Stipendium der Rochus und Beatrice Mummert-Stiftung ermöglicht und und unterstützt das Masterstudium in Deutschland für mittel- und südosteuropäische

ch möchte von meinen Erfahrungen und der Frage schreiben, wieso Studenten nicht bezahlt werden, und zuweilen selbts für ihr Studium aufkommen müssen. In Deutschland bekommen Auszubildende, die einen Beruf erlernen, nämlich eine Ausbildungsvergütung, denn man verfolgt die Philosophie, dass der Lehrling bereits während seiner Ausbildung produktive Arbeit leistet und seinem Meister helfen kann. Dafür wird er entlohnt, die Höhe ist abhängig von Beruf und Bundesland. Ein Beispiel: ein Friseur in den neuen Bundesländer bekommt ca. 206 € im Monat, während ein Fahrzeuginnenausstatter in den alten Bundesländern 841 € erhält, die von der Gewerkschaft (welche sie wiederum dem Kunden anrechnet) gezahlt werden. Außerdem steigt die Vergütung mit fortschreitender Ausbildung. Diese Regelung ist aber erst seit dem Jahr 1969 festgelegt, nachdem Ende des 2. Weltkrieges bereits auf das seit dem 11. Jahrhundert durch die Zünfte eingeführte Lehrgeld verzichtet wurde. Im Gegenzug zum Lehrgeld bekam der Lehrling üblicherweise Kost und Logis. Die Ausbildungsvergütung wurde also relativ spät eingeführt, und auch das war nur möglich, weil Gewerkschaften hinter den Azubis standen, die Druck auf die Politik ausüben konnten. Aber wieso gibt es

das nicht bei Studenten? Studenten leisten anscheinend keinerlei produktive Arbeit, denn Arbeit kann nur sein, was einen am Ende des Tages dreckig, verschwitzt und müde macht. Man kann keine produktive Arbeit in einem warmen Zimmer vor dem Schreibtisch verrichten, weil man dann keine Schwielen an den Händen und Ruß ins Gesicht bekommt. Das ist keine Arbeit, das ist Erholung! Man muss sich fragen, ob dieser weit verbreitete Gedankengang im 21. Jahrhundert, wo man durch den Computer und das Internet schier unbegrenzte Möglichkeiten der Produktivität und der Kreativität schafft, nicht etwas veraltet ist, und ob Studenten daher nicht doch schon während ihres Studiums produktiv sein können. Studenten haben einfach keine Lobby zur Durchsetzung ihrer Forderungen. Denn über das Druckmittel des Streikes, mit dem die Gewerkschaften ihre Forderungen gegenüber der Politik durchsetzen können, verfügen sie nicht. Was würde passieren, wenn Studenten in Streik gingen? Gar nichts. Aber Studenten brauchen eine Lobby, und ein Druckmittel gegenüber der Politik, um ihre Interessen durchzusetzen. Schließlich bilden sie die Zukunft eines Landes, und verdienen es, in angemessenen Verhältnissen zu studieren, und zu arbeiten, auch wenn sie sich dabei nicht die Hände schmutzig machen.

LOBBY, UND EIN DRUCKMITTEL GEGENÜBER DER POLITIK, UM IHRE INTERESSEN DURCHZUSETZEN.

Studenten der Wirtschafts- und Ingenieurwissenschaften. Als StipendiatIn bekommt man die Zulassung zu einem deutschen Masterprogramm, mehr als 900 Euro Fördergeld monatlich, einen persönlichen Mentor, der den eigenen Karriereweg unterstützt, man kann an einem vielfältigen Kulturprogramm teilnehmen und es wird auch ein zweiwöchiges ManagementTraining organisiert werden. Teil des Zweieinhalbjährigen Förderprogramms ist unter anderen ein Praktikum Semester, in dem die Stipendiaten als Praktikanten bei einem deutschen Unternehmen tätig sind. Die Bewerbung für das Stipendium erfolgt

jedes Jahr zwischen den 1. September und den 1. November. Die erfolgreichen Bewerber können ihr Studium in Oktober des Folgejahres beginnen. Studenten der Wirtschaftswissenschaften studieren an der Universität zu Köln, der Master in Tourismuswissenschaften findet an der Deutsche Sporthochschule in Köln statt. Falls ich Dein Interesse geweckt habe, kannst Du gerne auf die Webseite der Mummert-Stiftung mehr über den Förderprogramm und die Bewerbung lesen: www.mummertstifung.de Zur Bewerbung wünsche ich Dir viel Erfolg!

MAGYARORSZÁG LEGRÉGEBBEN MEGJELENÔ EGYETEMI LAPJA

KÖZTUDAT

Berobbant a poloskaszezon TÓTH TAMÁS

leértve az e-maileket és a csetüzeneteket. Bár elsősorban a terrorcselekmények kiszűrése volt a cél, mégis aggasztó belegondolni, hogy mit is jelent ez valójában. A kiszivárgott dokumentumok szerint az NSA a legnagyobb techcégekkel is együttműködött, viszont a Google, a Yahoo, a Microsoft és a Facebook ezt tagadja. De ki az, aki ezt az elsöprő lavinát elindította? Egy bizonyos Edward Snowden, aki a CIA és az NSA szolgálatában is állt, ám az azóta közellenségnek számító számítógépes szakember hollywoodi akciófilmekhez hasonló hajszát követően Hong Kongban adta át a kulcsfontosságú dokumentumokat a The Guardian angol lap egyik munkatársának, majd ezt követően Moszkvába menekült, ahol egy éves menedékjogot kapott. Az általa nyilvánosságra hozott kémprogramok és lehallgatási információk alapján robbant a hír, hogy Angela Merkel is a megfigyelt személyek közé tartozott. Ezek után már nem volt visszaút, a lavina elindult és megrengette a világot, az Egyesült Államok diplomáciai kapcsolataival együtt. Német politikai kö-

rökben nagy felháborodást váltott ki az eset, melynek következtében a berlini amerikai nagykövetet azonnal berendelték magyarázatot követelve, majd ezt követően Merkel személyesen is beszélt Barack Obamával az ügy kapcsán. A megfigyelések következményeként Németország és Brazília kémkedés elleni határozattervezetet terjesztett az ENSZ közgyűlése elé, amely többek között emberi jogi elvekre hivatkozva a magánszférát is védené az interneten. De vajon egy darab papír megfékezi az amerikai kémbirodalom ámokfutását? És hogyan tudja garantálni a mi biztonságunkat, ha a német kancellár is ennyire sebezhető? Mikor jutunk el odáig, hogy a nemzetbiztonságért felelős titkosszolgálati szervek már nagyobb fenyegetést jelentenek, mint ami ellen küzdenek, vagy a terrorelhárítás lassan új értelmet nyer? Egy dolog biztos, Angela Merkel csak a csúcsa volt annak a jéghegynek, amely eddig a felszín alatt pihent, és egyhamar nem fog elovadni, ugyanakkor könnyen lefagyaszthatja az eddig nagy odafigyeléssel ápolt nemzetközi kapcsolatokat.

FOTÓ: REUTERS

Két hete söpört végig a hír világszerte, hogy az amerikai titkosszolgálatok többek között Angela Merkel német kancellár mobiltelefonját is megfigyelték.

m ez közel sem minden, hiszen az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségtől (NSA) kiszivárgott dokumentumok szerint a „célszemélyek” között több befolyásos német vezető is szerepel, de ezen kívül a brazil elnök, Dilma Rousseff, valamint számos más, meghatározó politikus neve is előtérbe került a leghallgatási botrány kapcsán. De mi is az az NSA, és hogy szivároghattak ki a szigorúan titkos információk Pandora szelencéjéből? A Nemzetbiztonsági Ügynökség az USA Védelmi Minisztériumának alárendelt titkosszolgálata, melyet Harry S. Truman hozott létre 1952-ben. A szervezet alapvetően rádióelektronikai felderítéssel foglalkozik, de fogalmazhatunk úgy is, hogy a külföldi kommunikáció lehallgatásáért valamint a kormány információtechnológiai védelméért felelős. A The Guardian információi szerint az NSA és a GCHQ (Government Communication Headquarters) brit titkosszolgálat az internet forgalmának 75%-át tudták megfigyelni, be-

Fehér arany ˇ ANNA DŽUNIC

Van egy ország, amely egykoron török uralom alatt állt, majd a szovjetek sem hagyták nyugodni a második világháborút követôen. A demokratizálódás hulláma végül ide is elért, valahol a ‘90-es évek elején, megteremtve a rendet, fegyelmet és legfôképpen az alkotmányosságot.

z, hogy a GDP és a versenyképesség megállíthatatlan növekedésnek indult, már csak hab a tortán. Nem, nem Magyarország a neve ennek az idilli országnak, hanem Üzbegisztán. Legalábbis az Üzbegisztáni Nemzeti Hírügynökség végtelenül derűs képet fest hazájáról. A teljes GDP 24%-át adó mezőgazdaságról biztosan kijelenthető, hogy fejlődik. A reformok modernizálták, technológiailag is megújították a szektort, folyamatosan növelve ezáltal a hatékonyságot. Külföldi résztvevőknek

köszönhetően pedig a kereskedelem volumene, illetve az együttműködés is soha nem látott méreteket öltött. A legjelentősebb mezőgazdasági terméket nem lehet figyelmen kívül hagyni, amelynek előállításában a hetedik, míg exportjának nagyságát tekintve Üzbegisztán a negyedik helyen áll a világon. Mégis mi ez a termék? A fehér arany, ahogy becézik, vagy közismertebb nevén a gyapot. A legtöbben nem tudják, hogy Üzbegisztán mivel kecsegteti a gyapotgazdaságban részt venni kívánókat, többek közt Magyarországot is. Magas minőséget, stabilitást, a külföldi piacokhoz könnyű

MAGYARORSZÁG LEGRÉGEBBEN MEGJELENÔ EGYETEMI LAPJA

hozzáférhetőséget, növekvő belső piacot, és szakképzett munkaerőt kínál. Utóbbi alatt biztosan nem arra a majdnem egymillió közalkalmazottra gondolt, akiket évente gyapotszedésre kényszerít. Hatékony formája lehet a hiányzó munkaerőt tanárokkal, orvosokkal, néhol gyermekekkel is pótolni, igaz, csupán az emberi jogok sérülnek. A kényszermunka okát a szocialista rendszer hagyatékaként is fel lehet fogni, ugyanis a farmerek, akik gyapotot termelnek, az államnak kötelesek eladni terméküket, mégpedig a piacinál jóval alacsonyabb áron. Ebből következik, hogy nem képe-

sek megfelelő számú embert alkalmazni. A problémát pedig mindenki a maga módján oldja meg, jelen esetben az üzbegisztáni kormány a közalkalmazottakat kényszeríti az aratási időszakban “malenkij robotra”. Az üzbég gyapot bojkottálása haladó gondolkodású cégeknél (H&M, Adidas, Ikea) bevett szokás, azonban hatékonysága megkérdőjelezhető. Mindenesetre a XXI. században egyenesen sokkoló, hogy a kényszermunka intézményét még nem számolták fel a világ minden pontján, és nem úgy tűnik, hogy ennek eltörlése a közeljövőben sikerrel fog járni.

2013. NOVEMBER 20. | LIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM

KÖZTUDAT

Balkán-fanatik az EU-ban Albánia új utakon DONÁCZI KATINKA

Albániát valószínûleg eddig sokan csak az Elrabolva 2 címû filmben látták, de úgy tûnik, hogy erre a közeljövôben jobb alkalmunk is lehet, hiszen az ország potenciális EU-s testvérország-jelöltté avanzsált.

z Unióhoz való csatlakozás folyamata a balkáni országok esetében eltér a megszokottól, mivel azt egy stabilizációs és társulási folyamat előzi meg. Ennek során fókuszpont helyeződik a politikai stabilizációra és a szabad piacgazdaság kiépítésére, melyek megléte után nyerhető el a potenciális tagjelölt jogállás. Ezt követően éves előrehaladási jelentések alapján ellenőrzik az új státuszt kapott országok fejlődését. Az uniós jogokat és az európai, illetve nemzetközi normákat így tudják teljes mértékben magukévá tenni. Ezeken a feltételeken és a hosszú folyamaton is látszik, hogy alapvető különbségek mutatkoznak a térség és a jelenlegi EU-s tagállamok között.

Albánia 2013. október 16-án kapta meg a tagjelölt státuszt az EU-tól, de a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelemben további eredményeket kell elérniük – adta ki a feladatot az Európai Bizottság. Furcsa, hogy az eredmények elérése a kérés; van a szervezett bűnözésnek megengedett szintje, amely mellett már tárgyalni lehet a tagságról? Az EU természetesen nyújt anyagi támogatást fejlesztésekre, például a környezetvédelem, az energiacsökkentés, a közlekedés korszerűsítése területén, valamint a határon átívelő bűnözés leküzdése ellen is. Ez a támogatás Albánia esetében 94 millió euró köré tehető az EB 2012-es jelentése alapján, ahol megtaláljuk a többi balkáni államnak adott nagylelkű támogatást is, így láthatjuk, hogy a már hosszú

ideje tagjelölt Törökország 856 millió eurót tudhatott magáénak a tavalyi évben. A tagjelölt státusz még több pénzügyi forrást jelent Albániának, hiszen segíti a regionális felzárkózást, az oktatás és vidékfejlesztés magasabb szintre emelését. Erre szükség is van, hiszen a 70%-ban muzulmán lakosságnak több mint a fele mezőgazdaságban foglalkoztatott. Albánia egyelőre elég messze jár Európától gazdasági viszonylatban, főleg mivel egyik legfőbb kereskedelmi partnere a manapság nem sok dícséretet kapó Görögország. A munkanélküliségi ráta 14 százalékra tehető, az államadósság meghaladja a GDP 60 százalékát. Az egy főre jutó albán GDP 2012-ben az EU-átlag 30%-át érte el, ezzel európai összesítésben a 36. helyet érte el,

egyedül Bosznia-Hercegovinát sikerült megelőznie. Magyarország a maga 66%ával a 26-27. helyen áll az Eurostat adatai alapján. Magyarország és Albánia kapcsolata egyre fejlődik, 2012-ben két alkalommal is találkozott Orbán Viktor miniszterelnök Sali Berisha volt albán kormányfővel. (A június 23-án tartott parlamenti választásokon a szocialista Edi Rama nyert az eddigi jobboldali koalícióval szemben.) Berisha 2012. márciusi látogatása során az államfők a két ország közötti gazdasági és oktatási kapcsolatok elmélyítését tárgyalták, ezen felül az albán kormányfő úgy nyilatkozott a HVG tudósítása szerint, hogy az „albánok szeretnék átvenni a magyar felsőoktatásfinanszírozási modellt”. Orbán Viktor segítséget ígért abban, hogy több albán diák tanulhasson Magyarországon. Természetesen ennél a pontnál nem tértek ki az anyagiakra, hiszen az albán minimálbér 21 ezer lek, azaz mintegy 45 ezer forint havonta. Az albán gazdaság egyedüli fejlődési lehetősége egy olyan közeg megteremtése, amely iránt a külföldi tőkebefektetők kellő bizalmat táplálnak. Albánia mindenesetre fejlődést mutat, a Világbank 2013-as jelentésében biztató kép áll: A 2008–09-es globális pénzügyi válság óta enyhe gazdasági növekedés figyelhető meg Albániában.

Német sörunalom… JÁNOSKA RITA

Ugyan túlvagyunk már október hónapon, így a német Oktoberfest is elmúlt, mégis aktuális a kérdés: mi lesz veled német sörpiac?

FOTÓ: EUROPRESS

A FIATALOK KÉPZETTÁRSÍTJÁK A SÖRÖZÉSEKHEZ A HORDÓSHASÚ, EGY-KÉT GENERÁCIÓVAL FELJEBB JÁRÓ KÖZÉPOSZTÁLYT

LIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM | 2013. NOVEMBER 20.

urópa vezető sörhatalma bizonyos, hogy Németország. Nem csoda, hiszen a tradíció nagyon régről eredeztethető: már az ókori germán népekről is tudjuk, hogy legkedveltebb folyadékutánpótlási megoldásuk az akkori sör fogalmának megfelelő ital volt. Illetve sokat elárul a kultúráról az is, hogy itt tárták fel a világ legkorábbi önálló, csak és kizárólag sörfőzéssel foglalkozó műhelyét a római korból. A középkorban aztán elsősorban a szerzetesrendek tartották fenn a sörfőzés hagyományát, és a technológia professzionálásával a kor egyre több világi szereplője is belefogott a kereskedelmi sörfőzésbe. Hogy a mennyiség ne menjen a minőség rovására, 1516-ban életbe lépett a Reinheitsgebot, ami évszázadokon át biztosította, hogy a német sör csak árpát, komlót, és vizet tartalmazhat. A kisiparosok ideje egészen a XX. század közepéig kitartott, mikorra is a nagyüzemek uralták el a német sörpiacot. Ez a viszonylag kései időpont éppen a német sörpiac egyik jellegzetességére mutat rá: óriási méretei dacára viszonylag elaprózódott. Jellemző számadat, hogy 1300 főzde jut a közel 80 millió lakosra, ami azt jelenti, hogy kb. 60 ezer lakosra jut egy. Magyarországon ez úgy alakul, hogy 220 ezer emberenként van egy főzdénk. Miért mondhatjuk azt mégis, hogy ilyen diadalmas történelem után ma bajban van a német

sörpiac? Már néhány éve foglalkoztatja a sajtót és a gazdaságelemzőket is a probléma, hogy Németország sörfogyasztása vészesen csökken. Először 2003-ban volt megfigyelhető a jelenség, és a tendencia azóta is változatlan – eltekintve a német futball világbajnokság időszakától 2006ban, amikor rekord forgalmat bonyolítottak a sörfőzdék. 2004-ben ijesztően kevésnek tűnt a 106 millió hektoliter összfogyasztás, ez 2012-re 96 millió hektoliterre csökkent. A következő 15 évben pedig további 25 százalékos csökkenést prognosztizálnak a szakértők és a vezető sörgyárak. Ez a globalizációs hatásoknak köszönhető, egyszerűen a fiatalok szemében divatosabb a borfogyasztás, sokkal inkább kedvelik a longdrinkeket, az alcopop (alkoholtartalmú üdítő) italokat. Képzettársítják a sörözéshez a hordóshasú, egy-két generációval feljebb járó középosztályt. Kiutat, mint megannyi más országban, többek között az Egyesült Államokban és hazánkban is, az új típusú kézműves sörökben látják. Egyelőre még a kezdeményzéseket némileg megbénítja a németek ezeréves hagyományokkal rendelkező söripara, de jó iránynak látszik például a magyar Főzdefeszt példájára Berlinben megrendezett kézműves, innovatív technikákkal készült söritalokat népszerűsítő Braufest. Ez a vártnál is sikeresebben alakult, és egy kis lépéssel hozzásegíthette a németországi sörpiacot jövőbeni fellendüléséhez.

MAGYARORSZÁG LEGRÉGEBBEN MEGJELENÔ EGYETEMI LAPJA

központ

Emlékezetes pillanatok / 14. oldal

LIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM | 2013. NOVEMBER 20.

FOTÓ: AFP PHOTO / FABRICE COFFRINI

A KÖZGAZDÁSZ FÓKUSZ ROVATA

Nézd már apu, az ott nem az Angela Merkel? TABI NORBERT

Kimegy az ember a stadionba egy meccsre, és leül mellé az Orbán Viktor vagy a Bajnai Gordon. Ha meg német, akkor meg esetleg az Angela Merkel.

alán először furcsa egy érzés, pedig nincs ebben semmi meglepő: a politika alapvető ismérve, hogy szeret jelen lenni az élet azon területein, ahol a választópolgárok nagy létszámban elérhetőek. A sport is egy ilyen terület. A megértéshez azért kell egy kicsit törizni is. A XX. század elejére a sportágak professzionalizálódásával a meccsek, versenyek egyre vonzóbb társadalmi eseménnyé váltak a politikusok számára is. Európában és idehaza is egyre több sportegyesület alakult meg, melyek szerveződésénél sok esetben fontosak voltak a területi, foglalkozásbeli, etnikai, vallási tényezők. A klubok az aktív sportolókon túl hamarosan a passzív érdeklődőket is elkezdték bevonzani, drukkerként. Százával, ezrével, aztán már százezrével. Az azonos jelképek mögé beálló tömegek egységes szurkolótáborokká váltak, sőt a klubokon túl emberek milliói kezdtek el felsorakozni egy-egy

ország címeres szerelése mögött. A nemzeti érzületek kinyilvánításának legalkalmasabb és legkevésbé kockázatos formájává a sport vált. Majd bolond lenne a politikus pont egy ilyen alkalmat elszalasztani. Hiszen még csak tennie sem kell túl sokat a tömegek kegyeiért: csak kimegy a meccsre és sütkérezik kicsit – esetleg kicsit többet – a csapat győzelmének fényében, az évad végén ezrek éljenzése közepette átadja az érmeket, trófeákat. Ha meg kikap az a fránya együttes, akkor a következő siker eljöveteléig más egyéb halaszthatatlan közfeladatának hódol a jeles államférfi (vagy nő). Nincs ebben semmi ördöngösség, de még csak magyar sajátosság sem. Angela Merkel és David Cameron ugyanúgy ott van a lelátón, mint például Orbán Viktor. Probléma akkor merül fel, amikor a politika teljesen rátelepszik a sportra, mintegy szolgálólányává téve azt. A XX. századi egyetemes és magyar történelem nem egy diktatúrája esett bűnbe ezen a téren (is). Akadt jó néhány

MAGYARORSZÁG LEGRÉGEBBEN MEGJELENÔ EGYETEMI LAPJA

olyan önkényuralmon alapuló rezsim, amely a sportolók sikerét és a szurkolók tömegeit valamely ideológia, eszme felsőbbrendűségének hirdetéséhez kívánta felhasználni. Ezek a rendszerek előbb-utóbb mind megbuktak. A drukkerséggel ellentétben, amely sosem bukik el. Mi több, egyes klubok példáján láthatjuk: az ilyen erőszakos „betörési” kísérletek sok esetben csak még szilárdabbá teszik a szurkoló tömeg elkötelezettségét. De ha nem is rajongunk egyesületekért, emlékezzünk csak vissza a 2012-es nyári olimpiára: soha nem néztünk korábban tízezer méteres

nyíltvízi úszást, és vélhetően nem is fogunk többet. Risztov Éva utolsó karcsapásainál mégis több millió magyar szíve vert hevesebben. Amikor pedig nem sokkal később a nyakába került a nyolcadik londoni aranyérmünk, nagyon sokakat kerített hatalmába a ritkán eljövő eufórikus és egyben megindító érzés: hát mégiscsak jó dolog magyarnak lenni. Akárhogy is nézzük: idehaza a nemzeti identitás, a politikai közösség leghatásosabban történő kollektív megerősítésére általában négyévente van lehetőségünk. Ezt az eseményt úgy hívjuk, hogy olimpia. Így hát a politikát nem igazán kell bevonni a sportba, ott van az már a drukkerekkel, akikhez pedig a sikerek adják a kapcsolódási pontokat a politikusok számára. Legalábbis ez a helyzet a versenysporttal. Ha valaki fogja magát és kimegy kocogni a Margitszigetre, focizik egyet a barátaival a Nagyréten, vagy éppen korcsolyázik egy nagyot a Városligeti műjégen, azt nyilván nem politikai megfontolásból, hanem saját maga és a mozgás öröméért teszi. Minden másra viszont ott a csarnokok és stadionok politikuscsalogató világa.

PROBLÉMA AKKOR MERÜL FEL, AMIKOR A POLITIKA TELJESEN RÁTELEPSZIK A SPORTRA, MINTEGY SZOLGÁLÓLÁNYÁVÁ TÉVE AZT. 2013. NOVEMBER 20. | LIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM

KÖZPONT

Emlékezetes pillanatok a sport és a politika összefonódásából TABI NORBERT

Az elmúlt bő egy évszázad során a sport és a politika párosa megannyi megható, drámai és nem ritkán sorsfordító eseményt produkált a világ – nem csupán sportszerető – közvéleménye számára. Ezek legérdekesebbjeiből szedtünk össze most egy csokorra valót.

1936 A berlini olimpián megszerezte első aranyérmét Jesse Owens. A százméteres síkfutás afroamerikai győztese ezzel nemcsak Hitler, de hazája – az ugyancsak igen szegregált USA – számára is komoly fricskát adott.

1972 A müncheni ötkarikás játékok során palesztin terroristák törtek be az olimpiai faluba, ahol izraeli sportolókat ejtettek foglyul. A túszdráma során tizenegy izraeli olimpikon, öt terrorista és egy német rendőr vesztette életét. 1990 Május 13-án egy futballmérkőzésen hatalmas verekedés tört ki a horvát Dinamo Zagreb és a szerb – Arkan félkatonai szervezete által támogatott – Crvena Zvezda drukkerei között. Az eseményt sokan a ’90-es éveket végigkísérő délszláv háború szimbolikus kezdetének tekintik. 2000 A Sydney-i olimpia megnyitóünnepségén az egymással évtizedek óta háborús konfliktusban álló Észak- és Dél-Korea sportolói a világ csodálatát kiváltva közös zászló alatt vonultak fel.

Sport, politika, újságírói gondolatok LIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM | 2013. NOVEMBER 20.

FISI MARCELL

Sikert elérni csak megfelelô befektetéssel lehet, legyen az erô-, vagy anyagi befektetés. A magyar állam is áldoz pénzt a sportra, és teszi ezt nagyon helyesen, hiszen a fiataloké a jövô.

llami támogatás nélkül nem megy. Legalábbis csak nagyon nehezen. Éppen ezért nem értem azokat a hangokat, akik azon a véleményen vannak, hogy nem jó az, ha a politika támogatja a sportot. Igen, az valóban nem jó, nem egészséges, ha a politika beleszól a sportba. De támogatás és beleszólás között van pár árnyalat a palettán, azt is mondhatnám, hogy zongorázható a különbség a két szó jelentéstartalma és a mai magyar sportban való megjelenése között. Mindent az elejéről közelítenék meg. Egy ház építése sem a tetővel keződik, nincs ez másképp a sportban sem. A mindenkori politika mindig is támogatta az utánpótlást, nem volt rest pénzt áldozni a fiatalok szárnypróbálgatásainak anyagi megsegítésére. Az utóbbi időszakban újra, talán még nagyobb hangsúly került a fiatalképzésre, ami – azt gondolom – így is van rendjén. Nagyon fontos, hogy egy gyermek sportoljon, nemcsak az egészségének tesz jót, de belülről is edződik az, aki már fiatalon elkezdi a sportot. Nem kell itt egyből a „profi sportra” gondolni, amatőrsportról beszélünk gyerekkorban. A futással, az úszással nemcsak a tüdőkapacitása lesz nagyobb a gyereknek, hanem az állóképessége, kitartása is fejlődik, amit – talán mondanom sem kell – az élet bármely területén kamatoztatni tud a későbbiekben. És talán ezen a ponton jön a politika. Ha az az ember, aki képzi a gyerekeket (ismertebb nevén az edző) éhbérért dolgozik, pusztán szenvedélyből, vagy esetleg – nem is esetleg, sokan vannak így ezzel – másodállásban: hogyan várható el tőle, hogy minden egyes nap, minden egyes edzésen maximális odafigyeléssel végezze munkáját? (Hangsúlyozom, másodállásban dolgozik a mai magyar utánpótlásban az edzők 80-85%-a. Ez tény. Nincs leírva sehova, de mindenki tud róla.) Fizetésbeli megbecsüléssel, béremeléssel és ezáltal a konkurencia növelésével, a versenyhely-

PRO

1969 „Futballháborúként” elhíresült katonai összecsapás veszi kezdetét Honduras és El Salvador között. A „százórás háború”, amely a két ország, egymás ellen vívott labdarúgó világbajnoki selejtezője után tört ki, több ezer ember halálát okozta.

Hosszú távú lekötés

FOTÓ: EUROPRESS

Amíg a sport állami támogatásban részesül, addig a kormányok

ÖRÖK IGAZSÁG: AKI VALAMIT NAGYON AKAR, ÚGYIS MEGSZERZI. EZ A SPORTRA HATVÁNYOZOTTAN IGAZ... zet élesítésével ez a kérdés orvosolható – ebben tud segíteni a politika. Ha a gyerek, aki el akarja kezdeni az úszást a televízióban látott sikerek végett, és belép a Komjádi uszoda öltözőjébe, ahol látja a rozsdától vöröslő csöveket, az állandóan csöpögő vizet, télen érzi a hideg radiátorokat, mennyire marad eltökélt a továbbiakban? Örök igazság: aki valamit nagyon akar, úgyis megszerzi. Ez a sportra hatványozottan igaz, hiszen pontosan annyit ad vissza, amennyit az ember beletesz. Se többet, se kevesebbet. Ugyanakkor, ha a sportba fektetsz pénzt, pláne az utánpótlásba, az többszörösen megtérül a későbbiekben. Ép testben, ép lélek.

értelmezhetik a tevékenységüket. A sportnak politikailag semlegesnek kellene lennie, de amíg nem magánvállalkozók adják a támogatást, addig a függô helyzet elkerülhetetlen.

Jó lenne, ha politikai elvek mentén senkinek sem származna hátránya semmilyen magyarországi sportklubban. Nem szabadna, nem kellene egyetlen fiatalt sem kizárni a kerület csapatából, csak mert neki más elképzelése van egy a sporttól különbözô területen, mint az ottani polgármesternek. Ez egyelôre azonban megtörténik Magyarországon, ami nagyon szomorú.

KÁRÁSZ ISTVÁN

ORBÁN PATRÍCIA KRISZTINA

SZPONZORÁCIÓKÉNT

MAGYARORSZÁG LEGRÉGEBBEN MEGJELENÔ EGYETEMI LAPJA

KÖZPONT

KONTRA

A VÉGÉN MÉG ELKÖVETNÉNK OLYAN SZARVASHIBÁKAT, MISZERINT A FIZETÉSÜNKBÔL OPERABÉRLETET, HOLLÓHÁZI PORCELÁNVÁZÁT VAGY HAMVAS BÉLA KÖTETEKET VÁSÁROLUNK MECCSJEGY HELYETT.

Világszínvonalú sportnak világszínvonalú sportpolitikát! MOLNÁR GYULA

A politika számára ideális játszótér a sport. A kiváló eredményekkel a világ élvonalában lehetünk, függetlenül gazdasági és egyéb teljesítményünktôl. A sport közösséget teremt, nemzeti büszkeséget épít, és eltereli a figyelmet a mindennapok búbánatáról.

indezek miatt az összes politikai rendszer, amelynek felfokozott érdeke volt valamiféle legitimitásra szert tenni, előszeretettel feküdt rá a sportra, hogy egyéb gyanús machinációiról elterelje a figyelmet. Különösen igaz ez a totalitárius rendszerekre: lett légyen szó a hitleri Németországról, Sztálin Szovjetuniójáról vagy Rákosi pajtás Magyarországáról, a diktatúrák mindig is előtérbe tolták a sportot, mint a nemzeti kiválóság cáfolhatatlan fokmérőjét. Már csak ezért is rémesen gyanús minden államférfi, aki a sportot nemzetpolitikai kérdésnek tekinti. Szerencsésebb történelmi fejlődésű országokban a sport tömegmozgalom: vagy nemzeti hagyományt testesít meg, mint például az angolszász országokban a krikett és a golf, vagy a kisközösségek mindennapjainak a része, mint a középiskolai, egyetemi sportmérkőzések. Minderre a tömegességre persze egy teljes szórakoztatóipari ágazat épült ki, amelyben magáncégek, klubok, szponzorok és a fizetőképes nézők mind (többé-kevésbé) egyenrangú partnerek. Ahol minőségi sport van, ott van néző, lesz szponzor, és pénz is kazalnyi. Ahol nincs, ott mindez nem lesz. Itthon ezzel szemben az egyesületek, szakági szövetségek és úgy általában mindenki a minisztériumban, képviselői

irodákban, lelátókon aladárkodik állami milliókért. A beruházásokat nem gazdaságossági szempontok, kereslet vagy az adott sportág sikeressége indukálja, hanem egyéni ízlés, vagy homályos elképzelések arról, hogy az embereknek itt mire van szüksége. Jelen állás szerint pedig a sport a futball; a futball meg olyan, mint a finomfőzelék az óvodában: lehet, hogy csapnivaló, de mást úgysem kapsz. Közhely, de attól még igaz: Köztes-Európában a javak állami újraelosztása Magyarországon a legmagasabb. Honatyáink szilárd meggyőződése, hogy mi, egységsugarú állampolgárok nem tudunk felelősen dönteni arról, mire költsük a pénzünket. A végén még elkövetnénk olyan szarvashibákat, miszerint a fizetésünkből operabérletet, hollóházi porcelánvázát vagy Hamvas Béla köteteket vásárolunk meccsjegy helyett. Ezt megelőzendő, a kormány előzékenyen elkölti helyettünk szép stadionokra, sportegyesületekre a tőlünk beszedett adót. No persze, a sport abból a szempontból mégiscsak mértékadó, hogy az egyéni kiválóság, a bajtársiasság, a becsületes munka az érték és az etalon. A csalás pedig üldözendő, szégyenletes dolog. Talán ezeket az értékeket nem ártana a politikának is elsajátítania, ha már úgyis annyit költenek a sportra. Mert ezzel azért mégiscsak azt sugallják, hogy ezek fontos dolgok.

ILLÚZIÓ

egyenlôtlennek lennie.

A sport, különösképp a futballmecscsek túlmutatnak bajnokaspiránsok vetélkedésén. A “kétszertizenegy” szurkolói gyakran történelmi hagyományok, politikai nézetek vagy társadalmi osztályok egységtudatának leképezései. Politika nélkül tehát nincs sport és sport nélkül sincs politika.

SZÁSZ NÓRA

MUCK FERENC

lenne a politikai beavatkozástól mentes sportról beszélni, hiszen mindig is egyfajta propagandaként szolgált számára. Ugyanakkor nem szabadna ennyire látványosnak, és

MAGYARORSZÁG LEGRÉGEBBEN MEGJELENÔ EGYETEMI LAPJA

Sport az államban, állam a sportban – hol vagyunk és hova tartunk? KALAMÁSZ KEVIN

Általánosan elfogadott álláspont az, hogy a sportnak az önkormányzati intézményrendszer felel meg, vagyis a sport felel saját sportpolitikájáért, az állam pedig megalkotja a mûködés alapvetô feltételeit.

agyis a kiszámítható és biztonságos jogi környezetet, a finanszírozási források előteremtését, a sport szervezését, irányítását és szabályozását. Fontos azonban, hogy miután megtörtént a jogalkotó munka és létrehozták a kereteket, az alkotó megpihenjen és csak szükség esetén avatkozzon közbe. K Ez a rendszer Dániától kezdve, Németországon át, Franciaországig működik. Ha az állam rendben teszi a dolgát és kézben tartja az irányítást, akkor a sport a megfelelő keretek között növekedésnek indul. Nem állítom, hogy hazánkban rózsás lenne a helyzet ilyen téren, de annyit azért érdemes megemlíteni, hogy a magyar állam 2014-es tervezett költségvetésének 1%-a a magyar sport támogatására lesz fordítva. Ez pedig korábban soha nem volt így. Ez azt sugallja, hogy a politika komolyan veszi a sport kérdését, és megnyugtató feltételeket szeretne biztosítani a résztvevőknek. Kitűnő kezdeményezés a MOB kiemelt edzői programja, amelynek értelmében az edzők főállásban kerülnek a Magyar Olimpiai Bizottság alkalmazásába négy kategóriában, sportolóik eredményességétől (az olimpiai bajnoki címtől az utánpótlás Eb-győzelemig) valamint státusuktól függően kétszázezer és egymillió forint közötti jövedelemmel. De említhetném a társasági adó szélesebb körű felhasználási feltételeinek bővítését, sok tízmilliárd forinttal megsegítve a pályázókat. A TAO pénzeknek köszönhetően számtalan sportlétesítmény és kiemelt beruházás építése vette kezdetét, és jó néhány sportágat mentett meg a lemorzsolódástól, ezzel évtizedes lyukakat tömve be. Véleményem szerint az államnak – az európai mintapéldákhoz hasonlóan – egyfajta inkubátor szerepet kellene betöltenie, ahol nem vész el a tehetség sportcsarnok és pályák hiányában, ahol felkészült és motivált szakmai stáb várja a sportolni vágyókat, legyen szó amatőr- és versenysportról egyaránt. Nem az a kérdés hogy a politikának van-e helye sportban, hanem az, hogy képes-e ellenállni a kísértésnek, hogy felhasználja a sportot a saját céljaira, betartva a határait. Idehaza e téren még jelentős hiányosságokkal rendelkezünk, az elmúlt években azonban megváltozni látszik a negatív tendencia, és a jövő évben már közel 140 milliárd forint kerül a sportba, a sportért.

FONTOS, HOGY MIUTÁN LÉTREHOZTÁK A KERETEKET, AZ ALKOTÓ MEGPIHENJEN ÉS CSAK SZÜKSÉG ESETÉN AVATKOZZON KÖZBE. 2013. NOVEMBER 20. | LIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM

KÖZPONT

Panem et circenses FISI MARCELL

Az utóbbi idôben a stadionépítés olyan téma lett Magyarországon, amirôl mindenkinek megvan a véleménye. Kinek negatív, kinek pozitív. Ki mellette érvel, ki ellene.

SPORT, POLITIKA, ÚJSÁGÍRÓI GONDOLATOK

icikét olyan ez, mint az időjárás, az Eurovíziós Dalfesztivál vagy éppen az evolúció. Megannyi eltérő argumentum hangzik el a témával kapcsolatosan, köztük a kérdést ellenzők legtöbbször felhozott érvei, minthogy „Ezeknek? Hát ezeknek minek?”, illetve, hogy „Miért nem a vízilabdások kapják a pénzt?” A válasz a két fenti kérdésre valójában nagyon egyszerű. Magyarországon, mint ahogy talán a világ országainak döntő többségében, a labdarúgás a legnépszerűbb sport. Igaz, már nem olyan fényes, mint az 1950-es években, még csak nem is olyan jó, mint a Détári-Bognár nevével fémjelzett utolsó olyan generáció, aki még egy világbajnoki mérkőzésen hallgathatta a magyar himnuszt. De a miénk, a lakosság nagy részét érdekli, témát szolgáltat. Az egyik legfontosabb tény, amit rögzítenem kell, hogy a stadionok nem a labdarúgóknak készülnek. Való igaz, ők fognak benne játszani, de nem ők ülnek a lelátón, nem ők állhatnak sorban a gyönyörű, új büfében, elmondom továbbá, hogy nem ők lesznek azok, akik betérnek egy új stadion mellékhelyiségébe. A nézőkért van minden, a szórakozásért – újabb kérdést vet

fel, hogy kinek szórakozás a mai magyar labdarúgás? Nem is gondolnánk, menynyi embernek jelenti a heti örömforrást egy-egy hazai mérkőzés. Tehát a fenti első érv, azt gondolom, nem hozható fel a stadionépítések ellen, hiszen akármilyen rossz a jelenlegi magyar foci, talán egy szép stadionba még több ember fog kilátogatni fordulónként. Ami a másik kérdést illeti: a vízilabdát nagyon szeretem, a sport egy sikersport az országban, ugyanakkor fordulónként 200-300-an lézengenek a Komjádiban. Egyszerűen a bajnokság nem érdekli az embereket, mindamellett TV nélkül nézhetetlen, nem tudni mi történik a víz alatt, miért járt a fault. A világeseményeken a nemzeti csapat mellé áll az ország, de ennyi. Azokon a világeseményeken, ahol másik öt nemzettel kell felvenni a harcot az aranyéremért. Hiszen körülbelül ennyi országban veszik még komolyan a vízilabdát, míg a focit 50-60 ország űzi a legfelsőbb szinteken. Végső soron egy stadionépítés munkahelyet teremt, és – ha már a kormány nem az egészségügy fejlesztésében látja a jövőt, legalább a szórakoztatás körülményeire áldoz – addig se mással foglalkozik az ország. Hiszen tudjuk: kenyér és cirkusz kell a népnek.

Tízmillió választ keresô országa

– Avagy a nép szeret értelmes magyarázatot kapni a több tízmilliárdos csekkekre.

TABI NORBERT

ehéz helyzetben vagyok, amikor a stadionépítésekről kell írnom. Egyrészt – lévén, hogy bolondulok a futballért – kevés örömtelibb dolgot tudok elképzelni annál, minthogy ez a csodálatos sportág végre olyan modern létesítményeket kap, amilyeneket esztétikai szépsége, dicső történelme és üzleti lehetőségei nyomán megérdemel. A szükség valóban megvolt erre, labdarúgásunkban az infrastruktúra terén (is) áldatlan állapotok uralkodtak. Az elmúlt néhány évtizedben látott züllés mára odáig fajult, hogy gyakorlatilag nincs egyetlen olyan stadionunk sem, ahol méltó körülmények között lehetne fogadni egy hozzánk látogató európai csapatot. Ez nemcsak a sportág szempontjából gyalázat, de időről időre az országimázs számára is felér egy méretes szájbavágással. Akár tetszik ugyanis, akár nem, a futball ma már a világ egyik legjövedelmezőbb üzletága, óriási biznisz – még akkor is, ha ez a labdarúgás Kárpát-medencében játszott változata alapján sokak számára néha nehezen is képzelhető el. Ha ebben a hatalmas szórakoztató iparágban legalább csak a világ középmezőnyéhez szeretnénk tartozni, az nemzetközi mércével mérve is minőségi stadionokat kíván. Hogy teszem azt, a Gombfoci Eb megrendezése helyett végre mondjuk egy Európa Liga-döntő

megrendezésére is esélyünk lehessen. Mégsem tudom azt mondani, hogy nem értem a kétkedőket, az építést ellenzőket – tehát nagyjából mintegy 9 és fél millió magyar embert. A kormány részéről tulajdonképpen mindmáig nem hangzott el egyetlen épkézláb magyarázat sem a gigantikus beruházások megindokolására. Az ember várta volna, hogy legalább az utánpótlásra, a jövő generációk sorsára hivatkoznak majd, esetleg arra, hogy a balkáni állapotok helyett végre meccsen is Európában érezheti magát a stadionba betévedő szurkoló. Igazából bármilyen hátborzongatóan elcsépelt közhely is egészen biztosan jobb lett volna a nagy büdös semminél. Ugyanis úgy állunk, hogy a nagyközönség számára gyakorlatilag semmilyen érv nem hangzott el a miértekre vonatkozóan. Alighanem a honi közélet egyetlen területe se jönne ki jól abból, ha a kormány mindenféle magyarázat nélkül állítana ki több tízmilliárdos csekkeket, alul az adófizetők girbegurbán odagányolt kollektív aláírásával. Márpedig a 8-1-es holland-magyar után az istenadta nép ezt a pénzt valószínűleg előbb költené el lódarázstenyésztésre, mint a magyar labdarúgás fejlesztésére. A megspórolt kormánykommunikáció, az értelmes magyarázatok árát a futball, s végső soron mi, futballt szerető emberek fogjuk megfizetni. Tartok tőle, hogy nem lesz olcsó mulatság.

A sporton keresztüli erôfitogtatás sosem lesz egy nemzet hasznára, így – pláne a gazdasági válság sújtotta idôkben – felesleges hatalmas pénzeket beleölni. Nem szerencsés, ha egy országnyi embernek csak az tud boldogságot okozni, hogy néhány tíz honfitársa világversenyeken mérettetheti meg magát. Ráadásul az élsport világa ma távolabb áll az átlagembertôl, mint valaha.

A politikának nem szabadna meg-

nyitóbeszédeket.

Amint politika és sport felismerik közös tulajdonságaikat, könnyen egymásra találhatnak, hiszen legfôbb erényük a sportszerûség, céljuk a „látványkeltés”. Amíg a politika csak a lelátóról támogatja pártfogóját, bízhatunk odaadásában, de ahogy partjelzôként meghatározója lesz a sportnak, úgy nehezedik nyomás a vállára, nehogy rajta menjen el a mérkôzés.

PAPP GERGÔ

ˇ ANNA DŽUNIC

MUCK IVÁN

LIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM | 2013. NOVEMBER 20.

jelennie a sportban, ennek ellenére mégis állandóan ott van. Csak nyilvánvaló példaként említeném a

STADIONÉPÍTÉSEK kérdését, vagy az olimpiai

MAGYARORSZÁG LEGRÉGEBBEN MEGJELENÔ EGYETEMI LAPJA

KÖZPONT

17 FOTÓ: HORVÁTH RÉKA

Sínre téve? TABI NORBERT

Dr. Török Gáborral, a Corvinus Egyetem docensével a hazai politika és a futball összefonódásáról beszélgettünk. Az OTPvezér, MLSZ-elnök Csányi Sándornál politikai tanácsadóként is dolgozó politológus két alternatívát lát a sportág jövôjét illetôen. Ön szerint alapvetôen miért tud a politika ennyire erôteljesen jelen lenni a sport világában? A válasz tulajdonképpen egyszerű: a politika mindenhol szeret jelen lenni, ahol a számára legfontosabb célcsoportot, a választóközönséget el tudja érni. Mivel az emberek egy jelentős része szereti a sportot, különösen a futballt, így teljesen természetesnek tartom, hogy a politikusok is fontosnak tartják a jelenlétüket. Ha a bélyeggyűjtés holnaptól népszerűbbé válna, mint a labdarúgás, akkor a politikusok feltehetően bélyeget gyűjtenének, valamint a Facebookon is ezzel kapcsolatos képeket posztolnának ki. Nincs tehát ezzel semmi gond, a probléma akkor kezdődik, amikor a sport autonómiája megszűnik, ami főleg a diktatórikus berendezkedésű országok jellemzője. A másik véglet az, amikor a politika ignorálja a sportot, ellenséget lát benne, ez legalább annyira szerencsétlen dolog, mintha teljesen rátelepedne. A jelenlegi magyar kormányzat is igen eltökélt a sport – és különösen a futball – támogatása terén, ám annak megítélésében, hogy ezt helyesen teszi-e, még a kormánypárti szavazók is igen megosztottak. Feltétlen céltudatosság vagy politikai vakmerôség ez a kormány részérôl? Miközben azt mondom, hogy a focival foglalkozni politikai számításból is lehet, annyira egy politikusnak semmiképpen sem éri meg, amennyi figyelmet és közpénzt a mai magyar kormány erre a területre áldoz. Nem hiszem, hogy politikai haszonszerzéssel lehetne magyarázni Orbán Viktor lépéseit ezen a téren, hiszen a politikai logika értelmében ez ma már inkább kontraproduktív. Éppen ezért gondolom azt, hogy itt szenvedélyről van szó. Ez a szenvedélyes eltökéltség hosszú távon hogyan fejtheti ki a hatását a magyar futballban? Bőven van benne kockázat. Miután a miniszterelnök – és a kormánypolitika – ilyen erőteljesen hozzákapcsolódott a magyar labdarúgás ügyéhez, világosan lehet látni, hogy a foci elindult azon az úton, hogy – egy sajátos metaforával élve – Combino villamos váljon belőle. Emlékezhetünk rá, hogy mennyire megosztó közéleti kérdés volt az előző ciklusban az új tömegközlekedési eszközök beszerzésének kérdése. Az akkor elvégzett közvélemény-kutatásokban azt lehetett látni, hogy a Fideszes és MSZP-s választók között világos különbség mutatkozott

meg abban, hogy tetszenek-e nekik az újonnan megérkező járművek. Ennek aligha esztétikai okai voltak: a szavazók véleményében egészen egyszerűen az vált kimutathatóvá, hogy az akkori kormányoldal és az ellenzék politikailag miként viszonyult az új villamosok beszerzéséhez. Az, hogy jelenleg ennyire átpolitizálódik a foci, sajnos elviheti a sportágat ebbe az irányba. Ez pedig egészen biztosan nem tesz jót, hiszen nem létezik külön bal- és jobboldali futball. Mit gondol a stadionépítések kérdésérôl? A kormány a költségvetési források egy részét tudatos politikai döntésként a labdarúgásra, és azon belül új stadionok építésére költi. Ez eddig rendben is van, a politikai döntések pontosan ilyen választásokról szólnak, ám ez természetszerűleg azt eredményezi, hogy bizonyos dolgokra kevesebb pénz jut. Ilyenkor nem meglepő, ha elindul egy politikai vita, a kérdés az, hogy a kormány nagy nyilvánosság előtt meg tudja-e védeni az álláspontját. Két problémát látok ezzel kapcsolatban. Az egyik a helyes mérték, tehát indokoltak-e az ilyen méretű építkezések, és biztosan a megfelelő helyen épülnek-e ezek az arénák, esetleg nem lenne-e jobb a profi, NB I-es klubok ingatlanfejlesztése helyett az amatőr egyesületek pályarekonstrukciójára koncentrálni. A másik a kommunikáció: az embereknek egészen egyszerűen nincs jól elmagyarázva, hogy miért van szükség stadionépítésre. Az elmúlt évtizedekben kétségtelenül teljesen leromlott a honi futball ingatlanállapota, ám a fejlesztések mértékére a kormány részéről mégis hiányzik a meggyőző magyarázat. Ez a kormány, amely minden döntésénél kínosan ügyel arra, hogy jól felépített kommunikációt folytasson, ebben a tárgykörben ezt valamiért megspórolta. Talán pont azért, mert a focival kapcsolatos döntések nem a politikai logika, hanem Orbán Viktor személyes elkötelezettsége nyomán születnek. Tehát a stadionkérdés a választási kampányban erôs ütôkártya lehet az ellenzék kezében? Ha ügyesen ki tudják használni a lehetőséget, akkor igen. A mérték és a kommunikáció hibái miatt ma egy ellenzéki politikus könnyedén érvelhet azzal a közhellyel, hogy a felcsúti stadion árából hány darab defibrillátort lehetne vásárolni. A Fidesz-kormány cselekvési terve nagyjából minden más kérdésben úgy nézett ki, hogy felkeltett egy igényt, például a –

MAGYARORSZÁG LEGRÉGEBBEN MEGJELENÔ EGYETEMI LAPJA

A POLITIKA MINDENHOL SZERET JELEN LENNI, AHOL A SZÁMÁRA LEGFONTOSABB CÉLCSOPORTOT, A VÁLASZTÓKÖZÖNSÉGET EL TUDJA ÉRNI. valóban – túl magas rezsiárak ellen, majd megoldásként ezt az igényt kielégítette. A stadionépítéseknél pontosan ez a tervezési fázis maradt el, így nem csoda, ha az emberek csóválják a fejüket, ha egyszer csak kinő a földből egy húszezres stadion. A futballban megjelenô befolyásos üzletemberek miként fejthetik ki hatásukat? Az, hogy az ország egyik leggazdagabb embere lett a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, értelemszerűen hatással van a sportágra. Például, ha a szponzorok keresését nézzük: ha Csányi Sándor kér valamit, annak egészen biztosan nagyobb súlya van, mintha bárki más kérné. Úgy látom azonban, hogy az üzleti világ egyes szereplőinek bejövetele a futballba elsősorban a miniszterelnök személyes jelenléte miatt történt. Felvetődik bennem a kérdés, mi történik majd, ha egyszer csak olyan kormányfő lesz, aki inkább a már említett bélyeggyűjtést fogja preferálni? Szépen kivonul mindenki, és ezzel a sportág még a korábbinál is mélyebb gödörbe kerül? És mi lesz a hipermodern stadionokkal? Ha nem lesz

szponzor és a nézők is csak lézengeni fognak a lelátón, akkor ezeknek is az lehet a sorsa, mint a Stadler-pályának. Ez maga lenne a katasztrófa, és a mesterségesen generált fejlődés miatt sajnos közel sem nevezhető valószínűtlen forgatókönyvnek. A labdarúgásnak arra lenne szüksége, hogy a profitorientált része végre olyan kiszámítható módon kezdjen el működni, ami hosszú távon is vonzza a támogatókat, szponzorokat. Milyen lehet így a magyar futball jövôje? Két alternatívát látok: a labdarúgó társadalom felismeri, hogy ez egy rendkívüli lehetőség, mondhatni lottón nyert pénz, és ezt befekteti, nem pedig elszórja. Ebben az esetben volt értelme a TAO-programnak, és a stadionok sem hiába épülnek fel. Ha viszont a közeg feléli a jelenleg bőnek és végtelennek tűnő anyagi forrásokat, az olyan, mintha a szélbe szórták volna az adófizetők forintjait. A villamosos példán át érzékeltetve: a kérdés az, hogy a sín, amin vagyunk, közelebb visz-e minket a fejlett futballvilághoz, vagy csupán vakvágányon haladunk.

2013. NOVEMBER 20. | LIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM

KARRIER

AZ OLVASÓK SZERINTEM NEM CSAK A MOLRA MEG A WIZZAIRRE, HANEM A SARKI PÉKRE IS KÍVÁNCSIAK.

FOTÓ: HORVÁTH RÉKA

Vigyázat, kapitalizmus! – Interjú Galambos Mártonnal, a magyar Forbes fôszerkesztôjével ORBÁN PATRÍCIA KRISZTINA

Földhözragadt, józan, minden szava a helyén van. A kávézó, ahova invitál, családias, kellemes; csillogásnak, túlzásoknak nincs benne helye. Egy igazán inspiráló és érdeklõdõ személyiség. De hát hogyan is lehetne másmilyen a magyarországi Forbes fõszerkesztõje? Galambos Mártonnal beszélgettem. Most jelent meg a lap... ...egészen pontosan ma. Hogyan teltek az utóbbi heteid, napjaid? Mennyire volt hajtás, sietség a megjelenés elõtt? Keményebb volt, mint amire számítottam. Dolgoztam már heti- és havilapnál, online sajtóban is, az eddigi feladatköreim azonban mind más ritmusúak voltak. Persze ott is sokat kellett dolgozni, volt, hogy éjszakákba nyúlóan készítettem a cikkeim egy-egy eleve is munkával töltött nap után. De most, a Forbes egyedüli, vagy inkább elsőszámú felelőseként... ez egészen más, mint leadni egy cikket és elégedetten hazamenni. Sok dolgom volt tehát az utóbbi időkben, de megérte: megcsináltuk, amit meg akartunk csinálni. Minden cikket átolvastál, ellenõriztél? Igen, ez máshogy nem is működhet. Melyik a kedvenced közülük? Hú... Nagyon jó anyag lett szerintem a sztáralapkezelőkről szóló cikk. Lényegében annyit csinált Ács Gábor, hogy az elmúlt öt év statisztikái alapján felkereste a legsikeresebb alapkezelőket és portrét írt róluk, melynek részként ők egyes szám első személyben is beszélnek magukról. Szép és hangulatos képek is készültek ehhez a cikkhez. De szeretem a streetfood-összeállításunkat is, ami egy nyolcoldalas anyag, a Leves.-tal, Zing Burgerrel. Magazinosan, olvasmá-

LIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM | 2013. NOVEMBER 20.

nyosan beszélünk benne üzletről: mennyi kellett az induláshoz, mennyi profitot hozott azóta, mennyi a haszon egy tál ételen, vagy egy burgeren. Ez a megközelítés az egész lap sajátja. Mennyiben egyezik ez a koncepció a Forbes nemzetközi irányvonalaival? Abszolút egyezik vele, különbséget talán a méretekben lehet felfedezni. Egy amerikai lapba nem kerülnek be olyan kis cégek, amik a magyarban viszont érdekesek. Az olvasók szerintem nem csak a Molra meg a Wizzairre, hanem a sarki pékre is kíváncsiak. Az ő helyzetébe jobban bele is tudjuk élni magunkat. Őt látva gondolhatjuk azt, ezt én is meg tudom csinálni, vagy ennyi befektetnivaló pénzem igazából nekem is van. A Sweet and Small rovatunkban például kifejezetten ilyen minivállalkozásokra fókuszálunk, ebben a számban egy Pozsonyi úti fánkos története szerepel. Emberközelibbé válik ezáltal a lap... Igen, ez mindenképpen célunk. Egészen pontosan az, hogy közelebb hozzuk az olvasót, bevonjuk őt a Forbes világába. Éppen ezért a magyar kiadásban minden rovat külön címlappal indul, melyre a szerzők kézzel írott kommentjei kerültek. Hosszútávon pedig szeretném, ha kis képek is megjelennének az egyes cikkek mellett, arról, aki készítette az írást. Fontos, hogy az olvasók lássák, kik és min dolgoznak nálunk.

A te arcod ismert lett-e a magazin által? Az utóbbi két napban volt egy-két tévés felkérésem, de nincs nagy felhajtás körülöttem, és azt gondolom, soha nem is lesz (nevet). A print újságírás ilyen szempontból más, mint a tévé. Hogyan tudnád összefoglalni néhány szóban a magyarországi Forbes brandet? Van egy szlogenünk, ami igazából megteszi ezt: „Vigyázat, kapitalizmus!“. A magyar Forbes alapvetően magyar sikersztorikról, sikeres emberekről szól (a tartalom kb. 85 százaléka hazai, nagyon kevés a fordítás) és hisz a kapitalizmusban. Azt szeretnénk bemutatni, ha jól működik ez a rendszer, az nem csak a tulajdonosoknak, hanem mindenkinek jó. Emellett arra is rá szeretnénk világítani, hogy tisztességesen is lehet jó üzletet csinálni Magyarországon. Milyen a csapat, akikkel együtt dolgozol? Te választottad ki õket? Igen, én választottam azt a négy újságírót, akivel a szerkesztőséget alkotjuk; meg van még néhány külsős munkatársunk. A csapatunk nagyon színes, és ez így kell, hogy legyen: van, aki pénzügyekben van otthon, másnak a puhább témák mennek kitűnően; van, akinek pedig a tolla nagyon jó. Egytőlegyig mindenki kiváló újságíró, elhivatottak és normálisak. Vagyis: nem primadon-

náskodnak, nem sztároskodnak, ez pedig nagyon fontos. Mit gondolsz, fog-e egy egyetemista pénzt adni ezért a magazinért? Ezt inkább te tudod... Pontosabban: szerinted érdemes-e egyetemistaként megvennünk? Abszolút. Én, ha a Közgázra járnék, vagy üzletember szeretnék lenni, vagy érdeklődnék ezen terület iránt, biztosan megvenném. Hogyan is tájékozódhatnék jobban, mint aktuális, valós, és sikeres profik történetein keresztül? Az egy másik kérdés, hogy az emberek alapvetően nem szeretnek fizetni újságért, pedig 890 forint nem sok. Reméljük, hogy van olyan jó a címlap, olyan minőségű a tartalom, tudjuk olyan szépen tálalni a cikkeket, hogy sokan fogják azt mondani: ezért az árért megéri. A tapasztalat, például Szlovákiában és Csehországban egyébként az, hogy sok diák veszi a lapot. Hogy álltok a következõ számmal? A tartalomjegyzék már megvan, lassan kezdenek készülni az írások is. A címlapra valószínűleg egy olyan ember kerül majd, aki további presztízst fog szerezni a lapnak. Ha az a megjelenés összejön, kétlem, hogy bárki is elutasítaná a jövőben a felkérésünket. Lehet tudni, hogy ki ez a személy? Lehet, de nem mondom meg. Ennyiben maradunk. És mivel zár a kávézó 7-kor, elbúcsúzunk.

MAGYARORSZÁG LEGRÉGEBBEN MEGJELENÔ EGYETEMI LAPJA

KARRIER

HR sarok – Milyen a jó álláskeresõ? ORBÁN PATRÍCIA KRISZTINA

Akármilyen szakmában is dolgozunk, elkerülhetetlen a különféle zsargonok megtanulása, átvétele. Nincs ez másként a HR területtel sem, ahol az egyik legbevettebb kifejezés a „jó jelölt”. A vállalati és ügynökségi oldalon dolgozó szakemberek is azokat a pályázókat hívják így, akik személyisége kifejezetten megfelelô. Na de mire is és hogyan? Cikkünk erre hivatott választ adni.

gy friss felmérés szerint a magyar fiatalok a legszívesebben olyan munkahelyen dolgoznának, ahol kellemes környezetben, kreatívan és változatosan tölthetik mindennapjaikat. Sokszor kifejezett igény ez és nem meglepő, hogy az Y generáció tagjai különösképpen vágynak az említett körülményekre. Az viszont már érdekesebb, hogy sokan úgy vélik, egy ilyen kedvező lehetőségre erőfeszítés nélkül tehetnek szert. Nos, a valóság az, aki meg szeretné szerezni

álommunkáját, annak álomjelöltté kell válnia! Mindez nem azt jelenti, hogy csupán egyetlen fajta embertípus képes eljutni kívánt karriercéljához. Éppen ellenkezőleg: mindenki csak úgy lehet sikeres, ha saját magát, pontosabban maga legjobb formáját adja. A jó pályázóvá válás folyamatában ez az első lépés: előnyös oldalunk kidomborítása, ugyanakkor hitelességünk maximális megőrzése. El kell ismerni, ez nem egyszerű feladat. A legtökéletesebben mégis igazán triviális módon valósíthatjuk meg: ha mindig

őszinték és felkészültek vagyunk. Egy másik lényegi komponens a hozzáállásunk. Minden vállalat más, ám egy kislétszámú cégben és egy multinacionális óriásban is közös: érdeklődő, motivált új munkatársakat szeretnének foglalkoztatni. Ezért fontos, hogy merjünk kezdeményezni, kérdezni egy állásinterjún, és egyéb munkaszituációkban is. Aki inkább félénk, az se aggódjon és semmiképpen se erőltessen magára mímelt extrovertált attidűdöket. A proaktivitás és a segítségkérés szükségességének felisme-

rése azonban elengedhetetlen elemek. Akkor is tartózkodjunk attól, hogy másnak mutassuk magunkat, ha elutasítanának minket: olyan cégkultúrában dolgozni ugyanis, ahova személyiségünk kevésbé passzol, demotiváló lenne számunkra. Legyünk tehát mindig következetesek és hűek sajátosságainkhoz, csakis így lehetünk hosszútávon is sikeresek. Miben is rejlik a fentebb kifejtett „jó jelölt”-ség jelentősége? A HR szakemberek, valamint a vállalatok vezetői fejében gyakran fogalmazódnak meg a kérdések: hogyan érezné magát az adott álláskereső a cégüknél? Mivel tudná jobbá tenni a már meglévő csapatot? Az ezekre adott válaszok pedig igen szignifikánsan befolyásolják a végső határozatot. A saját és a másik oldal érdekében is ezért fontos kitartanunk személyiségünk mellett, még ha az a bizonyos döntés néha negatív is lesz.

Az EVK és a KeX bemutatja: Reklámkonferencia a Corvinuson FOTÓ: EVK ÉS KEX

HOLCZINGER DÓRA

eklámkonferenciánkon a szakma legnagyobbjaitól hallhatsz vállalati kampányok kulisszatitkairól, az ügynökségi élet kihívásairól, a reklámipar helyzetéről. A háromnapos konferencia után nyugodt szívvel mondhatod majd: felkészültél, hogy te magad is belekóstolj a reklámtortába. PROGRAMKÍNÁLATUK: November 25., hétfô: Nyitónap – Vállalati kampányok kulisszatitkai 18.00: Román Balázs, Kreatív fôszerkesztô: Kóstoló a reklámtortából Román Balázs, a hazai reklámszakma első számú lapjának főszerkesztője mesél a hazai reklámiparról, az ügynökségi és a vállalati oldal lehetőségeiről és buktatóiról, jó tanácsokkal látja el a pályára készülőket. 19.00: Cseh Tamás, Vodafone integrált kommunikációs vezetô: Így készült a Vodafone hangtérkép – A brieftôl a buliig Az integrált kommunikációért felelős szakember beavat a reklámalkotás gyakorlati folyamatába egészen a kezdeti brainstormingoktól a kivitelezésig – mindezt valós kampányokon keresztül,

Gondolkoztál azon, hogy milyen lehet egy reklámügynökségnél dolgozni? Vagy egy top cég marketingeseként kampányokat irányítani? Ha érdekel a marketing, a média világa, és betekintenél a reklámszakma bugyraiba, itt a helyed! kulisszatitkokkal. 20.00: Szelei Szabolcs, Google marketingigazgató: A jövő a Google szemüvegén át A Google számos innovációval alakította, formálta a világot már eddig is, és most is nagyon izgalmas dolgok vannak készülőben a cég háza táján, a Google Glasstól egészen a vezető nélküli autóig. November 26., kedd: Újhullámok a reklámvilágban 18.00: Hídvégi Tom, a Laboratory Group ügyvezetôje: Tarol a tartalom 10 tipp a content marketinghez Sztorimesélés és szájhagyomány útján való terjedés – ez a content marketing két alapköve. A reklámszakember Hollywood példájára építve bemutatja, hogyan gyártsunk érdekes, megosztható, önállóan terjedni képes tartalmakat a fogyasztók számára. 19.00: Mátrai Miklós, a Friendly Advertising ügyvezetôje: Youth marketing in action Szerinted egy márka tisztában van az állandóan változó youth generáció igényeivel? A klasszikus kutatások vajon megállják a helyüket ennél a célcsoportnál? Úgy gondolod, a Y.O.L.O és a SWAG ugyanazt jelenti egy 40 éves brand managernek mint egy 16 éves tinédzsernek? Ha ezekre

MAGYARORSZÁG LEGRÉGEBBEN MEGJELENÔ EGYETEMI LAPJA

a kérdésedre nálad is NEM a válasz, akkor szeretettel várunk előadásunkon, ahol a Friendly bemutatja az Y generációt célzó marketingmegoldásait. 20.00: Kiss László, Mood Media Country Manager: Trendek és tendenciák az érzékszervi marketing terén Vizualitás, ízlelés, érintés, hallás, illatok… belegondoltatok, hogy az eladáshelyen ennyi minden befolyásolja a fogyasztót döntésében? Az érzékszervi marketing hazai specialistája, a Mood Media ügynökség bemutatja, hogyan néz ki mindez a gyakorlatban, színes-szagos módszerekkel. November 27., szerda: Zárónap 18.00: Magyar szeretetmárkák kerekasztal, olasz módra Moderátor: Gianni Annoni Kerekasztal-résztvevők: Aniot Dávid (Sió marketingigazgató), Németh Regina (Rézangyal marketingmenedzser), Oláh Ildikó (Negro, regionális brand manager), Peresztegi Ági (Soproni, Group Brand Manager) A magyar szeretetmárkákat gondozó szakemberek beszélgetéséből kiderül, milyen a kihívások tarkítják a magyar márkák menedzsmentjét, szó lesz a magyar fogyasztók elvárásairól: mitől válik egy márka

szeretetmárkává. Felmerülnek példák és ellenpéldák márkaépítésre, márkapozícionálásra, és megvizsgáljuk, mik a magyar szeretetmárkák lehetőségei külföldön. 19.30: Jedlicska Márton, Kirowski kreatívigazgató: Egy melléknév a szakmám (kreatív) Jedlicska Marci mindössze tíz év leforgása alatt vált egyszerű diákból a Kirowski kreatívigazgatójává, miközben megjárta a hazai és a külföldi ügynökségek legjobbjait, és a legrangosabb szakmai elismeréseket gyűjtötte be. Idén Cannes-ban a szakma nagyágyújai közt arról mesélt, hogy bármilyen eséllyel is indulunk a nagyvilágba, kreativitásunkkal minden nehézségen túlléphetünk, és azzá válhatunk, akivé mindig is szerettünk volna. Ugyan ki más adhatna jó tanácsokat a pályára készülőknek? 20.30: Záró reklámklub és party a Púderben! Egy macifröccs mellett reklámfilm-válogatásokat nézhetsz és ismerkedhetsz a konferencia előadóival és a többi résztvevővel. Az előadásokon való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. (A napokra különkülön tudsz regisztrálni.) Regisztrálni a www.evk.hu oldalon tudsz – a helyek száma limitált!

2013. NOVEMBER 20. | LIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM

KULTÚRA

„Sok területrôl kapok egymást erôsítô energiákat” – beszélgetés Szente Vajk színésszel

FOTÓ: JEKKEL DÓRA

DICSUK DÁNIEL

Keveset alszik, rengeteget és rengetegfélét dolgozik, tehát gyakorlatilag sosem unatkozik Szente Vajk, a Madách Színház fiatal színésze. A televíziós mûsorvezetôi munkája révén is egyre ismertebb tehetséges mûvésszel legújabb darabjuk, a Poligamy kapcsán beszélgettünk, melynek nem csak az egyik szereplôje, de dalszövegírója is egyben. Tanulságos interjú mindazoknak, akik szeretik a színházat, és mindazoknak, akik egyébként idôbeosztási nehézségekkel küzdenek. Színész, rendezô, szövegkönyvíró, dalszövegíró, fordító, televíziós mûsorvezetô, vlog-mûsorvezetô…, talán nem hagytam ki semmit. Mindent összegezve, mennyit dolgozol? És mennyit alszol? Mindig annyit alszom, amennyit tudok. Ez általában három és hat óra közé esik. Úgy van beosztva a napom, hogy éjjel kettőig dolgozom (írok, fordítok), aztán reggel nyolckor kelni kell, mert tíztől vannak próbák a színházban. Forgatási napokon jut kevesebb idő az alvásra, az sokkal hamarabb kezdődik. Hogy bírod? Sokkal rosszabb lenne, ha csak egyetlen dologgal foglalkozhatnék. Így sok különböző területről kapok impulzusokat, energiát, amik egymást is erősítik, hisz az így született ötletek, gondolatok az életem más területein is felhasználhatók. Fiatal színészként már túl vagy két önálló rendezésen is. Mindig is vonzott ez az irány? Kétfajta színész van. Az egyik, aki a darabot csak a saját maga szemszögéből figyeli esténként: tudja, mikor mit kell csinálnia, de az nem annyira foglalkoztatja, hogy mi történik akkor, amikor nincs a színpadon. Ettől függetlenül még lehetnek zseniális színészek (sokan azok is), de nem vonzza őket a színház komplexitása. Engem mindig is érdekelt a darab egésze; hogy miként áll össze egy ilyen rendszer, és igyekeztem egészében látni a folyamatokat. Bár voltak rendezői ambícióim, az, ahogy alakult, váratlanul ért, de örülök neki…

Hogyhogy? Szirtes Tamás igazgató úr megelőzött. Mint mondtam, már foglalkoztatott a rendezés gondolata, de ő keresett meg hamarabb azzal, hogy csináljuk az Én, József Attila című musicalt közösen. A próbafolyamat során aztán rengeteget tanultam, hisz elejétől végéig láthattam egy előadás fejlesztését. Aztán ezt követően támadt egy lyuk az évad végén, és a Tanár úr mondta, hogy keressünk valamit. Hosszas kutatás után így bukkantunk rá az Egyszerháromnéhanégyre, amely azért is foglalkoztatott mindkettőnket, mert rengeteg trükk van az előadásban, amit nagyon szeretünk. Ezt követte a tavaly év végi Betörő az albérlőm, ami már minden értelemben nehezebb munka volt, de örülök, hogy két olyan remek színésszel dolgozhattam együtt, mint Halász Judit és Mucsi Zoltán. A zenés darabok (és úgy általában a színház is) elsôsorban a nôket vonzza. Miért ajánlanád a Poligamyt a férfiaknak? Egy-egy párkapcsolati válság alatt-után én is sokszor éreztem azt, hogy ez abszolút egyedi, majd később döbbentem rá, hogy a barátaimmal is pontosan ugyanez esett meg, szóval egy férfinak azért érdemes ezt a darabot megnéznie, mert láthatja, hogy az ilyenek sok sorstársával is előfordulnak, és ezzel bizony együtt kell élni. A nők pedig megtanulhatják felismerni a gondokat… Mindenesetre igyekeztünk a szerelem sok ösvényét lerajzolni ebben a musicalben.

Seress Rezsô. Ismerôsen cseng? EGYED MÁTYÁS

Bár a világ Seress Rezsô néven ismerte meg, kevesen tudják, hogy egyik leghíresebb XX. századi zeneszerzônk Spitzer Rudolf néven született 1889-ben.

amar elszökött a szülőházból és vándorcirkusz artistájaként kereste kenyerét. Ígéretes légtornász karrierjét egy baleset miatt ott kellett hagyja, és Budapesten folytatta életét. Előadóművészetekhez való kötődését fel nem adva elvégezte a Rákosi Szidi Színitanodát. A háború sújtotta Magyarországon nem tudott igazán érvényesülni mint kezdő színész: eleinte a Margitszigeten, majd kisebb vidéki társulatoknál kapott szerepet csekély fizetésért. Zenei karrierje a városligeti Műszínkörnél indult, ahol önmaga szórakoztatására elkezdett játszani egy régi zongorán, és a színkör igazgatója felfigyelt tehetsé-

LIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM | 2013. NOVEMBER 20.

gére. 1925-ben már Nádor József pártfogoltja lett és zongorista állást kapott a VII. kerületi Kulacs Vendéglőben. Új fizetésének köszönhetően kiemelkedett a nyomorból. Még ’25-ben megjelent első dala a „Még egy éjszaka”, melynek tizenhatezer példányát sikerült eladni. További slágereivel – pl.: „Szeressük egymást gyerekek”, „Fizetek főúr”, „Csillogó hópehely” – hamarosan Budapest egyik legnépszerűbb előadóművésze lett. 1935-ben Seress felkérést kapott a 8 Órai újság egy riporterétől, Jávor Lászlótól, hogy írjon dallamot egyik verséhez. A kotta nyomtatásba is került, de kezdetben nem hozott akkora sikert, mint ahogy Seress és Jávor várták. Pár hétre rá egy cselédlány öngyilkos lett, és

kezében a „Szomorú vasárnap” kottáját találták. Egy héttel később Lédig László pénzügyminiszter-tanácsos, kocsijában végzett magával, búcsúlevele mellett szintén a kotta volt. November 7-én a 8 Órai újság már a „Gyilkos Slágernek” titulálta a dalt. A titokzatos jelenség gyorsan körbefutott Európán, majd elérte Amerikát is. Összesen 28 nyelvre fordították le, és dallistájára tűzte többek között Louis Armstrong és Frank Sinatra is. Bár nevén nyugaton rengeteg pénz halmozódott fel, Seress nem élhetett a gazdagsággal. A második világháború alatt a zsidó származású zeneszerző viszszavonultan élt, majd munkaszolgálatra kényszerült. Egy német katonatisztnek hála, aki látta Őt játszani, három és fél év után megmenekült. Visszatért Buda-

pestre, de sosem élt a lehetőséggel, hogy felvegye a nevén lévő több millió dollárt. Régi életét folytatta a Kulacs Vendéglőben, majd egyre zárkózottabb lett. Magányában öngyilkossággal is próbálkozott mikor kiugrott lakásának ablakán, de túlélte. Azonban 1968. január 11-én a világ szomorú búcsút intett Seress Rezsőnek, aki a budapesti MÁV kórházban gipszének drótjával véget vetett életének.

MAGYARORSZÁG LEGRÉGEBBEN MEGJELENÔ EGYETEMI LAPJA

FOTÓ: FUNLOCK.HU

KULTÚRA

Funlock BORBÉLY BLANKA MÁRIA

Ha szórakozásról van szó, a lehetôségek tárháza határtalan. Általános tény, hogy az emberek szeretnek félni, izgulni, szabadulni és kihívások elôtt állni mindaddig, amíg ez csupán játék. Mitôl igazán jó egy játék? Ha úgy érzed, nem tudsz szabadulni!

ishazánk legmodernebb kiszabadulós játéka elvarázsol minket a technika és a rejtélyek hazájába. Egy egészen új világ kapuját nyitja meg – pontosabban zárja be − a kalandra éhes vendégek előtt. Lehet szó születésnapról, péntek esti kikapcsolódásról, csapatépítésről vagy éppen családi szórakozásról, a Funlock tárt karokkal vár. A fiúk egy olyan modern világot kezdtek felépíte-

ni, ahol komfortos körülmények között tesztelhetjük rátermettségünket és csapatmunkánkat. Technikai felszereltségére pedig nem is számítanánk. A lézerek, UV fények és LED lámpák a játékidő 60 perce alatt újabb és újabb meglepetésekkel szolgálnak. A Corvinus Médiával mi is ellátogattunk a Király utcába, törtük a fejünket, kijutottunk és fantasztikusan szórakoztunk. A Funlockos fiatalemberek elárulták nekem, hogy mindenféle csapat megfordult már náluk.

Volt például egy házaspár, ahol a kedves férj párjának egy hatalmas csokor virágot rejtett el évfordulójuk alkalmából, de a feleség a játék hevében az ajándékban is a kódot kereste. A tulajdonosok fiatalok, rugalmasak, és ötletekkel gazdagok. Épp ezért és a nagy érdeklődésnek köszönhetően hamarosan új szobát nyitnak. Ez az exit game jövője, igazi XXI. századi kikapcsolódás. Próbáljátok ki magatokat ti is, az élmény garantált, és egy görbe estével ellentétben még maradandó is.

Nézed vagy játszod? GYIMESI BERNADETT

„Eljössz velem a moziba megnézni a SuperMariot?”, „Képzeld, unokatesóm folyton a Hupikék Törpikékkel játszik a számítógépen!” – talán a mai kor emberének már nem is hangzik oly furcsán, de gondoljunk csak bele gyermekkorunk egyik kedvenc meséjébe; immár mi mozgathatjuk ôket a számítógépen keresztül. És mindez persze fordítva is igaz lehet.

e nézzük először a szokványosabb esetet. Mi kell egy jó számítógépes játékhoz? Először is vegyünk alapul egy népszerű, nagysikerű filmet, majd húzzuk le róla a lehető legtöbb bőrt. Mikor az ajándéktárgyak, füzetborítók, pizsamák lecsengtek, ideje előrukkolni valami nagyobb horderejűvel; csináljunk belőle szimulációs játékot! Akik az elsők közt tették ezt meg, minden bizonnyal igen nagy népszerűségnek örvendhettek, játékaikat milliónyi ember használta. Ki ne játszott volna a Harry Potter filmek alapján készült

csokibékagyűjtős, varázslattanulós, kviddicsezős játékok egyikével? Ugyan voltak benne részletek, melyek elrontása esetén jóval előbbre ugrottál vissza, mint ahol meghaltál, mégis a jobb játékok közé sorolható; végigkísér egy történetet, többnyire tudod, mi fog történni, mire kell felkészülnöd, viszont csak az adott helyzetben méred fel a nehézségét, kihívását a feladatnak. De ugorjunk még visszább: rémlenek abalatoni nyaralások során végtelenségig nyomkodott Indiana Jones, illetve Addams Family filmek alapján készült flipperek? Gyerekkoromból felsejlik még a Tarzan meséjéből készült szoftver, mely igazán

MAGYARORSZÁG LEGRÉGEBBEN MEGJELENÔ EGYETEMI LAPJA

kisgyerekeknek volt élvezhető ideig-óráig, ugyanis a feladat gyakorlatilag annyi volt, hogy a fákon csúszkálva és ugrálva összeszedjük a bogyókat (?), időnként banánnal elpáholjuk az ellenséges majmokat vagy artikulálatlan üvöltések közepette összetörjük a fák üregeit. Erre a sémára épül a legtöbb mesefilm alapján készült játék. Manapság már nem is teszik fizetőssé, egy közösségi játékelosztó oldalra feltöltve elérhetővé teszik mindenki számára. Persze ezeknek a grafikája, kidolgozottsága nem éri el nagytestvéreik szintjét, a gyerekeknek úgyis csak az számít, hogy Tigris hogyan pattog, Ben10 milyen erővel pofozkodik, vagy mekkora

sebességgel száguldozik Villám McQueen. Lássuk a másik oldalt! Milyen ötlettől vezérelve csinál valaki egy monoton számítógépes játékból filmet? Mondanám, hogy nézzünk meg egyet, okuljunk belőle, de talán az elvesztegetett idő nagyobb kár lenne, mint az érték, mellyel okosabbak leszünk. Az alapötlet valószínűleg itt is ugyanaz, mint az ellentétes esetben: világszerte tömegek ismerik, szeretik, használják, hogyan csináljunk belőle több pénzt? A fejlesztés eszükbe sem jutott? Vegyük például a Mortal Kombat, szinte mindenki által ismert játékot. A verekedésen kívül aligha szól másról, története gyakorlatilag nincs, mégis filmet készítettek belőle, mely a kritikusok szerint nem lett sokkal rosszabb, mint maga a játék. Legalább egy dögös csajt vagy jóképű pasit kértek volna fel a szerepekre, mint a Wing Commanderben Freddie Prinze Jr. Ne menjünk bele a részletekbe, szerintem se néz ki jól, de sokan odavannak érte, ez valamelyest megdobta a nézettséget. Ám ez se működik mindig – a Dungeon Siege nevű játékból készült filmben A szállítóból jól ismert Jason Statham alakítja az egyik fő karaktert, mégis ahol el lehetett rontani, ott sikerült is elrontania a témában készült filmek anti-producerének, Uwo Bollnak. A legtöbb számítógépes játékból készült filmet ő rendezte, de nem véletlen, hogy nem ismered a nevét… Ezek szerint ne készítsünk játékot filmekből vagy filmet játékszoftverekből? Az első irány bizonyos mértékig támogatandó, viszont ez esetben bizonyosodjunk meg róla, hogy a 21. században élünk, higgyük is el, és aszerint használjuk a technológiát. Játékból filmet? Talán nem kellene erőltetni.

2013. NOVEMBER 20. | LIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM

MAGYAROLASZ

Budapest nôvére: Firenze LUCSKO DÁVID

Mielôtt szót ejtenék Firenze és Budapest testvérvárosi kapcsolatáról, elôször talán nézzük meg jobban, hogy mit is jelent ez a státusz pontosan.

legelső modern testvérvárosi kapcsolat 1920-ban egy brit és egy francia kisváros között jött létre. A testvérvárosoknak igazi jelentőségük a második világháború után lett, amikor így (is) próbálták a széthúzó Európa különböző kultúráit összehozni. 1989 óta az iker-, barátság-, vagy partnervárosoknak is nevezett mozgalmat már az Európai Unió is támogatja. Firenze és Budapest között ez a fajta együttműködés 2008-ban jött létre. A megállapodást a városok akkori polgármesterei, Leonardo Domenici és Demszky Gábor írták alá Firenzében. Azóta a két fél főleg a turizmus, a kereskedelem és a kultúra területén fűzte szorosabbra kapcsolatát. Ennek lényege, hogy a két város megosztja tapasztalatait egymással többek között a környezetvédelem vagy a várostervezés területén, továbbá közös kulturális rendezvényeket is szerveznek – ilyen volt például a 2008-as reneszánsz év, a Mediciek kora kiállítás Budapesten, vagy a firenzei

SZÁMTALAN MAGYAR VONATKOZÁSÚ RENDEZVÉNYNEK SZOLGÁLT HELYSZÍNÉÜL FIRENZE.

magyar operettest. A két város közötti tárgyalások fontos eleme volt a toszkánai és a hazai borkultúra megismertetése egymással. Ezen felül kiemelt hangsúlyt kapott a turizmus is, lévén a magyar utazni vágyók egyik legkedveltebb úti célja Toszkána és annak fővárosa, Firenze, valamint a Budapesten töltött olasz vendégéjszakák száma is évről évre nő. A testvérvárosi kapcsolat jelentősége a 2013-as olasz évaddal méginkább hangsúlyossá vált. Számtalan magyar vonatkozású rendezvénynek szolgált helyszínéül Firenze. Többek között ilyen volt a magyar filmnapok, az október 10-én megtartott Liszt zongorakoncert az Uffizi Galériában, vagy a testvérvárosok fényképkiállítás a Villa Finaly – Francia Intézetben. A kiállítás Kaiser Ottó új Budapest albumát mutatta be, kiemelve a város „olasz helyszíneit-pillanatait”. Az év végéig még számos programmal vár titeket az olasz-magyar évad: lesz még Magyar szentek és plakátkiállítás Rómában, valamint egy újabb Liszt koncert Savonában!

Olasz különlegesség a Nemzeti Múzeumban ORBÁN PATRÍCIA KRISZTINA

FOTÓ: HAJAS ÁDÁM

Caravaggiótól Canalettóig MÁKOS REBEKA

Az év végéig lesz megtekinthetô Silvio Monti Emlékezet és látvány (Memoria et imago) címû kiállítása a Nemzeti Múzeumban. Az olasz festô, bár már 70 felett jár, még most is aktív mûvész: újabb és újabb projekteken dolgozik.

2013. október 26-án megnyitott a Szépmûvészeti Múzeum világszínvonalú kiállítása, amely az itáliai barokk és rokokó festészet remekmûveit vonultatja fel.

udapesten jellegzetes képei mellett szobrász arcát is megmutatja: egy, a magyar és az olasz történelem kereszteződéseit ábrázoló installációt is magával hozott. Monti 1938-ban született Borgonameroban, és – vendéglátós családi múltjának megfelelően – a helyi turisztikai iskolában kezdte meg tanulmányait. Nem tartott sokáig, míg rájött, nem ez a pálya való neki. Mindössze 15 éves volt, amikor Brüsszelbe utazott, ahol először fogalmazódott meg benne, hogy a színek és ecsetek által képes a legjobban kifejezni magát. Hogy álmait valóra válthassa, beiratkozott egy londoni művészképzőbe, ahol többek között Oscar Kokoschkát is megismerte. A még mindig nagyon fiatal Monti ezután körbeutazta és -alkotta a világot: eljutott Párizsba, Wiesbadenbe és Dublinba is. 1968-ban érkezett haza Itáliába, ahol végül Varesében telepedett

gy hideg őszi napon különleges élményt nyújthat a látogatóknak az olasz művészet e kavalkádja. A képgyűjtemény annak a kiállításnak a folytatása, amelyet 2009-2010ben lehetett megtekinteni, Botticellitől Tizianóig címmel. A múzeum célkitűzése az volt, hogy két részletben, átfogóan bemutassa a 15-18. századi itáliai festészetet. A nagyszabású tárlat válogatásának alapját a Szépművészeti Múzeum tulajdonában álló méltán elismert olasz barokk

LIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM | 2013. NOVEMBER 20.

le. A művész ma is ott él. Montit nem hiába tartják Olaszország egyik legizgalmasabb művészének: életművét számos különlegesség tarkítja. Festészetétől nem idegen az erotika és az absztraktizmus sem, készít montázsokat, szobrászként és keramikusként is kipróbálta már magát, valamint CD borítót is tervezett a milánói énekes, Angelo Branduardi számára. Az utóbbi együttműködés élt tovább Monti talán legeredetibb projektjében, mely során az említett előadó koncertjein jelentek meg különböző, az egyes dalokhoz köthető festményei. A művészeti ágak ezen fúziója egyike volt az első ilyen kezdeményezéseknek. Az alkotóművész Nemzeti Múzeumban kiállított képei a hagyomány fogalmát feszegetik, értelmezik újra, minden látogató számára tanulságos élményt nyújtanak. Az eseményt Simonffy Márta kurátor és Szőcs Géza, a 2015. évi Milánói Világkiállítás magyar kormánybiztosa nyitotta meg.

és rokokó gyűjteményének 34 főműve alkotja, ezt egészítik ki másik tizenegy ország hatvanhét gyűjteményének festményei. Többek között olyan intézmények kölcsönöztek műveket, mint a londoni National Gallery, a párizsi Musée de Louvre vagy a firenzei Galleria degli Uffizi. Caravaggio a kor kiemelkedő művésze volt, botrányos élete ellenére is népszerű és elismert festőként alkotott. Ő és társai képei olyan kulturális feltöltődést nyújtanak, amelyet semmiképp sem érdemes kihagyni.

MAGYARORSZÁG LEGRÉGEBBEN MEGJELENÔ EGYETEMI LAPJA

GÓLYABÁL

KÖZGÁZ GÓLYABÁL GYIK MI AZ A KGB? MIÉRT KÜLÖNLEGES? A Közgáz Gólyabál (KGB) az ország legnagyobb gólyabálja. Az egyetem mûemléképületének négy emeletén zajló rendezvényen mindenki megtalálhatja a kedvére való szórakozást: hat, egyéni készítésû helyszín különbözô, egyedi légkörrel várja a megpihenni és beszélgetni vágyókat; a négy színpadon pedig folyamatosan neves fellépôk szórakoztatják a nagyérdemût. Mik ezek az egyéni készítésû helyszínek? A hangulat még változatosabbá tétele érdekében, az Öntevékeny Csoportok Irodája (ÖCSI) 140 instruktora az elmúlt hetekben időt és energiát nem sajnálva, éjjelente az egyetemen barkácsolt és festegetett. Mindezt azért, hogy romos, kiselejtezett bútorokból színes és barátságos elemek válhassanak, amelyek méltó díszei lehetnek a rendezvénynek, és annak hat különböző helyszínének. Neked csupán annyi a dolgod, hogy a Bál estéjén eldöntsd, hogy épp egy horror színházban, egy romkocsmában, vagy épp a Távol-Keleten szeretnéd magad érezni. (Persze ezek korántsem zárják ki egymást!) Miért menô a Közgáz Gólyabál? Egyrészt azért menő, mert – valljuk be – nem mindennapos dolog, hogy ott, ahol csütörtökön még zh-t írtál, szombaton már kisestélyiben/öltönyben, koktéllal a kezedben szórakozol. Egy este erejéig a komoly és hideg egyetemi helyiségek a város legszínesebb szórakozóhelyévé változnak. Másrészt azért menő, mert a Gólyabál lineupja minden évben megközelíti számos hazai fesztiválét. Idén többek között a Brains, a Punnany Massif, Julia Carpenter, az Álmokfutók, Whiteboy és végül, de közel sem utolsó sorban az Egyesült Királyságból érkező Delta Heavy fognak felelni a hangulatért és hangerőért.

Mit kell tudni a külföldi sztárfellépôrôl? A Delta Heavy név Benn Hall és Simon James DJ páros duóját takarja, mely első alkalommal 2010-ben hódította meg a zenei toplistákat, hogy azóta mind újabb sikereket tudjon a magáénak. Ez idáig három kislemezét adta ki, Down the Rabbit Hole című EP-je pedig tavasszal debütált, hírnevét mindazonáltal leginkább remixeinek köszönheti. Különleges elektronikus zenei produkcióját a két fiatal DJ csak úgy írja körbe, hogy bármi, ami 110 és 174 BPM között található. D&B és dubstep – ezekkel lehet fémjelezni a Delta Heavy zenéjét, azonban mindezt még filmes hangzás, house, techno, sőt 80-as évekre jellemző hatások színezik. Hogy

MAGYARORSZÁG LEGRÉGEBBEN MEGJELENÔ EGYETEMI LAPJA

pontosan miről van szó, azt a saját füleddel kell megtapasztalnod.

az estét, hiszen nem minden nap jár teljes báli díszben mulatni az ember lánya/fia…

Mit várhatsz a Bál estéjétôl? Garantáltan az év egyik legszínesebb, legszórakoztatóbb és legkülönlegesebb buliját. Rengeteg élménnyel gazdagodhatsz, még akkor is, ha nem vagy már gólya; hiszen minden bál egyedi, és minden évben egy új arcát ismerheted meg a Közgáz öreg, ám sosem vén épületének. Egy izgalmas, pezsgő arcát.

Mennyi az annyi? A jegyárak megtalálhatóak a honlapon. Azonban, ha esetleg inkább az offline kommunikáció híve lenne a kedves Olvasó: Gólya jegy: 2200 Ft, Corvinusos jegy: 3200 Ft, Külsős jegy: 4400 Ft. Corvinusos spanjegy: 12000 Ft, Külsős spanjegy: 16000 Ft. Utóbbi két jegytípus 4 fő egyszerre történő belépésére jogosít, és jár hozzájuk nyolc-nyolc italkupon. További információkért keresd a jegyárusító standot az E épület déli büféjénél, vagy látogass el a honlapra!

Mit vegyek fel?! Mivel mégis csak egy bálról beszélünk, a dress code ennek megfelelően elegáns. Ez annyit tesz, hogy az urak sötét öltönyben, míg a hölgyek estélyiben jelenjenek meg. Az elegancia is csak még különlegesebbé teszi

Van-e egyéb teendôm? Igen! Érezd nagyon jól magad!

2013. NOVEMBER 20. | LIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM

KÖZISMERT

„Az erôs márkát kerestem”

– Interjú Hesz Tamással, a Mercedes-Benz Hungária kereskedelmi és marketing igazgatójával MOLNÁR GYULA

November 5-én újabb érdekfeszítô elôadásra került sor a Fôépület III. elôadójában. Az Antall József Tudásközpont szervezésében Hesz Tamás, a Mercedes-Benz Hungária Kft. kereskedelmi és marketing igazgatója mutatta be a luxusmárka fejlôdését és jelenlegi piaci stratégiáját. Az elôadás után pedig lapunk kérdéseire is idôt szakított.

A Mercedes-Benz célja, hogy 2020-ra globális szinten megduplázza a cég eladásait. Magyarországon lát ilyen jellegû fejlôdési lehetôséget?

Magyar vonatkozásban úgy gondolom, sokkal könnyebb a duplázást elérni, mint a globális piacon. A márkában és a mi munkánkban is van annyi potenciál, hogy ezt teljesíteni lehessen. Az új kecskeméti gyár miatt is nekünk áll a zászló, a jelenlegi modellpaletta hihetetlenül ütőképes, a márka fejlesztése és a hozzá kapcsolódó pozitív asszociációk erősítése most is zajlik.

Ennek a márkafejlesztésnek része a Mercedes-Benz Classic Csillagtúra létrehozása, illetve a veterán Mercedes-tulajdonosok segítése is?

Elôadásában említette, hogy sokáig a MercedesBenznél is gyanúsan kezelték a marketinges szakmát. ön mindig is arra készült, hogy ezen a területen szeretne dolgozni?

Nem feltétlenül a marketing, mint terület volt az elsődleges. Számomra az erős márka volt a lényeg: amikor állást kerestem, mindig az adott vállalatot néztem, hogy milyen lehetőségeket tud nyújtani.

olyan helyzet, ami tapasztalt, több céget megjárt munkatárssal kínlódást jelentett; nehezebben fogták fel a feladatot. A gyakornokok kapcsán hatalmas pozitív csalódás, hogy pár szóban elmondva a feladatot, végeredményként azt kaptam a kezembe, amit szerettem volna. Nyilván, ami megmutatkozik, az a tapasztalat hiánya, de nem feltétlenül a tárgyi tudás hiányára gondolok, egyszerűen csak munkahelyi rutinra.

Ezek alapján tehát tudatos döntés volt, hogy a Mercedes-Benznél helyezkedett el, vagy a karrierútja során más cégeken keresztül jutott el ide?

Mit javasolna egy most végzô marketinges hallgatónak? Mi az, ami a leginkább vonzóvá tesz egy munkavállalót egy olyan erôs cég számára, mint a Daimler AG?

Mi a tapasztalata a cégükhöz kerülô gyakornokokkal, fiatal marketingesekkel?

Volt olyan idôszak a Mercedes-Benz Hungária Kft. életében, amely értékesítési szempontból különösen nehéz volt?

Korábban is erős márkánál, a Marsnál helyezkedtem el, de a Mercedes-Benznél erősebb és izgalmasabb márkát sem most, sem akkor nem tudtam volna elképzelni. Ekkor jött egy megkeresés, ami nagyon csábító volt. Úgy gondoltam, hogy ez a márka megéri, hogy váltsak.

Abszolút pozitívak a tapasztalataim. Azt kell mondjam, hogy volt jó néhány

LIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM | 2013. NOVEMBER 20.

Mindenképpen azt javasolnám, csak a saját példámból is kiindulva, hogy ha valaki egy erős márkát választ, akkor az nagyon jó tanulóhely tud lenni akkor is, ha az illető nem azt a céget tekinti végállomásnak.

változó jogszabályi környezetnek megfelelni. A finanszírozási piac gyökeres átalakulása – a vásárlók csökkenő bizalma a finanszírozási termékekkel szemben – nagy kihívást jelent az összes márkaimportőr és márkakereskedői hálózat számára. Amikor ezek a körülmények hirtelen változnak, akkor gyorsan kell alkalmazkodnunk.

Mivel a Mercedes-Benz rendelkezik egy olyan hiteles, töretlen és hoszszú múlttal, amilyennel egyetlen más autógyártó sem, ezért kézenfekvő volt, hogy ebbe az irányba induljunk el. Emellett ha megnézzük a klasszikus autók populációját, akkor azt fogjuk látni, hogy bár nagyon sok márka előfordul köztük, de abszolút a Mercedes van többségben mind számban, mind a vágyak szintjén. Ennek nyilván megvan az oka: például az autók tartóssága, a jó alkatrészellátás. Innentől kezdve pedig kötelességünk, hogy ezt a réteget is megszólítsuk, hiszen abszolút pozitív hírvivői a márkának akkor is, ha éppenséggel nem új autókról van szó.

1997 és 2005 között a Mercedes-Benz és a Chrysler fúzióra lépett. Hogyan változtatta ez meg a két márka értékesítési stratégiáját Magyarországon abban az idôszakban?

A Chrysler márkáinak értékesítése is a cégünkhöz került ennek köszönhetően. Annak idején ezt úgy próbáltuk interpretálni, hogy egy prémiummárka találkozik egy másfajta prémiummárkával. Utólag már könnyű okosnak lenni, de valahol determinálva volt, hogy ez az együttműködés nem fog sokáig tartani. Pedig a maga nemében a Chrysler is kiváló termék. Annak idején a globalizáció volt a hajtóerő, hogy a Daimler találjon egy olyan erős partnert, amely kiegészíti a hagyományos piacai mellett Észak-Amerikában is.

Különös nehézséget jelent az állandóan

MAGYARORSZÁG LEGRÉGEBBEN MEGJELENÔ EGYETEMI LAPJA

Publicisztika

KÖZTÉR

EGY SZAKDOLGOZAT MARGÓJÁRA SÜDI ANNA

A szekrénybe zárt mumussal semmi baj sincs egészen addig, amíg szépen, tisztességesen megbújik a kabátok között. A szakdolgozatnak titulált szürkeruhás rém esetében is sokáig elnézed, ha hébe-hóba megzörgeti a zárat. Bár ezt vehetnéd figyelmeztetésnek, és akár készülhetnél is a találkozásra, végül mégiscsak pánikszerűen érint, amikor egy szép napon rád borítja a könyvespolcot.

ajnali négy óra, a képernyőn villódzó szöveg szavai végegesen összefolytak, a kusza szókupac egyszerűen sehogy, semmilyen részletében sincs rendben, ha azonban hozzáérsz, azonnal lavinát indítasz, melynél már csak a képbeszúrásnak – vagy inkább besuvasztásnak – nevezett hadművelet képes nagyobb károkat okozni. Hajnali fél öt, a máskor ínycsiklandozónak tűnő frissen gőzölgő kávé fortyogó méregként tekint rád a bögréből, a falióra pedig kárörvendően ketyeg. Szakdolgozat leadás előtti utolsó éjszaka – ne félj, örökre a szívembe zártalak. Vannak azok a pillanatok, amikor még az

olyan megszállottan tollforgató, grafomán alakok is, mint én, úgy érzik, soha többé nem hajlandóak tintához érni, klaviatúrához meg aztán főleg nem. Bár, ahogy a mellékelt ábra is mutatja, esetemben ez az ódzkodás hamar elillant, kétségtelen, hogy alig valamivel több, mint egy hete a sírógörcs kerülgetett már attól is, ha a laptopom – amúgy igencsak alulméretezett – képernyőjén megláttam a sötétkék w betűvel díszített ikont. A híres-neves szakdolgozatírás záróakkordjai kétségkívül nem minősültek párkapcsolati terápiának köztem és az írás között, kiváltképp, hogy lényegében sikerült eljutnom oda, hogy az írásról írjak, ami elsőre végtelenül kézenfekvőnek tűnt, idővel azonban majdnem szakítóindokká vált.

Alapszabály, hogy olyasmiről írj szakdolgozatot, ami valóban érdekel, mert akkor talán még nem fogod tövestül kitépni a hajad a harmadik könyvtárban töltött napon. Arról azonban nem szól a fáma, hogy cserébe akkor fogod ezt tenni, amikor személyeskedés nélkül, lehetőség szerint elfogulatlanul, tényszerűen kellene korrekt mondatokba öntened mindazt, amire jutottál – jobban mondva annak egy igen száraz szeletét. Ugyanis hamar nyilvánvalóvá válik, hogy az igazán érdekes momentumok legfeljebb a lap túloldalán férnek el fehérrel írva, és mindaz, ami a történet sava-borsa-chili szósza lenne, már távol esne a törzsanyagtól – miközben a túl tág témaválasztás köztudottan főbenjáró vétek.

FOTÓ: FACEBOOK.COM/SOFAUNDERGROUNDBUDAPEST

I Sofa Underground: a kanapé, és ami mögötte van SZÁSZ NÓRA

Hányszor hallottuk a tévét, telefont, zenei csatornát és hasonló szórakoztató termék reklámjának ígéretét, hogy olyan élményben lehet részed, mintha a koncert a nappalidban lenne. Nos, most ez tényleg valóra válhat! MAGYARORSZÁG LEGRÉGEBBEN MEGJELENÔ EGYETEMI LAPJA

dén nyáron jutott el Magyarországra is a Sofa Underground kezdeményezés, amely a zenét az ember legintimebb terébe, a lakásába helyezi. Az ötlet, amelyben magánlakások szolgálnak koncertek helyszínéül, Spanyolországból indult, és a 19. századi szalonos vendéglátás adta az alapját, csak épp a zongorákat keverők és erősítők, a filozófusíró-arisztokrata társaságot a nagyvárosi dzsungelharcosok, hipszterek, és az újraértelmezett filozófusgeneráció váltotta fel. Krakkó mellett Budapest az első nagyobb város, ahol Spanyolországon kívül kezd elterejdni a zenés lakásfoglalás. Nálunk Bircsák Eszter programszervező és kurátor honosította meg, miután Madridban hallott először a projektről. Példamutatóan, úttörőként az ő kertjében indult útnak a rendezvénysorozat, így az első vendégek a Szemlőhegyi kert lombjai alatt élvezhették Belle Belle, azaz Nagy Bence dj szettjének lágy dallamait. A rohanó, túlzsúfolt hétköznapokban nem véletlen, hogy egyre erősebben jelentkeznek a társadalmi kapcsolatokra, a bizalomra, közelségre épülő alternatív kezdeményezések, mint például a nálunk is jól ismert Couch Surfing, vagy a kevésbé ismert, de máshol elterjedt lakáséttermek, lakástárlatok. A városi tér a városlakók általi visszafoglalásáért vívott harcával párhuzamosan, annak kiegészítéseként létrejött az igény az alapvetően közösségi programok – mint például egy koncert – zártabb közegbe helyezésére. Hogy a kedvenc együttesünket, zenekarunkat ne csak izzadó, csápoló, ugrándozó testek tömegén át, a távolból érzékelhessük, hanem emberközelibb, maradandóbb legyen az élmény. Ez is egy kísérlet az embertelen városi lét humani-

Jogos a felvetés, hogy harminc oldal azért nem a világ vége. Szerintem sem, a fejemben uralkodó őskáosz azonban nem értett ezzel egyet, amikor arra kértem változzon némiképp kézzelfoghatóbb formába. Ekkor jött a pánik, a magamra zárt ajtó, a fülembe üvöltő zene, az önkéntes száműzetés és az ütemre gépelés. A bökkenő csak ott volt, hogy ennek eredményeképp a világ leghosszabb újságcikkét fogtam a kezemben, a szakdolgozatomat ellenben annál kevésbé. A szülészorvosi vélemény fájdalmasan csengett: szép gyerek, csak ráférne egy mintegy húszoldalnyi fogyókúra, a jobb fülét le kellene vágni és hozzávarrni a bal bokájához, mellesleg nem lenne rossz ötlet egy az egyben kifordítani – de amúgy menthető a dolog. A recept innentől kezdve egyszerű. Kétségbeesés, pánik, dac, nagy levegővétel, kés, szike, éjszakázás, nagyműtét, sírógörcs, lefagyott számítógép, húzás, hozzáírás, újabb húzás, kávé, energiaital, nyugdíjba vonuló internetkapcsolat, fordítva bekötött dolgozat, futás, utolsó utáni pillanat, és voilà, máris kész a különös csoda folytán mégis leadott iromány. És a tanulság? Nem, ez nem szakdolgozat, ezért ilyesmivel most sajnos nem szolgálok. Csak hangulatot festettem, a saját konklúziódat alkalomadtán majd magadnak kell levonnod.

zálására, hogy lelassuljunk, megálljunk, és élvezzük a pillanatot. Minden ilyen esemény egyedi, megismételhetetlen a maga nemében. Hozzá kell tenni külön pozitívumként, hogy főként kevésbé ismert, feltörekvő zenészek lépnek fel ezeken a rendezvényeken, így az ő munkásságuk is egyre több emberhez érhet el. Persze a sok pozitívummal együtt, amit a Sofa Underground nyújt számos kérdés is felmerül. Feszegeti az idegenekkel kapcsolatos bizalom kérdését, hiszen egy elég nagy számú tömeget kell a privát szférába beengedni, hogy ott aztán kedvükre tegyenek azt, amit akarnak. A limitált férfőhelyek miatt az előzetes regisztráció szükséges, így kivédve az esetleges torlódásokat, tömegkarambolokat. Másfelől azonban fennáll a kevésbé zenekedvelő és alacsonyabb toleranciaszinttel rendelkező szomszédok veszélye is, akiknek telefonra kulcsolt keze is amely bármelyik pillanatban tárcsázhatja a 107-et, főként a magyar mentalitást ismerve. Nyári időszakban ez még könnyen áthidalható szempont, a kertek jó megoldást jelentenek a problémára, a hidegebb idő azonban a négy fal közé száműzi a legmegátalkodottabb fanatikusokat is. De ne legyünk ilyen szkeptikusak, inkább kövessük kíváncsisággal, hogy a továbbiakban miként fog alakulni a havi rendszerességgel jelentkező estek sorsa. A legfrissebb hírekről a Sofa Underground Budapest facebook-oldalán találhatjátok meg, nyomjatok rá egy hüvelykujjat – amíg még van –, és ti is azonnal részesei lehettek az underground mozgalom világának. A következő lakásnézésre november 22-én kerül sor egy kis ska jazzel fűszerezve. A regisztrációt pedig ne felejtsétek, hiszen csak így tudtok belépni és részt venni az eseményen.

2013. NOVEMBER | 1951 ÓTA

KÖZTÉR

Fiatalnak lenni Keleten és Nyugaton – korrajz filmeken és könyveken keresztül LUCSKO DÁVID, JÁNOSKA RITA

Két világ egyetemistái: a diktatúrák által szorongatott Kelet és a szabad, lehetôségekkel teli Nyugat. Pontosabban a szocialista Magyarország elvágyódó, önmagukért és szabadságukért küzdô fiataljai, szemben a lehetôségeiket kihasználatlanul hagyó, az életüket mindenféle értelemben nagyon élô amerikaiakkal.

„ÉRTÉKEK HÍJÁN VANNAK, JELLEMÜK KÖZEL EGYFORMA, MINDENNAPJAIK EGÉSZ EGYSZERÛEN ÜRESEK” (A NULLÁNÁL IS KEVESEBB)

it akar az egyik, és mit kap a másik? Hogyan él a lehetőségeivel az, akinek minden megadatott és hogyan küzd az, amelyik semmit sem? Cikkünkből, és az alább javasolt filmekből/könyvekből megkapjuk a válaszokat! A Megáll az idő Gothár Péter kopottas korrajza az ötvenhatos forradalmat követő hét év megtorlás utáni fordulópont esztendejét, 1963-at, az akkori Budapestet mutatja be. A film Bereményi Géza regénytöredéke alapján készült 1982-ben. Ahhoz, hogy megismerjük a kor fiataljait, remek választás ez a film, ugyanis a rendező mindvégig a főszereplő, Dini, a felnőtté válás kapujában lévő fiú szemszögéből láttat. Értékrendjének felborulásán, erkölcseinek folyamatos lazulásán keresztül érzékelhetjük, hogyan csapta meg az elnyomásban tartott, ezért illúzióktól és álmoktól mentes budapesti fiatalokat a szabadságvágy szele. Kitűnő rendezési megoldás, hogy az alkotás hangulatán pontosan átérezhetőek az akkori társadalom nyomasztó mindennapjai: az élénk, erős fények háttérbe szorulnak, helyette sokkal

2013. NOVEMBER | 1951 ÓTA

inkább jellemző a félhomály; a szürke és a hideg színek dominálnak a vásznon. Olyan történelmi momentumokat sorakoztat fel az író, mint a magyarázat nélküli elbocsátások, és a kommunizmus áldozatainak szabadságvesztése. Ezek mind-mind beárnyékolták a fiatalok mindennapjait, pedig ők igazán csak élvezni akarták a rock & roll zenét, és a túlmisztifikált amerikai Coca-Colát. Ezért fogalmazódik meg újra és újra az emigrálás gondolata. Szinte azonos időben játszódik Tímár Péter 1996-os Csinibabája, de a stílus és a korrajz eszköze egészen más. 1962-ben járunk, olyan hangulatban, mintha kézzel festett képeslapokat nézegetnénk. Ironikusabban, mint az előbbi filmben, de felfedezhető a párhuzam: elnyomás, szabályok, keserédes mindennapok, amerikai cigaretta. Mozgatórugója és inspiratív tényezője a fiatalok életének itt is a Nyugat, és a szabadság gondolata. A szórakoztató, parodisztikus rendezői eszközök, a szirupos slágerek és a szatíra hátterében valahol mégis a kilátástalanság és elvágyódás a hangsúlyos. A konklúzió pedig, hogy ne várj csodát, csak előre leosztott lapokat.

Talán ilyen, és ehhez hasonló volt a közhangulat egészen 1989-ig. Hogy hogyan is néztek ki akkor a fiatalok mindennapjai, azt egyértelműen a Moszkva tér adja át, amit talán – remélem – nem kell bemutatni. A rendszerváltás ifjúságát látjuk, a szabadságtudat adottá vált, de az életszínvonal továbbra is kritikán aluli maradt, ami maga után vonta a Nyugatra való vágyakozás el nem múló problémakörét. Ideológiájuk nagyon kiforrott: külföld egyet jelent a lehetőségekkel, a szerelemmel, a karrierrel, jóléttel. Mindezek után engedd meg, hogy átkalauzoljunk az új világba, egy másik kontinensre, oda, ahova főhőseink nem, vagy csak nagyon körülményesen juthattak el. Az alábbi filmeken keresztül ismerd meg az ő idealizált világuk valódi arcát, az ottani fiatalok mindennapjait. A Bret Easton Ellis A Nullánál Is Kevesebb című könyve az amerikai, úgy nevezett X generáció kultikus könyve. Erről készült egy jóval kevésbé sikeres filmadaptáció is, de akik nem szeretnek olvasni, azoknak be kell érniük ennyivel, végtére is tökéletesen összefoglalja a 80-as évek gazdag kaliforniai fiataljainak életét, ami – ahogy

arra a cím is utal – a nullánál is kevesebbet ér. Érzelmileg sivárak, bőven értékek híján vannak, jellemük közel egyforma, mindennapjaik egész egyszerűen üresek, egy értelmesebb életre pedig kilátásuk sincs. Mindenük megvan, így elérhető célok híján számukra marad a tespedés és a tétlenség, amibe legtöbbjük emberileg megrokkan. Drogfüggők, alkoholisták vagy szexfüggők lesznek, ezenfelül érzelemmentesek minden emberi lénytől távol maradnak. A főszereplő, Clay alig 18 éves, jóképű, napbarnított és kábítószerfüggő. A biszexualitás itt is több ízben megjelenik, de ez csak az unalom által előhívott vonzalom, mintsem beállítódás (amit a filmes változatban ki is hagytak). A helyzet semmivel sem különbözik a másik parton sem. A Vonzás Szabályai hasonló alapokon nyugszik. Szintén a ’80-as években járunk, szintén az Egyesült Államokban, csak a Keleti-parti fiktív Camden kollégiumban. A felmerülő problémák hasonlóak, a szereplők habár másak, jobbára ugyanazok. A kollégiumban a vonzás egyetlen szabálya érvényesül, ami röviden annyival írható le, hogy nincs szabály. Sean tehetős család gyermeke, pontosan ő sem tudja, hogy mit tanul az egyetemen. Minden bulin jelen van a Dögös Dugós Partitól a Szombat esti parti előtti partiig. Rendszeres drog és alkoholfogyasztó, biszexuális és szuicid hajlam. Nem tudja mit akar az élettől, nem tudja mit akar az emberektől, nem tudja mit akar saját magától. Egy darabig a másik főszereplővel, Laurennel jár, de kapcsolatuk nem alakul fényesen, ugyanis a lány őrületesen szerelmes Victorba, aki Európát utazza körbe, és minderről fogalma sincs. A harmadik főszereplő Paul Denton, meleg, vagy biszexuális, vagy talán ő sem tudja. Sean iránt érzett vonzalmát nem tudja és nem is akarja leplezni. A három főhősben egy közös van: a céltalanság. A konklúziót mindenki vonja le maga! A korrajz persze nem tökéletes, és csupán néhány mű bemutatására volt alkalmunk, így ebből nem vonható le általános következtetés. De ha körülnézünk egy kicsit a szűkebb világunkban, talán érteni fogjuk, hogy mi a fenti művek üzenete!

MAGYARORSZÁG LEGRÉGEBBEN MEGJELENÔ EGYETEMI LAPJA

KÖZTÉR

Hitori „Á, ezt én is meg tudom csinálni!”

GYIMESI BERNADETT

SZÁSZ NÓRA

Mûvészet lesz-e valami attól, hogy rábigygyesztjük a modern jelzôt? „Ez modern, ne akard megérteni”, „ilyet bárki tud csinálni”, „Ez mi?!”.

engetegszer hangzanak el az ilyen és ehhez hasonló mondatok az egy-egy kiállításról, eseményről csalódottan távozó látogatóktól. Nemrégiben valóban megjelent egy internetes tartalom, ahol egy egyszerű kérdést kell eldöntenünk, vajon a képeken látott festményrészletek modern művészeti alkotások, vagy óvodások mázolmányai. Leginkább egy tesztes vizsgára nulla tanulással tippelgető diáknak érezhetjük magunkat, 50-50% esélye van mindegyik válasznak. Akkor mi a különbség aközött, hogy a Tate Modern falára – riasztóval és biztonsági őrökkel védve a több millió eurót érő vásznat –, vagy a családi hűtőre teszünk ki egy képet? Általánosságban véve nehéz is modern művészetről beszélni, annyira szerteágazó területeket ölel fel, hogy egy képlékeny, megfoghatatlan fogalom. Mindenre ráhúzzuk, ami a közelmúltban, már nem egy jól meghatározható stílusirányzatban született; legyen az festmény (kép), szobor, installáció, performansz, tánc, színház, bármi. De főként azokat a dolgokat szeretjük egy kis gúnyos iróniával besöpörni ez alá a címke alá, amit nem tudunk megérteni, amivel nem tudunk mit kezdeni. Most elsősorban ezekről a félszerzetekről szólnék, amelyek sokaknál kiverik a biztosítékot, és nem értik, hogy kik azok

az őrültek, akik rajongani tudnak ezekért a – jobb elnevezés híján – „dolgokért”. A modernitás az üzenetet a forma fölé helyezi. A művészeti alkotás csak a mondanivaló hordozója, nem a külseje és annak szépsége a fő, hanem általa közvetített üzenet. Így a szemlélő figyelmének elvonása nélkül koncentrálhat a filozofikus gondolatra, amelyet alkotó kifejezni igyekezett. Ezek a gondolatok két kérdéskör köré csoportosíthatóak. Egyfelől magának a művészetnek az értelmét keresik, határait feszegetik, művészet-e egy zacskó M&M’s vagy egy vécécsésze attól, hogy én annak nyilvánítom. Létezik egy egyetemes művészetfogalom, vagy mindez egyénenként eltérő? Mások inkább egy társadalmi problémára világítanak rá: a mai társadalmi berendezkedésünkből adódóan bárki művésznek nyilváníthatja magát, ezért aztán még nehezebb kérdés, hogy mit vesz be a közönség gyomra. Nagyon sokan művészieskedésnek álcázott produktumaikkal próbálnak haknizni, hogy aztán a kritikát könnyedén lesöpörve megvonják a válluk: a nagy művészeket sohasem értették meg. A meg nem értettség nem emel naggyá, ahhoz alkotni is kell valamit. Valami értékeset. A modern művészet felszabadít. Így mindenki eldöntheti, vajon David Cerny balzsamott Szaddam-ja, vagy egy 19 éves meleg fiú nyilvánosan elvesztett szüzessége ér többet.

A HÓNAP FOTÓJA: Megnyitott a Bálna Budapest A még 2006-ban indult kreatív építészeti kezdeményezés mára valósággá vált. FOTÓ: HORVÁTH RÉKA

Ceruzákat elő a tolltartóból, mert most bizony színezgetni fogunk. Lássuk a Hitori szabályait: be kell satírozni egyes négyzeteket úgy, hogy minden sorban és oszlopban a satírozás után minden számból legfeljebb egy maradjon, a satírozott négyzetek legfeljebb sarkaikkal érintkezhetnek egymással, valamint a be nem satírozott négyzeteknek összefüggő területet kell kiadniuk. Viszont csak akkor szabad egy négyzetet beszínezni, ha a benne szereplő számból vagy a sorában, vagy az oszlopában szerepel másik, tehát feleslegesen nem koptatjuk a ceruzánkat ;) Jó szórakozást!

IMPRESSZUM FOTÓK: Horváth Réka, Jekkel Dóra, Szabó András, Europress Fotóügynökség

FÔSZERKESZTÔ: HAJAS ÁDÁM (adam.hajas@bcehok.hu) FELELÔS SZERKESZTÔ: PAPP GERGÔ

E HAVI SZÁMUNK MUNKATÁRSAI: Alena Unrau, Bártfai Eszter, Dicsuk Dániel, ˇ Anna, Egyed Donáczi Katinka, Džunic Mátyás, Fisi Marcell, Gyimesi Bernadett, Hajdu Roland, Holczinger Dóra, Jánoska Rita Zsófia, Juhász Zsombor, Kalamász Kevin, Kárász István, Kiss Eszter, Molnár Gyula, Sándor Márton, Szántó Rúben, Szász Nóra, Széplaky Eszter, Szigeti Andrea, Tabi Norbert, Tóth Tamás, Vörös Dávid

ROVATVEZETÔK: Glóger Anna (Közhír), Holjencsik Sophie (Közélet), Orbán Patrícia Krisztina (Connection), Muck Iván (Kontakt, Köztudat), Südi Anna (Központ), Csabai Tünde (Karrier), Borbély Blanka (Kultúra), Mákos Rebeka (MagyarOlasz), Kassai Adrienn (Közismert), Lucsko Dávid (Köztér)

NYOMDA: KESKENY NYOMDA (www.keskenynyomda.hu) FELELÔS VEZETÔ: IFJ. KESKENY ÁRPÁD ÜGYVEZETÔ

MAGYARORSZÁG LEGRÉGEBBEN MEGJELENÔ FELSÔOKTATÁSI LAPJA ALAPÍTVA 1951

OLVASÓSZERKESZTÉS: Papp Johanna, Rátosi Eszter, Walton Dávid NYELVI LEKTORÁLÁS: Kathryn Polanec TERVEZÔSZERKESZTÉS: Nagy Richárd TERJESZTÉS: Illés Roland, Kosztik Márió ALAPÍTÓ KIADÓ: A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM REKTORA ÉS A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATÁNAK ELNÖKE

MAGYARORSZÁG LEGRÉGEBBEN MEGJELENÔ EGYETEMI LAPJA

SZERKESZTÔSÉG: CORVINUS MÉDIA / BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM 1093 BUDAPEST, FÔVÁM TÉR 8., 2. EMELET, 233. IRODA TEL.: 06-1-482-5602, E-MAIL: media@bcehok.hu WEB: www.corvinusmedia.hu A CORVINUS MÉDIA MÉDIUMAI: KÖZGAZDÁSZ, CORVINUS OFFLINE, CORVINUS ONLINE, CORVINUS TV

2013. NOVEMBER | 1951 ÓTA

OSZD MEG A FOTÓIDAT, CSETELJ ÉS BÖNGÉSSZ TELEKOM LIKE DÍJCSOMAGOKKAL! Válaszd Like 300 díjcsomagodhoz a Net&Roll *% /7( OLPLWEĩYtWĩ RSFLyW tJ\ *% WDO Q|YHOKHWHG DGDWIRUJDOPDGDW

OK ÍJCSOMAG D E K I L OMTÓL A TELEK

www.telekom.hu

EGYÜTT. VELED

$ /LNH GtMFVRPDJRN HJ\HWHPLVWDNpQW YDJ\ IĩLVNROiVNpQW D] DNWLYiOiV LGĩSRQWMiWyO V]iPtWRWW pYLJ YHKHWĩN LJpQ\EH HJ\ GLiNLJD]ROYiQ\ HJ\ /LNH GtMFVRPDJ KDV]QiODWiUD MRJRVtW $ /LNH GtMFVRPDJRN ~M KDYLGtMDV HOĩIL]HWpVNpQW YDJ\ 'RPLQyUyO YDOy YiOWiVVDO pUKHWĩHN HO 7RYiEEL IHOWpWHOHN ]OHWHLQN ZZZ WHOHNRP KX