Jól csak a szívével lát az ember
Kezébe vette, fellapozta, és már zengett is a dal, még mindig szép csengő hangon. A füzet végén tartalomjegyzék, hogy a dal szövegét minél könnyebben megtalálja. -Rosszkor születtem. Ha később születek, egész biztos, hogy rádióénekes lettem volna -mondja komolyan.- Ma is amikor felkelek, az istállóban végződök, nóták jutnak az eszembe. Dúdolok, danolok. Igaz a mondás: aki dúdol-danol, az rosszra nem gondol. Egyszer édesanyám megkérdezte Simsik plébánost: - Mondja, plébános úr, igaz-e, hogy aki sokat énekel, danol, az a mennyországba jut, ha kevesebbet is imádkozik? A plébános válasza: -Van benne valami, fiam, mert aki énekel, danol, az addig biztos nem vétkezik. Színdarabban is játszottam. A SÁRGA CSIKÓ c. színdarabban. Laci voltam. Rácz Panni volt a párom. Ebben játszottak még Kószó Eti, Német Imre, Berta Imre, Szekeres Imre és mások. Gazsó Béla rendezte. Ott volt Marika tanító néni és Fejes kántor is. Kabaré-estéken is játszottam-egyfelvonásosok, tréfák, táncok... Nagyon szerettem táncolni is. Magyartáncokat is táncoltam. Fejes kántor, Marika tanító néni tanítottak. Citler Irma tanító néni is részt vett a tánctanításban. Citler Irma nagyon szépen tudott táncolni. Egy alkalommal (a színpadon) egyedül mutatott be egy szép magyar táncot. Ez a beszélgetés is örömteli, tele van az ember szíve örömmel, jószándékkal. Hol van ennyi szeretet, ilyen sok szép nóta? A vasárnap délelőtt pillanatok alatt eltelt. Kár, hogy ma a gyerekek nem tudnak ennyi nótát. BERTA PÁL 1941. december 24-én karácsony előestéjén állandó mozi nyílik Kisoroszon. Berta Pál (Pali bácsi) hosszú utánjárás után megnyitja a vendéglője mellett (amely egyben színházterem is volt) a mozit (saját tulajdona). Az első bemutatott film Kocsis milliomos Jávor Pál főszereplésével. Mivel a faluban villany nem volt, egy külön masinája volt, amely az áromot fejlesztette. A vendéglő folyosójáról nyílt az ajtó a nagyterembe. Amikor a mozi elkezdett működni, meg kellett fordítani a színpadot. A színpadot két öltözővel a vendéglő végébe tették, ott volt a mozivászon is. A másik végén volt az áramfejlesztő, és az zavaró hatású lett volna. A terem magasságát is növeltük a padlás róvására. 1946-ban megalakult a Petőfi Sándor Magyar Kultúr Egyesület. Az első elnöke Berta János (Bognár), utána hosszú ideig Berta János (Csárdás).
1950-ES ÉVEK A negyvenes évek vége, az ötvenes évek eleje őrségváltás, nemzedékcsere. Az idősek lassan abbahagyják a színjátszást, de hála példamutató munkájuknak, a fa nem szárad ki, tovább zöldül, terebélyesedik. Ifjabb szereplők bontogatják szárnyukat. Megállják helyüket, sőt talán egy lépéssel előreviszik a lobogó fáklyát. Marika tanító néni is lassan átadja a rendezést. Kifáradt már. Még rendez néhány darabot, és nyugdíjaztatása után elhagyja a falut, ahol az életművét hagyja. Eddig ő volt az egyetlen pedagógus, aki itt kezdte el pedagógusi munkáját, és itt is fejezte be. Szabadkán halt meg. Óriási munkáját ma is emlegetik. Ezzel a munkával is szeretnénk megköszönni áldásos tevékenységét. Ő nem halt meg, a falunk történetében örökké élni fog. A szó legyen ismét a szereplőké, akik vállvetve rendezőikkel folytatják az alkotó munkát. Színdarabok:Légy jó mindhalálig (49/50 Botka Mihály), Juhász legény, szegény juhászlegény, Gyászoló család (1952 Rácz Sándor), Vereshajú lány (1953 Botka Mihály), Bló család (1956 Kolompár-Kárpáti), Betyár Bandi (1956 KolompárKárpáti), Kidőlt a májusfa (1953), Csók a pusztán (1958 Matz K.), A csikós (1959 30