A falu művelődése 1970-től
hegedűjavító, egy kicsit szobrász is, meg amatőr festő is. Szobrokat készítettünk, apám, Sanyi és én. A milói Vénuszt akartuk elkészíteni, de útközben másként határoztunk. El is készült a Csak kisorosziak c. kiállításon ki is állítottuk. Készítettünk a templomok részére angyalokat, (szárnyas angyalokat) sőt Magyarországra is eljutott néhány munkánk. Feleségemmel talán együtt kezdtük a kultúrmunkát még az Árvácskában. Később is együtt csináltuk vagy csak gondolatban volt velem. Kezdetben a színpadot készítettem, festettem a hátteret vagy éppen azt csináltam, amire szükség volt. JEGYGYÜRŰ A MELLÉNYZSEBBEN c. előadásban is együtt szerepeltünk. '79-ben az ALADÁR NEM SZAMÁR-nak a színpadát készítettem A KAKUK MARCI-tól állandóan vagy én vagy mindketten ott voltunk a próbákon. A szeretet, a kitartás, a „csak azért is” vezérelt. Nem kis feladatot vállaltunk ebben a munkában. Három gyermekünk van. Sokszor maradtak otthon a gyermekek, mig mi próbán voltunk. Sokszor anyagi problémánk is származott belőle (kimaradt a pénzszerzés) Csináltuk rendületlenül, pihenés nélkül. Igaz, egyben szórakozás is volt. Sokszor volt, hogy hozaérve a próbáról kerékpárra ültem és dolgozni mentem, a feleségem szintén. A hátteret szabadidőmben az iskola termeiben festettem, az igazgató beleegyezésével. (Tószögön). Nekik is segítettem, sőt vendégszereplésen Ključ-on is voltam. Dicséreteket, okleveleket kaptam, községi és körzeti szemléken. Törökkanizsán a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat is elkaptam. Egy dísztóll, oklevéllel. A legjobban a szívemhez nőtt Pintér Lajos a POGÁNY TIVORNYA c. színdarab. A HÁZITÜCSÖKben is kedves szerepemre emlékszem. A játék, a társaság kikapcsolodást is jelentett a munka után. A legnehezebben ment akkor amikor szerepem is volt és a színpadot is rendeznem kellett. Bizony a második felvonásban oda kellett figyelnem. Szeretek ismeretséget kötni, emberekkel társalogni. Sok barátot, jó ismerőst szereztem a vendégszereplések során. Szabadkán sétáltunk az utcán, egyszercsak egy hangra leszek figyelmes: „Ez Jankó a színdarabból.” Nagyon jó eső érzés volt, hogy egy néző felismert. Nagyon kedves ajándékot mondhatom elismerést - kaptam egy számomra ismeretlen nézőtől. Német Jancsitól küldte el. Az ajándék egyszerű, de annál értékesebb, mert az alakító, a „színész” kapta nem a Jenő. Muzslyán vendégszerepeltünk. Egy nagyon régi diákkori barátom csak azért jött el Becskerekről, hogy találkozzon velem, mint személlyel és mint színésszel is. Nagyon jóleső érzés volt. A gyerekeink is érzik e munka fenségességét, ők is tagja a ME -nek. Ilonka is sokat játszott, és a műszaki dolgokban is sokat lendített. Kosztümöket tervezett, varrt, kalapokat készített, öltöztetett, sminkelt, tehát szereplő és mindenes. A munka rengeteg szeretetet kíván, nagyon kell szeretni. Örülök, hogy számítanak ránk. Vágyom, hogy én is rendezzek. Legyen úgy! Ismerjünk meg erről az oldaladról is. Sok kítűnő akakítása volt eddig. Nagyon gondosan kellett megformálnia néhány szerepét. A VÖRÖSHAJÚban, a KÉPZELT BETEGben alakított szerepe nagyon könnyen ripacskodássá válhatott volna, ha ezt nem tudta volna mértéktartóan alakítani. Nem a közönség megnevettetése volt a cél, hanem alakítani a szerepet. Ezért kapott sok elismerést őszinte kézfogást, gratulációt. És ez valami. RAFFA JÓZSEF - CSIKI A plakáton így jelenik meg a neve: Díszlet: Raffa József m.v. (mint vendég). Már vagy két évtizede segíti a munkánkat. Egy főszereplő, akit a közönség nem lát a színpadon. Ő akkor dolgozik, amikor nincs más a színpadon. Fúr, farag, fest, világítást állít, ide teszi, odébb tolja, hogy a színpad szép legyen, hogy a színdarab 167