Biobrikett szárító
Monor Építőtábor
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét Programja az elmúlt évek kitartó munkájával komoly eredményeket ért el, nem véletlen, hogy mintaprogramként kezdenek tekinteni rá. A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának egy munkacsoportja 2012-ben kapcsolódott be Monoron a munkába, hogy építészeti segítséget nyújtson a telepi problémák kezeléséhez. Az együttműködés eredményeképpen remélhető, hogy átgondolt koncepció mentén valósulhatnak meg a jővőbeni tervek. A hosszú és lassú folyamat egyik fő célja a Hangár telkén egy nagyobb közösségi funkciójú épület megépítése.
The Maltase Charity Service’s The Presence programme has achieved outstanding results through the persistent work of its partakers over the past years, so it is not without reason that the work in Monor is being referred to as a model programme. In 2012 a group from the Faculty of Architecture at the Budapest University of Technology and Economics joined the work, in order to provide assistance in solving the problems of the community. As a result of the cooperation it is to be hoped that the future plans will be realized according to a well thought concept. One of the main goals of the long-term and slow cooperative process is to construct a larger building for community use on the site of the ‚Hangar’, a recycled airplane hangar currently functioning as a social office and multifunctional community center.
tartalom
4
Bevezető
Cságoly Ferenc DLA Kossuth-díjas építész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
8
Monor-Tabán története
Kiss Dávid Magyar Máltai Szeretetszolgálat
nézőpontok: Gyerekek 16
Nemzetközi kitekintés
Nagy Stefánia építész hallgató
Fazekas Katalin BME Doktorandusz, Fulbright Alumni
20
Hallgatói táborok
Kemes Balázs tanársegéd, BME Középülettervezési Tanszék
nézőpontok: Építőtábor 24
Építészeti együttműködés
Nagy Stefánia építész hallgató
Fejérdy Péter DLA Egyetemi adjunktus, BME Középülettervezési Tanszék
Monori kronológia 30
Építési stratégia
2012–2014 Fazekas Katalin BME Doktorandusz, Fulbright Alumni
nézőpontok: Útikalauz Pesti stopposoknak 34
Brikettkészítés
Oláh Zsolt Magyar Máltai Szeretetszolgálat
Oroszlány Miklós BME Doktorandusz, Fulbright Alumni
nézőpontok: Tabáni álom 40
Biobrikett manufaktúra
Bátki Márton Magyar Máltai Szeretetszolgálat
Kemes Balázs tanársegéd, BME Középülettervezési Tanszék
48
További információk
Bevezető
Cságoly Ferenc Kossuth-díjas építész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
Erich Fromm: Birtokolni vagy létezni
Változik a világ. A folyamatos változás gyorsan változó képekben villantja fel az építészet jövőjének lehetséges változatait is. Az építészeti média fő vonulatai a sztárépítészet vonzó formáival vannak elfoglalva. Ezek a formák nem reagálnak a kor problémáira, nem törődnek a gazdasági, ökológiai, szociális gondokkal, hanem önmaguk szépségében gyönyörködnek. Ezek a formák a divat folyamatos jelenidejének megjelenítői, sem múltjuk, sem jövőképük sincsen. A gazdasági problémákat érzékelő magatartás ennél szélesebb időperspektívát jelent, eredménye a célszerű és egyszerű építés, ami anyagi szinten hosszabb távú fenntarthatóságot jelenthet. Az ökológiai problémákat megértő hozzáállás még távolabbra tekint, és a szakmai tudás minden hagyományát, minden technikai-materiális lehetőségét beveti, hogy a természeti környezet állapotának további romlása elkerülhető legyen. A szociális problémák megértése pedig a legtágasabb szemléletmódot jelenti időben és térben egyaránt. A probléma lényege a szegények számának és arányának drámai növekedése, ami azt is jelenti, hogy manapság a világ lakosságának közel 90%-a számára anyagilag nem elérhető vagy szellemileg nem megérthető az építész munkája. Ezt átlátni és ehhez alkalmazkodni a jelenlegi hozzáállásunk gyökeres változását igényli, viszont az építészet hosszú távú jövőjét jelentheti.
Bevezető
Ernst F. Schumacher: A kicsi szép Tanulmányok egy emberközpontú közgazdaságtanról
„Az ember kicsi, ezért a kicsi szép.”
Változik a világ. Tíz éve még nehezen elképzelhető lett volna, hogy egy műegyetemi tanárokból és hallgatókból álló építész csapat kimerészkedjen a szellem elefántcsont-tornyából, és saját kezű, akár fizikai munkával próbáljon segíteni egy elesett és kiszolgáltatott közösség tagjainak. Pár évvel ezelőtt meg az történt, hogy néhány lelkes építész tanár és a hozzájuk csatlakozó diákok kivonultak a monori Tabán telep mélyszegénységben élő roma lakói közé, hogy féléves tervezési feladataikkal az ő valós gondjaikon próbáljanak segíteni. Ehhez természetesen meg kellett ismerni az ott lakókat és életkörülményeiket, ami nem volt sem egyszerű, sem problémamentes. Ennek ellenére, felismerve az ott végzett segítő szándékú munka értékeit, mások is csatlakoztak hozzájuk. Bő egy évvel ezelőtt tíz fiatalember, akik különböző neves amerikai egyetemeken voltak ösztöndíjasok, megpályázták a számukra elérhető Alumni Engagment Innovation Fund 2013-as kiírását, hogy anyagi lehetőséget teremtsenek egy biobrikett műhely és szárító felépítésére a telepen. A kiírásra 118 ország 681 pályázata érkezett be, és a nyertesek között ott volt az ő pályázatuk is. Így lehetőség nyílt arra, hogy 2014 nyarán több turnusban, tanárok, építészhallgatók, doktoranduszok, volt ösztöndíjasok és a helyi lakosok közös munkájával felépüljön a biobrikett műhely és szárító. Tíz évvel ezelőtt még többé-kevésbé ismeretlen szóösszetétel volt a szolidáris építészet. Most meg ott áll ez az épület a monori Tabán telepen.
„Az ember gyökeres megváltozásának szükségessége nemcsak etikai vagy vallásos követelmény, sem pedig kizárólag pszichológiai posztulátum, amely a jelenlegi társadalom-karakterünk kóros természetéből adódik, hanem egyszersmind az emberiség puszta túlélésének feltétele. Helyesen élni többé nemcsak etikai vagy vallásos parancsteljesítést jelent. A történelemben először függ az emberiség fizikai túlélése az egyén gyökeres lelki megváltozásától.”
Változik a világ. Húsz éve még nem voltak nyári építőtáborok a Műegyetemen, a hallgatók döntően nagy része egyáltalán nem ismerte azokat az építőanyagokat, amiket a terveiben alkalmazott, és nem ismerte azokat a kétkezi munkákat sem, amelyek ezekből az anyagokból házat formáltak. Nagyjából tíz éve, az első műegyetemi építőtáborok éppen ezt az ordító hiányt próbálták csökkenteni. Céljuk az volt, hogy megszerettessék a kétkezi munkát, megismertessék az anyagokat, és megmutassák a közös munka értékeit. Aztán az idő múlásával fokozatosan erősödött a táborok szociális tartalma is, mondván, ha már építünk, ne öncélúan tegyük, hanem segítsünk vele.
6
A segítség szükségessé tette a megsegítettek alaposabb megismerését, megmutatta a velük való kommunikáció és a feléjük irányuló empátia fontosságát. A megismerés pedig magával hozta a megsegítettek mélyebb megértését és talán a megszeretésüket is. Ez a megértés és megszeretés pedig lassan megváltoztatja az építész viszonyát a befogadó közösségekkel. Az arisztokratikus, magányos és önmagát előtérbe képzelő építész helyébe a közösségben és közösségért dolgozó építész lép. Persze ez egyelőre csak néhány esetben igaz, de a kezdetekkor, a születéskor még minden kicsi, a magzat is, a rügy is, a hajtás is. Ilyen kicsi dolog a monori Tabán telepen épült biobrikett szárító is.
Erich Fromm: A szeretet művészete
„Nem az a gazdag, aki sokat birtokol, hanem az, aki sokat ad.”
7
Monor Építőtábor
Biobrikett szárító
8
Bevezető
9
Biobrikett szárító
Monor Építőtábor
Monor-Tabán története
2004-ben járunk, a helyszín Monor. Tabán. A kertvárosban elterülő cigánytelepről jelzés érkezik a Magyar Máltai Szeretetszolgálathoz. Egy asszony fázik. Fát kér.
Kiss Dávid
Egy családgondozó küldi a jelzést, mintegy utolsó mentsvárként. Már nem látott más megoldást. Hátha más máshogy tud segíteni. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat hamar a helyszínen van, kiegészülve a családsegítő szolgálat vezetőjével és munkatársaival. A program elindul. A helyiek már régebb óta küzdenek a speciális területtel, de az ő eszközeik kevésnek bizonyulnak, ugyanakkor erős helyismerettel rendelkeznek, ami nagyon fontos a program indításában. Gyors forgatókönyv készül: a telepen nincs fürdési lehetőség, illetve szükség van egy központi helyre is. A legegyszerűbb megoldás egy mobil konténerblokk. Fürdő és iroda. A Jelenlét Program elindul. Ígéretünk: ennél az állapotnál nem lehet rosszabb.
Magyar Máltai Szeretetszolgálat
A telep területe meglehetősen kicsi. A Bercsényi utca és a Cinka Panna utca által határolt telek, illetve az azt körülvevő utcák alkotják. A telepen lakó közel 108 felnőtt átlagéletkora 32 év. 143 gyermek él a Tabánban, átlagos életkoruk 7 év. A telepen élő teljes népesség átlagéletkora 20 év. Az adatokból kiderül, hogy a Tabán egy jellemzően fiatal felnőttek és sok gyermek által lakott szegénytelep. A telepen az átlagos lakásméret 20 m2, amelyen általában 5 fő él. Az itt található háztartások közül 11 rendelkezik vezetékes vízellátással, a többi háztartás a telep sarkán lévő egyetlen közkutat veszi igénybe. Elektromos áram 32, vezetékes gáz 4 helyen található, közcsatorna 3 háznál van.
10
Monor-Tabán története
hoznak észlelhető és mérhető eredményeket. Nagyon jól látszik, hogy a monori telepen 7 év jelenlét után megnyitott Biztos Kezdet Gyerekházban, azok a szülők vannak főleg jelen, akik pár éve gyerekként maguk is a mi játszóházunkban játszottak. Értik és érzik a fontosságát annak, hogy gyermekük biztos helyen legyen. Néha még ők is beszállnak a játékba. A Gyerekház szakmai programja erősen kötött, de a jelenlét programok sokéves játszóházi tapasztalatát felhasználva, speciális telepszerű környezetben alapos összehangolást igényelnek. A kiemelt programok legfrissebb kiírásában erre már odafigyeltek a kiírók, tehát jó úton haladunk.
A programban dolgozó szociális munkások szinte minden területen megfordulnak. A jelenlét a telep egész életében megfigyelhető. Ha szükséges, izzót cserélnek, ha kell, segélyt intéznek, de a tanodai korrepetálás is az alapfeladataink közé tartozik. Évek telnek el, mire a programok pályázatokból, esetleg egyéb forrásból bővülni kezdenek, a speciális szakterületekre további emberek munkáját is bevonjuk. Nincs autentikusabb, mint egy telepen szocializálódott telepi szociális munkás. A telepi munkatársak bizalmi körének kiépítése sokszor fontosabb, mint a hirtelen a telepre zúdított pályázati forrás, aminek elköltése olyan problémákat generálhat, amik később már nem visszafordíthatóak.
2014-ben a telepen 14 fős csapat dolgozik, üzemeltetünk szociális irodát, tanodát, játszóházat, de van sportegyesületünk is. Számítógéptermünkben közel 20 gyerek tudja elsajátítani a XXI. század elvárásainak megfelelő tudást. A közösségi fürdő és mosoda 2004 óta van nyitva, sikere töretlen. Intézményünk egy Szenvedélybeteg Közösségi Ház 40 ellátottnak nyújt biztonságot. Részt veszünk a Biztos Kezdet programban, Gyerekházunk maximális kihasználtsággal üzemel. Különféle felsőoktatási intézmények hallgatói jönnek hozzánk, hogy tereptapasztalatot szerezzenek a tanulmányaikhoz.
A programjaink alapköve a gyerekfoglalkozás, az ifjúsági munka. A gyerekprogramok bevezetése a telepeken az első év feladata, hiszen később Ők lesznek a szociális munkás legfőbb bizalmasai. A gyerekekkel elért eredmények hatványozottan jelentkeznek később, hiszen a gyors generációváltás eredményeképpen hamar
A 2004-es állapotokhoz képest a monori kép felismerhetetlen. Aszfaltozott út, eltűnt lakókocsik, alakuló közösség… így egyáltalán nem tűnt esélytelennek, ha elindulunk a foglalkoztatás útvesztőjében is. Ennek első állomása a fiatal egyetemistákból álló csapat és a telepen élő emberekből álló közösség által megalkotott brikett szárító.
11
Biobrikett szárító
Monor Építőtábor
12
Monor-Tabán története
13
Biobrikett szárító
Monor Építőtábor
14
Monor-Tabán története
15
Biobrikett szárító
Monor Építőtábor
nézőpontok
Gyerekek
Nagy Stefánia építész hallgató beszámolója
Mosolygó, tetőtől talpig koszos, mezítlábas gyerekek szaladgálnak a Hangár mellett. Vasat keresnek a sitt kupacban. Meglátnak és azonnal körülvesznek. Az egyik kislány – alig ér fel, de átszorítja a derekamat. Hogy hívnak? – kérdezi visítva. Próbálja kimondani a nevemet, de az S betű kifog rajta. Rájön, hogy lány vagyok, de nem érti, miért rövid a hajam. Kinevet, hiszen én vagyok a legcsúnyább, akit valaha látott. Minden délután eljön. Homokból formál hógolyót és céltalanul dobálja a hangár íves falát. Miért nem építész homokvárat? De ő csak a hógolyót ismeri. A földön gyorsan összehúzok egy kupacot, fúrok bele egy alagutat. Kész a vár, a hógolyó átalakul királykisasszonnyá, és szépen játszik. Minden nap más néven mutatkozik be, mindig más városban van lakásuk, egyszer vannak szülei, máskor csak nagymamája vagy igazából senkije sem. Meddig lesztek itt? Kideríti, hogy hétvégén már elmegyünk, és nem jövünk idén többet. Örül. Ezután játszhat az elkészült házikónál, már nem fogom elküldeni, hogy veszélyes itt lennie, vagy rászólni, hogy ne dobálózzon, vagy ha már itt van, vegyen fel pulóvert, mert megfázik, vagy cipőt, mert belelép egy üvegszilánkba. Csomagolunk, mosogatom a kőműveskanalakat, egyszer csak a kislány kezembe nyom egy kincset. Tegnap találta a kukában, de alaposan megmosta, úgyhogy vigyázzak nehogy koszos legyen. Megilletődöm. Ezt tudod miért kapod? Jaj… hát tudod… ez azt jelenti, hogy barátok vagyunk. – súgja, miközben guggolunk a maltertól szürkévé színezett vizesvödör mellett. A többieknek is keres majd, mire jövőre visszajönnek, de most csak ennyije volt, amit adni tudott.
16
nézőpontok
17
Biobrikett szárító
Monor Építőtábor
Nemzetközi kitekintés
Fazekas Katalin BME Doktorandusz, Fulbright Alumni
Általánosan elmondható, hogy az 1990-es évek óta, a globalizáció elhatalmasodásával, a túlnépesedés és az elidegenedés időszakában az építészek irányából egyre nagyobb igyekezet, a lakosok részéről egyre nagyobb igény jelentkezik minőségi építészeti beavatkozásokra. Ezek olyan építészeti, városépítészeti tervek, amelyek javítják a lakhatási helyzetet, fejlesztik a közösséget, biztosítják az elemi szolgáltatásokhoz való hozzáférést illetve a mindennapi boldogulásban nyújtanak segítséget. Számos társadalmi felelősségvállalást képviselő építészeti példa található világszerte, amelyekből közvetlenül kirajzolódnak a szociális építészet jellegzetességei. Ezekben a kezdeményezésekben a rendkívüli sokszínűség mellett van néhány jól kivehető közös tervezési elv. A szociális építészet egyik jellemzője, hogy az építész átfogó megoldást javasol, mely figyelembe veszi a helyi társadalmi és szociális viszonyokat. Nem csupán funkcióban és épületekben, hanem jó részben társadalmi folyamatokban gondolkozik. Az épületek tervezésében és építésében a tervezők és a résztvevő felek között szoros az összefogás. Az együttműködés szintjei
a különböző példákban azonban a helyzettől függően eltérően alakulnak. A fenntarthatóság két formája szerepel a szempontok között: a társadalmi és a környezeti fenntarthatóság. Az utóbbit hívjuk inkább környezettudatosságnak. A beavatkozások többségükben a közösség épülését célozzák, katalizáló erejük más és más téren jelentkezik, azonban minden programban fontos szerepük van: hol az egyének, hol a közösség vagy éppen mindkettő épülésén keresztül. Az épületek műszaki megoldásai évezredes tapasztalatokon, tudáson alapulnak. Helyi anyagokból, jellemzően helyi technológiákkal, túlnyomó részben low-tech formában, az anyagok és szerkezetek legésszerűbb felhasználásával valósulnak meg. A programtervezés, telepítés, funkcionális és szerkezeti kialakítás józan építészeti gondolkodás eredményei. Gyakran az építőanyag, az építési eszközök és infrastruktúra hiánya határozza meg a tervezési és építési metódust. A használat látványosan alakítja az épületeket, gyakran válnak újrahasznosított anyagok és tárgyak a ház részévé. Az effajta sokszínűség egészen különleges szépséget kölcsönöz ezeknek az épületeknek.
Safe Haven Fürdőház, Thaiföld, TYIN tegnestue Architect Fotó: Pasi Aalto Előző oldal: Mosdók, Perry Lakes, AL Rural Studio
18
Nemzetközi kitekintés
19
Biobrikett szárító
Monor Építőtábor
Cassia Coop Tréning Központ, India, TYIN tegnestue Architect Fotó: Pasi Aalto Előző oldal: Papírház, Newbern, AL Rural Studio
20
Nemzetközi kitekintés
21
Biobrikett szárító
Monor Építőtábor
Hallgatói táborok
Kemes Balázs tanársegéd, BME Középülettervezési Tanszék
22
Hallgatói táborok
Más egyetemekhez hasonlóan a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán is nagyon jó elméleti képzés folyik. A gyakorlati tapasztalatoknak azonban ki kell egészíteniük a tanulmányokat, amiben mostanra meghatározó szerepet játszanak a különböző szervezésű nyári táborok. A hozzánk kötődő építőtáborokat 2008 óta szervezzük azzal a céllal, hogy a hallgatók aktív résztvevőként ismerhessék meg az építés valóságát. Az egyetem fiktív feladataival párhuzamosan kis léptékű épületeket tervezünk és építünk, amelyek a periférián élő csoportokat próbálják segíteni. Táborainkat hosszabb kutatás és előkészítés után rendezzük meg. A tanárokból és doktoranduszokból álló kutatócsoport évről-évre diploma előtt álló hallgatókkal egészül ki, akik jelentkezés útján nyerhetnek felvételt. A helyspecifikus épületeket és szerkezeti megoldásokat közösen tervezzük úgy, hogy a helyi embereket is igyekszünk bevonni a gondolkodásba. A tavasz folyamán aztán önkénteseket toborzunk az építkezéshez, akik jellemzően az egyetem
alsóbb éves diákjai közül kerülnek ki, de sokszor más karok, más egyetemek és különböző szervezetek is bekapcsolódnak a helyszíni munkákba. A tábor során a hallgatók nem csak a tanulmányaikban megismert szerkezetekkel találkozhatnak, hanem megtapasztalják mit jelent megépíteni a saját tervüket. Az építőtáborok általában egymásra épülő kisebb szakaszokból állnak, így volt ez a monori biobrikett manufaktúra építésénél is. A különböző szakmunkák fogásait meghívott mesterek tanítják, akiket igyekszünk a helyi közösségből választani. Természetesen a tábor a helyiekkel közösen zajlik, ahol a feladatokból mindenki a maga módján veszi ki a részét. A férfiak az építkezésben, a nők és asszonyok a főzésben, a gyerekek pedig az esti takarításban segítik a hallgatói csoportot. A közös munka észrevétlenül kovácsolja össze a résztvevőket, így új közösséget épít. Talán ez a legfontosabb hozadéka a munkánknak.
23
Biobrikett szárító
Monor Építőtábor
nézőpontok
Építőtábor
Nagy Stefánia építész hallgató beszámolója
A szobám falára, ha ki szerettem volna tenni egy képet, többnyire apukám segítségét kértem. Később megpróbáltam elintézni én magam. Szögeket ütöttem mérgesen a falba, addig, míg közülük egy valahogy megállt végre, és meggörbült ugyan, de megtartotta a kifüggeszteni kívánt tárgyat. Ez a művelet volt az építésben szerzett legmélyebb tudásom. Így az első építőtáborban, amelyben részt vettem, többnyire csak fadarabokat tartottam, hogy ne mozduljanak el, még egy tapasztaltabb táborozó behajtotta a csavarokat. Ekkor még inkább csak figyeltem ki mit, miért csinál. Későbbi táborokban egyre ügyesebb lettem: nekem is sikerült a csavarozás, már fát is fűrészeltem, és a szerkezeti miérteket is kezdtem megérteni. Soha nem leszek olyan erős, hogy egy kézzel felemeljek egy szarufát, vagy egy betonos vödröt. Nyilván nem az erőnlétem fejlesztése egy építőtábor célja. Nem fogok építkezésen dolgozni, de végzett építészként döntéseim egyszer kihathatnak egy építkezésére. A sok apró tapasztalat beépült a gondolkodásmódomba. Új nézőpontot jelent egy terv megépülésének lehetősége. Inspiráló hatás mellett felelősséget ébreszt a terv elkészítőjében.
24
nézőpontok
25
Biobrikett szárító
Monor Építőtábor
Építészeti együttműködés
Fejérdy Péter DLA Egyetemi adjunktus, BME Középülettervezési Tanszék
26
Építészeti együttműködés
adottságokat, anyagi lehetőségeket elfogadva úgy építeni, hogy magasabb minőség legyen az eredménye. Hogy az építés egyben fizikai és szellemi épülés lehessen, hogy nyilvánvalóvá válhasson, hogy ezen körülmények között is van értelme az igényességnek, odafigyelésnek, kellő szorgalommal és alapossággal előrébb lehet jutni. Az elmúlt években az egyik egyetemi kurzust a szociális építészetnek szentelve, féléves tervezési feladatok helyszínéül jelöltük ki a telepet. Az egyes félévek tapasztalatait kielemezve egyre mélyebb hallgatói tervek születnek. A lassúság, a pénztelenségből adódó idő segít a vágyak megtisztításában, a felesleg lecsiszolásában.
A Tabán telepre 2012-ben a Jelenlét program akkori vezetőjével, Bátki Mártonnal való személyes barátság okán kerültünk el. Marci kérte, hogy építészként segítsünk neki néhány aktuális probléma, illetve távlati elképzelés végiggondolásában. A telepet megismerve hamar világossá vált, hogy nem egy klasszikus építészeti program végigfuttatása a feladat. Ennek a környezetnek általunk nem ismert szabályai óvatosságra és türelemre intettek minket. Mivel a szociális építészet a Középülettervezési Tanszék kutatásainak egyik területévé vált az elmúlt évtizedben, tanárokból, doktoranduszokból álló munkacsoport alakult. Fél év lassú ismerkedés után a csoport megfogalmazott egy építési stratégiát, amely az eddig elért eredményekre támaszkodva haladna tovább az öntevékeny életminőség javítás felé. Amíg a korábbi évek szimbóluma – a hangár ütött-kopott fémlemez dongája – a Jelenlét program első éveinek tökéletesen megfelelt, mára betöltötte küldetését, amely anyagában, minőségében elsősorban az azonosulás, a közösségvállalás kifejezése volt. Építészként azt kerestük, hogyan lehetne a helyi
Ebbe a folyamatba tökéletesen illeszkedik az is, hogy a két éves készülődés után az első megvalósult elem a tervezett építmények legkisebbike: a biobrikett szárító és raktár épületecskéje. Ennek az épületnek az építése olyan helyszíni tapasztalatokhoz juttatott bennünket, amely segíthet a következő, nagyobb lépések helyes irányának megtalálásában.
27
Biobrikett szárító
Monor Építőtábor
Monori kronológia
2012. február 13. egyeztetés Bátki Mártonnal, a Jelenlét Program vezetőjével
2012. március 07. első látogatás a telepen
2012. szeptember I. Kiskomplex kurzus a monori Tabán telepre – hallgatók: Kalmár Elena,Kárpáti Fanni, Major Flóra, Motesiczki Tímea, Pánczél Julia, Titkos Ádám, Varga Tímea, oktatók: Fejérdy Péter DLA, Major György
2013. július Fazekas Katalin és Oroszlány Miklós (Fulbright Alumni) pályázata nyer, így pénzt tudunk hozni a monori biobrikett üzem beindításához. Az építkezés 2014 nyarán indulhat el.
2013. szeptember 2013. szeptember A Málta a közösségi ház épí II. Kiskomplex kurzus a monori tésre szánt pénzből (7millió Ft) Tabán telepre – hallgatók: Detre megvásárolja a telep szélén álló János, Egyed Veronika, Fódi gyerekház melletti házat, Dóra, Furmann Lőrinc, Iszak ahová a tanoda átköltözik. Így Bálint, Nagy Gábor, Nagy Orsolya, a hangárban megszűnik az Polarecki Tamás, Sass Petra; Önkormányzat számára elfogad- oktatók: Holczer Vera, Kemes hatatlan közösségi tevékenység. Balázs, Oroszlány Miklós
2014. február 31. 2014. január 06. Dmitri Tarakhovsky, Féléves tervek prezentációja. Amerikai Nagykövetség Bátki Márton is jelen van. Jelenleg a tanoda és a gyerekház kulturális attaséjának telkének jó felhasználásáról gon- látogatása dolkodnak. Lehet, hogy megint lesz focipálya pályázat. A hangár telkén jó lenne a biobrikettezés.
2014. március 06-tól tábor előkészítés a II. Kiskomplex kurzus hallgatóival
2014. június 23-29. I. tábor, alapozás készítése
2014. augusztus 15–24. III. tábor, falazás befejezése
2014. szeptember 19–21. befejező munkálatok, átadó
2014. december 2. kiállítás nyílik a MÉSZ székházában
2013. április vázlatterv bemutatása a Hangárban a bevonható fiataloknak
2013. május vázlatterv bemutatása a Főépítészi irodán
Monori kronológia
2012. augusztus stratégiai gondolatok összefoglalása a három lehetséges beavatkozási helyszínre
2013. tavasz hallgatói tervek kiállítása Monoron a Hangárban
2012 október 20. vályogtapasztási gyakorlat Tápióbicskén Gáspár Jánosnál
28
2012. július 10. negyedik látogatás a telepen
2013. január kiállítás a MMSZ budapesti központjában a hallgatói tervekből
2012. szeptember helyszíni bejárás, Máltai vendégelőadások
2014. augusztus 11. Dmitri Tarakhovsky, Amerikai Nagykövetség kulturális attaséjának látogatása
2012. március 28. második látogatás a telepen
(a Főépítész támogatásáról biztosít minket)
2013. június az Önkormányzat hivatalos válasza: bontási határozat a 2004-ben illegálisan épített hangár épületére
2014. augusztus 25–31. ráadás tábor, tetőszerkezet építése
(megnyitja Cságoly Ferenc)
29
Biobrikett szárító
Monor Építőtábor
2013. március új tanoda vázlatterv készítése Batizi-Pócsi Péter hallgató bevonásával
2014. augusztus 04-13. II. tábor, falazás megkezdése
Monori kronológia
30
Monori kronológia
31
Biobrikett szárító
Monor Építőtábor
Építési stratégia
Fazekas Katalin, BME Doktorandusz, Fulbright Alumni
közben elhatároztuk, hogy közösen, a különböző szakterületekről érkező volt amerikai ösztöndíjasok közreműködésével egy olyan mintaprojektet hozunk létre, amellyel segíthetjük a helyiek életét. Fontosnak tartottuk, hogy a telepiek is legyenek részesei a gondolkodásnak és kipróbáljuk, hogyan tudunk közösen dolgozni. A majdani tanoda telkén ezért egy kisebb épület közös építését vázoltuk fel. Már a próbaépítés során szerettünk volna minél több helyi embert elérni, ezért olyan funkciót kerestünk, ami a többség hétköznapjaira is érzékelhető hatással lesz. A helyi viszonyokat jól ismerő Máltai Szeretetszolgálat meglévő terveihez kapcsolódtunk, azokhoz igyekeztünk igazodni. Így esett a választásunk a biobrikett szárítóra.
A 2012 óta eltelt idő alatt nem csak a szegényteleppel és az ott folyó élet sajátos törvényszerűségeivel ismerkedtünk meg, hanem azokkal a kezdeményezésekkel is, amik apró lépésekkel ugyan, de a problémák valódi gyökerét feltárva javítják az itt élők helyzetét. A különböző programokhoz kapcsolódóan aztán építészeti elképzeléseket fogalmaztunk meg, különböző kisebb épületeket terveztünk. Az egyik legsikeresebb programot a délutáni tanodai oktatás jelenti, ami eddig egy ablaktalan fém hangárban folyt. Mostanra egy jóval komfortosabb lakóházba költözött a tanoda, ahol azonban lényegesen kisebb helyen zajlanak a foglalkozások. Látván, hogy mennyire szűkösek itt a kibontakozás téri keretei, egy új oktatási épület tervezésébe kezdtünk a hangár melletti üres területen.
A Fulbright Alumni csoport tagjai, építőmérnök, építészek, pszichológus, agrármérnök, közgazdászok álló csoportunk a 2014 során rendszeres találkozókat szervezett, igyekeztünk az általunk gyűjtött információkat egymással megosztani és közösen gondolkozni. Ezekre a workshopokra hívtunk szakértőket is, többek között Feldmár Nórát, aki tapasztalati tudásával segítette a brikettkészítést. Az Alumni csoport folyamatos impulzusai lendületben tartották a megkezdett brikettkészítést.
A kutatás és tervezés során egy olyan épület elképzelése alakult ki, aminek létrehozását egyrészt több kisebb építési ütemre lehet tagolni, másrészt a helyi emberek közreműködésével, közösen lehet megépíteni. Párhuzamosan a tervezéssel adódott egy amerikai pályázati lehetőség, hogy az ekkor még csak szóban, illetve papíron létező tervekből valami megvalósulhasson. A pályázat írása
32
Építési stratégia
33
Biobrikett szárító
Monor Építőtábor
nézőpontok
Útikalauz Pesti stopposoknak
Oláh Zsolt Magyar Máltai Szeretetszolgálat
A telepiek először kétkedve mustrálták a csapatot mikor megérkeztek. Fiatal fiúkból és lányokból álló maroknyi csapat, akik a régi szemétbánya helyére egy brikett gyárat akarnak építeni. Merész vállalkozás. Nem csak túl fiataloknak tartották őket, de hogy lányokat is hoztak az építkezésre, no az már halmazati. Látszik, hogy egyetemisták, egésznap az iskolában vannak, fogalmuk sincs a fizikai munkáról, és bőrkeményedést is valószínűleg csak újságban láttak. Volt egy kis handikeppjük. Amikor elkezdték kipakolni a különféle precíziós és lézeres felszereléseket, akkor a telep nagy bölcsei egyből körbe fogták és nagy érdeklődéssel faggatták őket. Az első nagy önkéntes csapat valószínűleg azért jelentkezhetett, hogy kipróbálhassa a műszereket. 10 napos kemény munka után egy 30 centiméter magas beton placc lett az egykori szemétbánya helyén. Kicsit nehéz volt látni, hogy ennyi energia után nem sok minden látszik a munkákból, de Balázs megnyugtatott minket hogy a látványos haladás most következik, és hogy jó alapokra lehet igazán nagyszerű dolgokat építeni. Ahogy a téglafal elkezdett nőni, a lelkesedés és az érdeklődés is exponenciálisan emelkedett. A maroknyi közmunkás csapat éjszakai műszakra szervezte át saját magát, hogy az építkezés és a brikettgyártás párhuzamosan tudjon menni. Kicsit mindenki a magáénak érezte az épületet, a felnőttek, a tinédzserek és a gyerek. A kisebb gyerekek talán sokkal jobban is, mint kellett volna. Valami új, valami izgalmas nőtt ki a semmiből, és részesei akartak lenni. Ha egy külsős ember messziről figyelt volna minket, azt hihette volna, hogy feketén, gyerekeket dolgoztatunk, annyira sok gyerek vett részt az építkezésen. Végre történt valami a telepen,
voltak új arcok, felügyelettel ki lehetett próbálni dolgokat, amit eddig apa nem engedett vagy még soha nem is láthattak, lehet tenyérnyomot hagyni a betonban és sok dicséretet kapni. Később a gyerekek elkezdték bevonzani egymást, és annyian lettek, hogy már komoly energiába került 10 percenként kitessékelni őket a munkaterületről. Ekkor az építész lányokból egy-egy elkezdett játszani velük kicsit odébb. Így bár egy lánnyal kevesebb lett az állványokon, de olykor 10-20 kis gyerekkel is ritkult a munkaterület. Játszótér és gyerekfoglalkoztató a munkaterület mellett, - helyi sajátosság, amit a csapat jól felismert. A telepi férfiak elismerően gratuláltak a fiúknak és nagy ámulatukat fejezték ki a lányoknak a kitartó, szorgalmas, kemény munkáért, amit végeztek…, továbbá jelezték, hogy szívósságuk miatt nagyon jó asszonyok lennének belőlük. Nagy tanulság lett a végére, hogy jobban megéri az elején 2 órával többet gondolkodni, mint 2 nappal többet dolgozni, majd a végén döbbeni rá, hogy hiába dolgoztunk olyan keményen. Az építkezés közben kis csoportok szerveződtek (újjá). Régen a telep életében normális volt, hogy kalákában segítettek egymáson az emberek, és így mindenki könnyebben boldogult. Az idő folyamán a közösség nagy öregei kihaltak, és az egyre nehezebb életkörülmények miatt egyre több új család költözött be a telepre. Így a régi, homogén, jól működő közösség lecserélődött, és helyükre tapasztalatlan fiatalok érkeztek, akik szerény túlélési eszköztárukkal keménykedéssel és rivalizálással próbáltak túlélni. Az eredménye egy teljesen széthúzó, hatalmi érdekszövetségi rendszerre felépülő csoportosulás, egyfajta klikkesedés. Nagy öröm számomra látni, hogy az üzem elkészülte után nem múlt el nyomtalanul az együtt átdolgozott nyár. Hat családnál a mai napig is megmaradt az összeszerveződés igénye és haszna.
34
35
nézőpontok
Biobrikett szárító
Monor Építőtábor
Brikettkészítés
Oroszlány Miklós BME Doktorandusz, Fulbright Alumni
36
Brikettkészítés
A biobrikett gyártását a Legacy Foundation dolgozta ki a fejlődő országok számára. Olyan technológiát ajánlott a szegénységben élőknek, amellyel saját maguknak tudják elkészíteni a főzéshez, fűtéshez a tüzelőt. Az utóbbi időben vált világossá, hogy ez a módszer Európán belül is használható. A nyugati világ lassan kezd szembenézni azzal, hogy szegénységi problémák nemcsak a harmadik világban léteznek, hanem a közvetlen környezetünkben is. A biobrikett technológiát Feldmár Nóra és az Igazgyöngy Alapítvány használta először Magyarországon egy szegénységgel küzdő településen, Toldon. Felhívták a figyelmet arra, hogy a legegyszerűbb megoldások is hatalmas segítséget jelentenek a mélyszegénységben élőknek.
A tákolt kéményekből érkező mérgező füst életveszélyes kályhákban keletkezik, ellenőrizhetetlen tüzelőanyagból. Építészként megdöbbentő látni, hogy Budapesttől 40 km-re milyen lakhatási körülmények vannak. Vecsei Miklós a mélyszegénységbe csúszás egyik fontos okának az infrastruktúra megszűnését tartja: „Villany és víz nélkül pedig lehetetlen rehabilitálni, ezért is fontos téma ez nekünk. Ahol kikapcsolják a gázt, villanyt, elzárják a vizet, ott megkezdődik a zuhanás.” Az építészet alapvető kapcsolódása a szociális problémákhoz a lakhatás infrastruktúráján keresztül vezet. Ez az a kapcsolódási pont, ahol az építész a leghatékonyabban tud hatni a környezetre, a leggyorsabb változást tudja elérni hátrányos szociális környezetben.
Télen a kesernyés égett szemétszagról lehet megismerni, hogy közeledünk a monori szegénytelephez. A mindent átható szag jelzi, hogy a családok küzdenek a téli időszakkal. Ha megérkezik a hideg, mindent elégetnek, amihez hozzájutnak, hogy ne fagyjanak meg.
A monori tabán szegénységben élő lakói azzal fűtenek, amihez hozzájutnak. Mivel a jó minőségű tüzelőhöz nagyobb mennyiségben, szárítva nem jutnak hozzá, ezért nedves fával, gallyakkal, ruhával, autógumival, szeméttel tüzelnek. Ezeknek lehet egy hosszú távú alternatívája a biobrikett.
37
Biobrikett szárító
Monor Építőtábor
A brikett egy olyan tömörített tüzelőanyag, amely mezőgazdasági, faipari hulladékból előállítható. A biobrikett is hasonló anyagokból készül, de újrahasznosított papír adja a kötőanyagot, és az előállítása kézi erővel történik. A széttépett, beáztatott papírhulladékhoz keverik a forgácsot, mezőgazdasági hulladékot, faaprítékot. Ezt a masszát préselik kézi nyomással, és az elkészült briketteket szárítják, majd raktározzák. A szárított briketteket már égő tűzhöz lehet adagolni. Nemcsak a szükséges tüzelő mennyisége csökkenthető, hanem a brikett hosszan ég, és ezért tovább adja le a meleget a korszerűtlen szerelt fémkályhákban.
38
Brikettkészítés
A biobrikett kézzelfogható hasznán túl sokkal jelentősebb a program közösségképző ereje. A gyártás során olyan három-négy fős brigádok alakulnak ki, amelyek magukat szervezik, rendszeresen találkoznak, és elkezdenek a jövőről is gondolkodni, megtanulnak együttműködni. Monoron a program tavaszi indulása után maguk javították, fejlesztették a présgépeket. Az első prototípus után létrehoztak egy hatékonyabb kézi prést, és minden héten újabb és újabb tuningok kerültek a gépekre. Youtube-on megkeresték a megfelelő keverési arányt, büszkén mutatták a különböző prototípusokat. Lett egy közös projektjük, amit magukénak éreznek.
39
Biobrikett szárító
Monor Építőtábor
nézőpontok
Tabáni álom
Bátki Márton Magyar Máltai Szeretetszolgálat
A cigánytelep télen a hótakaró alatt egész szép tud lenni. A hó alatt nem látszanak a roggyant kis tetők, betakarja a csupasz udvarokat a hó. Egyetlen árulkodó jel az orrfacsaró füstszag. Ilyenkor minden éghető az ócska vaskályhákba kerül, műanyag, nejlon, rongyok. Ez a szag mindent áthat a házikókban, átitatja a száradó ruhákat, az iskolatáskát, a tankönyveket. És ezt bizony érezni aztán odabent az iskolában. És ezt bizony kifejezésre is juttatják. Amikor a házban megközelíti a fagypontot a hőmérséklet, valamit csinálni kell. A hideg egy bizonyos fok után fáj. Nem is kicsit. Ilyenkor nincs kérdés, hogy honnan, valahogy tüzelőt kell szerezni. Vagy megfagy a család. Ilyenkor nem számít, hogy a rendőrség egyre jobban figyel, és pillanatok alatt összejön a börtön a kifizethetetlen büntetésekből. Ilyenkor nem számít, hogy megint kérdőre vonják majd, hogy miért nem gondolkozik előre, amikor eltüzeli a család egyetlen szekrényét.
A suli elkezdődött, minden szupernek tűnt, ebben az osztályban volt egy másik cigány srác is a városból, akivel segíthették egymást, Jani nemsokára hivatalosan is osztályelső lett. Teli volt tervekkel, már a főiskoláról kezdtünk el beszélgetni. Aztán jött egy különösen kemény tél… Jani a rokonnal kezdett fáért járni valamerre, hosszú kilométereken keresztül tolták haza biciklin. Néha kimaradt egy-egy nap a fahordás miatt, de szerencsére az osztályfőnökkel sikerült megbeszélni, hogy legyen erre tekintettel. Aztán egy nagy hó után jött egy olvadás, és a földeken mindenhol tíz-húsz centi fagyos víz állt. Fáért viszont menni kellett. A vízben is. Jani tüdőgyulladást kapott, a nehéz körülmények között sokáig nem jött ki belőle. A félév végére újra annyi hiányzás volt, hogy csak magántanulóként folytathatta az iskolát. Sajnos a magántanulóság nagyon ritkán működik, közben újra költözni kellett. A tizediket még elkezdte, aztán beteg édesapja elhunyt az ősszel, végleg magával temetve a maradék kis reményt… Bár rengeteg mindenen múlik egy-egy út, annak idején nagyon jól jött volna a biobrikett…
Jani történetének csak egy kis része szólt a mindennapi tüzelőért folytatott harcról, hogy legyen mivel befűteni, de sajnos mégis ezen múlt aztán nagyon sok minden… Anyukája Jani kiskorában meghalt, apukája nevelte a hét gyereket, Jani az utolsó előtti a sorban. Az általános iskolát kiemelkedően végezte, az egyik legjobb tanuló volt, simán bekerült a környék legjobb szakközépiskolájába, ami a telepről szinte egyedülálló teljesítmény. Akár gimnáziumba is kerülhetett volna, de jobbnak tűnt, ha az érettségi mellé szakmát is szerez, elektromechanikát tanult. Úgy gondoltuk, hogy simán menni fog minden ahogy eddig is, az első tapasztalatok alapján a tanulással nem is volt gond. Pár hónappal később derült ki, hogy alig jár be, rengeteg lett a hiányzása. Azonnal megkerestem, nagy nehezen derült ki, hogy bár tanulmányilag az egyik legjobb az osztályban, egyedüli cigánygyerekként és főleg telepiként teljesen kiközösítették, elkezdték bántani. A mackógatya, ami az általánosban még nem tűnt ki, itt égető bélyeggé vált. Nem volt sok idő gondolkodni, alig volt már pár nap, hogy az igazolatlan hiányzások elérjék a határt, hogy évet kelljen ismételni, vonatra ültünk és Pesten bevásároltunk. Kicsit minden jobbra fordult, aztán mégis évismétlésre került sor. A nyáron jött egy barátnő, aztán az ilyen családokban mindennapos zűrök, amelyek automatikusan adódnak a kicsi szűk házakban; ide-oda költözés a barátnővel, míg egyszer csak fedél nélkül maradtak. Újra válságstáb, egy rokonnál végül sikerült egy szerszámos kamrát szobává alakítani közös erővel, mi is komolyan beszálltunk azzal a feltétellel, hogy eltartják magukat és az iskola is megy tovább.
A nyomortelepeken szinte állandó probléma a közösség hiánya. Az ott lakó emberek nem maguk választották meg a szomszédjaikat, szenvednek a helyzetüktől, kirekesztettségüktől. A feszültségek nagy része a telepen belül csapódik le, rengeteg a súrlódás. A biobrikett műhely ebben ad nagy lehetőséget, hogy az itt lakó emberekből közösséget kovácsol, képessé teszi őket a közös munkára, később érdekeik közös képviseletére. Nő az emberek önbecsülése, mentális jóléte, melyet később akár már a munkaerőpiacon is hasznosíthatnak.
40
41
nézőpontok
Jó volt látni a helyi fiatalokat, ahogy becsatlakoztak a munkába, elkezdték felvenni a kapcsolatot az Alumni-s önkéntesekkel, egyetemistákkal. Egy-egy ilyen alkalom sok esetben az egyetlen lehetőség a külvilággal való kapcsolatfelvételre. Rengeteget jelenthet, ha csak akár Facebookon megy egy üzenet vagy Like a telepiek felé, ezáltal ők is bekerülhetnek egy számukra addig teljesen zárt világba. Fontos szempont, hogy a papírt nagyrészt a helyi kis boltok ajánlották fel a biobriketthez. A kis boltok, mint fontos közösségi színterek, szinte azonnal továbbadják a pozitív hírt, hogy a Tabánban most valami jó dolog történik. A tüzelő problémáját mindenki érti, a falopások miatt állandóan felszínen van a téma. Így az üzenet hirtelen sokkal messzebbre mutat már, mint a fűtés mindennapi küzdelme, egy lépés a telep és a külvilág zárt világai között.
Biobrikett szárító
Monor Építőtábor
Biobrikett manufaktúra
Kemes Balázs tanársegéd, BME Középülettervezési Tanszék
működés és használat A biobrikett manufaktúra a külső tereivel együtt közel 60 m2-es. Az építési telek hátsó részén, a majdani tanoda melléképületekén készült el úgy, hogy minden vonatkozó építési előírásnak megfeleljen. A kicsi műhely két épületrészből és az általuk közrezárt külső fedett térből áll. A kisebb helyiség a szerszámok tárolására szolgál, a nagyobban a brikettek szárítása és raktározása folyik, a külső fedett tér pedig a munkavégzés helyét biztosítja.
0 1 2
helyszínrajz
tároló
szárító
tervezett alaprajz
42
Biobrikett manufaktúra
43
Biobrikett szárító
10 km
Monor Építőtábor
0 25 50
250 cm
A frissen préselt briketteket az épület homlokzatán, a tégla konzolokra fektetett deszkákon lehet előszárítani, ahol a nedvesség nagy része elpárolog belőlük. A brikettek ezt követően a szárító polcaira kerülnek, ahol aztán teljesen kiszáradnak.
Az épület működése során napenergiát hasznosít passzív módon. A magasabb déli homlokzat és a tető elnyeli a napsugárzást, amivel felmelegíti a szárító helyiség levegőjét. A meleg levegő nem csak több párát tud felvenni, hanem a hőmérsékletkülönbség miatt felfelé áramlik, így természetes légmozgást generál. A folyamatos szellőzést az északi fal lábazatában található téglalyukak és a tetőgerincnél szabadon hagyott gerendaközök segítik. A brikettek készítéséhez szükséges vizet pedig az épület tetőfelületéről összegyűjtött csapadék biztosítja.
tervezett DNY-i (felső) és ÉK-i (alsó) homlokzat
44
Biobrikett manufaktúra
0 25 50
250 cm
működési ábra (fenn)
45
Biobrikett szárító
Monor Építőtábor
szerkezeti kialakítás Olyan szerkezeti megoldásokat és építési technikákat kerestünk, amelyek segítségével nem csak gazdaságos az üzemeltetés, hanem az építés is a lehető legtakarékosabb. Mindvégig törekedtünk rá, hogy a munkafolyamatok során minimális hulladék keletkezzen. A vasbeton alapozás készítésénél például azért alkalmaztunk hagyományos fa zsaluzatot, hogy annak anyagából később szárítópolcot, a dúcdeszkákból raklapokat készíthessünk a brikettek tárolásához. A talajmechanikai vizsgálat eredményei alapján a felszín alatt vastag feltöltés, a régi szemétlerakó rejtőzik. A teherhordó talajréteg mélyen található, így a sávalapozás technikája jelentősen drágította volna az építkezést. Egy vasbeton lemezt készítettünk ezért, ami kevesebb anyag felhasználásával biztosítja az épület alapozását.
metszetek
46
Biobrikett manufaktúra
47
Biobrikett szárító
Monor Építőtábor
0 25 50
250 cm
A 25 cm vastag falszerkezetet tömör, égetett téglából falaztuk. Az időjárásnak jobban kitett helyeken - a lábazati zónában és a tégla konzoloknál - ugyanilyen méretű, de nagy szilárdságú falazóelemet használtunk. Az épület méretei nem indokolták, így nem építettünk vasbeton koszorút. Helyette vonóvasakkal fogtuk össze a falakat és szintén vonóvasakkal kötöttük le a tető szerkezetét.
48
Biobrikett manufaktúra
A hagyományos fa szerkezetű, hullámpala fedésű tetőt a lehető legkisebb hajlásszöggel alakítottuk ki. A 10 fokos tőtőre egyrészt a megengedett épületmagasság betartása miatt volt szükség, másrészt hogy minél több napenergiát lehessen hasznosítani az ideálisabb beesési szög segítségével. A fenntarthatóság szempontja meghatározó volt a tervezésnél, amit nem csak anyagi megfontolásból tartunk fontosnak, hanem az ökológiai hatások okán is.
49
Biobrikett szárító
Monor Építőtábor
További információk
Fazekas Katalin doktorandusz, BME Építőművészeti Doktori Iskola, Fulbright Alumni a fotón balról a második
Fejérdy Péter DLA egyetemi adjunktus, BME Középülettervezési Tanszék a fotón balról az első
50
További információk
Alkotók
Építész diplomám megszerzése után két évvel, 2009-ben kezdtem el a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen az Építőművészeti Doktori Iskolát, ahol a kutatási témám Szociális empátia az építészetben. Az elmúlt néhány év alatt igyekeztem minél szélesebb körből, olyan építészeti beavatkozásokat vizsgálni, gyűjteni hazai és nemzetközi színtérről, amelyek társadalmi javító szándéka elsődleges. 2012 szeptemberétől Fulbright amerikai ösztöndíj keretein belül a Portlandi Állami Egyetem látogató kutatója voltam, ahol Sergio Palleroni professzor mellett lehetőségem nyílt olyan amerikai építész programokba betekinteni, amelyek hátrányos helyzetű közösségek életét segíti. Jelenleg a doktori dolgozatomon írom és egy Magyarországon működű szociális építészettel foglalkozó szervezet létrehozása foglalkoztat.
Kemes Balázs tanársegéd, BME Középülettervezési Tanszék
1990-ben szereztem építészmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. Mesterem Török Ferenc volt, aki nagy hatással volt építészeti irányultságom kialakulására. A formai és jelentéstani ismereteken túl megtanított a közösségteremtő, közösséget szolgáló építésre. Ezen az úton járunk azóta is építészirodánkkal, a Fejérdy és Bartók Építészeti Kft.-vel és ezt a tudást próbáljuk továbbadni a BME Építészmérnöki Karán, immáron mint oktatók is. Számos egyházi megbízásunkban ennek szellemében alkottunk. Az anyagi szűkösségben, nem kizárólag sajnálatos tényt, hanem lehetőséget is találtunk. Valljuk, hogy a minőség, elsősorban hozzáállás kérdése, kellő szakmai felkészültséggel, minden építé szetté, az egyént és a közösséget felemelő minőséggé válhat. 2011-ben, a szakma legrangosabb elismerésében, Ybl Miklós díjban részesültem.
Oroszlány Miklós doktorandusz BME Építőművészeti Doktori Iskola, Fulbright Alumni
a fotón jobbról a második
a fotón jobbról az első
51
Biobrikett szárító
2007-ben diplomáztam a BME Építészmérnöki Karán. Mesterem, Karácsony Tamás irodájában dolgozhattam tovább, majd ezzel párhuzamosan felvételt nyertem az egyetem posztgraduális (DLA) képzésére is, amelyet 2011-ben abszolutóriummal befejeztem. Közben a BME Középülettervezési Tanszék munkatársa lettem, ahol az oktatási tevékenységem egyik, mára legjelentősebb része a nyári építőtáborok szervezése és lebonyolítása lett. Ezen táborok alatt egyszerű alacsony költségvetésű építmények tervezése és önerős megvalósítása zajlik. Mindig fontos tényező az adott közösséggel való együtt gondolkozás, közös munka. Az így létrejött alkotások legfontosabb eredménye talán a helybéli közösség önálló, saját életét berendező alkotói energiáinak beindítása. Tevékenységemet 2012-ben Prima Junior Díjjal ismerték el. Azóta is ezen az úton járok és további munkámat is ennek szellemében képzelem el.
2009-ben a diplomám megszerzése után tervező építészként kezdtem dolgozni. 2011-ben lehetőséget kaptam, hogy az egyetem alatt megkezdett kutatásomat Fulbright ösztöndíj keretein belül folytassam az Amerikai Egyesült Államokban, az Auburn-i Egyetemen. Különböző anyagok használatát vizsgáltam az építészetben. Elsősorban a szemétből való építés érdekelt, és az, hogy hogyan változtatja meg a szeméthez való hozzáállásunkat, szemléletünket a szemétből való tervezés. Auburn-ben a szociális építés kihívásaival, hátterével, mélyebb tartalmaival is ismerkedtem a hallgatók által – gyakran szemétből – épített házakon keresztül. Hazatérve felvételt nyertem a BME Építőművészeti Doktori Iskolába, ahol egyre nagyobb figyelmet fordítok az építészek közösségteremtő szerepére. Az egyetemi életforma mellett önálló építészirodában dolgozom. Célom egy olyan alkotóműhely létrehozása, ahol a kutatás szoros kapcsolatban lehet a tervezéssel, és kölcsönösen kiegészíthetik egymást.
Monor Építőtábor
Konzulensek További információk Szervezők Fazekas Katalin Fejérdy Péter DLA Holczer Veronika Kemes Balázs Oroszlány Miklós
Bátki Márton
Nagy Diána Novák Zsanett Oroszlány Miklós Polarecki Tamás Schmotzer Vilmos Anett Kata Tóth Zoltán András Veres Laura Vilics Árpád Virág István Zalavári Sára Z. Szabó Márton
(szociális munkás)
Feldmár Nóra (ipari ökológus)
Görög Péter (talajmechanikus)
Magyar Bátki Márton Máltai Gál Ilona Szeretetszolgálat Juhász Katalin Kiss Dávid Lantos Szilárd Oláh Zsolt Szarka Gábor
Hegyi Dezső (statikus)
Krizsanics Ádám-Tibor (műszaki vezető)
Páricsy Zoltán (épületszerkezeti szakértő)
Alumni Fazekas Katalin
Takács Bence
Monori segítők
(geodéta)
(projekt koordinátor)
Oroszlány Miklós Dezső Linda Dr. Botos Barbara German Daniel Jr. Garrett Roger Losonczi Anna Márton Zsófia Olti Máté Portschy Szabolcs Richter Júlia Szendrődi László Tarnai Dóra Túry Krisztina Terv Fazekas Katalin Fejérdy Péter DLA Kemes Balázs Oroszlány Miklós Vilics Árpád Egyed Veronika Fódi Dóra Iszak Bálint Nagy Orsolya Polarecki Tamás
52
További információk
Tábor résztvevők
Kemes Balázs (táborvezető) Soltész László (segédvezető)
Sztavropulosz Nikolász (segédvezető)
Nagy Stefánia (fotó) Bognár Melinda Buella Csaba Csapó Viktória Dombrovszky Zsófia Fazekas Katalin Fejérdy Péter DLA Fekete Csilla Grátz Sarolt Iszak Bálint Miklós Zsófia Farkas Anna Kovács Lili László Tamás Lévay Áron Lőw Márton Madura Fruzsina Megyesi Gabriella Nagy Balázs
53
BME Építőművészeti Doktori Iskola BME Középülettervezési Tanszék BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszék Magyar Máltai Szeretetszolgálat Tutor Alapítvány
Gulyás Béla (Bélu) Gulyás Lacika (Kingkong) Gyenes Ferenc (Feribá) Horváth Norbert (Norbi) Kállai Krisztián (Apu) Kolompár József (Luszió) Oláh Gábor (Perverz) Oláh József (Szaki) Oláh Józsefné (Jolika) Oláh Krisztián (Krisztián) Oláh Mihály Oláh Mihály (Kis Misike), Oláh Mihály (Nagy Misike) Seres Gábor (Bubó) Seres Gábor (Kis Bubó) Szőnyi Csaba (Csabi) Vidák László (Cukorbeteg)
Film
Képkocka
Fotó
Batizi-Pócsi Péter Csiha András Fejérdy Péter DLA Máté Albert Boczán Zsófia Nagy Stefánia Oroszlány Miklós Magyar Máltai Szeretetszolgálat
Biobrikett szárító
Alumni Engagement Innovation Fund Amerikai Nagykövettség Magyar Művészeti Akadémia Betonpartner Magyarország Kft. Gyümölcstárhely Kossuth Lajos Általános Iskola Monor Théta Hungária Kft.
Szikra Csaba (épületgépész)
(projekt koordinátor)
Támogatók
Monor Építőtábor
Biobrikett szárító
Kiadó: Fazekas Katalin Oroszlány Miklós Szerkesztette: Fazekas Katalin Kemes Balázs Oroszlány Miklós Fordítotás: Tarnai Dóra Portschy Szabolcs Túry Krisztina Szántay Zsófia Bozsik Viola Lektorálás: Patay Fanni Szántay Zsófia Grafikai terv: Juhász Veronika Nyomdai munkálatok: GMN-Color Digital Kötészet: Hegyháti Emese ISBN 978-963-08-7701-5 Borító: egy tömb biobrikettről készült szkennelés képe Minden jog fenntartva. ©2014 Monor Építőtábor
Monor Építőtábor
Közösségi oldal: facebook.com/epitotabor2014monor Kisfilmek elérhetősége: youtube.com/KepKocka E-mail cím: epitotabor2014monor@gmail.com
9 789630 877015