Issuu on Google+

Greenpeace Magyarország Egyesület, Budapest - 1143, Zászlós utca 54.

www.greenpeace.hu/energiaforradalom  www.antiatom.blog.hu

.

arnyekvilag

シ ャ ド ウ ラ ン ド

A fukusimai atomkatasztrófa / 1 2011. március 11-én egy 9,0-es erősségű földrengés tört ki Japán mellett; az ezt követő szökőár elmosta az ország keleti partját, közösségeket rombolt le és emberek tízezreinek életét követelte.

.

Az eset az 1986-os csernobili óta a legnagyobb atomkatasztrófához vezetett. A katasztrófa egyúttal súlyos hiányosságokat tárt fel az atomerőművek biztonságosságát felügyelő japán rendszerekben is.

.

Nukleáris leolvadás

A földrengés miatt megszakadt a hat reaktorral rendelkező Fukusima Daiicsi atomerőmű külső áramellátása. A földrengést követő szökőár elárasztotta az erőmű tartalék dízelgenerátorait, ezzel teljesen megszünt az áramellátás, amely a hűtési rendszerek leállásához vezetett. A hűtés hiánya miatt a fűtőelemek megrongálódtak és leolvadtak az 1-es, 2-es és 3-as reaktorban. A sérült fűtőelemek miatt felgyülemlő hidrogéngáz robbanásokhoz vezetett mindhárom egységben, és megsérült a 4-es reaktor vasbeton védőrendszere is. Az atomkatasztrófát a nukleáris események nemzetközi skáláján (INES) a legmagasabb, 7-es szintűként sorolták be. A Japán Nukleáris és Ipari Biztonsági Hivatal (NISA) becslése szerint a robbanások miatt a légkörbe került radioaktív cézium mennyisége 168 hirosimai atombombáénak felelt meg.

A Woods Hole Oceanographic Society tudósai által összeállított tanulmány a fukusimai katasztrófát úgy jellemezte, mint „az óceánok legnagyobb baleseti sugárszennyezését a történelemben”.2 2011 áprilisában a cézium-137 szintje az óceánban Fukusima Daiicsi közelében ötvenmilliószorosa volt a katasztrófa előttinek. Az aggódó kutatók figyelmeztetnek, hogy a sugárzás teljes hatása az ökoszisztémára még évtizedekig nem lesz felmérhető. A Greenpeace által gyűjtött óceáni minták rendkívül nagy mennyiségű radioaktív céziumot tartalmaztak a hínárban és a halakban. Az Asahi Newsnak a TEPCO adatain alapuló elemzése szerint 462 TBq (terabecquerel, azaz egybillió avagy ezermilliárd becquerel) radioaktív stroncium került a Csendes-óceánba.3 A radioaktív stroncium a táplálékláncba jutva felgyűlik a csontokban, és leukémiát és csontrákot okozhat. Japánban sugárszennyezett rizst, marhahúst, gyümölcsöket, zöldségeket, tejet és bébi-tápszert találtak. Ez a lakososság körében rettegést keltett, és óriási károkat okozott a japán gazdaságnak. 2012. januárjában a Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium (METI) beismerte, hogy radioaktív sódert használt az új házak és társasházak építésénél, illetve az utak és a földrengés által megrongált egyéb infrastruktúra helyreállításánál. Semmilyen szabályozást nem vezettek be a kövek és a sóder sugárzásának ellenőrzésére. A házakban, iskolákban és önkormányzati területeken alapos sugárszennyezés-mentesítést kell végezni, beleértve a talaj cseréjét. Körülbelül 29 millió köbméter radioaktív talajt kell eltávolítani csak Fukusima prefektúrából. Az eltávolítás rendkívül bonyolult, és a kormány továbbra is keresi azt a helyet, ahol a radioaktív földet el lehet majd helyezni. A hulladékok elhelyezése továbbra is égető és egyre növekvő probléma.

© Robert Knoth / Greenpeace

A Japán Atomenergia-biztonsági Szervezet 2008 óta nyilvánosságra hozott dokumentumaiban előre megjósolta egy szökőár okozta leolvadás lehetőségét. Az atomerőmű tulajdonosa, a Tokiói Elektromos Művek (TEPCO) tudott a fukusimai atomerőmű tervezési korlátait meghaladó szökőárak lehetőségéről, de sosem kísérelte meg javítani vagy megerősíteni létesítményeinek védelmét. A szabályozó hatóságok és a TEPCO ehelyett egyszerűen figyelmen kívül hagyták a veszélyt. A fukusimai atomkatasztrófához a felelős hatóságoknál és intézményekben elkövetett ezen emberi hibák vezettek, hogy, bár tudták, hogy kellene, nem fordítottak elegendő figyelmet és erőforrást a biztonság növelésére.

Szennyezés

Szennyezett táj Cusimában Látszólag idilli vidéki táj – ám ez a Cusima közelében fekvő mező túlságosan szennyezett ahhoz, hogy járni lehessen rajta. A közeli falu számos területéhez hasonlóan a Fukusima Daiicsi atomerőműben történt három leolvadás okozta szennyezés olyan mértékben szennyezte el a környezetet, hogy nem egyértelmű, a lakosok visszatérhetnek-e valaha. A radioaktív sugárzás mértéke óránként 4,8 mikrosievert, amely a normálisnál 60-szor magasabb. A fukusimai atomkatasztrófa előtt a megszokott dózis 0,08 mikrosievert/óra volt.

シ ャ ド ウ ラ ン ド

„A fukusimai céziumszivárgás “168 Hirosimának felel meg”: A japán kormány becslése szerint a fukusimai atomkatasztrófa során eddig kikerülő radioaktív cézium-137 mennyisége 168 hirosimai atombombáénak felel meg” – The Telegraph, 2011. augusztus 25. A cikk itt olvasható: http://www.telegraph.co.uk/news/worldnews/asia/japan/8722400/Fukushima-caesium-leaks-equal-168-Hiroshimas.html 1

„Kutatók mérik fel a japán nukleáris létesítményből az óceánba jutott sugárzást” – National Science Foundation, 2011. december 9. A cikk itt olvasható: http://www.nsf. gov/news/news_summ.jsp?cntn_id=122542

2

Kon Naoja: „Több százbillió becquerel radioaktív stroncium szivárgott a tengerbe” – Aszahi Simbun, 2011. december 19. A cikk itt olvasható: http://ajw.asahi.com/ article/0311disaster/fukushima/AJ201112190001b

3

Greenpeace Magyarország Egyesület, Budapest - 1143, Zászlós utca 54.

www.greenpeace.hu/energiaforradalom  www.antiatom.blog.hu


Fukusimai atomkatasztrófa